Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-30 / 100. szám

Moiiuiiy és művészet ilolqo?ci! fizni kiitfra nagyszerű alkaiásaival senitséteh népünk harcál a hékéért, a virágzó Magyarország árt! PÁR 1 ÉS PÁRTÉPÍTÉS * A népnerelő értekezlet az agitátorok segítője A megye kereskedelmi vállalatai felkészültek május 1 megünneplésére Május elsején a felvonulás útvona­lain, valamint a Balokány-Mgetben, a Tettyén, a Mandulásban, mintegy 60 helyen szolgáltatnak majd hűsítő ita­lokat. fagylaltot, szendvicset. A dol­gozók zavartalan ellátását, a Keres­kedelmi Iroda és „ Vendég lát ó ipari Tröszt mozgóárusai és lacikonyhák biztosítják. Árusítanak majd cukor­kát trafikárut. péksüteményt. fris-, disznótoros cikkeket. A kereskedelmi vállalatok május elsején mintegy 70 ezer darab pék­süteményt, 20 ezer pár virsliit, 20 ezer üveg üdítő italt, 1000 kiló fe-Ivá" gottat, korlátlan mennyiségű sört. bort hűsítő italokat, cukrászsüte­ményt, fagylaltot cigarettát készül­nek eladni. A Balokány-t igeiben 16 oavillcnt helyeznek cl. az árusítás délelőtt 10 órakor kezdődik, ugyanakkor a Nép" szórakoztató Vállalat céllövöldéi, körhintái fiziosítjáv a dolgozók szó­rakoztatását. A Tettyén az árusítás délelőtt. 11 órakor, a Manduláiban délután 3 órakor kezdődik. A Mandulásban ze­nekarok szórakoztatják majd a dol­gozókat. A Tettyén és a Mandulás* ban dolgozóink játékárut, bazár árut, bizsu-árut és ajándéktárgyakat vá­sárolhatnak, A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat kozmetikai cikkekből aján­dékcsomagokat hoz forgalomba. A Véndéglálóipari Vállalat is felkészült a háromnapos ünnepre A Vendéglátóipari Vállalat is mél­tóképpen felkészült a háromnapos ünnepre. A különféle ételek. Halok, cukrászsütemények és más fogyasz­tási cikkek hatalmas tömegét tárol­ta, hogy az ünnepnapokon a szóra" kozó és pihenő dolgozók minden igé­nyét kí tudja elégíteni. Az eddigi tapasztalatokból tanul­va a vállalat több, mint száz kisegí­tőt vesz fel akik a különböző helye" ken az árusítást végzik. Eddig több- szőr baj volt azzal is. hogy kevés pohár és más szüksége, eszköz állt rendelkezésre, amely akadályozta a zavartalan ellátást. A vállalat most erről is idejében gondoskodott, — Előreláthatóan s dolgozó^ kiszolgálá­sa zavartalan és gyors fesz, A város különböző részein böfíé- sátrakat és ital—étel elárusító he" Iveket állítanak fel. A vállalat a Balokány-ligetben hét pavillont állít fel, a Tettyén négyet, a Mandulásban egyet. Az elárusító hejyeken kívül állan­dó fagylaltárusok is lesznek máj,] a város legtöbb részében. Külön gondoskodik a vállalat a felvonulás alatti kiszolgálásról is. A felvonuló csoportok menetiránva mentén szintén hét különböző he­lyen elhelyezett pavilion áll majd, ahol szendvicseket és hűsítő itató” kát árulnak. A Pécsi Bőrgyár apróbőr műhely­részének népnevelői, eddig is szép eredményeket értek el úgy az üzem­ben, mind a lakóterületeken végzett népnévelőmunkájuk során. A válasz­tási harc sikere azonban megköve­teli, hogv ne elégedjenek meg az ed­dig elért eredményeikkel hanem to­vább képezzék magukat, hogy e minde^nspi politikai kérdésekre is megfelelően válaszolhassanak. A népnevelők eddig is sokat 'meri" tettek a népnevelő-értekezletek anya­gából. Most hogy új párttitikárt vá­lasztottak, még nagyobb segítséget várnak további eredményes munka" juikhoz. Fekecs Józsefné elvtársim, az új párttitkár, hétfőn tartotta az első népnevelő-értekezletet. Amíg el­jutott idáig, sokat töprengett és tön te a fejét — jó előadást akart tar" tani. Fekecs elvtársnő előszedte az új­ságokat, a népnevelőfüzetet, közben azon is gondolkodott: milyen is volt az életük a múltban. A népfront fel­hívásával kezdte a beszámoló meg­írását. Nyugodtan dolgozott mert már vezetőségi ülésen megbeszélte a pártszervezet vezetőivel, hogy mozr (fós.ítsálk a pártcsoportbizglmiakat, akiknek egyik feladatuk az volt. hogy minden népnevelőt felkeresse­nek és tudatosítsák, hog„ hétfőn, a szokott időben népnevelőértekezletet tartanak. Huszonnégy népnevelő írta alá a jelenléti ívet, amelyből kitűnt az. hogy négyen maradtak igazolatla­nul távol. Az igazolatlan távolmara­dókat felkeresik a pártcsoporfbizal" ®i elvtársak, de azért neveiket ki­függesztik az ötletesein elkészített, rajzzal illusztrált faliújságra, ami azt ábrázolja hogy a népneve,lőé-rte- kezlet helyett — a hangszóró hang­ját figyelembe sem véve — csukott füllel sietnek haza azok, akiknek a Párt szavát kellene eljuttatni dolg-o" zó társaikhoz és n lakóterületek dol­gozóihoz. A népnevelők figyelmesen hallgat­ták a titkár elvtársim minden sza­vát. Beszélt nekik arról, hogy ha" talmas eredményeket értünk el az 1949-39 képviselőválasztás óta. de ez csak a kiindulópont a további jobb munkához. Ismertette az országgyű­lés munkájának. eddigi eredményeit, az országos eredményeket, azokat a hatalmas építkezésüket, új alkotáso­kat, amelyek nemcsak az országban hanem a Bőrgyárban is megtalálhat tők, ,,Most új képviselőjelölteket vá­lasztottunk, olyanokat, akikre na­gyon büszkék dagyunk. Rákosi. Far kas Mihály elvtársakat jelöltük. Kö­zülünk is került ki képviselőjelölt, s°raink között van Bárdost Lajos dvtáxs, aki hat munkatársának adta ét munkamódszerét. Azóta hogy se­jtette ókét Harvan József, Kürtös Józsel Varga József, Kibédi Béla lelvényes sztahanovisták lettek a Másik kettő okleveles sztahánovista lett. Népnevelő munkák során be­.Kedden, ezen a «szép tavaszi estén *ldám embercsoportok beszélgetnek 'fajs község főutcáján. Lassan meg- Mulnak Ivoós-Arzén köztisztelet- "Sn álló dolgozó paraszt portája felé.' A szobában ötéves tervünk nagy al­kotásait hirdető falragaszokat néze­getnek —> azok akik már korábban érkeztek. Körülállták a nagy asz­alt, örvendeztek a magyar dolgozó jép hatalmas alkotóerejében, ország, -pitő munkájában. Ott üt a lócán Kúszik KArolvné 'A'társnő. a, Táncsics tsz elnöke, Wette Dalner Péter tanácselnök, a ^«gyűlé«; előadója lapozgatja és sze­di sorjába jegyzeteit, A falióra már l'ogyed kilencet mutat, amikor el- iezdett beszélni. . A népfront választási felhívását hm ért éti elsőnek, majd a közeli lie- ,?k legfontosabb nemzetközi esenié- nFeit, a béke megvédésének kérdé. tárgyalja. Azok az emberek és dolgozó nők. akik a múltban elzár­kóztak a politikától és nem volt be ^szólásuk az ország ügyeinek irá- hyításába. most boldogan hallgatják “’ért eredményeinket, jövőnk iá via. fait. ~~ Olyan képviselőket jelöltünk, Rákosi, elvtárs, mint Varkas "l'üárs és a többié/' nini; eddig is hurcoltak népünk felemelkedé­sért. Mi, csaknem százötvenen hull­attuk Farkas elvtárs választási n-'láygyüléséit, hallottuk, hogy ko­moly feladataink lesznek, amelyért erdem,es és kell is jól dolgoznunk. A 'H’mkások, a dolgozó parasztok, az írlelmiség közös összefogása ezután h meghozza a mindennapi munka gyümölcsét. Üalmer elvtárs felsorakoztatta a-zo­szélnünk kell erről is. Ej kell mon­dani, -hogy ötéves tervünk eddigi Időszakában 73 százalékkal emeltük a termelékenyfj/pet üzemünkben, amit ötéves teivünk végéig 100 szá­zalékra lógunk emelni.“ Helyes példákat, feladatokat is tartalmazott a beszámoló. ,,A dol­gozók reálbérét legalább 50 száza­lékkal kell emelni“ — mondja a nép" front felhívása. Ezit úgy példázta Fe- j^ecs elvtársnő, hogy nemcsak a fize­tést borítékon keresztül kell nézni az emelkedést, hanem elsősorban az­zal, hogy minden dolgozó jólétét kell szem előtt tartani, mégpedig olyan módon, hogy jobban ki kell széle" síteni a munkaversenyt ami azt- je­lenti hogy még több cipőnek való árut készítsenek el a bőrgyári dol­gozók, úgy az ipari, mind a mező­gazdasági dolgozók számára. Elma­gyarázta a népnevelőknek azt is. hogy a munkafegyelem betartása na gyón elősegíti a selejtmentes mun­kát, mert az, aki fegyelmezetten dolgozik, az kevésbbé csinál selejtet. Több oldalról bemutatta Fekecs elv" társnő azt, hogy a reálbér emelke­dés-e hogya^ függ össze a mindenna" pi becsületes munkával. A népnevelőértekezleten tiszta ké. pet kaptak arról is a népnevelők, hogy nem lehet külö-n .tárgyaim a nemzetközi helyzet fejleményeit a mindennapi munkánktól előrehaladá­sunktól. Elmondta a népnevelőknek hogy a Tito-banda elhalasztotta a választásokat, mert félt a dolgozó tö" megekitől. — Azt mondják, a tavaszi munkákat hátráltatná a választás megtartása. Nálunk is szárazság volt. Nálunk azért van kenyér, nem ügyi mint Tito Jugoszláviájában, ahol ki­rabolják a dolgozó népet és csak a ,,beavatottak“ dáskálkodhalnak.“ Elimon-dita előadásában Fekecs elv- társnő a béke-tábor hatalmas erejét azt. hogy nem elég a békéért ese" dezmi, hanem harcolni kel! érte. — ,.A béke tábor hatalmas erejét mu tatja a hadifoglyok kicserélése is. és kai a tényeket, melyek igazolják- hogy négy éven keresztül jó-1 dolgoz tak a nép fiai, jól képviselőik a do>! gozó nép akaratát. — Nekünk majái dolgozóknak is sokat adóit a terv. Kultúr házat, böl­csődét, napköziotthont felszereléssel, iskolát felszereléssel... — így folytat ta hosszan mindazt, ami-t a falu ka port. Amikor pedig, arról beszól) hogy Udvar község villanyt kapott többen feltekintenek a villanykörté­re. Tudják azt, hogy mit jelent a villany. — Az imperialisták gátolni akar­nak bennünket abban. hogv tovább­ra is a\boldogulás útját járjuk. 'Ezt akarja itt tál a Tito-banda is, aki hű követője gazdáinak. Eisenhower április 16-án beszédet mondott, de ez a beszéd nem tud megtéveszteni bennünket. Csak szavakban hangoz­tatják a békét, cselekedeteik nem erre irányulnak. Ezt mutatja\i kc- reai háborújuk is, amit azérVrindr tottak meg hogy a halálgyárotok- nak minél több jövedelmük legyen... Mi békét akarunk, ezt igazolják let- teinJc. Mi igaz ügyért harcolunk a Szovjetunic-vezetle béketáborban. Az előadás befe'eződöíf. Néhány pillanatig cs-ak a falióra egyhangú ketyegését lehet hallani. A hallgató­ság átérezté" mind azt, ami,(- a sötét múlt jelentett, maguk előtt látják el­ért eredményeinket, a jövő arculatát, amely nagyszerű le-sz mindannyiunk- nalc. Cskke Mihály szólal meg elsőnek. Meghatottan kezdi mondanivalóját: — Úgy igaz minden ahogy hallot­tuk. Igaz az, hogy a nép tiniből kér azok a tárgyalások, melyek megin­dultak . ..“ Fekecs elvtársnő -arról sem feled" kezett meg, hogy visszapillantson a múltra, arra az időre, amikor ő is hosszú időn át- a gyár kapujában vá­rakozott munkára: „Soha nem felejt­jük el azt az időt, amikor a vifézsc- gi érmek tulajd.onosai előtt nyílt ki az ajtó. Arra is emlékszünk, amikor a Virág püspöktől hozott ajánlólevél­lel kaptak csak munkát. Ma is itt él emlékezetünkben Róth Miklós vezér- igazgató és kedvenc titkárnője, ivón Mária. Abban a nyomorúságos . hely­zetben az mehetett csak két HUér es béremelésért, aki letérdelt a temp­lomban Iván Mária, a titkárnő mel­lé.“ így festett a múlt, amiről szin­tén beszélni kell népnevelőinknek, mert akadnak olyan emberek akik könnyen elfelejtik. A népnevelőértekezlet lekötötte a hallgatóság figyelmét. Fokozta a nép­nevelők érdeklődését az, amikor a párt-titkár elvtársnő eg-y-egy felszóla­lás utá-n elmondta, hogy melyik a he­lyes agitációs módszer. így közvet­lenül 1= segítségei nyújtott a népnevelők munkájához. Fehér Miklós elvtárs elmondotta fel" szólalásában, hogy népnevelő mun­kája során találkozott egv olyan je­lenséggel hogv sértve érezték ma­gukat a ház lakói, azért, mert még n-em jártak náluk népnevelők. Ez a példa Í9 azt bizonyítja, hogy szere­tik és nagyrábecsülik a párt szavá­nak hirdetőit — a népnevelőket. A népnevelőértekezlet nagyban se­gítette „ népnevelők- további mun­káját, sok új érvet kaptak a nép­nevelők ami fegyverként számít to­vábbi munkájukban. Nagv fegyver kezükben az is, hogy az első negyed­évben elért jó munkáért elnyerték a z üzem dolgozói a megtisztelő él üzem címet, mert 104,9 százalékra teljesí­tették a tervet. Ez alkalommal 10 ezer forintot osztottak ki a legjobb dolgozók között. Erről is beszéljenek a népnevelők — érdemes róla be* szólni. tűinek ki a vezetők, az ország irá­nyítói. Az én két Ham katonatiszt, 'tét leányom ipari tanuló. A harma- lik leémyom Pécsbányatelepan dol­gozik a Népboltban. Igen, igen ser :at kaptunk, ‘e! sem tudom mondani. Alig. hogy befejezi Csirke elvtárs, náris beszélni kezd Kuszi-k Károly- é, a Táncsics tsz elnöke. Keményen latározottan csengenek szavaj. — Szép eredményeket ért el az írszág és a községünk dolgozói is. de azért még van javítani való. '— VJ/nsien fiatal megindult a város felé. Katonatisztek, orvosok iparilanulók meg ki tudná elmondani, hogy mi­lyen szakmát tanulnak. Ott, tartunk, hogy rjrár alig maradunk, kevés a traktoros... . Valaki közbeszól a hallgatóság kö­zül. — Na és... mit jelent ez, ha nem a fejlődésünket? — Azt jelenti — fo!ytatts Kúszik Károiyné — hogy a% asszonyokat jobban be kell kapcsolni a munká­ba. Mert az nem járja, hogy amikor egyéni gazdák voltak, akkor napes­tig dolgoztak most meg inkább ott­hon vannak. Ma, amikor értelme van a munkának, most kell csak igazán dolgozni, mert csak így várhatunk jobb eredményeket. Úgy látszik, hogy megfeledkezünk egyik lábunkat a másik után húzni. Ezen javítani kell, mert csakis tervszerű, jó munkával védhetjük meg a békét. Mészáros László, az iskola igaz* g-atója a múlt és a jelen között vont párhuzamot. Beszélt arról, hogy a múltban helyhez, időhöz, adóbefize­téshez, 24 éves nagykorúsághoz, le- telepedéshez kötötték a szavazati jo- got. így gátolták, hogy a felvilágosul tabb emberek ne szavazhassanak. — Hosszan beszél rohamos fejlődésünk- .. '•«***. •r »* » Fordítsunk gondot — ovink e A korai zöldtak-armány etetéssel és legeltetéssel kapcsolatosan több helyen, különösen a térmelőesópor- tokná! és állami gazdaságoknál, de az egyénileg dolgozó parasztoknál is gyakori eset az, hogy a kondí­cióban legyengült lovakat kihajtják legelni, legtöbbször őrizet nélkül. A tavaszi munkák elvégzése után most jelenleg a lovakra szükség csak kis. mértékben van és úgy próbálják az állat leromlott kondícióját helyre­hozni, hogy gyakran éjjel-nappal az állatot kint hagyják a legelőn. Ez káros, mert a levegő éjszaka lehűl, bármilyen meleg is van nappal. A lehűlés kalóriát von el az állati szer­vezettől!, így tulajdonképpen amit nappal fellegel, nem a kondíció ja­vítására megy, hanem az elpárolgott hő kiegyenlítésére. Azonkívül a reg­geli harmat, illetőleg zöld takarmány még az egészséges és jól táplált ál­latnál is — különösen akkor, amikor az állat a legeltetéshez nincsen hoz­a. lovak etetésére, gészségüket zászokva, — kárt okoz. Ilyenkor a lovaknál igen gyakori a” kálik ás megbetegedés, amikor a szervezet amúgy'.* gyengült állapotban van. Iíe’ves. hogyha, a lovakat csak foko­zatosan szoktatjuk hozzá a zöldia- karmány etetéséhez. Nem szabad kint hagyni éjszakára az állatot,, vagy a korai órákban legeltetni, amíg a fű harmatos. A lucerna, illetőleg a pillangók etetésével ugyancsak fel keli figyel­niük a lótartó gazdáknak arra. hogy a teljesen gyenge zöldtakarmány le­kaszálása utá-n először kevés men,y- nyiségben fokozatosan száraz takar­mánnyal szecskázva etessék. Különö­sen nagy figyelmet kell fordítapi a vemhes és fias kancák takarmányo­zására. A takarmányhiánv következ­tében amúgvis gyenge vemhes kan. cákal a munkától meg kell kímélni. Ezzel az elvetéléseket akadályozzuk meg. ről is. Arról beszél hogy egy esz" tendőn-k fejlődése felér a kapitalista idők 20—30 éves- fejlődésével, majd így folytatja: — Napjainkban a fiatalok álma valóra vált. Én mint pedagógus, a legnagyobb szívfájdalommal láttam a múlt elnyomását. Akármilyen okos volt a dolgozó paraszt gyermeke, nem juthatott tovább apjánál. Elgáncsol­ták őket. M„ meg igen sokan tanul­nak községünkből is. Erdélyi Andor testnevelési főiskolán, Kiss János mezőgazdasági akadémián tanul. De mások is járnak főiskolára és más iskolákra ahol tanítják., nevelik őket, mint jellemes emberek kerül­nek ki az iskolákból. Egymást követik a felszólalások, van aki kétszer is szót kér. .Beszél­nek arról, hogy a békP ránkesö bás­tyáján szilárdan védelmezzük a bé­két, helytállásunkkal, kötelezettsége­ink teljesítésével. Domonkos József a tsz kertészeténél! dolgozója előhúz zsebéből egy versenyfelhívást, ami azt tartalmazza, hogy a megye ősz" S*zes termelőszövetkezeteinek kerté­szetét versenyre hívják hogy ki tud többet termelni a bányász és az ipari dolgozók számára. Felolvas­sa a versenyfelhívást. A többiek ra­gyogó szemmel nézik. Felkért egy szakembert, hogy bírálja el, elég fe* szíiett-e az üzemi iervük amikor azt a választ kapta, hogy igen, — akkor így folytatta: „Est a tervet 10 szá­zalékkal túlteljesítjük és a szerződéi­re kötött beadási kötelezettségünket 110 százalékra lógjuk teljesíteni.“ Antal Pál ag-ronómus lelkes sza* vakkal arról beszél, hogy nem ije­dünk meg a nehézségi-k legyőzésétől ami megmutatkozik a mindennapi munkák során. Beszélt n múltról, amikor ,,villanyt ígértek, meg or­szágutat, aztán még sem lett belőle semmi.“ Elmondja, hogy nem kis dolog az. hogy máról holnapra fa­lukból városok lesznek, mint ahogy Komló is. ,,Ilyen eredmények után joggal bízhatunk képviselőjelöttjeihk ben“-— fejezi be felszólalását. — Gonda Sándor állatorvos arról be­szél, hogv a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a tenyészállatok te­nyésztésére, mert ez jól jövedelmez. Tovább beszél célkitűzéseinkről. Ja­vasolja, hogy május 17*é*t méltókép­pen ünnepeljék meg azzal is, hogy rendbeteszik a dűlőutakat. Vállalko­zik rá, hogy együtt dolgozik a töb­biekkel, A javaslatot egyhangúlag elfogadják számítva: arra, hogy fon­tos a jó út, mert könnvebb lesz a közlekedés. Újabb javaslat születik: „Becsületes nevet adjunk utcáink­nál- május 17-re. Hadd hirdessék ut­cáink nevei is, hogy ebben a kör ségben demokratikus emberek élnek“ -r mondja Dalmer elvtárs. „Legyünk egységesek, o mun­kában a harcban, céljaink valóravál- tásóban sorakozzunk fel egymás mö­gé, szélesítsük ki a munkaversenyt“ — mondja Németh Károly. A kis" gyűlés l-eg-öregebb résztvevője, Samu István is szót leér: „Én már 68 éve,, vagyok de mond­hatom. szívesen dolgozom a kerté­szetben. Munkával is szavasunk. Ne. kém eddig 170 munkaegységem van. Akiknek nincs ennyi — teszi hozzá tréfálva, — siessen utolérni.“ így beszéltek volna még sokáig, ha az idő nem hajlik későre azt fogadták: ezután még egységeseb­bek lesznek a munkában — a vá­lasztásban. Farka* Elemér K1SGYŰLÉS MAJSON Hcg'TíUlozolt életünk számai péc§ a utóbusz /jözl vicédé se . 1936 7-KOCSIVAL ||R*1 -13 MM-VS ÚTVONALON­1953 $3 kocsival ;... /fgá W- 702 KM-ES ÚTVONALON

Next

/
Thumbnails
Contents