Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-13 / 61. szám

1953 MÁRCIUS IS

NAPLÓ

if

KÖSZÖNTSÜK FELSZABADULÁSI HÉTTEL ÚJ MUNKAHŐSTETTEKKEL ÁPRILIS 4-ÉT

Ügy látjuk el csapatunkat fával, hogy túltel jesíihesse tervét

A bányaüzemek tervteHjesítése nagyrészt azon múlik — azokon a he. Wen, ahol két harmadban szervezték meg a termelőmunkát, — hogy végzik munkájukat az éjjeles taadó “apatok, milyen lelkiismeretesen sémiik a pillérek gondos megrakásáva'l. 'té biztosítással és a faanyag munkagyekre való szállításával termelő ^fsaikat. Ha nem jó az összhang. az éjjele® faadók és a nappal dolgozók között, akkor a csapatban vi fzi'voskodá« üti fel a fejét, ami élőbb Wóbb a munka rovására megy és a •téapat nem teljesíti a tervét.

Az ín csapatom István.aknán a pl. mélyszinten az I. nyugati bányamezőben. Ney Ferenc csapatának ad J*,a fát. Csapatom tagjaival — Ben. 'té'-k István. Nagy Lajos. Németh Jó- Heil Adám vájárokkal, Kázmór 'ál. Lukács István, Spanenberger írotté és Darabos Lajos csillésekkel — Januári tervünket 109, februári tér 'kinket 119 százalékra teljesítettük, pz emelkedő teljesítmény arányában *J*t a fizetésünk i®. Januárban még **•60 forint volt a vájárok alanke. . jté*>efe, erre kapták a 30 ozáza'éko® ■^zát'ási és a 20 százalékos éjjeli Pótlékot, ezenkívül a tervtúlteljesíté- 'óért járó prémiumot is. Februárban ftár 46.80 forintra nőtt a vájárok ttyerskeresete a 119 százalékos terv. Wifwités alapján.

. Néhánv nap múlva csapatom újból faadó csapat le®z új munkahe. tyűnkön, a II. szinti kette® ke'eti bá. [tyarnező ható® telepén. Már alig várjuk azt n napot, amikor oda kerülünk

hiszen csapatunk addig komoly vállalást sem tehet a felszabadulási hétre, hazánk felszabadulásának évfordulójára. Mi pedig, jobb, még lelkiismeretesebb munkával akarjuk ünne. peini azt a napot, amikor szabadságunk felvirult.

Most minden gondom az, hogy szer. vezzem majd meg a munkát az új fej. tűsben. Hámori Viktor elvtárs, bánya- mesterhelyettes már bejelentette: háromszáz csille szenet várunk majd maguktól, mert nagyteljesítményű lesz a fejtésük. Ez nagy szó, ezért fel is kell készülni arra. hogy a várakozásnak eleget tehessünk. Én már kiszámítottam, hogy a 160—200 centi magas, új fejtésben legalább 120 dadarab kétméteres tárnia, hetven darab süvegfa, 400 darab deszka, 50 darab ,,feles-ötös“ fa, amit járomácsolathoz használunk és 150—160 darab pillérfa szüksége® naponta. Komoly munkába kerül majd ezt a nagymennyiségű fát leadni a fejtésbe, de mi mindent megteszünk azért, hogy ez sikerüljön. Jóf tudjuk, ha mi nem segítjük meg felelően a termelő harmadókat, nem készítjük oda minden vájár munkahelyére a neki megfelelő mennyiségű fát, akkor nem megy úgy a terme'é®, mint kellene. Én még azt is megkér, deztem a termelő harmadok vezetői, töl: mUyik munkahelyen milyen teljesítményű vájárok dolgoznak és ennek arányában osztjuk el a munkahelyekre a fát.

Van a csapatomban egy bumlizó, Spanenberger Imre csillés. Már nagyon sok baj volt vele. egyszer el is bocsátották mulasztásaiért. Elbocsátása után megint visszakönyörögte magát a csapathoz, de mi most már csak úgy vettük vissza: ha egyszer mulaszt, azonnal elzavarjuk a munka helyünkről. Ezt megbeszéltük más csapatokkal is é® így a HL számú alapszervezet területén dolgozó faadó csapatok határozatot hoztak: nem tűrnek meg egyetlen bumlizót sem maguk között, mert úgy nem teljesíthetik a tervet. A határozat a hónap elején született,, de a mi Spane.nbe.r_ ger Imrénk azóta még egyszer sem mulasztott, s reméljük: nem is fog! Most már kezdi érteni ő is: egy ember munkájának hiánya milyen sok kiesést okoz, s megérti már azt is, miért harcolunk ellene, s miért harcolunk továbbra is, miért tartjuk Rákosi elvtárs Tatabányán elmondott szavai alapján főkérdésnek csapatunkban a munkafegyelem megszilárdítását.

Csapatom tagjait most fűti a lelkesedés: szeretnénk jó eredményeket elérni a felszabadulási hét sikeréért és azért is, hogy lénvegesen emelkedjék keresetünk is. Uj munkahelyünkön is jól, jelkismerefesen végezzük munkánkat és megfogadjuk azt is: úgy látjuk el a termelő csapatokat fával, hogy azok bármilyen nagy mennyiségű tervtúHeljesítést is válla;!. na,k, valóra válthassák ígéretüket! Elmondta:

Draskóczi József Munk.aérdemrendes sztahanovista csapatvezető vájár.

Csatlakozunk a sztálinvárosiak kezdeményezéséhez

Mi. a Pécsi Porcelángyár dolgozói •Műhelyenként és üzemrészenként tar* [ott termelési értekezleteken egyhangú le’.krsedéssel határoztuk el, hogy csatlakozunk a sztálinvárosi lagykohó építőinek kezdeményezéséhez ós március 20".ó; április 4-ig fel- szabadulási hetet tartunk. A termelési értekezleteken — élen a párttagokkal — újabb felajánlásokat tettünk az elmaradásov pótlására, az első ne. gyedévi terv hiánytalan teljesítésére és túlteljesítésére.

Ezek alapján az alábbi vállalásokat tesszük felszabadítónk, <a dicső Szovjetunió iránt érzett forró hálánk és szeretetünk jeléül:

1. Februárban a „JD 11.“ cikkszám alá tartozó úgynevezett Remix- Csövek és rudak új technológiai eljárású gyártását kétheti késedelemmel kezdtük meg, amiből kifolyólag e cikkből nem teljesítettük a termünket. Vállaljuk, hogv március 31-ig az elmaradást — amely az első két hónapban összesen 93 ezer lórin tot tett ki — teljes egészében behoztuk és negyedévi tervünket e cikkből is hiánytalanul teljesítjük.

2. Vállaljuk hogy a Villamos Biztosítékgyár, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára és a Konto,kta Vállalat leié fennálló szállási hátralékainkat március hó végéig pótoljuk és ennek érdekében a •>JD 09“ cikkből március havi tervünket négy tonnával — 40 ezer íorint fékben — túlteljesítjük.

3. A lenti vállalás teljesítése céljából lakatosmühelyünk dolgozói kü. lön vállalják, hogy a termelést gátló sajtoló szerszámhiány megszüntetésé. re március 14-ig elkészítik a szükséges sajtoló szerszámokat és sajtoló műhelyünk rendelkezésére bocsátják.

4. Vállaljuk, hogy első negyedévi exporttervünket „JD 02“ cikkből 3l tonnával felemeljük 340 ezer tor int értékben.

5. Január és iebruái hónapban vállalatunkhoz sok új munkavállaló lépett, be és ezeknek teljesítménye alacsony. Vállaljuk ezért hogy a százszázalékon alul teljesítők számát a februári tényszámhoz képest márciusban 25 százalékkal csökkentjük. Ennek érdekében műszaki dolgo. tóink, művezetőink, minőségi ellenőreink vállalják az alacsony teljesítményt elérő dolgozók tokozott oktatását és c munkamódszerátadás erőteljesebb megszervezését.

Ezeknek a vállalásoknak a teljesítésével akarjuk megünnepelni áp. THis 4'ét, népünk nagy ünnepét.

pilisvari károly alicS János szokol Sándor

párllilkár igazgató ÜB-elnök

162*5 pzázaíékos teljesítménnyel készülünk ...

Tizenhét éve vagyok bányász. De soha nem éreztem azt a megbecsülést, mint amiben felsza'badnióás u*'án részesítettek bennünket, bányászokat. Én kétszeres sztahanovista vagyok. Ez nemcsak kitüntetést, de kötele, zettség-et is jelent számomra. Úgy érzem, hogy. kötelességem átadni munka társaimnak azt a sok tapasztalatot és munkában szerzett szaktudást, melyeknek segítségével sztahanovista leltem.

Most (kaparunk, a Leisz-esapat, a felszabadulási hétre készül. Ezt a készülődést mi sem bizonyítja j libán, mint a napi 162.5 százalékos teljesítményünk. Csapatunk egy fő re eső napi teljesítmény előirányzata 6.5 csille. Ezzel szemben mindfönnap kiadjuk a 9—10 csilléi. Igaz, hogy ez voőt a vállalásunk. Vállaüuk, hogy a felszabadulási hétig túlleJljesütjük napi előirányzatunkat, melyet tovább fokozunk.

Ezeknek az eredményeknek elérésé ben nagy segítségei nyúji a mindennapi csapai'tanácskozás,, melyet műszak előtt tartunk. De sokat jelent az is,, hogy mi szervezetten, a munkaidő i-8'0 percet kihasználva dóig zunk. A műszak kezdésnél odakészíljük a szükséges fakész lelet úgy, hogy ne keljen műszak közben fáért szaladgálni. Ezenkívül gyakran kikérjük munkánkhoz a műszakiak tanácsai; is. így kóDiiekíiv munkával biztosítani tudjuk, hogy a most szépen megindult teljesítményeinket tartani, sől emelni fogjuk, hogy április 4-ig, vagyis a felszabadulási hétre telt vállalásainkat teljesíthessük.

Horváth István

sztahánovisid vájár, Andrásakna.

Engedd megszületni magzatod

A Természettudományi Társulat biológiai szakosztálya február 27»i ülésén dr. Lajos László egyetemi tanár, a szülészeti klinika igazgatója tartott elő“ adást az abortus kérdésről. Alábbiakban közöljük az elő- adás rövid tartalmát.

Lajos professzor előadásában minden: kelő.t az abortus fogalmát körvonalazta, majd annak jelentőségéről beszélt. A bűnös vetéléseknek mindé, nekelőtt társadalmi szempontból van nagy fontosságuk. Tekintettel arra, hogy ezen eseteknek csak kisrésze kerül nyilvánosságira, a gyógyintéze. tek bejelentése folytán a bűnös vetélések számának megítélésében becslésre vagyunk utalva. Intézetekben évente 40—50 ezer abortus zajlott le országunkban, de az összes ilyen esetek száma feltehetőleg elérte n 150 ezret. Az intézetekben kezelt vstélc- se.k 180—200 ezer ápolás; napot emésztettek fel, ami kereken 10 mii. lió forintjába került évente népgazdaságunknak. Az abortáló nők nemcsak intézeti ápolásuk alatt maradnak távol munkájuktól, hanem becslés szerint évente több, mint 600.000 munkanapot mulasztanak. Ez annyit jelent, mintha egy 2000 munkást foglalkoztató üz:m egy teljes esztendőn keresztül munka nélkül állna. Láthatjuk mindebből hogy a bűnös terhességmegszakítás az egyik legsúlyo sabb állameílenes bűncselekménynek minősíthető, mert kárt okoz társadalmunknak, gátolja építő munkánkat.

Nagy jelentősége van természetesen egészségügy; szempontból is az abortusoknak. mert velük kapcsolatban számos szövődmény léphet fel. Ezek részben közvetlenül a beavatkozás után jelentkezhetnek, akár azért, mert a manipulatio súlyos sérülést eredményezett, akár azért, mert erős vérzés lépeh fel. Iqen gyakran társul a bűnös, magzatelhajtáshoz fertőzés, láz, gyulladás. Addig, amíg a szülések után a halálozás 1 ezrelék alatt van a vetélések mortalitása 3 ezrelék. De ha mecrgyógyul is a gyulladás, számos késői következményt. okozhat. Ezek közül legfontosabbak a meddőség., fájdalmas, idült méhfügigelékgyulladások, vérzési rendellenességek és azok a szövődmények, melyek a bűnös terhesség- megszakítás utáni terhességek és szü_ lések Atpcsún jelentkezhetnek.

Ezután rátért Lajos professzor egész ségügyi kormányzatunk azon intézkedéseinél, ismertetésére melyeket az anyaság, a terhes- és újsaülöttvé. delem érdekében népi demokráciánk gondoskodása eddig eredményezett. Nálunk a vetélések gazdasági okai ma már megszűntek. Nálunk nem prob’éma a népszaporodás fokozott üteme, szükségünk van minden dolgozó kezére. De a vetélései, társadalIII. Országos Újíló ki állítás

A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hiva. tál március 28—május 3. között rendezi meg a III. országos újítókiállítást. A városligeti centenáriumi csár. nokban már hetek, óta folynak az előkészületek. Február lS-án megkez. dődött a kiállítási termek elválasztá. sa, a gépek alapozása. Az üzemek serényen készülődnek a kiállításra.

mi okainak megszűnésén kívül is nagy jelentősége van a kérdés rendezésében annak, hogy a Miniszter- tanács f. évi február 8-án hozott határozata nagymértékű támogatást nyújt a téheseknek szoptató anyák, nak és messzemenően gondoskodik „ dolgozó terhesek és anyáv egészségéről. Már eddiq is számos intézkedés tör'ént ebből a szempontból, de az új határozatok által megnyitott perspektíva bizonyosan oda vezet majd, hogy - felszabadulás óta márie jelentősen emelkedett születési aránv szám még tovább fokozódik, a csecsemőhalandóság pedig még kisebb értékre csökken. Amikor kormányzatunk ilyen messzemenő intézkedésekkel szolgálja a családvédelmet ég ezen .keresztül a nemzet érdekeit és amikor tudjuk, hogv a terhesség bűnös megszakítása milyen súlyos egyénig és társadalmi kárt okoz. akkor mindenki e ott világossá válii, hogy a magzatelhajtások elleni küzdelem elmélyítése fontos feladata elsősorban az orvosoknak, de ezen felül is mindenkinek, aki népünk erejének és egészségének sorsát szívén viseli.

Dr. Szontagh Ferene

A nagy érdeklődésre való tekintet, tel dr. Lajos László e. ny. r. tanár előadását a nagyközönség részére is megtartja folyó hó 19-én délután 6 órai krzdettel a SZOT kultúrtermében.

Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogv az előadás pontosan megkezdődik tehát időben megjelenni Szíveskedjenek.

„4 jóságos mentők“

Felháborító és sajnos iga* történetet mond cl az alábbi levél:

,,Szomszédom szülés elüti áll, nia,

11-én, délután 4 órakor megkért az édesanyja, 6«í!y hirtelen fájások miatt telefonáljak mentőért.

A kiküldött mentökoesi a közép- mes7esi Népbolt előtt állt meg. A következő 45 pere az alábbiak szerint telt cl:

Eligazításra odr.kUldtem az anyósomat, akinek a MA 38t-es rendszámú mentőkocsi vezetője azt mondta, hogy ő nem megy le a vas. út mellé. Jöjjön a beteg a kocsihoz!

Erre elmentem megmagyarázni hogy merre kell lejönni. A vezető és a kísérő bent ültek a már meg* ferdített kocsiban a heteitől mintegy 400 méternyire nyugodtan vártak. Mondottam nekik, hogy » beteg nem tud járni, jöjjenek ük a puszta felől u vasúiig,

Erre elindultak, de a pusztánál megálltak. Ismét hozzájuk mentem, de a vezető nem volt hajlandó elindulni orra, azt mondotta, hogy majd a másik úton jön oda.

Vártuk... vártuk a kocsit, de az nem jön. Most a sziilőasszony anyja ment el érte, az autó az első megállójától mintegy 100 méterre állt. A személyzet nary nyugalommal üldögéli a kocsiban.

A vezető kijelentéül«: „Kár minden szóért, hiába is vitatkoznak, nem mérvek le. Hozzák ide ha nem lúd jönni.“

Ezt kellett tennünk, amíg a „mentők^ nyugodtan üldögéllek. Végül 45 perc múlva elindultak. Útközben a beteg kísérője megkérdezte: „Maguknál igy legfőbb érlék az ember?“ A vezető erre azt feleli«: ,.Az csak papíron van“. A klinikán pedig búcsúzául kijelentette: „Elvárják, hogy a mentő bemenjen a hálószobába."

Negyvennégyben nagy csata folyt Szalánta ’ környékén. A Sztálin küldte felszabadító szovjet csapatok harcoltak akkoriban a nácik ellen, a fasizmus ellen. Most, nyolc évvel a nagy ütközet után ismét csata folyik a szalántaj mezőkön. A vetés csatája.

A csípős, kabátot kendőt duzzasztó tavaszi szél messzire hordja „ frissen hasogatott föld szagát. Mindenütt a határban frissen szántott, frissen vetett földek, parcellák, szántóvető délszláv dolgozó parasztok hirdetik: itt szorgalmas, hazájukat szerető emberek élnek!

A tanácson csak szürke, de mégis sokaimon, dó számok mutatják ezt az igyekezetei. Szerdán még kilenc hold várt zabra. 16 hold árpára, a búza vetését pedig teljes egészében befejezték a szalántai dolgozó paraszt harcosok.

Igaz, kissé későn kezdtek munkához. A gyász. Jtír, Sztálin elvtárs halálának híre mozgatta meg a falut. Es aki addig félt is n metsző széltől aki óvta karját a föld nehezétől, a hír után befogott, ekéi rakott a kocsira és nekikezdett a szántásnak.

vetésnekOrsokics Márk n hatos számú házból már nem fiatal ember. Vaqv ölven tavaszt mrgért már, mégis nekilátott. Nekilátott a szántásnak, 'pedig ő nem is búza alá hanem árpa. zab alá szánt. A búzát már az ősszel elvetette. Tapasztalt gazda: tudja és mondja:

— Az őszi búza lobban fizet, biztosabb ...

És azt is tudja hogy igaza van a kormánynak, mikor korai vetésre biztatja a falut. Ha nem

A SZALÄNTAI CSATA

is ezekkel a szavakkal. de valahogyan így mondja. Ha jókor vetünk, bőven aratunk. És akkor lesz mit beadni lesz mit piacra vinni.

Es sok ilyen katonája van még Szalántán a tavaszi munkának.

Nem messze c Szalánta-kökényi szőlőktől, közel Orsokics Márkhoz utolsó parcelláit szántotta földjének szerdán Antalovics Mihály a kilences számú házból. Reggel még egyedül baktatott az eke után. De délre már segítője érkezett: a fia. Az már végzett és igy együtt mentek neki a még hátralévő falatka földnek. És Antalovics Mihály nem csak szánt, hanem azonnal rá is veti a magot a írissen barázdált földre.

— Ha azonnal vetek, nem szárad ki a föld, jobban kikel a mag — ezt az elvet vallja Antalovics Mihálv és majd aratáskor kiderül hogy mennyire helyes e% az elv.

És így találkozik a szalántai határt rovó ember sorba az egész faluval. Kinn van az egész falu a földeken. Messziről csa/lc lassan mozgó törpéknek látszanak, de így is, messziről figyelve a csendes, szorgos munkát, érzi tudja az ember: ezek az emberek nemcsak saját földjükért.- nemcsak saját termésükért, hanem az egész faluért, az országért dolgoznak.

Fogata, vetőgépe például nincs mindenkinek. De Orsokics Márp olyan természetesen mondja:

— Ha végzek a magaméval, szívesen segítek

másnak ß lovakkal. Ha pedig a nagy széltől nem tudok Lézz.: I vetni majd kapok az egyik szomszédtól vetőgépet.

Folyik a szalántai határban a csata. Zászlók nélkül, fegyverek nélkül, de csatn folyik. Azaz, hogv van zászló is. fegyver is. A zászló benn lobog a szalántai délszláv dolgozó parasztok szivében és egy név ég rajta: Sztálin neve.

— Meghalt Sztálin — mondotta az egyik fordulónál szerdán Orsokics Márk, miközben kiemelte az ekét a barázdából. — Meghalt Sztálin, pedig meg élhetett volna! Mert nagyon jó ember volt. Én tudom. Mert nekem volt. **> me9 van Is nyolc hold földem. De sokan voltak Szalántán, akiknek még annyi földjük sem volt, hogy hagymát dughattak volna bele. És ezek most n sajátjukat szántják. Hát ezért volt nagyon jó ember i mi Sztálinunk!

Igen. A régi gazdák között számtalan földhöz- futtatott délszláv dolgozó paraszt dolgozik ezekben a napokban künn a szalántai határban. Szeretik a földet, a sajátjukat. De azok a dolgozó prasztok is jobban szeretik földjüket akiknek már a felszabadulás előtt is megvolt „ maguk hat nyolc—tizenöt holdja. A szabadság levegőjéből többit, mélyebben szív az ember, a szabad haza íöldjét szívesebben jobban műveli — magának műveli. Ezért használják jól íegyverüket: az ekét, boronát, vetőgppet c szalántai délszláv dolgozó parasztok. Ezért lesz győzelmes a vetés csatája!

Azt nem várják el, de sokmlnden mást elvárnak, EJőször is, hogy a mentőszolgálatnál olyan szellemet alakítsanak ki, amelyben elképzelhetetlen az ilyen vandalizmus, elképzelhetetlen mindenfajta brutalitás, önkényeskedés. Azért, hogy az a két „jóságos lélek“ fakcppel háromnegyed órát csücsült a mentőkocsiban, amíg egy asszony vajúdott és esetleg hat másik helyen várták a men. tő-autót, azért a mentőszolgálat ve. zetői is felelősek, mert már reges rég nem vették elejét az ilyen szellemnek. Az ilyen emberekre nem bízhatunk még egy kocsi kavicsot sem, nem pedig emberéleteket.

Az anya és cseesemővédelem és a legfőbb érték, az ember szociális jogainak a biztosítása nemcsak papíron van meg, hanem élő törvény, mindennapi gyakoriak Az igaz, hogy vannak olyanok, akik ellenségesek a közösséggel és a közösség javat szolgáló rendeletckkel szemben. Az ilyen ember értéke a legkevesebb. Úgy is kell vele clbánuL ^