Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

IMS MÁRCIUS 20 NÄP10 3 Béke-aknán a DISZ-brigád nem fud'a teljesíteni tervét, nem tud bekapcsolódni a felszabadulási hét versenyébe — mert nincs biztosítva a műszaki feltétel Lázár Zoltán, Gadó József (4),-Csiz­madia György, Györkő Károly Gye* nes János, Hlaszni Sándor,, Gvárics Ferenc. Balázs Gyula, Nyitrai László... Valamennyi vidám é-eteiős, fiatal, javarészük iagja a Dolgozó Ifjúság Szövetségének. A fiatalok Gadó Jó­zsef DISZ- ’tikár javaslatára nemrég brigádba tömörültek Béke-aknán, hogy munkájukkal bebizonyí'hassák: méltók a DISZ tagságára ás méltóit arra, hogy Rákosi elvtárs ágy tekintsen rájuk, mint a* párt ro­ham, csapatára. A brigád a második szint második nyugtád keresztvágaton, hetes telep­ben kapott munkahelyet, Kisander István elvtárs vál'tóharmadába osz­tották be őket. Ezen a te'epen a fej­tési és biztosítási munkákhoz ko­moly szaktudás kall és sok tapaszta­lat, amelyet a vájárok hasonló mun­kahelyeken szereznek. Jól tudták ez a fiatalok mégiis bátran nekivágtak a munkának, mert beosztottak kö­zéjül,. néhány régi kipróbált bá­nyászt és ott do'gozott velük Gadó elvtárs Is, a DISZ-titkár. A fiatal vá­járok és csillések szorgalmasan dol­goztak. Napró’-rapra n&tt a teljesí " ményüik és az első dekád végérP már elérték a 108 százalékot. Gadó János DlSZ-fiatal 126 százalékra téliesítet­té a tervét. Gadó József DISZ-'itkár ugyancsak 120 száza'ék on felüli errdménnyel büszkélkedhetett. Büsz­kék voltaic ezekre az eredményekre nemcsak ők, hanem az egész brigád és ez még nagyobb lendületet adott munkájukhoz Egyesek azonban nem nézték jó szemmel előrehaladásukat és látszó­lag „jelenféktelen“ dolgokkal munkájukat megnehez tefték. A műszaki vezetők az eredeti 27-es létszámot lecsökkentették annak e'- lenére, hogy a nagyteljesítményű frontfejtés előirányzata 140 csilléről 160-ra nőtt. A csökkentett létszám a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fél­tésben kevesebb a segédmunkás és a vájárok kényte'enek segédmunkát vég-színi; mint például szerdán Hlasz­ni Sándor, vájár. Ez nem egyedül­álló eset, hanem mindennapos je­lenség. Szerdán csak öt fejtök alap ács működött a fejtésben tehát öt vá-'ár dolgozott a tizenöt közül. A többi segédmunkával volt kénytelen töl­teni az idejét. Súlyos hiba, hogy a fiatalok a ne­hézségek leküzdésére csak ígéreteket kapnak. — Többször szóltunk már Föld­vári András Jcör,’efusze/őne?c —mond ták Nyitrai László és Balázs Gyula csillések, — de mindig csak azt mondja: majd ... Ezért most már nem is szeretünk szólni senkinek sem, mert a majából soha nem lesz semm’-. A f'atslok jogosan vetik fel, hogy a vasutat szabályozni, az alapvága­tot pedi'g bővíteni kellene. Sok he­lyen a törött támfáv akadályozzák a csilléik elszállítását, a vasút lesüllye­dés« miatt pedig az üres csilléket is kém vtél snék háttal tolni. A csille ja­vítással is hibák vannak. Sok osille- kerék pereme kikopott és emiatt a töltött csillék egyrésze megszorul. Ilyenkor nagyon fáradságos munkát végezn-ob- a csillések. Kénytelenek mind az öten segítségére menni a „baj-bajutott' -rak és sokszor fél óra is elmúlik míg újból rendibejöm a szállítás. Természetesen ez gátolja a lejtésben dolgozók munkáját is, mert a töl'tőgiaratbam csak két legfeljebb három csille szenet tudnak tartalékolni, a csúszdákban megáll a „készlet“ és a vájárok is abbahagy­hatják a munkát. Ez naponta több­ször is megtörténik és így a termelés­ben is k'eeés mutatkozik. Főleg ez az o-ki annak, hogy a DISZ-brigád most nem teljesíti a tervét és ehhez még az is hozzájárul, hogy nem ké­szítik be nekik a munkahelyekre a fát. Naponta egy órát rabol el tőlük a f-ahordás is és ez a termelésben sú­lyos veszt zs-éget jelent. A DISZ-brigád munkájának gáüló- jává váltak az olyan jelenségek is. amelyek ugyancsak naponta tapasz­thatok a fejtésben mint például a munkahelyek „kirablása.“ A DISZ- brigád váitóh-armada teljesíti az előirányzatát. Egyrészt azért. mert a Kisander brigádban tapasztaltabb, idősebb vájárok dolgoznak másrészt pedig azért, mert csak saját teijesrí- ményük növeléséért harcolnak. Sok- szoi ácsolatlunul hagyják ott a mun­kahelyeket és ezzel gátolják a fiata­lokat. Szerdán is sok félmunkát hagy­tak maguk után, ami a gyakorlatban aa; jelenti hogy a DISZ-brigád tag­jai töb-b időt kénytelenek ácso!ár- sa! biztosítással tölteni a termelő munka rovására. Éppen azért nem volna szabad ilyennek előfordu’ni, mert a Kisander-csapatban idősebb. A villányi Uj Alkotmány tszcs-ben már befejezték a korai magvak el­vetését. De a munka lendületesen fo lyi-k tová-bb a csoportban. Végeztek az ősziek ápolásával, 143 hold őszi búzát és 60 hold ősziárpát fejtrágyáz­tak. Nincs olyan nap, hogy ne vő. geznének valamilyen munkával Most a kukoricaföld simítózását végzik és a sző'őben dolgoznak a brigád tagjai. A növénytermesztési brigádok már a tavaszi munkák beindulása előtt ver­senyre hívták egymást, de az eddigi munkákban a három brigád közül a 'egjobb eredményt a Vörös Máju-s nö­vény-termelési brigád érte el. A Vörös Május brigád jól megszervezte a mun­kát, tervet készítettek a területek napi munkájáról, ami annyit jelent, hogy minden tag tudja, hogy a kö­vetkező nap mi lesz a feladata, hol fog dolgozni. A brigád tagjai lelkesen készültek a felszabadulási hétre is. Tudatában van annak minden brig-ádta-g, hogy tapasztaltabb vájárok dolgoznak és aakik úgy kellene bánni a fiatalok­kal, mint saját fiainkkal. Egy édes­apa képes talán arra, hogy „megrö­vidítse“ saját gyermekét? Nem ké­pes és nem volna szabad ez,t tenni a kiisanider-brigód tagjainak sem. A cél közös, a DISZ-ilata'-ok is a terv telje- -dtésééri harcolnak, segítsék hát őke ti Indul a felszabadulási hét és a DlSZ-Ií-ataloknak még nincs vállalá­suk. — Mire tegyünk vállalást? — kér­dezik csüggedten. — Talán a rossz műszaki teltételekre? örütnénk. ha a tervünket teljesíthetnénk, de még azt sem tudjuk ilyen körülmények között! Az igaz, hogy a terv nemteljesííé- aéért a DISZ-íiatalok is felelősek, de elsősorban azok felelnek érte. akik nem törődnek velük és kérelmeiket semmibe veszik. Elsősorban Molnár elvtárs, az üzem­vezető a felelős, aki Gadó József elvtárs DlSZ-titkárnak beismerte, hogy egyáltalán nines tudomása ar­ról milyen nehézségekkel küzd a DISZ-brigád. Molnár elvtárs nyilat­kozata nem méltó egy üzemvezetőre nézve, mert azt sem tudja, hogy üzem-ének egyik legnagyobb frontfej­tésében hogy folyik a termelés. A felszabadulási hét megindult, az idő sürget és mindenekelőtt sürgeti azokat, akikre „ Irhák kijavítása vár Béke-aknán, a DISZ-brigád munkahe­lyén. Molnár elvtárs. az üzemvezető gondoskodjék arról, hogy a DISZ- briigád munkáját gátló hibák mielőbb •megszűnjenek és a fiatalok pótolhas­sák a felszabadulási héten többszáz csille elmaradásukat. Harsány: Márta az ő számukra is nagyjelentőségű a felszabadulás ünnepe. Amíg a fel­szabadulás előtt az uraság földjére jártak dolgozni napszám munkába, napfeljöttétől naplement éig, ma a saját gazdáik, a saját földjükön dolgoznak. Tudatában vannak annak is, hogy ha többet termelnek, erősítik a béke tábort és jelentősen növekedik a kö­zös, a saját jövedelmük is. A felszabadulási hétre a Vörös Má jus brigád vállalta, hogy a 20 hold napraforgójukat és a 4Ö hold kukori­cájukat négyzetesen fogják, elvetni. A kukoricánál alkalmazzák a pót-be­porzást, a magasabb terméshozam ér­dekében. Megfogadták, hogy a felsza­badulási hétben minden korai magot elvetnek. Lesimítózzák a gyapotföldet és a 33 hold őszi mélyszántásukat. \ brigád aktív tagjai vállalták, hogy harcolnak a brigád lemorzsolódása el. len. Minden család‘agot beszerveznek, hogv a növényáoolási munkákat ha­táridőre befejezzék. A villányi Uj Alkotmány tszcs Vöiös Május brigádjának vállalása a íelszabadulási hétre Még ezen a héten végezzük el az össze! felszántott területek simítózását A tavaszi talajművelési munkála­tok közül a legfontosabb az őszi mélyszántások tavaszi elsimítózása. Megyénk területén a simítózás elég lassú ütemben halad. Ennek oka, hogy a gépállomások és a termelő- szövetkezetek vezetői nem látják elég világosan ennek az új agro. technikai eljárásnak népgazdasági jelentőségét. Erre bizonyíték az, hogy a pécsváradi gépállomáson és még más gépállomásokon is az a vélemény, hogy gépi simítózás esetén a talaj nagyon összetömörö- dik. Ez helytelen nézet, mert szó. cia-lista mezőgazdaságunkban a cél az. hogy minél nagyobb teret enged­jünk a gépesítésnek, amiből az kö­vetkezik, hogy a simítózást is na. gyobb százalékban gépierővel kell elvégezni. Tovább várakozni nem lehet a simitózással, mert már is késtünk és minden további késés hatalmas kárt jelent. A simitózás gyors befejezése ér­dekében minden gépállomás, terme­lőszövetkezet és egyéni dolgozó pa_ raszt az összes gépi és fogaterőt a munka elvégzésére összpontosítsa, A simitózási munkálatokat, ha nem áll rendelkezésünkre erre a célra készített simító, akkor azt egyszerű bornával és kocsioldalilal is el lehet végezni, mert a simitózás célja, hogy a talaj felső rétegét elporha- nyíts-a és elsimítsa, hogy a talajned­vesség elpárolgását csökkentsük. Ahol elvégezzük a simitózást, ott nem vagyunk kitéve annak a ve. szjélynak hogy az ősszel méiyszán- tott és el nem simitózott. vagy bo­ronáit barázdafelület kiszárad, 'Tiegrö-'rösödik és így vetés előtt tár­csát és hengert is kell használni, hogy megfelelő magágyat biztosít­sunk. Ez többletmunkával jár és így a termelőszövetkezetekben mégegyszer annyi munkaegységbe fog kerülni a tavaszi talajelőkészí­tés. Ezekből kiindulva, ahol még a mai napig nem végezték el a sírni. tózást, ott szervezzék meg a munká­kat úgy, hogy a héten minden ter­melőegységnél befejeződjön ez a fontos munka. A simitózási munkálatoknál ve. gyük figyelembe a gyapotterületek elsimitózásának elsőbbségét, mert gyapotra vonatkoztatva 8—9 napos késés holdanként 0.7—0.8 mázsás terméscsökeknéssel jár. A tudomá­nyos kísérletek megállapítása során azokon a mélyszántott területeken, ahol időben elvégezték a simitózást, ott április végéig csak kilenc száza­lék talajnedvességtartalom párolog el, míg azokon a talajokon, ahol nem végezték el a simítózáist, vagy a fogasolást ott >2 százalékban csökken a talaj nedvességtartalma. Ez annvif jelent, hogy simitózás esetén több, mint 4000 hektoliter vizet mentünk meg kataszteri hol. dánként. Ez a vízmennyiség megfe­lel 100 milliméter májusi csapadék­unk. Gyakorlati bizonvítékaink van­nak arra, hogv azokon a helyeken, ahol tavaly időben elvégezték a sf- miitózást. ott a szárazság ellenére is kielégítő termés volt. IJp az idei kukoricatervünket vesszük alapul megyei viszonylatban, akkor meg kell álllapítani, hogy a simitózás el­mulasztása miatt holdanként 2.5 mázsával lesz kevesebb az átlagter. més. Ebből a menyiségből pontosan 41 ezer sertést lehet kihizlalni. Felhívjuk minden termelőszövet­kezet vezetőségének és minden dol­gozó parasztnak figyelmét, hogy ne várjanak ezzel a fontos munkával, hanem azonnal végezzék el. Bencze János megyei tanács mezőgazd. oszt. Látszatboronálás — rossz munkaszervezés A szigetvári Kossuth tszcs-bcn mórt folynak a tavaszi munkák. A csoport jelentős nehézségekkel küzd, mert kevés fogat áll rendelke- zésükre. A vetésre mindössze csak egy fogatot tudtak beállítani, mert két fogatnak állandóan boronálni kell a szigetvári gépállomás hanyag mun­kája miatt. A gépállomás traktora fel­szántja ugyan a földet, látszólag meg is borona Íja, de azt nem lehet munká­nak nevezni, A látszat kedvéért az eke ulán akasztanak egy könnyű mag­takaró boronát, amelynek alig van néhány foga. de ezt Is többször fel­dobják az eke tetejére, hogy „ezzel se legyen baj/4 Az utolsó kilenc hold tavaszi szántás felén egyáltalán nem vontattak boronát. Mast már két napja fújja-szárítja a tavaszi szél és a nap a frissen szántott földet. A csoport vezetői pedig a gépállo­más agronőmusával együtt sorhaii szemet hunynak a hibák felett. Az ő hanyagságuk miatt az ősziekből egy­általán nem vetett keresrtsorosan a esoport, de a tavasziakból Is. csak öt holdat vetettek új módszerrel. A te. tőmagot is azon mód vetik a földbe, "hogy azt a vasútállomásról elhozták. Pedig tudhatnák, hogy a magas tér- mésbozí-m eléréséhez nem elég csak h szántást elvégezni és azon mód, bele. vetni a magot, minden csávózás r ”» kUl. Az ősziek ápoloását is el lehetett volna végezni, ha több gondot for­dítanak a munkaszervezésre, a műn. kafegyelem megszilárdítására. De a 20 tagból mindössze csak kilenc jár rendszeresen dolgozni, ezek Is férfiak. A nők pedig a levágott gyümölcsfa ágakat rakják össze a gyümölcsösben, ahelyett, hogy a gyenge őszi vetése­ket fejtrágyáznák. Ezen a helytelen munkaszervezésen a csoportvezetőknek sürgősen változ­atni kell. Most az a feladat, hogy a tavaszt munkákat határidőre elvéscz- zék, utána majd lehet a gályát össza- rakni a gyümölcsösben. Azoktól a ta- .'októl pedig, akik nem járnak rend szeresen dolgozni, a mulasztott na* pókért vonjanak le munkaegységet. ISMERD MEG BARANYÁT! A Mecsek barlangjai. .. Az Ismcre’.terjcsztő Társulat belépődíjas előadásainak 2. előadását dr. Gebhardt Antal, a Természet tudományi Múzeum osztályvezetője tartotta, „A Mecsek barlangjai, különös tekintettel az abaligcti bar- lan«ra‘‘ címmel Az alábbiakban közöljük az érdekes előadás lényegét. Ha a Mecsek mészkőben gazdag hegytömegét közelebbről vizsgáljuk, az; tapasztaljuk, hogy min>t_ min­den karsztos mészkövet — számta­lan, kérésztül-kasuí húzódó repedés, szakadék és vetődés hatja át. Bar’.ar- g-ok képződésére elsősorban az ilyen '«epek alkalmasak. A lehulló csapa­dékvíz mielőtt a mészkőbe kerülne, dús humuszt,alajön szivárog keresz­tül, miközben annyi szénsavat vesz te’ hogy azzal a mészkőbe Új va; vegyi munkáját megkezdheti. Minél reped;zettebb, eziakadékosabb a kő­zet, annál több támadó pontja van ti víz oldó erejének s annál gyorsabb , lefo'yása a barlangképződésnek. A víz kémiai oldó hatásának azonban segítségére jön annak mechan.kaí munkája is. Utóbbi tágítja a hasade- kokat, majd üregekké bővít; ki 8 egymássá' hálóra szerűen összeköti. A kialakulóban levő barlangban a víz medre zegzugos, vízesésekké, megszakított, útjában tör, zúz, rom­bol s eltávolítani igyekszik mindent ami útjában van. A barlang üregeibe beszivárgó víz- cs«ppekbö! az oldatban lévő szénsav gázállapotban elillan a mész pedig kiválik, s vékony, hártyaszerű burok »lakjában, gyürperemhez hasonlóan Terakódik. Ä vízcsepp ékből évszáza­dokon és évezredeken át kiváló m észanyagból keletkeznek a barlang bo’tozatáról le’ógó függő — és a ta­lapzatról a mennyezet felé tornve- suló álló cseppkövek, amelyek idő­vel oszlopsztrűen egyesülhetnek. A barlang- és cseppkőkópzödés fent vázolt folyamatát részletesen is­mertetve e’őadásomban rátértem azok ra a veszedelmekre, melyek a bar­langkutatót még gondos felkészült­ség és előrelátás mellett is a föld- r alatti üregekben lépten-ivómon vá- rallanul fenyegetik, e ezekre a vészé, démekre saját tapasztalatomból vett példákkal igyekeztem a figyelmet felhívni. Mint minden barlangvidéken úgy a mi Mecsekünk számos, helyén is gyakran találhatunk olyan kisebb- nagyobb terjedelmű tölcsérszerü hor­padásokat — töböröket, — melyek a felszínt borítják. A töbörök feneké­re leereszkedve, itt nem ritkán függő, legesen folytatódó, akna szerű nyila­dékot — zsombolyt — vehetünk ész- re. melybe nagyobb cső rések alka’- mával a tölcsérben összegyűlt csa­padékvíz, néha örvénylő forgással, ismeretlen mélységek felé tűnik el. Ezek a töbörök a Mecsek vízleve­zetői s egyúttal vízfogói a barlan­goknak is. Ismert barlangjaink fölöt- és azokn-v látszólagos folytatásábar ez'ke* a töböröket mindenütt meg­találjuk. Hasonló karsztjelenségek legsűrűb­ben a mániái ,.Kőlyuk“-ba.rlang kör­nyékén jelentkeznek s már ebből a megiá'iap'tásból is következtethető, hogy Mecsekünknek legkiterjedtebb barlanghálózata a mánfa; barlangi­hoz kötött. Egy évszázaddal ezelőtt a barlang vizes sáros és szűk siká­torai osak nehezen voltak járhatók, de 1927-V.n le’kes bányászcsapat 116 köbméter föld- és kirobbantott szitkle- fömeg kihordása után azt ma már mintegy 60 m távolságig járhatóvá tette. Hogy a barlang hozzá nem fér hető része nagytérjedelmű, bizo­nyítja az a körülmény is, hogy ára­dások alkalmával a barlangi patak a föld mélyéből nem ritkán nagyon szép cseppköveket hoz a külszínre. Egy másik érdekes baiCangun/k az orfűi ,.Vízfő“-’>arlang. mely azonban jelenlegi állapotában egyáltalában nem járható mert kapuzat., besza­kadt és sziklatörmelék torlaszolta el. A sziklatomé!ék alól kifolyó kris- fó'vtiszta patak olyan bővizű, hogy Pécs város vízellátásának kibővítése céljából tervek között az is szerepel hogy a ,,Vizfő“-biarlang vizét a pécsi zízhá'ózatba bekapcsolják. Ennek érdekében a barlangnál nagyszabás’ feltárási munkálatok indultak meg. A rákos! „Sárkányfoirás“ inkább tudományos szempontból érdekes. — Időszakos vízikiiörésű forrás ez mely függetlenül az időjárási viszonyoktól szabálytalan időközökben tör ki a föld mé'yéből s a víz,kitörést messzi­re elhailható zúgás előzd meg, A for­rásnak ez a gejzírekre emlékeztető, érdekes tünete valószínűleg a köte­kedő edények fizilkai törvényeire ve- zethe'ö vissza. A Melegmányt-völgyben néhány év­vel ezelőtt a lelkes úttörő fiatalság által feltárt barlang nehezen hozzá­férhető. Erősen lejtő, szűk sikátoro­kon keresztül csak hason, vagy há­ton csúszva lehet lejutni a rendkí­vül sáros, vizes barlangba, melyben három kisebb tavat találunk. Leg­nagyobb özek közül a hátsó üreget kitöltő harmadik melyen csak úsz­va lehet a további előrejutást aka­dályozó szemközti szilclafa'ig eljutok A tavakat tápláló barlangi csermely vize a föld alatt eltűnik s a meleg- mányi két — egymás mellett feltörő — forrás vizeként tör a felszínre. Legismertebb és legnagyobb barlan gunk az ab alig et'-barlang, melynek hajdan csak az előürege volt, isme­retes. Ebből szűk garaton át nyakig viz.ben gázolva lehetett csak előre­jutni, amihez naqv elszántság kellett. Ma már azonban a bejárati szakaszt annyira kitágították, hogy a 466.8 m hosszú barlang az annak végét jelző tavacskáig kénvi'mesen járható. Itt azonban a barlangnak még nyilván nincs vége. mert a barlangi patak egy vízszin alá merülő sz'kladarabot alulról megkerülve és mély iszappal kitöltött szifót alkotva, — csak folytatásaként jelentkezik annak a patakriak, mely az ismeretlen föld­alatti üregben tőlünk elzártan cső:- gedez. A mecseki barlangok vízrajzi- kő* és fénytani, valamint egyéb környe­zeti viszonyainak részletes ismerte­tése után azoknak a biológiai kuta­tásoknak eredményeire hívtam fel a figyelmet amiket a kutatók évtize­deken át a barlangokban végeztek. Ennek eredményeként a mániái „Ke- lyuk“-bar!angból 159, az Aba’igett barlangból 184 állatfaj vált ismere­tessé, köztük 12 olyan faj is. mely az egész földön kizárólag csak a Me­csek barlangjaiban fordul elő. Ezek­nek tudományos becse azit a megá • lapi'tást adja, hogy a földitörténet harmadkorszakának évszázadokra visszatekintő Időszakából maradtak ránk s így mint „élő kövületek“ fej lödéstani szempontból felbecsülhetet­len tudományos értéket képviselnek. A Mecsekben lépten-nyomon fel­ismerhető karsztjelenségek tanulmá­nyozása céljából szervezett kutató­brigádok számára, tapasztalt vezetők irányítása mellett számtalan olyan feladat vár, melynek megoldása úgy tudományos, mint gyakorlati szem­pontból egyaránt sikeres eredmény- nyel biztat. dr. Gebhardt Antal A Társadalom- és Természettudományi IsmeretterjesztS Társulat el­határozta. hogy a mecsekszabolcsi dolgozók kérésére az „Ismerd meg Barxnvál4' c. előadássorozatot a mecsekszabolcsi kultúrházban In meg. indítják. A ieíközelebbi előadást dr. Dombay János, a Janus Pannonius Mú ­zeum í<'a7gatója, neves arehenló mis tartja 27-én délután fél hét órai kezdettel, ugyancsak o dr. Doktor Sándor kultúrházban: ,.Az őskort éo'u tészvt emléket, s az első falusias jellegű települések a Mecsek hegy­ség vidékén'4 cínimeL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents