Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-15 / 63. szám
4 napló 1953 MÁRCIUS t» ISMERD MEG BARANYÁT! A TerniéKzcttuduinányl Történelmi és Irodalomtörténeti Társulatok előadássorozatának első előadásában tir. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos ínlézet igazgatója a Mecsek címmel tartott nagysikerű előadást. Az előadáson megjelent nagyszámú hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta a színes, érdekes é.s amellett tudományos előadást. Alább közöljük az előadás egy részének Ismertetését. ‘ ' Mecsekről szóló előadásom anyagóból az alábbiakban kiemelek e«'y szempontot, amely jellemző a szó eiálkta torul életszemlélet módszeré re: Amikor valamely természeti jelen séget vizsgálunk és leírunk, sohasem szabad elkülönítve, környezetétől függetlenít1 néznünk. Pedig a letűnt poí. gári tudomány így nézte a jelensége, két. A Mecsek.hegységről w, meg a többi hegységeirdtröl vannak ért-eke- ztsemk, amelyek a hegység különféle mozgásáról, süllyedéséről és emelke déléről, a hegységet építő kőzetek gyűrődéséről és töréseiről adnak «iáin o* anélkül, hogy 'kielégítő feleletet adnának arra a kérdésre, mi okozta végeredményben ezeket a mozgási folyamatokat. Érthető, hogy a polgári tudomány éppen azért, mert Elszigetelten nézte a jelenségeket, sokszor nem vette észre a legdöntőbb tényezőket, melyek nemcsak egy hegység gyűrődésében, emelkedésében, vagy süllyedésében mutatkoznak meg, hanem vízszintes irányú eltolódásaiban, egyes darabjainak tekintő. Íves távolságra való elvonszolódásá. ban. A szocialista tudomány dialektikus *ze mié'ötének felbeMtilhetetlen a megtermékenyítő hatása a tudományos kutatás minden területénél. A rai hegységünket, a Mecseket sem vizsgáíj'nk önmagában, hanem mint a földkéreg nagy megmozdulásaival együtt mozgó parányi elemet szemléljük. így értjük meg, hogy hazánk területén mutatkozó földtani jelenségek nagy egészében kísérő jelenségei annak a mozgásnak, amelvnek során Afrika hatalmas kontinentális tömbje a földtörténet folyamán több Ízben ée&ak felé tolódott el és ebben a mozgásában összeütközött Európa földségtömegével. Ennek a mozgás, aak T^dig a Föld tengely férd őségéből származó röpítő erőben, a' forgás változó sebességében és ezzel ka.p. oftolato* más. még sok tekintetben felderítésre váró kozmikus okokban rejtik magyarázata. *gyes területek éghajlata szempontjából érthető hogy döntő fontosságú, mlkép helyezkedik el a terület, milyen közel vagy távol fék. szik az egyenlítőtől vagy *■ sarkok, tói, milyen magasan áll a tenger szintje felett és milyen távol van az óceánoktól. És mivel a kéreg örökös mozgás» miatt ezek a tényezők örökké mozgásban vannak, érthető, hogy i növényzet és az állatvilág is szüli leien alkalmazkodni kénytelen. — idejétmúlté elemek kihalnak, új elemek kifejlődnek. Ebből erednek tehát íz éghajlat nagy változásai, a nagy éghajlati korszakok. I>e ebből ered a Föld szilárd' kérgének is sokféle bonyolult megváltozása is. A szilárd kéreg nem vastagabb ■50—dO km.nél. Ez a Főid íXfi'ó km hosszú sugarához képest a hártyánál Is vékonyabb. Igen érzékeny tehát n szilárd kéreg. A könnyebb fajsúlyú tömegek, a kontinensek kissé kiemel, kednek a nehezebb fajsúlyú kéreg, anyagból; ez a nehzebb fajsúlyú kéreg az óceánok fenekén mutatkozik mvg. A kontinensek főleg szilícium és alumínium kőzetekből állanak. Az óceánok fenekén elterülő kéreg tehát nehezebb kéreganyag, amelyen mint ogy úsznak a könnyebbfajsúlyú világrészek. Már ebből is világosan következik, hogy a kétféle anyagú é- igen vékony szilárd kéreg, a Föld forgásából eredőleg töréseket, az egyes tömegek összetorlódása Helyén pedig gyűrődéseket szenved. Valóban a nagy hegyláncok mind a kon-tinen. sok tömegeinek ösez e t o r! ód i'usáb ó ’ származnak. • Schmidt Blegius Róbert híres geo. rneohanikus tudósunk mutatta ki azo. kát a mozgási folyamatokat, melyek nyomán p-eidául Európa és Afrika tömege hol egymjje-hoz közeledve hegyláncokat gyűrve torlódik össze, hol pedig szétlazulva, egymástól távolodva földközi tengerekét alkot a két világrész között. A földkéregnek ezek a nagy mozgásai okozták a hegy ségeink, — így a Mecsek szerkezeté ben is felismerhető gyűrődéseket és tették lehetővé a tengerek előnyomulását a lazulás, a süllyedés idején. Hogy milyen nagyméretű volt az ilyen mozgás, az emberi szemlélet szem. pontjából megítélve, mutatja, hogy pl. azok a fiatal, az utolsó tengeri állapotból származó parti hoinokréte. gek, melyek nálunk Nagyárpád. Basamalom környékén a dombhátakat alkotja, az Alföld alatt, több helyen “000 méternél is mélyebben feküsz. nek. De már a Dráva kavicsos tik melóké alatt is több, mint 1000 méterre becsülhetjük e lesüllyedt fiatal rété gek mai helyzetét. A -legújabb műszeres mérések igazolják, hogy a Mecsek emelkedőben van, a Drávavölgy pedig süllyed. Nincs tehát sehol és soha „nyugalom“. r gondolatok segítségével vili gusabban látjuk a szocialista tudomány útját-, mely mindig összofilggé. selben és ellentéteiben, és mindig minden részletet az egész tartozékaként szemlél. Csak így tudjuk megérteni helyesen hegységeink állapotát. Ebből a helyes szemléletből pedig sok minden következik. Hosszú enne felsorolni, hogy ez a dialektikus és történelmi materialista szemlélet mennyi gazdasági előny megismerésé, nek 'Lehetőségét rejti magában. A Un. taté a történeti fejlődé» ilyen szem. életével megtalálja az elvetődön és messzebbre el vonszolt szénit üzletet, a mélybesüllyedt karsztos mészkövet nyomon követheti a fiatalabb rétegek alatt és a móiykarsztból vizet termelhet ki. Meg tudja jelölni a helyet- ahol gyógvftóerejíi }iévf orrútokat f:i kaszthat a mélyfúrások segítségével. Másutt érceket kutathat és mindenütt láthatja a jelenségek összefüggését, ennek mértékét és módjai, megbecsülheti a, népgazdaságunk számára hasz. no» alapanyagok mennyiségét és mi. Ivenségét. >■ I . gy érthető, hogy folyamatban van hazánk földjének teljes részleteiben, minden természeti jetenoégre kiterjedő tudományos újra.felvé-to'e- zése. A területet részletesen be kel'! járnunk éspedig nem egy szakember nek, Iranern a sokféle szakembernek együttesen, hogy így a jelenségek közt fennálló dialektikus kapcsolatok minden szakma szemszögéből vi, 'ágossá váljanak előttünk. A mecseki tájon ilyen szocialista .módon dolgo. zik ma a Dunántúli Tudományos Intézet. Munkacsoportja, geológiai, geomorfológiai, vízrajzi, éghajlattani, növényföldrajzi és ‘talaj földrajzi szempontok szerint dolgozik. A szak. emberek a szovjet módszerek alkalmazásúval. az ti. n. komplex kutatómunka módszerével új szempontokat adnak, teljesebbé teszik egymás anya. gát. Mindig szemelfttt tartják ax elmélet és a gyakorlat szerves egységét. Szalxí Pál Zoltán * A belépődíjas előadássorozat legközelebbi (harmadik) előadását március 27-én, délután fél bét órai kezdettel dr. Bombay János mú* /.enniigazgató tartja „Őskori építkezések 5 az első falusias jellegű települések u Mecsek vidékén1' Ciliiméi, Jegyek a dr. Doktor Sándor kultiírntlhonban és a Természet tudományi Társulatban kaphatók. \ FEHÉR JÁNOS ÉS JEAN LEBLANC Egy francia paraszt gondolkozni kezd . . . Fehér János elgondolkozott az elmúlt esztendőről. Arrn gondolt hogy ha Hz évvel ezelőtt érte volna ez az aszályos esztendő családjával együtt koldusbotra jutott volna, éhség és nyomor fenyegetné a három apróságot U. Dobra került volna az bt hold. Azaz nem /s öt. csak kettő, hiszen a hármat már 45-ben kapta. Most máshogy történt. Segített az állam, segített a gépállomás. Ha neni h múltak el nyom nélkül a természet okozta károk — tételemre még sincs ok. Persze, többet várt ettől az évtől. A többiek, a termelőszövetkezetben, sokkal jobban jártak. Több a jószág több a termés több a pénz. Fehér János elaondolkozoti... * Másfélezer kilométernyire. egy kis lrancia tahiban Jean .Leblanc, francia paraszt vetett számot az elmúlt esztendővel, a kis Jeanra gondolt. akit novemberben vitt el a tüdőgyulladás. Könny szökött a szemébe. amint a kisfiúra emlékezett, vékonyka kabátjában. Hiszen ha jutott voltra meleg kabátra, vagy legalább orvosrn és gyógyszerre ... Nehéz a másik két gyerekkel is ... Juliette mezítláb jár az iskolába. Gábriel pedig kimaradt, mert Durand ifr a bérlő adott neki munkát. Sokai számít az a néhány írank is amit a gyerek megkeres. Az asszony! Hajnaltól estig robotol, kinn a földön, otthon, meg a gyen- kekkel. A lelkész, aki minden héten egyszer ellátogat, \dgasztalja őket. Azt mondja, bízni kuli, hinni kell és dolgozni kell. Hn sokat dolgoznak, iá lett a bérlőnek az országnak jó lesz nekik is. A túlvilágon p dig majd mindenért kárpótolják őket. De miért van az, hogy Durand úr már üt, ezen a világán juthat hozzá mindahhoz, amiről Jean Leblancnak cs családjának még álmodni is tilos. Jean Leblanc összeráncolja homlokát. Arra a sokszázezer hektár termőföldre. 'szőlőre, legelőre — az ország összes földjeinek háromnegyedrészére — gondol, amely „ földbirtokosok és bérlők kezén van és orra. hogy napról-napra több paraszti töld kerül árverésre. Az újság arról ír, hogv húsz évvel ezelőtt éppen két- szerannyí tíz hektáron aluli birtok volt °z országban mint ma. Talán még is meg tudnának élni legalább azok, akiknek megmaradt a földjük. De nem lehet: a nagy birtokol: nem. engedik lélegzethez jutni őket. Övék a gép, a műtrágya, minden. Többet jprmel a nagybirtok. Durand őr szőlőjében minden hektárról százhúsz hektoliter bor voll n hozam, g parasztokén jó, ha negyven. Az ország húszezer nagy szőlőbirtokosa több bort ad el mint a máslél- mlllió szőlősgazda. Gépek gépek kellenének a parasztoknak is. De hogyan1 Sokszor megír la mát az H'imnn • országban müvén kevés c mezőgazdasági gép. Agyit. repülőgép: arra nem sajnálják a pénzt, de gépet, hogv többet termeljen a francia föld. — azt nem bírja el a költségvetés. Ami gép van, az sem a parasztoké. Jean Leblanc jó gazda. Tudja ő, hogyan lehetne több termést elérni, össze is logoit néhánv barátjával, hoav közösen vásárolják meg amire szükségük van. De mire együtt volt a pénz amit rászántak (két évig koplaltál.: a pénzt) — füstbement a térj.’: felszöktek az árak. öt évvel ezelőtt harminchárom mázsa búza áráért lőhetett vásárolni egy kaszálógépet, ma hetvennégy mázsa ára kellene. Egy teflefölöző gép ezerháromszáz, liter tej árába került, ma kétezerért se kaohal A szőlősöknek' még nehezebb. Hat hektoliter áráért vehetnek annyi rézgáltcot, amennyit öt éve egy hektolilirért kaptak. Miért nem ezen segít a kormány? A kormány! Vagonszámra hozza be küllőidről n burgonyát, a húst, a tejterméket, hogy még jobban letörje a mezőgazdasági árakat. Es az adók. Mindig új és új adók. Jean Leblanc lassú mozdulattal mégis csak meggyujtja a lámpást. Komolyan, összeráncolt homlokkal néz a lángba. A nyomorúságra gondot és arra, hogy mikor a városban járt milyen sok amerikai Puttónál látott Kind; jó mindez? Homlokán mélyebbé válnak a rár- cok. Érzi hogy nem elég gondolkozni erről: Cselekedni is kell. Lám, ffaute-Garrone megyében elkergették a parasztok az amerikai repülőterek építőit. Háromszázan mentek együtt, kitépték a. jelzőoszlopokat, összetörték a hangár vázát Aisne-ben is jól szervezkedtek: paraszt őr ségek ügyelnek a íöldekre Cselekedni kell. A városok közelében. ahol a gyárak vannak, ott már cselekednek is a francia parasztok. Ott a munkások, a kommunisták mutatják számuk rn az utat Ö maga. Jean Leblanc, sem venne részt a békemozgalomban ha Simone elvtárs nem magyarázza el néki hogy mi az összeiüggés az ő nyomora és az amerikai katonák között. De most már látja az összefüggést és sokan mások is látják a faluban. Meg is szervezték a békebizottságot, a küldöttük ott volt Parisban novemberben a békelcongresszuson. Es ott rotate a francia parasztok Becsben Is, a népek kongresszusán! Igen: a Iran. cia paraszt már jól látja az utat, amelyet követnie kell. Jean Leblanc ieláll, gondolatai messze szállnak. Azokra a távoli országokban élő parasztokra gondol, akikről a kongresszusi küldöttek beszéltek a beszámoló gyűléseken. Azok : a, akik már nsm ismerik a nyomort, a rabságot, a holnaptól való félelmet. Azolcr,, a Fehér Jánosokra gondol, a lengyel és cseh magyar ét román, bolgár, német, kínai, albán Fehér Jánosokra, akik számára már a Szovjetunió parasztjainak boldog élete mutat irányt. Az arcán kisimulnak a ráncok. Tudja, biztosan tud/a, hogy n Jean Leblanc-ok. ki fogják harcolni hogy a Fehér Jánosok útját járhassák. H. F. Tanuljunk a* élenjáró szovjet mezőgazdaságtól A szovjet burgonyatermesztők tapasztalataiból „A burgonya... ültetését 8— 12 Celsius fokos talajhőmérsék. létnél meg kell kezdeni és áp- riüs 3IHg be kell fejezni.“ (A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozatából) A Szovjetunió nemzet,gazdaságában igen nagy jelentősége van .a burgonyának. Felbecsülhetetlen értékű mint emberi táplálók, Ipari nyersanyag és mint állati takarmány. A szovjet tud Hiányos és kutatóin,tízetek munkatársai a bő termések mestereivel együtt már kidolgozták azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyeknek segítségével fokozni ,6116; a burgonya terméshozamát és olyan vidékeken is meg Oehet honosítani ezt a kultúrnövényt, ahol évidig v itáséin termesztették. A vetötiu'-a.n» a átválogatása és a e«öcsreszék készítése A terméshozam növelésének egyik fel étele a jóminöségű és fajtiszta ve- tőburgomya biztosítása. A vetőgumó előkészítésének első lépése a téli tárolás utáni átválogatás. Az átválogatás alkáliméval kiselejtezik a sérült, a barna folios, a száraz, továbbá a nedves, rothadó sós gumókat, ültetés céljára a legszebb, nagy, az illető faj* Iára alak és szín tekintetében jellegzetes gumókat válogatják ki a kólón /.okban és a szovhozokban. A vetőgumókat nagyságok szer-in' kél három csoportba válogatják szét. hog v később mi n den csoportot külön- á'-'lóon ü'!ti-:,ssenek. Nagyon fontos körülmény a vetőgumó nagysága. A bő termések mesterei eredményeiket remi szer'u'i nagy gumók ültetésével érték el, A nagy gumók "erősebb csirákat és hajtásokat adnak s a növény fejlődésének első szakaszában gazdagabb nedvesség- és tá panyagf orrá sül is szolgálnak. Amennyiben a gazdaság nem rendelkezik elegendő mennyiségű «.úgy vetőaumóval, az étkezési burgonya csúcsrészeit is fel. lehet használni. Fontos szempont, hogy mekkora legyen a csúcsrész. Ezen a téren a csákinszki burgonyakísérleti lelop a következő eredményekre jutott: Csúcsrész nagy közepes kis Ilúsva.stagság középen 1—1.5 cm 0.5—1 cm 0.5 cin Termés hektáronként 220 mázsa 222 mázsa 200 mázsa Csúcsrésieket készíteni lehet egész télen át, a tavasz; ültetésig. A csúcs- résznek annál nagyobbnak kell lennie, minél nagyobb a gumó. A levágat csúcsTész ~Ccgalú'bb 10 gramm súlyú legyen, de elértieu a 20—28 grammot is. Hetven grammnál köny- nvebli gumóról nem szabad levágni a csúcsrészt. A burgonya ültetés előltl iarovizálása Nagy gondot fordítanak a Szovjetunióban a burgonya ültetés előtti ja* rovizálására. A gnouszovi burgonyakísérleti állomás adatai szerint Bjeln- russziában homokos agyagtal.aju földön a Berlicliingen-burgonya terméseredményéi elég erősen (68.9) mázsa, a korai Rózsalnrrgonya és az Oszthot- burgonyafajta terméseredményét pedig valamivé! kisebb mértékben (55.6, illetve 46.7 mázsa) emeli a jarovizá- cló. A burgonya jarovIzálásóhoz világos, 12—15 fokig melegíthető helyiség szükséges. A jarovizálás 35-—40 napig tart. Nappal.; fény csak a csírák ki* fakadásáiiak időpontjától kezdve szükséges,. A burgonya csíráz,lakására szánt helyiség nappali világításának olyannak kell lennie, amilyen a lakószoba világítása, hogy a csirahajbások a csiráztatás bosszú időtartama alatt ne nyúljanak meg 1—1.5 centiméternél hosszabbra. Arra kell törekedni, hogy ■ovid, sötétzöld és erőteljes csírákat kapjunk. Ennek érdekében a burgonyát háromsoros vékony rétegekben kell csíráztatnunk. Liszenko akadémikus megállapítása szerint a helyesen kérész tülvitt cstrázta'.ás jaro vi ráció is. A dolog lényege nem az, hogy a kiT.tetés élőit csíra,hajtásokat kapjunk, hanem, hogy ezeknek a csírahajtásoknak alsó részéhen gyökérhajtások is fejlődjenek. Csíráztat ás céljára bármilyen világos, meleg helyisége1, használhatunk. A sötétben végzett csíráz tatásnál nyert nyurga fehércsirák törékennyé válnak: az ilyen burgonya nem alkalmas kiiilte'ésrc, m:vei az első csírák összetöredezése csökkenti a termést. Hogy minden gumó egyen,le'esen csírázzék, otv,kor-olykor nagyon óvatosan át kell a gumókat raknunk, hogy az alsó guanók a jobban megvilágítót t felső rétegbe .kerüljenek. Egy négyzetméternyi padlón 55—60 kiló burgonyát helyezhetünk el 2—3 rétegben. A hely gazdaságos kihasználási céil jából jobb a burgonyát körülbelül 130—160 centiméter szélességű fa- polcokon csíráztatni. A polcokat a gumók jobb megvilágítása céljából 45. centimeter széles léclóból vagy Tudókból állítják össze, mégpedig úgy, hogy két tót és félcehtíméterea hézagok legyenek. A hézagokon keresztül alulról is kapnak fényt a gumók. A polcok szegélyét 10 12 centiméter magasra készítik. Az alsó po cot a. padlótól 50 centiméternyi magasságban állítják fel és erre is helyeznek burgonyát. A polcokat 4—5 emeletesre (50 centiméteres térközöket hagyva) készítik. Csiráztatás sötét helyiségben Világos helyiségei,, hiányában a burgonyát- bármilyen meleg és sötét helyiségben is lehet csíráztatni- Ez az előbbi módszertől csak abban különbözik, hogy a burgonya csírázita- Tását sötétben sokkal később kell megkezdeni, 10—15 nappal az ültetés előtt. Csak olyan burgonyát szabad sötétben csíráztatná, amely tavaszig nem hajtott még csírát. Ennél a módszernél a burgonyát félméteres vastag rétegben öntik a padlóra, illetve a ládákba vagy kosarakba. Amikor a középső vagy alsó g,uniók csirái elérik a 0.5—1 centiméter hosszúságot, a helyiség hőmérsékletét 1—2 fokra csökkentik, hogy megakadályozzák a csírák további növekedését, A burgonya csíráztatását sötétben ■ úgy i.s lehet végezni, hogy a gumókat átrétegezik nedves homokkal vagv tőzeggel, ami a csírákon jó gyökerek kifejlődését teszi lehetővé és gyorsabbá válik „ kiültetett burgonya további fejlődése. A gyümölcsfák trágyázásának korszerű módszerei Irta: SZ, RUBIN, Sztálin-dijas, a mezőgazdasági tudományok doktora A szovjet emberek jogos büszkeséggel ismételhetik Micsurin szávait; „Örökre elmúlt az a kor; amikor a gyümölcsöskertek á földes uraké és a gazdag kulákoké voltak. Örökre eltűntek a különálló félvad, régi fákból álló terméketlen gyümölcsösök. Elérkezett a magas kultúrájú kertészet virágzásának kora.“ A szocialista kertészet sztaüánovis- tái által alkalmazót), módszerek között fontos szerepe van a szakszerű trágyázásnak. A vezetésem alatt átló Umányí Mezőgazdasági Főiskola gyü- mölcstermeszitési tanszékének tudományos munkatársaival és hallgatóival hosszú éveken keresztül tanulmányoztam a trágyák hatását a gyümölcsfák terméshozamára. Megállapítottuk. hogy a legjobb eredményeket akkor érire tjük el, ba a szerves trágyáikat a műtrágyákkal együtt visszük a talajba. Az évek során alkalmazott. egyoldalú műtrágyázás ugyanis fokozta a talaj sav tártál mát és gyöngítette fizikai tulajdonságait. Ebből azt a következtetést vontuk le. hogy a kertekben feltétlenül szükséges a szerves és a műtrágyák együttes alkalmazása. A trágyázás azonban egymagában véve nem elegendő a gyümö’csösker- tek terméshozamának fokozására. — Ugyanolyan fontos tényező a szakszerű talajművelés is. Kísérleteink eredményei alapján azt ajánlottuk az ukrajnai kolhozoknak, hogy a talajszerkezet megjavítására kertjeikben a fekete ugarb.P rövid időre (másrfé! évre) vessenek évelőfüveket, továbbá esillagfürtüt zöldtrágyának. A háború előtt kezdtük meg * mélytrágyázással kapcsolatos kísérleteket. Megállapítottuk, hog,r a kertekben mély talaj művelésre van szűk ség, ami viszont g y oké r sé rü lések el okoz. Kutatásaink során bebizonyosodott hogy egyes feltételek mellett a gyö- ráérzet bizonyos sérülése nem veszélyes. a késő ősszel végzett mély talajművelés például az alacsony hőmérséklet miatt kedveződen a gyökér újranövésére. Ha a sérülés korábban történik akkor a fa még ősszel új gyökérhajtásokat fejleszt és kedvezően áttelel. Hogy a minimumra csökkentsük *• gyökéizet sérülésének veszélyét, azon voltunk, hogy a kert beültetés® előtt mély talajművelést végezzünk. A fekete földes területeken új gyümöl. esősök telepítése előtt a talajt 60 centiméter mélyen teljesen felszántják. A tanszék tudományos munkatársainak és hal Igát óinak kollektívája ma már a kolhoz- és a szovhoziker- tészekke] a gyümölcsös gépesített málytrúg-yázásának módszereit keresi, amelyek biztosítják majd a gyű' m ölesfák gy ők é r re ndsz erének megóvását
