Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-26 / 98. szám

Elleti a munkássá or, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége: a Maovar Filgge^ertségi Nmfran'! . I "• w— »'«■■1'iirwwiiwwTr^MiirowP' LXl-UBUJM* irmn-irr- i n ..... 1 1 ........ " 1111,111 ~ ""■""l ' ' ' '* "IT' li i mmmmmmmmm u ' LE GYEM GYŐZELMES FALUK IS A VÁLASZTÁSI BÉKEYERSENY A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁHOZ. S<. akony és Baranya megye versenyállása A megyei tavács jelenti: ' k ieguioteó ántéOseJié® szerint a ver- *«aybeii Bananyit. megye 12 ponttal ^maradt. Ez nam válik becsületére W^gyénk dolgozó paraaztjainiaik é® mielőbb pótolni is kel a lemaradást, kell előzni a «'Omogymegyei do;l- gozókat. Énre minden lehetőség meg ran megyénkben. Baranya megye “Olgozói sokszor bAbizonyítotfálk már hogy becsülettel állják szavukat, tel. leltük beadási tervüket. Bizonyítók "a most is, hogy teljesíthető a be­Tgtósbegyüjté&ben etvő a pécsváira- “i jáj’ás 22.2, másodiUc ;vilié,nyi 20.7, »rtttad.ik a mohácsi 18,5, negyedik a s»d,i 14.4, fttödük a siklósi 1,3.2, ha- ^ik a seillyei 11.4, hetedük a pécsi ll4, nyolcadik a szigaNá-rd járás 10.2 s5tzaliékos teljesítésével. Bai'oinfibegyüjtésben eíkső ,a nioihá- £*> járás 00.7, második a villányi harmadik a péosvéinatdli 47.2, ne­gyedik a siklósi 46.it, ötödik a pé* *j** 16.5, hatodik a sásdi 41.2, hetie- ®ik a szigetvári 35.8, nyolcadik a Sellyéi járás 34.5 százalékos teljesíté­sével, Tejbegyiljtésben ugyamicsialk a mo­"ácsi járás az első 62.6 száziáLéklkal, mAsodik a pécsváradii 61.4, harmadik ? Pécsi 54.5, negyedik a sámli 51.4, étkük a siklósi 47.7, hiaitodik a villJá- n,yi 47, hetedik a szigetvári 46.4, nyol cadhk pedig a selliyei 43 száziaiéiklkal. Sertésbeadásban első a mohácsi já­k szűri Kossuth üerrnoKfezövet'ke 20.án végzett 3ö hold gyapot el .késével. A csoport tagjai Méták, ■3Y községük lemaradt a gyapot- ®tésben, ezért 21-én ígéretet tettek, *°?y május 1 ■ tiszteletére még vetnek Ajipotot, túltöljesttik tervüket. Azon d, munliába is álltak és 22-re két és 1000 négyszögöl földön ve­ti még él a gyapotok L®®8yénk dolgozói, tenmeVSszövet. tagjai, vegyenek példát a i.Jh'i Kossuth tsz 'tagjairól és igye- 2&en>elk május 1-ig behozni a Ite­Hol vagy kolbász? gyűjtési kötelezettség, éüire tudnak torai a. versenyben. Községi és járási tanácsaink kö­vessenek el ■ mindent a terv teljesí­tése érdekében, használják ki a vá­lasztási béke verseny, lendületét, hogy be tudják hozni ia lemaradást. Segít, sók jobban a verseny fcisjzélesedését, karolják fel a dolgozók kezdeménye zését és vetek közösen in dúl jöttök harcba a terv mielőbbi tel jest léséért, a Somiogy megyével folytatott ver­seny győzelméért. rós 83.3 százalékkal, második a pécsi 75.8, barmiadik a siklósi 69.3, negye­dik a szigetvári 68.9, ötödik a pécs- vAradi 67,6, hatodik a villányi 62.7, hetedük a seByett 5'5.7, nyoloadik a sáísdi járás 53.8 százalékkal, Vágómarbabegyüjtésbcn: első a pécsváradi járás 117.7 százalékos tel­jesítésiével, második a mohácsi 109,2, harmadik a pécsi 102.6, aegyodiik a villányi 101.S, ötödik a »elyei 86.7, hatodik a sásdí 86.3, hetedik a sik­lósi 65.7, nyolcadik a szigetvári 55.1 száziaíiSldealt. Az összetett versenyben a mohácsi járás lett az első 715 ponttal, második a pécsváradi járás 671, hér- madiik a villányi 644, negyedük a pé­csi 634, ötödik a siklósi 564, hatodik a sásdi 538, hetedik a szigetvári 503 és nyolcadik a seliyed járás 482 pomiitiail. f maradást, hogy tedjesíteék tervüket. Különösen vonatkozik ez az egyéni­leg dolgozó parasztofcna, A ezalántai, dunasz-okosői és mohácsi doilgozó pa­rasztok szégyen tolj e©en le maradtak a gyapotvetésseil. Többen még a gya- potvetőmagot sem vitték él. A lema­radásért elsősorban a községi taná­csok a felelősek. Ne tűrjék meg, hogy egyes tórmertési felelősök ha­nyagságukkal akadályozzák a vetés­terv teljesítését. Megyénkből» 244 dolgozó paraszt bírságát törölték, mert teljesítették etsőnegyedévi tej-, tojás- és baromfi beadási tervüket Pártunk és kormányunk mindig messzemenő segítséget nyújtott dol­gozó parasztjainknak, termelőszövet­kezeteinknek, a beadási terv teljesí. téséhez. Ezt a segítséget mutatja az is, hogy azoknak a termelőszövetke­zeteknek és egyénileg dolgozó pa­rasztoknál;, akik május 1-ig teljesí­tik az első negyedévi, tej, tojás és bmomfibgadási kötelezettségüket — törlik a hátralék után kivetett kár­térítést, Megyénkben eddig 744 dol­gozó paraszt 250.720 forint értékű kártérítését törölték a tanácsok. A mohácsi járásban 32 főnek 18.720 forint értékben, a szigetvári járásban 105 dolgozó parasztnak 10S.526 forint értékben, a. pécsi já­rásban 16 dolgozónak 20.294 forint értékben törölték a levetett kárté­rítést, mert becsülettel éleget tettek begyűjtési kötelezettségüknek. Törölték Szabó György helesfai dolgozó paraszt 1.512 forintos kárté­rítését, Mi'rUer Károly 1344 forintos kártérítését, Angyal Dezső 1308 fo­rint kivetett bírságolását - és így le­hetne sorolni tovább a 244 dolgozó por ászt neveit, akik most örömmel teljesítik a következő negyedévi be­adási tervüket. Éljen megyénk minden hátralékos dolgozó parasztja ezzel a kedvez­ménnyel, tegyen eleget minél élőbb begyűjtési tervének, hogy a kivetett kártérítést törölhesse a községi ta­nács. A paikonyai dolgozók teljesitik adott szavukat A palkonyai Mao Ce Tung tszc® dől gazéi is esatBak óztak a póosaiak fel­hívásához. Vállalták, hogy a tavaszi magvakat határidő előtt elvetik és minden tavasai munkát határidő előtt befejeznek. A csoport vállalását eddig teljesí­tette. Minden korai tavaszi magot határidő előtt a földbe tettel?:. A cső. port megkezdte a növényápolásj mun kákát is. A hét folyamán befejezték a 10 halld káposztarepce és a hat hold angol per je- e.1eő kapálását. El végezték a biborhebe aoafolását is. A kertészetben. is lendületesen foly nák a palántázások. Eddig a csoport nőtiagjai 40 ezer nyárikáposzta palán­tát ültettek dl. Ezzel egyidőben vég­zik a dinnye és az uborka pártán iá zását is. Most a csoporttagol?: a nö­vények ápolásának határidő előtt való befejezésével készülnek a vá-' taszításokra. vrmssssmummaBmsrm^amsmBmsssmnm A Járások begyűjtési verseny állás a A palotabozsoki gépállomás szép eredménye . 4 választási békeveneeroyből _ gép- “ikmásaink dolgozói is kivoszik ré- Rilkét. Élenjár a versenyben a pa. ráábozsoki gépállomás. A tavaszi ^'inkákban az egy gépre eső átlag ,f, je®iítmény elérte a 281 normAlhol- "al- A Kórea-brigád tagjainak 456 “pnnálholdat haladt meg m egy ?®Pre eső átlagteljesítmény. Kemény «jlzdeliroat folytattak a t-raktoristáik, gépállomás vezetőivel, 5(>Sy est az eredményt dlér beesők. * A vülányi gépállomáson sem rossz 54 eredmény. A traktorosok nemrég ' ’ tettek május 17 tiszte­letére. De rosszul indult a verseny, mert nem papíron adták be a válla­lásukat, csak szóban mondták _ meg üzemi órtekezileten. így a vállalás tiertfjesít'ése nem ellenőrizhető, a nép nevelők eem tudják mozgósítani a traktorosokat, a vállalás tdljosítésére. Ezt a hibát hozzák helyre a villányi gépállomás vezetői. Bálint elvtárs, a gépálilamás politikai vezetője, moz­gósítsa a népnevelőket, hogy azok keressenek fdl minden .egyes trak­torost, beséélgeeeenek dl véltük és valamennyiéin kapcsolódjanak be a választási béfcever&enybe. A s*ürí Kossuth tszcs tagjai iúlteljesítetiék gyapotvetési tervüket INDIÁBAN 500 MILLIÓ LAKOSRA 5000 ORVOS JUT Egy angol burzaoá író. A. Mellor „India a felosztás után“ c. könyve a következőket állapítja meg: „Minden évben 100 millió ember szenved maláriában, — ezek közül 2 millió meg j3 hal, Minden évben fél­millió ember hal meg tüdőbajban. 2 és félmillió kap fertőzést. Évenként körülbelül 250 ezren halnak meg leprában. Nincs semmi csodálkozni való ezen olyan országban, ahol több, mint 300 millió lakosra 5000 orvos jut és alig van kórház.“ A MASFÉLMILLIÖS BUDAPESTEN KÖRÜLBELÜL ANNYI ORVOS VAN MINT INDIÁBAN Lepra, malária ezeket a beteg­ségeket mi már sohasem fogjuk neí, ismerni. A régen „magyar betegség nek“ nevezett tüdőbajt- is visszaszo" rítjuk: a gümőkórban elhaltak szá­ma 1952-ben az 1938. évinek 43 szá­zaléka. Ami pedig az orvosokat il­leti, a másfélmilliós Budapesten kö­rülbelül annyi orvos van mint a 300 milliós Indiában. Példátlan kulák merészség Április iS-án egy nyitott lapon I nácshoz, melynek a szövege a kő­ajánlott levél érkezett a községi fa- 'vetkező: ,,Községi tanácsnak, H egy szén tmártan. Felszólítom a hegyszentmártoni tanácsot, hogy a nevemre ütemezett marha leadás után amely 1952. X. hó 18-án lett leadva, a térítést há­rom napo-n belül fizesse ki, mert ellenkező esetben a megyei tanács út. baigazít&sára a járási tanácshoz logok fordulni. Pécsújhegy, 1953. IV. 15. „Kedves elvtársak! Én ennek a „bányamunkásnak“ röviden szeret­ném leírni a valóságnak megfelelő­en igazi arcát, múltját és jelenét, mivel úgy látom, ahol dolgozik, eléggé befészkelte magát a munkásov sorai közé. Nagyon jól ismerem Tóth Ferenc „bányászt“, de jól ismerik» az egész faluban is hiszen néhány hó­nappal ezelőtt elég sok bajunk volt vele. Tóth Ferenc kutaknak nem ke­vesebb, mint 23 hold szántója, nem .udom pontosan, mennyi szőlője, két háza és komoly részsse volt az er dő és legelőjognak is. Az egyifc- házában két család la­kott, melyeknek házbér fejében min­den évben 60—70 gyalognapszámot kellett . leszo’gálni. A felszabadulás előtt, meg utána is, állandó cselé­dei voltak. Nagyobb munkák idején még több cselédet is dolgoztatott. Is- tállójában 4—6 ló állt. 5 darab fejős, éhén után húzta a hasznot. Emellett 5 növendékborjú is volt még az is­tállóban, 20 darab sertés röfögött a hizlaldájában százával futkostak ud* varán az aprójószágok. Egy 250-os motorkerékpáron furikázott a mun­kásai után ezenkívül két kerékpár­ja is volt. Külön gázmotoros daráló­ja s szecskavágója, körfűrészelőgépe is volt. Óriási hasznot húzott évente a 26 család méhesből is. És lehetne még sorolni, de mégcsak annyit, T'ÖTH FERENC bányamunkás,“ hogy p „szegény bányamunkás“ 1949. ben Budapestről hozatott szobabútort — nem azért, mert nem volt neki, — hanem azért mert annyira meg­szedte magát, a falu dolgozó paraszt" íainak bőrén. És most ez a kutak munkásruhé- ban érezve magát, fenyegetőzni mer. Még olyan pénzösszegeket merészel követelni a községi tanácstói. ami egyáltalán nem jár neki. A község dolgozó parasztságának nevében üze­mem Tóth Ferenc kuiáknak: ha nem udná, a kulákok vitaga alkonyaié­ban van, elmúltak azok az idők, mi­kor korlátlanul lehetett szipolyozni a népet, Tivánovic Imre VB-elnök” * Tóth Ferenc hegyszentmértonj ku- ák valóban Pécsújhegyen dolgozik, ögyes vezető elvtárs véleménye sze" rím „jól dolgozik“. Felesége is most jutott állásba — feltételezve férjé­nek jó munkája jutalmául — ugyan csak a pécsújhegyi üzeműéi. Ez a levél figyglmeztető hogy a pécsúj- hegyi üzem vezetőinek is sókkal.na­gyobb éberséget kelj tanúsítania az ilyen Tóth Ferenc-féle bányászok iránt, mert az úgynevezett „jó mun­ka“ mögött rendszerint megtalálha* tó a szenny és piszok — vagyis a farkasból soha nem lesz bárány. .Már sokszor szóvátették a dolgo- ®6k, hogy a Pécsi Húsüzem egyik kulbászkészíhnénye, amely 22 fo- tttttos kilónkénti áron kapható a kusÜzLetekben, — egyes esetekben f®01 friss és a minősége is erősen rlíogásolkató. Előfordul a töltelék Verésénél, bogy egyszer túlzottan *'6? paprikát szórnak bele, más­°r mégegyszer annyi sót, mint Mennyi az ízesítéséhez szükséges, a Paprikát pedig kifelejtik. az sem ritka eset — As itt ,í*e8 erről kívánunk szólni, — tó'y a kolbász tele van ezernyi lPr« csontszilánkkai és tíz dekát 'tele megenni —• sokkal tovább ,afi> mint két nagyadag aprószál- kas halat, a helyzet továbbra már türhe- Nem szabad megengedni azt, akkor, amikor más üzemek- a tervek teljesítése mellett KőZottan harcolnak a dolgozók a 6p "bégért, addig a Húsüzemben Ke* ®Kyesek ne is hederítsenek! rcssék meg sürgősen a feielftsö- r* a* illetékesek cs teremtsenek hfv°öet. \ dolgozók megkövetelik, •iaP Pénzükért olyan árut kasja. / “ ami olcsósága mellett ízletes élvezhető is! ’’Mindent megszerveztek4* Harv folyik bányáinkban, üze- . '’’ükben. I>c vannak olyan helyek ’ ’’hol erről a harcról, a hatat- asan kibontakozó versenyről nem t;jfín,'k tudomást egyes bürokra- ■ A pécsi vasútigazgatóság pá- jl^ ’uularlási szakaszán még min- l 8 **ak a verseny szervezésénél rtaiiaU, Megszerveztek már mín- t iip*1* és mindenkit. Csak keltőt ' - kr^!. sz,'rveztek még meg: a büro- , ’’tikus versenyszervezés elleni '’>eot és a negvedévl. terv sikeres lését.., Miért korteskedett a Az erkölcsi nyomásnak, mint a korteskedés kevésbbé feltűnő, de annál hatékonyabb eszkö­zének ügyes alkalmazására a Horthy-rendsze-r kormányai a minden szolgálatra kész klerikális reakciót1 szemelték ki. Számításuk bevált: a kle­rikális reakció jól korteskedett és a katolikus tö­megeket Horthyék mögé sorakoztatta fel. Ne higyjük azonban, hogy a klerikális reakciót, ne" mes eszmék vezették. Nem! Hideg számításból, puszta érdekből cselekedett. Egy a sok közül: _ a vagyon, a birtok» a pénz a főúri pompát biz­tosító fényes és gondmentes megélhetés. Ami pe­dig ezt illeti megállapíthatjuk, hogy a klerikális reakciónak az egész világon, talán az egy Spa­nyolországot kivéve, sehol sem terítettek oly dús asztalt és biztosítottak oly ragyogóan főúri életkeretet, mint nálunk, Magyar országon! A rendszernek amely ilyen életkeretet biztosít, á klerikális reakció „tartozott azzal a szívesség­gel“ hogy korteskedésével győzelemre . vigye zászlaját. Az agrárkapttalista klerikális reakció ször­nyű, az egész ország gazdasági életére reáne" hezedő nyomását Déldúnántúl, főleg Baranya né" pe is megsínylette. Déldúnántúl három megyéjében a papi kézen lévő birtok hozzávetőleg 170 ezer holdat tett ki. Ebből Baranyára 60 ezer, Tolnára 25 ezer, és Somogyra 86 eze* hold jut. Egy hold átlagos évi tiszta hozama (minden költséget leszámítva) az országos átlagot véve, hozzávetőleg 18—20 pen­gő volt. A pap; birtok tiszta hozama eszerint (holda-nlként 20 pengőt véve alapulj Baranyában 1 millió 200 ezer,. Tolnában 500 ezer és Somogy­bán 1 millió 720 ezer pengő, tehát az egész Dél- dunántúlon 3 millió 482 ezer pengőre rúgott ami nem megvetendő összeg! > * Tekintetbe kell még vennünk, hogy az ú. n. kiadásokban olyan tételek js ’ szerepelnek, mint például az egyházi épületek ^karbantartása, az egész évrg szóló fűtőanyag juttatás, a javadal- niasok (püspök, kanonokok &tb.) természetbeni részesedése az uradalom állatállományában és hasonló egyebek. Ha, ezeket a nem kis jelentő­ségű juttatásokat hozzáadjuk a már említett tisz: ía jövedelemhez, akkor lényegesen, magasabb összeget kapunk és ez már hozzávetőleges képet klerikális reakció a Horthy-rendszer mellen ? nyújt arról az életkeretről, amelyet a Horthyfa- sizmus a klerikális reakciónak biztosított. * A szegénységet fogadott szerzetesek hasonló jómódban éltek. Ennek alapja szintén a földbir­tok volt. A pannonhalmi bencéseké megközelí­tette a 60 ezer holdat a zirci apátság vagy 40 ezer holddal rendelkezett, a piarista tanítórend meg az ország legjobb ménesét vezette. A koldulórendeknek nem volt földjük. A hfvev adományaiból éltek — és nagyon jól megvol­tak, Az egyik koldulórend budapest-belvárosi templomának szentantalperselye havonta kb 10 —12 ezer pengőt jövedelmezett, tehát volt miből fedézni a kiadásokat! Ezenkívül falutól falura jártak és élelmiszerrel megrakodva tértek vissza klastromukíba. Szőlőt nem ültettek, de híres pin­céik voltak, ahol vendégeikkel szívesen elboroz- gattak. Gazdaságot nem vezettek viszont kony* hajuk vetekedett a püspökével! A búcsújárások és kegyhelyek is pompás kereseti forrásnak bi­zonyultak. * Szinte hihetetlen, de így volt: a klerikális reakció nem egy busásan javadalmazott tagja fényűzésében és gondatlanságában annyira nem ismert mértéket, hogy még az egyházi mammut- birtokot is súlyos adóssággal terhelte. Iskolapél­dája ennek Vaszarv Kolos hercegprímás, aki hihetetlen könnyelműséggel kezeiig a prímási va» gyónt és súlyosan megterhelve adta át utódának, Cstemoch Jőítosnak, Vaszaryt idő előtt le is vál­tották és üdülni küldték a bencések balatonfü* redi nyaralójába. Még felelőtlenebb volt ezen a téren „cpróf“ Zichy Gyula pécsi püspök (később kalocsai érsek). Zichy püspök a jelentékeny pé" c&i püspöki javadalmat siralmas állapotban adta át utódának, akinek volt mit rendezni utána a püspöki portán. Kalocsai gazdálkodása pedig egyenesen katasztrofális volt. A kormánynak kel­lett még Zichy halála előtt közbelépni. Halála után soká nem találtak főpapot, aki hajlandó lett volna a kalocsai ügyeket rendezni, * A klerikális reakció főpapjainak fényűzésé­ről alig alkothatunk magunknak fogalmat. Sznire. csányi egri érsek udvari ebédjeinél cigányzene mellett dőzsöltek a meghívottak. Külön ananász­tenyészst biztosította az érseki asztal számára az év minden szakában ezt a ritka és méregdrága gyümölcsöt. Az egrj kanonokok a székesegyházba a pár perces utat csak fényes hintán tették meg. Szmrecsányina.k villája volt á dalmát tengerpar­ton és halálakor több mint egy millió ~pe.ngő készpénzt hagyott hátra, A már említett Zichy pécsi püspök a biMiárdasztal mellett töltötte nap" jait. Megyéje kormányzását helyettesére bízta. „Gróf“ Mikes szombathelyi püspök még a hossza" dalmas főpapi miséket is únta s az oltárnál ide geskedő főpapot nem egyszer alig tudták ráven­ni, hogy a szertartás végéig kitartson. * A klerikális reakció fényűzésével szöges el­lentétben áll a proletariátus hihetetlenül alacsony életszínvonala amely a harmincas évek elején ki. tört gazdasági válságban elérte a mélypontját. Nehéz idők jártak ekkor a dolgozó népre! A mezőgazdasági munkások, uradalmi cselédek éh­bérért dolgoztak látástól vakulásig. Nap; kere­setük Baranyában átlag 1—1.30 pengő között in" gadozott. Emellett még örülhettek, há munká­hoz jutottak. Az uradalmi cselédházakban a sok­gyermekes napszámos, illetve bérescsafédok em­berhez nem méltó, egészségtelen odúkban laktak. Panaszt nem tehettek: ki voltak szolgáltatva az intézők durvaságának. A föpap-földesúr szóba sem állott velük nem hogy meghallgatta volna panaszaikat. „Báró“ Hornig Károly például a veszprémi püspök csak lefüggönyözött hintóbán hajtott ki, mert azt tartotta, hogy „a nép nem .méltó arcát látni!“ * A klerikális reakció Trianont okolta az or­szágban uralkodó ínségért, ügyes fogás volt! Ez­zel elterelte magáról és arról a kizsákmányoló rendszerről a figyelmet, melynek áldozata a me" zőgazdasági és ipari munkásság, az alig tengődő kisiparosok és a szürke kishivatalnokok tömeqe volt. A klerikális reakció felszabadulásunk óta mindent elkövet, hogy a régi rendszert visszaál­lítsa és isimét parazita, fényűző életet élhessen. Mindszenty, Grősz és a többiek is ezt akarták. Valóban nem rajtuk és a klerikális reakción mú­lott, hogy aljas tervük dugába dőlt,..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents