Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-21 / 117. szám

1953 MÁJUS 21 3 N ÄPI 6 A klerikális reakció ügynöke a Dunaszekcsö-szlgefi lelkész, aki megszegi az állam és az egyház közötti megegyezést Róaaki László tisztelendő úr Du. Aaszekosö-szigeten lelkész. Sok dől* gozó parasztot meglátogat esténként, »ért mi tagadás, szorgalmas ember. A sok között is van egv. aki min­denkinél kedvesebb neki. Ez pedig lem más, mint Csányi Júlia az álta. 'a megtévesztett dolgozó paraszt, ®ki Rónaki tisztelendő úr látogatása; után lázit újabb és újabb „érvekkel“ s begyűjtés ellen. Számára az ájtatossájg csak eszköz Persze nem mindegy, hogy mikor »egy esti agitációra Rónak; tiszte, lendő úr. Rónakj úrnak, mi tagadás, fannak más elfoglaltságai is. Ott van például az esti litánia. amit bosszú hónapok óta minden este »egtart. Ez a nagy szorgalom annál ■s inkább szembetűnő meri tavaly »ájusban nem tartott litániákat. — Hogy- miért kell éppen ebben az év­hon miniden este litánia, ez sok em" her előtt ismeretlen volt Dunaszek- csc-i2igeten. Volt azonban egy gye­tek, egy népnevelő gyereke, aki meg. kérdezte: ~~ Mondja tisztelendő úr, miért vin ebben az évben minden este li. rónia? —■ Miért gyermekem? Május hó. hflP a szüZanya hónapja! .— Persze-persze — válaszolta az °*os' gyermek és Rónaki úr diadal" »aaa,n mosolygott. Lám, milyen meg- ertöek ezek a kisdedek! Megérlelte, »er; arra gondolt hogy nem egy Sa®r elkísérte édesanyját este vá­lasztási agiitációra és minden barma. házban nem voltak otthon. Már mondottuk hoqv Rónakt'tisz. fejendő úr a gyermekek megértő nagy barátja. Ezt nem lehet letagadni ' »indjárt szembeszáilnának vele a lányok. Köztük., az egyik: vájjon ki '^ndezett 2 gyeraiekekn«. bábszín. házat a templomban? Rónak tiszte­lendő úr! (Hiába vannak különös dolgok az életben. Rónaki tiszteién" bő úr tanításai szerint krisztus ki- Ve»te a kalmárokat a templomból, ő »eg cirkuszt csinál a templomból. Ez ,s különös dolog.j A legszembetű­nőbb a dologban azonban az volt. hogy Rónak! tisztelendő úr azt a báb diliházat éppen . a hittanfoeiraiások !l^eján rendezte. A dolgozó panasz­ok sem,*étíSW*kzo'riban a fejük lá­gyára! Átláttak Rónaki tisztelendő hr szitáján és azt mondták: hát azért És megszületett az eredmény: ta. yalV még 43.an iratkoztak be Róna- ki úrhoz, hittanra, az idén már csak y en. A fejlődés persze ment to. vább, ha tetszett Rónaki úrnak, ha hem, a dolgozó parasztok öntudato- ^bbak és most már csak 8 gyerek ”r hittanra. Összejöveteleket szervez, ahol az iparosítás el'eni^ *etB»gígfával tömi a jelenlévők tejét . Tévedés volna azt hinni hogy hónak! úr csak a gyermekeket sz.o- r&,Á Ott van például Édes Ferenc j*°lgozó paraszt. Senki sem tagad* -V-ja. Duna se e k ceö-szi g e te n hogy öt hónak,; 'tisztelendő úr nagyon lato­rja. Hogy máért? , Nagv baj. nagy baj Édes bácsi, í°9y maguk nincsenek megesküdve. Je majd segítünk a dolgokon. Jöj. fach cl ezután esténként Bódis 1st faihoz. Qtt majd megtanítom magt- a tízparancsolatra és u házasság ttségére. Utána majd maguk Is ^esküdhetnek .. . — beszélt Róna tisztelendő. i E'gv is történt. Édes Fei.enc á‘- N; Bódisékho.z. Volt mit csodál. Sóznia. Sokan* voltak Bódiséktiá.. f*en»csak megtévesztett do1 gozó pa- fa' társa, a 198-3., házszámban la* d Pránvó János, de más is. Ott volt például Pirise István kulák. Falter Frigyes volt vo'.ksbundista sarjadék Rónaki Mária, a tisztelendő úr mun­ka nélkül lézengő húga és még jómé. hányán a díszes társaságból. Ezekre pedig igazán nem mondhatta senki hogy nem ismerik p tízparancsolatot. Pirísére, Faíferra azt sem lehetett mondani hogy nem tudják, hogyan kell megházasodni a templomban. Hi­szen rég megházasodtak! Dehát van­nak olyan dolgok, amit nem ért az ember. Édes Ferenc sehogyan sem értette, hogy néhány kenetteljes szó után miért tértek politikai tárgyú dolgokra. Vájjon miért? Álljon itt a miértre a felelet: Az összejövetel egyik résztvevő­je, a félrevezetett Frányó János például megkérdezte Vörös István elvtársat, a dunaszekcsői egységes pártvezetőség titkárát: — Mondja, miért kell nekünk ilyen gyorsan építeni. Nem mehetnénk mi lassabban? ... Ráérnénk mi Sztálin, várost tíz év múlva is építem ... Vörös eivtárs sokat tanulmányoz" za Sztálin eivtárs müvét, ..A leníniz- mug kérdés'ri“-t Emlékezett rá, ho­gyan válaszolt erre a nézetre Sztá­lin elvtárs. Megkérdezte hát Frányó Jánost: — A felszabadulás előtt volt-e f ügg ettens égünk ? — Dehogyis volt. A németek vol. lak itt az urak ... — És azelőtt? Mohácstól kezdve nem volt. Kivéve a szabadságharc idejét. Verték országunkat ", tatá­rok verték országunkat a törökök, verték országunkat a Habsburgok! k - szipoly óztak bennünket a francia, né. met angol é? amerikai kapitalisták. Mindenki kihasznált bennünket, min den ki ütött rajiunk mert elmaradott ország voltunk. Most, hogy végre van függetlenségünk, haladhatunk-e lassan? Ha lassan haladnánk. újra csak elmaradnánk. Akj pedig elma­rad, azt verik. Mi nem akarjuk, hogy bennünket tovább verjenek, mi nem akarjuk elveszíteni drágán ka­pott íüggetlenségünket. Ezért még gyorsabban kell haladnurüc. mint eddig haladtunk hogy mindenben utolérjük és lehagyjuk n fejlett ka­pitalista, országokat. Ezt tűztük ki a második ötéves tervben is •.. Elsőszámú bu'áküpynöUét utasította a begyűjtési köte ezetfség tejesítésére, a többit lebeszéli Az iparosítás elleni, a néphadse­rege llenes és egyéb ellenséges de­magógia megjelenése azonban csak egyik- részét képezi 2 dolgoknak. Ró­mák; úr uszítása jelentkezik a tet­tekben, a begyűjtésnél is. Pirise István kulákkial állandóan együtt van Rónaki tisztelendő úr. — Ezért nagyon vigyáz arra. hogy ott ne legyen hiba. Ezért utasítási adott ki egvMc elsőszámú rémhírterjesztőjé" nek. hogy márpedig neki a beadást mindig teljesítenie kell. Pirise Ist­ván teljesíti is. Ezzel akarta Rónaki tisztelendő úr megtéveszteni a taná. csőt de nem sikerült, A szigeti ta. nécson ott van a kimutatás amely­ből kiderül, hogy Csányi Júlia eb­ben az évben még sem tojást, sem baromfit, •— csupán néhány liter tejet adott be, Frányó János sem­mit, Édes Ferenc tojásból és baromfi, hói semmit, Falter Frigyes ebben az évben még semmit. Ezek húzzák vissza a községe: a tervlelj?sítésb:n Ügynökeit még a pártszervezetbe :s be akarta csempészni Nem kell azonban az; gondolni, hogy csak ennyibő: ál] Rónak; tisz­telendő úr kártevésének lajstroma. Súlyosak az eddig í.lsoroltak is de ezek még mindig eltörpülnek azok mellett, amiket Rónaki tisztelendő úr i pártszervezet szétrombolása céljá­ból tett. A dolog egyik oldala úgy kezdő­dött, hogy ?. Dunasizekcsö-szigeti pártszervezetnél jelentkezett egy „párttag.“ Stikker Ferenc párttitkár Ívtársnak feltűnt, hogy az illető „párttag“ neve veszedelmesen ha­sonlít Rónaki tisztelendő úréra. Sőt mi több ugyanaz. Megkérdezte hát az illetőt: — Nem ismeri maga Rónaki Lász­lót? Az illető nyilván úgy látta, hogy •;lt hiába tagad, mert kiderül az igaz. ság. Ezért nviltan megmondotta, hogy ismeri, hisz ő tulajdonképpen az apja neki, s azért jót; most ide Pécsről hogy együtt lehessen a fiá­val. — Tudja — magyarázgatta Stik­ker elvtársnak, — úgy leszünk mi itt, mint Piroska és a farkas a mesében. Hogy, hogy volt Piroska és far­kas a mesében? Hát az úgv volt, hogy összetalálkoztak az erdőben és mentek tovább. Egyiknek sem jutott eszébe a másikat bántani. Ilyen azon­ban csak a mesében van. A valóság­ban nilncs. Jól tudta ezeket Stlíkker a’.vtárs és gondoskodott róla. hogy az osatályellenséq ügynökét, Ró­nak; tisztelendő úr farkasát azonnal kizárják a pártból. Rónak; tisztelendő úr persze nem adta m=q magát. Megroróbálla méqr egyszer. Tanácsára Bódis István, az egyik legodaadóbb híve romboló munkája miatt több munkahelyről eltávolított ellenség megpróbálta ma­gát becsempészni a pártba. Tervük azonban nem sikerült. A Dunaszek- csö-szigeti kommunisták nem voltak éberek felvették tagjelöltnek, „ já­rás; pártbizottság azonban éber volt és elutasította. Rónaki tisztelendő úr a kudarc lát­tára más oldalról próbálkozott. Tass Jakab amikor még párttag volt, sehogyan sem tudta megérteni, mi van a feleségével: Azt tudta, hogy Rónak; tisztelendő úr beszél felesé­gével, de azt nem tudta, hogy miért vált olyan nyűgössé a felesége. Ké­sőbb azt sem tudta megérteni hogy felesége miért kezdett mindig csa" Iád; perpatvart. Hiszen azelőtt nem veszekedtek. A perpatvarok Rónak! tisztelendő úr aknamunkájának kö­vetkezményei voltak. Rónaki tiszte, leadö úr a templomban sokat prédi­kált arról, hogy milyen szép dolog is a családi békesség. Ez azonban nem akadályozta meg Rónaki tiszte­lendő urat abban hogy Tasséknál veszekedést idézzen elő. megbontsa a családi békességet, aminek a vége. Tasg Jakab eivtárs politikai képzet­lensége, a dunaszekcső-szigeti párt­szervezet és „ dunaszekcsői egységes pártvezetőség politikai vaksága miatt az leit, hogy Tass kimaradt a párt­ból, Ilyen módon rombolta Rónak.i tisztelendő úr a Dunaszekcső-szi. getí pártszervezetet. Nem rajta mú. ott hogv ebben az egy esetben ter­ve sikerült, hanem a dunaszekcsői kommunisták hibáján. A szigeti dolgozók nem tűrik tovább u szabotáló lelkészt Ilyen a nyájas, hízelgő Rónak; tisz telendő úr igazi afca. Pedig mégnem mondtunk el róla mindent. Nem mondtuk el például azt. hogy míg plébánosa aláírta a békeívet, őnem. A Dunaszekcsc-szigeti dolgozó pa. : asztok mindjobban kiismerik Ró- iraki Lászlót, a klerikális reakció ügynökét, az állam és egyház kö" sötti megállapodás megsatgőjét. - Nem fogják tűrni, hogv Rónaki Lász­ló tovább folytassa kártevő munká­júi. Magyar László ^yílt levél egy tagjelölthöz, aki elmu'aszfotta a tagjárulék fizetésé Kedves Nyári Gergely eivtárs! K ág ed ja meg, hogy u többszöri b< . fafaeiésönk után nyílt levele' írjak, fa élességemnek tarlóm <• levél meg- ' ««át. mivel az eivtárs a? én párt- sportomhoz tartozik. Nyári elvtárs [['áj tag jelöl'. tehát n part előisko- járja, kelünk kommunistáknak ‘jogúink melleit sóim sem szabad ^feledkezni a kötelességünk lelje- Léséről. Ilyen kötelesség az is, aini- Ipártszervezetünk szüntelenül fel. ‘.'via o figyelmet, hogy minden part­s'll ,és tagjelölt hópnXrhónapra ■ htosan, keresete arányában fizesse fa járulékot. ni '1' a Porcelángyár dolgozói ismer- fa Nyári elvtársat. Tudjuls azt, fai! a legjobb dolgozók közé tartó- fa- Azt is tudjuk, hogy szereti a fa'-ot, legutóbb is ezt bizonyította 2 választási békeversenyben, ami­fa 216 százalékra