Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-27 / 122. szám

X. 2 NAPLÓ 1953 MÁJUS 27 Olaszország a parlamenti választások előtt Palmiro Togliatti elvtárs Torinoban, Pietro Nenni Nápolyban tartott beszédet Ráma (TASZSZ) Az Olasz Kommu­nista Párt és az Olasz Szocialista Párt vezetői május 24-én sok olasz városban népes nagygyűléseken mondtak beszédet Palmiro Togliatti elvtárs. az Olasz Kommunista Párt főtitkára a torinói választói nagy­gyűlésen mondott, beszédében foglal­TA o nofmon! Tw ?.ts í c n n Air kozott De Gasperi miniszterelnöknek Vittorio.Venetoban néhány órával azelőtt mondott beszédével. De Gas- perin-ek azzal a kijelentésével kap­csolatban, hogy az olasz kormány kommunistaellenes, a következőket mondotta: iMiért kell tulajdonképpen Olasz­országban kommunislaellencs kor­mánynak lenni? A kommunisták ott ■voltak a fasizmus eUen vívott harc első soraiban és ők járultak hozzá a legnagyobb mértekben a demokrati­kus alkotmány megteremtéséhez ... azóta, hogy a kormányból eltávolí­tották a dolgozók pártjának képvi­selőit, egyetlen olyan nagy kérdés sem oldódott meg Olaszország érde­keinek megfelelően, amelyeknek meg. oldása érdeke lenne az országnak. De Ga-speri olyan politikához csa­tolja országunkat, amely az agresz- szió útjára visz bennünket a nem imperialista országok ellen. Ezért nem folytathatunk nemzeti külpoliti­kát. ha nem semmisítjük meg De Gasperi bűnös szovjotellenes politi­káját.“ Togliatti elvtárs ezután áttéri a választási küzdelem kérdéseire és felhívott minden olasz polgárt, hogy harcoljon tevékenyen a cselszövések és megfélemlítések ellen. A szociál­demokrata párttagok harcoljanak együtt a szocialista és kommunista párttal az egységes haladó front megteremtése érdekében. Felhívunk benneteket, szavazza, tok ránk, szavazatotokkal segítsétek elő azt, hogy Olaszország lépést te­gyen előre a szabadság, a béke, a társadalmi átalakulások felé, a szo- cUMzmus felé vezető úton." Pietro Kenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára május 24.én Nápoly­ban több, mint száznyolcvanezer mnber előtt mondott beszédet. J. ö. Malik válasza az osztrák szerződéssel kapcsola os kiiliigymíniszlerlielyeltesi tanácskozás összehívására vonatkozó javaslatra London (TASZSZ): 1953 május 11-1 én Passant; - külügyminiszterhelyet- tesuk osztrák államszerződésre vo­natkozó tanácskozásának főtitkára „Az osztrák szerződés kérdésében a Szovjetuniót képviselő külügyminisz­terhelyettesnek“ címzett levelet jut­tatott el a Szovjetunió angliai nagy- követségére, Passant a levélben kő- zölte. hogy az angol képviselő má­jus 27*ére javasolja a négy nagy­hatalom — a Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok Anglia és Franciaország — külügyminiszterbe, ’yettesei tanácskozásának összehívó, sót az osztrák szerződéssel kapcso­latban és annak közlését kérte, elfo­gadható-e az emhtett időpont. Passant levelében azt is közölte, hogy hasonló tartalmú levelet inté­zett az. Amerikai Egyesült Államok és Franciaország képviselőihez is. Május 2ő-én, J. Malik, a Szovjet unió nagybritanniai nagykövet© a következő választ küldte Passant, nak: „Igazolom május 11-én keit leve­lének vételét, amely az osztrák á'- lamszerződé^ tervezetének előkészíté­sével kapcsolatban a külügyminisz. terhelyettesek értekezletének össze­hívását javasolja május 27-re. Lon­donba. Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet i következőkre: Mindenekelőtt emlékeztetnem kell arra hogy a .miniszterhelyettesek­nek az osztrák szerződéssel kapcso­latos tanácskozása nem valamiféle állandó négyoldalú szerv és ezek­nek a tanácskozásoknál, az összehí­vására a külügyminiszterek tanácsa illetékes, amelynek létesítéséről az 1945-ben megtartott potsdami érte­kezlet hozott határozatot. Az osztrák szerződés kérdését 1947 tői kezdve többször megvitatták a helyettesek értekezletein, de „ szov­jet fél erőfeszítéseinek ellenére meg* egyezés nem jött létre. 1947—1949 években a helyettesek megfelelő ta­nácskozásokat tartottak, de ezek nem vezettek' a kellő eredményekre. A helyetteseknek 1950-ben megtartott tanácskozásai szintén nOm vezettek az osztrák államszerződés kérdésé­nek megoldására. A három hatalom képviselői által elfoglalt álláspont következtében az 1953. februárjában megtartott külügyminiszterhelyettesi tanácskozás sem változtatta meg a helyzetet. Ilyen körülmények között nincs okunk arra számítani, hogy a helyet, teseknek most javasolt tanácskozá" sn kedvezőbb eredményekre fog ve­zetni mint a megelőző tanácskozá­sok. A kifejtetteknek megfelelően úgy vélem, hogy jelenleg célszerűbb len­ne diplomáciai úton megfelelő vé­leménycsere ’ útján megvizsgálni ezt a kérdést.“ Felhívás Eiseiihoiverhes a Rosenberg-hásaspár megmeri fáséért (MTI) Az AFP jelenti Newyork. búi: A ,.Rosenberguigiyfeen igazságot követelő országos bizottság“ nevű nemrégiben alakított szervezet hét­főn este felhívást intézett Eisen­hower elnökhöz. Az üzenet többek között a következőket mondja: ..Né­hány hónappal ezelőtt ön bejelentet­te tekintetbe veszi, hogy új helyzet is előállhat, amelyben ön megke­gyelmezne a halálraítélt iiatal házas, párnak. Az újonnan feltárt bizonyí­tékok lehetővé teszik, hogy ön most kegyelmet gyakoroljon Adenauer tiábVanceilsr és Lehr bonni renddrminiszter újabb szemléltein leckéje a „nyugati mintájú szabad választások“ előkészítéséből Berlin. (MTI): A „Fuldär Verlang, stalt“ nyomdavál-alat dolgozói felje­lentést tettek a;, államügyészségnél Lehr, bonn; rendörminiszter ellen.-A feljelentők felháborodva tiltakoznak az ellen, hogy egy rendőrosztag Lehr rendőrminlsater utasításául durván lefolytatott házkutatást tartott a nyomdában, amely a Wirth volt bi­rodalmi kancellár vezetése alatt álló párt Deutsche Volkszeitung című lap­ja mellett a Fuldär Volkszeitung c. polgári ellenzéki napilapot állítja elő. Miután Wirth pártja bejelentette, hogy résztves-z a küszöbönálló nyu­gatnémetországi választásokon, Adenauer és Lehr karhatalma átku. tatta és feldúlta az új párt lapjának szerkesztőségi és kiadóhivatali he­lyiségeit, igyekezett megfélemlíteni a nyomdavállalat alkalmazottait és így újabb szemléltető leckét adott abból hogyan kell előkészíteni a „nyugati mintájú izabad választá­sokat.“ Előkészületek az aratásra A vegyipari minisztérium, értéke­sítési igazgatósága minden előkészü­letet megtett, hogy Minisztertanács május 22-i határozatában előirt csép. lósi munkálatok sikerét biztosítsa. A régi olajtároló helyeden kívül új tárolótartályokat bocsátanak me­zőgazdaságiunk rendelkezésére hogy biztosítsák a cséplőgépek zavartalan üzemanyagellátását. Az értékesítés: igazgató gondoskodott arról hoav a csépiéi'! munkák közben j elentkező azonnali üzemanyag igényeken is ki* elégíthesse. A minisztertanács határozata ér­telmében az új gabona tanulására szolgáló raktárhelyiségeket legk ésőbb június 20-ig rendbe kell hozni és e! kel/ végeznj fertőtlenítésüket is. A begyűjtésre kerülő gabona. , za­vartalan átvétele, helyes tárolása' és minőségének megóvása érdekében a begyűjtési minisztériumhoz tartotté vállalatok dolgozói országszerte mel-/, kezdték ezt a munkát. Az ország te--, rületén a begyűjtési minisztériumhoz tartozó terményraktáraknak hetven százaléka már üzemképes állapotban várja az új termést. Olcsóbban nyaralhatnak a nyugati országok impsrialislái Jugoszláviában, mini saját hazáikban A francia köztársasági elnök Paul Reynaud-t biz a meg a kormányalakítással Paris (MTI) Miután a gaullei-sta Andre Diethelm visszautasította a felajánlott kormányalakítási megbí­zást, Vincent Auriol köztársasági elnök Paul Reynaud-t kérte fel, hogy tegyen kísérletet kormányalakításra. Paul Reynaud elfogadta a megbíza­tást és valószínűleg csütörtökön je­lenik meg a parlament előtt,, hogy megkapja a parlament felhatalmazá­sát a kormány megalakítására. Paul Reynaud már volt miniszter­elnök, s az 1940-es összeomlás ide­jén ő játszotta át a hatalmat Pé- tain-nak. Prága: A Nova Borba, a Jugoszláv Forradalmi Emigránsok Prágában megjelenő lapja írja: A belgrádi hatalombitorló;,. Jugo­szláviát a külföldi burzsoázia legvon­zóbb nyaralóhelyévé változtatták. A külföldi burzsoák olcsó pénzért pont. pásan szórakozhatnak Jugoszláviá* ban. ,,AZ első nyugatnémetországi túr is. fa társaság már megérkezett Szlové­niába ... Vasárnapig további négy német és amerikai túristacsoport ér­kezik ... Hétszáz svájci túrista jön Abbáziába ..jelentik lelkesedés­sel Titóék. A jugoszláv kormány egyáltalán nem sajnálja r. pénzt arra hogystran dókat, és fürdőket, amerikai ízlésnek megfelelő bárokat létesítsenek. Tito. ék habozás nélkül készségesen bo' csátjáR nyugati barátaik rende'.ke* zésére a legjobb szállodákat, éttér mekef; és a legszebb nyaralókat. A szpliti. dubrovnftei mid csert, feledi Abbáziái és bohinyi luxusszállókatés nyaralókat a titóista főkolomposok és azok vendégei számára foglalták le. Amíg a Tito-banda az úgyneve­zett - „turisztikai helyekét“ annyi liszttel, hússal és más élelmiszerrel látja el amennyiről a jugoszláv do!, gozók csak álmodhatnak, addig Bo* szanszki Petrovácon Goszpicsban és az ország más vidékein mér féléve jóformán alig láttak lisztet ? dolgo. zók. Jugoszláviában ahol egyre növeli* szik a munkanélküliség, az árak ál­landóan emelkednek ahol ezrével pusztulnak el a gyermekek az éhség tői és különböző betegségektől, a dolgozók nem is gondolhatnak p:. henésre. üdülésre. Az Adriai-tenger, Szlovénia hegyei, e jugoszláv gyóqv. fürdők és nyaralók a jugoszláv do!* gozók számára elérhetetlenek. A szál. lodák cs éttermek árai olyan fantasz­tikusan magasak hogy maguk Ti­tóék kénytelenek beismerni. hbg’v ..elérhetetlenek a tömegek számára.“ Vájjon melyik jugoszláv munkás tud­na például 850 ezer dinárt egv napi száliodaj ellátásért fizetni? Világos, hogy ecjv sem. Az amerikai „túristák“ viszont, akik egy dollárjukért háromszáz dl. márt kapnak, élhetnek, ezzel lebe* tőséggel. Hiszen egv napi ellátás a legfényűzőbb jugoszláv ’ szállodában annyiba kerül nekik, mint sájat he- I zajukban a legolcsóbb szálloda napi l ellátása. 1/örülbelül negyven évvel ez - *■* előtt történt... Apám — foglalkozására nézve ács — gyakran hagyta ott szülőfaluját és ment Bakuba, Ashabadba és más városokba kenyeret keresni. 1908- ban, miután szörnyű munkanélküli­séget élt át Bakuban., örökre visz- szatért szülőfalujába, és elhatározta, hogy gazdálkodni fog. De nemcsak a ló hiányzott ehhez, hanem a faeikc is, ezért a tavaszi vetés elvégzéséért kénytelen volt pénzt fizetni — a hely beli Máknak. Ez az év általában aszályos volt és a különböző földeken szétszórt, idegen kezek által jól-ros&zul meg­művelt barázdáinkon hitvány búz,a bújt ki a földből, melynek apró ka­lászai lefelé konyultak. Az ilyen termést akkoriban „nyüvő“-nek hív. ták, mert az apró búzát sem kaszál­ni, sem sarlóval vágni nem lehetett: kézzel kellett nyüni, gyökérszálaival együtt kirángatni. És ekkor mi (jelenlegi foglalko­zásomra nézve irodalmár), testvérein, laki most mérnök), testvérbátyám, (most professzor), napról-napra, lá­tástól vakulásig nyüttük a búzát. Tiszta, égszínkék, felhőtlen ég bo­rult ránk, melyből oly ízzóan tűzött alá a nap. mint valami kemencéből. Vizünk nem volt, a fórrá« három versztnyire volt tö'ünk. Az, ebéd fekete kenyérből meg egy-kót ubor­kából állott. A derekunk fájl, kiegye­nesedni nem volt időnk, lábunk saj­góit. könyökig összekarcolt karjaink viszkettek, szemünk beragadt a for­rósáétól, portól, fáradtságtól, A!ud- hainékunk voll, lerogytunk volna bárhova, egyenesén a tarlóra, széna- bogi yák alá, a szakadékokba, de legszívesebben az erdőbe menekül­tünk votnjj. hogy ledőlhessünk, a tölgyfa árnyékába és aludhassunk... vég nélkül aludhassunk. De aludni nem lőhetett — a hitvány búzát kel­lett nyüni, azután meg ki.csépelni, Ke «•/. a búba, ilyen fáradságos munka után. vagy 10 púd, kia-szott magot adott, 15 pudot vetettünk, tizet kap­tunk vissza. Csak néztük munkánk eredményét és mindnyájan szerettük volna a" kék égre felemelni tekinte­tünket és clkfnzottan felkiáltani: — Atkozott legyen az ilyen élet! fTffy reggel, amikor gyermeki *-* testünk szinte ö-szeroskadl az •mberfeletti munka súlya alatt, hír EGY BOLDOG NEMZEDEK írta: FJODOR télén valahonnan szokatlan hang szállt felénk. Hol olyan volt, mintha ezer kereplő szólna, amilyennel a parasztok kenderről hesegetik el a madarakat., hol meg olyan, mintha sokszáz szekér közeledne felénk, ke­netlenül nyikorgó kerekekkel. Egy­szóval: ez a szokatlan hang arra késztetett bennünket, hogy kiegyene­sítsük a derekunkat és abba az irányba tekintsünk, ahonnan felénk hangzott. Nemsokára még jobban meglepődtünk: két pár ló tartott fe­lénk és húzott ijesztő gépezetet a villásrúd mögött; a gépezeten o'dalt, fogazott, hosszú kés meredezett. A lovak mellett a kulák fia lépkedett fütyörészve. — Ez az aratógép, — magyarázta a testvérb'átyám, — Tegnap mesélték. hogy Szergutor olyan gépet hozott haza a városból, ami. az ember he­lyett learatja a gabonát. íme így néz Igen aratógép állt előttünk, ami akkoriban a legnagyobb ritkaság­számba ment a faluban. Mi lenne Fedjarka, ha kölcsön­kérnénk? — súgta fülembe kis,húgom. — Egy szemhunyás alatt learatná a mi kis búzánkat és akkor alhatnánk egy kicsit. Nem, a mi kis búzánkat még ara­tógéppel sem lelietett betakarítani, de meg a kulák fiától segítséget kér­ni éppoly lehetetlen voit számunk­ra. mint aratógépestől elszedni tőle a lovakat. Sokáig bámultunk a továbbvonuló aratogép után. azután a forró port nyelyc. újra hozzáfogtunk kis búzánk ny (ív őséhez. Milyen jó. hogy mindez már csak keserű emlék. Hiszen akkoriban min­den gyermek úgy dolgozott a fö'de. ken. mint én és testvéreim, A szovjet hatalom azért iga- zán népi hatalom, mert a né­peik giondioláóa't és vágyait váltja valóra., hogy ily módon bo'dog életet teremtsen országunkban. Nem egy becsületes ember — tudós, politikus, - író — akadt a múltban, aki sokat töprengett a nép sorsán és azon, hogy a földkerekség e leghatalma­sabb rétegét, hogyan lehetne megvál­tani az omberfeietti szenvedésektől, nyomortól, éhezéstől, kultúrátlanság- tól. V. V. Dokucsájev. a híres orosz agronómu-s már jóval a szovjet ha­talom megalakulása előtt, saját ta­pasztalata alapján jutott arra a kö­vetkeztetésre, hogy a népet csak ak­kor lehet megszabadítani a pusztító ostorc-sapártól, — az aszálytól, — ha az ázsiai pusztaságon erdőket ül­tetünk, sokezer víztárolót létesítünk, a földeket pedig helyesen műveljük meg. Egy másik agronómus — Ko-szti- csöv — kezdeményezésére a Volga bal-partján húzódó sztyeppe-övezeten talajjavító kísérleti állomást állítottak fel. A két tudós nyomán tehetséges tanítványuk. V. R. Viljamsz össze­gezte az élenjáró agronóniusok taní­tását és kidolgozta egységes, füves vetésforgó-rendszerét. De annakide. jón -sem’ Dokucsajev, sem Kosztiesev, sein Viljamsz nem tudtak valamit átfogó méretben alkotni. A cári ura­lom alatt az emberek elszigetelten, önmaguknak, önmagukért éltek, a kufárkodó. kapitalista uralkodó osz­tálynak meg egyenesen kedvezett, hogy az ország szűk esztendőket is élt át: bőt érméé# években felvásárol­ták, ínséges években háromszoros áron árusították a gabonát és sze­reztek tízezres, milliós vagyonokat. Csak a szovjet hatalom szabadította fel a parasztságot a földesurak igája alól, csak az adott neki földet és az olvasztotta egységes társadalomba — kolhozokba — a paraszti tömegeket. Az élenjáró parasztok azért tö- mörültek kolhozokba. mert ezekben a -szervezetekben látták a természet szeszélyeivel szembeszállni tudó egységes erőt. Ezekben a szer­vezetekben látták ;i népek azt _ az erőt, mely az agronómiái tudomány­tól át tud venni és a földművelésbe, állattenyésztésbe, gyümölcs, és zö'd- ségtermelésbe át tud vinni minden hasznos és szükséges elemet. A pa­rasztság, mely saját bőrén tapasz-taL ta a „kard. a víz, a tűz“ minden megpróbáltatását, a ko-lhozszerveze- tekben látta a valóban boldog, kul­túrált, gazdag élethez vezető utat. A kolhozok megerősítéséhez azon­ban nemcsak -sokszázezer traktorra, kombájnra, aratógépre volt szükség, hanem emberekre i-s. akik kezelni tudják a traktorokat, kombájnokat, arató-gépeket. A káderek nevelése — nehéz fel­adat volt. Az elmúlt időkben nem mindenki bízott a gépekben. Emlékszem, ho­gyan szaladgált Mi-tya bácsi, a vol- gamenti Sirokij Bujerak község la­kója 1928-ban, a traktor érkezésének napján az utcákon és hogya-n kia­bálta: — Nem kell nekünk ez a masina! Telefüstöli a földet, petróleumszaga lesz a gabonának. Nyolc év múlva brigádvezetője lett az élenjáró traktorbrigádnak. Meg­kérdeztem tőle: — Mit kiabáltál le annakidején? hogy a gépek tele füstölik á földet? — Hát ha egy évszázado>i át él az ember, öcsém —. felelte. — hot ma­ga hánykolódik betegen, hol meg beteget ápol. A közelmúltban vagy tizenöt évvel ezelőtt egy fiatal lánnyal találkoztunk az ukrán mezőkön, aki titokban tartotta a szülei eiőtt, hogy traktort tanul vezetni. Szürkület után., éjszakánként, amikor a munká­sok már eltávoztak a műhelyből, odacipelte a traktorista bátyját, aki aztán suttogva magyarázta el neki a traktor alkatrészeket, mutatta meg: hogyan kell a traktorvezetőnek ülni. Ezt a fiatal lányt Pasának hívták. Nyíltan félt a traktort tanulmányoz­ni: nem nőnek való«- munka; azt mondják: valahogv nem illik össze Pá-sa a traktorral. De mégis csak meg­tanulta, odaült a kormánykerékhez. És íme: a gép, ami eddig mintha holt alkatrészekből lett volna, össze, állítva, megesikordult. elindult, kifor. dúlt a műhelyud\arról, nekivágott a mezőnek, és ott éles ekevasaival for­gatni kezdte a földet. — Megtanultam! Tudok bánni vele! — kiáltotta elragadtatva Pása. Nemsokára újra találkoztunk vele a kolhozban, a kormánykerék mö­gött. Önállóan vezette a gépet. Me­net közben ugrottunk fel a traktorra és megkérdeztük tőle: — Hogyan megy, Pasa? — .ló-ól, — felelte. — Csak ezzel vagyok megakmlva — és szomorúm pillantott szülőfaluja irányába. Elborult szemei láttán újra feltet­tük a kérdést: — Nos, mi a baj? Mosolyra kényszerítve ajkait, fe­lelte: — Kiemeltek, mint aktivistát! — Hová? — Gazdasági vezetőnek. — No és te? — Nem megyek! Megszerettem a traktort. Nézze csak meg. milyen gyönyörű és milyen szépen dolgo­zik. Ott, meg ml a teendőm? Gazda, sági vezetőnek semmi! Sót mérics. kelni, gyufával kereskedni... nem megyekl Pasából, az, akkori Ibi h ányból, mo-st Pása Angelina, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Sztál-in-díjas kiiklötte, a Szocialista Munka Hőse lett. A traktorral végzett munka, a nők. akiket traktorbrigádokba vont be Pá­sa (először saját barátnőit, majd sok­százezer más fiatal lányt) így csinál­tak Páséból. a fé-l-szeg kislányból. Pása Angeliiiát — az egész ország­ban híres embert. De vájjon c.«ak egy Pása Angelina van? A kolhozok, megalakulása után, a Lenini Kom. szomol Központi Bizottságának fel­hívására, százezrével fordultak a fia­tal fiúk és leányok a mezőgazdasági gépek — elsősorban a traktorok é* kombájnok — felé és sajátították el kezelésüket. És ezek a fiatal fiúk és leányok nemcsak egyszerűen új mód­szer -szerint -szántották a kolhozmező- ket, hanem elősegítették az élenjáró agronómiái tudomány bevezetését a meiögazdaságban és ezzel tehetővé- tették olyan termés elérését, amilyen­re sohasem volt példa a cári Orosz, ország történetében, tehát lehetővé tették annak az erődnek megépítését, I amely ma szembeszáll a természet 1 gonosz erőivel > A,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents