Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-17 / 114. szám

6 1053 MÁJUS if mr ä p x* „Megmentő brigád" a komlói építkezésen A mezőgazdaság dolgozói szavaznak a néplrontra Reggelenként hagy eu-völgyőn kérésziül autókaravánok igyekeznek Komló felé. Börsipkás bányászok, süté&sapktás építők és fejkendős Eá- nyok, asszonyok kandikálnak ki az ablakokon. Mögöttük is autó, előttük is a«, a mélyben, a völgyben a.pró koositetők Játszanak az út szalagján, a hegytetőn pedig éppen a lejtőnek fordul a felkapaszkodott autóbusz. Közeledtek már Szálai munkave­zető megmentő). Története van annak, hogy mitől és hogyan mentik meg. Ellőtte nap ugyanis rendelkezés ér­kezett a Fő-téri építkezésre, ahol a a nagy Irodaházat és a szállodát ké­szítik. Este jött az üzenet arról, hogy négy nap alatt fejezzék be a szálloda helyiségeinek betonozását. Könnyű ezt mondani, amikor el sem kezdték, hiszen úgy volt eddig, begy v akpadlót készítenek. A munkavezető rosszul aludt ezen » éjszakán. Álmában, félé tatában is azon gondolkodott, mint birkóz­nak meg ezzel a feladattal, mert va­lahogy meg kell oldani, hiszen a parketta ráragasztás után. azaz nyolc nap múlva már jönnek is a szálloda első lakói. Annyi bizonyos, hogy így gyor­sabban megy a munka és faanyagot is jócskán megtakarítanak, de ez előbb is eszükbe juthatott volna a tervezőknek. Valahányszor felébredi, a párnát gyömöszölte a feje alá, pedig nem az vette el az állmát, ha­nem a gond: honnét kerít betonkeve- rőgépet, mert egy kevés tesz. Honnét a munkásokat? A szögről ilyesmit nein lehet Leakasztani. Jókor reggel már a munkahelyen ro:l. ámulatát csak az öröme múlta felöl, amikor az építésvezetői iroda előtt egy nagy betonkeverőt pillan­tott meg. Az este még nem állt ott, éjszaka húzhatták iffe valahonnan. Soha jobbkor. Megragadták a szürke gépezetet és a sarat, gödröket le­győzve mihamar a szálloda elé állí­tották. Ez megvolna, de most honnét ve­gyem az embereket? — vakarta meg a fejebubját a ráncoshomlokú mun­kavezető. A megmentő!* ekkor már köze­ledtek. A munkavezető ott állt a tanács- ház főbejárata előtti lépcsőkön. Szé­les nagyon széles lépcsők ezek. az előtér 037;'opcsarnőkába vezetnek majd, csakhogy most még jókora mélység tátong előttük, mert az alap­gödröt még nem töltötték fel. A lépcsői el jár at most még olyan, mint valami erkély. Ott állt a munkave­zető és hol a szállodára nézett, hol meg a munkára, érkezőket szemléi- gette. de senkit sem talált olyant, akit áttehetne a szálloda befejezésé­hez. A megmentek ekkor mér 'közeled­tek, sőt meg is érkeztek. Lányok vatták. A munkavezető aprót füttyén tett örömében, amikor meglátta őket és leszaladt a lépcsőn. Elfeledkezett arról Je. hogy nem hordtak még, földet á lépcső alá, így azután vége­zetül jókorát ugrott. „Erős tásnybrigód ez“ — gondolta magában. — „Bizonyára elvállalják a munkát.“ Nem csalódott. Lauer Margót hattagú brigádja vállalta a salak ozást de még a betonm unkát is. Minid járt nekikezditek. Hátak közöl öten püspöklakiak csa,t egry valló máshonnan, hátuk 'kö­zül öten fialtattok és szőkék is, már amennyire a fejkendő sejtt'ette. Csák a haltodik jár már túl a DlSZ'osek korán. Több. mint egy éve együtt dolgoz­nak. Jó egyetértésben. egyforma szorgalommal. — Ha dolgozunk, nem érünk: rá veszekedni mi pedig dolgozunk -— tartják. Ennek * teljesítményein is nyoma van, mert 140 százalékos átlagot ér­nek el, keresetük is ezer forint kö­rüt mozog. Az elmúlt évben gabonából nem teljesítettük a begyűjtési tervünket, Így a begyűjtési törvény értelmé­ben terhűnkre a községi tanács kár­térítést szabott ki. A kártérítés ki­szabásának alapja vottt, mert nem volt meg bennünk a kettő igyekezet a begyűjtési terv maradéktalan tel­jesítésére. Belátom dolgozó paraszttárSaimmal együtt, hogy eddig helytelen úton haladtunk, örömmel fogadtuk az új rendeletét, amely részünkre megadta azt a lehetőséget, hogy ha törvényes kötelezettségünket teljesítjük, akkor jelentős összegű kártérítést törölnek terhűnkről Én és dolgozó paraszt- társaim is megszívleltük kormányunk helyes intézkedését és május elsejé­re teljesítettük tojás, baromfi, tej, sertés és vágómarha beadási tervün­A brigádból öten most szavaznsaik először, tvtár csak ezért Is örömmel vállalták az új feladatot. Schab Magdolna azt így fogalmazta meg: — Mfadianmyian tudjuk hogy mi­ért szavazunk. A választás tátikáé, de azért nem tiltlko’.'julk. hogy a nép­frontra szavazunk, még kevéshbé tilt" koLjufc, hogiy a mumkáraitókiái is ezt tesszük. A Lauei-brigád, csupa lány mind olyan,, aki a mottóban nem hallathatta volna szavát egyetlen választáson sem, csupa németajkú dolgozó olyan, akinek jogegyenlőségét nem * „faji. felsőbbrendűség:“ megszállottái, ha­nem a sraociiattfeta 'nemzetiségi politi­ka hozta meg a Lauer-brigád még a választás előtt is szavaz, jobb munkával teszi ezt. Sajnálatos, hogy eredményeiket nem rakták ki & versanytáblárau mert nincs* az építkezésen jól szer­vezett verseny, sajnálatos az is, hogy az üzemi DISZ szervezet nem fogiaitt kozott velük és meg sem próbálták beszervezni őket a DISZ-be. Tovább jutottak vöteua, ha ez megitörnák, de még így is a La-uer-brigád a kéteme­letes szálloda lapos teteje alá újabb sírna felületeket húz. Betonozzák a padlatot, ahol majd a választást kő­vetően az első lakók, a bányászok 'árnak. kártérítéstől Én 10.380 forinttól, Mellár Sándor dolgozó paraszttársaim 9800 forint kár térítéstől szabadult meg, de a többi dolgozó parszttársaiim is igen jeäien- tős összegű kártérítéstől mentesültek, mert teljesítették törvényes kötele­zettségüket. Dolgozó társaim nevében megköszönöm a pártnak és Rákosi elvtársnak ezt a gondoskodását. Most mi is beadási tervünk 100 százalékos teljesítésevéi ünnepelhet­jük a békeválasztást ígérem, hogy kötelezettségemnek továbbra is eleget teszek és dolgozó paraszttársaim kö­zött állandó félvilágosító munkát végzek, hogy ők se maradjanak el. Gyúró Lajos egyénileg dolgozó paraszt Old. * Görcsöny és ócs&rd termelőszövetkezeti községek választási párosversenyének eredménye A dolgozók állama iránti kötele­zettségek maradéktalan teljesítése jegyiéiben indul; egésaévi párosver- seny Öcsárd élS Görcsöny községek között a görcsönyiek kihívására. A verseny első szakaszát szombaton értékelték. A verseny mindkét község dolgo­zóit segítette a soronilévő tavaszi munkáik batáridő előtti, elvégzésében, A vállalt 100 köbméter zöldsilló he­lyett öt nappal a batáridő előtt 120 köbmétert készítettek. Azt a május Hrte tett ígéreteit, hogy a faluban található 800 mázsámyi lstállótrá- gyáit a földek szélén-e hordják é9 ott szarvasokba rakják szántén két nap­pal a határidő előtt, 15-re teljesítet­ték. De csak alig fejhosszsnydval ma­radtak a görcsönyiek mögött az óosárdi'ak: míg Görcsöny község 195.8, addig az ó csór diák 194.6 pon­tot szerezitek a legutóbbi értékelés szerint. A jól végzett munka mellett ünne­pélyes külsőségekben is készülnek a választásokra. Görcsöny és Öcsárd községiben szorgos kezeik virágokkal, zöld ágakkal díszítik a kapukat, ab­lakokat, giyaflogijárók szélét, A rá­diókat az ablakokban helyezik el, hogy falusaserte hirdessék, hogyan szavaznak leglkiválóbbjaiink. Pénte­ken falugyűlésen jöttek össze mind­két község dolgoziói és elhatározták, hogy a zenés ébresztő után együtte­sen mennek reggel 7 órakor a sza­vazóból yis égekbe. Több, jobb munka Május 1<5. A harkányi gépállomáson nyolc jiavítóbrigád versenye« egy­mással, hogy ki lesz az első a vá­lasztások napjára. A versenyben ed­el ig Steiner József brigádja vezet. Stéimer elvtárs brigádja vállalta, hogy május 17-re terven félül egy cséplőgépet javít ki és Bredjuk-fél'e cséplőgéppé alakítja át. Vállalásukat a határidő előtt két nappali teljesítet­ték. Ugyancsak jó eredményt ért el Renkó Béla elvtárs brigádja is a választási héten. Az elevátorok ja­vításának határiideje május 2*6, de Renkó elvtárs brigádja a 31 elevátor, bóil eddig 27 darabot javított ki. Az elevátort javító brigád tervét hat nappal a határidő előtt teljesíti. Most a gépállomás dolgozói telke­sen készülnek a vasárnapi választás­ra. Úgy határoztak, hogy vasárnap reggel együtt mennek a népfrontra szavazni. A vlllánykövesdt Alkotmány tsnes asszonyai a választás előtti napon minden per­Dolgozé parasztjaink jtleallli A kteharsinyi Béke tszcs májú* 15-án tei-jeeítetitj» a választásra te'** vállalását. Befejezték a kilenc hold cukorrépa «arabolását agyelésél nzegtkapáltak 12 hold burgonyát, U hold kukoricát és 9 hold naprafoi" gót. A répa sarabolósát és egy elését be­fejezte a választás előtti héten a3Li vai Balve. a kisitapoicai Uj Alikor mány, oldi Szabadság, sitklósnagyfe- lu«i Uj Élet dirávaszabolcsi Győze­lem, besencei Uj Elet és a páprádi Rákóczi terrneíősaö vetkezeti csoport Vejti. Sámod, Hirics és Máriagj'fid községek dolgozó pároltjai is befe­jezték a cukorrépa és takarmáíny” répa sarabolását és egyezését. ; Szombat reggeli távirati jelenté* A választási békeve rsenvre tett vál­lalásainkat lő án teljesítettük. iU4Stsré tűi telj esítebtiük. Véltótiuk. hogv 30 hold silókukoricát elvetünk. Iekászé. lumk 30 hold 'lucernát és el/végezaüí a répa darabolását. Vállalás unttal túJtel'jesíteütüűc. Silókukoricából *3 holdat vetettünk, 75 hold lucernái kaszáltunk lie. Ezen felül 50 köbmé­tert silóztunik ősGÍkeveir'ékből és é" vetettü'hk háirom hold takarmányká­posztát, megtrágyáizitunk két hold földet amelyben misodvetésü tatot- mánymövémyt vetűnlk. Márkus István Sertéetenyésztó és Hizlaló - Vállalat növénytermesztő brigádvezetóje. a mezőgazdaságban cet kihasználnak, hogy adott szavuk,' nak eleget tegyenek, 'Vállalták, bog* répájukat május 17-re kiegyeiik. ■ pénteki napom csalk egy hold marsit vissza, amit szombaton délig betájo­lok. Az asszonyok vállalásaikat előhE is be tudták voln,a fejezni, ha * munkaszervezet jó volna a csoport' ban. De még mindig bandában dob goznak, amelynek az a követkéz®®! nye, hogy a 14 asszony közül sewfcj nem tudja megmondani, hogy ^ egyel több répát. A választás előtti napom 20 ho » gyapotot »arabok meg « püspökből,y| állami gazdasá# gyapotos brigádja terven feliül. A többi növényteme»*' tési brigádok ezen a héten bétájú" ték a '35 hold répa saraboíását ó* egyeíését. A traktoros brigád úgy®5' csak befejezte a 35 hold másodvetéí* silókukorica vetését aizon a föld®8’ amelyről az őszi keveréket besiió* iák. Kötelezettségemet továbbra is teljesítem Egy kártérítéstől mentesült dolgozó paraszt levele két. így megszabadultunk a kivetett VÁLASZTÁSOK igőngyölgette a ruhába csatárt kenyérvéget és levágott egy szele­tet, A többit hogy ne szikkadjon meg, míg másik nem kerül, vissza­tette a fehér kendőbe. A szeletet ap­ró kockákra, ..huszárokra“ kezdte vagdosni. — Hol a hagyma? — kérdezte Bar- ta anélkül, hogy megfordult volna. —- Mit mondasz? — suttogta a fe­lesége és nyögve felült az ágyban­4 hagymát a kályha alatti kosár- hó'• kerítette elő. Amíg odáig lépdelt, recsegett, nyöszörgőit az öreg padló. Előbb is észrevehette volna a ko­sarat hiszen qz alacsony kis szoba bútorzata az ágy, az asztal, a lóca és a roskatag polc volt. Minden kenyér-huszárra nyesett egv hagymagerezdet, ügy rakta, mint valami bóbitát, aztán sót hintett rá és szinte méreggel tűzte a bicskára, hogy a szájához emelje. — Te nem eszel? Az ágyban a beteg már csaknem elszunnyadt, de a reszelés hangra {elült. — Csak vizet, vizet adjatok. Nem lesz jó vége ennek a sok vreiv ásnak. — Száraz a torkom. — Majd megpróbálok valahonnan rnegint aszpirint keríteni. A zomán- cos bögréi teletöltöttie az ágy szélé­re ült. Meglógta az asszony tarkó­ját és itatta. Csaj. úgy tüzelt a feje, a haja is mintha kiszáradt volna a nagy forróságban. Szája cserepes, szemhéja piros és alig húzódik fel. Parténé is megnézte a férjét. A szive még jobban dobogott, amikor látta, hogy István arca megremeg, könnyekkel küszködik. Most se sirt. Megdörgölte borostás állát, vissza­ül' az asztalhoz, Két kenvérdarabot még' bicskára tűzött, a többit, miután leszedtp ró­luk z hagymát, visszacsomagolta a gyerekeik. Mozdulatlanságban mull az idő. Az ágyban meg sem moccant az asszony, ö pedig tenyerébe hajtotta ti lejét és számolt. A negyedik napja tultoH. Csökkentették a műszakok számát a bányában, Az ilyesmibe ö mindig beleesik. Ha pénteken leszállhat, ak­kor az lesz ebben a hónapban a ti­zennyolcadik műszakja. Az élelmi- tárnak környékére sem mehet eny- nyivel. Karcsi robbant be. — Édesapám! Ezt osztogatják a telepen. — Tucat­nyi papirost rakott az asztalra. — Mi áll rajta? Barta kihajtogatott egyet, kettőt, látta mind egyforma. Nagy. ordífd cím állt n lapokon. ,.A Nemzett Egy­ség Pártjából kilépett országgyűlési képviselők kiáltványa a magyar nép­hez“. — Mi ez édesapám? — sürgette a kócos gyerek, de közben már a be­takart kenyérre pislogott. Az apja ezt észrevette és a meg­maradt darabkákat a fiú két marká­ba nyomta. Karcsi teletömte a zse­bét száját és már csak az ajtóból hallotta apja szavát. ,,Uri huncut­ság.“ eolvasott „Sajnos, az első Im- rédy kormány, mely ígéretei­vel fel költötte a reményt, csakha­mar megtorpant és elzárta aj tan a? élet dörömbölő problémái elől. Az ígéretek zacskóba zárt szele vinnyo­gott csak a magyar mezők lelett...“ — Marhaság! —■ söpörte le a papír­lapokat az asztalról. • M­ár elharangozták a delet. A ki­száradásnak indult szederfán mada­rak borzolták a tollúkat és álmosan csipogtak. Árnyék vetődött az ajtókeretből. .1 küszöbön keménykalapban, kézé- ben egy csokor viráagal ott állt Schmidt bányaíelügyelő — Jószerencséll — harsogta derűs hangon és úgy lépett be mintha leg­alább már egyszer járt volna itt. Magabiztos lendületében majdnem nekiment az asztal sarkának, meri, a naplénv után vakította a sötét. A kínálásra leült, ele mint aki szöget érez ismét talpra szökkent. Irta: SZÁNTÓ TIBOR — Csak benéztem magukhoz is. Láttuk a listáról, hogy még nem sza­vazott. Barta leült és hátát az asztal szé­lének vetette. — Nem hiányzóm én ottan. — Dehogynem hiányaik, már hogy. ne hiányozna! Azért lett választó .., — Egyedül a családból. Mindhá­rom bátyámat kihagyták a névjegy­zékből. A gyűlésen meg i,5 akartam mondani. Csakhogy nem lehetett... — Ugyan kérem, már miért ne le­hetett volna... — Tudja jól maga is, hogy rende­let írja elő: a képviselőn meg a mi­nisztereken kívül osak az szólalhat lel az ilyen választóé gyűlésen, álú azt előre bejelenti a hatóságnál. Schmidt engedett ixilamlt a bizton­ságából arca még az árnyékban is fényesebb lett. Hebegett. — Erre a rendelkezésre szükség van kérem, mert,.. Az asszony kinyitotta a szemét. Először rémülten felemelkedett volna a párnáról, majd egészen a szájáig húzta a pokrócot. A bányafelügyelő örömmel fordult feléje. — Beteg, jóasszony? Miért nem hívnak orvost? — Mert hozzánk nem főn — mer rogía Barta, — ö kérem... — Majd én elkül­döm ... Addig is tessék ez a virág. A párthívek köszöntöttek vele, de magának adom. — Rátétté a taka­róra. Az asszony csak nyelt és bólintott. — Aztán küldje már a férjét a szó. vazásra. Felkönyökölt a párnára. — Ma tartják a választást? — Persze, hogy ma... Induljon el Barta István. Ha ezer szavazata lesz a telepen a Nemzeti Egység Pártjának, akkor ezer embert teljes hónapon ál dolgoztatunk. Tudjuk majd, hogy ki, lesz az az ezer. — Pistukám indulj el. Ne kéresd magad,.. Barta úgy állt, mint aki ordítani, ütni szeretne. Majd köszönés, szó nélkül kiment a lakásból. Schmidt a szomszéd házig a tar­kában maradt: — Csak igyekezzen, Igyekezzen... Nem bánja meg. 7 sebrevágott késsel kanyargóit lefelé a kolónia házai, a fabódék között. Már régen odahagyta a fel­ügyelőt. Akik szembejöttek vele, morcosak voltak, lesunyták fejüket, ha tehették elkanyarodtak. A kocsma elölt, <z vélasztóhelylség előtt csendőrök álltak. Mosolygósán, nagyon barátságos arccal, de ő rög­tön felismerte közötök a tizedest, aki tavalyelőtt agyonlőtte Kárász Janit, a csillését. Megállt a kerítésnél, két lécét fogta meg, csak úgy csikorgóit a szürke deszkán a szénpor. Köhögés vette elő. Húzta a hátát, a mellét a hörgés. Görcsösen szorította a desz­kát és átköpött a palánkon. Majd hátat fordított az egész cirlcussnak és elindult a patak felé. • Most éppen a pataktól jöttek. Az imént léplek le a villcmosmsútról. Másfél műszak volt a hátuk megett. Barta István és Barta Károly haza­felé tartott,. — Látod, itt... ennél a deszkánál álltam harmincnyolcban, amikor sza­vazni küldtek. Idáig eljöttem, aztán fogtam magam és odahagytam az egész választási parádét... Emlék, szel még Karcsi arra, amikor röp­cédulákat hoztál haza? — Nem én! — a fiatalabb Barla gyufát vitt a cigarettájához. — De »"ra emlékszem, hogy a mama beteg volt és maga édesapám teletömte a zsebem kenyérrel, mert nem főztünk. Bartáék most nem mentek tovább a hegyre, mert kétemeletes házban laknak Meszesem. Zöldesszürlrében. *■*mint jöttek fel a völgyből dÁ' szőr csak a fehér tetők bújtak eK- majd felülről lefelé az emeletek- 4* erkélyre nyíló ajtókban, ablakokbalé ■•tt is — ott is meglibbent a függöny- Várták már a bányászokat. Ä vfe- torony tövéből, mintha zsákból gresK tették volna ki, úgy szaladták n7 apák elé a gyerekeit, de aztán mád' torpantak, mert a csendesen függész- kedő felhőpamacsok alatt repülőgép döngölt, — HA—LIA — olvasta a feliratöj egy pirosnyakkendős kislány. A W®'. biek kórusban kiáltották — Haffe- Hallal — és vadul integettek. Bartáék odahaza mégegyszer rödtek, már csak a kád és a tá- csempe kedvéért is. Karcsi még j* haját borzolta a törülközővel, de a kis asztalkán álló rádió elé pld' golt. Mindig talált ratja valami s??’ relnivalót. Az anyja, a konyhából szólt Pfj, A húst sütötte. — Holnap egV^., megy a ház a szavazásra. így bcsi"' lük meg. — Okosan tettétek — jött be a hányzóból“, az erkélyről Barta. '' De a ruhákat kivasaltad-e? — Igen. Már a szekrénybe akA3*' tottam őket. — Karcsiét is? — Azt is — jelent meg most 4 nagyfülü levesesiállal az 'asszon!/’ — Azért kérdem, mert már o velünk jön... Választó lett ** * gyerek. Hiába... Elmúlt az idő­— Ha így megy. még megöreH', szünk, — nevetett Bartáné és met* kezdte a levest.­Lost azután édesapám se biztatásra, mint valamikor... húzta maga alá a széket a fiú. Igaz-e? tér — De nem dm! Ha erről, a h»' ^ lúgunkról kérdeznek tőlem, afik°rl> igennel válaszolok, mint ez a ház- A tányérokban csillogott a l've>' Mintha az egész városnegyed elcs^' dcsett volna. As evés ideje, ez amikor eszik, olyankor nem b'JfA a magyar ember.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents