Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-29 / 124. szám

« NAPLÓ 1953 MÁJUS 29 a „Pravda44 mágus 24-i cikkének visszhangjáról A „TASZSZ“ LONDON Az angol sajtó nagy figyelmet for­dított a „Pravda“ „A jelenlegi nem­zetközi helyzetről“ című cikkének. A „Daily Telegraph and Mornipg Post“ szerkesztőségi cikkében a töb­bi között a következőket írja: „Két fontos ponttal kapcsolatban a „Pravda“ Churchill oldalára állt. A „Pravda“ helyesli a legmagasabb színvonalú értekezlet összehívásáról szóló javaslatot és a kérdések kü- lön-külön való rendezésére előter­jesztett javaslatot is.“ A lap a ,,Pravda“-nak a német kérdéssel kapcsolatos megnyilatko­zását „a nyilatkozat legérdekesebb részének“ tartja, amelynek „minden szavát úgy látszik a leggondosab­ban megfontolták.“ A londoni rádió a „Pravda“ szer­kesztőségi. cikkével foglalkozva a többi között ezeket mondotta: „Üdvözölni kell a szovjet kor­mány arról szóló nyilatkozatát, hogy most nincs idő kölcsönös szó­váltásokra és az Anglia, valamint a szovjet kormány közötti nézetelté­résekre való utalás helyett azokat a momentumokat kell kiemelni, ame­lyek elősegíthetik a megállapodást. Éz fontos és értékes következtetés.“ Angliában remélik — szögezi le * londoni rádió. — hogy a Bermu­dákon tartandó hármas találkozó első lépést jelent a Churchill által javasolt négyhatalmi találkozás fe­lé.“ A „Manchester Guardian“ szemle- írója hangsúlyozza: „Ami Koreát és Ausztriát illeti, a „Pravda“ némi okkal állítja, hogy a következő lépéseket a nyugáti ha­talmaknak kell megtenniök.“ A „Daily Herald“ szerkesztőségi cikkében megállapítja, hogy a négy hatalom vezetőinek találkozója a légkör megváltoztatásához vezethet, ami később lehetőséget nyújt e kér­dések szakaszonkénti békés rende­zésére.“ „Es ez a remény —írja a lap — a legnagyobb mértékben megérdem­li, hogy erőfeszítéseket tegyünk.“ PARIS A párisi sajtó nagy figyelmet for­dít a „Pravda“ május 24-i cikkének. A ,,1‘Humanité“ teljes egészében közölte a cikket. A burzsoá lapok bő kivonatokban ismertették a ,,Pravda“ cikkét. Valamennyi lap a „Pravria“-cik- kel foglalkozó anyagának címében síkraszáll az ellen a gondolat ellen, hogy a három nyugati hatalom kö­zös előzetes feltételeket fűzzön a négyhatalmi tanácskozás összehívá­sához. A „Depeche du Midi“ című lap a többi között ezeket írja: „Lényegé­ben nem alaptalan a ..Pravda“ ál­lítása, amikor kifejti, hogy a Ber­mudákon tartandó értekezletet csu­pán a nyugati tömb megszilárdítása céljából hívják össze. A „Le Monde“ a bermudai talál­kozással kapcsolatban ezeket íria: „Moszkva sohasem egyezik bele olyan tanácskozásba, amelyhez a nyugati hatalmak előzetes feltétele­ket fűznek. Es ha a Kreml vezetői elítélik a háromhatalmi tanácsko­zást, ezt csak azért teszik, mert vé­leményük szerint ez a tanácskozás csupán ilyen követelések megszöve­gezésével végződhet.“ STOCKHOLM A svéd lapok kivonatosan ismer­tették a „Pravda“ május 24-én kö­zölt cikkét. Az „Aíton Tidningen“ című lap vezércikkében megállapítja, hogy az Egyesült Államok „a nyomás esz­közeként próbálják felhasználni a küszöbönálló háromhatalmi tanács­kozást.“ Az „Expressen“ című lap kiemeli, hogy nyugaton nem is annyira lel­kesen kaptak a bermudai tanácsko­zás tervén. NEW-YORK Az amerikai sajtó élénken kom­mentálja a ,.Pravda“-nak „A jelen­legi nemzetközi helyzetről“ című cikkét. Sok lap utal a cikkben fog­lalt megállapítások fontosságaira és elismeri, hogy a Szovjetunió a meg­oldatlan kérdések békés rendezésé­re törekszik. A „New-York Times“ washingtoni tudósítója szavai szerint a „Pravda“ cikk azt jelenti, hogy „A Szovjet­uniónak valóban érdeke az Egyesült Államok. Anglia, Franciaország és Newyoik (ADN): Bloch, a Rosen- berg-házaspár ügyvédié szerdán az AFP francia hírügynökség munka­társának kijelentett:: ..Továbbra is arra törekszem, hogy Ethel és Julius Roscnberget megmentsem a villamos, széktől.“ Bloch hangsúlyozta. hogy kihasznál minden jogi lehetőséget az ártatlanul elítéltek megmentésére. A védő felszólította Kaufman bí­rót. hogy vizsgálja felül mégegyszei a halálos ítéletet. Kaufmariioz inté" Paris (MTI): Jacgues- Dudos elv* társ, a francia kommunista képvise­lők nevében táviratot intézett Eisen, hower elnökhöz. A táviratban hang. súlyozza, hogy a kommunista kép­viselők több, mint ötmillió francia nevében azt kéri],, az Egyesült Ál" Paris (MTI): A francia parlament a csütörtökre virradó éjtszaka sza­vazott abban a kérdésben, hogy meg ádja'e Paul Reyr.aud kijelölt minisz­terelnöknek a kormányalakítási fel. hata’.mazást. A szavazás eredménye: 276 képviselő Paul Reynaud mellett szavazott, el’enP 235-en szavaztak, 89 képviselő pedig tartózkodott á sza­vaz ástól, Mivel a kormányalakítás: felhatalmazás elnyeréséhez a fran­cia alkotmány érteimében, legalább 314 szavazatra van szükség, a nem* zetgyűlé-s elvetette Reynaud mínisz terelnöldcé jelölését. A ,.1'Humanité" csütörtöki külön, kiadásában hangsúlyozza: Paul Rey- na.ud valóságos ultimátumot intézett a parlamenthez amikor az alko-- tnány megváltoztatását követelte. — a Szovjetunió vezetőinek magas­színvonalú tanácskozása.“ Az amerikai lapok megpróbálják kidomborítani a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közti nézeteltéré­seket és elhallgatni Churchill be­szédének, valamint a „Pravda“ cik­kének azokat a megállapításait, amelyek szerint a Nyugat és a Ke­let megállapodhat és meg is kell, hogy állapodjon a vitás kérdések­ben, A lapok hangsúlyozzák a német kérdésben, az osztrák szerződés kér­désében és a koreai fegyverszüneti szerződés kérdésében mutatkozó el­lentéteket, „Oroszország — írja a „New-York Herald Tribune“ — ami Németországot illeti, Jalta és Pots­dam álláspontjához ragaszkodik. Anglia és Franciaország, valamint az Egyesült Államok számára ez az alap lehetetlen.“ Az amerikai lapok konokul ismé­telgetik, hogy a három hatalom, azaz az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország „egységére“ van szükség. Az ezzel kapcsolatos meg­nyilatkozások alapján nem kétséges, hogy az adott esetben arról van szó, hogy a három hatalom terve­zett tanácskozásán kidolgozzák a Szovjetunió elé terjesztendő úgy­nevezett „előzetes feltételeket“. zeU levelében B-ioch rámutatott, hogy a Rosenbsrg-házaspárt — még ha az alaptalan vádhoz mérik is az itéle. tét — semmi esetre sem szabad ha­lálbüntetéssel sújtani. .A r.ewvorki fellebbviteli bíróságot B’.och ugyancsak arra kérte, hogy követelje Kaufnrantól az ítélet felül, vizsgálatát, A fellebbviteli bíróság nemrégiben kétségét fejezte ki afe­lett hogy Kaufman szabályszerűen vezette le a pert. tét az ártatlan Rosenberg.házaspár számára.“ ,,Ha ön visszautasítja ké­relmünket — mondja a távirat, — ez a lrcmcin nép nagy többségének ielháborodásával találkozik.“ ■°aul Reynaud kudarca azonban egy­általában nem jelenti azt, hog,r a francia reakció most már eltemette alkotmányellenes terveit. Bár Rey" naud, Franciaország sírásója, nem tudta megkapni az alkotmány által megkövetelt 314 főnyi abszolút több. ságot, de maga köré tudta tömöríteni a parlament jelentős számú szavaza­tát. Nem lehetetlen tehát hogy ha a válság tovább folytatódik. majd egy újabb kijelölt miniszterelnök ismét ugyanilyen programmal áll a parlament elé éj esetleg megkapja a 314 szavazatot. Éppen ezért sür­gős szükség van valamennyi demo­krata egységére, hogy elűzzék a re* akciót a hatalomból és béke.kor­mányt hívjanak életre. Jugoszlávia gazdasági élete a külföldi monopolisták érdekeit szolgálja 1 A Rosenberg-liázaspór ügyvédjének nyilatkozata Jacques üuelos elvtárs távirata Eisenhower elnökhöz a Rosenberg-házaspár érdekében lamok elnökétől. „biztosítsa az éle­A francia parlament eu'asilolla Paul Reynaud miniszterelnökké jelölését Moszkva. Gy. Yrélj, a ,,Za szo- crjaliszticsku Jugoszláviju“-ban, a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megjelenő lapjában a többi között így ír: Az imperialisták a Tito-Rankovics klikk segítségével Jugoszláviáit gyarmatukká változtatták. Az or­szág politikai és gazdasági életének minden területét hatalmukba kerí­tették. A Tito-klikk szélesre tárta ka­puit a külföldi töke korlátlan behatolása előtt. A külföldi tőkebehatolás módszerei egészen különbözők. Az amerikai tőke egyrészt „segély“ és hitel for­májában hatol be a jugoszláv gaz­dasági életbe, másrészt pedig a ju­goszláv üzemekben eszközölt köz­vetlen beruházások útján. Az „Ekonomszka politika“ című titoista folyóirat is elismeri, hogy az amerikai tőkét szolgáló „nemzet­közi újjáépítési és fejlesztési bank“ a legfontosabb jugoszláviai üzemek iránt érdeklődik. Tőkebefektetéseket eszközölt a bank a benovicsi, ava- resi, abelenjei, abrezai. azágorjei, a krekai, a kolubarai bányákban, a zenicai vasgyárban, a sziszáki hengerműben, a sztrniscsei alumi- niumgyárban. a szvetorarevoi kábel­gyárban, a zrenjanini keményítő- gyárban, a legnagyobb cementgyár­ban, a paratyini üveggyárban, a blazsuji tetőlemez gyárban, sőt a jugoszláv vasúti, tengeri és légi for­galomban is. Az amerikai monopo­listák koncentrálják a jugoszláv ipart. A legnagyobb bányákat és üzemeket kisebbekkel egyesítik és monopolista jellegű, úgynevezett „közösségeket“ alakítanak. A burzsoá sajtó szerint az amerikaiak jugoszláviai tőkebe­ruházásai 100 százalékos nyere­séggel járnak. Busás haszonra tesznek szert az angol, a nyugatnémetországi és a francia monopolistáit is. A mai Jugoszlávia a kapitalista országok nyersanyagszállítója. A belgrádi hatalombitorlók már a múlt évben kötött Allen-Tito. és Allen- Kardelj-féle szerződésekben arra kötelezték magukat, hogy „továbbra is megkönnyítik az Egyesült Álla­mok számára szükséges nyersanya­gok és félkészáruk termelését és kivitelét.“ Titoék, hogy az amerikai monq- poüstáknak a jugoszláv természeti kincsek kirablását megkönnyítsék, nemcsak a külkereskedelmi mono­póliumokról mondtak le, hanem sok árucikk, elsősorban az amerikai áruk behozatali vámját is eltörölték. Jugoszlávia kivitele világosan mutatja az ország gyarmati helyzetét. Mint a titoista „Borba“ 1952 június 17-i száma írta. Jugoszlávia akkori összkivitelének 33 százaléka nyers­anyag és mezőgazdasági termény, GO százaléka félícészéru. 7 százaléka készáru voll. Az összbehozatal 24 százaléka félkészáru és 53 százaléka készáru volt. A titoisták évről-évre több, főleg stratégiai fontosságú nyersanyagpt szállítanak a kapitalista országokba, 1951-ben 9603 tonna rezet, vagyis a jugoszláv rézkivitelnek mintegy 61 százalékát, 40.892 tonna finomított ólmot, vagyis a jugoszláv ólomkivi­telnek 76 százalékát szállították az Egyesült Államokba. Azok a straté­giai nyersanyagok, amelyeket Jugo­szlávia exportál, elsősorban a táma­dó Atlanti Tömb hadigépezetének ellátására szolgálnak. Jugoszláviában a polgári szük­ségleteket szolgáló iparágak ter­melése évről-évre csökken. A jugoszláv mezőgazdaságot a Tito- klikk az iparhoz hasonlóan kétség­beejtő helyzetbe sodorta. A legfon­tosabb gabonafajták termése egy év alatt 3,274.000 tonnával csökkent. A jugoszláv gazdaság ilyen mé­retű kirablása eredményezte azt a kétségbeejtő helyzetet, amely Jugo­szláviában jelenleg minden terüle­ten uralkodik. A , munkások és al­kalmazottak reálbére állandóan csökken. A közszükségleti cikkek ára emelkedik. Éhínség tombol az országban, a betegségek ezer és ezer embert pusztítanak el. Ezért a he'vzetért tel les mérték­ben a belgrádi hatalomb’toriók fe­lelősek — állapítja meg végül a Ju­goszláv Hazafiak Szövetségének lapja. A Szovjetunióban tartózkodó argentínai, clilfel és kubai munkás és szakszervezeti küldöttség sajtókonferenciája Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsá­nak meghívására, argentínai, chilei és kubai munkás- és szakszervezeti küldöttség tartózokdik a Szovjet­unióban. A külföldi vendégek körülbelül egy hónapig tartózkodnak a Szov­jetunióban. Megismerkedtek a kü­lönböző ipari üzemek munkájával, jártak múzeumokban, színházakban, iskolákban, könyvtárakban, kultúr­palotákban, sportstadionokban, talál koztak a szovjet dolgozókkal. Május 27-én a ..Trud“ szerkesztő­sége az argentínai, chilei és kubai küldötség tagjainak kérésére sajtó- konferenciát rendezett. Az argentí­nai munkásküldöttség tagjainak ne­vében Athos Faba lakatos, a kül­döttség vezetője szólalt fel. ..Alkal­munk nyílt megismerkedni a Szov­jetunió életével“ — mondotta. Megerősíthetjük: mindaz, amit a szocializmus nagy országában lát­tunk és hallottunk, a Szovjetunió békeszeretetéröl beszél. Saját sze­münkkel láttuk, milyen békés vi­szonyok között építi a szovjet nép ragyogó jövőjét. Nagyszerű példa ez a világ többi népei számára, s egyben hozzájárulás a világ békéje megőrzésének ügyéhez. A chieli szakszervezeti küldöttség tagjai egyöntetűen megállapították, hogy a Szovjetunióban gondosko­dással és figyelemmel vették őket körül. Közös nyilatkozatukban hang­súlyozzák, mennyire megragadta őket a Szovjetunióban a lakásépítés hatalmas mérete. A saitókonferencián felszólalt a kubai küldöttség vezetője: ..Teiles lehetőségünk nyílt arra. hogy min­denhová elmenjünk, ahová esek akarunk és mindazt megmutatták nekünk, ami iránt érdeklődtünk és amit meg akartunk ismerni“ mondotta. — Mindaz, amit a Szovjetunióban láttunk és megismertünk — mond­ták a kubai szakszervezeti küldött­ség tagjai — eleven cáfolata azok­nak az aljas rágalmaknak, amelye­ket a Szovjetunió ellenségéi terjesz­tenek. A sajtóértekezlet végén a kfVW- di küldöttségek tagiai válaszoltok a szovjet sajtó képviselőinek. Amerikai politikusok bpJsmer tomboló íesis (MTI) Az Egyesült Államokban és annak határain túl 'ag.uuönbö. zöbb rétege.v növekvő felháborodás* sál tiltakoznak a MacCarthy~fé!e „boszorkányüldözés“ ellen. A Mc­Carthy szenátor vezetésév:! folyó fasiszta hajszn belső cs nemzetközi visszbángr/a egyes amerikai politi­kusokat is bizonyos beismerésekre, sőt — a tömegek meq tévesztése ér. dekében — a szenátor módszereinek elítélésére késztet. IcrV például Anna M. Rosenberg, a Truman-kormány volt hadügyminiszterhclyettesp Ame­rikában tanuló külföldi diákok előtt elítélőieg nyilatkozott arról hogy bűnösnek bélyegeznek meg egyéne­ket. mert valamilyen egyesülethez tar toznak. vagy mert hangosan fejezik ki gondolataikat, vagy mert egyál­talán szabadon mernek gondolkodni. ásni az EivrsHí Áljainkban zta bajszáról Hasonló beismeréseket, tett G véréé Ken.nan az.,Egyesült Államok vo> moszkvai nagykövete is: ,,A n.atrv művészek és kiváló tudósok 'eltoocsa­lását olyan emberek ellenőrzik és vizsgál iák felül — mondplta. .— akiknek hálvánv fogalmuk sincs az e'bírálandók alkotó murkájánV lev törlénik meg az. hogv határainkon szé’iemi vasfüggönyt áilítiipk fel;“ Philipp L. Graham, a Washington Post című lap kiadója szerint „Göb. be!s ma már kezd eltörpülni Mc* Carthv melleit.“ ,.McCarthy —. hangoztatta Gra­ham — már bolyét biztosított ma­gának történelemkönyveinkben az­zal, hogy kiszámíthatatlan kárt oko. zott nemzetőr.,, igazi biztonságának és ?. szabadság ügyének.“ Az amerikaiak m a semleges övezetro Newyork (TASZSZ): Az Associa­ted Press amerikai hírügynökség panmindzsoni jelenése szerint a ko- reai—kínai küldöttség összekötőtis-zt- jei tiltakoztak amiatt, hogy május 27-ín reggel a semleges övezetben két felfegyverzett délkoreai katonát egsértik Koreában l szóló egyezményt találtak akik a néphadsereg harco. sain'ak egyenruhájába voltak öltözve. A tiltakozás rámutat, hogy 'Panniin* dzsonban az ellenséges katonák sza­botázs-célokból való megjelenése a semleges övezetről szóló egyezmény megsértését jelenti. Josida nyilatkozata e Sanghaj (TASZSZ): A tokiói rádió jelentése szerint Josida. japán mi­niszterelnök sajtókonferenciát ren.de. zett. A sajtókonferencián tett nyilat" kozatát Japánban ,,az új kormány programra já“-n.ak tekintik. Josida nyilatkozatában érintette pártja és az '„ellenzékben lévő“ ha­ladó párt — a parlamentben a má­sodik legnagyobb párt — közötti vi. szonyt. Josida kijelentette hogy az által., képviselt Liberális Párt és a Haladó Párt „kölcsönös megértést te­remtenek egymás között.“ Ezzel kap. cső latban hangsúlyozta, hogy .a jö- vőben az országban csak két nagy politikai pártnak kell működnie,“ Josida • az új kormány gazdasági gy sajtókonferencián politikájára áttérve rámutatott, hogv „a legfőbb feladat a termelési költ. ségek csökkentése és a piacok meg­nyitása“ e piacokká pedig — a ja­pán miniszterelnök szavai szerint. — a délkeletázsiai országoknak, kell válniok. Josida egyszersmind min­den lehető módon igyekezett leki­csinyelni a Kínai N épközt árvasággal való kereskedelem jelentőségét Ja. pánra nézve, A japán üzleti körök élesen elíté­lik Jós Idának a japán—kínai keres- kedelcmmel kapcsolatos nézeteit. A tokiói rádió ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Ázsiáva.1 való kereskedelem Kína nélkül „elképzel­hetetlen.“ Japán munkások harca az élethez való jogért A japán munkások Nemzeti Sz övetségének 120.000 tagja 1952 szep­tembere óta többizben sztrájkolt hé rkövctclésért. A képen: a Tokió környékbeli curumi villanycrümű dolgozói leállítják a dinamókat és megindítják a sztrájkot. V t !

Next

/
Thumbnails
Contents