Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)
1953-04-15 / 88. szám
2 WB PtO less Április is Burchett tudósítása az amerikai kormánynak a hazatérő beteg és sebesült hadifoglyok „fogadására44 tett intézkedéseiről Peking (Uj Kína.) Wilfred Burchett, »a „"‘Human i tó“ tudósítója jelenti April« 13-án Keszonból: A két fél vezérkari tisztjei hétfőn, délelőtt 11 órakor összeültek Panmindzisonban, hogy kidolgozzák a beteg és sebesült hadifoglyok április 20-án kezdődő kölcsönös kicserélésévé!! kapcsolatos néhány utolsó adminisztratív részletkérdést., A koreai- kínaii fél sürgette a plenáris ülések újbóli megkezdését azonban nem kapott még választ az amerikai ö-ssze- kötőtisztektől, a teljes fegyverszüneti küldöttségek ülése időpontjának kil tűzéséről. Három nap telt el azóta, hogy Nam ír tábornok levelet intézett Harrison tábornokhoz, amelyben teljes magyarázatot fűzött a fegyverszünet létrejöttének útjában áló egyetlen aka dály elhárítására tett koreai kínai ja. vaslathoz és sürgette a fegyverszüneti tárgyalások folytatását, amelyen kidolgozzák e javallat gyakorlati megvalósítását. Az amerikaiak úgy tettek, mintha 24 vagy 48 órával meg akarnák gyorsítani a beteg és sebesült hadifoglyok kölcsönös kicseréié séf. Ez azonban különös módon ellen, tétben ál! azzal a habozó magatartással, amelyet a fegyverszüneti tárgyalások folytatása iránt tanúsítanak, jóllehet a fegyverszüneti tárgyalások révén valamennyi hadifogoly gyorsan hazajuthatna. Amerikai hírügynökségek jelentése szerint az Egyesült Államok kormánya ez idős-z érint főként azzal törődik, hogy az átvett beteg és sebesült amerikai hadifoglyokat megfelelően „megrostálják“ és addig ..oktassák“, amíg azok ,,megszabadulnak“ minden kedvező véleménytől, amelyet a népi demokratikus Koreában látott életviszonyokról és a velük szentben tanúsított mélységesen emberi bánásmódról alkothattak maguknak. fóex Reiran Mm a nrol«! hiűú nap Malmáról és a isziöÉlló választási hadárairól KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEK SÖRTÖN JUT OSZTÁLYRÉSZÜL A SPANYOL HAZAFIAKNAK London (MTI): Gordon Brláger az Angol Munkáspárt tagja az elmúlt hetekben mint tolmács néhánv napot töltött Spanyolországiban. Élmé nyeixöl „Ismeretlen hősök, akik har. colnak a Franco-rendszer ellen“ cím" me! a következőkben számolt be a Daily Worker hasábjain: ■,Á barcelonai kikötő közelében áll a katonai kormányzóság épülete. Barcelona dolgozói jól ismerik ezt az épületet, hiszen ezer és ezer spanyol hazain ítéltek itt már halálra és börtönbüntetésre“ — írja Bridger. A vádlottak „bűne“ sokszor nem volt más, mint ,.több iskola követelése“, a politikai foglyok részére létesített alap“ támogatása, vagy a ,.köztársasági zászló használata a francoista zászló helyett.“ Bridger meggyőződött arról is, hogy „ letartóztatások koholt vádak aíapján történnek. így tartóztatták le az idén februárban a hazafiak egyik , csoport" ját. Raffael Porqr.eras.sal az élen. — Ezek a bebörtönzött hazafiak azóta is várnak ügyük tárgyalására a dueosi carantheli és modeloi börtönökben. ,,Találkoztam néhány vádlottal — írja továbbá Bridger, — akik 1949 óta rabok. Elmondották, hogy állandóan verik őket vízben áztatott korbácsokkal. Közülük sokan már bele- örültek az állandó ütlegelésbe.“ KÉTEZERNÉGYSZÁZ KIKÖTÖMUNKÁS SZTRÁJKOL A LONDONI KIKÖTŐ EGYIK RÉSZESEN London (MTI): A londoni kikötő egyik részében a tilbury dokk 2400 kikötőmunikása sztrájkba lépett, mert a munkáltatók: máshonnan hozattak munkásokat egy cukorszáJlítmány kirakásához jóllehet Tilburyben is volt elég munkaerő, AZ OLASZ KÖZVÉLEMÉNY KÖVETELI AZ ORSZÁG DÉLI TERÜLETEINEK GAZDASÁGI HELYREÁLLÍTÁSÁT Róma (TASZSZ): Amint a ,,1‘Uni" ta“ című la.p közli, április 12jén Dé'-O'aszország több városában a „Déli területek gazdasági helyreáilí-I fogságba esett, hazatelepülő katonái- tásáérf folyó harc napja“ alkalmából I r«aik ne engedélyezzék hogy nyilat. népgvűlése^ voltak. kozatot tegyenek a sajtó munkatársai előtt. Torre Annunziataban (Nápoly tartomány) a gyűílés szónoka Giorgio \mendola. a Kommun:? a Pár- Kupont! Vezetőségének tagja volt. — Amendola elmondotta, hogy a Kereszténydemokrata Párt ötéves ural. ma alatt a déli vidékek gazdasági helyzete tovább romlott. 1948- ól 1958-lg egyedül Nápolybám ötvenhárom vállalatot zártak be húszon" négyezerszázharmincnyolc munkást bocsátottak el, mintegv nyolcvanhá. romezer munkás pedig csökkentett munkahetet dolgozik. A déli vidékeik dolgozói — hangsúlyozta Amendola — követelik a földreformot, az iparo. sítás-t. a monopolista csoportosulások tulajdonában lévő villamosipari vá'- lalatok nacionalizálását. ÖSSZETŰZÉSEK LIBANONBAN Beírat (TASZSZ): A libanoni sajtó köz'ése szerint április 12-én Mu" szaitbe kerületben (Beirat) összetűzésre került sor a rendőrség és a lakosok egy csoportja között, akik szervezettem a temető felé igyekeztek hr;y megkoszorúzzák George Aure munkás sírját. George Aure- egy évvel ezelőtt Artajonak, a Fran co"Spanyolország külügyminiszterének Libanonba érkezése elleni tűn. tetős során gyilkolták meg. A felvonulást ötvemfőnyi rendőr- csapat igyekezett megakadályozni, A rendőrök tüzet nyitottak. Három ember súlyosan megsebesült. FRANCIAORSZÁG, HOLLANDIA ÉS ETIÓPIA KÉRTE, HOGY HAZATELEPÜLŐ HADIFOGLYAINAK NE ENGEDÉLYEZZENEK SAJTÓNYILATKOZATOT Páris (MTI): Az AFP hivatalos közleményre hivatkozva jelenti Mun szánból, hogy Franciaország,, Hollandia és EtiÓDia kérte: a népi erők A KOREAI—KÍNAI NÉPI ERŐK MÁRCIUS HÓNAPBAN TÖBB, MINT 15.000 FŐNYI VESZTESÉGET OKOZTAK AZ AGRESSZO ROKNAK Korea: arcvonal (Uj Kína): A kc<- rea.i—kínai népi erők március hónap ban 15.577 ellenséges katonát, köz- iik 8.253 amerikait tettek harcképte" lenné, vagyis 5999 katonával többet, mint. februárban. A népj. erők légvédelmi alakulatai, repülőkötelékei és tüzérségi ütegei 'előttek 99 és megrongáltak 172 el. 'enséges repülőgépet megsemmisíted Vfc, illetve megrongáltak 45 ellenséges harckocsit, 51 tüzérségi löveget és 106 teherjárművet, valamint megrongáltak egv ellenséges rombolót és elsüllyesztettek 'egy ataniakutatóba- jót é® két partmenti hajót, A népi erők március hónapban a többi között zsákmányoltak 51 ne" héz és körniyügiéppuskát, valamint 553 automatapuskát, karabélyt és könnyű gyalogsági fegyvert. „KÜLFÖLDI" OLAJSZAKÉRTÖK ÉRKEZNEK TÖRÖKORSZÁGBA Paris (MTI): Az AFP ankarai jelentésében közli, hogy munkatársa beszélgetést folytatott a török olajtársaságok egy képviselőjével, aki kijei entette: „Külföldi olajtársaságok képviselői érkeznek hamarosan Törökországba, hogy beszámolót készítsenek társaságuk számára Törökország olajkin őseiről.“ A nyilatkozatból kiderül, hogy a török reakciósok az eddiginél is szabadabb kezet adnak az amerikai mo" nopoliumoknak az ország természeti kincsehipj. elrablásában. Berlin (MTI) Németország Kommunista Pártja elnökségének vasárnap Düsseldorfban tartott ülésén beszámolót tartott Max Redmann, a párt elnöke. Max Reimann beszédében ,a többi között a következőket állapította meg: A háborús szerződések jóváhagyása — amit Adenauer a német nép túlnyomó többségének akarata ellenére hajszolt keresztül a bonni parlament ben — a nyugatmémetonszági helyzet további kiéleződéséhez vezetett. A háborús szerződések elleni harc most új szakaszába lépett. Minden erőnket latba vétve meg kell akadá lyoznunk a bonni és párisi béke. ellenes paktumok megvalósítását. Azok az erőszakos módszerek, amelyeket az Adenauer kormány a német nép növekvő ellenállási mozgalmával szemben alkalmaz, a bonná rendszernek nem az erejéről, hanem a gyengeségéről és félelméről tanúskodnak. Max Reimann üzenetet küldött a szociáldemokrata dolgozóknak, amely ben 'közös harcra hívja fal őket a há borús veszély inogsz üntetéséért, a háborús szerződések érvénytelenítéséért, az egységes, békeszerető és de- mökratík&s Németország megteremtéséért. Max Reimann az ez év augusztus végén vagy szép (ember elején megtartandó nyugatnémetországi parlamenti választással kapcsolatba:! hangsúlyozta: A német imperialisták pártjai a küszöbön,álló választási hadjárat-során el akarják terelni a német nép figyelmét nemzetünk létkérdéseiről. A jobboldali szociáldemokrata veze tőik is készek kirekesztőn,i a választásból a német nép sorsdöntő kérdéseinek megvitatásai, készek tovább; látszateHenzókiséggel félrevezetni a tömegeket, hogy később Adenauer „koalíciójának tagjaiként -vég-, rehajtsák az alávaló háborús egyezményeket-. A tömegeknek nem szabad az amerikai imperialisták Lakájait megva. lasztaniok, hanem olyan jelöltekre kell szavaznánk, akik megvédik a nép nemzeti és szociális érdekeit Az Olasz Kommunista Fúrt közzétette jelöltjei listáját Róma (MTI): Az Olasz Kommunista Párt vasárnap közzétette a képviselőházi és szenátusi Választásokon induló jelöltjeinek Katáját. Palmíro Togliatti e,ívtárs, főtitkár, a római és cataniai, Luigi Longo elvtárs főtitkárhelyettes a milánói és az alesszaadriai képviselőházi vá lasztókeiület ekben Pietro Secchia eívtárg főtitkárhelvettea r. pisai képviselőházi v á Lászlók erű 1 e then és a livomor szenátusi kollégiumban, —ponti bizottság tagija a Venezia.tre- vi'Soi képviselőházi választókerületek ben, valiamiinJt „ chioggiai szenátusi kollégiumban Giuseppe di Vittorio elvtárs, a központi bizottság tagja a foggiai és tarantoi Giorgi0 Amem- dola elvtárs, a központi bizottság tagja a nápolyi, Geroíamo li Causi elvtárs a központi bizottság tagja a palermói, Giancarlo Pajotta elvtárs, a központi bizottság tagja n bresciai és varései képviselőházi választókért':Mauro Scocci Marre elvtárs a köz" letekben vesz részt a választásokon. Nehru nyilatkozata a koreai-kínai békekezdeményezésrőJ (MTI) Nehru indiai miniszterelnök hétfőn beszédet mondott, amelyben —- mín-t az ,,AFP“ közli, — kijeién tette, hogy ,,a Koreára vonatkozó új javaslatokat el kellene fogadni, mert azok a nemzetközi feszültség csökkentésére irányulnak „Egyik-másik vüághatadmat úgylátszik megzavarják a javaslatok ~~ foly'atta Nehru — azonban mindent el kell fogadni, ami a feszültség csökkentését célozza. Mi tehát elfogadjuk a javaslatokat". Nehru végül kijelentette, reméli, hogy a nemzetközi helyzet „tovább javul majd és végül is « békéhez, ve, zety Á „i'Humanité" a vietnami helyzetről Páris (MTI): Nyugati hírügynökségek napok óta jelentéseket közöl" nek, melyek szerint a „vietnami néphadsereg Észak'Vietnamban La ősz tartomány határán osapatössze- vonásokat“ foganatosított és előrenyomulásba kezdett. A „THumanité“ külpolitikai vezércikkében Pierre Courtade utal arra, hogy a háborús gyújtogatok semmi* féle mesterkedéstől nem riadnak vissza, hogy a távo’keleti béke hely. reáfflítását meghiúsítsák. Jelenleg ha_ talmas hírverésbe kezdtek az észak- vietnami eseményekkel kapcsolat4 Tcmjug hírügynökség ez év márciusá. nap végén közölte, hogy Jugoszláviában újból emelték az árakat. Megdrágult a legíontc- sabb élelmiszer — a kenyér. Közel 40 -százalékkal emelkedett az ára. Néhány hónapon belül ez- már a második élelmiszeráremelés volt. Tavaly kétszer emelték a kenyér, a cukor és a tej . árát, s egyízben a húsét. n lisztét, a kölesét, a zsírét és a zöldségféléket. FOKOZÓDÓ DRÁGASÁG JUGOSZLÁVIÁBAN ságot támogatják és kifosztják a dolgozó parasztságot. A jugoszláv forradalmi emigránsok lapjainap adatai szerint Jugoszlávia hétmillió hektárnyi szántóíöldjéből c parasztság 1951-ben csak hárommillió hektárt volt képes megművelni. Általánosságban 60 80-szorosra drágultak a 1952-ben érmék a vetésterületnek is mintegy 30 adatok szerint már 1951-ben körülbelül 25.000 dinár volt szükséges egy négytagú család mi. nimális havi kiadásainak fedezésére. A munkások átlagos havi keresete azonban mindössze 3.500—4.500 dinár volt. Mit vehetnek ennyi pénzért? Szó sem lehetett arról, hogy keresetükből többé-kevésbbé kielégítően táplálkozzanak arról meg különösen nem, hogv ruhát meg lábbelit ve. gyen'ek belőle. Azóta lényegesen rosszabbodott a helyzet, Egy silány minőségű ruha ára is ma közszükségleti cikkek a háborúelőttihez képest, százaléka bevetetlen maradt Az ország mezőgaz. körülbelül azonos. egy_ munkás háromhavi kereA katasztrofálisan fokozódó drágaság az im- dasági össztermelése jelenleg körülbelül fele a A ,plU fp,rlno permlista háborús gyújtogatok szolgálatában álló háborúelűttinek. A tönkrement parasztok ezrével fasiszta Tito-klikk bűnös gazdálkodásának követ, mennek a városokba munkát keresni s szapokezménye. A Jelenlegi belgrádi vezetők a jugc- - ’ szláv nép létérdekeinek rovására minden erőt és eszközt a háborús előkészületek érdekében vetnek latba. „Akár csak azelőtt, most is bármelyik európai államná/ többet költünk fegyverkezésre“ — dicsekedett Tito amikor az Evening News c. amerikai lap tudósítójának nyilatkozott. Jugoszlávia ezévi állami költségvetésének 78 százalékát katonai célokra fordítja. rítják a munkanélküliek hadseregét. Korántsem teljes hivatalos adatok szerint ítélve Jugoszláviában jelenleg több, mint 300.000 ipart munkás 180 ezer kisiparos segéd és inas s mintegy 70 ezer alkalmazott alkotja a „felesleges“ emberek hadseregét. A munkanélkiihsk között 130 ezer a nő. A titóisták nem tartják ,,rentábilis" munkaerőnek a nőket s őket dob- ják ki elsősorban a gyárakból az utcára. A létA Tlto-ktikk a háborús kiadások súlyos tér. fenntartási eszközeiktől megfosztott munkanélküliét a nép vállára rakja, s folytatja a népgazda- liek szörnyűséges ínségben és nyomorban élnek, ság fokozott mititarizálását. A repülőtér, löld- De súlyos azoknak a munkásoknak a hely. alatti hadianyagraktár-építkezésekkel. az adriai ?ete ,-s akik dolgoznak. Mialatt az élelmiszerek hadikikötők bővítésével, stratégiai hadiutak épí- és iparcikkek árát mind feljebb srófolják, „ bélésével párhuzamosan erőltetett ütemben növelik re^, eayi'e csökkennek. A tava!v bevezetett új a hadiipart. A jugoszláv haditermelés jelenleg bérrendszer következtében a jugoszláv munkások nyolcszorosa az 1947. évinek. amúgyis szűkös munkabére további 18—20 száA hadigazdálkodás viszonyai között pénz. zalékkal lett kevesebb. Az új titóista bérrend- és nyersanyag hiányában elsorvad „ polgári szer korlátlan lehetőségeket nyújt szélhámos ipdr A múlt évben 1951-hez képest 70 százalék- űz elmekre és a műn1 ,'^ok becsapására. A milje- kal szűkítették a tömegszükségleti cikkeket gyár. vinei ércbányákban például az új bértarifák szetó ipari üzemek építkezését. Sok működő üzemet bezárnak. Tavaly egyedül Belgrádban 415 élelmiszeripari üzem szüntette be munkáját. A textiláruk termelése tavai„ 1951-hez Irénért 53 százalékkal a szappané 57 száza’ékkal, a bőráruké 47 százalékkal csökkent. A hadiipar ríni járó munkabérnek csupán 80 százalékát fizetik ki. Hova lesz a munkabér fennmaradó része? Nlint „n gyártás; deficit fedezete“ — a vállalkozók zsebébe kerül. A titóista statisztika legújabban mór nem közöl adatokat a lélminimumról. A Titr-klikk bővitésénep következtében az idén még jobban fél közzétenni ilyen adatokat mert ezek m-.g- csökken a polgári termelés. mutatnák, miiven rohamosan csökken a lakosság Csökken a mezőgazdasági termelés is. Ez vásárlóereje. Roppant szakadék tátong a munka- tKMik következménye, hogy a titóisták a kulák- bérek és az árak színvonala között. Hivatalos setével. A férfi félcipő 8000 dinárbn kerül, ami egy munkás kéthavi bére. A dolgozó parasztság ssm tudja megvásárolni a közszükségleti cikkeket. Egy kilogramm szög például annyiba kerül. mint 50 kilogramm búza. Ha a paraszt egy pár cipőt akar vásárolni, öt mázsa búzát kell eladnia. A legsilányabb posztóruha is 12 mázsa búza árába kerül. Az iparcikkekre vonatkozóan nincsenek egységes, szilárd árak, A vállalkozóig maguk diktálják az árakat, s milliós vagyonokat harácsolnak össze árspekulációval a lakosság bőrére. Mint látjuk a jugoszláv nép életszínvonala szakadatlanul süllyed. A titóista hatóságok beismerik, hogy Jugoszlávia az egy lőre eső fogyasztás terén világviszonylatban is a legutolsó helyek egyikén éli. Míg a Tito-íasiszlák dúskálnak minden jóban, a városi lakos három hónap alatt legfeljebb ha 45—50 deka húst fogyaszt. A jugoszláv dolgozók éheznek hz ország la- siszta vezetői mégis nagymennyiségű élelmiszert visznek ki külföldre cserébe ágyukért és repülőgépekért. A Narodni List című titósta szennylap a jugoszláv mezőgazdasági kivitelre vonat kozóan az alábbi adatokat közölte: Jugoszlávia tavaly előli 2,160 000.000 dinár értékű szarvasmarhát és hústerméket szállított más kapitalista országoknak. Tavaly már 7.73O/W.O0O dinár értékű ilyen árut szivattyúztak ki az országból. / ugoszlávia dolgozó tömegei mind elégedetlenebbek a titóisták háborús politikájával, amely fokozza a drágaságot az országban, s mérhetetlen nyomorúságot hoz n népnek. ban. Valóságos provokációs kampányról . van s-zó — hangsúlyozza Courtade — melynek kulcsát a New York Herald Tribune adja meg. ami kor a következőket Írja: ,,Egészen világos, hogy nem lehet szó a koreai kérdés rendezéséről mindaddig, amíg az indokínai háború be nem fejeződik.“ A háborús uszítok tehát a koreai béke helyre- állítását az indokínai helyzetre való hivatkozással akarjál, meggátolni és egyáltalában n«m hajlandók feladni bűnös politikájukat és kalandor terveiket. Mindezeket a mesterkedéseket azonban — hangsúlyozza Courtade — a francia nép meg tudja hiúsítani. Éppen ezért ebben az órában a fran* cia nép történelmi felelőssége leülő nősen nagy. ,,Ha kiharcoljuk a jeL lenlegi .szennyes háború1 befejezését, akkor nemcsak segíteni fogunk ab" ban, hogy Franciaország megiköny. nyebbül'jön egy számára elviselhetetlen tehertől, hanem ugyanakkor az álltalános béke kivívásához is hozzájárulunk“ — fejezi be cikkét Pierre Courtade. „Páris nyomortanyái44 Moszkva, A „Pravda“ április 13 i számában Rásezagyin tudósítását közli ,Páris nyomortanyái“ címmel. A tudósító ebben a cikkében a fran cia főváros dolgozóinak súlyos lakás- viszonyairól ír. A külföldi turistáknak szánt párisi útmutatók változatlanul tarkái tanaik a történelmi emlékművek, a francia, építészet és művészet alkotásainak felsorolásától — hangzik a többi között a tudósításban. — Van azonban egy másik, nem reklámozott Páris is. Erről nem tesznek említést az útmutatók. Ez a dolgozók Parisa, a nyomor és a nyomortanyák városa. A Szajha rakpartján — folytatja Rasszagyi-n — a' sötétség beálltával gyakran láthatók hajléktalanok, akik éjszaka hideg kőtúblákon alusznak. Páris Nanterre nevű porom város nyomortanyák központja,. A peremváros helyettes polgármestere közölte velünk, hogy Nenterreben 1200 család küzd lakás Ínséggel. 'Haladó francia lapok számításai szerint, a vietnami háborúra költött pénzből 800.000 Lakást lehetne építeni és ezzel legalább hárommillió franciának lehetne emberhez méltó Lakást biztosítani — írja befejezésül G. Rasszagyin.
