Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-13 / 110. szám

2 105!} MÁJUS t5 Külpolitikai hírek A tuniszi községianácsi választásokról Pária (TASZSZ): Május 10-én Tu­nisz harmincnégy községében kellett volna lezajlanda a szavazásnak. A „THumanité“ közli, hogy a tuniszi lakosság valósággal bojkottálta a választásokat. Délig a tuniszi arab negyed egyetlen választója sem je* lent meg a választási körzetben. A francia negyedben a választók több mánt kétharmada tartózkodott a sza­vazástól. Tizenegy községben egyál­Az Olasz Kommunista Párt vezetőségének közleménye Róma (TASZSZ): Az Olasz Kom- : emmista Párt vezetősége közleményt hozott nyilvánosságra a május 8-án kezdődött ..választó nők hetével" kapcsolatban. A „Választó nők he* tét“ ez Olasz Nőszövetség kezdemé­nyezésére ezervezték. Az Olasz Kommunista Párt java­solja, hogy a „választó nők hete“ minden megmozdu.ésánál hívják fel Az amerikaink április második felében ismét baktériummal fertőzőit rovarokat szórtak le Észak-Koreára Phenjan (Uj Kína): A Koreai Köz­ponti Távirati Ircda Szarivonból kel­tezett május 9-i jelentése szerint az amerikai fegyveres erők, folytatva baktériumhadvisel ásóikat, nagymeny. nyiségű baktériummal fertőzött ro* vart szórtak le április második felé­Gyűlés a volt mauthauseni koncentrációs táborban Bées. (TASZSZ) Május 10-én az osztrák dolgozok nagygyűlést tartót- tájik ti mauthauseni volt hideriéta koncentrációs tábor területén. A gyű­lésen megjelent Kraszkevice vezér­őrnagy, a Szovjetunió képviselője, a Szövetséges Ellenőrző Tanácsban, Manhes ezredes, a volt elleo- áiMok, a fasizmus üldözöttéi és poli­tikai foglyai nemzetközi szövetségé­nek (FIÁPP) elnöke, a FIAPP csehszlovákiai, franciaországi, len­gyelországi, görögországi, németor­szági, olaszországi küldöttsége. Az összegyűltek előtt beszédet tartott Gilbert Drcyfuss, a Sorbonne Lemondottam Egyesült Államok atlanti-tanácsbeli állandó képviselője talán nem voltak „választások“, mi­vel jelöltek sem voltak. Sousse-ban 5.165 választó közül a hivatalos ada tok szerint május 10*én- estig csupán 418 ember járult az urnákhoz A francig hatóságok által kiagyalt tuniszi községitanácsi választások ku­darcát még a burzsoá sajtó is kény­telen beismerni. A Combat például a tuniszi választók valóságos „sztrájk járói“ ír. a lehető legtöbb olasz nő figyelmét arra a tényre: minden olasz nő fe­lelős hogy á küszöbönálló válasz­tások végetvessenek az országban uralkodó elviselhetetlen rendszernek és hogy Olaszország népe végre a béke és a szociális reformok korma* nvát kapja, olyan kormányt, amely munkát békét, és jólétet biztosíthat minden olasz családnak. ben az északkoreai Hvanghp tarto- mánv számos helységére. Mint a jelentés mondja amerikai repülőgépeit április 30-án baktérium, mai fertőzött legyeket szórtak le hat megye: Árnak, Szinvon, Hvangzsu, Ongzsin. Kamcson és Toszan megye területére. professzora, a francia ellenállMusi mozgalom képviselője. Hangsúlyozta, hogy most, amikor számos országban ismét felüti fejét a fasizmus, amikor a volt hitleri Wehrmacht magasrangú tisztjeinek vezetésével új támadó hadsereget létesítenek Nyugat-Nemet- országban, a volt előenáMóknak. a fasizmus üldözöttéinek és politikai foglyainak feladata, a világ bélkéjé- j ért vívott: harc fokozása. A következő felszólaló Joseph Lauscher, a FIAPP ausztriai szerve­zetének képviselője, részletesen fog­lalkozott a fasizmus ausztriai feltá­madásának veszélyével. Paris (MTI) Pári*É>an hétfőn kö­zölték — jelenti a „Reuter“, — hogy William Draper, az úgynevezett Köl­csönös Biztonsági Hivatal európai megbízottja, az Egyesült Államok atlanti-tanácsbeli állandó képviselője, lemondott. Külföldi közgazdasági hírek Bukarest. Az ötéves terv kezdete óta sok olyan ipari növényt hono­sítottak meg Romániában, amelyről nemrégen még azt hitték, hogy Ro­mánia éghajlati és talajviszonyai között ne.m termeszthetők. A szállás jukka eddig csupán dísz­növényként volt látható parkokban és kastélyok kertjeiben, holott tevé­iéinek rostjából kitek ő kévekötő- zsineget, zsákot, kötetet és sok más hasznos anyagot lehet készíteni. Ro­mánia a múltban évente ötezer— nyolcezer tonna kévekötő manilla- zsineget volt kénytelen külföldről behozni. Ma Románia területén már sok helyen sikerrel termesztik a juk­kát és teljes mértékben el tudják látni a román textilipart a zsák, ponyva és kévekötőzsineg gyártásá- ■ hoz szükséges nyersanyaggal. A Bukarest-tartományi balteni és zoitai állami gazdaságban már 1'951- ben sikerüli meghonosítani az abu- tilon nevű rostos növényt is. A nö­vény száz kilogramm szárából 15— 17 kilogramm jóminöségű rostot le­het nyerni, magvai 18—20 százalékos ola.jtartaiknuak. Az utóbbi években honosították meg Romániában az ámizs (Susan) nevű olajos növényt is. Az ánizs­magok 40—50, százalékos olajtartal­munk. Olaját az élelmiszer és gyógy­szeriparban használják. is Bratislava. Szlovákiában rövidesen befejezik a száztízezer és kétszáz“ húszezer voltos áramelosztó központ építéséi. Ez a központ osztja majd el Szlovákia és az ostravai kerület egy részének villamosenerqiáját. Az áramelosztó központ egyike a leg­nagyobbaknak Szlovákiában. íf» Szófia (MTI) A „Hellas Press1’ mérleget állított fel a Papagosz-kor- irtánv öthónapos kormányzásának „eredményéről.“ Megállapítja., hogy a hivatalos adatok szerint <85—38 százalékkal több munkanélkülit tar­tanák nyilván Görögországban, mint öt hónappal ezelőtt-. Athéniben már­ciusban húsz százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. Februárban 13.000 dolgozó v&sztetto e! kenyerét Athénben. Szailonikiben a munkanél­küliek száma ma 50.000, de küszö­bön áll újabb 13.000 közlekedési dol­gozó elbocsátása is. Az objektív nehí'z-tfgck és a Sop ami (iépgjár kuitűréso\\ortja A Sopiana Gépgyár szép eredmé­nyeket ért el eddig is a választási békeversenyben. Azt gondolhatnánk, hogy ezekben az eredményekben ré­sze van a gyár kultúrcsoportjának' is, amelynek feladata, hogy lelkesítse, buzdítsa,, jutalmazza .az élenjárókat, jobb munkára sarkalja az elmaradó­kat. Ez nincs így. A kuliúr munkának a gyárban semmi köze a termelési eredményekhez. Ez azért van így, mert a Sápiaméban nincs állandó jellegű, erős kultúrcsoport. Sőt, sem­milyen kultúrcsoport nincs! Nem is lehet a gyárban kultúr­áiét, hiszen olyan ,,rendkívüli sajátos nehézségek' vannak, amelyet az ol­io,ni vezetők képtelenek megoldani. Mik ezek a ,,nehézségek'-! Vagyuk sorba: nincs helyiség, nincs anyagi fedezet sem. ügy látszik hogy a Sopianában hatalmas beruházások kellenek ahhoz, hogy a rigmus- j brigád elénekeljen egy“két dalt az élenjáróknak. Ezek még a kisebb bajok. A legnagyobb baj az, hogy „nincs ember“ az egész gyárban, aki ■hajlandó lenne kultúr munkával fog­lalkozni. Így tehát nem ,j,ehet‘ ősz- szehozni egy kultúr csoportot. (Ez sem a szakszervezetnek, sem a DISZ szervezetnek nem dicsérő oklevél.) Ilyen súlyos - gondok rontják a Sopiana Gépgyár kultúrosainak és felelős vezetőinek éjszakai nyugo­dalmát. Vagy emiatt még nyugodt az álmuk'.’ Lehet, hogy igen! Hiszen még nem ismerték fel a kuüúrmunku nevelő, lelkesítő és szórakoztató sze­repét. Nem ismerték ezt fel, s ezért nem igyekeztek megbirkózni az ob­jektív“ nehézségekkel. Mi sem bizo­nyítja jobban a tájékozatlanságukat, mint Exner 'Miklós elvtárs, VB-dnök véleménye. Exner elvtárs ugyanis így nyilatkozott: „Nem kel! kid úr- műsorral jutalmazni az élenjárókat- mert ez csak elvonja a figyelmet a munkától!'' ügy látszik, hogy ami még nem jöttek rá a Sopiana szak­szervezeti vezetői, hogy a rigmus A táncbrigád nem csak munkaidő alatt, hanem műszak váltás idején, $ ebédszünetben is szerepelhet. Hát így állunk a Sopiana Gépgyár kultúr munkájával. Néhány nap -múl­va májas 17, itt a választás, s ebben a fontos üzemben nem készüllek fel méltó kultúr munkával erre a nagy ‘ ünnepre! Szomorú, hogy az üzemi kuliúrcso- portok irányítója és felelőse, a SZOT Megyei Titkársága nem tud er­ről. Vagy tudP Akkor miért nem vonta felelősségre a mulasztókat, miért nem adott segítséget, tanár csőt- a Sopiana Gépgyárnak? ,,Jobb későn, mint soha‘‘ — mond­ja a közmondás. Használják, fel az illetékesek azt a néhány napot, ami még rendelkezésükre áll, s javítsák ki kommunista módra hibáikat. Örömfelen tavasz Jugoszláviában A Novoje Vremja cikke Moszkva. A „Novoje Vremja“ írja: Az idén ismét öröm télen Jugoszlávia dolgozóinak tavasza. A titoteta hatailombitoriók 1953. márciusában újabb áremelés: haj­tották végre. A kenyér árát. 28 szá­zalékkal emelték. A liszt ára 10 di­nárral ■ nőtt kilogrammonként. Eze­ket az áremeléseket a péksütemény és más közszükség teil cikkeik árá­nak további növekedése követte. Még. a . belgrádi „Ekanomska Po­litika“ című títoista lap erősen csök­kentett adatai szerint is 1953 már­ciusában az élelmezési cikkek ára 10.0 százalékkal magasabb volt, mint az előző év márciusában. Emelke­dett az iparcikkek és a dohányáruk ára te. A títoista hatóságok április 19-én , fe..emelt ék a zsír ék a növényi olaj, árát is 40 dinárral, vagyis 21—22 százalékkal. „Egyáltalán nem csodálatos írja a haladó szlovénok Karinliában (Ausztriában) megjelenő lapja, —: J a ..Ljlídski Glas1’, — hogy a titoy isták éjiben márciusban emelték fel a kenyér és hús árát. Március 10-én ugyanis a Belgrad közelében lévő batajnieai repülőtérre megérkezett ■ az amerikai lökhajtásos repülőgépek Első csoportja. Minden lökhajtásos repülőgépért 300 vagon gabonát fi-. ze,tn.ek a titoteták. a gabomameny. Uyisiég elég lenne ahhoz, hogy 25.QŐO embert ellássanak vole egv teljes évre.“ rra a A ieteaabadulá,_P^gs-egyik legré­gibb üzeme, a Borcelángyár számára ii hatalmas változást jelentett. Mész- sze van már az az idő, amikor a • gyér -munkásainak béremelés helyett, elbocsátásban volt osztályrészük, amikor még a hírhedt Zsolnay-c&a* Iád a dolgozók bőrén élősködőit, gya­rapította hatalmas vagyonát. A gyár, az államosítás után, a hároméves tervben gyors lépteikkel megindult a technikai fejlődés útján. 1949-ben megépült hárommillió forint költség­gé. az első nagyteljesítményű gáz­tüzelésű alacútkemence, amely nem­csak hazai, hanem középeurópai vi­szonylatban is fejlődést jelentett a porceiáoégetésben. Ma már nem kell « dolgozóknak 50—60 foltos meleg­ben rakni és kiszedni a kemencét, mert a gázkemencénél a meleg 20 3b fokra csökkent. 'Jég -okkal nagyobb fejlődést ígért gyárunknak az ötéves terv. a nép­front 1949-es procirammja. A gyúr dolgozói a fejlődés minden mozza­natában tapasztalták hogy az állam »ahol a nép van hatalmon, milyen »nagy dolgokra képes. Az ötéves terv­ben huszonötmillió forintos beruhá­zással porcelántermelésünke.; az 1950 évinek háromszorosára emeljük, fő­leg porcelánszigetelőkből, amit nem­csak hazai, hanem exportszükséglet­re is_ termelünk. 1951-ben több. mint félmillió forint értékben gyártottunk exportra porcelánszigetelőket, 1953- ban ej »z összeg négyszeresére emel­kedik. Ez; segíti elő az 1952-ben üzembehelyezett új alagútkemence termelése. Mióta az üzem gazdái vagyunk, eok nehézséget leküzdöttünk. Nagy gondot okozott nekünk hogy igen magas volt a selejt. 1950-ben kezd­tük meg komolyan a harcot a hiba megszüntetéséért. Elértük hogv a »elejt 1951-ben az azelőtti 18 száza­lékról 10.5-re csökkent. 1952-ben to­vábbi jó munkánk eredményeként az évi aelejt már 9.8 százalékra sülv lyedt. 1 _ üzemünk jelentősen átalakult. El­tűnőben vannak a régi, poros, egész­ségiéi en műhelyek a nehéz fizikai munkától i3 egyre töb'b géo kíméli meg a dolgozókat. A korongosmű­helyben ma mér tányérautomata, bögre-automata, és faraoógépek mű­ködnek. ü zem b eh e 1 y esésükért tél* Megváltozott, fejlődött az üzem ö itt adat o s a h b a k lettek a dolgozók millió forint áldozatod hozotí az ál­lam. Felépült 2. korszerű laboratórium is vizsgálóállomással. A lakatosmű­hely új, esztergapadokat, szerszám’ gépeket kaootf 150 ezer forint ér­tékben. Két üzemrészt összekötő alagút épült, felvonók és szállítóko­csik könnyítik meg a dolgozók mun. Az épülő korongos műhely, kemence- csarnok és masszamalom Icáját. 1952-ben tovább korszerűsítet­tük üzemünket. Befejezéséhez kőzete dík az új kemencecsarnok építése. Az épület pincéjében korszerű masz- szaanalmot szerelünk. Az emeleti rés* új korongosműhelynsk és szárí­tónak ad helyet. Ebbe a nagyarányú építésbe népgazdaságunk több minit hétmillió forintot fektetett. De to­vább fejlődünk! 1954-ben újabb és a,z eddigieknél még nagyobb alagút- gáakemencét építünk közel négymil­lió forintos beruházással. A gyár laboratóriuma A gyárból azelőtt sok dolgozót el- gondolhattak arra. hogy üdüljenek, bocsátottak, ma napról-mapra nő ma megvalósul az álmuk. Az elmúlt a gyárban dolgozók száma. Az 1945- évek során a dolgozók negyven szá- Ö3 létszámhoz viszonyítva 150 szá­zalékkal több munkás dolgozik a gyárban és 1 örömmel állapíthatjuk meg, hogy m„ már dolgozóink 49 százaiéira asszony, és leány. A nőket a mi üzemünkben is nagyon megbe­csülik. 183 sztahanovistánk közül hatvan nő. A nők munkáját meg­könnyítettük. sok gondot vettünk le a vállukról. A tőkések egyik nagy épületében gyönyörűen berendezett napközi,)- és bölcsődét létesítettünk. A napközi és bölcsőde fenntartására .1948-ban ötvenezer, 195C-ben nyolc­vanezer lf>52*ben pedig már száz­húszezer forintot .fordítottunk. Régen egy rozzan* helyiséget „biz­tosított“ a tőkés a dolgozóknak kul­turális összejövetelek céljára. Ásna nagyobb gondja volt, hogy a ver­senylovainak jó istállót biztosítson. 1952 őszán elkészült az új. nyolcszáz személyt befogadó kultúrház olva­só. és játéktermeivel. A múltban a á'‘,gozó;t soha nem zaléka vett részt a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben. Azelő tt ..meg va lósí tha tail an’jnak tartotta a tőkés egy rendes üzemi ebédlő megteremtését. Mi megterem­tettük! Ma már valamennyien elmondhat­juk hogy üzemünk a felszabadulás, de különösen az 1949-vs választási győzelem óta hatalmas fejlődésen ment kéréséiül. Az üzemmel együtt fejlődtek a dolgozók is. Növekedett az öntudatuk az anyagi jólétük is; Számos dolgozó vásárolt az elmúlt, években új bútort, rádiót, kerékpárt. Ugyanakkor nő a dolgozókban a rüzdeniakarás, a lelkesedés újabb •érveink megvalósításáért, Első ne­gyedévi tervünket 106.1 százalékra teljesítettük. Most, a népfrontfellií- vás ismeretében még magasabb eped. mények eléréséért harcolunk. A dol­gozók zöme résztvesz a választási békeversenyben, mert azt akarjuk, hogy e.eget tehessünk a népfront felhívásának. Terveinket nemcsak napról-napra teljesítjük hanem túl is akarjuk teljesíteni hogy biztosítsuk - a második negyedév sikerét. A yé* taszítások tiszteletére 350 ezer forint értékű felajánlást tettek dolgozóink • Vállalásaik teljesítéséért még folyik a küzdelem és biztosak vagyunk ab ban. hogy ez sikeres lesz." Tudjuk, hogy ezzel tartozunk mindazért, amit államunktól eddig kaptunk, hogy munkánkkal, szavazatunkkal köíe lességünk az újabb célok megvaló­sítását is clösegi’-’em. PiUsrárl Károly púrttílkár, Porcelángyár. <S!Ptf A porcelángyári dolgozók kulliirkú/u

Next

/
Thumbnails
Contents