Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)
1953-02-08 / 33. szám
1953 FEBRUÁR* NAPLÓ ÉLENJÁRÓ TERMELŐSZÖVETKEZETI DOLGOZÓINK IS, ÜDÜLNEK A MECSEKEN IÖ5ö január 2Ü. Mecseki Üdülő, oeütörtök délelőtt. Hangos embercsoportok igyekeznek a Mecsek kanyargóé útjain felfelé, a hegytetőn épült gyönyörű SZOT üdülő felé. hogy két* héten keresztül élvezhessék a nép állama által nyújtott, kedvezményeket, pihenést, kényelmet, szórakozást, kultúrát. Áz ország különböző űzőméiből, ' gyáraiból, termelőszövetkezeteiből jöttek ide sztahánovistáink, élenjáró dolgozóink, mintegy 130-an. a régi rend egykori fellegvárába, a hajdani Hotel Kikeletbe, ahova az urak országában dolgozó nem lehette be a lábát. Az üdülő vezetősége és személy »eie szeretettel, igaz ürömmel fogadott bennünket. Tiszta meleg szoliá vai, elvtársi kedvességgel vártak. Első esténk a baráti ismerkedés je gyében folyt le. Egymásután mutatkoztak be a vendégek az egész kollektíva előtt. Miskolc, Budapest. Nagykanizsa s más városok dolgozóinak bemutatkozását tapssal fogadtuk. Engem is megtapsoltak az elvtársak, mikor bejelentettem, hogy a eeány- os/.rói termelőszövetkezet építési bri gádvezetője vagyok. Figyelemre méltó az az érdeklődés, »melyet városi dolgozóink a falu szó eiaJista szektora ós a termelőszövetkezetek irányában tanúsítanak. Különösen a termelőszövetkezetek növekedése és az újfajta agrotechnikai módszerek alkalmazása, a hibák kiküszöbölése, az ellenség befolyásának letörése irányában érdeklődnek. Ellátásunk terén mindenben a legjobbat kapjuk. Tej, kávé, méz, vaj, húsételek, sütemények, gyümölcs, bőséges mennyiségben áll rendelkezésünkre. A figyelmes felszolgálók, különösen Horváth Lajos eivtárv.. a szakácsok, minden teljesíthető kívánságunkat kielégítik. Az üdülő igazgatója örül legjobban, ha jól érezzük magunkat. A városi, üzemi dolgozók alkotmányunkban biztosított üdülésüket, pihenésüket élvezik. Falusi dolgozó tnk is ma már mind nagyobb mértékben veszik ki részüket a kedvezményes üdültetésből, mint ahogyan egyre inkább megismerik és megszeretik az új életet. Mezőgazdaságunkban az új utat, a szocializmus útját egyengetjük. Falusi dolgozóink közül egyre többen térnek rá a közös gazdálkodás útjára. Termelőszövetkezeteink tagsága pedig mind tisztábban látja, hogy a még boldogabb jövőt, gondtalanabb életet, a dolgozók államának fokozott támogatásával, becsületes áldozatvállalással, a nehézségek leküzdésével biztosíthatjuk. Terme I ősz övetk e ze te in le n ek e zért kuli jól kidolgozott üzem-tervet, munkatervet készíteniük. Az állattenyésztés, növénytermesztés területén emelnünk keli! eddigi eredményeinket, a minisztertanács által megadott elvek alapján. A csányoszrói termelőszövetkezetben Is nagyarányú fejlesztést hajtunk végre. Marhaállományunkat 99 darabról 159-rc, Ióállományunkát 52-ről ó’t-re, baromfiállományunkat 86 darabról 1602 darabra emeljük lOSS-ban, 201.000 forint értékben. Kér tószelünk 502 ezer forinttal emeli jövedelmünket. Allatleadásból 170.000 forintot nyerünk, Növénytermesztésünk 74S.OOO forint értéket hoz tagságunknak. mok elméleti és gyakorlati színvonalát és mindezekep keresztül biztosítani keli a Szovjetunióban jó! boa ált füves-vetésforgó bevezetését, a helyes trágyakezelést., talajerőutánpót.ást. Állatállományunk részére ezév- ben 500 férőhelyes süldőszállást (új-tt) ezenkívül, négy darab 60 férőhelyes ló- és marhaistállót építünk átalakítással. dórét, gyapotszáritót, bognár- műhelyt, dohánypajtát is építünk mintegy fél millió forint értékben, öregjeinknek, a munkában megrokkant dolgozóknak, gyermekeinknek szociális gondoskodást' biztosítunk. De gondot kehi fordítanunk a kultúra és művelődés istápolajára is. Különösen fokozni kell tagságunk és vezetőségünk szakmai képzettségét, különböző tanfolyamok és. iskolák útján. Feltétlenül emelnünk kei! a most folvó mezőgazdasági tanfo’vaAlkalmazn! kell a vetőmagok előmelegítését, jarovizálását, a kereszt- soros gabona ós négyzetes kúkorica- burgonyavetést, pótbepórzást. stb. Ezévben jutalmaznunk kell a külön böző brigádokat az elért jövedelemtöbblet arányában. Sürgősen ki kell használni a még hátralévő telet seprűk ütésre és kosárfonásra. Mintegy ezer darab sep rürc való cirokunk van, szép pénzt tudnánk belőle keresni. Vállalások is történtek • qzirányfoan, a végrehajtás azonban elmaradt. Itt van, már el is mult a trágyakihordás ideje. Mikor gondolják a trágyakihordást elvégezni? Tavasszal, amikor már vetni kellene? Érvényesíteni kel! a szövetkezeti demokráciát, a vezetés, bírálat, kezdeményezés és javaslatok területén. Az intézőbizottság, a pártszervezet és különböző bizottságok segítsenek a hiányosságok kijavításában, a lemaradás behozásában, hogy terveink ne csak tervek maradjanak, hanem segítsék tagságunk, egész népünk szebb és boldogabb életét. Sólyom József Csányoszró. Á vósórosbéci do’gozók — a könyv barátai A oásdrosbéci könyvtár két évvel ezelőtt a falu dolgozóinak kulturá- Us fejlődése nrilpkrhpv Hitt létre K ormánu satunk rnenadta a. telis fejlődése érdekében jött létre. Kormányzatunk megadta a helőséget falunk számára, hogy mint alkotmányunk előírja: képezhessük magunkat és ezzel behozhassuk a múltban megvolt nagy kulturális elmaradásunkat. Falunk dolgozói megértették ezt a célkitűzést és mind mgyobb számmal kapcsolódna,I: be , a könyvtár olvasótáborába. A 250 állandó olvasó minden hónapban újakkal szaporodik, akárcsak a könyv'ár könyvállománya. De nemcsak a puszta számok, hanem a dolgozók állandóan növekvő érdeklődése a könyvtár iránt, a legfőbb bizonyíték arra nézve, hogy rolóban betölti azt a szerepei, amely reá vár. A könyvtárat állandóim népszerűsítjük a faluban, összeköttetésbe lép'ilnk a pedagógusokkal, tömeg szer vezetékkel és velük együtt igyekeztünk a dolgozóknak' tömegeit, bevonni olvasóink közé. így jöttek léire a könyvtár rendezésében megtartott ünnepélyek nagy nemzc'i ünnepeinken, haladó költőink és íróink tiszteletére rendezett könyvankétjaink, y előadásaink, felolvasásaink. » Ezek a rendezvények mutatták meg könyvtárunk igazi, értékéi a dolgozóknak. A rendezvényeken minvl többen és többen vettek részt. Igen nagy sikere volt például a legutóbbi rendezvényünknek, melyen Petőfi Sándor 130. születésnapját ünnepel tűk. Az ünnepség sikerét egyrészt a résztvevő közönség nagy száma bizonyítja: a párthelyiség zsúfolásig meg. telt, de megmn'atkozott a siker a szűnni nem akaró tetszésnyilvánítás, ban is. Ma már minden családban van olvasónk és könyveink a hosszú téli estéken a dolgozó parasztság legjobb barákti. ) KISS LAJOS népkönyvtáros. N ápfényp ót lás István-akn án Szocialista Alkotmányunk törvényszerűen előírja a betegségeknek nemcsak gyógyítását, liánom megelőzését is. Ötéves tervünk beruházásai között jelentős tételeket fordítunk a gyógyító-megelőző egészségvédelmi létesítményekre. Csak a napokban nyílt meg a eikonűai éjszakai, munkás-szanatórium. s ezen a héten kezdte meg működését; az István-ak- nai quareóló állomás is, az ország első ilyen intézménye. A tervek előkészítését 14)52 tavaszán. kezdtük meg a várost közegészségügyi felügyelő segítségével, a Szovjetunióban már működő,ilyen intézmények mintájára. A vállalat akkori szovjet vezetői azonnal támo gatták a javaslatot, a tervóv utolsó negyedére megérkezett a felszerelés, elkészült az átalakítás, s a héten a vállalat vezetősége, valamint munkavédelmi. osztálya átadta a dolgo zóknak szociális gondoskodása újabb bizonyítékául. A bányamunkásoknál, akik f«lí munkaidejűket a föld mélyéi' fénytől teljesen elzárva töltik, a i fényhiány foglalkozási ártalom^ tekinthető. Egyes betegségeknek bányászok körében való 'gyako(*j é&öfordulúea szorosan összefügg, munkaklimával, melynek egyik, főbb tényezője éppen a napfény I nya, ezért nagy jelentőségű séges napfénypóblás bányászok!™] betegftég-csoport'l a napféuyhiany 1 Az István-aknai nagy munkásfürd’ö egyik oldalán a /tusolók és ruhás- kampók között egy folyosó-szerű helyiség épült, melyen fürdés után ruhátlanul keresztülhaladva két oldalról quarc-lámpák vakító fénnyel sugározzák a dolgozókat. A szem védésére a dolgozó már a bejáratnál fény védő szemüveget tesz fel, a helyiségben elhelyezett villanyórán pedig -figyelheti, hogy ne tartózkodjék tovább bent az eléírt 2—3 percnél. Táblák figyelmeztetnek az óvatosságra, a betartandó távolságra és időre. Már az első napokban .megtöltötték a dolgozók a korlátok közötti kis folyosót, ez a tény és vidám beszélgetésük mutatja, hogy dolgozóink tudják és érzik: a dolgozók államában legfőbb érték az ember! A napfény (ultraibolya sugárzás) csökkenése, vagy hiánya általános elgyengti'éshez, a, fertőzésekkel szembeni fogékonysághoz vezet, különösen így van ez télen, mikor .a nap sutira! csak rövid időre, ferdén, s akkor is rendszerint felhőkön keresztül érnek. Ezért csökken a szervezet tartalék- ereje, védőtevékenysége télen, ezért gyakoribbak például a htiléses, fertőző megbetegedések a téli, k-ora-tavaszi hónapokban. Az így legyengült szervezetnek ultraibolya bosurgázása (quarc kezelése) visszaadja az ellenálló képességet, azt fokozza, emeli a szervezet tónusát, általános erőnlétét, emeli az egyén kondícióját, csökkenti a megbetegedések valószínűségét, a gyógyulás folyamatát elősegíti (különösen a- seb-gyógyulást.) Három nagy .látszik szerepet álltalános erőnléten kívül: a bőr bőralatti kötőszövet gyulladásai!11 30 sijjizalékát, a légutak huruto* M .»égetnek, köhögés, nátha, hörghun tüdőgyulladás 17 százalékát, a Ht- más betegségeknek, izületi, izo®? dalmaknak 14 százalékát, a csoport együttesen tehát 60 száffl kát tette ki az elmúlt években apy vidéki bányák összes me.gbeteg© eeinck. vl Ebből a néhány adatból 1 átW hogy a napfényhiány pótlásának P tyen nagy területen "van jelentőst Szovjet bányaüzemnél, aihóí már 1“ ben bevezették a dolgozók rend**9* r,„,.t. „1 /vő A, „ l/iíuc--,n, AÜ Sr qmrefénykezrlését, «•. létszám 4(1 zalékáná! hozott javulást, s az ®- lánoe megbetegedések számát t* százalékkal csökkentette. Vagy16, bányászok egészségügyi helyzeté®! » javításán kívül a betegségek kentése, valamint az egyén telje*! I képességének emelése útján ■ 1 jük a termelékenység emelkedését öntudatos bányászaink megr est, s tudják, hogy az egyéni ezociáWÍ! I &égügyi érdek mellett, .-_ kai, valamint üzemgazdasági 0q I indokolják ezt a munkavédelmi yjT ményt, mellyel Tűi egészségügyi ® gozók is segítjük a „több szene* hazának“ jelszó sikerét.-I Az fizemí párt- ós szakszó inári» * sok segítséget adott a felóltlítás és indítás munkáin^ j most ismét nagy feladat vár az ak“jk hálózatra: kivinni a dolgozók ^.jj * minél nagyobb- rétegnél öntudato®1,1 ni a rendszeres igénybevétel jel^j k ségót, felvenni a harcot azokkal- f1 J minden újtól való idegenkedésé®,: I ijesztik a többi dolgozót- így H I csak igazán sikeres ennek a bányáknál elsőnek felállított j állomásnak a működése, így szol?" majd dolgozóink egészségét. lesz majd valóban jelentős lét®6?!* ménv a szocialista megelőző eg' védelemben. Cséffalvay Tibor • ez. orvos eil. áll, vezető. ZÄDOR naqy napja Negyedikén regige! félág szunyó" 1 Mikor a kocsi bekanyarodott a kálivá hallgattam a kerekek egyhan- | házak -előtti térre, a közgyűlési terem ejtú ütemes kattogását, míg Szigetvár- ajtajából egy ember lépegetett tovább. Egy érdeklődő, akit az esze és józansága elhozott a küszöbig, de ról Sellyére érkezett velem a vonat Fö’.-föliriadva néztem a megszokott ismerőp tájat & egyszercsak gondolataim visszakanyarodtak a felszabadulás ütötti időkbe, melynek már csak « rossz emléke él ezer és ezer ember képzeletében. LTebruár első hete évről-évre az ia/Á n-rlnrn'rtu V c-zévm n rt t élet vándorainak szomorú ide szaka volt. Oly biztosan ismételte önmagát. mint amilyen biztosan lesz minden hónapban újho’d és holdtölte. Február elseje a puszták népének rettegett napja, bek-beletépett száz és ezer család agyonhajszoit életébe: ’elmondás napjának hívták. Másodiké, gyertyaszentelő pedig a kiebru- daltak kálváriajárása volt. Sokan maguk égettek fel maguk mögött minden hidat és kérték ki könyvüket, jobb helyet remélve, de mindig rosszabbat találtak. Még többen akaratuk ellenére muszájból rótták az országutakat, mert a hideg szobában mint fászsk szélén a fecskefiókák, tá* togot/t a sok éhes száj. Mikor mindez eszembe jutott, még nem tudtam, hogy ezen az estén valami nagyszerű eseménynek leszek szemtanúja, Estéié kelve munkámat bevégeztem és éppen akkor érkeztem « járási pártbizottságra, amikor az autó úirakészen pöfögött a kijárat előtt. Pavlicsek elvtérs. a járási párt- bizottság helyettes titkára Zádorba indult, ahól tszcs-aíakuló közgyűlést tartottak. — Gyere velem ha van időd mondotta. Nem kérettem kétszer magam, beültem ,i kocsiba s alig fél óra mülva már Zádot utcáin szaladt velünk kocsi. — Egyensúlyba jönnek a járás területén a csoportok — magyarázta Pavlicsek elvtárs. — Eddig csak a keleti részen volt nagyobb számú csoportunk, de most új csoport alakult Szörényben és Bettenden, még ma Zádor követi példájukat. így a somogyi határszélnek is súlya lesz. a szívének egyik felét otthon feledtette, s most elment érte, hogy legyen bátorsága belépni g gyűlésterembe is. Kinyitottam az ajtót és beléptünk, azaz csak beléptünk volna, ha lett volna hová. Ember,* ember hátán tolongott. Úgy kell bepréselni magunkat a tömeg közé, pedig Igyekeztek helyet szorítani számunkra. Régi, fagerendás ppület, alacsony mennyezettel a gerendáról hosszú dróton lelógó petróleumlámpa gyér világánál látja vendégül a sok embert A füstöt szinte vágni lehet a szűk helyiségben. A maguknak élő régi világban ki gondolt arra, hogy majd valamikor az egész falu egv család lesz és néha össze-össze jönnek megbeszélésre. Nincs nagyobb épület az egész községben. Még jókor érkeztünk ahhoz, hogy társuk a születő újat. A vita hevesen folyik valami körül Az cgvik családból két fiatal elszegődón a-gö- rösgaii állami gazdasághoz és vannak akik azt követelik, hogy jöttének vissza, mert k?M a munkáskéz. — Dehát még hárman belépünk a csoportba — magyarázza a gazda, akinek a gyerekeiről van szó — ők nem tudták, hogy lesz-e csoport vagy sem. nem á csoport elől mentek el.. Rácz el-vtárs a JB-'ől nagy hozzáértéssé' igazítja egyenesbe a évű lés szekerét. A jelenlévők a demokratikus elvek betartásával minden tagot szcmólyszefint bírálnak a felvételnél A kor-elnök olvassa belé- oő nyilatkozatokról a neveket.-- Farkas Vendel öt hold. 2 tag, Huber István 12 hold, 2 tag. Horgos Sándor 8 hold. 2 tag. Szabó Király 'stván 12 hold. 1 tag. Y? aluli o' hátul megszólal „ megnevezett: írják be a feleségemet tsl Egymásután, jön a nevelt hosszú ;ora. A tagság egészséges felfogását “tét eset is bizonyltja, Csepregd Józsefet nőm veszik fel. mert közös háztartásban él testvérével és mindkettőjük nevére külön-külön akar eg-y-jgy háztáji parcellát. Majd mikor a háztáji gazdaság kérdését tárgyalják, az egyiv tagnak az az óhaja, hogy van néki kétszáz négyszögöl szőlője ós azt a háztáji parcellán hagyják meg ráadásnak. A tagság nem alkuszik, kérését elutasítja. — Ha vinicellérkedni akarsz, akkor nem jut időd a csoport dolgaival törődni — jegyzi meg valaki. Ifjú Király Istvánt egyhangúlag választják meg a csoport einer kének. Harmincöt év körüli, java erejében lévő ember, 15 holdas kö- zépparaízt. Nyugodt, kimért léptekkel megy az, asztalhoz, hogy elfoglalja- az elnöki széket. Egy-két szóval msyipróbál ugyan tiltakozni, de a közóhajnak kénytelen engedelmeskedni. Egy másik tag a brigádveze- tö=égtől vonakodik.-- En egyszerű lag akarok lenni. Dolgpzní szeretnék — mondja. — Talán az elvtárs a brigádvezetőt naplopónak tartja? — kérdeztem tőle. mire ő maga is együtt nevet a többiekkel. Akárcsak az elnök, vállalja a megbízást. A hivatalos aktus négy-.légy a’.íiással zárul, amint oda- kunyaritják nevüket a jegyzőkönyv alá. Már sokan vannak, akik mehet»- nérmk haz.a, későre is jár az idő. de a terem még mindig tele van. Vidáman beszélgetne^ mint valami szüreti bál két tánc közötti szünetében. Beszélgetek a körülöttem átlókkal. A melóéttem ülő tanácselnök int egy távolabb álló, feketekabátos prémgalléros embernek — Mondj eqy keveset az <4v'.árinak, merre jártál - nógatja az elnök Talán csak nem külföldön járt az elvtárs? — kérdezem. — Annál is messzebb elviár«, mert mi vasárnap meseországban jártunk ~ néma kérdező tekintetemre foly* ‘atja: — Ivándárdán voltunk csoportot látogatni. Kan-izslai Ferenc nyolcholdas újgazda a beszélő tizenhét évét cselédkc- de'.t a pusztán. A tehén-baicsárkodáf- tó’l kezdve mindent megpróbált v»te az éltet. — Na és mit láttak Ivándárdán? érdeklődöm. — Nehéz azt így elmondani, pedig •már sokszor megpróbáltam, miótá megjöttem. Inkább azt mondanám, hogy de jó volna már ott tartani, ahol az Iván,dárdaiak vannak. Gazdag jószágállomány, négyenrrkilenc- száz liter tejhozam tehenenként. Van huszonhétliteres tehenük is, de a legrosszabb sern ad kevesebbet tizennégy liternél És a termés, búzából 9.13 mázsa, az egyénieknek ugyanakkor 6 mázsájuk termett holdanként. Sorolhatnám a számokat tovább is — mondja —. de ez is mutatja már. hogy nekik nincsenek gondj-aik. — Őszintén mondom, én kíváncsi ember vagyok és bizony ellátogattam a csoportt-agok házába is. Az eredménv •unit ott láttam: majd minden család két dismót vágott, de azok disznók voltak ám nem malacok, a sonkájuk elárulta. Van olyan család, aki 27 mázisa gabonát vitt haza. Nem tartoznak az álfámnak és amellett építkeznek is, szóval nem lehet, azt (gy elmesélni, hanem látni kell’ elv- *árs. Mondtam is hazafelé az autóbuszban Márton elvtársnak, na most esz csoport Zádorban. fogadom. Körülöttünk állottak Kis Tóth József. Biró József, VaLer János középparasztok csak úgy itták Kanizslai szp.vait. i — Hisznek Kanizsilai elvtársnak? kérdeztem tőlük. _ VIár hogyae hinnénk, nem szokott hazudni — mondja Valler bácsi. Fekelcfoltos hajlított somfabotjára támaszkodik, amit a kutyák miatt hozott magával. — M xj hát a fiam is oda volt — teszi hozzá hunéul moso'y kíséretében, mini aki a saját fiával bebiztosította magát a félrevezetés ellen. — N.i és nem kényszerítette magukat senki a belépésre? — kötődök Velük tovább. — Ugyan már, n.< mondjon ilyet — mondja Kis Tóth József. — hát kelJ valakit kényszeríteni mikor olyanról ball, mint amit ezek láttak Ivándárdán — int Kanizslai fe'é. — mi kü.tdtük őket. hogv nézzenek s/.é* lói. Ami nekip ló. az nem lehet rossz nekünk sem. Márpedig- ezek igen akarják a csoportot. ^ ! » Nem tudom eldönteni m_ Kan izslai bü^zkébb-e a küldőire, ' ők a kü'l'dötitjülkre. A I — Előbb is terveztem belép“’ de hogy a Ram megjött, vég’eS1 döntöttem — vészi át újból a Valler bácsi — negyedmag»1 léptem a csoportba, a fiam meg ? lön a saját családjával. \/| icsoda jövés-menés vj 1 itt héttőn.' kedden —©uí Már®*' iák egyszerre háirman is. — ^ szén berek ed tünk a fiatal V allem, együtt, annyiszor elmondtuk az ,MT\dárdai do'lgokat, — teszi hozzá V 1 nizslai. — Mikor elindultunk. va^ nap még csak hét család akart \ lépni, ma este pedig három ü®?, rá, megalakultunk n-egyvew1?tjl családdal, kil-encvenltárom fővel • holdon. Ivándárda jó példát mut>w nekünk. . Az aszttal másik végén egf ,', gyobb csöpög a jövőről tervezfr9^ |i — Elvtársiak, milyen disznókat » t nyésszüuk. mangalicát, vagy , shireit? — kérdezi valaki. j Egy másük ember a zöldtakarm“11' zást tervezi: ,. A — Legalább húsz holdon luce1 kell vetnünk — magyarázza. 4 Nézem a sok értelmes, jövőbe kintő arcot és összehasonlító© j Atr.f fo<l*\rnár*f N4ily0tl í múlttal ezt a februárt, volt ez a február elseje, mint. alig tíz évvel ezelőtt" is. Egy fä' A kél embert elküldött helynéz óbe. - f, nem sárosán csoszogtak az útsz^i hanem autóbuszon, kényei©^ utaztak, és útjuk végén nemcsak ,( ketten, hanem még negyvenei ji család talált biztos helyet a földön. A jövőbe vetett, hit és ,,, kodás tölti el a beszélők minéaífy két és fogadkozással búcsúznak lünk: Ji Meglátja az elvtárs hamarc=7. nem Ivándárdára. hanem Zádorba ^ nek csoportot látogatni! j Ml, nkik láttuk a zádori embett'IA '‘Zen az estén, nem igen lepődj ©eg. ha arról olvasunk majd. ^ j* a zádori caoDort ió példája nvoA újabb termelőszövetkezetev alak©" megyénkben. GyenU ibrtr
