Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-26 / 121. szám
2 W AP LÓ 1*53 MÁJUS 3* A NEMZETKÖZI HELYZETŰÜL A „Pravda“ szerkesztőségi cikke Ealköai kombinációkra é« egyes or» nős segélynyújtási seerzödésmefc-, >é. A ..Pravda“ május 24-i száma ..A jelenlegi nemzetközi helyzetről“ címmel egészoldala» szerkesztőségi cikket közöl. Alábbiakban közöljük a szerkesztőségi cikk teljes szövegét: Az utóbbi hónapokban minden országban nagy érdeklődés nyilvánul meg azok iránt a lépések iránt, amelyeket a vitás nemzetközi kérdések rendezése érdekében foganatosítanak. A jelenlegi körülmények között ez természetes. Senki sem tagadhatja, hogy széles nemzetközi körökben erősödnek a nemzetközi viszonyokban tapasztal, ható feszültség megszüntetését célzó törekvések. A vitás kérdések megoldása útján tett minden lépés csökkentené a háborús veszélyt, elősegítené a népekre nyomorúságot hozó fegyverkezési hajsza besziirteté.-éti. megkönnyítené fiolomillió ember helyzetét És Viszont, a nemzetközi helyzetben mutatkozó feszültség fenntar. tása a háborús előkészületek további fokozását jelenti, a katonai kiadások tóváibbi növekedését, az adók további, emelkedését, amelyek súlya mindenekelőtt a néptömegeit vállára nehezedik. ■ Ilyen körülmények között bármely Ország kormányának nemzetközi téren megtett minden újabb lépését figyelmesen tanulmányozzák nemcsak kormánykörökben, hanem a>legszélesebb körökben is. Köztudomású, milyen figyelemmel ét. rokonszenvvel fogadták a szovjet kormány vezetőinek nemrég tett nyilatkozatait arról, hogy a Szovjetunió kész az érdekelt országok kölcsönös megegyezése alapján megoldani a vitás vagy megoldatlan nemzetközi kérdéseket. Ezek a nyilatkozatok megszilárdították a népekben azt a hitet, hogy lehetséges a meg- érteíödöK. nemzetközi problémák rendezése. a népek ugyanis tudják, hogy a szovjet kormány nyilatkozatai soha nem térnek el valóságos szándékaitól. Az Í6 köztudomású, hogy a béke megőrzésében érdekelt emberek békeszerető megnyilvánulásiként fogadták Eisenhower elnöknek április. 16-i nyilatkozatában elmondott azon szavait, hogy a viták kérdések közül „legyenek azok nagyok vagy kicsinyek, egyetlenegy sem megoldhatatlan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának tiszteletíbentartására" és, hogy „az Egyesült Államok hajlandók igazságos részt vállalni magukra“ a vitás nemzetközi kérdések megoldásában, jóllehet Eisenhower. *efc ugyanebben a nyilatkozatában voltak más olyan mozzanatok is, amelyek semmissé tették e szavak pozitív jelentőségét. Most meg kel! állapítani, hogy Eisenhower május 20-i újaJbb nyilatkozatában nyoma sem maradt ennek a békeszerető megnyilvánulásnak, nem is szólva a tettekkel való alátámasztásról. Teljesen érthető, hogy Churchillnek, Nagy- Britannia miniszterelnökének nemrégiben tartott alsóházi beszéde, amely, ben a nemzetközi élet számos égető kérdését érintette, valamint a beszéddel kapcsolatos vita nemcsak Angliában vonta magára a figyelmet, hanem messze annak határain túl is. A brit miniszterelnök sok tekintetben támogatta az Egyesült Államok kormányának álláspontját. Beszédéiben azonban az is visszatükröződött, hogy eltérés van néhány elsőrendű fontosságú kérdésben Kagy-Britan- nia és az Egyesült Államok állásfoglalása között. Churchill beszédének jelentős részében Nagy-Britannia és a Szovjetunió viszonyával foglalkozott. A Szov jetiimé közvéleménye az e tárgyról mondottakból nem fogadhat el mindent bírálat és komoly ellen vetések nélkül. Most, azonban mindenekelőtt nem arra fontos rámutatni, amiben eltérünk Nagy-Britannia miniszterelnökétől. Fontosabb kidomborítani azokat a mozzanatokat, amelyek előmozdíthatják vitás nemzetközi kér dések rendezését a népek békéje .