emelte termelési faáményet. Azelőtt is jó munkát fazett, nem volt kevesebb áltagos edrrténye, mint 180 százalék. Szép eredmény ez, megilleti, hogy sztaha­novistának vallja magát. Mint az üzemünk könyvtárosa is jó műnkét végez. Közel 500 könyvet hozott for­galomba. Üzemünk dolgozói az elv- társ biztatására szeretik meg a könyvet. Más egyébről is beszélhet­nék még, ami azt mutatja, hogy igyekszik az eivtárs mindenütt a legjobb munkát végezni. Egyről azonban megfeledkezett az eivtárs. amire nemcsak én, hanem a . párt- szervezet vezetői is figyelmeztettél.'. Nyári elvtárs megfeledkeze't ar­ról, hogy rendezze a tagsági járu­lékát. Úgy tudom, hogy már a har­madik hónapja nem tett eleget leg­elemibb pártkötelességének, ami oda vezethet, hogy megszűnik tagjelölt lenni. Takács Imre elvtárs n párt- titkárunk, de a többi kommunista is azt akar in, hogy felvegyük az elvtár­sai a párttagok sorába, ha azt meg­érdemli, Ezért volt az, hogy a párt- vezetőség tagjai kétszer behívatták és beszélgettek az elvtárssal. Ezért volt atz. hogy én ntagam is beszéltem a tagsági járulék kérdéseiről. Ami­kor beszélgettünk, kitérő válaszokat adott uz elv!árs, ezt tette ajkkor, is, amikor az alapszervezet vezetőségé­vel beszélt, Egyben, Ígéretet is tett. hogy visszamenőleg is befizeti tag- járulékát, de ez a mai napig sem tör ént. meg. Súlyos mulasztás ez m párttal szemben, hiszen a tagsági járulék befizetése a szervezeti sza­bályzatban megszabott kötelesség, minden párttag és tagjelölt szániára törvény. Arra kérem Nyári elvtársai, hogy gondolkodjék el azon, amit írtam. Szeretnénk, ha kommunistához mél­tóan beismerné mulasztását és a leá- rövidebb időn belül eleget tenne kö­telességének. Bízunk abban, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló mu­lasztás. ifj. EICHER JÓZSEF pár te so por tb izéim t. Porcelángyár. , 4 A villányi gépállomás készül az aratásra Vasárnap a villányi gépállomás dolgozói is egyemberként tettek hi­tet a népfront programmja mellett. Mos; nagy csatára — kenyércsatára készülnek. Hét brigád javitj, az ara­tó-cséplőgépeket,. kazalozókat és trak­torokat. Célul tűzték ki hogv má. jus 24-re az összes erő. ép munka­gépeket kijavítják. Az eddig elért eredményűt azt mutatják, hogy a gépállomás dolgozó; meg is állják helyüket, teljesítik fogádahnukat. Már csak egy aratógőp, két csépi ti­es három fcazalozó javítása van visz- sza. A javítóbrigád dicséretére vá­lik, hogy három traktort maguk ge- neráloztak meg ezzel közel 15 ezer forintot takarítottak meg, A tíz traktoros akik a tíz arató- géppel dolgoznak majd. már el,végez­tén,- a kéthetes aratási tanfolyamot. A gépállomás vezetői okultak a tava. Ív; hibákból, idén már több gondot fordítanak p ‘ra'ktorosok felkészíts, sáré. Az elmúlt évben nem készül­lek fei kellően az aratásra, a gép­állomás vezetői ia lebecsülték ezt a munkát, azt hitték, úgyis könnyen megy majd a munka. A nehézségek lebecsülésének u szervezetlenségnek az lett a következménye, hogy már az aratás megkezdésekor válogatás nélkül traktorosokat aratógéphez tet­tek: és ezek jón.éhányan a legkisebb hóiba felett is tehetetlenül álltak a szem pedig pergett a kalászokból, Idén csak azok arathatnak a gé peikkel. akik elvégezték a taníoiya. mot ég jól megálltak helyüket a ta­vasz, munkák végzésében is. Ilyen Burai Lajos, Györkg Pál. Kéri Vil­mos és Pumi István, akik jóval 100 százalékon főül teljesítették tavas-' tervüket. A terv már ott feleszik „ gépállo­más vezetősége előtt, hogy me’yik Isacs-ben aratnak majd géppel. Tud­ják hogy a lippói és iliocsks; ter­melőcsoportokban a két kombájn arat majd. Aratógépet kap a magyar- bólyi, mároki, kásádi, beremendi és még hat termelőcsoport. A gépek elosztásánál figyel emb evett ék azokat a tszcs-ke; amelyek gyengébb telje, sítménnyel működnek, vagy kevés a munkaerejük. Gondot fordítottak arra, hogy minden traktoros a ma­ga csoportjában végezze az aratást. A tíz aratógéphez öt szerelő van. A gépáll omá, vezetősége úgy terve­zett, hogy minden szerelő két arató, gépért leoz fektós. Ezek állandóan kint tartózkodnak a rájuk bízott gé­peknél segítséget nyújtanak a trak. torosoknak az esetleges hibáv kija­vításában. Kedden üzemi értekezleten már arról tárgyaltak, hogy azonnal az aratás megkezdésekor bevezetik az óragrafikonos aratást. Naponta érté­kelik majd az egyes traktorosok eredményeit hogv naponta lássa mórt denilri, milyen munkát végzett, menv. nyű kell teljesíteni, hogy első iegyen a versenyben. Az aratással egyidőben a tarlóhán­tást is végzik. Amelyik területet nan- pall teairafóálk. azt még aznap éjjel megtárcaázzák. De nehéz feáadaiet kell megoldaniok, hogy ez ilyen za­vartalanul folyhaisson ' le. Tavaly G be akarták ezt vezetni, de nem egé­szei] kikerült, mert sok termelőeso- porr nem gondoskodott arról, hogy .a learatott területen estére rendben álltjának a keresztek és a tarló 5* te' legyen gereblyézve. A magyarbólv! tsze« tagjai valósággal úgy raktá!" ö?w.e a kereszteket, hogy a gépállo­más ne tudja elkezdeni a tárcsázást. — össze-vissza a táblán. Ilyenekre is felkészült a villányi gépállomás és idén a mezőgazdászo­kon. a gépállomás brigádvezetőin keresztül biztosítják, hogy a nappal tearatott területet éjjelre rendhete. gyék a tszcs tagjai, hogy zavarta'«- nul folyhasson a tarlóhántás is. így készülődik a gépállomás a kenyérosata megkezdésére. Minden igyekezetük arra irányul, hogy több segítséget adjanak a körzetükhöz tartozó teitnelöesopottoknak, mint az elmúlt évben, hogy szemveszteség nélkül arassanak. Rózsaífn nem tarliák tie a míTdiilési szatálvzaio; ami Bálolia a csoport \&M', lazítja a miiírtalepM A községi tanács megalkuszik a kulákokkai Rákotsi elvtárs l!948-ban Kecske­méten elhangzott beszéde után a dol­gozó parasztok ráléptek a kollektív nagyüzemi gazdálkodás útjára. Új, gyongöhajtásuak voltak ezek a tér. metőszövetkezeti csoportok, amelyek­nek nagy nehézségekkel kelleti meg- kiizdeniök. Nem volt elegendő fel- szterelésük, vetőmagjuk, állatállomá­nyuk is gyenge volt. Foteljük sok­szor nyolc.tíz tagban volt a határ különböző részein. A 3Ó MUNKA EREDMÉNYE NEM MARADT EL Ilyen körülmények között alakult meg 1050-ben a rózsafái Közös üt termerbSTűvn+kezeti csoport :s. A községi kulákok ezidöben sok föld­től, fölszereléstől igyekeztek megsza­badulni, — gondolva, hogy így nem Sesznek kulákok. A kulákok által leadott föld, felszerelés a tszcs tu­lajdonába került — állami juttatás­ként. A tszcs tagjai kivétel nélkül agrárproletárok voltak. Ahogyan országosan is, így Rózsa, fa községben is meggyengült ekkor már a fällten osztály-ellenség, a kukák “ág ereje, akik mindent elkövettek, hogv a még meg nem «tr’árduH ter­melőszövetkezeti csoport dolgozóiban kishitűséget, széthúzást keltsenek. Mindenfelé az! hireszteKék. „úgv «em tudnak eredményi felmutatni, kopogtatnak még az ablakunkon munkáért“. A pártszervezet áUa! irányított agitációs munkával és jó munkájuk­kal szétverték a kulákok rémhíreit a csoport tagjai.. akik napvól-n a.pra szebb eredményekét értek el. A SZERVEZETI SZABÁLYZAT PAPÍRON MARADT A rózsafai Közös Ut tszcs ered­ményes munkája nem maradt hntás- taJwnul» 1002 őszén megmozdultak a község egyénileg gazdálkodói * el­határozták: tszcs tagok lesznek ők is. Az újonnan belépők, a belépési nyi­latkozat aláírásával! pecsételték meg. hogy elfogadják a tszcs alapszabály­zatát, és aszerint fognak dolgozni, cselekedni. A szavakat azonban nem követte a tett. ,,A termelőszövetkezeti csoport tag­jai. a közös termelésben összes iga­vonó állataikkal, valamint, n háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó ha­szonállataikkal vesznek részt“ — mondja a működési szabályzat. En­nek a betartásánál hibák vannak. Az új tagok legtöbbje a lovakat nem vitte be a tezoé-be azért, ..mert nincs hely" éa több tagnak van két-három tehene is. „A termelőszövetkezeti csoport tag­jai a közös termelésben a művelésük alatt álló összes ingatlannal vesznek részt... a tszcs tagja jogosult — családtagjainak számához képes:. — fél, vagy háromnegyed hold szántót, vagy megfelelő nagyságú más mű­velési ághoz tartozó földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani“ — állapítja meg a szervezeti szabályzat. Nem tartják he ezt a tételt Rózsa­fán. Megelégedtek azzal, hogv a be­lépő tagnak a belépési nyilatkozat aláírásaikor felolvasták a rá vonat­kozó részt, de annak végrehajtásáért nem tetjek semmit. Ennek a hibának következménye, hogy Rózsafán a leg­több tagnak 4-CM>—500 négyszögöl szőlője, emellett 1200 négyszögöl ház­táji földterülete van, nem számítva a házhoz tartozó kis kertet is. Igv például Sértő Sándor tszcs tagnak ..háztáji“ gazdaságához tartozik 1000 négyszögöl rét, 1.200 négyszögöl ház­táji föld, s ezenkívül még szőlő is. Ilyen körülmények között azonban nem csoda, hogv a -tsz tagok egvé- nieg gazdálkodók is, A valóságban a csoport tagjai nem csoport tagok, és nem is egyénileg gazdálkodók, — mert mindkettőt folytatják és kevés ere-niméninyel. A illegem,gedeítoéC na­gyobb háztáji terület lazítja a munka, fegyelmet, gyengíti a csopoirto'1. Vart olyan család, ahol 1-5 munkaerő van, de csak egy vagy két ember dolgozik. Balázs Sándorok például 18 holdat vittek a csoportba, négyen vannak a családban, de csak ketten dolgoznak. A KULÁKOK eltulajdonítottak a gazdasági felszerelést F.z a visszaélés, törvénye-tenessee, gátolja a rózsafai csoport munká­júi, fejlődését, szüárdulását. A köz­ségi tanács ahelyett, hogy segítsé­get adna a hibák kijavításához, op­portunista módon szem’é-i a he yze* tét, söi a kártevő kulákok eliten sem lép fel. A község eigy'ik ku’ákja. Közép Hates József, a cs-n-p'U'tinak 1950-ben átadott írazdasági fel-tereléseit egyszerűen kocsira rakta és hazavitt?! Hason'ó módon járt cl Varga Dezső kulák te. Ezt a hallatlan luilákszéttntelenséget a osoport tagsága. mintha, semmi sem történ; volna, tudomásul vette. A csoport vezetősége hasonlóan sem­mit sem cselekedett. A tanács feladata legyen hogv azonnal megindítsa az eljárást ^ az állam vagyonát képező holmik elsa­játítása miatt a két kulák ellen. KI KELL JAVÍTANI A HIBÁKAT Ki lehet és ki is kell javítani eze­ket a hiányosságokat Rózsafán ó» mindenütt :'t megyében, ahol ilyen található. Ne tűrjék mee_ a csoport tagjai, hogy ne a működési szabály­zat szerint dolgozzanak, a csoport vezetősége pedig álljon a sarkára é- vezesse úgy a csoportot, ahogy az kötelessége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents