Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-29 / 75. szám
4 NAPLÓ Hl.Vi MÁRCIUS 29 EGY BÁNYÁSZCSALÁD OTTHONÁBAN A nagy, palotának is beillő házak előtt még nincsenek virágoskerteli. A két házsor kötött csuk most van épülőfélben a kövesút, és (tuti ezzel együtt jár: homokbuckák, kőkupacok, apróbb.nagy óbb gödrök, árkok nehezítik meg az áj házak között n Izöz- Ickedésl. Se szeri, se száma „ gyereknél: Ujntcszesen. az áj házal; között. Úgy virítanék piros, kék, rózsaszín Takács /iáikban, mint az eleven mezei virágok a nyári meleg iegközepén. Egyik rongybabáját hurcolja, másik újdonnt áj homok játékát próbálja ki. harmadik. egy pufók, duciidba kislány pedig ugrókéit élen számolja: hányszor lépi át n sebesen mozgó kötelet hiba nélkül. Az áj házakban gyorsan, szépen cseperednek a fiatal hajtások, a bá- rtgdszggcrckek. .1 Tolbuchin >it 'kVeMccs száma ház elölt. ké‘ apróság játszik. Jancsi és Ferike. Jancsi a nagyok!), ö már öt éves, komoly legény, öccse pontosan feleannyi. dr méri jól meg vannak letten. Ismeri őket az egész áj városrész: ezek a Kónya gyerekek. Kómm János vájár fiai. Itt lóknak a házban. a második emeleten, így szép. k étszaba-ko»)/ha, dóstabás, fürdőszobás lakásban. Kónya János éjszakás roll Éppen must kel• fel. .1 délutáni napsugár bebújt a leeresztett függönyök, milliók mögé és már fél négykor l:i- esőit.a a: ágyból. Az ebédel varia Kónya János, A; pedig szorgalmasan fortyog, pöfög a ragyogóan tiszta konyha fehér tűzhelyén. A forró víz. buborékokat engedve nyeli el n esi- pr kéket, melyeket Kónya né egyrn- tnásra szaggat. — Mióta laknak ebben a szép áj hatban’ — IhSI január tizennyolcadikéin költöztünk be I— egy pillanatig sem gondolkodik, ágy vágja ró Kónya elv-társ a választ. Látszik: ha legmélyebb álmából költenék is, erre a dátumra emlékezne. Nem csoda ez. nagy nap volt az a nap, a költözés napja. Kónya János el is mondja, hogy mi. éri: — Az előtt benn a faluban {Szabói, csőn) lukiunk. Négyen egy konyhában!, ami alig valamivel volt nagyobb, mint ez, a mi konyhánk. Ilit nappalos voltam, még csuk ment valahogyan. De ha éjjel jártam műszakra, nem roll nyugtom, pihenésem... A gyerekeire! meg nem bánthattam, hogy legyenek csendben . . . Azért gyerekek, hogy jókedvül: legyen, hor/g sivalkmljanal:... Es hasonló körülmények közöli i-ahtak a bányászcsaládok vatameny. nyien. Legjobb esetben roll még a konyha mellett egy szobájuk is. D" fürdőszoba? Iliit arról szó sem esett A DOT arai csak maguknak építettek fürdőszobás lakásokat! Igen, a fürdőszoba az egyik legfőbb jó ezekben az áj lakásokban. — Jó ez télen, nyáron, (le különösen nyáron — mondja az áj lakás fiatal gazdája. — Akkor csak meg. langyosí jitk a vizet, a zuhany alá állnnk és nincs is már melegünk. Majakovszkij verse ötlik önkény- 'elenW az "tuber isiéibe, Kónya János szavait hallva: MosakszoL mint akinek iiinesen egyik dolga. Mosszau ... •szóval addig, ameddig vsak jó. V liirdövzoliábaii egyszer esek itt van n nyár és a V«1 ;a, ~saU halak nem úsznak, s nincs gőzhajó. A tükörhöz lépsz most, — olt lóg a falon. tiszta inget huzol s elgondolod: hogy szó ami szó, bizony finom dolog ez a szocialista szovjcthataloin, fis mi minden ran ebben a lakásban a fürdőszoba mellett! A.z első szobában új bátor: tiikörszerürn csillogó asztal, székek, rakatni é. A mennyezetről lógó új, háromágú csil, láron is megakad a látogató szeme. És mennyi virág van ebben a szobában! Az ablakpárkány roskadozik a muskátliktól. A virágállványon kényes aszpitrá aszok zöldéinek és nyújtogatják halvány, most sarjadt ágacskáikat, cérnavékony levélkénket a napsugár felé. — Minden! azóta vettünk — büszkélkedik Kónya János, mióta a bányában dolgozom. — És minden hiinap'xiu fialunk venni valamit — fűzi hozzá a felesége. — Egyszer a gyerekeknek cipőt, máskor nekünk rnJuí .. . Kónya János szorgalmas\ becsületes bányász. Megkeres tisztán havonta 1700, Í800, 1070 forintot is. Telik belőle mindenre. Szépíteni az új lakást. melynek bére mindössze lő forint, szépíteni nz új életet, mely nap- ról.napra jobban kitárni a dolgozó emberek dő l. Szélesedik, gazdagodik az áj élet. Lám a víztorony tövében magasodó hányászházakkal szemben már áj házsor épüli és az új sor mögött m ir újabb épületekbe költöztek b" a lakók. S mire az úimcsiesi gyerekek saját áj iskolájukba beiratkoznak, addigra újabb 81 lakásba költői k, 8 í bá dog bányászcsalád. Mire „ gyere, kel: megszokják a.z iskolát — szep- tember 00-ra — ismét 18 lakás lesz tető illat’. És jövőre I/O család köt- főzhetik majd be azokba az épületekbe, melyeket ezer régén kezdenek /l piténi. És májusra teljesül a Tolbuchin út 0. számú húz lakóinál:, Kónyúnénuk és minden, meszest felnőttnél: és gyereknek a vágya.: megnyílik nz új óvoda. Ölvén csöppség — köztük Kónya Jancsi és Ferike is — megindulhatnak kéz a kézben második otthonuk felé és Kónyáné megiw megkezdheti egyik üzemünkben a munkát. Undd épüljön még gyorsabban az orszáy, hadd váljék valóra még előbb a terv, hadd szénit!jön, gyarapodjon tovább az új otthon! \ A I A iizenhro’.ca PÉCS VÁROSÁNAK HARCA A KIZSÁKMÁNYOLÓ BERÉNYI PÜSPÖK ELLEN »Icadik század elején 1703-ban Pécs városa ismét a püspök- föidesúr. — aki egyúttal Baranya iné. gye főispánja volt, — joghatósága alá kerüli. A papi kormányzat azonban, az egyház; földesurak kapzsisága é- hata'omvágya miatt annyira elvise’- hetetlenné vált hogv a város kénytelen volt a papi fennhatóság ellen tiltakozni és a püspöki kormányzat a'ól való felszabadulásáért kemény harcot indítani. Ez közel háromnegyedévszázadon At (1703—17801 tar főtt és végül i« a város ..felszabadulásával’“ ért véget. B hőre első, igen mozgalmas szakasza Nesselrode, az általánosan gyű. léit püspök’uáró 1732-ben bekövetkezett halálával zárult le. Bár a város három évtizedes harca nem járt sikerré] mégsem volt teljesen eredménytel sn. A pécsink bátor kiáltásukkal megmutatták, hogy Jogaikat még olyan erőszakos, durva, hata’omvá- gvó és kapzsiságában fék érhet étien főpappal szemben is megvédik mint amilyen Nesselrode volt. A ko;* mányzatnak „z udvari kance!Áriának, a helytartótanácsnak, sőt Márta Teréziának, az uralkodónak is beb'- ronyították, hogy egy város amelyik bátran küzd szabadságáért, méltó a papi kizsákmányolás alól való f t ista badu !á.sá r a. A feszültség Nesselrode halálát követő évtized alatt némileg enyhüli Az oka az, hoov Nesselrode utódai. Thum-Taazis „herceg", majd a spanyol Cienfuegos bíboros egyáltalán nem. vagy aiig tartózkodtak Pécsett, a kormányzást pedig helyettesre bízták. Cienfuegos Rómában bekövetkezett halálával (1730) ..gróf“ Berényi 7.sigmond, a bíboros he’ynőke került Péc* püspöki székébe. Üralomrajutá. sával a város é* a fö'desúr viszonyé ban változás állott be. A harc klóiul; és a viszáJy eddig nem tapasz* talt méreteket öltött. Berényi -emmivel sem volt jobb Nesseltodenál. Legfeljebb több volt benne a politikai é« a diplomáciai érzék: nem húzott ujjat a káptalannal: ellenkeaőleg: azzal összhangban kormányzott; nem vetette magát egyházi birtokra és nem börtönzött be „gyházi méltóságokat. Egyébként min. den ben Nesselrode útját járta sőt: bizonyos vonatkozásban túl is tett rajta. Elődjénél azonban ° sem ment többre: a helyzet éppen az 0 kormányzata alatt fajult e’ annyira,hogv a viszály még az egyébkén; közömbös bécsi udvar felfogása szerint is tűrhetetlenné vált. a. város és a püspök közötti ellentétet már nem lehetett áthidalni. Pécset elöbb-utóbb W keltett vonni «* egyházi joghatóság aló', ami az akkori jog szcrin’ csakis szabad királyi várossá való nyilvánítása által ’történhetett meg. Berénv; uralma alatt a város a ba. jók orvoslásáért ismételten a kanóc - áriához, a hely tar tó tanácshoz. sőt közvetlen Márk -Teréziához, az ura', kólóhoz fordult. A bajokat illetőleg elsősorban a város kiuzsorázásdt kell említenünk A püspök-föl desúr kétféle adót szeleit: a kilencedre igényt tartott mint földesúr, a tizedet pedig mint pap követelte. Ezenkívül minden alkalma: megragadott, hogy csökkentse — saját zsebe javára — a város bevétel; forrásait. A városnav kocsmatar. tási joga volt. A püspök ezt úgy játszotta ki hogy - ■ *t város koíikurren. seként — mag« is kocsmákat nvi'o‘t ahol a bor: olcsóbban merték. Ér‘- het.ő hogy a város erélyesen védekezett a szennvo* konkurrenc’a ellen. ami újabb olaj vo't a tűzre. Csak mellékes?« jegyezzük meg. hogv* □ püspök! kocsmákba-i méri olcsó bor következtében a városban részegeskedés és duhajkodás kapott lábra. Berényit az ügy „erkö'csj“ oldala nem érdekelte, fő a bevétel volt. Közben persze hatalmi k.érditek :« fe'merühek. Ilyenek voltak például a városkapu őrség-állítás joga. a városbíró megválasztásának jóváhagyó. <a és egvebek. A püspök nem egyszer beavatkozott „ városbiró megválasztásába. Ezt a szokást még Nes-eírode vette fel. aki 1724-ben Friedrich András megválasztása el’on tiltakozott. Ezt ugyan hiába tette: Pécs városa tnégsrm vá. íasziott mást. A püspök-földesúr egyáltalán szerette a város közéletéből eltávolítani azokat akik nem voltak ínyére. így kegyetlen hajszát indítóit a váró« nagyérdemű és erélyes jegyzője. Lá* kóczy Mihd/y és fegyvertára Filippovich József ellen. Sikerült ugyan a kettőt száműzetésbe juttatni, a város azonban ..visszacsempészte“ őket. — Nagy István városbírót Berényi püspök elfogatta és börtönbe vettet- ‘e. Ugyanez történt Sziszmánn Jó2sel ás Makay István városi szenátorokkal, Az is előfordult hogv a mindenható püspök « magisztrátus egyes tagjait nvilt ülésről kivezettette és megbotoáatta. A püspök-föl desúr ellen vívott harc egyik legtidpraeeettebb vezetője a már említett Lákóczy Mihály városi iogyző volt. A magisztrátus teljesen az ő natása alatt állott. G volt a kde osság egyetlen reménye, és ami a fő: 6 volt a vAroavezetőség esze. — Bécsben is jól ismerték: gyakran megfordult a császárvárosban hogy ott helyben ártalmatlanná tegye Bt- rényi püspök c- l-zövéseit. És ha ke’- lett - a bécsi udvarnál nagyon is ke1 lett — pénzzé' sem fukarkodott. :iogv ajtói nyittasson maqának a legmagasabb személyiségekhez. Ezek a kiadások súlyosan megterhelték ugyan , város háztartását viszont elkerü'hetetlene,. voltak. A város és a püspök között dühöngő ádáz harcol különböző bizottságok kiküldésével és ..legfesőbb“ király; leiratokkal próbálták elnémítani. A bizottságok, amint az már lenni szokott, „kivizsgálták“ az ügyet, határozatokat is hoztak és — maradt minden a régiben ami any- nyit jelent, hogy a helyzet tovább romlott A pécsi kérdés kemény tájába Berényi püspök fejszéje is heleiörött. Erőszak és cselszövény hiába volt: a püspök a várost nem tudta igába törni. Sói: az ellenkezőjét érte el. A város éppen Berényi uralmával szemben tanúsított kemény ellenállásává terelte magára a legfelsőbb körök figyelmét. Közben magas pártfogói akadtak. Idővel a pécsi kérdés any- nylra megérett, hogy a megoldást nem lehetett elodázni. Ez volt a helyzet Berényi halálakor (1748), aki a krónikás szerint fáradtan és csalódottan távozott az élők sorából. ' Az idő közben a városnak dolgozott. A haladás; nem lehet feltartani: a felvilágosodás mindjobban terjedt. Az emberek éles határvonalakat kezdtek vonni az egyháziak úgy. nevezett „lelki jurisdictio->a“ (fennhatósága) és világi hatalma között. Az előbbit — vallásos alapon — elismerték. Az utóbbit helytelenítették. Az a helyes felfogás alakult ki, hegy lelki jurisdictio nem jogcím politikai hatalomra. A kérdést végre is Mária-Terézia döntötte el. Mária-Terézia rendelete értelmében Pécs ,.szóltad királyi város“ lett. a vonatkozó királyi leiratot 1780 áprilieában hirdettek ki ünnepélyes keretek között. Ezzel háromn gyesi‘vszázidos harc ért véget. Pécs városa — bár nagy áldozatok árán: 200 ezer forintnyi adósság terhelte, — elérte célját: kiszabadul; a papi kapzsiság karmaiból és a fejlődés akkoriban egyetlen útjára lépett.., TANULJUNK AZ ÉLENJÁRÓ SZOVJET MEZŐGAZDASÁG TAPASZTALATAIBÓL Gondos vetésápolással a bő termésért A hő termőit nemcsak a helyes ta. ujelőkószités és a gondosam végzett vetés, hanem a jó vetéaápolös is biztosítja. A vetésápolás célja, hogy minden növény sajátságainak és követelményeinek. valamint a helyi talaj- és échajtali viszonyoknak meg felelően megteremünk a legjobb feltételeket a növények növekedéséhez és fejlődéséhez. Henfjerezzük míg a felfagyott vetéseket Aliul azt látjuk, hogy az ősziek felfagytak, ott a vetést nehéz hengerrel meg kelj hóngerezm. Ennek eredményeképpen az őszi vetésű növények bokrosodási csomói a talajhoz szorulnak -s lehetővé, válik, hogy gyük érzetük megerősödjék. Felfagyott vetést nem kel! m-cgfogasolni. Tavasza! az őszi vetésű növényeknek mindennél inkább nitrogénre van szükségük és ezért a nitrogénom műtrágyákkal végzett fejtrágyázás különösen nasrv sikerrel segíti elő az ősziek fejlődését. A Moszkva-területi vo'oka'am-zki kentet ..rrtamyik*'- kolhoza a fejtrágyázás eredményeképpen őszi búzából hektáronként köze! 1C» mázsás tzrméstöbbletet ért el. A tavaszi fejtrágyázás erősen javítja a télen legyöngill't ősziekéi, de még kedvezőbben hat a rendesen fejlődött ősziekre. Az erősen fejőéit ősziek fej- trágyázását foszforosés káliumos műtrágyákkal kel! végezni, mert a nitro géné» trágyák használata miatt az ősziek megdőlhetnek. Az aszályos vidékeken, száraz tavaszon pedig a többi vidékeken is igen hasznos, ha a tavaszi gabonafélék vetése után megheegerezzük a földet. Ez elősegíti, hogy a nedvesség • » mélyebb talajrétegekből is eljusson a maghoz és meggyorsítsa a vetés fejlődését. Legjobb gyűrű-hengert hasz. nálni. amely nem porlasztja annyira a talajt, mint a könnyít, siina^ henger. A hengeresé» után feltétlenül munkáljuk meg a főidet könnyű boronával. hogv csökkentsük a nedvesség elpárolgását a talaj felszínéről. Kogasoljuk a tavaszi vetésű gabonaféléket Az é'enjáró kolhozok alkalmazzák a tavaszi gabonafélék vetésutáni fogasok! sár, mert ez elősegíti a talajnedvesség megőrzését. A nem fekeieföJdi övezetben a tavaszi vetések fogasolá- sát azért végzik, hogy megakadályoz, zák a ta'aj felszínén a cserepesedést, ami különösen nagy esőzések után fordul elő és megnehezíti a vetés kikelését. fia a tavaszi gabonafélék vetése Után liideg az időjárás, a vetés később ke llet ki. a. gyomnövények viszont kihajtanak. Ilyenkor a tavasziak vetésű Ián i fugaaolása szintén nagy haszonná! jár. mert ez az eljárás elősegíti az. egynyári gyomnövények haj- tásainak e.plusztíbasát. A termelési és kísérleti tapasztaltatok ennek a módszernek a hatékonyságát bizonyítják. A Nza,Ritov.területi Krasznopartyizanszki kerület „Thälmann“ kolhozában a vetés utáni fogasod» hektáronként 3—l mázsával növe'te a tavaszi vetésű gabonafélék terméshozamát. A „Tyimirjazev“ Me- zőgazd«s%i Akadémia szántóföldi kísérleti állomásán a zab egyirányú fogaso'iása 'i. bokrosodás idején hektáronként 40.7 mázsáról 4ö.l mázsára növelte a termést. Minden kolhoz, minden szolhoz feladatának tartja, hogy a- vetésápo- lást a, l.egmegfol,előbb időpontban, magas agrotechnikai színvonalon végez ze el. A szovjet mezőgazdaság dolgo. zói tudják: ezzel is biztosítják o. bő i enméít. V. .1. I.iikjnnyiik professzor cikkéből. Hasznosítsak a szovjet cukorrépa termesztők tapasztalatait Volt idő, amikor iné,a egyes tudósok is úgy vélték, hogy n cukorrépa cu- korlprkalm.it dönöen a vetőmag minőség:.' és a tenyész’dőre eső napsütéses napok sz ínia befolyásolja. Azt áíií- ti Eták. hogv mennél jobb a termés, annál k sebb a cukortartalom. A múlt év eredményeiből Bebizonyosodott, hogy fejle t agrotechnikával ,a vélésápoiíás gépesítésével és helyes műtrágyázással legalább egy százailékka.l l bet növelni a cukorrépa cukortartalmút. A Vinnyica. területi ,,Boisevi.k"-koOJios' csupán a cuhcirtairtaiíom növelésével mindéig}- löOO mázsával több cukrot adott aiz országinak, a kol hoz cukorrépa termesztői ezért prémiumét is kaptak. Szép eredményt ért él a múlt esz- tomriöben Marija Vakoljuk, ,a Csemo- v ici-terülct 7,íisztuviiiov’i kerületében lévő ..Bolsevi.k“„ko!hoz munkacsapat- vezefőnője:' hektáronként 650 mázsa cukorrépát takarított he s ezért a kormány a Szociailisiín Munka Hőse címmel tüntette ki. — Az őszé szántás atka,Imával hektáronként 6 tonna cukorgyár! in ész iszapot .ezenkívül különféle szerv-esés mű trágyát munkáltunk a talajba. Vetésikor ügyelünk orra, hogy a sorok észak-déli irányban legyenek: így a növényeik egész napon át fényhez jutnak. Mindig a legnagyobb mn.gigonio- iiyclkat vetjük. A íejlrágyázás eredményeképpen egy száz allékkal növeltük a répa cukortartalmát. A cukorrépa évente közei egymillió rubel jövedelmet biztosít a kolhoznak, ami azt mutatja, bogy a ilogjövedelmezöbb ipari növények közé tartozik. A kolhoz a műit éviben több mént 80 tonna cukrot kapott prémiumként. Hogyan jarovizáljuk a cukorrépamagot ? Ezen a ’tavaszon már nemcsak a Szovjetunióban, hanem a népi demokratikus országokban is széleskörűen alkalmazzák T. D. Liszenko szovjet akadémikus javorizá'Iási módszerét. E módszer szerint a cukorrépamag jarovizálá-át a vetés valószínű megkezdése elő bt 10—12 nappal kezdjük. Minden 1Ű0 kiló maghoz (gomolyhoz) 90 Hit«r vizet mérünk. A megnejvesi- tévt négy részltel'bo.n, egyenlő víz.nienv- nyiségigel végezzük. Minden nedvesf'és után a magot falapáltaJ óvatosan öss- szekevrjük, majd .30—40 cm. rétegbe rakva. 8—10 óráig pihenni hagyjuk, míg teljesen magába szívja a viz- meninyíséiget. A mag megnedvesítése kl>. két napot vesz igénybe. Ezidö alatt a helyiség hőmérsékletének 5—7 C foknak kell lennie. Amikor a.z utolsó nedvesítés! elvégezzük, a magot vastagabb rétegbe húzzák össze, hogy a réteg belsejében a liöiné.rsékf'et lő (! fokra emelkedjék. Ezen a hőmérsékleten a répa,mag 1—2 nap múlva csírázásnak indul. Miután a gomolyok 3—5 százalHikán fehér pon'tlkénit megjelennek a csirák, a magréteg vastagságúi csökkentjük. Igv a hőmérsSkltet á—7 fokra csökken. Ila 5—6 nap elteltével a mag 3 százalékánál kevesebb iiiKÍitű Alrázá'snalk, akikor mégegyszer inegmedvesítjüik. Ha az előbb említett idő .alatt 4—5 százaléknál több csírázik ki, ekkor azomva.l átlaipáfoljuk a magot. Lapátolás aík a Imával csökkentjük a magréleg vastagságát és tehetővé tesszük, Irogy a mag kissé megszáradjon, A jarovizállás befejez- téig 10—15 százaléknál több magnak nem szabad kicsi,ráznia. A Szovjetunió Cukorrépamag telni észt fi Intézete kidolgozott egy gyorsított melegvizes jnrovlzálúsn módszert, ami a répámag „felébresztése“ elnevezést kapta. A mag ilymódon iniV) elökészflés« .3 napig tart. 100 kimagli t 100 liter vizet mérünk. Ezt i vízmennyiséget ö egyenlő részletben adjuk a maghoz. Az első mégnéd vési tést itt is hidegvízzel végezzük, ezért a helyiséget nem szükséges bc- fíiteniímk, A következő napon a helyiség hőmérsékletét 18—25 C fokra kell 'me'iuünk, mivel a második nedvesítés már ugyanilyen hőmérsékletű vízzel történ'». 3—A óra leteltével ugyancsak az előbbi hőmérsékleten végre hajthatjuk a hnnnad’k, n»ajd ugyanannyi idő i>!t ölté vei a negyedik ötödik melegvizes nedvesítést. A Szovjctumió Cukorrépatermesztő Intézete általi végzett kísérletek szerint a répa mag ja ixiviz álisa, vagy melegvizes kezelése mojdnem Monos eredménnyel jár. A kísérletek eredménye világosan megmutatta, lingv a mag előzetes kezelése folytán a terméshozam 10— lő százalékká:1, emelkedik, a répi cukortartalma pedig 0.4—0.5 százalékkal növekedik. Faiskola a ,,Dinamo^-kolhozban A Tatár ASZSZK-bati, a csiszto- polszk-'orületi ..Dinamo'Sco'.hozban 1948-ben három hektáron faiskolát létesítettek. A faiskolában a fejlett agrotechnikai inód-zerek alkalmazása eredményeként tavaly hektáronként 1,050.000 szabvány csőin elét neveltek. Ezzel biztosították a kolhoz száikség. leiét, aöt a szomszédos koihoeolinak ta eladtak vagy .300.000 csemetét. Négytagú munkacsapat dolgozik a faiskolában. Zakirova e’víársnő a •minikacsaput vezetője mestere szakmájának, Egyéni le'.jrsítrnénynormák alnpján folyik a munka, A münlcacsa pat erre az évre js biz'osflotta a c»e- metc-izükiségtetat.
