Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-14 / 62. szám

MM MÁRCIUS 14 NAPLÓ KÖSZÖNTSÜK FELSZABADULÁSI HÉTTEL ÚJ MUMÍAHŐSTETTEIiKEL ÁPRILIS 4-ÉT A D SZ Barcmyamegyei Bizottság március 15-éveJ kapcsolatos jelszavai A megyei pártbizottság vándorzászlaját a vasasi Gradwohl-körlet bányászai nyerték el Baranyamegyei fia'alok! A 48-as ifjakhoz hasonlóan váljatok hazánk, függetlenségünk, szabadságunk hű vé -leimezőivé! Baranyamegyei fiataok! Tettekben mutassátok meg lángoló hazaszere teteteket drága, szabad, szocializmust építő hazánk iránt! Baranyamegyei fiataok! 43-as ifjúság büszke örökösei! Még szorosab­ban zárkózzatok fel pártunk, Rákosi elvtársunk, szabadságunk, boldog éle. tünk legfőbb őrzője mellé. ló munkával, jó tanulással legyetek tanubizony sápot hazánk szabadsága, hazánk szocialista építése iránt érzett felelősség, érzetetekről! Bánvász és üzem! fiatalok! Teljesítsétek pártunktól kapott megbízatás- tokát, váljatok a termelés rohamcsapatává! Egyetemi, főiskolai, középiskolás és ut'örö fiata’ok! Mutassátok meg hűségt-ket a 48 as Ifjak eszméi iránt, szabad hazánk iránt! Tanuljatok olyan szorgalommal, érje'ek el olyan eredményeket, hogy az dolgozó népUnk, pártunk iránt érzett mély hálátokat tükrözze vissza! Baranyamegyei ifjak, lányok! Haza szereteteteket Petőfi szelleme hassa át Hazánk szocialis'a épttésével, felszabadítónk, a szovjet nép Iránt érzett hűséges ragaszkodással legyetek a béke fenntartásáért folyó nagy kUzde lem harcos katonái! Emikor az á!!am!th za'ls:g csak papíron szerepel A megyei pártbizottság az utóbbi kft dekád eredményei alapján újból lékelte megyénk bán y a'körieteíijek Munkájúit. Az első értékelés alapján a ®ázai Keszier-körlet kerüli az élre. A- ®®gyei pár bizottság akkor ezt a kör­letet jutalmazta a legjobb körletnek jé ró vá n d o r zászlóvá;!. Amikor a zászlóét adás megtörténi, összes bány.akörlele.k újult erőve' kapcsolódtak a versenybe. A máza.: "tártai körlet hamarosan megelőzte az addig élenjáró Keszler-körletet, Va­rsón pedig Grad wohl István elvlárs körlete vivta ki magának az első sé­fet, a múltkor második Herr-körtei (lött. A legutóbbi ér.ékelés alapján alakult a sorrend: Első Gradwohl István elvtárs kör­lete, Petőfi-akna, A körlet munkájának fő érdeme a 128 százalékos fejtd’jesítmény elérése mellett, hogy a kommunistáik példa­mutatásával sikerült az országos á'.- «g alá, 0.3 százalékra szorítani az ipazolat'nnul mulasztók arányát. Második Judt Nándor elvtárs körlete, Széchenyt-aknán. A körlet dolgozói megérdemelten ke­rültek a második heyre 1Ö7 százalé­kos teljes''menyük,keL őket illette volna az elsőség, ha nagyobb gondot fordítanak az igazolatlanul mulasz­tók nevelésére, meggyőzésére. Ebben i körletben — am.ly jóval kisebb Grad wohl elvtársénál — összeseii tíz igazolatlan mulasztás történt az el­múlt ké' deikdában a győztes Grad- wohl-körlet két mulasztásával szem­ben. A Judt körlet második helye­zése figyelmeztetés: a jövőben nem­csak arra kell gondot fordítani, hogy túlteljesítsék a tervei, és napról napra növeljék ,a fejteljesítményt, hanem ar­ra is, hogy fokozzák a harcot az iga­zolatlan mulasztások ellen! Harmadik helyre került a verseny­ben Nyers József elvtárs körlete Szászvárról. A körlet 108.5 százalékra valós fotta meg az elmúlt két dekád tervét. Ko­moly elismerést érdemeinek a körlet iolgorói azért, hogy területükön egyetlen igazolatlan mulasztó sincs! Negyedik a versenyben Márta! István körlete Máza, a Keszier-körlet (Máza) ötödik helyre szorult. A következő két dedókban azért indították meg a körletvezetők a har­cot, hogy feüt'éilenül teljesítsék, sőt túli' is teljesítsék a felszabadulási hét­re tett illáján,lásalkat. Rajta Keszler. Mártái, Nyers és Judti-'körle: kom. munis'ái, sztahanovistái, élenjárói1 Járjatok élen ebben a küzdelemben! Előzzétek meg a legjobbakat, a vasasi Gradwotil-kör.et dolgozóit, vívjátok ki a nagy megtiszteltetés'!, küzójetek az első helyért, a megyei pártbizott­ság vándorzó szkjáért! A vasasi Gradwohl-körlet dolgozói és Vasas bányászai vasárnap ünnepel­nek ... A vasasi kultúrházhrn műsorral • egybekötött gyűlésen adják át a megyei pártbizottság képviselői az élenjáró körletnek a megérde­melt zászlót. De az ünnepség után kettőzött szot- gailommal, még nagyobb lelkesedéssel és akarattal lássanak munkához, ne engedjék, hogy bármelyik körlet is elvihesse Petőfi-aknáról a zászlót! Kásádon kedden este tudták meg, hogy lehet menni Beremendre vető- magért. Másnap el is indultak és el is hozták a vetőmagot a délszláv 111, típusú tszcs és az Uj Élest I. típusú tszcs tagjai. Néhány egyéni paraszt is hozott ezen c napon vetőmagot, de még nem mindenki. Többen csak csütörtökön hozták a vetőmagot, amikor már vethettek volna. hogy egy állandóbizottságí tagra hánv ház jut. Ilyen. állandóbizottsági tagok által összehívott gyűlésre még csak nem is gondoltak. Ezért húzza hátra néhány egyénileg dolgozó pa­raszt elmaradás,, Kásádot, a két tszcs ió eredményét, különösen a 111. típu­súét, ahol nemcsak a tavaszi búzát, hanem zabot, borsót Is elvetették már. A pécsbányatelepi DISZ-sserveset vállalásai papíron maradnak A pécsi «szénbányák üzemi DISZ. tervezeteinek vezetőségei nem töltik “e teljes egészében azt a feladatot, ünely az ifjúság nevelése, pé’da futató munkára való lelkesítése terén 'AjUik hárul. A péesbányai aknán már hosszú wna.pok ófa komoly hibák muta'koz aak a DISZ-vezelőség munkájában: a vezetőségi üléseken sokszor maguk * vezetőségi tagok nem jelennek meg A DlSZ-bizalmi rendszer, amely a Munkahelyeken törődne a fiata'ok né­zésévé! munkaközben felmerülő Problémáik megoldásával, még csíra, iában sincs meg. Ezért nem teljesíti a péesbányai piSZ-szervezet április 4-re tett vá!. :a.lását, nem készíti elő a fiatalokat 4 felszabadulási bét. az első negyed­évi terv sikeres végrehajtásáért és 4 következő negyedévi munka e’őfel {ételeinek jó megterenjtéséért folyó karcra. Vállalásaikat sem követi a meg- valésu'ás. Felszabadulásunk ünnepére Ajánlották fel, hogy március 1-ig “ISZ szállító-brigádot szerveznek, az ^tatásban résztvevők számát jelen, 'ősén növelik. Egyiket sem tartották Megígérte a vezetőség, hogv húsz tatait küld a szállítási munkára a ^leforduló ideje csökkentésének ^ősegítésére, hogy eléri minden fia. !a'nak a munkaversenybe való bevo­nását és a jó eredményt elérőket nép­szerűsíti. Mindez, több má« felaján­lással, együtt papíron maradt, * Sokáig a pócsszabolcsi István, áknán is hasonló volt a helyzet.^ Az ■stván-nkna: fiatalok azonban példái 591.000 nyerstégla terven felül A Baranyai Téglagyári Egyesülés 12 üzemének dolgozói az elmúlt terv évben közel egymillió darab terven fölül termelt téglával és cseréppel Segítették elő, hogy nagy békemü- v«ink — Szlá inváros, Komló —újabb és újabb épületekkel gazdagodjanak. 1958., évi munkájukat is úgy kezd,ék hogy feladataik jó ellátásával hozza, járuljanak a sz'áilinvárosi és komlói építkezések sikeréhez. Az új év elkezdésére — az elmúl! esztendők gyakorlata szerint — már­cius, elején került volna sor. A téli Gépjavítások meggyorsításával azon­ban élérték, hogv már február má­sodik felében megindult a nyersgyár. táe. Az élenjárók kezdeményezésére ú,; munkavállalások születtek a tégla, gyári üzemekben. Ezek összegezésével vállalta az Egyesülés, hogy ápn.is 4-re a felszabadulási évfordu.óra. 468.000 darab nyerstéglát gyártanak terven felül. Elért eredményeik — a januári és a februári tervek le'ont ős fú!te!je.-ité se — arra ösztönözték a Baranyame­gyei T ég1 agy ári Egy esti'és. üzemeinek kiváló dolgozóit, hogv az eVők között csatlakozzanak a felszabadítás: bei megünneplésére indított ver*envhez. Eelaján'ották, hogy a felszab a du las. hét végére, április 4.re az eddig vá! láttákon fe'ii! úiabb 72.000-rel több. Őszeden tehát öfí'OOO nyerstéglát gyár tanaik terven felül. Vállalásukat jó! teljesítik. Március­ban is megváóeítják tervüket, <s ezer' felül _ március lO.ig 501.000 darab nyerstéglát ad lak terven felül. így most már. miután 24 korszerű, k átsző bás fürdőszobás lafcá.s megépítéséi-' elegendő téglát termeltek kö'e'essé gttkön felül — Ígéretük túlteljesítésé ért Indulnak harcba. -• , * vettek az ugyancsak péosszabolosi Béke-akna DlSZ-fiataliaitól. A Béke. aknán évek óla működik DlSZ.szál- 'ítáisi brigád és ez a felszabadulási hétre védnökséget vá’lalt az üres- isi! leel! átás és a fabekészítés felett. Ugyanitt a fejtési DISZ brigád már. dús 20-tól április 4.ig heti 100 csille szénnel aiánlotf fel többet. A Béke- aknai DISZ-fiafa!ok már megkezdték 'elkes előkészületeiket a felszabadu­lási hétre tett vállalásaik megválóéi, -ásának biztosítására is. DISZ-bizai. úriakat állítottak a fejtésekre és a •U5i-nfekre, a termelés és szállítás za vartalan menetének figyelemmel kteé. résére. A DISZ-,bizalmiak naponta közük a vezetőséggel az üres-csille. hiányt. a fabekészítés elmaradásának okait és a termelést gátló egyéb aka- dá’yokat. Ezeket a hibákat már mos* elemzik, kijavíiásukról intézkednek így törekszenek a félsz ábadn’ási hé! termelése zavarta'an menetének elő. készítésére. A DISZ fiatalok lelki ismeretes jó munkája jelentősen hoz zá,járul ahhoz, hogy a Béke-akna je- 'ent'eg is élenjár a pécsi szénbányák aknáinak tervteljesítésében. Róttik vettek példát az István. akna DISZ vezetőségének tagjai, ami­kor elhatározták, hogv a felszabadu­lási hétre vállalt feladatok megváló, ■utasának biztosítására március 20-ig DISZ fejtési brigádot szerveznek, va. ’amennyi munkahelyre, — fejtésekre ás ezálilítiátsi szintekre-— DISZ bizal­miakat je’ö’nek, valamint a szállítás felett a DISZ védnökséget vállal. Je. lenleg egész erejűkkel ennek az el­határozásuknak megvalósításán dol­goznak, hogy a felszabadulási hétre ők is megteremtsék a jó termelési előfeltételoket. A péo?sz ahol esi Béke- és István, akna DISZ vezetőségének kezdemé- avezését kövessék a péesbányai Szé. ■henyi-akna DISZ vezetőségének tag jai is, hogy felszabadulásunk 8. év­fordulójának megünneplésére tett vál­lalásuk ne csak Ígéret maradjon, Ál- ’ílíák példaképül és erősítsék mun. iájában Golck Imre DISZ-fejtési bri­gádját, amely állandóan naponta 50— 90 csille szenet ad tervén felül ha­zánknak. Terem ‘sók meg ők is a fia talok munkahelyein a DlSZ-bizáimi rendszert, hogv a vezetőség határo­zatai minden olyan fejtésre, szállító- szintre, javítóműhelybe eljuthassanak, ahol DISZ-tagok, fiatalok dolgoznak. Csakis így érhetik el a péesbányai DISZ.fiatalok a büszke Roham­brigád“ címet, amelynek elnyeréséért április 4-re tett vállalásaikban a pé­csi szénbányák összes kerületeinek fiataljait és a komlói DISZ fiatalokat versenyre hívták. Ezek a dolgozó parasztok egy nappal később vetettek, min, a többiek. Ez az egy nap sokat szá­mít. Különösen a csütörtöki napon számított sokat, amikor délután meg­eredt az eső. Az n mag, amely már a földben van, előbb log kikelni, mint a későbbi vetés. Az előbb ki­kelt növény pedig erősebb lesz. A késést megfelelő, intézkedésekkel d lehetett volna kerülni. Szlipcse- vics Pál elvtárs tanácselnöknek ked­den este szólnia kelleti volna Mar- Ianovics Márknak, a mezőgazdasági állandóbizottság elnökének. Marjano- vics Márk néhány p-rc alatt moz­gósíthatta volna az öttagú állandó- bizottságot, az állandóbizottság pedig a falut. Szlipcsevics elvtárs azonban nem szólt, mert még mindig nem tudja ér­tékelni hogy mit is jelenthet az ál­landóbizottság segítsége. Marjano- vics elvtárs pedig otthon volt és ezért nem tudta, hogy megérkezett a vetőmag. És ha tudta volna még akkor sem tudta volna, hogy mi ilyen esetben az ő teendője. Szlipcse­vics elvtárs nem térképezte lel vele együtt a falut, nem osztották be, A tanács és az állandóbizottság rossz munkájn megmutatkozik egy másik, komoly hibában is. Az I. tí­pusú tszcs-bem az előírt 24 hold ta­vasz i búza vetésterületből 16 holdat kézzé' vetettek el. Lett volna pedig vetőgép, váltott igaerő is. Szlipcse­vics Pál elvtárs, tanácselnök azon­ban nem lépett fel kellő eréllydazl. típusú tszcs elnöke Horváth Mihály és az egyes rövidlátó tagokká; szem­ben. Az állandóbizottság öt tagja kö­zül négy ebben a tszcs-ben dolgo­zik, de ők is tűrték, sőt többen kö­vetelték hogy kézzel vessenek. Vaj- jón mit szólnak ezek a tszcs-tagnk. ha az a hollólelhő, am; ott kószál tő. lük nem messze, a földükre telepszik és kieszi a tél íöld vetőmagját? A kásádr esetből nemcsak a ká­sád! tanácselnök elvtárs. hanem más tanácselnökök is tanulhatnak. A ta­vaszi véi(és kemény napjaiban követ­kezetes, erélyes, sziláid tanácselnö­kökre van szükség. A tavaszi vetés kemény napjaiban nemcsak papír mezőgazdasági állandóbizottságokra, hanem élő és dolgozó állandóbizott­ságokra van szükség. C zhite hihetetlen. hogv olyan pécsi püspök is akadt, akit kortársai egyhangúlag a ,kegyetlen‘‘ jelzővel illetlek. Pedig akadt. A kró­nikák részletesen beszámolnak róla. * Pécs városa a török hódoltság megszűntével 1683-tól a királyi kamara alá tartozott. 1703-ban visszakerült az egyházi joghatóság alá. Ezzel cink a régi jogrend állott helyre, mert Pécs már a XI. században püspök; város volt, illetve a püspök- löldesúr uralma alatt állott. Ugyancsak 1703-ban került „ bécsi udvar jó­voltából a westpháliai származású, katonatisztből főpappá vedlett ..báró“ Nesselrode Vilmos a pé­csi püspöki székbe. Pécs rövid idő leteltével rádöbbeni arra, hogy Nesselrode személyében olyan „gazdát“ kapott, aki megérdemelte hogy általánosan csak a „ke- gyetlerí-oek nevezzék. Nem csodálkozhatunk lé­hát azon, hogy Pécs városa le akarta rázni a papi zsarnokság igáját és élesen szembehelyezkedett .kegyetlen“ gazdájával Nesselrode püspökbáró­val. / A Nesselrode idejében a papi uralom Pécsett vagy harminc éven át (1703—1732) páratlan, kö­zépkori módszereket alkalmazó és hihetetlen ki­zsákmányolással párosult zsarnoksággá fajult, mNlyel szemben az akkoriban' még mindenható bécsi udvar is tehetetlennek bizonyult. A püspök-bárót, a lelkipásztort csak a lelkek ügye nem érdekelte: ő uralkodni vágyott, és csak hatalmi kérdésekkel foglalkozott. Pécs nemes vá­rosának ekkor alkalma nyílott a klerikális hata­lomvágy telhetetlenségével a mindennapi é'et gyakorlatában megismerkedni. Nesselrode min­denbe beavatkozott: a városi közigazgatás■ moz­dulni sem tudott nélküle. A peres ilgvek is hozzá kerültek P volt a legfelső, megíe’lebbezhetetlen bíróság. A büntetőbíráskodást kizárólagos joggal qyakorolta, a városnak ebbe semminemű beleszó­lása nem volt. Mondanunk sem kell. hogy Nessel­rode bírósága „szükség" esetén a kínvallatástól sem riadt vissza. A kaloda — fez a büntetés vég­rehajtására szolgáló három lyukkal ellátott desz­ka .a lyukakba az elítélt lejét és két lábát hélvez . fék) — szintén hozzátartozott a püspöki bírásko­dás ..kellékeihez.“ Nesselrode, akinek a püspöki jövedelmen kí­vül egyéb bőséges bevételi torrásai is voltak — hiszen többek között egyházmegyéje városai sőt még falvai is különböző címeken ndólize'ői közé 'ar torták — Pécs városa pénzügyeibe is beavat­kozott, illetve busás hasznot húzott szerencsétlen n NESSELRODE, A PÉCSI PÜSPÖKBÁRÓ székvárosából, még pedig annyira, hogy króij/l- teZo-r r. 1-js papi emj,er, a város kiuzsqtá- zásóról beszél. SaLy uaoKó körülmény az, hogy mindest az 1704-es hatalmas tűzvész, és a rácok okozta pusz­títás után, melynek Pécs városán kívül egész Dé.-3aranya áldozatul esett — történt amikor a lakosság avmyira elszegényedett, hogy a nyomor általánossá vált. * Nesselrode kapzsiságát eddigi harácsolásai nem e égíte'lók ki. Olyan világibirtok, amelyei még megkaparinthatott volna, már nem akadt. Csali papi birtok volt még hátra. A pécsi egyházmegye birtokviszonyait Lipót császár, mint főkegy úr úgv rendezte, hogy az évi kb húszezer rajnai tallért (hatalmas összeg abban az időben, mert egy tallér általában há­rom birodalmi márkával volt egyenlő!) kitevő jő. vedelmet egyenlő arányban a nüspök, a káptalan^_a székesegyház és a felépítendő papnövelde között osztotta lel. Nesselrode ennél sokkal jobb megoldást, tu­dott: az egészet egyszerűen megtartott„ magának. A pénzéhes káptalan a kanonokok nem nyu­godnak bele a ,,kisajátításba“ és halálos ellensé­gévé válnak. Ez be is következett. Botrányos ősz- szetüzések voltak a püspök és „ káptalan között. Az egyházi birtok leíogMása, persze, nem men-t símán. A kegyetlen löpapnak ez nem oko­zott gondot: karhatalmat vett igénybe, erre mint földesúmak joga volt. és német zsoldosok segí - ségévei vitte keresztül akaratát. Egyszóval: saját papjai ellen kivezényelte a — katonaságot! A német zsoldosok igazi szoldateszka módjá­ra viselkedtek és a papi birtokok lakosságával — a „íöpásztor“ tudtával és beleegyezésével — oly kegyetlenül bántak, hogv azok tömegesen elme­nekültek és gyakran a Mecsek rengetegeiben ke­restek oltalmat. A káptalan erre felsőbb hatósághoz fordult. A Nesselrode-ügyet 1714 ápri'isában tárgyalták Győrött a prímási szék előtt. Nesselrode a kivet­kőzött ’ császári katonatiszt merészen ..kivágta“ magát: megfordította a vádat és bepanaszolt- sa­ját kanonokjait a vele. főpásztorukkal szemben tanúsított engedetlenség és az ellene szított láza­dás miatt. Nesse!rodevwk természetesen igaza lelt és maradi minden a rémben. * Nesselrode kegyetlenül elsöpört mindenkit, aki keresztezni merte útjait: született zsarnok volt, aki eszközei megválogatásában nem válo­gatott. Tapasztalhatta ezt a püspöki címet viselő Kazó István is, aki szerencsétlenségére a pécsi káptalan nagyprépostja volt és akit általában íc- papszámba vettek. Az agg és beteges ember azzal haragította magára gyrsan hevütő püspökét, hogy a kápta­lannak érthető ellenállását állítólag 6 szervezte meg. A püspök — mondja a krónika — a bírósági eljárást karhatalom igénybevételével cserélte fel, A vélt bűnöst — minden előzetes kivizsgálás nél­kül — a püspökvár tömlöcéb’e záratta. Az egész úgy történt, hogy 1718 április 18-a reggelén fegyveres katonák betörtek „ nagypré­post házába, felíeszítették az ajtókat és a nagy­beteg embert — aki már a hatvanas éveket ta­posta — kiráncigálták ágyából lecipelték az ud­varra és az olt várakozó püspöki kocsiba dobták. A dolognak persze hite ment és a prépost háza előtt nagv tömeg csődült össze. A letartóztatás és az elhurcolás a nyilvánosság szemeláttár„ történt. Pécs lakossága tanúja volt annak hogy püspöke mily „gyengéden“ bánik még papjaival Is. Á kocsi a közeli püspökvárba hajtott ás a szerencsétlen nagyprépostra rázáruh a püspöki tömlöc ajtaja. Szemtanuk, a pécsi ferencesek egy­korú krónikája szerint levegőtlen, nyirkos, pin­cénél is rosszabb odúnak írják le, tele szeméttel és férgekkel. A fogoly később kiszabadult de rövidesen (1721) belehalt bebörtönzése következményeibe. A kanonokok nem érdemelték meg. hogy e nagyprépost síkra szálljon értük: bátor kiállásáért hálátlansággal fizettek. Kazó elfogatásának é» bebörtönzésének hírére megszeppentek. Attól való íéklmükben hogv hasonló sorsra jutnak, cserbenhagyták nagyprépostjukat, megtagadták a vele való közösséget. ,.behódoltak“ a durvakezO püspöknek és mindenben kegyét keresték. Nesselrode megint egyszer győzött: ezúttal azonban azok adtak neki igazat, akiket ő maga tiport porba ... í Eddig a krónika .. v­Nessehodok ma már nem garázdálkodhatnak nálunk: -Jsöpörte őket a forradalom. Senki sem sajnálja őket, csak a klerikális reakció sóvárogja vissza gyászos uralmukat. WIMMER IMRE egyetemi könyvtáros.

Next

/
Thumbnails
Contents