Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)
1953-02-10 / 34. szám
FRrranAT» io W R P t. o ft Aliol Vch^csülik a Ulme^cket — ott rést nyiinnh «z cMrnsé^iick pártunk arra tanít bennünket, j.’ hogy a politikában nincsen tér. Ahol mi nem vasunk, megjelenik az ellenség:; ahová a PJT nézetei nem hatolnak be. ott téri “tditanak az ellenséges nézetek. Pár- Unk minden győzelmét annak kö 'Wnheti. hogy sikerre! küzdött a tagozó tömegek megnyeréséért, mozdítani tud ja a tömegeket a szo- '"jlizmus fe'építésére. Ahol a töme- s*k megnyeréséért folvó harc ellan- nyomban jelentkezik az ellen- ®é és ellanyhu'ásnnkat kihasználva becsületes embereket is befoiyá- ** *lá kerít. Rákost elvtárs <a Központi Vezetője 11*50 fehniár KM ülésén igen éle- J*n mutatott rá azokra a hibákra. jBe'yeket a tömegek megnyeréséért íratott harcban a pártszervezetek követtek. Keménv. hírá'é «zos-akka' Rámolt he arról, hogy sok ’ pártszer- ?zetben lebecsülik a* tömegek meg Janisét; ahelyett, hogy meggyőznék .dolgozókat a párt politikájának !?• JWoégérői, paranoso'emMak. nem iJy^ *• bírálatot, sőt fl’dözik azokat. J*'k a hibákat ostorozzák. „Ahol el- , j^anódzik az önelégültség, az elbiza. sdg — mondotta Rákosi elvién* ®* a szellem, hogy álét7 erősek .Műnk egyedül is. hogy nines sitik- lit a* a dolgozó lómegek támogntá- ,.a< rögtön meglazul is később el- i*** n pórt és a tömegeik egészséges dL?°*0laia. pártunk elszigetelődik a néptől. A kommunista fintu- 0». szerény munkása pár'iának’ ,z Évának, dolgozó népének. E* si. Jfetn/c titka. De ahol ez a szellem ott hamarosan felüti felit bürokrdria. klikkek, csoyortnk nla- y^k All ásszmf.ászás, korrupció ke- ^ezik, háttérbe szárit iák az ifia- t0 ■ a nőket és tompul az éberséa az If ^ággei Mentben Egyszóval jelent rhl!'pk azok a bajok, melyek ha ki- 7~letlettüJ frf nem vesszük ellenük a ^TrJ°t, élőbb vagy utóbb, de lejtőre ***** a pártot:'' a dolgozók körében. Az ellenség kihasználta tétlenségüket és elterjesztette, hogy ,.a tervet nem lehet teljesí- ieni“ és „nem érdemes túlteljesíteni“, mert ,*úgysem fizetik ki“. A megvei párlbizoltság közbelépésére és segítségével széleskörű felvilágosító munka indult a bányákban. amelynek eredménye: az év végéig 12 százalékkal emelkedett a Pécsi Szénbányák teljesítménve és a vállalat teljesítette évi tervét. Számta'ansr.or bebizonyosodott már. hogy a do'gozókra bátran lehet építeni a nehézségek leküzdésében, a márt no'itikáiának diadalra juttatásában. Ennek ellenér' a megyében számos jelenség mutatja, hogv a pártszervezetek nem tárják bátran és őszintén a tömegek elé nehézségem két, s ezzel lemondanak arról a halaimat erőről, amelyet a tömegek bar ca je’ent a nehézségek leküzdésében. A tömegek lebecsifésének veszélyes jele ez. A pártszervezetek opnnruin'z- musát, bizalmatlanságát, szíík’átókö- ríiségét nem egy eselben kihasználta már az e'leneég a megyében és maga „magyarázta!' meg nehézségeinket. Rá ko«i elvtárs parlamenti beszédében és Gerő e'vtáns. a Központi Vezetőség november 29-i ü'ésén figve’meztettek arra. hogy az aszálv és fagy okozta károk miatt a következő hónapokban kisebb-nagvobb közellátási nehézségeik lesznek. Ugyanakkor rámutat- ‘ak arra. hogv fokozottabb ébersd?'1 ko’1 figve'niink az e'leuségnek 3 közellátást vcszélyez'elő aknamunkájára Egy sor baranyamegvei pártszervezetben azonban nem beszéltek nyíltan az aszály- és fagykár okozta nehézségekről. óvatosan kerülték ezt a ..népszerűtlen“ kérdést — « közben az ellenség Pécsett. Szigetváron. Mohácson és még egv-két községben is felvásárlást szervezett. Az. hpyv mennyire a pártszervezetek gyávaságáról vo'* itt szó — kiPönösen kitűnt akkor, amikor a megvei bizottság köz belépésére ezek a pártszervezetek a tömegekhez fordu't.ak és a. tömegek 1^' a baranvamegyei pártszervoze’ol? fejlődött a tömegek megnve- -T^-rt folvó munka,. Megszilárdu't a erősöü" a. bírálat és az onmra.ia.r szel- ^e, javult a fpK-i’ágosftó munka f°l'"ó murrka,. Megszilárd Hbelü'i demokrácia, mege a. bírálat és az ön bírálat íj, ; javult a felvilágosító m It^^ba’a. Ezzel egvíPt eredménye- ha' .Uek el az ellenség elleni harc- «Ä0* *:!v en leleplezték és »ij1,. aUanná teUék az el'enségct: az ^li'.t osztendő végén pé'dául több, jj, M ÖOO befnrakmdott kalikót záriak l a tez-ekből Kfind-nnek megmutjt- fnzv ... , . , 1 ...iui ki kc. v®* ^ű'önböző területein: a nártmun'H ., 11 ___ í1 *'^ a hatása a nárt- és gazdasági J kr * azfnvona’ában. "ak ?»a kit P», # 1 iiíintruf-iN'iv/^ ív.«-« »...x V-. a. ^aosi elvtárs emlékezetes beszede-, segítségével árta'mat'nnná tették az e''en«éget. Az ellenség fél a ‘ötneomk- tő'. csak ott érez ta'ait a lába alatt, ahol a tömegekei.a pártszervezet pasz szivitásban tartja. Sztá:'’U elvtárs azt tanítia, hogv „a pártnak nap. mint van im/ekezuie kell megnyerni a 1 nrnlet ár tömegek bitóimét, hoau noHtikájévnl és munkájával ki kel! kovácsolnia a maga számára a tömegek támoga’ását, hoau nem paranesn’goMia, hanem mindenekelőtt meggyőznie kell, meg. könnyítve a tömegeknek azt. hogy Salát .tanasztala fáik alánján 1 elismerjék a párt politikájának helyességé', hoau tehát osddira vezetőiének, ve. zárénak, tanítóidnak keli lennie!' Az. á'taláro« fepődés mellett még mind:g e’őfordul, hogv pgves párt- funkejonáritisok a meggyőzés he1 veti adminisztratív, erőszakos eszközökké' akarják vezetni a tömegeket. Az i’ven helyen meg’azul a kanesol.at a nárt és n do'gozó. tömegek között s az ellenség kihasználta ez.t. Nem egv esetben tarvaszfa1ható hogv az erő szakos módszerek n’ka'mazói ma^uk is ellenségei a pártnak, a do'gozó népnek, vagy az ellenség befolyása alatt állanak. A bírálat elfojtásával, a dolgozók véleményének semnrbe- vé'elével igyekeznek „megfelelő" környezetet teremteni a maguk számára és ezzel megakadályozni, hogy leleplezzék őket. A dombóvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat a'«ó- moo&o'ádi üzemegységének vezetője félreálHtotta azokat a dolgozókat, akik bírálták hibáit. Kiderült ró'a. hogy 7T> holdas kulák. Egy másik eset: a pécsi fíítöház párttitkára. Raaz üzömök tervei- 1 leljoeítéséhen. a rbozőgazdis.ág * - 'a'isi-ji íi^jervrzéséhen. a menve .^ágának politikai-kulturális í?j- Mben. *or jel azonban arra mutat, * m eívtárs figyelmeztetését W*"'®' pártbizottság nem szívlelte eléggé. If)ő0 február 10. óta .Ra(tfrjl* föesrve kéttízben kapott komoly pártunk vezető szervoiíő', »( ‘..nem fofvtat elén eafvós harcot *>ert ); ellenség ellen. Ennek o,ka az. HjV, sg.ámoa pártszervezetben na ég n“:? lebeosüük a tömegek meg- j £** és nem törekednek arra. ^ow»,a poiitikáíát, pártunk és k intézkedéseit megtna a dolgozóknak. ), ctfff'l' Pr reve'Snteeka- f. — *vwanM4/tr r Jr>. * becsülésének, a megnyugvás i>Dlf.alának egyik leasúlyosabb kő- ^.“^énye — mondotta Horváth olvtArs, a Központi Voze'öég ülésén — az pUenséagel vívott az éberség gyengülése." A jHf "fR msgnveréstSért folvó harc te- tji * l'vála*zth a * a t! an az ellenség el- l(iv^arotóL Ahol a pártszervezetek n magyarázzák a párt poüti- l6|j h s szoros kapcsolatot teremte- W(a Pártonkíviiü tömegekkel — ott iaM®/mntik az e'ienség elleni sikeres ij,,i ^'tétéieit. Udvar községben nél- •oy-, biába kísérletezett az ellenség, i jjj megzavarja az őszi mun',-ákat, *4: “^fú’-a-tot teremtsen a beadás el- h őszi vetést időre elvégezték h(]J . ftfedményt értek el a hoadás- a Pártszervezet jó felgoncsa János az ellenség befolyására ölvén nézeteket hangoztatott, hogy nem érdemes fogla'kozni az emberekkel. h'szen „a dolgozók nem nevelhetők." A következménye az lett, hogy a fűtőház nagy mértékben visz. szae-sett a termelésiben, nein volt verseny, mert tért hódított az ellenségnek az a hireszte'ése, hogy ná'uk nem lehet versenyezni. A megyei pártbizottság arra tanítja a pártszervezeteket, hogv az ellenség lelep’ezé- «ét is használják fel a dolgozó tömegek nevelésére. Ebben vannak már eredmények, de sokhelyütt, még megelégednek azzal, hogy az ellenséget nyakoncsipték, s nem vonják le a 'do'gozók előtt a megfelelő tanulságokat. Raranya megvéb»n az ellenség el- 'eni harc jelentőségét fokozza az a *őny, htV'v a megve Tito-Jugosz'ávie szomszM'ságában van. A megve dolgozóinak éberségére és helytállására itt — ha lehet — még fokozottabban szükség van. A kulá'kság. a k'erikáli« reakció újabb és úiabb rémhírekkel '"•vekszik a megyében a munkát akadályozni. A határon átdobott kémek is igyekeznek az építést megzavarni. X határ mentén lakó dolgozó parasztság — közte a délsz'áv nemzetiségiek — többségében éberen őrködik hazánk határain, segítséget ad a határőröknek. Az ellenség elsősorban arra törekszik. hogv a szocia'izmus építésének veze'ő erejét, a pártot gyengítse. Igyekeznek párttagsági könyvet szerezni és mint ..kommunisták“, a pár bizalmába férkőznek. A tagsági könyvesére tana«ztahatai azt mut-at- i.'ák, hogv vannak még pártszervezetek, ahol nem őrzik elég éberen a párttagsági könyveket: egves helyeken. mint például a mohácsi pártszervezetben. elkal'ódott néhány párttagsági könyv, s ezzel megkönnyítet ♦ék az el'enséenek. hogy bcfér'kőz *v>««ék pártunk.1. A megvei párt- bizottság fon'os fe'adatáoak tartja, hogv fokozott éberségre nevelje a lo'gozókat. A nevelésben nagy szerepe van a párttagság elmé'eti képzésének. a marxizmus-leplnizmus elsajátításának. Az ellenség elleni bare ban komn'v fe'adat vár a pártesopor. tokra. A párt csoportok ma még nem te!jesiHk kielégítően ezt a fe'adatu- kat; nem elég szilárd őrei a párt tisztaságának és egységének, nem neve- 'ik a párttagokat kommunista éber- égre. az ellenség módszereinek felismerésére. az e'Vnség 'e'ep'ezésére. és a tanu'ságok levonására-. A párt- csoportoknak ezt a fogvaKkosságá' a megvei pártbizottságnak kell sürgősen megjavítani. r>-r*nva megye a sz^ncsata egyik fontos területe: keményen ke TI harcolni a széntermelés növe'é ■séént és a szén minőségének me^javításáért. Tovább kell építeni, fei'esz. teni Komlót, az úi szocialista várost A fa'un nagv gondot kell fordítani a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a terme'őszövp'kezdtek megszilárdítására. a mezőgazdasági munkák pontos elvégzésére. Az eddig: eredményeket a dolgozó tömegekre támaszkodva, az ellenség elleni harcban vívta ki a megyei pártbizottság A hibák megszüntetéséért, a további eredményekért méginEább a tömegekre támaszkodva, az ellenség elleni sokkal szívésabb harcban ke'l küzdenie. Munkájában az eddiginél fokozottabban kell, hogy vezesse Rákosi elvtárs 1950. február 10-i beszédének •útmutatása. Egri Gyula az MDP Baranvnnictíaei Bizottságának titkára Családunk már készül a heted.k gyérmek íogadlatására“ A „Dunántúli Wavin'6 elintézte A Pécsi K?)zícVedési Vállalat urába járatot indított Koszil községbe Január közepén negyvenegy készül hoz, Kakán elvtársim*, aki mérlegelve dolgozó aláírásával levelet kapott szer az autójsark- és mertM'end-nyiijlotta kesziősé íiiuk. A levélben arra kérték lehetősé‘eket, úgy döntött, hogy auté- munkát vé>rez a do'gozó J a kesziii dolgozók és a Pécsre be iá ró busz próbajáratot indít Kesziibe az között rendszeresen 'e'en-1 Iskolások a Közlekedési Vállalatot, egyébként gycn"efor«almii kora rec- «'«ttok az ’ellenség próbálkozóig * velük együtt harcol az ellen- ellen. hogy a munka és a tanulás me/'köny gell és kora délutáni órákban. Az első nvítésc végett Indítson autóbuszjáru- autóbusz próbájára! hétfőn reggel KU“' . , t, I *° A *„I>iinántúlÍ Napló" a kczIH dől- U indult » ****«' dolgozók W a pártszervezet lemond a i j/ol6k |r,(),vkoM kérését továbbította a ml sem bizonyítja jobban, nPT '* j'j ! pécsi Közlekedési Vállalat i^azgatöjá. mint az első járat zsúfoltsága. folytatott narroan a női1 et ~ •— löegnyerésérő1. nem épít V.i 3 ' .......- -. í v,nem fejleszti a dolgozókban ke^^ö.etet az ellenség iránt, az J'fcsfC. — ott nem tudják sikerre' az építőmunka mindennapi A sí*1* ««m. Sü Pé. esi Szénbányák tavaly szen'erbnu és oklóberben .eljcoí31 cl eg- van már a IV./a osztályban is .Immár 16-1 Uinszámunkh-m nieebl* gített megoldani azt. hogy tenter- ráltuk a Pedagógiai Főiskola gyakorló műnkben nem kell fagvoskodmink la- által'iios 1-Uoláiát, mert az eme’eti nulás közben. A terem fűtése idegosztályok fűtéséről nem gondoskodott javult és most már jó meleg s.in. kellően. A bírálat ererim*nves mit. Me:ígérjük, hogy a jövőben az eddíel Í>"TnnckAme’k°; kiítatu»!1 kidé-' errőltanuskedik F.-ry F.va IV. a: ősz. nél még jobban tnpoHmk. Tudíuk. A Magyar Népköztársaság Mi* niszlíTtanácsának határozatát az anya- és gyermekvédelem tovább- tejlesztésérői nagy érd klödéssel olvasta a Jakobovics csatád. Jakobo- vicséknál már hat gyermek van és útban van a hetedik is — 1933-ban kerültünk össze — mondja Jakobovicsné — Jeszenszky Ferenc 2009 holdas bülckösdi töld- birtokos portáján. Ketten verejtékeztünk. hogy meglegyen minden nap a betevő tolatunk. Egy évia bírtuk rsnk rv-.rt n ..naaysdgos úr" nem volt hajlandó részünkre olyan helyet biz ősi tani. ahol becsületesen pihenhettünk volna a napi 14—16 órai nehéz munka után. Kénytelenek voltunk egy házzal odébb állni és így kerültünk Gusztánműve pusztára báró Biedermann földbirtokára. Azt hittük. hogy lesz lakásunk és feleségem legalább meleg szobában szülheti meg első gyermekünket. Ez nem így történt Kaptunk egy kis szobát ,konyhával", amelynek tetején beesett n hó. sem ajtó, sem ablak nem volt rajta. A vályogból rakott tűzhelyben szalmával tudtunk tüzelni. Egyik éjtszaka kértem, könyörögtem az intéző úrnak, hogy telefonáljon mentőkért, vagy adjon kocsit, hogy feleségemet orvoshoz szállítsam, mert útban volt n gyermek. Hiába volt mindem kérésem, mert egyszerűen kijelentette hogy ,.nem érek rá ilyen kicsiséggel foglalkozni, ennél lonto- sabb munkám van.“ Nagycm nehéz, szinte elviselhetetlen, kilátástalan lett itt is életünk. Gyermekünknek nem tudtuk m gszerezrri a szükséges ruhaneműt, tüzelőnk nem volt, s job nak láttuk hn ismét szedjük sátorfánkat és valamivel ,,jobb” helyet keresünk magunknak. Csonkamindszenten Horváth Ferenc 200 holdas kulákhoz kerültünk, ahol az embertelen bánásmód, a hajnali két órakor való felkelés, az esti kilenc—fiz órai lefekvés teljesen kimerített és ■ kénytelenek voltunk otthagyni. Ezután Bróda János 109 holdas• kulákhoz szegődtünk el Vajszlóra. Keserves évek következtek. Harmadik gyermekünk. Jánoska, itt látót/ napvilágot Bróda sem fizette meg a kommenciót. Arr,, hivatkozott, hogy ..nincs búzája" Pedig saját szememmel láttam, hogy kamrájában három hatalmas hordóban annyi tiszt von. hogy nekem még két évig is elég lett volna. Közel- gett a karácsony ünnepe és nem volt más eledelünk m.:nt a kukorica- pró'ra, meg a puliszka. Addig könyörögtünk Bróda Jánosnak, míg nagynehezen adott 50 kiló rozslisztet, de mikor sütöttünk belőle nem tudtuk megenni, mert tele volt apró kavicsokkal, piszokkal. Hasonló körülmények között éltünk Pel'érden is Brázai István 900 holdas földbirtokosnál. Gyermekeinket álandöan szidta, mindenkinek útjában voltak. Egy szem gyümölcsöt soha nem adott volna nekik. A gyermekek anrók. fejletlenek maradtak ég lakásunk olyan volt. hogy más családnál aludtunk, mert a tetőn btesett az eső, Azt a két-három bútordarabunkat sem tudtuk a házban el* helyezni. 1916-ban kerültünk jelenlegi helyünkre Uszögpusztára Akkor Nagy Miklós volt még az úr. aki semmivel s"tn bánt jebba-n velünk mint a többisk. Szólni jótormán nem is mertünk, attól téltünk, hogy bosszút áll. így aztán nála maradt még a lertá'ypénz. a kommenrióba kialkudott só és még maradt búza is, amit nem fizetett meg. 1948-ban államosították Nagy Miklós birtokát és így azután már állami gazdaságnál dolgoztunk. Elmondani is sok, milyen most az életünk a régihez viszonyítva. A legjobb, a legszebb érzés hogy ember vagyok végre és gyermekeink semmiben sem szenvednek hiányL Hat gyerm.künk van s nem járnak télen mez-fídb. van gumicsizmájuk, A téli ruhákban sem szenvednek hiányt mert még a nyáron beszereztük s-ámukra, Az állami gazdaság napfényes, tágas lakást biztosito‘t teszuiíicre Nem kell nyomorognunk, mert ha szép Idő van. kimehetnek az udvarra játszani, hiszen már nem kiabál rájuk n „nagyságos úr", nincsenek senkinek útjában. Az SZTK-tól havonta 405 forint családi pótlékot kapunk, a rendes havi fizetés milleU. Mikor három gyermekünk megszületett. a leiszabadu* lás után, megkaptuk a szülési segélyt és amit csak tudtak segíteni, megadtak mindent. „Klinikán születtek meg a csöppségek orvosi kezelésben részesült le-' '.eségem — folytatta Jakobovics elvtárs — és itthon is így van. Nem kell könyörögnünk senkinek, hogy adjanak kocsit, mert orvosért kell mennem. Emlékszünk rá. mikor Tériké, a legkisebb lányom volt beteg. Maga az igazgató elvtárs telelonált az orvosnak és segítette családunkat. Nem nézik le a sokgyermekes családokat. sőt mind jobban' megbecsülnek minket és minden területen segítenek gyermekeink nevelésében. Családunk már készül a hetedik gyermek ..fogadtatására". Számolgattuk feleségemmel mennyi juttatásban részesülünk majd. ha megszületik a gyerek orvosi kezelést, ingyen csecsemőkelengyét, felemelt anyasági segélyt és felemelt családipótlékot kapunk A szülési költségeket nem mi viseljük. Ezenkívül 1400 iorint anyasági segélyben részesül felesé- d- m Meglesz a hét élő gyermekünk és március 8-őn megkaphatjuk az ,,Anyasági Érdemérmet!’ A minisztertanács határozata azért is h.lyes szerintem mert igen elburjánzott falun a magzatelha’tás. sok anya félt a gyermekneveléstől, tehernek vette, pedig ezek az anyák nem tudják, mi az igazi családi boldogság. Mi nagyon szeretjük gyermekeinket. úgy neveljük őket, hogy jó hazafiak legyenek, szeressék hazájukat, mely embert nevel belőlük. Ho a Valigura el/iárs módszerét alka'mazók teljesítménye a pécsi szénbányákban úttörő levele: ho-*v csak akkor érhetünk el a tanú* ys a bányász pártoaeryezctek c ha- tályos ú . . Si «Juták a tömegek közötti poli-ti- '„A* érés * o«»Mlv nevében köszö* lésben szép eredményeket, h» fe-vel. nem folytattak agítációt nőm, hogy a „Ouaánlúlj Napló“ se- mezetlen, egymást segítve tanulunk.“ Iván Trofi,movies Va!igura szovjet bányász 1952 májusában járt a pécsi szénbányákban, hogy módszere átadásával magasabb termelési eredmények eléréséhez segítse a dolgozókat. A pérsszaboJcsi Istvdn-akna váló. "aij a legkeményebb szénit meredek- dőlésű telepeken tani ottn arra, hogyan lehet a puhább rétegek megkeresésével a jövesrief szén mennyisénél. növelni és a fejtési munkáit sza- kosi'ásával, valamim az ársolasi ■•‘unkáknál knrtanyelü. széiesé'ü fej- szelipus alkalmazásával a munkái gyen átani, a teljesítményt növelni Megmu- tai'a Valigura elvtársa meredekdö'é ii szénte'epekbe használatos nagytelje sítménvii szovjet fejlükalapáos a'kal- mazúsának helyes munkamódszerét. Az úi fejtési mód leglelkesebb követője Ruf'i Lajos sztahanovista váiá lett, aki - nem elégeded meg csupán Val'gura elvtárs tapasztalatainak rel- haszná'ásával és ennek kapcsán tervének ái'andóan 200 százalék feVti teljesítésével, hanem elhatároz* a hogv bánvisztársait is hozzásegíti ezeknek az eredményeknek elérésé bez. Ez a törekvése Rufi-mozgalora néven vált ismeretessé a pécsi szénbányák dolgozói között. Ma már a pécsi szénbányák három üzemének C64 dolgozója hasznosítja munkájában Valigura elvtárs tanácsait és ezzel 10—10 százalékig növelték teljesítményüket. Ezév januárjában pé'dául a Péos- bánván do'gozó Lelsz József csapata 113.3 százalékra teljesítette tervét, ami 14A4 csille szenet jelentett tervtt. kön fe'iil. A vasasi üzemben Boci János DTSZ-br.gádja járt az élen. amely 756 csille szenet hozott felszínre havi előirányzatán felül. Lelsz József és Bocz János példamutató csapatai kiemelkedő eredményüket Valigura elvtárs fej'ett mód- -zéróinak alkalmazásával érték eL \z 1953. évi megnövekodett feladatok elvégzéséhez azonban fon'os. hogy ezt az új munknsti'ust minél szé > ebb körben va’ósítsák meg. hogv a pécsi szénb.ánvák január havi lemaradásukat behozhassák és februári tervüket már maradéktalanul teljesíthessék. MoqkezdSdTótt a D Világszövetség Prága (TASZSZ): Csiitör'ökön megnyílt Prágában 3 hetvenöt m'lüó topot számláló Demokratikus Ifjúsági Vi'áoszövetséa évi tanácsülése Az ülésszakon hatvankét országból körülbelül kétszáz küldött, vendég és megfigyelő vesz részt . Az ülésszak a következő kérdésedet tárgyalta meo:, A III Világif'ú- ságá Kongresszus összehívása a IV. anoVratikus Ifjúsági évi tanácsülése Világifjúságii Ta’á’kozó megszel ’.ése. továbbá a népek békekonoa -.zusának határozatai é» a DÍVSZ : dalai. Az első napirendi pontról Jact 0mis, a Demokratikus lfjúsági Vi ■zövetség lötitkára tartott beszá ’ót. A beszámoló után megkezdődő! y'ita. —
