Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)
1953-04-09 / 83. szám
1953 ÁPRILIS 9 NAPLÓ * * $ így lettem békeharcos Fábián Sándor, a járási békebizottság elnöke A múlt év tavaszán nagy meglepetés ért: meghívtak a megyéi béke- taláiikozóra. Meglepett, hogy engemet, 12 holdas egyszerű dolgozó parasztot meghívtak, aki nem is tett különösebbet, A bókebizo’ttság'ban azonban azt mondták, hogy éri igenis tettek- ■íel bizonyítottam be, hogy jó béke- harcos vagyok, mert úgy a begyűjtés ben, és a tavaszi munkákban is élenjárok. Ez igaz is, mert én a begyüj- íest még mindig teljesítettem, sosem maradtam 100 százalékon alul, inkább többet adtam. _ A megyei béketalálkozón sokat ;aítam. sokat tanultam. Amikor n munkásokat, parasztokat, érteim:®»- g:eket. papokat ott beszélni hallottam. úgy éreztem, hogy mi békeltar cosok nagyo.n sokan vagyunk és legyőzhetetlen ek vagyunk. A megyei béke találkozó után megalakítottuk az utcai b.ékpbizoítságot. ámelvneik én is tagja1 létíetn.' Az 'éftti b’ékekisgyűlésekre én;is eljártam. Én >s hozzászóltam, úgy mint a többiek. Az utcai béke-bizottság engemet választott meg küldöttnek a járási béketalálkozóra. Most is emlékszem, november 8 án volt az a nap. Megválasztottak az országos békekon- greeszusra küldöttnek. A kongresszuson sokat tapasztaltam. «Mielőtt elmentem, felkerestem a dolgozókat. Azok azt mondták, hogy- sokat jegyezzék és mondjam e! nekik, mi volt a békekongresszuson. Én jegyeztem is sokat. Feljegyeztem mit mondott a bányász, az újságíró, a paraszt, a költő, hogyan harcolnak ők a békéért, mi a helyzet náluk, A külföldi békeharcosok hozzászólásait persze még jobban megjegyeztem. A kongresszus után először is községemben tartottam beszámolót, Sokan voltak a teremben, lehettek vagy háromszázan is. Először még nehezebben ment a beszéd, de azután meg bátorodtam. Utána Máriagyüdön, Te rebegyen és még sok helyen tartottam beszámolót. Beszédem, azt mondják mindenütt, jó volt és meg voltak vele elégedve. Most, nemrég, hogy megalakítottuk a járási békebizottságot, engem választottak a járási békebizotteág elnökéül. Ez természetesen újra meglepetés volt nekem, annak, aki egy évvel ezelőtt még nem is volt. tagja a békebizottságnak. Az elmúlt egy év alatt lettem békeharcos és a járási békebizotteág elnöke, ami kitüntető cím és megbízatás. Példámból is láthatják dolgozó társaim, hogy mindenki l-ehe-t békehar cos, aki becsülettel teljesíti munkáját, beadását és r-észtvesz valamelyik békebizottság munkájában. Itt a ..Dunántúli Naplón“ keresztül kérem dolgozó paraszt társaimat, hogy kövessék példámat. Elmondta: Fábián Sándor a siklósi járási békebiizo'.tsáig elnöke. Április 10-ig lie keli felezni az árpa- és zabveiést Jogos, kemény bírálatot kapott me. gyénk a „Szabad Nép4'-től. A tavaszi árpa és zab vetésében a legutolsók között kullogunk. Pénteken, április 10-e, a határidő lejárta és megyénk még csak 62.2 százalékra áll a tava. szí árpa, 90.1 százalékra a zab vetésével. A tavaszi árpa- és zabvetés csak a pécsi járásban ment. A pécsi járás úgy az árpa, mint a zab vetésében túlhaladta már a 100 százalékot. Ezzel szemben a két legelmara- dóbb, n siklósi és Sellyéi járásban — és hasonlóan a többi járásban is •— az utóbbi három hét alatt all« cammogtak előre néhány százalékkal, mert itt pártszervezeteink és tanácsaink azt gondolták, hogy könnyen érnek el majd jó eredményt, A pécsi járásban azért ment jól a munka, mert tanácsaink a vetőmagcserét biztosították, pártszervezeteink pedig mozgósították a dolgozókat, A tömegagitáciöra nagy szükség lett volna például a sellyel járásban is. A sellyel járásban sok párt és tömeg- szervezeti funkcionárius szívesen hivatkozik arra, hogy az ő járásukban azelőtt nemigen termeltek tavaszi árpát, mert az ő területük mélyebben fekszik, és ezért megy nehezen a vetés, Arra azonban nem gondoltak; ha nehezebben megy, akkor még jobban fel kell készülni, mint más járásokban, A siklósi járási tanácson pedig inár annyira elburjánzott ez a beletörődöm hangulat, hogy a járási tanács egyes vezetői nem éreznek különösebb lelkiismerctfurdalást azért, hogy 30 százalékra állnak a tavaszi árpa vetésével. Maga a megyei tanács illetékes osztálya sem sokat törődött a tavaszi árpa és zab vetésével, A megyei tanács mezőgazdasági osztályának egyes munkatársai még ma sem látnak tiszta képet arról, hogy vájjon mi is az oka a lemaradásnak? A megyei tanács nem vont még felelősségre egyetlen hanyag tanácselnököt sem, a megyei tanács egész idáig tűrte azt, hogy egyes tanácselnökök hamis jelentést küldjenek. T deje, hogy pártszervezeteink, ta- nácsaink végetyesseuck már ennek a nemtörődömségnek. A határidő ránk is vonatkozik, nekünk is kötelező. Ebben a három napban el keil vetnünk a tavaszi árpát és zabot. Pártszervezeteink részéről komoly népnevelőmunkára van szükség, tanácsaink részéről pedig lendületes, erélyes, meg nem alkuvó politika szükséges, olyan, ami biztosítja az árpa és zabvetés határidőre való befejezését, olyan ami felszámol minden nemtörődömséget, ráérő hangulatéi, amely biztosítja, hogy a kulákok sem szabotálhassák a tavaszi vetésterv teljesítését. Mire várnak a palotabozsoki és villányi gépállomások ? Elérkezett a gyapotvetés ideje. Gépállomásoknak, termelőszövetkezeteknek (csoportoknak) és egyénileg dolgozó parasztoknak minden erőt a ÜYapotvetésre lce’A mozgósítani, hogv a mag mielőbb a íöldbg kerüljön. Élő kel-l melegíteni a magot a napon. .]°gy ezzel is elősegítsük a korai kikelést. Gépállomásokon készenlétben lenni 1 a gyapotvetőgépeknek. hogy zökkenőmentesen, akadálytalanul végezhessék a vetést. Ezt tartják SZern előtt a bólvi, mohácsszigeti és a harkányi gépállomáson, ahol már Megkezdték a vetést. pe nem így van a palotabozsoki T-Pqllomáson. A vezetőség még min- *11 vár. Várják hogy valaki majd sszerakjá. előkészíti a gyapotvető yepeket. A palotabozsoki gépüllol-oPa az ősz folyamán megér.zett a szovjet mintájú gyapotvető. jliP, Ahogy a vasútállomásról beszállították elrakták „ gépszínbe, azóta is ott porosodik becsomagolva. Ez a helyzet a villányi gépállomáson is. Vájjon mire várnak még a palotabozsoki és „ villányi gépállomás vezetői? Hogyan akarják biztosítani a gyapot kora) elvetését? Miért várnak az utolsó pillanatig a gép összerakásával, üzembeállításával? Helyesen tennék a palotabozsoki és a villányi gépállomás vezetői, ha a bólyi, harkányi és a mohácsszigeti gépállomás példáját követnék. A gyapotvetés határideje április 15.én lejár. Csák hat nap van vissza a határidőből. A határidő betartásn kötelező a villányi és a palotabozsoki gépállomáson is. Éppen ezért ne hátráltassák a gyapot vetését, hanem segítsék a községeket termelőcsoportokat, hogy n gyapotmag mielőbb a jöldbe kerülhessen. A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁHOZ Népnevelőink feladata, hogy állandóan Ismertessék ötéves tervünk na;>y alkotásait, s azokat a távlatokat, meiyct az ötéves terv biztosít úgy az ipari ,mint a mezőgazdasági dolgozók számára. Hatalmasat fejlődött a nagyipari üzemek gépesítése mellett a me. zőgazdaság gépesítése is. Az ötéves terv végére annyi traktorunk lesz az országban, hogy 100 hold mélyszántásból csak kilenc kataszteri holdat kell fogattal szántani. Nézzük meg ezzel szemben, hogy mi a helyzet Jugoszláviában. 3;, A „Za ljudsko zmago‘‘, a Magyar- országon élő jugoszláv forradalmi emigránsok lapja a múlt -év egyik számlában „Fokozódik a nyomor a jugoszláv faluban“ — címmel leírja hogy: a vetőmag és a mezőgazdasági eszközök hiányba, a nagy adók és a föld primitív módon való megmunkálása következtében több, mint 3 millió hektár szántóföldet egyáltalán nem műveltek meg. A többi között ezt írja: minimális számítás szerint több, mint egy millió 200 ezer jugo szláv dolgozó paraszti gazdaságnak nincs meg a legelemibb eszköze sem a termeléshez és kénytelen a legembertelenebb feltételek: mellett a Máiktól kölcsönkérni mezőgazdasági eszközöket. Beszéljenek népnevelőink arról is, hogy milyen nagy beruházást kapott községük már eddig is az ötéves tervtől. A sombereki népnevelők elmondhatják, hogy községük 1951-ben knl. túróithont és mozit kapott, amely a nép művelődését szolgálja. Beszélhet nek a sombereki népnevelők arról is, bőgj’ 1953—54-ben országos jelentőségű szociális otthont létesítenek a faluban. Itt találnak otthonra azok az idős emberek, asszonyok, akik már nem tudnak munkát végezni. Elmondhatják népnevelőink, hogy államunk milyen szerető gondoskodással törő élik az öregekkel. Hasonló szociális otthon létesül Máriagyűd, Szederkény és Nagyharsány községekben, * Mohács város népnevelői igen sokat beszélhetnek arról, hogy mit kapott a város a*z ötéves tervtől. 1951 - ben kultúrotthont kaptak. Ugyanakkor 15 ezer forint értékben készült el a betonjárda. A város parkosítására 10 ezer forintot költöttek. A kórházat is bővítették, amely 202 ezer forintba került. Ebben az évben újabb beruházást kap a Mohácsi Gépgyár: gépekre és felszerelésekre 124 ezer forintot költenek. Hosszan lehetne még sorolni, mindazt, amit Mohács városa kapott é® kapni fog az ötéves tervtől. Leplezzük le az uszító ellenséget! Választások előtt állunk. A kulik mindenképpen arra törekszik, hogy megbontsa népünk egységét hogy elégedetlenséget szítson. Példa err" az, ami az utóbbi napokban Bissén történt. A földmüvesszövetkezetben Standovár Györgyné kulák megvárta, míg Orbán Jánosné dolgozó parasztasszony eltávozik a megvásárolt kenyérrel. Amikor kiment, így szólt a többiekhez: — Minek viszi ez a kenyeret? Hisz van neki lisztje! Biztosan a disznónak adja!... Standovárné azonban rajtaveszteti. A földművesszövetkezeti boltban tartózkodó ördög Lajos DlSZ-titkár és több társa azonnal leleplezte ar uszító kalakot: Orbánnénak nincsen otthon külön lisztje s a disznónak sem adja a kenyeret. Az igazság ezzel szemben az hogy Standovárné szabotálja a szarvasmarha, tojás és bar omíibeadást Standovárné leforrázotton kullogott k; n íöldművesszövetkezeti bolt. ból, Éc ugyanígy lesz ezután is, ha népnevelőink éberek Tesznek. NéD- nevelőink kövessék a bisseiek példá jót és azonnal leplezzék le az egység, bontó uszító ellenséget! MI ÚJSÁG BAK ANYÁBAN? 130 MÁZSA VASHULLADÉK A mohácsi tanulóváros ifjúsága jól harcol a, vasgyüjtő-hónap sikeréért. Eddig 130 mázsa vashulladékot gyűjtöttek be. A későbbi munkákra ütemtervet készítettek, brigádokat szerveztek, melyeik között felosztottál! a járás községeit hogy így ds biztosítsák minden szerteheverő vas- és fém hulladék összegyűjtését. A SIKLÓSI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÓINAK EREDMÉNYE A siklósi állami gazdaság szőlészeti dolgozói tizenöt nappal a határidő előtt befejezték negyvenöt hold szőlő nyitását és metszését. A munkák végzésénél egy százszázalékon alul teljesítő dolgozó sem volt a gazda" Ságban. A határidő előtti munka befejezésé után a dole; f ók megkezdték a göntér; üzemegység csinosítását. GOMBAFELVÁSARLÓ és értékesítő KIRENDELTSÉG ALAKULT Megkezdte működését megyénkben az Erdőgomba Felvásárló és Értéke sítő Vállalat pécsi kirendeltsége. Komoly jelentőségű a dolgozók számára a kirendeltség megalakulása, mely nek feladata, hogy biztosítsa a gom" bának — mint ízletes, gazdag fehérje és vitamin tartalommal bíró ételnek, — vizsgázott szakemberekkel való ellenőrzését hogy az. frissen, veszély, teíenüi kerülhessen a dolgozók asztalára. Gáspár plébános úr 1942ben kerülj Magyarherteleiidre, a kis sás- fp járási községbe plébánosnak. Élői. ' . a Pécsi iparostanuló iskola hitta- volt. A hittanár úr híven telje- a klérus és a Horthy-kormány ,arancsait. Igyekezett n lanoncokat nevelni; hogy azok elfelejtsék. , szüleik a népnvúzó Horthv're ®s annak hű kiszolgálója, a s,,y,rus. miatt nem tudják számukra a ruhát mccfvenni hogy c- n n:ÍTn lUc' ®z édesanyjuk uzson isk" r ^ Triäcor munkába, vagv az teába mennek, ahol sokszor kor. 1 proniorral kellett egész nap a j,^jer Parancsára ütni a vasat, vagy m •'rM* a deszkát. Az. éhség és nyo- ‘ í°ru,3lág ,.csillapítására“ myakleve- et- osztogatott bőségesen a mester kare, Sn aztón igazán nem volt fu- noi' ”°9;Y a nyaklevesek ne lerye- ; Kígyón keserűek a plébános úr. i “‘Már igyekezett segíteni a mestereknek. ■' ' ' ' !*al k^at*ár úr kenettetjes szavaka , , magyarázta a nyafolevesek és °sgó gyomor miatt fejüket búsan m °r?S'rt;jztott tanoncoknaik, hogy a ba, kapott pofonok a valóság" «ek iolét!emények, amik szükségéből a, 0z- hogy belőlük a taooncok- ■ov’ * .en^° és szorgalmas embe- doWte3113'^- akik zúgolódás nélkül majd i&ten kegyelméből fő* rpjjk úridéit uraikért. Ez alatt ter- a P®csl mestricsek, ha rome'iszek, zsolnaiak múro- zott a ^ s°h más- zsírosra hí- étte ^®CSÍ 9iazdag tőkés zsebét ér ■ til I a hittanár úr és ezeken kerese- .j^^^űszetesen a feneketlen pap- e/.ej.?1 is, amit Magyarországon az eves papi uralom sem tudott úgy át Czárt Gáspár magyárhértélendi plébános kártevő „atyai jósága" , , 1 nos úr elővette hát „szakértelmét“ a gyerekkel való bánásmódról cs a k:.-- lányt teljesen magához édesgette és rajta keresztül azzal, hogy vállalta a kislány gondozását, míg a szülők dolgoznak^ hsférkőzott a kis bányász- család bizalmába. De úgy látszik a b rútság nagyon bensőségessé alakult, mert a fiat»'« ember észrevett valamit a pappal éa az asszonnyal kapcsolatban, olyat, amif n®m tesz egy pap kötelességévé sem a biblia és elköltözött a piába n,iáról. A szerencsétlen fiatal bányász nem tudott megnyugodni abban ami történt és féltékenységébe beleőrüH, Be kellett szállítani a pécsi elmekii- nikára, ahol még mindig kezeié® alatt van. Ezek rejtőznek Czárt plébános ,,atyai jósága“ mögött. megtölteni hogy azzal a főpapság meg lett volna elégedve. Czárt Gáspár tanár úr nagyon ügyes volt. Értette hogyan kell a fiatal tanoncok bizalmába beférik őz ni. Mint motoros ember állandóan tartott motorkerékpárt, amit néha-néha oda kölcsönzött kirándulásra a motoros szakmát tanuló gyerekeknek. Ezt természetesen nem felebarát' szeretetböl tette, hanem az üzleti számítás volt az indító ja, mert a motort a tanoncoknaik kellett rendben és tisztán tartani, a Hibákat kijavítani, ami Czárt hittanár úrnak jelentős pénzösszeg megtakarítást jelentett. És ami a legfontosabb volt, a szegény fiúk azt hitték hogy a hittanár úr ezt az irántuk való szeretet" bői teszi. Ezt annál is inkább el tudta érni a hittanár úr mert jól értette, hogy a fiúk előtt olcsó népszerűségre tegyen szert. Nem volt azonban ilyen jószívű akkor, ha valamelyik tanonc a hittan tanulásában nem volt eléggé szorgalmas. Ilyen esetekben nem volt irgalom. A büntetés nem maradt el sem az iskolában, sem a mesternél, aki pontosan értesült, hogv az inasa nem igyekszik eléggé megtanulni a bibliát és nem izük neki Czárt hittanár úr által beadott „édességpirula.“ Az ilyen jól végzett munkák után lehetett kedélyesen szórakozni az akkori iparos körben vagy valamelyik jómódú, iparos kulák pincéjében, a jó mecseki bor mellett. A tanoncotthonban szerzett tapasztalatokat igyekezett Czárt hittanár úr mint plébános hasznosítani falun :s, amikor 1942-ben plébániát kapóit a sásdi járásban lévő Magyarherte- leffld községben. Ebben segítségére voltak a község kuláfcjai, A felszabadulás után a plébános úr nem tudott belenyugodni abba, lioyy az ifjúságinak más kulturális lehetőségei nyíltak, min* amit a katolikus legény egyletek és különböző ifjúsági körök nyújtottak — természetesen a helyi lelkészek, vagy káplánok vezetésé, vei. Am’kor ezeket az egyesületeket népi demokráciánk kormányintézke• dése beszüntette a plébános úr új módszerrel káíiiorizáló csoportot szsr vezeti, amelynek a tagjai részére kötelezővé tette a fehér ruha viselését. hogy látványosabb Legyen és így igyekezett a községibeli DISZ munkáját, megakadályozni. Közben ál- szemteskedve azon sopánkodott, hogy „nincs g faluban megfelelő ember, aki az ifjúságot meg tudná szervez ni és a kultúrmunikát megindítaná a községben.“ Erre a szerepre önmagét szemelte ki, mint akiinek nagy tapasztalata van az eféle szervezésben. Amikor ezt nem sikerült elérni és látta azt, hogv az ifjúság elmarad a kántorcsoport- ból, eöt p hittan órákra is egyre kié" vesebb szülő Íratja be gyermekét, mert belátják, hagy a klerikális re. akció célja hogy a gyermeket szembeállítsa a szocialista fejlődés útjára lépő szül övéi, más módszert talált ki. Ezt részben a hittanárkodása alatti módszerekből vette át, de most- már más formában az olcsó, de^óLjbevált népszerűség az együttérző szerepét vette magéra. A községben a közeli komló; építkezések miatt nagy Tett a lakásszükséglet, Czárt Gáspár felajánlotta plé bánfájának egy részéj, az egyik fiatal bányászcsaládnak lakásul, amit a szerencsétlen bányász el is fogadott. Nem látta, hogy ezzel a papna-p nem az a szándéka, hogy a jótevő szerepét töltse be. A**, hogy nem szereti a do'gozó népet Czárt Gáspár bebizonyította azzal is hogy a békeívet. amelyet a magyarországi katolikus pap; mozgalom kezdeményezésére az ország 3340 katolikus papja aláírt, paptár. sának a kérésére sem írta alá. Nemcsak ,a bőkeívet nőm írta alá, de ne.m hajítja végre azokat a határozatokat sem ami) a püspöki kar az állammal kötött megegyezés folyamán minden katolikus papnak kötelességévé tett. így nem támogatja az állami feladatok végrehajtását., só; támogatás helyett. igyekszik azt fékezni azzal, hogy együtt siránkozik a Mákokkal a beadási kötelezettség miatt és együtt siránkozik az őszi és tavaszi vetéseik ideje alatt a kötelességét nem végző hanyag gazdákkal- hogy „nincs vetőmag.“ Ä legsnéltóbb választ a becsületes dolgozó parasztok adták meg, azzal hogy vetéseiket elvégezték. Czárt plébános út nem azért adta ki plébániája egy részét lakás céljaira, mert szereti a dolgozókat, hanem, azért, hogy bizalmukba beférkőzzön és ott romboló munkáját tovább folytathassa és még egyéb is,.. Magyarhertelend dolgozói nézzék meg jól. hogy mit akar a plébános úr látszólagos jó szive. Erkölcsről prédikál és lakást ad hajléktalan dolgozónak, — ahogy ő mondja. — é-s közben belegázol a ki® család élé" tébe. Jól gondolják meg azok a dolgozó parasztasszonyok is., akik leányaikat kántorizáló csoportba engedték, hogy mennyire védelmezik a Czárt-fé'.« reakciós, papok az erkölcsi tisztaságot, amit ők csak a hívek felé tesznek kötelezővé de h.a ő maguk vétenek ellene, akkor elintézik egyszerű meakulpával.amint Mikszáth ."Különös házasságiénak papi főszerep, lőjo tette. Zákány! József egyházügyi megbízott.