és biztonsága érdekében. Churchill beszédében vannak olyan állítások, amelyek az angol nép béketörekvéseit . tükrözik és azt bizonyítják. hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke reálisan értékeli a jelen" légi nemzetközi helyzet néhány lényeges mozzanatát. Ezeket a megállapításokat helyesléssel fogadták a béke megőrzésében érdekelt széles társadalmi körök. Ugyanakkor e megállapítások ellen — különösen az Egyesült Államokban — kirohanásokat intéznek azok a körök, amelyeknek különös érdeke fűződik a nemzetközi viszonyok jelenlegi feszült, gégének fenntartásához. Figyelmet érdemel Churchill követ, kérti kijelentése: .«Nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne Oroszország biztonsága és Nyugat-Európa szabadsága és biztonsága összeegyeztetésének, rendkívül komoly problémája.“ fiz a kijelentés szükségképpen együtt érző visszhangot váltott ki azoknál az embereknél, akik valóban a megérlelődött nemzetközi problémák rendezésére törekszenek, akik gyűlölik a népeknek — különösen a jelenlegi körülmények között — felmérhetetlen nyomorúságot okozó háborút. Churchill említett kijelentése országunkban magára vonta a figyelmet, mint kellő időben tett lépés a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Amikor a miniszterelnök a Szovjetunió és a nyugateurópai országok ..biztonsága összeegyeztetésének“ lehetőségéről nyilatkozott, természetesen saját országának érdekeit tartotta «sem előtt. Ugyanakkor nem kétséges, hogy az a politika, aanoly Anglia nemzeti érdekeinek, másfelől a béke fenntartása és a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekeinek összehangolására irányul, a Szovjetunió és a többi béksszerető nép megérté—Ível és támogatásával találkozik. Churchillnek az , a megállapítása. •imelyei a Szovjetunió biztonsága és Nyugat-Euróma biztonsága összeegyeztetéséről tett- , annál nagyobb jelentőségű, mivel a brit minifizt elnök e kérdés felvetésével nemcsak a Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti viszonyt érinti, hanem a béke fenntartásának és megszilárdításának egész problémáját is. A jelenlegi nemzetközi helyzetet a rendezendő problémáik nagyfokú bonyolultsága jéílomzi és ez arra kötelez. hogy kellő megértéssel viseltessünk azok iránt, akik úgy vélik, hogy az összes vitás és megoldatlan problémák egyszerre való megvitatását és megoldását célzó kísérletre kudarc várna. Az e'őrehaladás. olyan égető kérdések rendezése terén, amilyen a koreai háború kérdése, vagy Németország kérdése, előmozdíthatná a jelenlegi nemzetközi helyzet feszült ségének megszüntetését, előkészíthet, né a tabut más problémák megoldására is. Nyilván, a nemzetköz,i problémák rendezésének ilyen módjára gondolt Churchill is, amikor kijelentette: „Hiba volna azt gondolni, hogy semmit som lehet rendezni Szovjet-Oroszországgak ha — vagy amíg — nem kerül rendezésre minden Ivét vagy húrom nehézséget 'jelentő mozzanat" rendezése eredmény volna minden békaszerető ország számára.“ Az egyik • legfontosabb nemzetközi kérdés, amelynek békés rendezéséhez minden ország népeinek érdeke fűződik. a koreai kérdés. Köztudomású, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság diplomáciai kéz demény-exése, amelyet a Szovjetunió támogatott, reális lehetőségeket nyitott meg-a .koreai fegyverszünet meg. kötése és a koreai háború beszüntetése előtt. A Koreában 'létrejött megegyezés alapján mári., megtörtént a beteg és sebesült hadifoglyok lecserélése. Április 26-án Panmindzs-onban újra megkezdődtek a tárgyalások az ösz. s-zes hadifoglyok hazate’-epítéséről A kínai—koreai fél javaslatai és külö" nősen május 7-f legutóbbi javaslata — amint ez minden elfogulatlan ember előtt nyilvánvaló — megadják a kellő alapot a fegyverszünet megkötése útjában álló utolsó kérdés gyakorlati megoldásához köveikezés.kép pen a koreai háború megszüntetésé, hez. Churchill a koreai—kínai fél javaslatának türelmes és együttérző megvizsgálása mellett foglalt állást. Kijelentette: „Nem ismerek most olyan okokat, am-lyek arr„ a feltevésre késztelnek, hogy' ezek nem szolga ihatnak megegyezés alapjául,“ Churchillnek ez a kijelentése, valamint több képviselő alsóházi nyilat, hozatal amelyben élesen bírálták az „ENSZ-parancsnokságnak“ a pnnmin" dzsoni tárgyalásokat fékező képviselőit, azt tükrözték, hogy az angol társadalom minden rétegében foto. zódik az elégedetlenség „ koreai kérdés rendezésének elhúzódás"! miatt. Phenjan és más koreai városok és falvak, valamint Antung és néhány más kínai város folytatódó vadállat bombázása éppen úgy. mint Harrison amerikai tábornoknak a panmindzso ni tárgyalások megszakítására irányuló állásfoglalása, jogos fe'háboro- dásj- és tiltakozást vált ki mind Amg. [iában, mind más országokban. Nehru indiai miniszterelnök az. indiai parlamentben nemrég tett nyilatkozatában rámutatott arra, hogy Harrison álláspontja nyilvánvalóan el. lent mond annak ., határozatnak is, amelyet a múlt év végén hoztak az ENSZ'ben a koreai hadifoglyok kér. désében. Nehru ;gvenösen kijelentette, hogy a koreai—kínai fél javaslatainak „a tárgyalásoknak — és reméljük, a probléma megoldásának — alapjául keli szolgálniuk.“ A pan- mmdzsonj tárgyalások ennek ellené re — Harrison álláspontja követkéz, tőben — újból lefékeződtek. Ebben a helyzetben teljesen érthető a panmindzso ni tárgyalások menet* miatt tapasztalható határozott elégedetlenség, amelyet Attlee, a la- bouristák ismert vezér* juttatott ki. íejezésre az alsóhátban. Churchill beszédében különleges helyet foglalt el a német probléma, amelyet méltán nevezett „Európa do. mináló problémájának.“ De. ha ez valóban így van, ebbő; az következik, hogy Churchillnek a német problémával kapcsolatos és beszédében kifejtett felfogása különös jelentőségre tesz szert. Churchillnek e kérdésre vonatkozó felfogása azon. ban semmiképpen sem tekinthető az említett ..domináló“ nemzetközi prob" iapa rendezésére irányuló tényleges törekvés kifejezésén?k. Minden eke lőtt figyelemre m-éltó az a tény hogy Churchill, nem is tartotta szükségesnek megemlíteni a yaltai nyilatkozatot és a potsdami határozatokat, amelyek kidolgozásé, ban ő maqa is résztvett és amelyek meglörmulázták a német kérdés tén„ leges rendezésének legfontosabb el. veit az sgységes Németország, mini békeszerető, demokratikus állam meg teremtésének alapján. A feníeoilített nemzetközi okmányok történelmi jelentősége az, hogy bennük kifejezésre jut a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között a német kérdésben a háború idején e’ért és közvetlenül a háború befejezése után megerősített politikai összehangoltság és konkrét szerződéses megegyezés, Ebben az értelemben az említett megegyezések, amelyek előír fák Németország mint békeszerető és demokratikus állam egye,Ejtésének elősegítését. „ legfontosabb ered. menyek „Oroszország biztonsága és NyugafEurópa szabadsaga és biztonsága Összeegyeztetésének“ ügyében. Most is feltétlenül érdekelni fog bennünket. memnyire fognak megfelelni Nagy-Británniániaik a nemzet, közi viszonyok területén a minisztert elnök beszéde után foganatosítandó lépései azon megegyezései, alapelvei nek amelyek alatt ott állnak a nagy hatalmak aláírásai és- mennyire mozdíthatják elő a közöttük megkötött | új megegyezések a népek békéjének és biztonságának megszilárdítását Az utóbbi évei- tapasztalatai azonban ar. ró; tanúskodnak, hogy A, vitás és megoldatlan kérdések rendezését az a politika akadályozza, amelynek ke. retjében a nyugati hatalmak egyoldalúan elvetik a megkötött megegyezéseket. Nem vonható kétségbe, hogy az egész jelenlegi nemzetközi helyzet merőben más képet mutatna, meg. Szűnnék jelenleg,: kiéleződöttsége és feszültsége ha megvalósították vol. m a nagyhatalmak között a legfontosabb nemzetközi kérdésekben kötött megállapodásokat. ' Ezzel kapcsolatban nem lehet elmenni amellett, hogy Churchill bízó. nyos- okoknál fogva célszerűnek tar. tóttá megemlíteni a hírhedt 1925. évi locarnoi szerződést, amely — szavai szerint —, azon az „egyszerű tételen“ alapúit, hogy ha Németország megtámadja Franciaországot, akkor Anglia a franciák oldalán lesz ha pedig Franciaország támadja meg Németországot, akkor Anglia a németek oldalán lesz. Churchill nem tett említést ezzel kapcsolatban arról, hogy annakidején a locarnoi rend. szer adott szabad kezet a támadó- szellemű német imperializmusnak. — Nyugaton ugyan korlátozta Németország cselekvési szabadságát, Keleten azonban cselekvési szabadságot adott neki, a Szovjetunió felé irányította a német agressziót. Mint iseve. retes a locarnoi politika volt egyike azoknak a nem csekély fontosságú . tényezőknek, amelyek előkészítették a második világháborút. A történelem tapasztalatai azt, mu. tátják, hogv amíg Németországban cselekvési szabadságot adnak a militarista, revansvágyó elemeknek, amíg nem foganatosítanak olyan hathatós intézkedéseket, amelyek btóc. sitják Németország békeszerető alapon való fejlődését, a német milita. rizmus elég gyorsan feltámad és semmiféle formaszerinti garanciák és kötelezettségek sttm nyújthatnak bizonyosságot a német állam szomszé" dainak biztonságút felől, afelől, hogy nem fogja őket ismét német agresz. szió fenyegetni. Meg kell jegyezni, hogy a Locarnora utaló terv maga Nagy-Britannia biztonságának ér" dekei szempontjából ja tarthataHennák látszik nem is szólva más európai államok és mindenekelőtt Né. metország szomszédai — Franciaország, Belgium. Hollandia, Lengyelország. Csehszlovákia és mások biztonsága biztosításának érdekeiről mivel a Locamo-iervhez való visszatérésre irányuló kísérletek tág teret nyitnának ingadozó és átmeneti nem. szagok csoportosulására más országok ellen, ami kikerülhetetlenül nem a nemzetközi viszonyok enyhülését, hanem kiélrződését vonná maga után. Nos ég hogyan lehetne megvalósítani Locamo eszméit a mai Németországot illetően? Churchill, felvetve Locamo gondolatát, egyetlen szóval sem tett említést Németország egységének helvreál Irtásáról ami ped. ' döntő jelentőségű nemcsak Németországra nézve, hanem Európa és az c"ész világ biztonságának biztosítására nézve js. A bonni és párisi szerződésiek meg kötésével kapcsolatos, most folyó különintézkedésekre célozva Churchill az apgo; kormánypolitikát Né. metotezág -széttagoltságának lerögzí- tésére orientál i-a. Sőt. mi több, Churchill beszédéből az következik hogy nemcsak befejezett tényn*v tekinti Németország szé'tagoltságát, hanem olyan jelenségnek is. amelybe bele lehet és bele ka’l nyugodni. „Őfelsége kormányán'!,k politikája az, — jelenítette ki Churchill, — hogy a legbecsületesebben ragaszkod junk Nyugat-Német országgá! fennálló egyezményeink sízel leméhez és szövegéhez.“ „Semmiíképpem sem szándé. kozunk lemondani — hangsúlyozta „ miniszterelnök — a.zon kötelezettségeink teljesítéséről, amelyeket Nyu. giat-Németországgiai kapcsolatban vállaltunk magunkra.“ Nem következik-e ezekből a kijelentéseikből, hogy A riagyhatalirmk közöd az egységes, békeszerető, demokratikus Németo:- szág megteremtése érdekébe:: kötött egyezmények szellemé; és szövegét áldozatul vetik oda más olvan egyez, menyek széllémének és szövegének amelyeket elkülönülve kötöttek és amelyek szentesítik Németország széttagoltságát, Nyuoa’.-Németország újraf elf agyvérzését Németország e részénél, átalakítását a mllitarlzmus és a támadó tevansszellem tűzfészkévé? Figyelmen k'ívü; hagyjuk Churchill nek azt a teljesen helytelep állítását, hogy a niéimet probléma kiéleződésé, nek oka a szovjet politika. A Németországban előállott helyzet va'ó. ságos okát ismételten is megvilágították a Szovjetunió tekintélyes képviselői és nincs értelme itt elismá. telni őket. Nem foglalkozunk Chur- chülnek azokkal az elég erős szavaival, amelyeket, a kelctnémetorazá" gi helyzet negatív „jellemzésére váló gatott össze. Mi. természetesen nem. csalr hogy nem kevésbbé lecsepüiő, hanem még jóval igazab b szavakat is- találhatnánk a nyugatnémetországi helyzet jellemzésére, de most nem az a dolog lényege, hogy kölcsönösen szidalmazzuk egymást. Mindenki előtt világosnak kell lennie, hogy Németország széttagolttá, gia a háborús veszély tűzfészkének feltámasztását jelenti Európa szívében. A német nép nem nyugszik be le, hogy elveszítse egységét, melyet majd egy évszázaddal ezelőtt vívott ki nagy erőfeszítések és áldozatok árán. Németországot illetően ezért a legfőbb feladat az hogy megszüntessük a német állam jelenleg fennálló széttagoltságát, s olyan béke- szerződést készítsünk elő és kössünk meg Németországgal, amely a nagyhatalmak potsdami megegyezése alapelveinek megfelelően biztosítja az egységes, demokratikus békeszerelő Németország megteremtését. E téren a német' agressziótó; nem egyszer szenvedett országok fő gondja a német militarizmus feltámadásának megakadályozása kell. hogy legyen. Ezzel együtt minden feltétéit biztosítani kell a német népnek Németország békeiparának fejleszíéséhez. ahhoz, hogy termelési—technikai színvonalánál- .megfelelően vesztve* hesisen a világ gazdasági életében, hogy tovább fejlődjék gazdag nemzeti kultúrája. Az új békeszerződésnek ebben a vonatkozásban ki kell küszöbölnie a Versailles! rendszer hibáit, amely e nagy nemzet leigázására irányult. Senki előtt sem titok hogy a Versailles! rendszer kidolgozóit sokkal inkább foglalkoztatta a világpiaci versenytársként szereplő Németország gazdaságii újjászületésének megakadályozása, semmint Németország újrafelftgyverzésének tényleges tehetetlenné tétele. Churchill azzal, hogy megkerült olyan rendkivü; fontos kérdéseket, mint Németország egyesítése és. a német békeszerződés megkötése, azzal hogy hangsúlyozta az angol kormány hűségét a Nyugiat-Némeiország g.ál szemben vállalt legutóbbi külön- kötelezettségei iránt, megzavarta azo. kát is, akik beszédében a mai világ nézeteltéréseinek rendezésére irányuló tényleges törekvést szerettek volna látni. Figyelmet érdemei az „ tény, hogy Churchill egyáltalán nem tett említési annak az angol-szovjet kölccö* főzéséről, amelyet. 1942“bjn Lordon ban kötöttek egv újabb német agresszió megakadályozása céljából. Ezt a szerződést egyébként mind Szovjetunió, mind Anglia biztonsága mag erősítése érdekében kötötték és teljes. összhangban áll a német kérdéssel foglalkozó legfőbb nemzetközi okmányokkal többek között a potsdami megállapodással, Churchill érintette beszédében az osztrák kér. dóst. rámutatva, hogy az osztrák ál. lamszerződés megkötése szintén e!ö mozdítaná a jelenlegi nemzetköz: helyzet feszültségének megszüntetését. Ezzel kapcsolatban alá kell húzni, hogy az osztrák államszerződés kérdésében a döntés elhúzódásáért közvetlen felelősség terheli az Egye sült Államok. Nagybritanrvia és-Fran. ciaország kormányait, amelyek nem csak komoly ingadozást mutattak hanem egyenesen el i* fordultak ■- négy hatalom között korábban ossz - hangol; állásfoglalástól. A dolog odáig fajult, hogy a három nyugati hatalom elutasította y osztrák áilániis'zerzödésnei. azt a sző vegét, amelyben hosszas tárgyalásai; után majdnem teljesen meeregveze ! a négy hatalom. A szerződés összehangolt szövegével szerobeá'.'itotf«.’-: a Szovjetunió részvétele nélkül ledolgozott salát, úgynevezett rövidített szerződést,“ amely durván sá-- ba tiporja a Szovjetunió jogait, yá. '•amint az osztrák nép demokratikus jogait. Mindez megmutat te. kitől födő .az osztrák államszerződés megkötésének útjában álló akadályok kiküszöbölésének lehetősége. Az alsóházi vita során több képviselő felhívta a f'gyeimet „rra, horv a luit miniszterelnök eo-ész beszámoló iábaai nem tett említést Kína. ról. Ez.kr.ek a .megjegyzéseknek volt a'apj-a. Az a ténv. hogy a kínai nép a tár. c.adakni fejlődés széles útjára lépett, lényeges változást jelentett az égé z nemzetközi helyzetben. Ez magától értedődő módon nem kerülhette él a brit mln-isz-ereiiiök figyelmét, iía Churchill ezúttal nzm érintette Kína kérdését Attlee, a labouristák alsóházi vezére emlékeztetek arra, hogy nem szabad semmibe venni a nagv Kírni Népköztársaság törvényes jogait és érdekeit, „Kínának — mondotta Attlee — elkeli foglalnia jogos helyéi a Biztonsági Tanácsban. Minden arra mu. tat, hogy Kín0 számba veendően nagy hatalommá válik: Joga van ahhoz, hogy az öt nagy egyike legyen.“ Ez a megállapítás természetesen nem Attle-enek a kommun-iamue iránt táp. Iáit rokonszenvére támaszkodik, a.m: vei talán csak McCarthy gyanúsíthatta meg őt, hanem Anglia reális gazdasági érdekeire, amelyek, mint ismeretes, a politikai érdekek alapjai. Attlee igen észszerűen fejtegeti, miért érdekelt Anglia „ Kínával való viszony rendezésében. Hangsúlyozza hogy Angliának az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem fokozásához fűzött reményei erősen megcsappantak, az Egyesült Állvnok „segélye“ pedig nem kepea jóváten. ni a kereskedelemi összezsugorodásából származó kárt. „Kereskedelmet, nem segélyt“ — ez; az álláspontot védelmezi Attiee, s ezt az álláspontot észszerűnek kell 'elismerni! Anglia és nem csak Anglia létérdekei szempontjából. Attlee eléggé keserű, en így fakad ki a tengerentúli szövetségesek ellen: „Állandóan unszolnak bennünket, hogy ne kereskedjünk Kínával — még olyan cikkek» ben sem, amelyeknek alig van Kö. zü,k a háborúhoz. Nekünk éppannyira életbevágó érdekünk hogy , rendeződjék a kínai ügy, mint báréul, más országnak.“ Egy másik tekintélyes labourista. Bevan a la-bourista párton belül fellépő,e' lenzák vezére, nemrégiben nyilatkozatokat tett. amelyek még jobban hangsúlyozzák a "Nagy-Britannia és Kína közötti viszony problémája megoldásának halaszthatatlanságát. ’ Lehet, hogy Churchill kommunista, ellenes érzületében nem marad el Nyugat néhány más államférfia mögött, akik „Moszkva kezét“ látják a gyarmati és félgyarmati népek ősz' szes nemzeti—felszabadító mozgalmai ban. Amint azonban beszédéből ki- tüfük. nem hagyta szabad jár-, ezt az érzületét. Ezt bizonyítja többek közölt a következő kijelentése: „Meg kelj mondanom, hogy véleményem szerint — bátorkodom kimondani vé. .eményemet, — a Vietminh csapatainak a sziámi határ felé irányuló váratlan előretörése nem kell, hogy annak a következtetésnek levonására késztessen bennünket, miszerint a szovjetek által sugalmazott lépésről van szó.“ Miné! több nyugati állam(F oly (a lás a 3. oldal cm) * i
