Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-10 / 84. szám

ms ÁPRILIS to N A P L O *> Ne lűrfék Kossulh-aknán a hanyag, nemtörődöm munkát Kos«uth*aknán az első negyedév­ben nem tettek eleget kötél ességük­nek, Egyes körietek (a IV-es V-ös körlet) 100 százalék feletti eredmé­nyeinek ellenére sem teljesítette az akna a tervét. A pártszervezetek, a szakszerve­zeti bizottság, a körletvezetők nem okultak az első negyedév hibáiból. Rosszul indult a termelés a máso­dik negyedév első hetében is. Kos" suth-aknán ma ugyanazon hibákat találhatjuk, mint az első negyedév­ben, a szervezetlenséget. Egyes fel­vigyázók. a csapatvezetőv közömbös, hanyag munkáját. Nagyfokú szervezeteiig, kevés a szén'ront Ezt bizonyítja az is, hogy 'rossz szervezés következtében a második negyedév elején még mindig nincs slegendő szenelő munkahely. A mű szik; vezetők nem teljesítették adott szavukat. Az április 4-re vállalt 470 folyóméter froníszakaszhossz helyett még a 300 métert sem érték el és ami ugyancsak nagy baj: rövidek a fron­tok. Az egyes szintek között a front" homlok hossza, átlagosan alig éri ®i a 40 métert. Igen nagy erőket kő' lóképpen ezért a fenntartás. A szén falon dolgozók száma alig közelíti meg a földalatti dolgozók 40 száza­lékát. A rossz szervez#- a helytelen fejtési, módszer következtében még 'Sen magas a kiszolgáló személyze' száma is. A földalatti dolgozót- mUr- sgy 65 százaléka a gépek kezelésé. vek a kísérő vágatok kihajlásával, az anyag utánpótlásával van elfoglalva, és nem a szén jövesztésével. Bár igen rövidek a frontfejtések, mégsem használják k; azonban a meglévőket kellően. H„ csökkente­nék a kiszolgáló létszámot és növel­nék a szene'ők számát, emelkedne a széntermelés és fokozódna a frontok előrehaladása is. Eihanyagciiák az ellenfrzís’. megtűrik a fegyelmező fenségei A másik hiányosság az, hogy eqyes felvigyázók közömbösen megtűrik a fegyelmezetlenséget, elhanyagoljak az ellenőrzést. Sőt hanyag munkájukká: elősegítik a tervteljesítés akadályé" zását. Ezt bizonyítja Papp Mária eivtársnö szállítási felvigyázó példa ja. Mint párttag megtűrte, hogy a VI. szinti V/a kereszitvágat lakatke­zelői április f-ín — szem ©láttára — egy műszak alatt többízben kivá'o. gatták az V/a keresztvágaton dolgo­zó csapatok részére irányított bánya­fát. Ezzel súlyosan akadályozták a terv teljesítését. Tűrhetetlen. hogv minden felelős" ségrevonás nélkül működjenek olyan felelőtlen felvigyázók mint Pintér József Szikszaí Ferenc vagy Rupper József, akik nem tudnak rendet te­remteni saját munkaterületükön, meg­tűrik a lazaságot. Eltűrik a fegye’-, mezetlenséget a dolgozók soraiban. Szikszai Ferenc felvigyázó gyenge, sége miatt április 6-án, a délutános műszakban a 2-;s csapat tervtelj esi" tése akadályokba ütközött, mert a kettes csapat szállítóvágatán doigo zó Magyar Józsefeié és Fábián Fe­renc motorkezelők. Hergert Ferenc vájár és Pörényi István csillés sza­bályozók elhagyták munkahelyüket. Annyira megengedtél, a rázócsúszda levegőmotorját. hogy az egés-z rakai tíz helyen szétszakadt. Ezzel akadá. lyozták az éjtszakai harmad terme­lését is. Felháborító eset, amelyet Falcz Jó" zsef lőmester április C-ín az éjtsza kai műszakban elkövetett. Falcz Jó­zsef iőmester a H-os akna V. .szánt rakodóján végzett lövést. Biztosítás nélkül minden' óvóintézkedést mel­lőzve végezte a kőzet lerobbantását. Veszélyeztette embertársai életét de az egész ak,n„ épségét is. A megen­gedettnél több lőszerrel végezte a robbantási. Falcz József hanvag mun" kájáva! súlyosan vétett a tervfegve lem ellen. Több órát kiesett a TT-as akna a szállításból. Kövekeze’esebfien harcnlianak a hibák ellen Kossuiii-aknán Tűrhetetlen az a könnyelműség, amj Ko-ssuth-aten-a pártszervezeteinél körletvezetőinél, középkádereinél megnyilvánul. Ma az .egész ország szeme Komlón van. A komlód dolgo­zóktól függ Sztálin Vasmű szénellá. tása és mégsem törődnek ezzel ele­get, Siránkoznak ahelyett, hogy ke" ményen odaütnéiiek, felszámolnák a hiányosságokat és teljesítenék a tér vet. Szűnjön meg a szájtátiság. az ölhetett kézzel való üldögél és! Har­coljon minden kommunista a terv mindennapi teljesítéséért. (Megjelent az „Uj Komló‘‘-ban) Kemény akarattal te kell törleszteni as adósságot A-z utóbbi napokban súlyos vissza- esés tapasztalható bányáink termeié, sében. Még az élenjáró Petőfi-akna dolgozói sem teljesítik minden nap a tervüket szerdán például csak 94.3 százalékot, értek el. Pctöfi'aknán arra kell vigyázni, hogy a jelenlegi 101.7 százalékos havi átlageredmény ne csökkenjen. Ennek az eredménynek nemcs-ak a megtartására, hanem fa hozására is képesek a Petőfi-3knai bányászok. Általános siránkozás uralkodott el u második negyedév béidulása óta az István- Béke-. Széchenyi, és András- aknákon. „Nincs levegőnk! Alacsony a nyomás! Hiába a levegő a termelés ~ hangzik innen is. onnan is 'elkel“ felelős, funkcionáriusoktól, vezetők" tői. Természetes, ha a vezetők így viselkednek, ha a dolgozók ilyen példát látnak tőlük, akkor ők is ha­sonló hangnemben beszélnek. Főleg ez az oka annak, hogy Széchenyi-ak- na nem teljesíti a tervét, hogy András.akna is már 491 csille szén­nel maradt adósa az országnak. Az igaz hogy gyengébb az üze­mekben a levegőnyomás a szokottnál hiszen elromlott az Isiván'aiknai és Széchenyi"aknad kompresszor is. De jó munkaszervezéssel, a puhább te- 1-epü fejtések telepítésével' így is le­het teljesíteni a tervet. Legjobb bi­zonyíték erre az, hogy Béke-akna a f síszab adu Iáéi héten, amikor ugyan­csak hasonló volt a levegőnyomás, első helyen küzdött legtöbbször a versenyben és határidő előtt fejezte be első negyedévi tervét. A gyenge levegőnyomás most sem lehet kifogás. Az . elért eredmények" nél kétségtelenül figyelembe kell venni, de ennek ne-m szabad vissza­rántani egy üzemünket sem a válasz­tási békeversenyben! Most minden üzemünkben — Vasas kivételével — sok a pótolnivaló. Béke-aknán pél­dául 2430 csille szénnel tartoznak a bányászok. Éppen ezért lássanak ne­ki újból felemelt fővel és a győze­lembe vetett biztos bittel: ha újból megnő bennük az akarat, a lelkese" dés, nem marad el a győzelem! Szigelváron ,,nincs vetőmag" — Szuiimánban szigetvári árpát veinek Szigetvár a tavaszi munkákban a járás kerékkötője. Zabve:érét eddig 110 százalékra tavasz-; árpa velősét azonban még 15 száza! ék ra sem tel­jesítette. Turbéki János tanácselnökheiye'.- tes elvtárs ob jektív nehézségekre hi­vatkozik. Hogy nagy darab OFA"föfo területek nincsenek miég feíszáníva. mert a gépállomás nem szántotta fél •azokat. Ennek azonban nem eósőgpr ban a gépállomás, hanem a tanács az oka. A másik sokat hangoztatott objek­tív nehézség a „nincs vetőmag". A szigetvári tanács, azzal az ürüggyel, hogy nincs vetőmag, belenyugodott ttbba hogy a tavaszi árpa vetéstei - vet ne teljesítsék hogy ilyen szé gyenletes. lemaradással ■ lépjék túl e határidőt. A valóságban azonban ve­tőmag van. Több szulimáni doigozo paraszt Sizgetváron vásárolta össze vetőmagszükségletét. Ha a szigetvári vetőmagból még a szuiimániafcnak is jut. miért ne jutna a szigetváriak­nak? Siránkozás helyett tetteket! — A tavasz-; árpából eddig bizonv keveset vetettünk — mondja Kónya József tanácselnök e!vt-árs Siklósról. —• A 80 ho'd előirányzatból csak 15 tioIda: vetettül!], el... Kónya elvtárs ezután arró; beszél hogy a tavaszi árpát több zab vetés" sei „akarják pótolni. Ezt elsősorban is nem lehet, mert a terveket be ke!! tartani. De ha még lehetne is: vaj jon hogyan akarják „pótolni", ami. kor S-én, egy nappal a határidő le­járta előtt cs-ak 50 százalékát vetették el a zabvetésterületnek? A siklósi községi tanácson is a vetőmagra hivatkoznék. Pedig van vetőmag: a siklóst piacon is a pécsi piacon is. Erről azonban tudnia ke­len® a tanácsnak és azokat a dolog"*, zó parasztokat, akiknek nincs velőv magjuk, nemcsak be- kell rendelni. hanem meg is kellene mondani, hogy hol kaphatnak vetőmagot * Ebből a tót példából is '.éthaljak tanácsaink, hogy van vetőmag. Ha . nem is böv.n. de a szükségleteket fedezi A feladat az. hogy ez a vető. mag a földbe kerüljön. Nem siránko­zásra, hanem harcos tettekre van szükség. Sürgősen kezdjenek munkához Püspökbólyon is Megyénkben legtöbb gyapotot a sátorhéiyi és püspökbólyi állami gaz­daságnak kell elvetni. Á püspökbólyi gazdaság gyapotvetési terve 500 hold. Komoly erőfeszítést, felkészü­lést kíván ilyen hatalmas terület el­vetése. Azt lehetne gondolni hogy á püspökbólyi állami gazdaságban is készen állnak a gyapotvetőgépek, A gazdaságban régóta beszélnek arról, hogy majd a négv gyapotvetc- gépet párosán összeszerelik és 12 fo- gatos vetögépet átalakítanak gva. potvetésre és 16 géppel indulnak harcba a gyapotvetés mielőbbi befe­jezéséért. A terv szép. De súlyos hl- ba, hogy erről csak beszélnek. A négy I gyapotvetőgép még csütörtökön is — a vetés megkezdése előtt egy nap­pal — bent porosodotf a gépszínben minden ápolás nélkül, össze kellet’ volna már párosítani a négy gépel. Valkai Sándor elvtárs. a gépcsoport vezetője azt mondja: .,Ha nekem szó ­nak, hogy holnap vetni kell azonna; — A Budapest—pécsi betonút öt- éve® tervünk egyik legnagyszerűbb alkotása — állította a megyei tanács közlekedési osztályának egyik techni­kusa, még mielőtt elindultunk. Én éltem a gyanúval s elhesseget tem a közmondást, amely szerint még a cigány is... No de majd meglát­juk — és beültünk a gépkocsiba.­• Már a gyárvárosi vám után néhány wáz méterre leállítottak bennünket ua ettől kezdve nem szabadultunk a 'Őrös zászlós integető ifiktől, az öt- kilomét-crt, 25 kilométert engedélyező us útépítéseket hirdető tábláktól, fel- hatoktól, oszlopoktól. Az út egyik telét hosszú gépkocsioszlop foglalta , p> a másikat az Aszfaltozó Vállalat hengerei, gépei és eszközei sajátítot­tak ki. Megérkeztünk? — Még nem, mondja kísérőnk. ,— 'z csupán a féle előjáték. ~~ Alig tudja elrejteni inosolyat, hogy az alko- lils láza máris megcsa- Rutt bennünket. — ~ Az Aszfaltozó Vállalat csak *>ls szakaszát építi az huták, onnan ahol a bo- ,uut a volt Lauber úumokbánya és a Tuli- ! „ usárda között esat- , .oaik a pécsváradi or- szagutra Szélesítik is i-.a. szakaszt, közben elhalad mellet» „ ,a gépkocsioszJop _aba<l. áz út. Egy rövid kétszázméteres szakaszon már Szorosan egymás mögött és egymás’ mellett kúsznak ós erőlködnek* a hatalmas gépek, a szlépperek, dózerek, sztálinyecek — ahogy’ a szakemberek nevezik őket. A sztálinyecek csak a markolásnAl segítenek, azután magukra hagyják a dromedár — nagy gépeket —- siet­nek a következőhöz. Éjjel-nappal vájják a földet, míg megfelelő szintre hozzák az utat, — azután tovább mennek majd — most már Komlóra, a Pécs—komlói útópí tóshez. Megkerüljük a dombot — itt már javában folyik a betonozás. —- Miután a földgyaluk a megfelelő szintre hozták az úttestet — henger­rel egyengető tömítést végzik. — ma­gyarázzák az elvtársak., Utána kézi­erővel tükröt vágunk, vagyis az alap kőnek helyet csinálunk. Majd az alap­A földgyalu Ui fi- " n«nk. pöm*ma- aszfaltútól! suba- kövezés következik. A kőrétegre ,öl . . - Egy mélyebb bevágás előd hirtelen megállunk. Traktorok, föld­gyaluk állják cl az utat. A hatalmas gepek mélyen belevájnak a földbe. ''•Sy földgyalu 10 köbméter földet uiarkol egyszerre r— halijuk a magya­ráz»^. OJ . ■ ­razatm OJ , . . ­ui, — elviszi vagy ötven meter 6 Pere. t'él 6zátteríti és mindez — más­'•yorean összevetem ennyi h’ ember. A I ~ magamban, mennyi idő aiatt végezné el ezt egy ®mber- A jó kubikos- négy óra alatt termel ki és szállít el ecv Vívóméiért. KirihT lwl e-s w'áHít el egy köbmétert raek tehát 40 órára volna szűk v^. ’ . Il0,gy . ugyanazt a munkát el­j*e, amit a gép másfél perc alatt. Uek • ^U^^^kkor azonban tömörít©- is. Egy-egy gyalu súlya 15 tonna. lömnyi kövek, majd zúzalék kerül. A kész kőpályára, azután homokot szórnak két centiméter vastagon. így biztosítjuk a beton egyenletes feliek-' vesét. Az így előkészített kőpályára két. oldalt betonpálya szélességben formasíneket helyezünk el, ezeken halad a „finischer“. A „finischer" jónéhany méter szé­les és még néhány méterrel hosszabb pompás gép, majdnem műszer. Ez az útépítés lelke. ■ Előtte a hernyótalpas betonkeverő- gép ontja a betont. Az . előkészített alapanyagot a pécsváradi állomásró! billenöszókrényes gépkocsik szállít, ják. Percenként érkezmek, terhüket a keverőgép emelőkanalábá csúsztat­ják. Először az első rekeszből egy köbmétert, azután a második, majd a ‘harmadik rekeszt ürítik. Kiss György, a betonkeverőgép kezelője, meghúzza az egyik kart, a hatalmas kanál felemelkedik és beledönti tér hét a tartályba. A gép felső részén önműködően megnyílik a víztartály csapja s a megfelelő mennyiségű víz a tartályba ömlik, (A vizet két és.fél kilométerről csöveken vezetik a gé pékhez.) A tartály néhányat pörög, Kiss elvtárs egy másik kart m-ozgal és a kész beton beömlik a csillébe. Egy harmadik kar mozgatása a csil­lét a megfelelő helyre irányítja a finischer elé és kiüríti a betont. Köz­ben ismét emelkedik a kanál, készül a második köbméter. Elmúlt egy pere és hat ember két és fél órai munká­ját elvégezte a gép. Közben megindul a finiscTier. Hut mann Erzsi (még csak egy éve sze­gődött a géphez) egy kis kart húz meg és a finischer középső része egyenletes, villámgyors ütéseket mér a betonra. — Egy perc alatt 9 ezret, — mond­ja Varga József, a gép kezelője. — Nem is annyira a nyomás a fontos, mint inkább a gyors rezgés. Ugyanis a betonnak rendkívül tömőinek kell lennie. Ha pedig egy vödörbe sok földet akarunk tenni, — össze kell rázni. Ez történik itt is. A finischer után máris kész az út. roiog. 28 napig öntözni kell és hogy ne párologjon ei olyan gyorsan, föl­det tesznek rá. — Kétszáz métert haladunk napon ta — mondja Bargárt elvtárs munka­vezető, — két héten belül itt meg'e- szünk s akkor mehetünk Komlóra. Tovább suhanunk most már az új betonúton: megnézzük a hidakat is. Mocseknádasd előtt valamikor az ország legnagyobb emelkedője (18 és fél fokos) pusztította a gépkocsikat. Most itt épül Európa két legnagyobb é8 két legszebb völgyhídja, — Ha készen lesznek és meglátja valaki, hanyatesik a csodálkozástól. — mondja Kardos elvtárs. — Kissé elkéstünk az építésével ugyanis a betonozás befejezése igen nagymértékben függ ?.z időjárástól. Számolnunk kellett a hőmérséklet év közel 40 fokos ingadozásával. Meg kellett vámunk azokat a napokat, amelyek hőmérséklete azonos az évi középhőmérséklefctel. Ezt a meieoro- 'ógusok pontosan kiszámított ák, így az építkezést csak a tavasszal foly­tathattuk. Hogy a híd nagyságáról hozzávető­leges képet kapjunk: a zsaluzáshoz 1800 köbméter fát használtak el — ami 600 csatád évi tüzel öszükségilete. — Néhány nap múlva levesszük a zsaluzást és augusztusban átadjuk a Megvárják, míg a kipréselt viz elpá-1 hidakat is a forgatómnak. y mec.seknádasdi völgyhíd A 30-as években világcsocTäjáként, a némisl faj teremtő géniusza és szor­galma remekműveként propagálták filmen, plakátokon a képeslapokban és újságokban egyaránt a Reichs" autobahn-t. Nos m; most «"útépítésben is job bat, tökéletesebbet és szebbet alkot­tunk. mint az imperialisták. Kőbe és betonba faragjuk a szocialista társa­dalom magiasabbrendűségét, B. J. hozzá kezdünk és megcsináljuk.“ Ugyanez n helyzet a tizenkét foga- tos vetőgépnél. Néhány géppel még csütörtökön is vetettek és ma (pén­teken ) e; akarják kezdeni vele a gya. potvetést. Ez rossz felkészülés. A gazdaság vezetősége jó előre tudta, hogy nteny- nvi gyapotot kell elvetniök, tudta azt is, hogy „ gyapot vetésre készülni kell. Ennek ellenére húzzák-halogat- iák a gépek kijavítását, ápolását. — Sürgősen kezdjenek munkához, ne várakozzanak Püspökbó'.ycm! Hol a köztisztaság ? Kerestük, de nem lelliik. Találtunk viszont helyette almaesutkát és N őszí avart, villamosjegyet, és újság- eaiatot mellyel kecsesen játszik a tavasz! szellő. És ha jön a szellő fivére, a szél, akkor van csak iVázán haj a pécsi utcákon. Áihalclhaiat. lan felhőként száll a por, betelep­szik orrba, fülbe és szembe. Mi az oka, hogy Pécs városa — amely két-három évvel ezelőtt még ragyogó tisztaságáról volt nevezetes — ma egyike a legporosabb, !e«sze_ metesebb városoknak? Kérdezzük meg először a járóke­lőt. — Nem takarítják az utakat... Nem jár az öntözőautó... Kevés a köztisztasági alkalmazott... Egyszó­val piszkosak az utcák. Ez a járó­kelő véleménye. Mi| mond Sreinpf Nándor elvtárs. él munkás köztisztasági alkalmazott ? — A járókelők miatt van annyi szemét. Tessék csak nézni! Kiszáll­nak a villamosból és elszórják a je­gyeket. Itt a gesztenyés (a színház előtt folyik a beszélgetés) a héjja- kat, vagy a pattogató Uhukor ion zacskóját is az utcára hajigálják a fegyelmezetlen emberek. Ólt o hul­ladékgyűjtő kosár: egészen üres. Tessék, itt van szemben a tiszti klub. A konyha kiöntőjéből kifolyik a mosogatóié, szennyesviz az utcá­ra.,, Ugyanígy van a Kazinezl- utcában is, az üzemélelmezési Vál­lalat előtt... Berki Fülöp elvtárs, a városi ta­nács VB elnökhelyettese így beszél. — A köztisztaságról ne beszél­jünk! 120 köztisztasági alkalmazott, ja volt a Köztisztasági Vállal: tna!., ma csak hatvan alkalmazottja ran- Azok is öregek. A fiatalok inkább a termelőmunkába mennek. Ma már lehet a munkalehetőségek között válogatni... Üntözőnutőinkat elvitte a háború. Most állítunk egyet mun­kába, ez már a tavaszi idényben és nyáron javulást hoz... Kidolgozott köztisztasági költségvetésünket a he- lyilpari minisztérium majdhogynem felére nyirbálta..-. A nagy port az okozza, hogy néhány utca — mini a Zólyom, Regős vagy Dióst utca — még burkolatlan és a szél ezekről szerte-szét hordja a szemetet... Egyszóval magyarázat akad bő­ven. És végeredményben igaza van a gyalogjárónak, a köztisztasági ul kalmazottnak, a városnak egyaránt. Igaza van és mégsincs igaza. Mert az objektív nehézségektől még nem tesznek tisztábbak az utcák, még nem tűnik el a városból az egész­ségre oly ártalmas, ragályt hordozó por. A bajon segíteni kell. Akár a köztisztasági alkalmazottak számá­nak szaporításával, akár a köztisz­taság ellen vétők .szigorú megbün­tetésével, akár a minisztériummal való tárgyalás útján a költségvetési keret megemelésével. Egy a lényeges: Az, hogy Pécseit végre valóban köztisztaság legyen!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents