Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)
1953-04-23 / 95. szám
2 1953 ÁPRILIS 23 N A PL Ó Hírek a Szovjetunióból Vasárnap megkezdte adását a kievi televíziós központ új nagy stúdiója. A stúdió Kiev, Csernyigov, Gomel és Zsítomir lakosai számára sugároz műsort. As OSsSzSsK közoktatási minisztériumának tankönyvkiadó vállalata az idén 180 millió példányban ad ki általános és középiskolai tankönyveket. Lij tankönyvek készülnek az evenk, na-naj, eszkimó, korjak és csukc-s gyermekek számára is. Az idén sok irodalmi művet is adnak ki, hogy segítsége* nyújtsanak a középiskolai politechnikai okoláshoz. A moszkvai Marx-Engels Lenin In. lézerben körülbelül egymillió kötet könyvet, egybekötött napilapot, és folyóiratot őriznek. A Marx.Engels-Lenin Intézet 1981- ben létesült. Az - intézet a odri tu. lományoi kutatóintézete. Feladata, hogy összegyűjtse és megőrizze Marx. Engels. Lenin, Sztálin dokumentumait, kiadásra készítse elő mű veiket, tanulmányozza a marxizmus 'eninizmus klasszikusainak életét és munkásságát. . Az intézet könyvtárában, őrzik. Via gyitnir Iljics Lenin magánkönyvtárát Az intézet archívumában helyezték el Marx, Engels Lenin és Sztálin kéziratait az SzKP valamennyi fontos dokumentumát, továbbá a Kommunisták Szövetségének, az I. Internacionálénak és a párisi kóm- miinnek. dokumentumait. Valamennyi szövetsége? köztársa tágban .és az OSzSzSzK több városa ban megalakultak az intézet fiók intézetei. Ezekben gyűjtik össze azokat az okmányokat, amelyek segítséget ad nak á helyi pártszervezetek történe' tőnek tanulmányozásához. A Szovjetunióban hatalmas példánv számban jelennek meg Marx. Engels Lenin és Sztálin művei Harmincöt esztendő alatt a marxizmus leniniz- mus klasszikusainak művei a Szovjet unió népeinek hetvenegy nyelvén és harminc külföldi nyelven több mint 992 millió néldánvhan jelentek meg. -------------------—-----— Gu tierrez perui szakszervezeti vezető letartóztatása Montevideo. (TASZSZ) A napokban ismeretessé vált, hogy Gutierrez peru szakszervezeti vezetőt, a Latinamért kai Dolgozók Szakszervezeti Szövet »égének egyik vezetőjét, aki „eltűnt“' Sant.iagoból, a Laíinamerikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége IV kongresszusa idején, börtönbe zárták Limában. EllEDlétck az Egyesült Álfánk és anyugatenrópai országok közüli a kereskedelem kérdéseken Washington (TASZSZ): A New York Times beszámol az Egyesült Államok képviselői és az „európai gaz. dasági együttműködés szervezetének“ küldöttsége közötti tárgyalások befejezéséről. A lap megállapítja: _ A tárgyalások során komoly ellentétek merültek fel az Egyesült Államok képviselői és az európai megbízottak között .abban a; kérdésben. hogv sürgős intézkedéseket kell tenni az európai ..gazdasági pangás“ leküzdésére. Az Egyesült Államok képvv selöi kijelentették, hogy „az Egyesüli Államok még nem kész áttérni a nyugateurópai országok által kitűzött Programm megvalósítására, hogy a fizetőképességet „kereskedelem és nem segítség“ útján biztc.- sítsák és nem tudja megváltoztatni kereskedelmi. politikáját. hogy külföldi államoknak könnyebb legyen áruikat eladni az Egyesült Álla. moknak,“ Steuer az Oders-Heisse bétetsr ellen uszított a Kérészién'/ Demokrata Un:ó basÉnrgi kongresszusán Berlin (MTI): Az Egyesült Államokból visszatért Adenauer kedden a Keresztény Demokrata Unió ham- burgi kongresszusán és egy.sajtóér- 'ekezleten még egyszer részletesen elmondta revansr3 törekvő külooliti. ka; programmiát. A bábkancellár a hamburgi pártkongresszuson azt állí- '■oíta, hog., közte és Eisenhower kö" mff ,,politikai kérdések megítélésé- ben teljes nézetazonossáq áll fenn.“ Adenauer e ki je1 elitesével kapcso atban a Deutsche Woche című műn iheni lap megállapítja: „A bonni kormányzatnak. amely a hidegháború egyedüli haszonélvezőle, nem űződbe érdeke a nagyhatalmak meg egyezéséhez. Az Adenauer-kormány különösen attól retteg, hogy hama- 'OSÜJl SOr T-erVün©# ATó„?p+ors>7nr7 k.ó4 részének egyesítésére. Ez az egyesítés az. Adenauerréndszer végét jelentené.“ A nyugatnémet polgári latrok egy -észe támadja Adenauert, akinek "00- litikáj.j minden kétséget kizáróan a ' négyhatalmi értekezlet összehívása és a nagyhatalmak megegyezése ellen irányul. A nyugatnémet lakosság hangula" tát tükrözi a Fuldär Volkszeitung vezércikkben tett megállapítása: „Adenauer saját céljai után fut. — Azonban c német népnek vannak deáljai, amelyek mellett kitart. Legfőbb eszménye a német egység. A német nép egységéért elődeink a barrikádokra mentek 1848-ban. Németország egységéért ma is elszántan küzdenek a németek.“ Az .AFP“ a hazatérő amerikai hadifoglyok nyilatkozatairól (MTI) Az AFP több hazatelepített ímerikai hadifogoly nyi’atkoza'áró' számol be. Richard Morrison és Ray mond Medina elmondották, hogy jó’ bántak velük a hadifogolytáborokban és mindenkor szabadon gyako" rothatták vallásukat. Medin© mind- ?hhez hozzátette, hogy a koszt is ió volt. Egv harmadik hadifogoly. Vemon Warren elmondotta hogy a tábori gyakran keresték fel kínál művész- együttesek. Warren szerint is igen jó volt a koszt és jól bántak velük. _ Warren kijelentette, „a kommunis. ták részéről sohasem történt kísér- ’et a táborban élő színesbőrű és más hadifoglyok közötti gyűlölet szítására.“ Tifoék rendefetet hoztak a szegény és középparasztság kisemmizésére Bukarest; A titóista vezetők né* hány nappal ezelőtt rendeletét hoz. ;ak az úgynevezett ,,zadrugák“,_ vagy is „termelőszövetkezetek“ állítólagos .,átszervezéséről“. A Romániában élő mgoszíáv politika; emigránsok ..Pod zastavom iníémacionaiizma“. című lapja ezzel a -kérdéssel foglalkozva megállapítja;: A „zadrugák“ nem a falu szocialista átalakítását szolgálják, hanem a Tito-klikk falusi tíá maszai — a kulákok kapitalista .vá.- alkozásai voltak. A „zadrugákban“ a kulákok kö* Työrteienül kizsákmányolták a sze- ■jényparasz.tokat. A parasztok egyre növekvő ellenállása és a mezőgazda sági válság következtében a kulak- zadrugák többségűkben nem voltak többé hasznothajtó kapitalista vállakózások. Ez kényszerítette a Tito" klikket arra, hogy hozzákezdjen. a nem rentábilis zadrugák“ feiszámo- 'ásához. A „zadrugákról“ szóló legújabb titóista rendelet a „zadrugákban“ lévő , szegényparasztokat teljesen ki. semmizi Kilépésre kényszeríti őket, de földjeiket é3 felszereléseiket ott kell hagyniok. így lesznek Jugoszláviában az egyszerű kis- és közénnarasztokbó’ mezőgazdasági napszámosok, robo" -oió jobbágyok, nincstelen zsellérek . Titóék mesterkedése; azonban nem örik meg a jugoszláv dolgozó perasz tok harcát akik még elszántabban küzdenek földjeikért. Megváltozott életünk számai SZÁSZVÁR 1ZOMLO PECÍ6AMV4 6A5,*f ÜST ÚJHEGY C' , J ^ MESZES BORBÁLA 392s 4 B3,-, « 31A.Z 9 4> 324,1 7 'o 338,1 °/ °/ 'b k 9 to PPÜ pp O I. NEGYEDE 100 %’új 7 <o Ä felszabadulás ófa évrfT-évre nő bányászdnlgozóink életszín vonala, emelkedik a vásár’óképes- ég. Nem kell az inflációs évekig visszamennünk hogy ezt bebizonyíthassuk, vegyük csak az 1950-es ív első negyedét alapul. Már 1959 első negyedében is komoly torsai mat bonyolítottak le a szabolcsi vasasi, újhegyi, meszesi kom'ói bányásznépboltok. de azóta a forg dóm jelentősen emelkedett, 1950 el. ső negyedének forgalmát !00 százaléknak számítva 228 százalékkal nőtt a szabolcsi 27-es, 288.3 százalékkal a vasasi 45-ös 314.2 százalékkal az újhegyi 30-as, 324.1 százalékkal a meszesi 29-es, 338.3 százalékkal a Borbála-telepi 25-ös, 397.5 száza iákkal a komlói 15 ös, 423.4 százalék kai a pécsbányai 26-0«, 643.5 szá- zalékkal a szászvári élelmiszert és iparcikket árusító Népboltok torsa! aia 1953 első negyedében. Tehát 1953 január, február máreius hónapokban jelentősen több élelmiszert, ruhát, cipőt, rádiót és egyéb iparcikkeket adtak el Népbo ttjaink a bányászlerüleien, mint 19 50 hasonló időszakában. Hatartja A. Koikszművek melletti lakótelepen lakik Sohwarcz Jáinosné. Idősebb asszony, férje tnűscmki tisztviselő. Sohwarcz Jáinosné volt talán az a környéken, akii legkevesebbet járt el hazulról. Otthon a háztartással foglalatoskodott, vagy pedig n rádiót hallgatta, A rádióban sokat hallott a békeharcról. Sohwarcz Jánosaié is szereti a békét. Egyszer meglátogatta Hammer Ta- másné, a gyárvárosi békefeielös. — Schwarcz Jánosaié elmondta Ham* máménak, hogy ő is szeretne a bekéért harcolni. Hämmeret megkérdezte, akkor miiért nem harcolt eddig is érte? ~ Tudja, sokan vagyunk, akik csak szeretnénk tenni... — válaszolta Schwarcz Jáinosné. — mert nem, tudjuk, hogy mit is tehetünk mi a békéért, Ha-mmemé azután arról beszélt, hogy meg kellene alakítani a béke- brzottságokiat. Schwarczmé szeme felcsillant. — Az jó lenne. — Beszéltem szomszédaival — ro!vtatta Hammemé.—• A szomszédok szeretik magát. Mindegyik azt akarja, hogy maga legyen a béícebi- zottság elnöke_ Schwarcz Jáinosné megijedt. — Én a békebizottság elnökei. .. Jaj, én azt nem tudom... Meg aztán az>t se tudnám, hogy mit kellene nekem csinálni... Hammemé elmondta neki, hogy mi lenne a feladat, Kisgvűléseket tar tani összehívni a szomszédokat es ott egyszerű szavakkal beszélgetni velük életükről, munkájukról, mely- tok jó elvégzésével harcolhatnak a békéért. Sokáig beszélgetitek. Schwarcz Já- n-osné végű; az,; mondta, hogy eny nyit el tud végezni. : Mivel Schwarczné akkor még nem volt járatos a békebizottságok munkájában megállapodtak, abban, hogy az első békegyűlést Hammemé fogja megtartani. Hammemé néhány nap múlva fi is ment, hogy n békegyűlést megtartsa. Nagy volt a meglepetése,' mert Schwarcz Jánosnét á megbe* rzéb időben nem ‘alálta otthon. Keresésére indult, Ott találta az egyik tisztviselő házában, az általa össze • hívott tömeg között ahol lelkesen magyarázta, hogy mit kell tenni a békéért. Saját tapasztaltom a'apán mondhatom a Népfront poétikája helyes Közel egy hónapja, hogy megláttam a tanácsházán az első választási plakátot. Megkérdeztem a tanácselnököt: Igaz- hogy választás lesz? — Persze, hogy igaz — mondta. Hazamentem, bekapcsoltam a rádiót. A rádió arról adóit műsort, hogy a munkások versenyt indítottak a választások tiszteletére. Gondoltam. akkor nekünk is ki keil rukkolni. Nekünk sem mindegy az, hogy mennyit aratunk: 10 mázsát-e vagy pedig 14-et. ' Miután megcsináltam magamban a számadást, nekiláttam a munkának. Elvetettem - a tavaszi kalászosokat, _ a gyapotot, a napraforgót, kukoricát, burgonyát cukorrépát, takarmányrépák mákot. Mindent elvetettem. Ez azonban még nem lett volna elég. Nekem van lovam, de többen vannak' a faluban olyanok, akiknek nincs. Mondta is a tanácselnök, segítsek másnak is- nem kívánja senki, sem ingyen. Igazat is adtam neki. A, vömmel befogtuk a lovat és elmentünk segíteni: Gyulánszki Istvánnének megszántottunk 1 holdat Nick Jánosnak 2 holdat, Kiár Pálijának is egy, holdat és így tovább, Megszán’tottunk összesen több mint tíz holdat. így van ez, jól. mert én nem ezeretem elmulasztani kötelességemet. Ha az állam azt mondja, hogy így jó, akkor az úgy ió, mert államunk még soha nem adott ki olyan ren deleted ami nekünk ne leti volna jó. Ezért kérem dolgozó paraszt társaimat, hogy legkésőbb május 1-ig ők is vessék el a napraforgó;, kukoricát és burgonyát. Jobban fogjuk úgy ünnepelni május elsejét. Lehet, hogy most azt gondolják TÓnéhányan: No. te könnven mondod nekünk hogy vessünk el május 1-ig, amikor te már mindent elvetettél. Ez igaz. de én ezután sem fogok lemaradni. Május 1-ig megkapáljuk a cukorrépát, takarmányrépát. mákot és szőlőt. Május elseje után nincs vége a munkának, a versenynek. Jönnek a választások. Én nem tudnék, jói szavazni, ha elmaradnék a műnké val. Ezért május 17-ig tnegkapál- bi.k a gyapotot napraforgót. k"Vn.t ricát. megkapáliuk először a burgonyát. megkanáliuk másodszorra a cukorrépát, takarmányrépát ée mákot. A felszabadulás előtt tanító szerettem volna lenni. Jártam is Pécsett középiskolába, de kimartak onnan, először azért, mert németajkú vagyok, másodszor meg azért, mert nem születtem úrnak. Haza ii'riem. Most nincs ilyen. A németajkúnk éppen úgy járhatnak magasabb iskolákba mint a magyarok. Azelőtt nem volt villanyunk, rádiónk, népboltunk. egészségházunk, most van. Azelőtt , nem volt választójogom, most van., És a sarát tana»e,.uc„,, alamán mondhatom mindenkinek. ho""v a Népfront politikája az egye dűli helyes politika. Elmondotta: ; Riszt József nagyárpádi németajkú dolgozó paraszt. Szemléltető agitáció a szigetvári járásban A járás megváltozott élete dokumentumainak feldolgozására napokkal ezelőtt szerkesztőbizottság alakult Szigetváron, a törökverő Zrínyi egykori h ős t ett élnék emlék e i t őrző járási székhelyen. A gimnázium lelkes ’murai „Másképpen élünk“, „Részesei lettünk a kultúrának‘‘ és „Másképpen gondolkozunk‘‘ címek alatt csoportosították azokat az eredményeket, amelyeket a Népfront elmúlt választási programm- jának megvalósítása jelentett Szigetvár és a járás többi községe részére. A járási kultúrház rajz- és fényképész szakköre, valamint rirj- musbrigádja sem akart elmaradni a járás utőb bi éveinek történetét feldolgozók mögö't. Az agitációs füzet tartalmához rajzokat, fényképeket készítettek és azokat <i legforgalmasabb útvonalon nagyméretű üvegezett kiraka okban helyezték el. Az arra járót képpel ausztrált feliratok állítják meg: ,.Gondol tál-e omy hogy mit jelent a f^u' nak a villany? Hogy az. ötéves terv járásunk minden faluját bekapcsolja a villany, hálózatba ,,Emlékezzél! — « felszabadulás előtt kocs mákban „szórakozott“ a falu népe. Járásunkban ma kultúrház' és hat kultúrotthon terjeszti az emberi, a szocialista kultúrát.“ Az üzletek forgalmának, a választók számának növeléséi színes grafikonok . mutatják. A rajzok másik csoportja az ötéves terv során épült uszodát, strandot, járási kultür- házat, körzeti könyvtára'', hidakat, utakat, hangoshíradót, bölcsődét, napköziotthont, diákotthont, gimnáziumot, és gépállomást, valamint a kor szerüst. tett, kibővi’m gyárakat, a kórházat mutatja be szemléltető összeállításban. A fotószakosztály nem feledkezik men a dolgozóknak a választások előtili kezdeményezéséről, a választási békeversenyről sem. Az élenjáró dolgozók fényképeit az új létesítmények képei, melleit helyezik el, jelképéül annak, hogy munkájuk összefügg nagy alkotásaink létrehozásával. A rigmusbrigádok a termelés, a munka szín helyén keresik fel as üzemek, gépállomások. a mezőgazdaság legjobb dolgozóit és dalokkal, köszöntő rigmusokkal üdvözlik őket. A rajz- és fényké. ■ pész szakkör tagjai a mostani választások mellett szatirikus rajzokban bemutatják a felszabadulás előtti választásoknak neve. zeit képmu'olást is. Az „úri huncutságokéból bőven kijutott a szigetvári járás dolgozóinak is. Mint az ország annyi más részében, itt is a nép fizetett rá a Festetlek. Zichy, és Andrássí grófok, -valamint Biedermann báró vetőiké déseire, be nem váltott ígéreteire. A gazdag kép. és fénykép anyagot a szigetvári járási kultúrház lelkes munkásai eljw'-tatják a, járás iávoleső falvaiba is, hogy felidézzék ezzel minden dolgozó előtt a múlt választásait, be nem váltott Ígéreteit és a jelen sorra megválásodat* nagy szerű,. szocializmust építő progmmmjuit.
