Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-17 / 114. szám
ms Mixes ii N APIO s Angol és francia lapok Churchill beszédéről és az amerikai politikáról NEMZETKÖZI e Az elmúlt hét külpolitikai eseményeiből A pártéi lapok bír«® kommemtillik Ohny-dttB beszédé. A. t,Popnliaire‘‘ ezeket írja: >.C%urdh!tl és AtiHe* beszédei fel* »*iar« hozták a London és Washington kdzfltt fennálló nézeteltéréseket. Az Egyesült Államokban az alsóházi 'ritáo'ai1 íoglBffcoaó kommentárok igen különfoözöe/k. Egyes kommentárok nagyon hevének, gyakran pedig nevetségesek. Különösem áffil ez a köztánsanágt pánt jofbbszárnyának, elsősorban pedig McCarthy szenátornak kommentárjaira." A „Paris Presse" rámutat arra, hogy Churchill beszéde heves angol-amerikai vitát váltott ki, a ez a vita az utóbbi 24 óra alatt még jobban kiéleződött. A. vitát egyrészt egyes szélsőséges amerikai szenátorok, küfömöeen McCarthy szenátor tajtékzó kijelentései, másrész-! pedig az angol lapok legnagyobb részérték 'különösen erőteljes hangú cikkei táplálták. Ai,Manchester Guardian” a patnimindzsoni fegyverszüneti tárgyalásokkal foglalkozva óvatos hangon ugyan, de félreérthetetlenül helyteleníti az amerikaiak megegyezés- élifenes magatartását. A Lap különösen ellenzi azt az új amerikai javaslatot, amelynek érteimében a közvetlenül nem hazatélietpítendö koreai hadifoglyokat -a helyszínen szabadon kellene bocsátani." „Ha az ENSZ küldöttei megpróbálunk eltérni attól az elvtől, — hangsúlyozza a ..Manchester Guardian“ — hogy az összes vonla lkodé hadifioigliyot a sem- 1-egos bizottságra kell bízni, azt a gyanút kelthetik- hogy voltaképpen nem akarnak fegyverszünetet.“ A ,,Combat“ című burzsoá lap hosszabb cikkben foglalkozik a,z amerikai politikával és ezen belül a hírhedt McCarthy szenátor szerepével. A lap tiltakozik az ellen, hogy McCarthy a „boszor- kámyülldözést kiterjessze a,z atlanti szerződés valamennyi országára,“ A lap a tovább rákban McCarthy szobor ián (ADNV. A nyugatberllni rendőrség péntekem este durva terrorig megtámadott több, mánt tízezer nyugatberliini 'munkást, a Német Szociál'demotkirata Párt Németország S&ooiailisba Egységpértja, a Német Szakszervezett Szövetség tagijait, pár. l'oak'ívüiireket, a Szabad Német Ifiú- tóg és a „Sólymok“ tagjait, akik az amerikai övezetben tévő Titánná palota előtt gyűltek össze -a fasiszta n-emej párt gyűlésének megiakadályo" &ásiár a. A fasiszta gyűlés megtartásának (MTI) Mimt a,z AFP és az „Indán* te" jelentük, Nehru ámdiai miniszter- e'.isök pépitekem a parlamentben morf1 dott fctüpolitűkai beszédében üdvözöl, te a Szovjetuniónak és Kínának a ftemzetiközii helyzet fesaüHaégének enyhítését célzó erőfeszítéseit. — ^Örömmel kell üdvözölni — mondotta, — a Szovjetunió lépéseit, amelyek segítséget jelentenek a nemzetközi helyzet íeszültségének enyhítésében. Kínában is nyilvánvalóan óhajtják a koreai kérdés békés rendezését.“ Az indiai miniszterelnök beszédéA vetésiek fejlődése, amit a hűvös idöjárá.o némileg visszatartott, a bő" séges esőzések következtében általában kedvező. Az elmúlt napokban szórványosan előfordult kisebb ta- kjmenß fagyok a jó terméakilátáso- kaj neon rontották. A kenyérgabona vetések, mind a tozs mind a búza szépen fejlődnek. A késő őszi és téli kenyérgabona ve- tések jó bokrosodnak, az időben e'r veietf tavasai búza fejlődése is erőteljes és az átlagosnál magasabb tér. ülést ígér. Szépen fejlődnek, a takarmánygabona vetések is, az őszc- áfpa. tavaszi árpa és zab, amelyek az átlfeLg.osnál ugyancsak magasabb terméssel biztatnak, A kapásnövényei, közül a cukorrá* Pa kitűnően fejlődik, növekedése elő rehaladort és igen jó termést ígér. kásos szidalmaival! és kirohanásaival foglalkozva megjegyzi, hogy mindazt, amit McCarthy tesz vagy cselekszik, „Göhbels sem csinálhatta volna jobban fénykorában.“ „Mégsem sajnáljuk, hogy az i$yem nyilatkozatok elhangzanak — folytatja * ,(Combat'1, — mert így Európa előtt világossá válik, hogy az amerikaiaknak egy csoportja milyen szándékokat táplál Európával kapcsolatban, világossá viliik, milyen szerepet szán Európának egy áj „Herrenvoflfc“. A londoni „Daily Worker” tudósítója Alán Winmigton Kész óéiból írja: — A két féli ; között az alapvető nézeteltérés nem a hadiíogolytérdés tekintetében ál fenn, amellyel kapcsolatosam *z amerikaiak, minden egye« alkalommal megváltoztatják álláspontjukat, mihelyt a koreai-kínai fél újabb engedményt tett. A hadifogolykérdés nem egyéb, mint az amerikaiak áltál kiagyalt jogcím a fegyverszünet létrejöttének megakadályozására és ma éppen annyira nem valódi kérdés, mint amennyire nem volt az, amikor élőször kiagyalták. A tény egyszerűen az — és ez a tárgyalások újbóli megindulása óta eltelt három hét alatt világosan bebizonyosodott — hogy a koreai-kínai küldöttség a fegyverszünet haladéktalan megkötése céljából tárgyal, az amerikaiak pedig minden tőlük telhetőt megtesznek a fegyverszünet létrejöttének megakadályozására csak éppen, hogy ki nem jelentik: „folytatni akarjuk a háborút.“ Eisenhower és a® amerikai külügyminisztérium kijelenti, hogy addig nem kerülhet sor a nagyhatalmak képviselőinek találkozójára, amíg a koreai kérdés nem rendeződött és azután az elnök meg a kiűügyminisz tórium megteszi a szükséges lépéseket Pamnindzsonban, hogy megakadályozza a fegyverszűneíet. amely már holnap is megvalósulhatna. Az eljárás teljesen világos: a koreai fegyverszünet létrejöttének megaka. dályozásával keli lehetetlenné tenni más problémák megoldását. biztosítására a nyugatberl&ni rendőrök ezreit vezényelték ki. Az erős rendőri készültség és a vad terror sem tudita azonban meg* akadályozni a nyugatbediná munkásság hatalmas tüntetését a fasizmus újjáélesztése ellen. Noha. válogatás nélkül tartóztatták le az embereket (a DP A nyugatnémet hírügynökség szerint röviddel á gyűlés húsz órára kitűzött megnyitása rt«ín négyszáz munkást tartóztattak le), a Titania palota előtti utcákon m-esszire hangzottak - következő kiáHtások: „Le a fasisztákkal!“ „Le a fasiszta német párttal!!“ nek nagy részét a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalásoknak szentelte és kiemelte, hogy India „kedvezően fogadta“ a koreaiak és a kínaiak nyolc pontból áltó javaslatát. Nehru hangsúlyozta, hogy Harrison eifenjavasiataii ellentétben állmaik az annakidején az Egyesült Nemzetek áltól elfogadott Koreával kapcsolatos határozattal. Nehru végül üdvözölte Churchill angol miimazterelnök javaslatát a nagyhatalmak. legmagasabb alkon tartandó értekezletének egybehivá- sára. A burgonya, kukorica, napraforgó kikelése és fejlődése ,a hűvös idő következtében valamivel lassúbb. Ezek nót a növényeknél szórványosan kisebb fagykárok is fordultak elő, melyeket azonban a növények néhány nap alatt kihevernek, illetve szükség esetén a vetést pótolni lehet. A zöldségfélék termelésére általában kedvező az időjárás. A zöldborsó saláta és . egyéb korai zöldségfélék, jól fejlődnek. Miután a palántákról termelt zöldségfélék csak kisebb részben v-oltek kiültetve, a talaj* nioali fagyok a termelésben fennakadást nem okoztak. A gyümölcsfák virágzása és a gyű mölcsök kölese igen jó volt. a talaj-menti fagyok a gyümölcsfákat nem érintették. A szőlőterii! élnek min:'.* zgy öt—nyolc százalékát érte fagyk kár, amelyet azonban gondos ápo* A titoisták „kultúrpolitikája“ Varsó: A Trybuna Ludti írja; „Egy jugoszláv hivatónofawk 2166 éven át kellene dolgoznia ahhoz. hogy megkeressen aimyiit amennyit Vladimir Dedájer — TÍite külügyi szakértője és házi Hója — kapott Tiítóiól írt életrajzáért: ezáz- harnmíincmiillió dinárt! Vegyük figyelembe azit hogy a ti- tóílstó költségvetés 78 százaléká/t fordítják fegyvenkeizésre. Népművelésre és kultúráira igen kevés juy és ebből fe Dedijer honoráriuma foglalja el az összeg tetemes részét. No de Múlj®, a híSteriata németeknek megvoét a „Mein Kampf‘-j-uik, a tíitöista Jugo. íZlávtiáiniak szükiaégie van Tito életrajzára. Helyettesíti ez az egész ti" tóista népnevelést és kultúrát — fagyai: meg cikkében a Trybuna. Lu- du — majd így folytatja: rtMSt tegyenek azonban azokkal, ak^ nem tudnaík olvasná? Eaidősze- rint pedig számuk Jugoszláviában 3,200.000, Ez a szám állandóan növekszik. Az „Oműaidtina“ c:mű títóiistó Ifjúsági napiülap azt állítja, hogy „évemig százötvenezer fiafalial szaporodik az íráiSSudaölanok száma Ju. goszüáwiában.“ Az iskolaköteles gyermekek huszonöt százaléka (néhány tartományban hatvan százaléka) tanterem hiányában nem tud résztveniM lékeled oktatásban. A francia szfrájlihelyzetrfil Pária (MTI): A Mayer-féfre pénzügyi tervek súlyosan veszélyeztetik a francia közaítoakuazottak életezín- vorialát, miután e tervek szerint elsősorban. a köaalkialma'Zotibak fizetéséből’aibarják előteremteni azoknak az összegeknek egy részét, amelyek, kel a íkőlltBégvetés| deficitet csökken- tetni kívánják, a francia közallkai!- usazoí’talk tiltakozása mór pénteken megindult, amikor a roueni városi és kórházi alkaömiazotiak figyelmeztető sztrájkot tartottak. Párásban pénteken este ülést tartotta^ a Metro és az autóbuszüzemeik dolgozói. Az ülés folyamán a CGT Force Ouvriere, keresztény szakszervezetek és a független ezaík" szervezetek küldöttei küdolgoztálk a Metro és az autóbuszüzemek dolgo- aóiinak közös akcióprogrammját. A bérkövetelési harcok történetében jélentős esemény az. hogy a négy sza,lőszer vezet (képviselői egyiségiesen jártok el. A kereskedelmi tengerészet tisztiéin,ek sztrájkját sem tudta megtörni a kormányterror. A Renault Művek billiancourtft üzemének 74, számú műhelyében a dolgozók pénteken ismét murJkabeazün- tetés&el' tilitakoaiaik az éden, hogy izénkét elbocsátott társuk közül, hár. mát az igazgatóság még mindig nem engedett újból munkába állni. A CGT a keresztén,, szakszervezetek, a Force Ouvriere és a füg* getlen szakszervezet Renault gyári helyi szervezeteinek képviselői levelet intéztek Jacques Ducloshoz, a Francia Kommunista Párt tíiSkáráfaoz. megköszönve azt a támogatást, melyet j, Frainciia Kommunista Párt parlamenti oso,portja nyujtt a harcoló dolgozólonak. Újabb hadi’ogolygy llosságok Kocsedo-szíge én Keszon (Uj Keseon): Kocs-edo-szi- getén az amerikaiak ismét négy hadifoglyot gyilkoltak meg. Egyiküket május 9-én amerikai ügynökök fojtották meg\, egy másikat május 12ten kútba dobtak, ahol megfulladt A másiv kettőt ugyan csak május 12-ém halálra kínozták. Az amerikaiak — mini rendesen — ezúttal- is áldozataikra igyekeznek hárítani a felelősséget n történtekért. lássa.1 helyre lehet hozni. Jelentősebb kárt a hideg idő agya- po-tvetésben okozott. A károk kiküszöbölésére, az újravetéshez szükséges vetőmagot az állam központi készletből már a termetek rendelkezésére bocsátotta. Jelenleg az időjárás a növények fejlődésére kedvező. A talajban kellő mennyiségű nedvesség van és a felmelegedés fokozatosan növekszik. A böségies termés elérésének a továbbiakban az a feltétele, hogy a növényápolás munkáját a termelők a lehető leggyorsabban és a legnagyobb gondossággal végezzék el. A termüŐ6zövetikezetek tagjainak az állami gazdaságom és gépállomások dolgozóinak valaiminit az egyénileg gazdálkodóknak ez most a legfőbb feladatuk, a z idei jónak ígérkező termés biztosítására, Az egész vibág feszült figyelemmel kiséri a Koreában folyó fegyverszüneti tárgyalásokat. Erre mutat a koreai-kínai fél legutóbb beterjesztett javaslatainak kedvező visszhangja az egész világon. Kivétel az amerikai kormány, amely ismét zsákutcába akarja juttatni a tárgyalásokat. Ezt bizonyítják a koreai-kínai fél javaslataira adott amerikai válaszok. Az amerikaiak „adminisztratív nehézsé. gekre“ hivatkozva, különböző korlátozások alkalmazásával igyekeznek meghiúsítani az eddig elért eredményeket. E korlátozások igazi célja — mondotta Nam Jr tábornok — a hadi foglyok hazatérésének megakadályozása. A koreai-kínat fél javaslata világos: a hadifoglyok hazatelepítését két szakaszban kell végrehajtani, a nem közvetlenül hazatelepített hadi. fogloykat a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság őrizetébe kell adni, hogy biztosítani lehessen a hazatelepítésük kérdésének Igazságos rendezéséi. Ezt a világos és egyszerit javaslatot az egész világ közvéleménye örömmel fogadta. Ugyanakkor az amerikaiak, mialatt békeszólamokat hangoztatnak Panmfndz-sonban. Kínát bombázzák, baktériumbombákat dobnak Koreára, minden erővel szabotálják a tárgyalásokat, A világ közvéleménye azonban a koreai béke mellett van. Különösen jelentős az a tény is, hogy erősödik a koreai háború befejezéséért vívott harc Amerikában. Az amerikai szakszervezetek és más társadalmi szervezetek Eisenkowerhez inézett felhívásai azonnali fegyver- szünetet követelnek (Koreában. Az amerikai kormány halogató politikája miatti felháborodás Amerika Koreában harcoló „szövetségeset“ köré. ben lg tapasztalható. ’ Erre mutatnak Churchill, angol miniszterelnöknek május 11-i alsóházi külpolitikai beszámolójának egyes részei és az ezt követő alsóházi vita, nem utolsó sorban Attlee felszólásai. Churchill a többi között a karcai kérdéssel összefüggésben ezeket mondotta: „Legközelebb) célkitűzésünk természetesen a koreai fegyverszünet megkötése.“ A koreai-kínai fél legutóbbi javaslataival kapcsolatban Churchill kijelentette: „Nem kell ab. bői kiindulni, hogy azok nem szolgálhatnak a megegyezés alapjául*'. Attíee, a Munkáspárt vezetője a koreai kérdéssel kapcsolatban maga is bevallotta, hogy az Egyesült Államokban vájniuk elemek, amelyek nem kívánják a koreai kérdés békés rendezését. A legutóbbi hadi jelentések arról számolnak be, hogy a Víekminh és I’atet Eao néphadserege újabb csapásokat mér a francia gyarmatosítókra és kiszolgálóikra. Amerika Itt sem maradit ki a játékból. „Kihasználva a gyors egymásután elszenvedett vere. ségek következtében beállott és egyre fokozódó francia pánikhangulatot, Amerika szeretné megvalósítani régóta dédelgetett tervét: A vietnami szennyes háború „nemzetközivé tétele'* útján második Koreává változtatni Indokinát. Annak, hogy a francia kormány nem követte Amerika sugalmazását, a vietnami háború ENSZ elé vitelében, Igazi oka — mint a „l*Humanité‘‘ írja az, hogy: „Az indokínai háború“ „nemzetközi, vé tétele“ csak megpecsételné azt a tényt, hogy a tengerentúli francia gyarmatosítók mindjobban kicsúsznak a francia imperialisták kezéből az Egyesült Államok javára. Az indokínai kérdésnek az ENSZ előtt történő megtárgyalása egyben az egész francia gyarmati rendszer kl- pellengérezését jelentené.” Az indokínai kérdés ENSZ-tárgyalásait ugyanis az arab ázsiai országok ismét felhasználnák arra, hogy az egész világ Prága (TASZSZ): A Csehszlovák Távirati Iroda közli hogv a Csehszlovák Köztársaság elnökének döntése érte.móben amnesztiát kapott William Oatis, az Egyesült Államok állampolgára., az 'Associated Pr-:ss hírügynökség volt prágai tudósítója. Wiliam Oatist a prágiai bíróság 1951 július 4-ém kémkedés és egyéb államellenes tevékenység miatt tízévi szabadságvesztésre ítélte. Az. elA néhány hete megkezdett angol- egyiptomi tárgyalások megszakadtak. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert Egyiptom nem volt hajlandó teljesíteni Anglia provokációs követeléseit. Ilyen követelés volt, Egyiptom egyezzen bele, hogy az angol szakértők határidő nélkül a Szuezi övezetben marajanak, ami egyértelmű lenne az övezet angol megszállá. sáliak fenntartásával. Álláspontja, hogy ezek a szakértők Egyiptom utasításai szerint működjenek és csak korlátozott ideig tartózkodhassanak a Szuezi esc torn aö vezet ben. Anglia viszont azt követelte, hogy a szakértők kizárólag csak Angliától kaphassanak utasításokat. Egyiptom ebbe nem egyezett bele, sőt még határozottabb ban követelte, — az angolok minden feltétel nélkül azonnal vonják M csapataikat a Szuezi csatorna övezetéből. Előre látható volt tehát, bogy e két gyökeresen ellentétes álláspont összehangolása nem fog sikerülni. A tárgyalások megszakadtak, helyesebben kudarcba fulladtak. Azóta a hely. zet mindinkább élesedik. Mint az „Egy ip ti an Gazolta” című lap közli, Nagib kijelentette: „Végérvényesen elhatároztak, Hogy megszabadulunk a megszállástól éz az angol agressziótól." Angiié katonaság és hadihajók átcsoportosításával igyekszik nyomást gyakorolni Egyiptomra. Nem feleslege* kiemelni, hogy a tárgyalások hátterében egvre világosabban kirajzolódik az angol-amerikai khz' delem Egyiptom nagy stratégiai éa gazdasági jelentőségű Sznezl csatorna övezetének ellenőrzéséért. Bár Ede« megegyezett Eisenhowerre] a Szuezi csatorna kérdésében folytatandó kő. zös politikát illetően, mégis e meg' egyezés és a bizonyosfokú együttműködés ellenére mindinkább előtérbe kerül az angol-amerikai ellentét e kérdésben. Erre mutatnak a nagyfoka bizalmatlanságról tanúskodó angol »ajtókommentárok. Dulles Közép, és közelkeleti kőrútjával kapcsalnt- ban. Az angolok ugyanis attól tartanak, hogy Dulles a közelkeleti pák. tűm összctákolásán túl, ami a* imperialisták merően közös törekvése még jobban meg akarja vetni lábát Egyiptomban, Anglia rovására. Dulles ugyan hangsúlyozta, hogy csak „informálás“ céljából utazik a Kő. zép- és Közel-Keletre, Az arab országok dolgozói „üdvöziik* Dullest, nem Is beszélve a félreérthetetlenül ellenséges sajtóhangokról. Az egyiptomiak joggal bizalmatlanok mindkét gyarmatosító hatalommal szemben. előtt leleplezzék a francia imperializmus Indokínában, Tuniszban, Marokkóban gyakorolt véres terroruralmát. A kapkodó francia próbálgatások és az amerikai fegyverszállítások fokozása ellenére egyre szélesebb körben ismerik 'el, hogy — mint a svájci „Yoíksrecht írja: — „A francia kormány politikája csődbe jutott Indokínában.“ Csődbe jutott az a* amerikai provokáció is, amely azt próbálta elhitetni a világgal, bogy a Szovjetunió és Kína egyezményt kötött a Viethminh-hcl az indokínai háború támogatására. A Szovjetunió és Kína határozottan visszautasította ezt a koholmányt. Maga Churchill is elismerte külpolitikai beszédébe* ennek az állításnak légbőlkapottsá. gát. Ezek az események, különösen a* a — még bizonyos polgári körökben is határozottan támogatott — nemzetközi visszhang, amelyet Churchill alsóházi beszédének az a része váltóit ki, amelyben a nagyhatalmak közötti tárgyalást javasolta — arra serkentsék az egyes országok béke. erőit, hogy tovább fokozzák a nyomást a kormányaikra a békés tárgyalások, a nemzetközi helyzet enyhülése érdekében. ítélt- W. Oatis felesége 1952 novemberében a washingtoni csehszlovák f;övetségien kereteiül a Csehszlovák Köztársaság elnökéhez intézett '.eveiében kegyelmet kért W. Oatis számára. A köztársasága elnök — amim a Csehszlovák Távirati iroda köztem;- nye mondja — elege' tett a t: - esnek. A nyugatberlini rendőrség terrortámadása a munkások ellen Nehru politikai beszéde a parlamentben A földművelésügyi minisztérium közleménye a vetések állásáról Győ/el mesen balad Vietnam népeinek felszabadító harca Amnesztiát kapott a Csehszlovák Köztársaság elnökétől W. Oatis, az Associated Press“ volt prágai tudósítója
