Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

1933 JÜNIUS 14 NAPLÓ 7 VESSÜK ÖSSZE Nálunk fokozódó jólét- Tifo-Jugoszláviában nyomor, munkanélküliség A titóista banda a tömegek akara­ta ellenére összefűzte Jugoszlávia es népeinek sorsát az amerikai és angol imperialista háborús uszítok bűnös terveivel. A jugoszláv nép árulói leértékel­ték a dinárt, megszüntettek minden korlátozást a valutaforgalomban, megszüntették az állam külkereske­delmi monopóliumát, az imperialis­ták rendelkezésére bocsátották az ■ ország minden természeti kincsét és egész vagyonát. A belgrádi fasiszta diktátorok lehetővé tették az impe­rialistáknak, hogy háborús készülő­déseikhez elrabolják Jugoszlávia hadászati fontosságú nyersanyagait, órai legyenek a jugoszláv piacnak és kezükbe kaparintsák a népgazda­ságot. Titóék szolgai alázatosságuk­ban egyre kevesebb színesfémet használnak fel a belföldi iparban, hogy annál több jusson gazdáiknak. Azzal sem törődnek, hogy így a ju­goszláv vállalatok egész sorának ka Púit be kell csukni és a munkások százezreit kell az utcára tenni. Köz­tudomású, hogy a negyedmillió ju­goszláv munkanélküli azért áll ke­nyér nélkül, mert Titóék bűnös po­étikája felszámolja a nemzeti ipart és az országot amerikai áruk érté­kesítési piacúvá alakítja át. • Amíg Jugoszláviában munkanél­küliség és nyomor jellemzi a mun­kásosztály sorsát, addig nálunk ép­pen ennek a fordítottja. Tömegével keresnek szakmunkásokat és segéd­munkásokat építkezéseinkhez, bá­nyáinkhoz. A Pécsi Szénbánya Vál- lalatnák például csak ,.kapásból“ 405 új munkásra volna szüksége. A *3. számú Építőipari Tröszt vállala­tai . is új munkásokat keresnek. A 73/1 sz. vállalatnál száz, a 73/2 sz. vállalatnál 120, a 73/3 sz. vállalatnál 80, a 73/4 és a 73/5-ös vállalatok ötven—ötven új dolgozót vennének fel már a hétfői napon. És így ke­res mnukásokat a 73/6, 73/7 és a 73/8 számú vállalat is. Az aratás idején megkétszereződik a munka­erőszükséglet. A 73. számú Építő­ipari Tröszt területén közel 900 új dolgozóra lesz szükség. Uj munkáso­kat várnak a komlói építkezéseken és a bányában, új munkások százai­ra van szükség épülő büszkeségünk ben, Sztálinvárosban. A mi dolgo­zóinkat nem fenyegeti a munkanél­küliség veszélye, a mi hazánkban nem ismerünk munkanélküliséget, csak munkaerőhiányt. Jugoszláviában éhezik a nép, mert a Tito-fasiszták kegyeit él­vező monopóliumok kiszivattyúznak az országból minden mezőgazdasági terméket is. A washingtoni vezető körök lapja, a New York Times nemrégiben ezt írta: „A nyugati ha talmak a Tito-kormány tudomására hozták, hogy Jugoszláviának fokoz­nia kell a mezőgazdaság termeleiel és az agrártermékek kivitelét." — Titóék tengerentúli gyámjai tehát arra kárhoztatják Jugoszláviát, hogy agrárország maradjon és élel­mezze az imperialista országokat. Ilyen szellemben fogalmazták meg Titóék az 1952-ben kötött külkeres­kedelmi szerződéseiket is. Az 1952. évi jugoszláv—angol szerződés ér­telmében Jugoszlávia füstölthúst, vágottbaromfit, tojást, tengerit, friss és aszalt gyümölcsöt, konzervet, stb. köteles exportálni. Az 1952. június 16-án Franciaországgal kötött ke­reskedelmi egyezményben Titóék óriási gabonamennyiség leszállítását vállalták. Jellemző, hogy három nappal az egyezmény aláírása után Újvidéken egy szem gabonát sem lehetett a piacon látni. A belgrádi fasiszták Horvátországból roppant mennyiségű élőmarhát és húst ex­portálnak, közben a lakosság szá­mára húsos étel fogyasztása a leg­ritkább ünnepek közé számít. A mi statisztikai adatainkat fi- gyclembevcvc össze sem lehet ha­sonlítani Baranya dolgozóinak élel­mezési helyzetét a jugoszláviai dol­gozókéval. Baranyában az 1952. évi, májusi élelmiszer, ruházati és ipar­cikk fogyasztást száz százalékos ala­pul véve 1953 májusában 149 száza­lékkal több cukor, 29 százalékkal több liszt. 357 (!) százalékkal több kenyér, 62 százalékkal több hús és hentesáru, 90 százalékkal több zsír, 82 százalékkal több étolaj és margarin. 20 százalékkal több tej. 39 százalékkal több burgonya, 16 százalékkal több női, férfi és gyer­mek-konfekció. 66 százalékkal több női, férfi és gyermekcipő. 85 száza­lékkal több motorkerékpár fogyott és 183 százalékkal több edényárut vásároltak a dolgozók. Ezek a szá­mok jólétről és a dolgozók égyre nö­vekvő vásárlóképességéről tanuskod nak. • Az imperialisták gyarmatává zül- lesztett Jugoszlávia ipari üzemeiben és bányáiban dolgozó munkások is­merik siralmas helyzetük okait. — Tudják, hogy a belgrádi kormány segítségét élvező amerikai trösztök rabolják el az ország természeti kincseit, tiporják sárba a nemzet- gazdaságot, s elsősorban ez az oka a jugoszláv munkásosztály nyomo­rúságos helyzetének. A munkások titokban szervezkednek és komoly harci feladatokat hajtanak végre. A szerbiai fémmunkások az „egyetlen tonna stratégiai nyersanyagot sem az amerikai háborús gyújtogatók- r.ak“ jelszó megvalósításával a múlt évben több. mint egymilliárd dinár kárt okoztak a fasiszta államnak. A Vares-acélművek kohóinak kapaci­tását a fémmunkások különböző for mákban megnyilvánuló ellenállása miatt csak 30—50 százalékban tud­ták kihasználni. A mi üzemeinkben nem halált- okozó fegyvereket, ágyukat, bombá­kat, hanem olyan gépeket gyárta­nak, amelyek megkönnyítik a mun­kát, meggyorsítják a termelést, vég­eredményben pedig a dolgozók éle­tét teszik szebbé, jobbá. A mi mun­kásaink is komoly harci feladato­kat hajtanak végre, de harcuk nem az állam, a rendszer ellen irányul. Harcuk célja az, hogy meggyorsít­sák a termelést, a tervek teljesíté­sét, hogy minél előbb elérjék az ötéves terv célkitűzéseit. Ennek ér­dekében teljesítik túl a terveket a nagymányoki és szászvári szénbá­nyában, a pécsi Porcelángyárban, a Sopianában, a Bőrgyárban és sok­sok más üzemben. A mi dolgozóink újítanak, takarékoskodnak, csökken tik az önköltséget, mert szeretik ha zájukat. A hazaszeretet késztette Bencsik Jánost, a Sopiana egyik bri gádvezetőjét arra, hogy idő előtt fe­jezze be 1953. évi tervét, a haza- szeretet parancsolja Béke-aknán Kertész György elvtárs brigádjá­nak, hogy minden eddigi rekordot túlszárnyalva, 500 méter alapvága­tot, gurítót, illetve pásztát hajtsa­nak ki egy hónapban, a hazaszere­tet adott szárnyakat Nyuli György­nek, a Pécsi Bőrgyár hordómunká­sának is ahhoz, hogy 310 száza­lékra teljesítse napi előirányzatát. Nálunk így harcolnak a dolgozók, így adnak feleletet az amerikai há­borús uszítóknak, így válaszolnak a Tito-banda provokációira, így küz­denek azért, hogy a szenvedő jugo­szláv nép mielőbb széttörhesse bi­lincseit és a miénkhez hasonló füg­getlen. szabad, boldog, örömteli éle­te legyen. t/DV/IRlAS USlOLGkLÁS Áhítat és öröm kapta marokra Kundschaft Ala­dár szívét, mikor először lépte át a Záptojás-utcai Élelmiszerbolt küszöbét. Valósággal mellbevágta az a felírás, mely az üz­let közepén lógó üvegtáb­láról hirdette: „Mindent a vevőért!“ Egy másik tábla a pénztár fölött vi­rított, lila betűkkel har­sogva annak, aki még nem tudná, hogy: „Ennek a boltnak a kiszolgálói a dolgozók legalázatosabb szolgái!“ Egy harmadik tábla így biztatta a vevőt: „Ha nem vagyunk eléggé gyorsak,- fürgék, ügyesek, nyugodtan rúgj belénk!“ — No, azért ez egy kis­sé túlzás... — elmélke­dett magában Kundschaft Aladár, miközben szemé­ből kipréselte a megha­tottság könnyeit és vár­ta, hogy szerény jónapot- jára a bolt által szerve­zett fehérruhás leánykák küldöttsége mond majd barátságos fogadj-istent. 1 A fogadj-isteh azonban elmaradt. A kasszában trónoló, ifjúra festett leányzó és a blokkoló­gépre fesztelenül támasz­kodó fehérköpenyes férfi végigmérte ugyan Kund­schaft Aladárt, először a cipőtől a fejebubjáig. az­után fordítva: kopaszodó fejétől nyári szandáljáig, de azután ismét beleme­rültek a beszélgetés oázis nélküli sivatagába. — És tudja Mancika, akkor jött a vihar. Még szerencse, hogy én álltam a . vitorla mellett... Tő­lem ugyan hánykolódha­tott a Balaton! Egy ak­tív zászlós nem ijed meg akármitől... Behúztam az clővitorlát, kihúztam a tatvitorlát, megfeszítet­tem a fővitorlát és baj nélkül belaviroztam kis csónakházamba ... Haj, haj... Akkor még nem gondoltam, hogy a végén egy ilyen piti üzletben le­szek boltvezető... —Én se hittem volna, Ödön, hogy az én szép nagykereskedésemből ide­vezet az utam — bájol- gott a Mancikának szólí­tott tünemény és ismét végigmérte az udvariasan krákogó Kundschaft Ala­dárt. — Ilyen mindenféle emberek közé! — Izé ... Egy fél kilo kenyeret és tizenöt deka szalámit kérnék ... Lejár az ebédidőm, ha nem sie­tek ... — nyögte Kund­schaft és egy bizonytalan mozdulatot tett a „Min­dent a vevőért“ tábla fe­lé. — Már adom, nem lát­ja! — mormolta a fehér­köpenyes és körülménye­sen egy rajzszeget halá­szott elő zsebéből, majd megtűzte a pénztár fölötti feliratos tábla bal alsó sarkát. — így ni... — mondta elégedetten és há­rom lépést hátrálva gyö­nyörködött a lila betűk­ben. — Ennek a boltnak a kiszolgálói a dolgozók legalázatosabb ... Mit is akar?! _ Egy fél kiló kenye­ret ... — Nincs! — Buci? — Már mindenki bucit eszik... Egy buci — ket- tőhetven... . — És tizenötdeka szalá­mit ... . , — Tizenegy kilencven. Várjon, blokkot is adok. Nincs száz keze az em­bernek, hogy egyszerre csináljak mindent! Itt van! Úgy odavágta a blok­kot a pultra, hogy a „Mindent a vevőért“ táb­la is hintázni kezdett. Kundschaft Aladár most már valósággal megsem­misülve indult a pénztár felé. Miközben előgube­rálta a pénzt, ismét nyí­lott az ajtó és elegáns dá­ma viharzott be rajta. Az üzlet megtelt levendula- illattal és csepegő udva­riassággal. — Kezeit csókolom Té­riké — bókolt Ödön és Manci bájmosollyal liheg­te: — Szerbusz, csókollak drágám! Milyen szép vagy máma! — Miért csak máma? Mindig, mindig! — rep- tikázott Ödön és odamá­zolt a Tériké kezére egy csókot. — Parancsoljon... Mivel állhatok szolgálatá­ra? — Csak kenyérért ug­rottam be ... Nagymosás van nálunk és nem aka­rom bucival tömni a mo­sónőt. Két. kiló barna­kenyeret kérek! — Két kiló kenyeret... Igenis ... öthatvanat tes­sék fizetni a pénztárnál... Becsomagolom ... Kezeit csókolom, csókolom, a vi­szontlátásra ! Tériké elviharzott, a levendulaillat és Kund­schaft Aladár ottmaradt. Az utóbbi meg is szplalt: — Mégis van kenyér?! — Félre volt téve — válaszolta Ödön. — Nem vitatkozunk ké­rem — hangoskodott Man cika — félre volt téve és kész! Ha nem tetszik te­gyen panaszt! — Igaza van! Kérem a panaszkönyvet! — kapott az ajánlaton Kundschaft — No abba ugyan ír­hat! — mosolygott fanya­rul Mancika és leakasz­totta a könyvet. — De előbb igazolja magát, mert akárkit nem enge­dünk a panaszkönyvhöz! — De kérertt, panasz­könyvbe akárki beleír­hatja véleményét! — Igazolványt kérek, vagy nincs panaszkönyv! — lépett most már köz­be a fehérköpenyes. — Micsoda szemtelenség! Előkerül az igazolvány. „Kundschaft Aladár köny velő ...“ — olvasta Man­cika és undorral lökte vissza az igazolványt. — Mit akar egy ilyen kispolgári alak?! örüljön, hogy egyáltalán kiszolgál­juk ! A vállalat vezetőségé­nek úgylátszik más volt a véleménye. És amikor az új boltvezető egy hét múlva elfoglalta hivata­lát, első dolga volt, hogy az új pénztárosnővel együtt eltávolítsa a két táblát. „Ha nem vagyunk eléggé gyorsak, fürgék, ügyesek, nyugodtan rúgj belénk“ és „Ennek a bolt­nak a kiszolgálói a dolgo­zók legalázatosabb szol­gái“ feliratok a szemétbe kerültek. Csak egy tábla maradt a helyén, a kö­zépső. Azt is átfestették. Kundschaft Aladárt már udvarias kiszolgálók és ez a tábla fogadta: „A szocialista kereskedelem a dolgozókat szolgálja.“ Az MHK tért'levelest rendszer szerepe az egészség A SZOCIALIZMUS országában legfőbb ér­ték az ember, — a tlolguzó ember egé-z-é. gfc. fcigészségügyi szerveink ennek a legtöbb értéknek a megvédésére törekednek. Célún.. az egészség színvona ának emelése, küzde­lem a megbetegedések ellen. Ebben a kiiz. delemben hathatós fegyverünk a helyes és okosan alkalmazott sporttevékenység: a testkultúra. Az LMHK és M1IK ennek a testkultúrá­nak a szolgálatúban áll. Azáltal hozza a dolgozót munkára, harcra kész állapotba, hogy gyakorlataival, főleg ped’g a rend­szeresen végzett edzéssel egészségessé ne­vel. Az MHK gyakorlataira szükség van, mert nem egyszer történi visszaélés a !e>l kultúra, a testedzés, a sport fogalmával. Nem egyszer láttuk azt, hogy a sport nem felelt meg feladatának: nem az egészségre nevelt, nem volt célravezető. Itt nemcsak a káros rekordhojhászásra gondolunk. A sportot sokan egyoldalúan állítják be: vagy csak szórakozást, pihenést keresnek benne, vagy csupán egészségvédelmi eszközrték te­kintik. SOKSZOR OLVASSUK, halljuk, hogy a sport az ifjúság ügyel Bennünk sportegész, ségügyi dolgozókban jóles:ő érzést váltott ki, amikor az, MHK szabályzatát elsőizbeu olvastuk, az a tény, hogy abban az idő­sebb korosztályok számára is szántak sze­repet. Igaz ugyan, hogy a sportra elsősor­ban az ifjúságnak van szüksége, hogy fej- lődée, a szervek fejlődése, az anyagcsere folyamatok kiépülése harmóuikus legyen. Amennyire fontos, azonban az ifjúság egészségre való nevelése, úgyannyira nem hanyagolható el az idősebb korosztályuk egészségszintjének megvédése, ‘ illetve to­vábbfejlesztése. A sport hatalmas . szerepéi n betegség el­leni küzdelemben számos világhírű orvos, professzor hangsúlyozza. A modern orvos- tudomány nemcsak a betegségeket és azok gyógymódját tanulmányozza, hanem meg­határozza az egészség iényegét. annak for­rásait és magatartásának módját. A gyó­gyítás mellett döntő fontosságú a megelő­zés. És- ennek a megelőzésnek egyik fő eszköze a testedzés. Hogy csak egy példát említsünk a meghűléses megbetegedések: a nátha megelőzésére ezidáig nem találtuk hathatósabb szert, mint a szervezet rend­szeres edzését. Ebben a küzdelemben a levegő, a nap, a víz és a mozgások meg­felelő felhasználása, amely az MHK pró- bázások keretén belül is lorténik, pótol­hatatlan. _ - , , De a mozgásnak, a rendszeres edzesnea szerepe az egyes szervek, szervrendszerék védelmében megbetegedésének megelőzésében is vitat­hatatlan. Pár péida: a mozgás.-' edzés kap- r á a u lest különböző részein pangó vér a keringésbe jut. Ezzel nemcsak edzi áz erek falát, a . szív izomzatút, de egyszer­smind a szervek, és lő’.eg a szív táplálását is javítja. Ugyanez a helyzet a tüdővel is.’ Mozgásnál a tüdőszövet mind nagyobb ré-- sze vesz részt, a légcserében. Ezáltal a kevéssé gyakorlott, rosszabb vérellútúsú részek felfrissülnek, fizikai és b ológiái behatásokkal sZt miien ellenállásuk növek­szik A talaj kevésbbé lesz. alkalmas gümő- kóros megbetegedésre. Éppen az elmondó?-- tak alapján érthető, hogy a tn berk u lóz i.s gyakran lepi meg a tüdőcsúcsokat, amelyek kevésbbé vesznek reszt a légzésben. De a mozgásnak, a légzőmozgásnak elégtelen volta az oka a műtétek után hosszú ideig' fekvő betegnél fellépő tüdőgvuÜatíÚMink ’*>• felesleges szólni a friss levegőn rend­szeresen végzett gvokprlatnuk a vérkép­zésre gyakorolt kitűnő hatásúról vágy az anyagcsere különböző zavara ra. . például- kóros elhízásra gyakorolt hátú várói. És így folytathatnánk tovább. A PÉCSI SPORTORVOSI INTÉZETBEN nem egyszer keresnek fel bennünket fia­talok és idősek azzal a kéréssel, hogy vizs­gáljuk meg őket és MHK '.pvébázáv. alól adjunk felmentést. Rendkívül -fonáknak, tartjuk a kérdésnek ez>t a fcltfc*vését.: ön­kéntesen vállalt, próbázás alól felmentést kérni! Mindenesetre n probléma felveti a* kérdést: káros-e a szervezetre az MHK próbázás? Erre válaszunk az. hogy egész, séges szervezetre nézve semmi esetre sem! A próbák erő, ügyességi — cs kifartasi, gyakorlatait orvosprofesszorok, sportorvosok: meghallgatásával úgy állították össze, hogy azok egészséges szervezet számára . nem okoznak károsodást, sőt az- egészségszint, emelésére vezetnek. Az MHK pibázást összekapcsolták, egész­ségügyi előadással, mely h vatva von meg. világítani a próbázás és általában a test- edzés egészségtani szabályait. ‘Leirtöbb- sportkörben és üzemben erre nem fordí­tanak kellő gondot, .... A Sportorvosi Intézel ezúton ajánlja fel segítségét. Akár előadás tartása, akár . nZ, oh"uulá«i anyag rendelkezésre bocsátása ré­vén. Az egészségi állanot, az a’k almasság elbírálását célzó vizsgálatok; MIIK rgesZv-- ségügyi tanácskozás naponta 1”—20 óráig, folyik a Sportorvosi Rendelő Kuli eh tívula- uten 4. szám alatti h elv •‘■égében. Dr. Eper Tibor sportorvos. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR: Labdarúgás: Pécsi Lokomotív—Pápai Vö­rös Lobogó, Lokomotiv-pálya, 17.30. Nagy- kanizsai Bányász—Pécsi Vörös Lobogó, Nagykanizsa. 17.30, Zalaegerszegi Vörös Meteor—Pécsbányatelepi Bányász. Zala­egerszeg, 17.30, Várpalotai Bányász—Kom­lói Bányász, Várpalota, 17.30, NB II-cs mér­kőzések. Baranya megy ej—Tolna megye if­júsági válogatott mérkőzés, Nagymányok, 17.30, Porcelángyár—Vasa* U. Bányász, Porcelángyár-pálya, 9.30, Bólyi Traktor Pécsi Szikra. Boly, 9.30. Mohácsi Petőfi— Szászvári Bányász. Mohács. t6f Pécsi Ki­nizsi—Pécsvárad. Kinizsi-pálya. 8.30, Aasas 11. Bányász—Hidasi Bányász. Vasas »L. 17.30, Posiás—Szigetvári Vörös Lobogó, Postás-pálya, 9.30, Bereraendi Építők— Pécsi Bástya, Bcremend, 13. Sellyéi Vörös Meteor—Mecsckszabolcsi Bányász. Sellye, 15.30, Süsd—Pécsi Traktor. Sásd, 10.30. Szigetvári Kinizsi—Sellyéi Bástya. Sziget­vár, 17.30, megyebajnoki mérkőzések. Motor: A Pécsi Dózsa országos salakpalyu versenye. Tüzér-utca, 10. Birkózás: Lokomotiv területi szpártakiad versenye, Lokomotiv Tornacsarnok, elődön­tők 10. ’döntők 19. Ökölvívás: Pécsi Honvéd—Gyón \ a*as sportkörök kör-öíti barátságos mérkőzés, Tiszti-klub 10, a l okomotív területi szpor. tákiád versenye, Lokomotiv Tornacsarnok. dőmérkő/.ések 10 döntők 19, Teke:, A pécsi járás kisgolyós pgjénj, baj.-4 ioksá-rai. B csórd 9. Röplabda: Sásd—Bükkösd női 9.30. Sásd —Kinizsi férfi 10. ’'O. Sásd—Vörös Me-tf-.otf női 11.30. Sásd. Dózsa—Munkaerőtorrtalrk férfi 11, Pénziigv-nátva. Munkacrőtartnlék - Építők férfi 12, Építők-pálva. Kézilabda: Sellyéi Vörös Meteor—Póe*- újhegyi Bányász nőit Sellye 11. * Az MTSB 19-én, pénteken este 7 qraT kor lövész verseny bírói tanfolyamot in-J díl. Felkérik az üzemek és spórtkőrök' céllövő szakosztál vainák tagjait. hogy a tanfolyamra minél nagyobb számban * je­lentkezzenek az MTSB-nél. * A társadalmi öttusa szövijfrcg. öttusa futó részversenyc jó eredményeket, hevty, küzdelmeket hozott. Jobb eredmények: 400 méter Polgár Vasas 58.8, 1000 motor Erb Haladás 2:58.3, 2000 méter Jancsó Halódás 6:28.6, Deák Haladás 6:29.8. Öttusázók eg}<‘- ni: 1. Jane«ó Haladás 4 pont, 2. Erb Hala­dás 4. 3. Deák Haladás 4 pont. Csapat: 1., Haladás 12 pont. Iláromtusázók egyéni: 1.^ Polgár Vasas 2 pont. Csapat: 1. Vasas 33* pont. * A Lokomotiv kéri rendezőit, hogy fél 5-rc a pályán jelenjenek meg. hol szórakozzunk ? Hol művelődjünk, vasárnap MOZI! Kossuth: Holt ösvény titka (dél­előtt 10 órakor) Egy asszony állja a szavát. Humoros cseh film (fél 5, fél 7, 9 órakor) Park: Aranykulcsocska (délelőtt 10 órakor) Császár pékje. Humoros cseh film (4, 6, fél 9 órakor) Petőfi: Színes mesevilág (délelőtt 11 órakor) Trubadúr (fél 5, fél 7, 9 órakor) HANGVERSENY .A Zeneművészed Szakiskola ma este fél 8 órai kezdettel színvonalas, zenei élményt nyújtó hangversenyt rendez a Tiszti Klubban. Az est ven­dége Dallos Hegedűs Eva, a rádió­ban és hangversenytermekben gyak­ran szereplő fiatal énekművész, aki a dalirodalom nagyrészét átfogó mű­sorral lép a közönség elé. Műsorán. Scarlatti, Weber, Mozart, Schubert, Brahms, Csajkovszkij, Verdi, Musz-, szorgszkij, Faures és Kodály-művek szerepelnek. Zongorán Sasfe Dezső kísér, mint szólista Weber és Beet-' hoven műveket játszik. II I II I VASÁRNAP, JCNIL’S 14 SVELETES GYÓGYSZERT ARAK: /3. sz. gyógyszertár, Széchenyi-tér Telefon:" 29-81. 10/8. sz. gyógyszer- r, Kossuth Lajos-u. 81. Telefon: -94. 10/12. sz. gyógyszertár. Doktor -u. 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: arolina. — IDÖJARASJELENTES . árható időjárás vasárnap estig, iltozó felhőzet, többfelé záporeső, vatar. Mérsékelt légáramlás, a hő- érséklet alig változik. Várható hó- érsékleti értékek az ország terü- tére vasárnap reggel 14—17, dél­— Elveszett egy bamaszijas no: karóra a Széchenyi tér és Kossuth Lajos úti szakaszon. Kérem a becsü­letes. megtalálót, hogy adja le a vá­rosi tanács portáján. — Lobogózzuk fel a házakat. Pécs város tanácsának népművelési osz­tálya felhívja Pécs város dolgozóit, az üzemek, vállalatok vezetőit, hogy 1953 június 15-ré, a Béke Világta- nócs ülésének tiszteletére házaikat, üzemeiket zászlókkal, feliratokkal díszítsék fel. Fiuk, lányok! Jelenítelek szakérettségis tanfolyamra! „Lengj, lobogj, te láng! Terjeszd a művészetet, tudományt!" —mond ja a költő. Igen, a láng elindult, csak még sokan kitérnek előle. Te dolgozó lány, gondolkoztál már raj­ta? Felhasználtad azokat a lehető­ségeket, amelyeket pártunk nyújtott a tudomány várának - bevételéhez? Ne késlekedjél, nyitva áll előtted az út a szakérettségire. A tanfolyam kétéves, utána kö­telező az egyetemi továbbtanulás. Lehetsz tanár, szakkáder, folytatha­tod tanulmányaidat a számviteli fő­iskolán, de válogathatsz közel 40 szakban. A tanfolyamra jelentkezhetnek 18—30 éves .korig azok a munkásés dolgozó parasztfiatalok, akik az ált. iskola VIII. osztályát elvégezték és a jó munkájukkal lerre érdemesek. Jelentkezni lehet az üzemi, helyi pártszervezeteknél június 20-ig. Megyei tanács, oktatási osztálya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents