Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-27 / 49. szám

2 tons. FPWWTUR 27 W f* t> t. n A Magyar-Szovjet Társaság és as Országos Békeíanács ünnepi nagygyűlése a Sportcsarnokban Csütörtökön délután egy begyül nek a Magyar-Szovjet Társaság és hangjai mellett gyülekeztek a hatóim vörös és nemzetiszínű zászlók, „ Ma tok díszítették. Megjelent a nagygyűlésen Do közoktatásügyi miniszter, Komjáthy gazdasági és kulturális élet több más ben élenjáró dolgozók. Résztvett a nagygyűlésen a Ma ség számos tagja, I. P. Bárgyin, két VOKSZ magyarországi képviselője. J szusára hazánkba érkezett szovjet küldöttek. tek Budapest dolgozóinak képviselői az Országos Béketanáqp országos na as teremben, amelynek falait Lenin, gyar-Szovjet Társaság és az Ország a Sportcsarnokban, hogy résztvegye- gygyűlésén. Énekszóval. indulók Sztálin és Rákosi tlvtársak képei, os Béketanács emblémái, s jelmonda­b{ István, a Népköztársaság Elnöki László kohászati miniszterhelyettes, vezető személyisége, Kossulh-dtjas Tanácsának elnöke. Darvas József Rákosi Má'yásné, a magyar politikai tudósok, művészek, írók, a termelés­gyar-Szovjet Barátság Hónapján ha szeres Sztálin-díjas akadémikus veze elen voltak - nagygyűlésen a magyar szakszervezeti küldöttség tagjai, val zánkbari tartózkodó szovjet kW dön­tésével, valamint V. Z. Kuzmenko, a Szakszervezetek XVIII. Kongresz- amint a többi küllőid{ szakszervezeti A nagygyűlést Andics Erzsébet, Kossuth-Ufas, az Országos Béke- tanács elnöke nyitotta meg. A mer­je'en‘ek lelkes tapsától kísérve kö­szöntötte a nagygyűlésen részvevő wwvjet küldöttség tagjait, akiknek az úttörők virágcsokrokat nyújtottak át A nagygyűlés részvevői hossza san ünnepelték az elnökségiben ht- lyetfogla'ó szovjet vendégeinket Andics Erzsébet megnyitó szavai utóm I. P. Bárgyin, kétszeres Sztá­lir-líias akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Ak;adémiá;á,nrak a!e!n> k<\ ,a Szovjetunió Legfelső Tanússá nak tagja, a Magyai-izovjet Barát­ság Hónapján részvevő szoviet kül­döttség vezetője mondott beszédet. úton haladó emberi, a mezőn dől-1 győzelmeinkkel a Szovjetuniónak, a sózó parasztot, az utcán játszó kis- vilúgbéke támaszának erejét növel- gyermeket. I jük. A koreai nép az amerikai agresz- Tartson örökké a szovjet és a ma­Bárgyin elvtárs beszéde Fnzpituij meg. bogy fldvöz.ö'- jfm Önöket a szovjet tudósok ne­vében. akik az egész szoviet nép­pel együtt aktív harcot folytatnak azért, hogy országunkban diadalra jusson a kommunizmus, s az egész) világon békében és boldogságban i élienek az emberek — kezdte be-‘ «nidét Bárgyin. Ez a mai békegvűlés az ötödik Magyar—Szovjet Barátsági Hónap idejére esik. amely erősíti és fej­leszti népeink barátságát és együtt­működését. elősegíti a világbéke megszilárdítását. A további, okban hangsúlyozta, hegy a szovjet embereket a békés alkotó munka lendülete viszi elő­re, Lelkesen dolgoznak a’ gyárak­ban. üzemekben, kolbozföldeken, tudományos intézetekben és labo­ratóriumokban, átalakítják a ter­mészetet, tervszerű támadást intés­nek a sivatagok és a szárazság el­len. A_ XIX. pártkongresszus. Sztálin «•Ívtárs új tudományos felfedezései bői kiindulva, kidolgozta a kom­munizmus felé haladó Szovjetunió Módik ötéves tervének ’irányelveit Ezek az irányelvek kifejezésre jut­tatják alkotó munkát végző népünk békevágyát, pontosan és határozot­tan válaszolnak arra a kérdésre: miért kell nekünk, szovjet embe­reknek a béke. Kekünk béke kell hogy biztosít­suk valamennyi iparágunk gyors- ütwnö fejlődését. Békét akaíaink, hogy nagymérték­ben fejlesszük a lakásépítkezést, tovább javítsuk a lakosság egész­ségügyi ellátását az ötéves terv fó­liámén .befejezzük az áttérést a bétosztályos oktatásról az általános középfokú oktatásra. V szovjet emberek határtalan leb knedéssel végzik alkotó munkáju­kat. minden erővel harcolnak a né­pek békéjéért és barátságáért. táö2. végén Moszkvában tartották a béke híveinek negyedik országos konferenciáját. A szovjet tudósak e konferencia szónoki emelvényéről azzal a felhívással fordultak kii!- földi kartársaikhoz, hogy hazáiuk néotömegeivel egvütt haladjanak a békeharcosok első soraiban. A szovjet tudósok célra — hang­súlyozta n többi között I. P. Bárgyin —. hogy barátságot tartsanak fenn minden ország becsületes tudósai­val. kicserélték egymással tudomá­nyos tapasztalataikat, egvütt dolgoz­zanak a békéért és a népek virág­zásáért. A szoviet tudósok resztvettek a népek h“esi békekonTesszusín. amely felhívta a világ népeit, hogv közösen Harcoljanak a háború el­a békéért. Amikor a szoviet tudósok kiszé­lesítik a tudományos együttműkö­dést az igazi tudomány területén, iiwnno.kVor köte’ességii.Vnek tart­ják le’pnlezni az imperializmus em- bergvűlölő tiitudományát, síkraszáll- ni az ellen, hogy az imperialisták a fizika, kémia és b»!k,terinló"da nagy vivmánvait az embermilliők. nem­zetek és néo-k tömeges kiirtására használják fel. A szovjet nép lelkesen dolgozik világosan látja a nagyszerű célt és magahízfosan halad előre — mon­dotta befejezésül 1 P Rarwin. — Nagy vezére és tangója. Sztálin elv- tói’« vezetésével, a Kommunista Párt irányításával éníti a kommunista társadalmat és fel is fogja azt épí­teni. Élten a népek hókés munkája és baráti együttműködése! l^Hen a dolgozó emberisé» láng­eszű vezére a nagy Sztálin! I P. Bárgvip szavait ki’örő le’kc- sedés'e' fogadták a gvű'és rés-rve vöi. Felállva. hos'-z.sntuTtó. vüwro« élienzéssel köszöntötték a magyar nén rraov barátiát, a világ békehírré - nak lángeszű vezetőiét, a nagv Sz‘é- lint és a magyar néo bö’cs vezérét. Sztálin elv’árs leginbb magyar ta­nítványát. Rákosii Mátyást. Ezután Kom’átihv László kohászati miniszterhelyettes lépett a mikrofon­hoz. Komjáthy László kohászati miniszterhelyettes beszéde A szovjet kohászati tudomány, a izovjet kohászok Bragvin elvtárs sze­mélyében szinte fel sem becsülhető segítséget adnak ezúttal is a kohászat' üzemek az alapanyagipar munkájánál negjavításálioz — mondoita a többi íözőtt Komjáthy László. — Most már -ajtünk, magyar kohászokon múlik, rogy mit és mennyit valósítunk meg izekből a tanácsokból, hogyan hnreo- únk a tapasztalatok bevezetése előfel- ,ételeinek megteremtéséért. Most, — amikor az úgynevezett .objektív“ nehézségek csak úgy tor- ivósulnak — mit jelent a szovjet ta­pasztalatok felhasználása, erre csak ägyetlen példát emlf ek; a csepeli martinászok példáját, a Marxról e ne- reZift! csepeli kohászbrigád példáját. A brigád tagjai ez év elején éppúgy *1 voltak maradva a terv teljesítésé­vé!, mint az ózdiak és a diósgyőriek. ,\zvnban Ők jól tudták, hogy az ob­jektív nehézségek hangoztatásával egyeseket esetleg félre i’.ehe' vezetni, de az ilyen szólamok az ember saját leVkiisnv rétét nem nyugtatják meg. Nem mondtak le a felszabadulás év­fordulójára terven felüli termelésre tett vállalásukról, hanem a nehézsé­gek leküzdéséhez fogtak. Amoszoy elv árs a hazánkban járt hires uráli olvasztár tanácsainak megvalósításá­hoz. A M.arx-brig,ád januári tervét 16« tonna acéllal teljesítette túl. Kövessék Óidon és Diósgyőrött, ha­zánk minden kohászati üzemében a csepeli mar inászokat, vegyék elő a szovjet kohászok tanácsait, szívlel jék meg a szovjet kohászati tudomány ta­nításait, harcoljanak értük, hogv mer szűnjék a különbség szavaink és tet­teink közöt'. Komjáthy László felszólalása után a részvevők meleg szeretettel, hosszan­tartó tapssal üdvözölték a szónok! emelvényre lépő V. P. Druziut, a .Zvjezda" főszerkesztőjét. A népek bécsi béikékoneresoziisán a világ v.ai'arnennyi népének küldő te! á'- lást foglaltak minden feszültség"t okozó nemzetközi kérdés békés meg­oldása mellett — kezd'e. beszédét V P, Druzi-n. A- békéért folvó harc n»m egv pár| vagy egy osztály ügve, a bé­keharcot m.aeuk a nén»k vívják. A szovjet kultúra képviselői népükké’ “gyű t felelősnek érzik magukat a bé­ke ügyéért. A szovjet írók szoros kapcsolatban íIának népük éleiével, megértik és átérzik a nép törekvés, it. munkássá­gukkal védik a béke igaz ügyét. Az emberek nyugodt és boldog életéhez, békére van szükség. A bécsi kongresszuson a béke meg­védésének nagyszerű feladatai egyesí- ették a legkülönbözőbb embereket öregeket és fiataíokat, feliéreket és feketéket, papokat és ateistákat, kom­munistákat és nem kommun'stákat. A béke érdekét szolgáló nagyszerű munkában — mondotta a továbbiak- harv/V. p. Druzin, — « dolgozók siázm'lbóinak felvilágosításában, hogy miért akarnak az amerikai im­perialistáik háborúi — igen nagy és fontos szerep vár a kultúra mun­kásaira. Az írók és művésziek tüzes szavak és élénk színek segítségéve! könnyen megtalálják az utat a,z em­berek szívé-hsa, titkos gondo'hta'- hoz és érzéseihez. Az író meggye- zően, a művészet nye'vén ki tudja fejezni annak az emberinek érzéseit és gondolatait, aki nem akarta újabb pusztító háború kitörését, an­nak az embernek érzéseit és gondo­latait, aki meg akar« védeni a bé­két, hogy boldogan élhessen. A szovjet írók minidig tevékenyen harcoltak az einbergyűlöOö fasizmus, az imrpirialista rablás és mészárlás ellen. Széles visszhangra találnak minden ember szívében Ilja Erenburg. Fa- gyejev, Tyihonov, Szimonov és más szovjet írók megnyilatkozásai, akik tevékenyen harcolnak az egész em­beriség alaovető létérdekeiért. Mi, szovjet írók, felhívjuk az ősz* szes jóakaratú embereket, tömörítsék szorosabbra soraikat, zárkózzanak fel a bák.harcosok mögé, vessék latba miniden erejüket a harmadik világhá­borúra gvujtogiatók büníis terveinek meghiúsítására. V. P. Druzin beszédét gyakran szakította fé'be a gyűlés részvevő ­nek lelkes tiapsa, éljenzése. Beszéde befejeztével perceken át zúgott a lö ­kés taps. s amikor V. P. Druzin ma­gyar nve'.v;n élt eke a magya-- zov- jet barátságot, Sn’áiin és Ráikosi eivtársakat. a lelkesedés még to­vább fokozódott. Szűnni nem akaró ’ forró éljeruzásisei kösziön*ö‘ték a do'- gozók a nagy szovjet néuet. a világ e’«ő bókeharcosáf. Sz'á'in elvtárW' és n'áeünk szeretett atyját és tanító­ját. Rákosi e'.v+ársat. Amikor a viharos taps elült, Kc- nva Lajos Kossuth-Mias köpő, a Marrvar írók Szövetségiének főtitkára emelkedett «zó1 ásra. — A m: bókoharainic nem pacifiz­mus — mondotta a többi közön-. — ni békét követelünk az ernö-rmi,Fiók­nak, harcot hi.rde’ürjk a háború é- len. És mert szívürík szeretette! van ‘ele az p’ko*ó. ébRő ermbermitlWc iránt gyű’löliük a háború fenevad- jal| és a népek árulóit. E/u'án Marii« Dmiiriievna Ovr>r* jannyikova. a közgazda-ágj tudomá- nvok k''rd:d.á‘nra. a ..Fzmvjeisz'o.» >o F'enscsina“ főszerkesztője szólaft fel. ben s hisz benne az egész haladó ‘ja —- Rákod Mátyás! — fejezte bp. emberiség í üdvözlőszavait Ovszjannvikova. Mi, nők békében és barátságban'. Amikor M. D' Oyszjannyikova be, ■ akarunk élni a világ minden népé- beszédet ismét vegigv.bar-, vei. Ezért forrón üdvözöljük a né- ?ota hatalmas termen a lelkesedés Pek bécsi békekongresszusának ha ,Ma™' Helyükről felállva viharos térozafait és nagv megelégedéssel fo -lj"rra -val ünnepe tek népeink bu- gndtuk a Nemzetközi Demokratikus ,ríltsa?a* s v baratsag legkiválóbb Nőszövetség határozatát a júniusban J‘“>c<).«ait,, .íeneink nagy lezeio't „í„..„*va,5 Sztálint es lta-kosi Matvast. Dániában megtartandó nemzetközi Ovsz­nőkongreiszus egybehívásáról. jannyikova magyar nyelven éltette ini lé l la/, Uij Ow V IJolll * uául Ul, j • , | ./ , z. , ,, . a magyar-sz.ovret barátságot, s a Mi, szovjet rtok újabb termelési gyűlés részvevői zúgó „hurrá“-val, , ozelmekkel koszontjuk majd a forró tapssal válaszoltak az üdvöí­gyO*vnuüjvixvi xuszuiujux maju a íorró taps kongreszsust mert tudjuk, hogy, lésre. Dr János György felszólalása Ezután dr János György, a koreai'/ősi pontok támadtak szakadékok ..Rákosi Mátyás kórház'* orvosa szó- keletkeztek. Ugyanakkor a béke tá­lalt fel —■ Dolgozó népünk és pártunk hí­veinek száma nemcsak ugrásszerű­en megnőtt, ez a tábor belső'eg egy­za'mából közel kilenc hónapot töl-■ re ös-szeforrottabbá. egyre egysége- ti'-tíem a harcoló Korea földjén, ahol sebl;é válik. A. békeszerető népek Ovsz!annyiUova elvtár-«nö beszéde — Mi. szovjet nők lelkünk me­lléből. anvni szívünk minden ere­jével gyűlöljük a háborút — mon- do'ta t>cvy>7“tőben M. D. Ov-sziarmvi- kova. — Hiszen magunk tapasztal­tuk, mennyi borzalommal és szen­vedéssel jár a háború. Nincs olyan szovjet nő. aki a háború éveiben ne a ma'/var orvosegészségügyi csoport tál a Rákosa Mátyás hadikórházban — dolgoztam a sebesültek syógyí- tnsáért — mondotta bevezetőben dr Junos. Felejthetetlen tanulságot1 je­lentett számunkra a felszabadító há­borúját folytató koreai nép és a se- segítségére siető kínai önkéntesek öntudatos, elszánt hősiességének mensmerese. Koreában nincs hátország — mon­dotta a továbbiakban dr. János György. Az amerikai repülő fene- vadak mindenütt pusztítanak, aho­vá el tudnak jutni. Kimondhatatla­nok a koreai nép szenvedései, de azt a nónet, amelv már érezte egvszer a szabadság ízét. nem lebe* elonsztí- toni. Korea él, dolgozik és harcol igaz ügyéért. A koreai nép minden álctovMot •' kszó nólií"! vál'sl. A ka­tonák a frontokon harcolnak: he Ivüket a földeken, gyárakban, üze­mekben. hivatalokban, asszonyaik foglalták el. Rs a termelés egyre emelkedik, min/lent a frontnak, mindent a győzelemért. —- A frontokon tömegesen szület­nek az új bősök. Ma+roszov köve­tői, az őrs-/«? belseiéb°n ped'g a munka győze'mei. az áldozatkész- sóé egyszerű és mégis ragyogó pél­dái. legyőzhetetlen ez a néo. T.átfák és tapasztalták ezt az amerikai ban­diták is evvik ok« ez annak, hogy « leocmbectoienebb eszközhöz, a baktériumbáborúboz föl vamod fák. \ r amorikaink tngndiá.k. hogy bak- tériumbáborút folytatnak. De a ki­küldött nemzetközi bizottság tagjai ennek számos megbízható bizonyí­tékát találkák. Forrón megszerettük Korea néné* — hangsúlyozta dr. János — máso­dik hazánknak váltottuk Korea föld tét. Fájdalmas volt a búcsú kór­házban. anrkor átadtuk munkánkat a következő orvoscsoportnak Azzal a tudattal loMük át az Amno^an hidrát, hogy Kim ír Szén népe, Mao Ce-Tung önkéntesei biztosan halad­nak a béke igaz ügyének győzelme felé. Megerősödött a hitünk a béketá- bnr logvőrhetelon ereiében izzó gyűlö'etiink a háborús evuifogatok­kal szemben. Megerősödött a meg­győződésünk. hogy a békéért és szabadságért harcolni kell közös küzdelmükben egyre köze­libb kerülnek egymáshoz, egvre jobban mev'smedk egv mást. nap mint nap tisztábban látják, milyen sok eszköze és módja van annak, hogy egymást támogassák és a bé­ke iigvét győzelemre vigyék. Egyre inkább rájönnek arra, hogy a nagy földrajzi távolságok, gazdasági és kulturális külön Őséiről/ • »• u becsületes munkás, az élet értékeit mrigbecstiFö embereknek mennyre kö­zösek a törekvéseik a világ legkii'ön- bözinbb tájain. Az utóbbi hónapokban rendkívüli mér ékben megizmosodott a népi százmilliók bizalma önnön-ére- jiikben. I > é' "i , '!? Felmérbetellen je’entőséeű ténv ez, és hogy bekövetkezett, azt elsősorban és mindemekelőtt az emberiség élcsa- nata, a szovje' nép példájának, Sz'á- lin elvtárs láng*szű útmutatásainak éa segítségének köszönhetjilik. Százszoro­sán érezzük ezt m: magyarok, a múlt­ban sokat szenvedett, évszázadokon keresztül elnvomo!' nép, amely számá­ra a fölszabadító Szovjetunió nvitbtt* meg a szabadság és a boldog felemel­kedés út iát. A Szovjetunóinak kö- szön,h'tj:ik, hogv országunkban na­gyot fordui’t a tör énel“m kereke, né­pünk a történelem napfényes oldalára került, megtalálta a helves utat. atne- ’ven haladva gvoraütemű e'Jörehal-adá- /a biztosítva van. Nagy' célok, nagy' feladatok, nagy erőfeszí éseket kívánnak. Olyan hatal­mas történelmi feladatnak a megva- 'ósfása, mint am;t népünk maga elé állított: a szocializmus felépítése, a béke megvédése, hatalmas erőkifejtést kíván. A békéért küzdők lábúra, a dolgos munkásembereknek a tábora, akik tudják, lmgy a szavaknak ,a Mt’ tek adnak erőt. Nérnünk ura íVtt sorsának, saját erő­feszítéseinktől függ feladataink megol­dása. Nem igazi békeharcos, nem igazi hazafi az. aki nem úgy fövi» fel közvetlen fe’ada'>ait. hogv az eddi­ginél j-bban, sokkal jobban kell dob goznia. Nem csodavárás, hanem mun­ka, minden perc jó kihasználása. ® 'egfej e Ubb módszerek alka’mazás»' a terv teljesítése és túltg’je'ítése. et kell, liogv szeme előtt legven minde­nekelőtt bányászainknak, kohászatok' nak, d« .az ipar és mazögazda'ág ösz­» i „„„„r » szes dolgozóinak,, a kultúra valamen'’­A nagv taossal fogadott beszéd . llfán Andics Erzsébet Kosutbs díi'" nyi mun''-^'iní,ií­pis Fgviitt haladunk; a nemze<!Vözi nő- mo/izalom élőn és kitartó békebar- ennkkal c Imre lohogői« m'"ó so­rakoztatjuk az asszonyok millióit a kíiTv'to'ista gyarmati és függő orszú i gokban. Két és fél év felt el nzótn. ho"v az 'mTiprikaii agresszorok megindí­tották támadásukat Korea ellen —, —ondott.a n tovább'".'-bap M. D. I akadémikiss az Országos Békeia- nács elnöke mondott záróbeszédet — Kedves Elvtársak! I,elkes, szép nagygyűlésünk végére ériünk. Va­lamennyien tud ink: mindig angv él­mény, nagy gazdagodás számunkra, amikor módunk, alkalmunk nvíli.k’ a békéért küzdő népek élén haladó szovjet néo küldötteivel találkozni. Azon a rengeteg tanulságon, ok'i­Fbnnn is a szovje! elvtársak a m’ oéldaképe'nk. Méávség: s hazaszerc'e • amely .a i’egtisz'ább, lagiönzetienebb nemge'közi »éggel párosul, mnvas e«*' mei«óg és ugvannkk-ar fárndhntat'í,n n’nidenpapi, anró munka a bék" szol- •álatában. a béketábor n ti vasi és er­való * > ri i kölcsi erejének nanról-napra ‘»sa, nz eni ; i , -ég jobb jövőiének ái'd-zatké-z én!‘é- . Inson kiv«l. «mit a szovjet neo ken ,,t, _ e7 ,,7 am!, a MOvje’ békehnr- viselőinek latogatasai jelentenek cosofc„z,i 1A,t„„k. Cz az.' am" fok"; g/#*. vív it ti 1 - a o o 7íl íi Oo no • A n 9 • i ■ 1 t- , ■ . s . . i .. számunkra a gazdasági és kulturá­lt- élet minden torén, ezeknek « ta­lálkozásoknak bókemozgalmunk to­vábbi megerősödése szempontjából is hatalmas jelentősége van. zotlnbb mértékben meg keli tőlük nu Inunk, De a szovjet nén né'dáU ú«tnc.s»k arra int b“nnünket. how fáradba1"*' Alig két hónapja,''hogy lezai'ott!’!>n munkával gv.aranLsuk a béke* ontott volna keserves könnyeket fia, Ovsziannvikova. — Ezalatt veres; leánya, férie. testvére, vagy vőle- j aratásuk küi-iil'vdiil nnnvi nrnf'tot génye sírián. Ezért értjük meg és érezzük annyira minden olvan nép bánatát és szerencsétlen helyzetét, ame'y- nek az agres/or véres keze mérhe- tc'len szenvedést okozott vagy okoz Mi szovjet nők fáradhatatlanul ielen*ett számukra, min* a ké'sznr- át' annyi ideig tartó második világhá­ború. A Koreában elkövetett amerikai gaztetteket kiv'zsgáló nemzetközi nőbizottság tagjaként abban a meg­bí.roo'nnk a bőkéért és erősítiük i t’nzte'tetésben volt részem, hogy testvéri kapcsolatainkat a né"i de- «ncglátogathnttam ezt « szabad ág- mokratlkus országok, a nagv Kma,! , „ , . . , c ... » , a Koreai Népi Demokratikus Köz-' "^agot. Sn lat «emiink­térsaság és a Német Demokratikus kel láttuk hogv az amerikai pilo- Köztúrsaság asszonyaival. I ták kegyetlenül meggyilkolják az1 Pécsben a nőnek hatalmas béke- kongresszusa de ezalatt a rövid Hő alatt is minden iél szerint iisrás- s'priien megnövekedett azoknak a jó"karatú embereiknek a száma, akik ba'aisztbntntlan köte'osségiik­n<>k tarti'k minden ereinkkel meg­-ródeiaj a békét. A bél char- kézzel­fogható igazsága eRenallbatat'an erővoj hódít meg új ős új szíveket. A békeharenak nao mint nno úi' bb megnvilatkozá.sa5 rémülettel töltik e! a háború a. uszítőVat, Az imperia'ista rablók táborában a bécsi kongrr-a^aus ő*a eltelt 2 liónao «alatt még robban kiéleződtek az el­lentétek. újabb és újabb összeiitkö­rrnn! ereiét, bánom arra is, hogv 3 'ppnagyobb mértékben éberek wiin’k. ezerszer éberebbek, min' dig vrlinnk. az iinnerialista rnblés «s fiíynöko'k üzemeivel szemben- Hogy kérlolbete'i’opok lev vünk « h»rC" ban. — még kérlelhető*Ionebhek. mto- “(dd'g voltunk — a bék" és az embe­riség ellenségeivel szemben, A nőies, Erzsébet lelkes touss-al "adott szava* u'án a zetmkar „A b 1 otábor lewőzbetelleti“ efmö mdn 1 láto7ot'n. A nawgvűlés részv"V Harcos e'szántsávgnl éneke’tAV egyű'*’ . . ba összetartunk rea-dületlen. győzzük végleg a háborút..

Next

/
Thumbnails
Contents