Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-03 / 28. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ Világ proletárjai egyssüljeteki ,----------------------------------------------------------------------­A MAI SZAMBÁN: Világszerte megemlékeztek a Szovjet Hadsereg törté* nelmi sztálingrádi győzelmének 10. évfordulójáról. (2. o.) A Jugoszláv ifjúság bojkottálja a Tlto-fasiszta Ifjúsági szervezeteket. (2. o.) — A francia és német nép törté­nelmi barátsága. (2. o.) — A pártbizottság, a műszaki ve. zetők és a dolgozók együttes erőfeszítése biztosította a termelés egyenletes emelkedését Pécsbányán. (3. o.) — Megyei MSZT kii'döttválasztó értekezlet Pécsett. (3. o.) — , A Pécsi Állami Pedagógiai Főiskolán. (4. o.) I A Z M D Pl* B ÁR A N > fAMECYEI PÁRTBI ZOTTIÁCA'N AK LAPJA“ x. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1»»3 FEBRUÁR 3 Több női munkaerőt a termeEőcsoportokba Az elmúlt esztendő azt bizonyí­totta, hogy megyénkben azok a termelőszövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok végeztek határidőre minden munkával, ahol ló előre gondoskodtak már a mun­kaerő biztosításáról, bevonták a fiúinkéba a családtagokat is. Nem ritkaság ma már az a termelő- szövetkezet, ahol a nők és csa­ládtagok a nvári munkák idején, öe most télen is, alaposan kive­szik részüket a közös munkákból, találunk olyan csoportot is, ahol ® nők léptek fel a munkafegye- lazítói ellen, vagy másutt tttóg akkor is kimennek dolgozni, Jóikor a férfiak félnek az időjárás, jól. A hetvehelyi termelőcsoport- o®n nemrég azt mondotta az el- fiök, hogy ma nem lehet dolgozni, °'Van hózivatar van. A szövetké­nt nőtagjai ennek ellenére, az elnök tudta nélkül kimentek és löbbszáz facsemetét ültettek el. Ma már ilyen nőtagjai vannak termelőszövetkezetünknek. Azon­ban egészen más volt a múltban. Sztálin elvtárs Így jellemezte a fa- ‘fisi nők múltbeli sorsát: „Míg Pártában járt, hogy úgy mondjam: 9 dolgozók leghitványabb iának tartották. Az apjának dolgozott, taradhatatlanul dolgozott és az ?Pja még szemére vetette: ,Az én tenyeremet eszed." Mikor asz- szony lett, a férjének dolgozott, jjgy dolgozott, ahogyan a férje kónyszerí tette és férje megint fsak a szemére vetette: ,Az én kenyeremet eszed.' A falun a nő 92 utolsó volt a dolgozók közül." Nem volt különb a mi paraszt- iszonyaink sorsa sem. De amit az évszázadok, sőt évezredek nem hoztak meg a parasztnők szá­rira, azt meghozta a szövetkezés. Ma már megyénk sokszáz pa- jjiztasszonya élvezi az alkotmány fan biztosított jogokat, a szövet­kezés adta jómódú életet. Jelen­es részt vállaltak a szövetkezet. k°zös munkájából és a tapaszta- fit ragyogóan bizonyítja, hogy a fi°k bevonása a termelőszövetke* etbe nagyszerű eredményekkel Ifirt. Ennek az eredménye az is, 9°iry a hetvehelyi, a görcsönyl és fifigynvárádi termelőszövetkezetek f tudták tartani a miniszterta- n9cs határozatát, időben végeztek Ej* minden mezőgazdasági munkát, flfigyrészt a nőknek a közös mun- k"ba való bevonásától függ, hogy ®?V‘egy termelőszövetkezet telje- Ifini tudja-e munkatervét, s ké- Pfis-e arra, hogv a több munkát Hénylő, kultúráltabb gazdasági Üfikat bevezesse. r Most, a tervkészítés során, mi- °r megszab iák egész évi munka- ^r°grammjukat, felmérik munlfa- Feiüket, kialakítják a brigádszer- tJeteket, gondoskodni kell ar- hogy a nők és családtagok is eddiginél még nagyobb szám- ffifi vegyenek részt a közös mun­‘'óban. , Sokhelyütt még most is azt ,.rfják, hogy ,,az asszonynak a ^ Zőkanál mellett van a helye" — ez súlyos hiba. Termelőszövet- s5?eteink vezetőinek gyökerében ^ ót kell zúzni ezt a nézetet meg [fijl mutatni, mennyire helyte’en jjv viszonyulni a női munkaerő­c Na a csoporttagok feleségei, női . fi'ádtaojai nem lépnek be a cső. ^Jlba, az kétszeresen is baj. Elő- mert rengeteg kezdeménye­dül, lendülettől, jó munkaerő- 5^ fosztja meg a csoportot, má­sszor mert a be nem lépett női . filádtagok nem élnek együtt a ^ ^Porttal, s könnvebben kerül- Um e^ensódes befolyás alá. De ^Yanakkor egyéni érdeke is min. denkinek, hisz ha többen dolgoz­nak egy családból, több lesz a munkaegység és több részesedést visznek haza év végén. És ha nem kell küzdeni munkaerőhiánnyal, jobban meg tudják munkálni a földet, alkalmazni tudják a ter- méstfokozó új módszereket, ami ugyancsak a nagyobb jövedelem­hez vezet. A minisztertanácsnak az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági mun­kák előkészítéséről és végrehajtá­sáról szóló határozata előírja, hogy „az állami gazdaságok, a tsz-ek és különböző szántóföldi termelést folytató állami vállala­tok jóváhagyott termelési tervük alapján, kötelesek a növényterme­lés tervét teljesíteni." A határo­zat leszögezi azt is: „A mák, a ta­vaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostlen a lencse, a bükköny, a hagyma, a füvesherék vetését amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig el kell végezni." ' Ennek megvalósítására már most kell készülniük termelőszö­vetkezeteinknek a nőknek a mun­kába való bevonásával is.' A nők, bevonása termelőszövetkezeteink gazdasági megszilárdításának egyik döntő kérdése, amelytől nagymértékben függ a falu szo­cialista átépítésének nagy forra­dalmi ügye. Ezért nem lehet jó párttitkár vagv tanácselnök; tszes- elnök, vagy brigádvezető, aki el­nézi, hogy méltatlanul bánjanak a dolgozó parasztnőkkel, hogy aka­dályozzák előrehaladásukat, hogy elmulasztják azt a kötelező segít­séget, _ iránymutatást, felvilágosító munkát, amely elengedhetetlen ahhoz hogy gyors ütemben sok­ezerrel szaporodjék a szövetkeze­tekben dolgozó parasztnők száma és hogy munkájuk nyomán új, nagy gazdasági eredmények és új munkahőstettek szülessenek. A nők munkába való bevonása érdekében a minisztertanács ha­tározata leszögezi: ,A termelőszö­vetkezetek törekedjenek arra, hogy napköziotthonok, bölcsődék létesítésével s más szociális intéz, kedésekkel megkönnyítsék a kis­gyermekes anyák részére a ter­melőszövetkezet munkájában va­ló részvételt." Néhány termelő- szövetkezetünkben ezt már meg­tették az elmúlt gazdasági évben, de sok olyan termelőszövetkezet van, ahol nem gondolnak ilye­nekre és ehelyett siránkoznak, hogy „kevés a munkaerő.'' Van munkaerő mindenhol és szövetke­zeteinknek meríteniök kell ezek­ből a tartalék munkaerőkből, el kell érni. hogy minden nő és minden családtag résztvegyen a közös munkában. „Gondoskodni kell arról, hogy a tagok és mun­kaképes, mezőgazdasággal foglal­kozó családtagjaik a közös mun­kában rendszeresen résztvegyenek és hogy munkájukat a III. típusú termelőszövetkezetekben a mun­kaegységkönyv előírásai alapján értékeljék, s ennek megfelelően a természetbeni és pénzben! jöve­delemben megszerzett munkaegy­ségeik arányában részesedjenek"; — lyja elő a minisztertanács ha­tározata. Ezeket tartsák szem előtt ter­melőszövetkezeteink vezetői és ennek szellemében végezzenek olyan munkát, amellyel elérik, hogy mindig több nő és családtag kedveli meg a szövetkezeti mun­kát. A dolgozó parasztnőkhöz pe­dig így szól Rákosi elvtárs: ....Ne en gedjenek jogaikból és küzdjék ki a termelőcsoportban is azt a helyet, amely joggal kijár,’*___ „S zigorú takarékossággal, új módszerek bevezetésével biztosítjuk állataink veszteségmentes átteleltetését44 MŰ az ócsórdi Béke Őre termelőszövetkezet tagsága a görcsönyi Augusztus 20 tsz-nek az állatok ho­zamának fokozása és az állat-állomány veszteségmentes átteleltetése érdekében tett versenykihívását elfogadjuk. Az állatok hozamának fokozása érdekében, valamint az állatállomány veszteségmentes átteleltetése érde­kében a következő versenyvállalást tesszük: I. Húsz mázsa lucernaszcndnkat teljes egészében lucemaUszt formájában a sertésekkel etetjük fel, ez­zel 20 mázsa korpával egyenlő értékű abraktak ormányt taJzarítunk meg, illetve bizlosítunJt sertéseink ré- sz&rc ' 2. A hízósertéseknél bevezetjük az élesztőst,tett és malátásUott abraktakarmányok etetését, ezzel az el­járással 25 százalékkal megjavítjuk a takarmányok emészthetőségéi és hat mázsa abraktaJearminyt takar*­U ” *3/A szarvasmarhák részére előre elkészített, sósvizzél megöntözött szalmaszecsltából pácot készítünk. Rendszeresen gondoskodunk az dUatok só- és takarmánymósz-szükséglete biztosításáról. 4 Takarmányrépa- és burgonyakészlelünket felszeletelve, illetve megpárolva a féléven felüli sertésekké etetjük fd. Féléven felüli sertésekkel abraktakarmányt nem etetünk. 5. A szarvasmarhák részére naponta 16 mázsa őszi szalmát tárunk fel, ezzel 16 mázsa közepes minőségi rétiszénát pótolunk. 6. Az istállókat kifogástalan rendben tartjuk, gondoskodunk az istálló állandó szellőztetéséről. Ai istállókat évente kétszer bemeszeljük. Minden istálló bejárat elé fertőtlenítő ládát helyezünk. Eddig hét fen, tőtlenltö ládát állítottunk fel. az eddigieken kívül még kettőt állítunk fel. 7. A zöldtakarmányozásra való áttérésnél 30 tehénnél bevezetjük a napi háromszori fejéit és tőgymasz­8 3 di&st S. A 76 tehénnél, 68 anyakocánál és 242 anyajuhnál bevezetjük az egy ivarzisi idő alatti kétszeri fedeztetést. 9 Retkes Imre tehenes vállalja, hogy a teheneknél déri a 90 százalékos b or jtiszaporulat at, Tóth Jkfzsej juhász vállalja, hoe/y az anyajuhokról eléri a 100 százalékos bárányszaporulatot. Kwtynák Ferenc vállalja, hogy a sertéseknél anyakocánként évi kétszeri malacoztatdssal 18 darabos felnevelési átlagot ér el. 10. Katona Rozália vállalja, hogy 100 naposcsibéből 70-et felnevel.Az egy tyúkra eső évi tojáshozamot 105 százalékra túlteljesíti. II. Vállaljuk, hogy az évi állattenyésztési tervünket szarvasmarhánál 105, sertésnél 120, juhnál 110 szó zalékra túlteljesítjük. FEKETE JAKOS IIERKE GYÖRGY állatit-ny. brig. v. KATÓKA ROZALIA párttitkár RETKES IMRE baromfigondozó tehenes Eredményesen alkalmazzák a szalma feltárást a pécsi járás termelőcsoportjai „Vigyáznwik kell. bogy a reZúiei-kcsésürtkre- óVő iak,rr mányi gaadtr sem őrizzük meg takarékoskodjunk a meglévővel és biztosítsuk hogy az állatállomány addig is, amíg újra zöldtakarmánnyal táplálhatjuk, ne csökkenjen” — figyelmeztetett december I5*i beszédében Rákosi elvtárs. A pécsi járási tanács állattenyésztési csoportja igen helye­sen oldott, meg ezt a feladatot. — Rendszeresen kijárnak a termelőszö­vetkezetekhez, ahol szalmafe’tárási bemutatókat tartanak. Eddig a járás területén 11 csoportnál tartottak be­mutatót az új módszerről. A járás ‘erületén jó eredménnyel alkalmaz­ták a szémadarálás-t a sertések eteté­sére. A járási tanács dolgozói e- Tiondottái, a ts?-tagoknak, hogy je- 'entős mennyiségű abrakfakarmányt ’a.karitanak meg., ha megdarálják a estémét és korpa helyett adagolják a sertéseknek. A bicsértli Béke tszcs-ben Kezdetben még idegenkedtek a tagok az új módszer alkalmazásától. De amikor felmérték a takarmánykész­letüket, akkor jöttek rá. hogy az állatok áttdeltetését csak úgy tudják biztosítani, ha alkalmazzák a szalma- feltárást. Később nemcsak, hogy a kényszer ösztönözte őket az új mód­szerre. hanem megkedvelték. mert az állatok igen jó étvággyal lé­gy osztották a leltárt szalmát Így na­ponta rendszeresen elkészítik a szük­séges mennyiséget és az etetésre ke­rülő készletet, hogy ízletesebb le­gyen. silóval, vagy darával keverik. A csoporttagok igen nagy jelentő­séget tulajdonítgnak az állatok rend­szeres jártatásának. Naponta rend­szeresen kihajtják az állatokat a hiss levegőre. A sertéseknél a napi 2—3 órás legeltetést is biztosítják, aminek az lett az eredménye, tyigy jelentős mennyiségű abrak take.— monyt takarítanak meg. A rendszeres jártatásnak köszönhető az is, hogy amióta kijárnak az állatok, az elhul­lás teljesen megszűnt a csoportban. A pccsbagotai Béke tszcs-ben ugyancsak a bemutató óta alkal­mazzák a szalma feltár ást, A bemu­tató előtt még nem is gondoltak ar­ra. hogy az eddig alomnak használt szalmát etetésre is tudják alkalmaz­ni. Csak azon törték a fejüket, hogy hogyan tudják biztosítani ,a hiányzó takarmányt az állatok áttel el tetősére. Amióta szalma feltárási bemuta­tót tartott a járásé tanácstól kikül­dött dolgozó, azóta eredményesen alkalmazzák. Külön két tagot bíztak meg a sízalmafeltárási munkálatokkal, akiknek egyéb fe! adatuk nincs csak a takarmányelőkészilés, szaimafe'tá- ráa. Jó eredménnyel alkalmazzák a ser­tések etetésénél a csöves kukorica darálását. A kukoricát nem morzsol­ják le, hanem egészben öntik a da­rálóba és Így „ csúfét, is értékesítik 3 kukoricával keverve. A mŰK/Jnt-lervek teljesítésével elérjük a termelés egyenletes emelkedését Gerő Ernő elvtárs a Központi Ve­zetőség november 29-i ülésén ismer­tette, hogy az ö'éves tervünk meg­valósítása érdekében a . negyedik ervévben milyen komoly feladatok várnak a bányászatra is. Megjelölte előttünk az utat. melynek kitartó kö­vetésével a népgazdaságunkkal szsín­ben eleget tudunk és eleget kell ten­nünk. Áz előttünk álló feladatok a műszaki dolgozóktól is egész mun­kát követelnek meg. Végrehajtásuk­hoz azonban az üzemi pártbizottság ás a szakszervezet komoly segítsége szükséges. Pécs VI. kerületben negyedik terv- évünk beindulása a körülményekhez képest is geynge volt Ezen a hely­zeten változtatnunk kellett. Az űze­tni pártbizottsággal, szakszerv ezettei karöltve Gerö elvtárs útmutatásai nyomán közösen tűztük ki feladatain­kat. Nézzük meg molytk voltak ezek a feladatok, amelyek megoldás­ra vártak és még ma Í8 részben fel­adatunk. 1. A munkaerőgazdátkodás kérdése és a műszakiránytóás az, hogy több dolgozót a „szántaira.’1 2. A munkaidő teljes és helyes ki­használása. a teljesítmények növelé­se — különösen az elővájási. feltá­rási és a fenntartási munkádnál. 3. A munkafegyelem megszilárdí­tása, , • • 4. A munkaverseny kiszélesítése. Az első pont műszaki feladat, de szorosan összefügg a kettes és a hármas ponttal is mert a létszámará- nyositást csak úgy hajthatjuk végre helyesen, ha a szükséges dolgozó, amely munkában kell. hoqy álljon, meg is legyen. Ezt biztosítani tud­juk, ha az igazolatlan műszakmulasz- tást megszűnt'.tjük. Ehhez a feladat elvégzéséhez kérjük mind a pártbi­zottság, mind a szakszervezet ko». moly segítését . Az igazolatlan műszakmulasMás te­rén javulás állott be, de ez még nem kielégítő. Elértük azt hogy ma már a becsületes dolgozók követelik, hogy közösítsük kii kollektívánkból a mű­szakjukat könnyen elhagyókat, akik a tervünket pem tekintik törvényes kötelezettségüknek. Ez a törekvés nyilvánul; meg a január 3C-i röp- gyűlésen, amikor a dolgozók tíz ..bumlízó’’ elbocsátását követelték az üzemből. Az elbocsátás azonnali ha­tálya! meg történt. A munkaidő teljes kihasználása, a teljesítmények növelése az elővájási, feltárási és fennlartási csapatoknál még feltétlenül hoz eredményt, rnni termelésünk zökkenőmentességét biz­tosítja, sőt munkaerőt szabadít fel a széntermelés javára. Ennek érdekében az ellenőrzést és a felvilágosító mun­kát a legnagyobb mértékben ki kell szélesítenünk. A tervünk teljesítésének további biztosítéka a tnunkaverseny kiszélesí­tése, annak állandó felszínen tartása és a verseny eredményeinek nyilvá­nossága. A verseny-mozgalom az a kapocs, amely közelebb hozza a fi­zikai dolgozót a műszakihoz. A prob­lémák megoldása, a nagyobb eredmé­nyek elérésére indító Itt ha rc össze­kötik az üzem dolgozóit A verseny- mozgalom megszervezését döntő • fél- adatnak tűztök ki: jelenleg 1432 dol­gozónk áll versenyben. Ha az új tervév eddigi eredmé­nyeit ezen munkánkon kérésziül vizs­gáljuk, akkor látjuk, hogy eredmé­nyeink dekádonként javultak. Dolgo­zóink megértették a szocialista hazát építő munkájuk fontosságát éa azt, liogy az eddig elért eredményekéit fokoznunk kell a béke megvédés# érdekében. Pécs VI. kerület dolgozóit kötelezi a bányús&heesfllet, hogy a negyedik terv-év első negyedévét ma­radéktalanul 100 százalékon felni fogjuk teljesíteni. V erseny társamnak. Maderschpach Béla, a Szabolcs-kerület főmérnöké­nek üzenem, hogy jelenleg fél száza­lékkal el vagyok maradva tőle, de a negyedév végén egy százalékkal meg­előzöm a 100 százalék fölötti ered­ményemmel. % Vereekel Rezső Pécs Vl^JteemvczsU X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents