Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-06 / 104. szám

Magyar fiatalok! Új választópolgárok! Éljetek választójogotokkal! PÁRT és pártépítés Harcos agitációval fel kell számolni István-aknán a közömbösséget, nemtörődömséget Két hét múlva, május 17-én az |*fnák ©lé járulnak aknánk dolgozói. ?°g}7 szavazatukkal véleményt mond junnk a népfront eddigi munkájáról, ^ kifejezésre juttassák. helyeslik Programmját és minden erejükkel, e&eteégükkel támogatni akarják an- ' nak megvalósítását. A választás előkészítése mos* döntő szakaszához érkezett us ebben a szakaszban legfőbb fel. Matunk a politikai felvilágosító mun t^..JíleS’Íavútá.'sa, a tervteljesítés biz- ‘OSitasa. v Választási agitációnk értékét, dol- jPzoink öntudata növekedésének mér. L? ,* választási béke verseny fel­ülő lesének fokán mérhetjük le. A avazócédula súlyát a termelési redmények adják. Sás?2 ,retván-akl)ai népnevelők több. taf* helyesen állítja szembe a mul- a jelennel. Draskóczi József elv- *aiÜ í,é!dáuI «'mondotta munkatár- nak: a múltban ha valamilyen ^nvosságért szólni mert — Sillai Wáger rögtön büntették, amikor Íftít ? I,agyobb falat kenyeret köve- »am ’ Kteertetön ceendőrsortűz fo. | ata őket. — Ma örülnek a műsza- lívDÜ*etö,c’ ha a hiányosságra fel- a figyelmüket. Draskóczi Jó­ét f háromezer forinton felül keres s frontmester lett. woioiidják népnevelőink, mit ka~ aknánk az ötéves tervben: tíz "[.hsrépet, 100 fejtőkalapácsot, 150 ili'et, 400 bányászlámpát, 40 ven-ti- ]jj .b transzformátort, orvosi rende. n kvarcoló-álkmiáist, stb. j. e ugyanakkor nem mutatnak rá S,A hogy mindezért a megváltozott .P életért: a gépekért, a lakások- «•’ keményen meg is kellett dolgoz­ta m az égből hullott alá, két h/üílk munkája teremtett új világot. I n.v'ó Mihály, Gábor Domonkos, ®czner Ferenc népnevelők még jól tek v ne,k, hisz maguk is résztvet- uj, henne, hogy a felszabadulás mi termeltük a bányafát is a le ak l'tán, hogy a hároméves terv- l n mi kezdeményeztük: nem három, j uem két év alatt valósítjuk meg Hn'urvet. Tudják micsoda küzdelmet 3, itattunk; amikor például elszakadt .csikorgó hidegben a'lánc — ott i,/.untunk még egy műszakot és ki. szil .tűk- Tudják és még sem be­róla. Ismertetik népnevelőink ragyogó j^WJket, elmondják., hogy még eb­'Püheí az évben 25í) lakást kapunk, gép lyt és fürdőt építünk, de nem ho nem tudják el, hog y mindezért meg i< ta'1 dolgoznunk. Több szenet u~1, ujl^ak, vagyis agitáció iukat ___ . össze a ferv teljesítésére való lzSésítássali A terv teljesítésére való '•ozgAsítás szinte tel esen hiányzik. {U®1 érzik népnevelőink, hogy nem íjK elmondani terveinket, felsorolni !»!• 'ényeinkel, hanem fel kell kel- értük a lelkesedést, hogy úgy | }|,°2ze mindenki: szégyen, ha nem t t).a_en,nek az ügynek a szolgálatába, mozgósítani kell a tervek még- j tocitására bányászainkat. Rövi- harcos, politizáló agitációra van szükség, olyanra, amilyet Varga Piroska végez a DISZ brigádban. V arga Piroska nemcsak azt mon­dotta el munkatársainak, hogy több- term eléssel, a terv túlteljesítésével keli készülnünk május 17-re és hogy miért kell jobb munkával készülni a választásokra, hanem példát is mu­tat a brigád tagjainak. Két perccel a műszak vég.e előtt, kezdeményezé­sére még egy fordulót csinálnak a csillések és jórészt az ő munkájuk­nak köszönhető, hogy a DISZ brigád naponta 10—15 csillével teljesíti túl tervét. , Miért merül ki népnevelőink agitá- ciós tevékenysége a lakótelepen vég­zett egyszeri-kétszeri népnevelő mun­kával, miért nem mozgósítanak a tervek, a. vállalások teljesítésére, még 10 nappal a választások előtt sem? A hibák gyökerét egyes alap­szervezeti titkáraink gyenge munká­jában kell keresni. Bien elvtárs pél­dául nyolc perc alatt elintézte be­számolóját a népnevelő értekezleten, egyetlen érvet, egyetlen szempontot sem adott, de még tapasztalatairól sem számolt be. Párttagjainknak csu­pán 20 százaléka vés® részt népne­velőmunkában és alapszervezeteink vezetői ezt elnézik. Bátai és Bien élv. társak szekrényében felbontatlanul hevernek a brossurák, ezekután nem csodálkozhatunk, hogy népnevelőink nem látják világosan feladataikat, nem tudják mozgósítani a dolgozó­kat. Mindenekelőtt tehát alapszervezeti titkáraink munkájában kell gyökeres változást teremteni. Népnevelő érte­kezleteket új tartalommal kell meg­tölteni.1 Többet beli beszélni a nemzetközi kérdésekről. Ehhez természetesem szükséges, hogy az alapszervezeti titkárok is tanul­mányozzák a nemzetközi kérdésekét, nem úgy, mint Bien e:lvtfcrs,Vaki in-ég a Pravda vezércikkét, Eisenhower beszédével kapcsolatban el sem ol­vasta. Keményen fel kell lépni az olyan jelenségek ellen, hogy a veze­tőségi tagok, mint Benedek János, nem jelennek meg az értekezleten. Fel kell: számolnia azt a félénkséget, hogy a népnevelők nem merik elmon­dani egymásnak tapasztalataikat, módszereiket az értekezleten. A III- a-s számú alapszervezet népnevelő- értekezletén csupán öten szólaltak fel., ezek többsége is funkcionárius volt. El kell érni, hogy a népnevelő értekezletek valóban "a módszerát­adás, a tapasztalatcsere eszközei le­gyenek.. Nem figyeltünk fel időben az ellen­ség aknamunkájára sem és nem ké­szítettük fel népnevelőinket a harc- ra' .Horváth Lajos (3) elvtárs az ipa­rosításról beszélt munkatársainak, mire egy volt horthysta őrmester el­lenséges megjegyzéseket tett. A kom­munisták pedig, akik hallották a megjegyzést,, ahelyett, hogy telep­hez lék volna, egyszerűen szemet- hunytak^ felette. Általános jelenség, hogy népnevelőink nem lépnek fel keményen az ellenséggel szemben ós nem leplezik ‘ le a dolgozók előtt. Ezt tovább tűrni nem szabad, Népnevelőmunkánfcban tehát ko­moly hiányosságok vannak és ezért felelős a pártbizottság is. Megtűrtük azt, még a pártsajtó bírálata után is, hogy az alapszervezetek vezetői a Központi Vezetőség brossuráit fel- bontatlanul hagyják a szekrényben. Nem ellenőriztük kellően az alap­szervezeti titkárok felkészültségét és nem vontuk felelősségre azokat a párttagokat akik nem hajtották végre pártmegbiza!ásukat. Ezen változtatni kell. A pártbizottság tagjai máris felosz­tották maguk között az egyes alap­szervezeteket. Minden népneveíőérte- kezleten ott leszünk és . tapasztala­tainkat átadjuk a népnevelőknek. Népnevelőkből, pártbiza'irniakból és szakszervezeti bizalmiakból kisebb agitáció« csoportokat alakítunk -és döntő rohamra indulunk még ma az ellen a közömbösség és nemtörődöm­ség ellen, amely aknánk tervtelje- sítését fékezi. Elmondta: Dugovics Sándor István.aknai pártbizottság ágit. prop, titkára.. A tanácsok és népnevelők mondják el minden dolgosó parasztnak: Annak aki teljesíti beadási hátralékát elengedik a pénzbírságot Abaligeten április 15-a után indult meg lendületesen a begyűjtés. Amíg azelőtt hetenként csak 3—4 száza­lékkal növekedett a baromfi, és to* jáabeadásii terv teljesítése, most van olyan hét, hogy 10—12 százalékkal is emelkedik a teljesítés. Az ered­mény annak köszönhető, hogy a népnevelők választási agiitációjukat összekötik a begyűjtési terv teljesí­tésével. A jó népnevelőmunka ered­ménye, hogy n begyűjtési tetvtelje­sítés baromfiból 81 tojásból 57, tej­ből pedig 74 százalékra növekedett. De még jobbak volnának az ered* mények. ha a népnevelők foglalkoz­nának a minisztertanács határozatá­val, Még mindig több olyan dol­gozó paraszt van Abaligeten akik­nek tojás- és baromfiihátralékuk van. amit ha teljesítenének jelentős pénz* bírságitól -mentesülnének. Idős Takáca János 11 holdas dolgozó paraszt, 200 darab tojással tartozók az államnak. Ha teljesítené lemaradását, 300 forint pénzbírságtól szabadulna meg. De a községi tanács nem népsze­rűsíti azokat a dolgozó parasztokat, akik teljesítették beadási hátraléku­kat é,s így elengedték a pénzbírságu­kat. Gáspár Imre 10 holdas dolgo­zó parasztnak 175 darab tojást és 262 forint pénzbírságot engedték el, mer), teljesítette múlt évi hátralékát. De erről sem a népnevelők, sem a dolgoz» parasztok nem tudnak, de nem tud erről maga Gáspár Imre dolgozó panaszt ®em mert nem érte­sítették róla. i , 5-^.. kérvények első lapjának felső j-.'Úba feltűnő piros- írás. Csak egy »Elutasítva!“ —Aláírás: „Auré­lt, nővér" vagy „Margit kisasszony“- minden függőt a két harmad­am vénlánytól a gyárban! Szerk.) véh nt olvasom a leveleket, kér jgyeket, egy olyan kerül a kezem- •jí amelynek sorai még megdöbben- jtatek amely még jobban tükrözi a nyomort, amelyben a dolgozók ta simáit rendszerben- éltek. Ez a el visszaadja a Horthyrezsiin r0?den szennyét piszkát, egész fáradtságát. Egy asszony, akinek halálos bányaszerencsétlenség i>vs Széchenyi-aknán. s aki eq-y hat ij.®s kisleánnyal maradt özvegyen, 1 ezeket a sorokat: I "Tekintetes Igazgatóság! irifAluUrott alázattal. -■kérem a Tekin. 'leli. Igazgatóságot hogy kegyes- jy Jek engem a vezetése alatt lévő r*m, mint munkásnőt alkalmazni. ify}eréseniet az alábbiakkal indoko­ljférjem bányamunkás volt és a l^ybbi bányaomlásnál szerencséi­ig j fúrt. Hatéves lánykámat és v^hyámm én tartom el. Teljesen kéjontalan vagyok és abból a cse- segélyből élünk, amit a Bánya- jz9utóság ad. Senki támogatóm )!qC.5 szeretnék önöknél áltásba jt *** hogy a mai drága megélhetési ez*i tudjam. i emeit a Tekintetes Igazgató­. v jó szívébe ajáidom, azért, hogy kérésemet meghaUgatvé szívesked­jék. Pécs, 1942 augusztus 20. Alázatos kérésemmel mara­dok: özv. MATUSA LASZLÖNÉ Pécs, Erzsébet-telep, Török-utca 1. sz.“ Gondolkodtam. Ilyén volt Q múlt. Vájjon mi lehet most Matusa Lász­lóméval? Él*e? Dolgozik? A lánya most már tizennyolc éves f ehét és talán tanul is. Vájjon a műit nyo­mora után mit hozott nekik a fel- szabadulás? Elindultam, hogy a ré­gi cím után megkeressem őkét. Még Erzsébet-telepen laknak, egy qeszte- nyesor húzódig el a házuk előtt. — Csinos tiszta, egyszerűen berende­zett lakásban találom Matusa László" nét és leányát. Amikor megmondom: mi járatban vagyok, a visszaemlé­kezéstől fátyolosak lesznek a sze­mei. Tizenegy év nV” .idő, sejt min den történt azóta. Matu-sáné fekete hajába fehér szálakat szőtt az idő. s. hatéves kislányból nyúlánk, mosoly, gós arcú diáklány lett, a közgazda- sági technikum hallgatója. Nehezen indul meg a beszélgetés. Amikor me­sél, sűrűn tekint „ leányára. Tudja, hogy annak már nem kell kérvényt írni az urakhoz az elhölyezisedés miatt mert az iskolában már most biztosították neki a munkahelyet. — A felszabadulás változtatta meg a sorsomat — mondja. — Férjemnek azért kellett meghalni, mert az urak nem törődtek a biztonsággal. Egy om­lás maga alá temette munkatársával együtt... Az urak pedig még ásít sem engedték meg, hogy komolyan megindulhasson a mentés. Pedig 15 órát éltek még az omlás alatt. De mit számított a múltban kéf ember, amikor a bár yahárók vezérigazga­tók ajtajent 'i munkanélküliek ezrei döngették? Amikor még a diplomá­sok is seperték a havai, hordták a szemetei az utcán, meg csilléitek a bányában. * Maitusáné most -a bényaigazgatósá. gon dolgozik, jól keres, Me«sze v-an már az az idő, amikor a Bőrgyár­ból elutasították, de nem felej. el. — Ki gondolta volna — mosolyo- dik el, — hogy az én lányomból va­laha egy vA-gyüzem értelmiségi dol­gozója lehet? De jól is tanul. — £n meg — teszi hozzá —, még jobban dolgozom a munkahelyemen. A két nő, anya és leánya össze­mosolyog.. Az apva látja a jövőt a leányában a lány pedig messze te­kint. Túl. a gesztenysoron, arra felé, ahol üzemek és gyárak várják az. új munkásokat, köztük hazánk új értei, miség.eit. .., Van mire szavazni a Matus-a családnak is. Harvan József Bőrgyár Uj erőforrás a népíron! Ifépvisefölelöiiielnek jegyzéke rVr!«ózó népünk lelkesedéssel, iir ömmel fogadta az országos választási bizottság közleményét, a Masy ar Függetlenségi Népfront képviselő­jelöltjeinek a névsorát. Ez a névsor híven tükrözi sokéves harcunk ered­ményeit, megvalósulását jelenti népiin k évtizedes törekvéseinek. Ígéretéi képezi további felemelkedésünknek, a békének, jólétnek, szocializmus­nak. Évtizedes tapasztalatok győzték meg a magyar népet, Baranya megye népét, hogy a polgári demokráciák parlamentje — nem a nép érdekeit szolgálta, képviselőik nem a népet képviselték. Ki merné állítani, l*o;ty Imrédi, Esztergái-, Tolnai, Nagy Ee reae, Schmidt és valahány úri csi­bésze a Horthy-rrndszernek, aki es ak képviselőnek választatta matat, — a meesekszabolcsi bányászokat, a szalántai délszlávokat, a munkáso­kat, dolgozó parasztokat és érteimlsé sitket képviselte. Akkor a Koboz Miksák, és Hamerlik jelöllek a képviselőket, jól tudták, kiket jelölnek. Urakra szavaztak a magyar parasztok, a pécsi bányászok, akik bárm 'yen — akár kereszténydemokrata, akár szociáldemokrata, akár Ma'y ar Élet cégér alatt jelentek meg, mindig egyet szolgáltak, — a tőkést. rjrörténelniiink folyamán most először jelölte képviselőit maga a nép, A Eredményeik, munkájuk az építésben mutatott helytállásuk alap. ján választotta ki azokat, akik a leg főbb állami szervben képv iselni fog­ják. Munkások, dolgozó parasztok, tanárok, DISZ fiatalok és egyszerű parasztasszonyok alkotják a névsort. A Magyar Függetlenségi Népfront listája társadalmunk valamennyi ré legét felöleli. Harcaink, jó munkánk elismerés ft, népünk bizalmát jelenti. Iio-sv mindenütt a jelöltek között ott olvashatjuk a kommunisták nevét. (Iá- kosi elvtárs áll a népfront élén, akihez minden eredményünk, szabad­ságunk, jólétünk, felemelkedésünk fűződik. Mögötte sorakoznak pártunk legrégibb, iegkipróbáltabb harcosai, olyanok, mint Farkas Mihály elv. társ, a Politikai Bizottság tagja, néphadseregünk főparancsnoka, megyénk első képviselőjelöltje, miniszterek, funkcionáriusok, olyanok, mint Vas Zoltán elvtárs, a Komlói Bánya Tröszt igazgatója, munkások, dolgozó parasztok, akik hosszú évek nehéz küzdelmében kivívták egész népünk elismerését, bizalmát. TYe nemcsak párttagok alkotják a listáit. Világnézetre való tekintet nélkül felsorakoznak párttag jaink mellé mindazok, akik hazánk építésében kiveszik részüket, akik munkájuk legjavát adják*a szocia­lista Magyarország felépítéséért. Ott vannak a jelöltek között a munkások, a komlói bányászok: Molnár István és Bánvölgyi Fcrcne, a százmétercs és kétszázméteres mozgalom elindítója, Sudár Ferenc, Széclienyi-aknni Kossuth-díjas vájár, Bárdosi Lajos bftrgyári munkás. He lyeseu mondta Bnkovácz elv társ, a bőrgyári jelölőgyűlésen; ,,A múltban fizetett képviselők voltak, akik a háborúba sodorták a népet. Ma oly an képviselők vannak, akik a mi fiaink, akik a mi sorainkból kerül tek ki/4 Ott vannak a jelöltek között dolgozó parasztságunk képviselői: Nzi veri Kálmán, a mágocsi Kákosi tsz elnöke, volt cseléd és kubikos, Míícz- kó Lajos kombájnos, aki több, mint 400 Ivóidat aratott le a nyáron, Paf- kovics Katalin, a gyapotszedés több szőrös mestere. Ott vannak a jelöltek között az értelmiség képviselői: Achátz Imre, Parragi György, dr. Lajos László, Lóczi Istvánná mondta a kátolyi képviselőjelölő gyűlésen: „Erőt adott az, hogy látom, mennyire meg becsülik most a dolgozókat, legyen az magyar, délszláv vagy német anya nyelvű. De nem mindig becsülték meg így a nemzetiségieket.4' A Horthy rendszerben nem kérdezték meg tőlük, kiket akarnak képviselőnek. Most képviselőt jelöltek a megye dél­szláv dolgozói: Kaszapovics Andrást, Kossuth-díjas kátolyi tsz elnököt, Tepper Józscínét, villányi tsz elnököt — a néniéi anyanyelvű dolgozók. Népünk egységét tükrözi a kép viselőjelöltek listája. Megvalósult a magyar nép évszázados álma: végre azok gyakorolják államunkban a legfőbb hatalmat, akik a mi sorainkból valók, akik hús a mi húsúnk, bél, vér a mi vérünkből. Nagy feladatok élharcosai lesznek a Magyar Függetlenségi Népfront képviselőjelöltjei, ök hoznak majd törvényt a második ötéves tervre, a Dunai Vízmű építésére, ők iktatják törvénybe, hogy tanulóifjúságunk a városban kötelezően elvégezze a hoz épiskolát, ők hozzák a jólét, a fel­emelkedés, a virágzó kultúra Magyar Országának törvényeit. Aki rájuk sza váz, a Tiszaliiki Erőműre, Sztállnvá rosra, Komlóra, a százhúszezres la­kosú Pécsre, a béke. a jólét, a szocializmus Magyarországára szavaz. ÍY'I ár csak néhány nap választ el bei® linket május 17-től, a válasz- tástól. Ezalatt a rövid idő alatt be kelt hozni lemaradásunkat a szénbányában és a begyűjtésben egy aránt. Csak úgy járulhatunk méltón az urnák elé, ha adósság nélkül köszöntjük népünk nagy ünnepét. Eb­ben a küzdelemben új erőforrása né pünknek az a sziklaszilárd egysége, amelyet a népfront képviselőjelöltjei nek jegyzéke tükröz. A pécsi állami gazdaság tehenészei teljesítik a választásokra tett vállalásaikat A pécsi állami gazdaságnak egyet­len tehenésze sincs, aki ne tett vol­na vállalást április 4-re, május 1-re és a békeválasztásokra. A gazdaság tehenészei versenyben vannak a me­gyénk összes állami gazdaságainak a tehenészeivel, de a gazdaságon be. lül is versenybe szólították egymást. A párosversenyben eddig Pajzs Im­re tehenész vezet. Március Stl-én, amikor versenyre hívta társait, csak 9.6 liter voltt a .ifejési átlaga. Ápri­lis 4-re ez a. Mennyiség 15.3 literre emelkedett. MiyrtMg liter a fejési át­laga és^lOÓ" ütei4 Héjét fej naponta a 10 tehéntől. '■’>*'» Méltó versenytársa: Pajzs elvtárs. nak Cvinka György és ifjú Tóth István -tehenészek. Ifjú Tóth István tehenész -12.5 liter fejési átlagot vál­lalt, Ezt: a vállalását túlszárnyalta, Egy-egy, tehéntől átlagosan 16.3 liter tejet fej naponta, A gazdata:"- 60 olyan tehenet ka­pott a martatm-aj-ori állami gazdaság­tól, amelyektől téli énenként csak napi három áttért tudtak fejni. Ezt a tej­hozamot a női tehenészek május l.re 8 literre emelték, ami annyit jelent, hogy a 60 tehéntől nem 180 litert, hanem 480 litert fejnek napon, ta. A telkes munkaverseny eredménye a pécsi álilami gazdaságban, hogy április 4 óta a tehenek átlagos tej­hozama 14 százalékkal növekedett. Amíg április elején csak 2458 litert, ma 2800 litert tudna*, naponia szál­lítani a dolgozóknak. Az eredmények annak köszönhe­tők, hogy a pécsi állami . gazdaság tehenészei bátran alkalmazzák a szov jet módszereket.. Négyszer fejnek na­ponta. amit ponto-s időben végeznek és eredményessen alkalmazzák az utócsepegteíést. Az egyedi takarnia, nyomásnál pontosan kimérik a tehe­nek takarmány és abrakadagját. Vi­gyáznak az áltat és az istálló tisz­tántartására. Az -eredményhez hozzá­járul még az is, hogy a tejtermelés! időszak alatt a teheneknek biztosít­ják a nvugodt és tiszta levegős istál­lót. Javítsák meg Komlón a hármas aknáig vezető utat Brigádommal- január elseje óta Komlón a hármas aknánál dolgozom, de még sok más munkatársam dol­gozik itt az építkezésen és az aknán. Reggel feJviszn-ek bennünket a műn- kásszálilí-tó autók, műszak után pe­dig visszaisziárjitainiaik Klom'fcVra. Ezt az utazás) azonban nem kívánjuk sen­kinek sem mert osak dolgozók pi­henésének rovására megy. Ez nem­csak az én véleményem, eat mond­ják valamennyien az arra utazó dol­gozók és a gépkocsivezetők is. — Ugyanis az út Kossuth-aknától a Béta-aknáig rossz, de Béta-aknától a hármas aknáig különösen tűrhetet­len állapotban van. Eddig még nem töortént esi. út roses állapotából kifolyólag baleset, de az autók jó része már eléggé tönkrement, de ezzel eddig komolyabban nem. törőd-öitt senki. Mi már sokszor szól­tunk emiatt, de eddig -még nem tör­tén,t intézkedés. Most ismételten - — a páitsajtój) keresztül is’ — kérjük az illetékeseket sürgősen javítsák meg az, utat, ha ideiglenesen ás, mert nemcsak a . dolgozók kényelméről van szó, hanem arról is. hogy súlyos károkat okozunk népgazdaságunk­nak a kocsik rongálásával és a lassú adyagis zálli tássa 1. A fcármas aknai dolgozók nevében: Nösszer Péter kétszeres sat-a.háno-viste.

Next

/
Thumbnails
Contents