Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

n r» t, <5 195S .TANT’tR « . PARI ÉS PÁRT ÉPll ÉS * TenNzerfí inunkéval teljesíts© feladatát a Kossutti-akitai ä'S-a§ számú alapszervezcl Kel kell számolnunk azt a tűrhetetlen állapotot, hogy szénbányásza­tunkban és vaskohászati üzemeinikbeu, valamint egész sor fontos gépipari nagyüzemünkben a pártmuuka (de természetesen a szakszervezeti és DISZ munka is) általában gyengébb, alacsonyabb színvonalú, mint a legtöbb .középüzemünkben és mint a könnyűipar számos üzemében. (Gerő elvtárs) NEMZETKÖZI SZEMLE Merénylet az olasz nép jogai ellen Ezekben a napokban Olaszország vált egyik fő hadszínterévé azoknak a harcoknak, amelyeket Nyugat- Európa népei szabadságjogaik, alkot­mányuk biztos'totta polgárjogaik vé­lelmében . vívnak. Az amerikai zsold- l>an álíó olasz kormány hónapokká! ze'.őlt elhatározta, liosy java-latot terjeszt a parlament elé a választójogi törvény „megreformálására*". Ennek a javaslatnak azonban vajmi kevés kö­ze van a jogokhoz és a reformokhoz. Ez a javaslat az olasz nép jogainak csorbítását célozza és lépést jelent a jelenlegi választójogi törvénnyel szem ben a jogtalanság felé. Röviden szólva arról van szó, hogy az agresszív ame­rikai terveket szolgaian kiszolgáló íz olasz nemzeti függetlenségei áruba bocsátó I)e (iasperi kormány szilárd többséget akar szerez-ni a parlament­ben, csökkenteni akarja a bekcpoli- ikát követelő pártoknak, elsősorban Olaszország Kommunista pártjának és az Olasz Szocialista Pártnak parla­menti befolyását De Gasperl tehát szabad kezet akar: olyan parlamentet akar létrehozni, amely nem képes megakadályozni őt az amerkai há­borús tervek fenntartás nélküli szol­gálatában. Miután ehhez nem tudja megszerezni a nép támogatását, fel akarja rúgni az olasz alkotmányt. A kormány javallatának lényegét Tog­liatti elvtárs így jellemezte: „Ez a törvényjavaslat az országot két tömb­re osztja. Ha az egyik tömb megszerzi a szavazatok ötveji százalékát, plusz egyetlenegy szavazatot, akkor a par­lamentben 385 mandáinmhoz jut, míg a másik tömb, amely a szavazatoknak ötven százalékát, mumsz egy szava zatot kapott, csupán 2114 képviselői mandátumhoz jut. Egyetlen egy sza­vazat dönt tehát, arm kevesebb. Hóhérok blokkja Lázas tevékenység folyik az ame­rikai imperialisták balkáni csatlósai­nak táborában. Nemrég török katonai küldöttség járt Jugoszláviában, de. cember végén görög-jugoszláv kato­nai megbeszélések folytak, ezekben a napokban pedig Jugoszláviában tar­tózkodik Küpriilii török külügyminisz­ter. Ennek a nagy sietségnek az a cél­ja, hogy a jugoszláv fasiszták, a fiö rög inonarchofasiszták és a török reakciósok közreműködésével támadó katonai tömböt hozzanak létre a Bal­kánon a Szovjetunió és a népi demo­crat kus országok ellen. Azt, hogy ezt a tömböt kiknek az érdekében tákol- ják össze, világosan megírta nemrég a „New York Times1* című amerikai burzsoá lap. A lap beszámolt arról, hogy Jugoszlávia, Görögország és Tö­rökország befejezte egy szövetség főbb vonalainak kidől'ozását. A meg­állapodást nem öntötték írásos egyez­mény formájába, de az mégis egy balkáni antant létrejöttét jelenti, — irta a New-York Times. A lap leszö­gezi: A megállapodás értelmében a .ju­goszláv fegyveres erők végérvényesen az Atlanti Szövetség stratégiájának egyik nagyfontosságú tényezőjévé vál. iák. A hóhér Tito tehát immár vég­leg és hivatalosan is úgy szerepel, mint az Atlanti Szövetség balkáni csat lósa. Ez egyúttal ismét megmutatja azt is, milyen szándékok húzódnak meg azoknak a provokációknak hát­terében, amelyeket Tito martalóeai a népi demokratikus országok, nem atolsósnrhan a mi országunk határa! ellen elkövetnek. Tito rég megalapozta barátságát a többi balkáni hóhérokkal. Emlékeze­A Társadalmi én Természettudományi Ismereteket Terjesztő Társulat megalakításáról mint 181 parlamenti hely sorsáról. Az új törvényjavaslat értelmében te­hát az ország lakosságnak ötven szá­zalékát a törvényhozók 04 százaléka, másik ötven százalékát pedig' a tör­vényhozóknak csak harminchat száza léka képviselné.'* Aki azonban szelet vet, vihart arat. A javaslatot az egész országban elemi erejű tiltakozás fogadta. Sztrájk, tűn letépek hulláma söpört végig az egész országon. A kormány javaslata oly nyilvánvalóan antidemokratikus, hogy még egyes burzsoá politikusok is ál­lást foglaltak ellene, az egyébként a kormányt támogató olasz szocia­lista-demokrata pártban pedig bonc '■ást idézett elő. Az olasz kormány, látva a mind viharosabbá váló népi tiltakozást, a napokban újabb manőverrel próbál kozott: a törvényjavaslattal kapcso­latban felvftette a bizalmi kérdést. Ezzel De Gasperl azt akarta elérni, hogy a parlament, részletes megvita­tás helyeit, bizalmi szavazással, tel­jes egészében fogadja el a választó­jogi törvényt. Ez a manőver egyenlő az olasz alkotmány lábbfllHprásávaL \z ellenzéki képviselők, a kommunis­ták és a szocialisták tiltakozásuk je* téiil kivonultak a parlamentből. De Gasperinek többsége segítségével síiké fölt megszavaztatni a bizalmat. Ez a bizalom** azonban nem jelenti az viasz nép bizalmát és nem jelenti a karc. végét sem. A szenátus a tÖrvénv- iavnslatot még csak ezután fogja tár­gyalni. AZ’ a hat almás népi egység- -"ront. amely' a tiltakozó hadiárai so­rán létrejött, biztosítéka annak, hogy az utolsó szót nem a De Gasperi kormány, hanem az olasz nép fogja kimondani. tes, hogy annakidején segítséget nyúj­tott a görög moinnrrhofaslsztáknak a görög nép szabadságharcának vérbe fojtásában. Nem meglepő tehát, ha -nőst katonai szövetségre lép a görög nép hóhéraival. A ,.szövetség“ körül azonban nincs minden rendben. Olaszország szintén amerikai füttyszóra táncoló kormá­nya bizonyos fenntartással figyeli a jugosziáv-göriig közeledést. Olaszor­szág és Jugoszlávia között imperialista •■Mentétek vannak Trieszt miatt. Az olasz uralkodó körök szívesen látná­nak egy négyes paktumot az ö bevo Húsukkal, de félnek attól, hogy egy Belgrád-Athén-Ankara ■ tömb kedve­zőtlenül érinti Olaszország érdekeit. De Gasperi, olasz miniszterelnök nemrég sietve Athénbe utazott, hagy — mint ez angol „Times“ írta — le­beszélje l’apagoszt az egvezmény megkötéséről ..amíg nem teljesülnek a Triesztre vonatkozó olasz követelé­sek"*. Az amerikai imperialisták mi­előbb összesikarják hozni új támadó tömbjüket, de a csatlósok közötti el­lentétek nem kedveznek terveiknek. Jugoszlávia, Törökország és Görög­ország népet elszánt harcot vívnak áruló kormányaik gyalázatos háborús tervei ellen. Ez a harc a légkülönbö­zőbb eszközökkel folyik. A jugoszláv munkások felrobbantják a hadtanvaS” •yárakat. A görög nép mélységes gyfilöletetét nyilvánította Tito és klikkje iránt, amikor a fasiszta hó kér küldöttei Athénben jártak. Mind­három országban növekszik a nép el­lenállása. A jugoszláv, a török és a ‘őriig nép nem hajlandó az amerikai Imperialisták érdekeiért harcolni a héketáhor országai ellen. A komlói Koesuth-akna 1952-ben nem teljesítette tervét, idei tervét pedig lemaradással kezdte. Ennek oka a pártszervezetek .gyenge mun kája is. „Hogy... sikeresen vigyük előbbre ügyünket — mondotta Ma- .lenkov elvtár« — erélyes harcot kell folytatni a negativ jelenségek ellen, a pért és valamennyi szovjet ember figyelmét a munka fogyaléknssár/ai- nak megsemmisítésére kell összponto­sítani ..Ez a légelső feladat Kom­ién is; fel kell tárni a hiánvosságo- , kát és haladéktalanul hozzá kell lát­ni azok kijavításához. Pár é!e iink egészének a termelési tervek teljesítését kell szolgá’nia Bányász párttitkáraink feladata, hogy politikailag irányítsák, vezes­sék azt vagy azokat a termelés,; egy- ’»égőkéi, amelyek területén pártszer­vezetük működik. ,,A helyes vezetés fontos feltétele — olvassuk a Pravda 1958 január 23-i cikkében — hogy minden szakaszban, minden adót1 pillanatban ki tudjuk választani a legfőbb, elsőrendűen fontos feladato­kat.“ A kenuéi Kossuth-akna 2 3 alap szervezetéhez három körlet tartozik Mind a három körletben más-más munkán dolgoznak, eltérők a közvet­len feladatok. Megkérdeztük Gala- nies László elvtársat, az alapszervezet titkárát, hogy a fenntartásnál, ame­lyen pártszervezetének jelentékeny része és ö maga is dolgozik, mi a norma. Sem Galantes elvtárs, som Szál a i elvtárs nem tudta megmondani milyen munkát kell naponta elvégez­niük, hogy elérjék a száz százaié kot. Már több hete ezen a munkahe­lyen dolgoznak, de munkájukat még egyszer sem vették át. nem is sejtik mennyit keresnek ebben a hónapban Hogyan tudja ezek után Gala rá, ' elvtárs mozgósítani a dolgozókat yminden szakaszban a legfontosabb feladatokraa terv teljesítésére, ho­gyan láthatja el legalapvetőbb párt­titkári feladatéit, ha egyes műszak vezetők nemtörődömsége miatt még a saját tervét sem ismeri1?! A pártmunka megjavításának a 2/3 számú alapázervezetben legalapvetőbb feltétele a felülről jövő pártellenöT- zés következetes megvalósítása. Galante« elvtárs elmondta, milyen kiemelkedő eredményeket értek el az elmúlt év végén az egyik vágat ki­hajtásánál csupán azért, meri Szaba­dos elvtárs műszaki vezetővel min­dennap megbeszélték a feladatokat 6» nehézségeket és így a pártszervezet mozgósíthatta a tömegeket ezek le­győzésére. Elmondotta Galanies elv- társ azt is, hogy Lelovies Sándor körlorve.zotő elvtárssal közös harcot indítottak a bumlizás ellen. Le'.ovics elvtárs megbüntette az igazolatlané1 mu'asztókat. a pártszervezet két no­tórius bum'-izót kizárt a pártitól és csatasorba áhította a pártesonortokat és népnevelőket. Az eredmény: ja­nuárban még egyetlen igazolatlanul hiányzó nem volt. Ezek a példák azt mutatják, hogy a pártszervezet és a műszakiak kö zös erőfeszítése egy feladat megol­dására — feltétlenül sikerrel jár joggal kérdezhetjük ezek után, mi az oka anntfk, hogy ez az együttműkö dés ismét megszakadt, illetve csak kampányszerű és csak részletfelada tok megvalósítására irányul, miér’ gátolják egyesek ezt az együttműkö dóst azzal, hogy nem ismertetik a pártszervezetben a közvetlen felada­tokat. Amikor, bemegyek a műszála iro­dára — mondja Gala.nies elvtárs — nem ismernek rám, sőt még elvtársak ts, akik előző nap a taggyűlésen mel­lettem ültek, egyszerűen azt kérdezik: ,,Hát maga meg kicsoda?“ Hogy égy körletvezető, vagy más műszaki csak egyetlen egyszer eljött volna, hozzám hogy kérje a pártszervezet segítségét — még nem fórdidt elő. Megtörtént azonban az. hogy amikor Szilé elv- társtól megkérdeztem, ha a lOfí.os fejtés — amelyben az én pártszerve- tetem is dolgozott — kimerül, lesz-e új — még csak válaszra sem mélta­tott. Azok a munkák, amelyeket most végzünk, már régen készen lehetné­nek, de úgy látom, a mi üzemvezető- ségünk nem dolgozik terv szerint.'' Ez a tervszerfltlenfiég, kapkodás rányomja bélyegét az alapszervezet munkájára is. Mivel nem ismerik még csak rövid időre sem, a tervei — tervet a pártmunkában sem készí­tenek. Terv nélkül pedig alapos mun­ka nincs. Ebbe a helyzetbe semmiképpen som nyugodhat bele sem Ga'anícs elv társ. de egyetlen kommunista sem. .Mindenért, ami ebben az országban történik, mi kommunisták vagyunk a felelősek“ — mondotta Rákosi ejv társ; a Koesuth-akna HI., IV. -és V. körletének tervteljesítéséért pedig a 2/3 alapiszervezet kommunistái fele­lősek. Azt mondja Galanios elvtárs, hogy a műszakiak nem jönnek segítségért hogy hiába érdeklődik a termelési feladatok iránt, nein mondják meg A párttitkár joga és kötelessége, hogy beszámoltassa a pártszervezetéhez tartozó körletvezetőket, és ezt meg kell tennie Grdanics elvtársnak is Meg kell győznie a becsületes műsza­kiakat arról, hogy közösen jobb ered menyeket tudnak elérni és a jelenleg; hullámvölgyből csak a pártszervezet aktív támogatásával juttatnak ki. Ez te mésze’Bsen nem megy máról bolna-pra. Horváth Márton elvtárs. a Központi Vezetőség június 27-i ülésén ezt mondotta: (a műszaki vezetők­nek) „Látnia, tapasztalnia kell párt- szervezeteink állandó támogatását. Ez meggyorsítja, kiszélesíti műszaki értelmiségünk fejlődését, amely abban nyilvámd meg. hogy felkarolja a •nmkave.rsenyt, jobbun szervezi az tnyay- és szerszámellátást, segíti a helyes kezdeményezéseket, — ugyan, •ifikor keményen fellép a ' rendbon- főkkal, lógósokkal szemben, él azok­kal a jogokkal, amelyekkel népi de- •i t okrác iánk felruházta. “ Az elvtársak egy egész sor hiá­nyosságot soroltak fel — kezdve i eszá'lástól az egyenlőtlen fáig — •mi késlelteti munkájukat, gátolja a termelést. Amikor azonban megkér­deztük, kinek szóltak e miatt — -enki sein válaszolt." Galantes elvtárs pedig elmondotta, hogy még g tag­gyűlésen sóm mernek szólni. „A párttagnak nincs joga, hogy el­titkolja a rendellenességeket, közöm­bösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetek­kel szemben“ — mondja ki a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Szer vezeti Szabályzata. A bírálatnak, a fe. ’elősaég tudatnak ezt a szellemét kell kialakítani a 2/3-as ahipszerve- zetben is. Rá kell nevelni a kommu­nistákat és *pártonkívü!ieket arra. hogy bátran bíráljanak, ne hallgassa­nak el semmit, ami gátolja munká­jukat. A pártszervezetnek pedig ébe­ren kell őrködnie, hogg a dolgozók bírálatát el ne nyomják, hogy bírá­latáért. valaki hátrányos helyzetbe ne kerüljön, és hogy a megbírált szervek a hilfákat ki is javítsák, A 2/3-as alap-szervezet vezetőcége ••sak úgy teremtheti meg alapját a tervszerű pártmunkának, ha a felül­ről és alulról- jövő ellenőrzést helve- sea társítja, ha eléri, hogy maguk a dolgozók is ellenőrzik vezetőjüket. Ezt a felada g! Galantes elvtárs egy_ maga elvegem: nem tudja. Igaza volt Galanics elv-társnak. amikor az' mondotta: „Nem érek rá. hogy mun­ka közben egy másik körletbe men. ’ele.” Ez azonban nem jelentheti azt. rogy a másik két köretben dolgozó párttagokról lemondjunk. A 2/3-a? irapszervezietben hat pártbizalmi van .A pártbizalmi lógja össze, aktivi- 'álja és neveli helytállásra a pártfo­gókat ... megszervezi, hogy vala- vennyi párttag teljesítse és túHelje■ títse tervét és a példás helytálláson keresztül Is mozgósítsa a mellette dolgozó pártonkívülieket téladataik teljesítésére’' — mondta Kovács elv- társ n járási titkárok országos érte­kezletén. Ha Galanics elvtárs két­hetenként továbbra is rendszeresen megtartja a pártbízalmi értekezletet de itt konkrét feladatokkal látja el a pártcsoportokat, nem keli! n-eki sem futkosni,, egyik körletből a másik* ba,- mégis kézben tudja tartani az égésé pártszervezetet és a legdöntőbb feladatok megoldására mozgósíthatja a komnófunistákgt. Fokoznunk kdl a kommunisták Moszkva: A „Za Szocija’iszticsku lugo-szláviju”, a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában meg)ele, no lapja írja: Titóék a jugoszláv klasszikusok és a haladó írók műveit betiltották és kivonták a könyvtárakból. Az olvasótermeket és az iskola' könyvtárakat újabban kávéházakká po'ttikai aktivitását — mondotta Ma. lenkov elvtárs —, minden párttagot a párt politikájának és határozatai­nak megvalósításáért elszántan kü?. dö harcossá kell tennünk, aki kér­lelhetetlen a munka logyatékosságai- ral szemben és alkalmas arra, hogy álhatatosan harcoljon a fogyatékos­ságok kiküszöböléséért.’* Ennek a feladatnak a megoldása elsősorban a lártbiza'miair munkájától függ, A kommunisták többsége szívesen vé­gezne pártmunikát, éppen ezért gon­doskodjék Galantes elvtárs arról, rogy ne- csak Kiss elvtárs bízza m-eg pártcsoportjának tagjait rendszeresen feladatokkal, hanem a többi öt elv­ár» is. A fe'adatok végrehajtását, rendszeresen ellenőrizze és ellenőriz, lesse..,,Az ellenőrzés feltétlenül szük­séges, — tanítja Sztálin elvtárs. — Szükséges először azért, mert csakis az ilyen ellenőrzés teszi lehetővé, hogy megismerjük a pártmunkást, megállapítsuk igazi tulajdonságait". A tag” és tagjelöltfelvétel az utóbbi három hónapban jelentősen javult. Ha a jövőben többet foglalkoznak a párttagok egyéni fejlődésével — ép­pen a pártmegbígatások végrehajtá­sának rendszeres ellenőrzésével, — nem négy, hanem ennél sokkal több tagjelö’tet vehetnek fel „ következő három hónapban. Horváth Márton elvtá’ís a Köznont-; Vezetőség június 27-f ülésén fe'acb)- tul tűzte ki: ...meg nem hátráló harcos és szívós tömegmunf ára van szükség, amelyben megtalálja a maga napi harci feladatát minden egyes nárttag és tagjelölt, sőt a pártunk mögé sorakozó rokonszenvezők óriá­si tömege is.” Ezt a tömegmur.kát, — ímelyre a Kossuílvaknán különösen rzürkég van — csak úgy végezheti e! 7 2/3-as aliapszervezet vezetősége, ha új életet öníenek az egyébként is -Tu-ényeu népni'velőhá'.ózatba. Gala, nies elvtárs elmondotta hogy nyolc népnevelő van de népn-svelöérlekez. etet az idén még nem tartottak. így nem csoda, ha elharapódzott a lógás a feg.ye’.mezetVnség. Maga Gá’mníc« elvtárs is elcsodálkozott, amikor ki­számítottuk, hogy egyedül a nyolc népnevelővel, közel ötven do'gozó- val állandó kapcsolatot tud tartani. Éppen ezért, ezt a lehetőséget sem hagyhatja Egytlmen kívül a pártttt” kár élvtárs Eímond áV az e'v^rsav, hogv a szak szervezeti bányamezőfe’elős. Ács Fe_ renc elvtárs. a párttitkár elvtársat akarta megbízni azzal, hogy vezesse a verseny táblát. Ez az! mutatja, hogy a pártszervezet és a szakszervezet között az együttműködés teljesen helytelen irányban fejlődik, hogy a pártszervezet, nem használja fel a szakszervezetet, hogy a dolgozókat .a munkaversenyen keresztül is mozgó, sítsa a tervek teljesítésére, a telje­sítmény növelésére. Ezek után ter­mészetes, hogy az aknán nincs sem felajánlás se mumikaverseny. és ter­mészetes az is, hogy ha már á mű­szaki vezetők nem hajlandók érté­kelni az eredményeket, a szakszerve- -,et sem tartja nyilván, Nem jobb a helyzet a DISZ'szei kapcsolatban sem. A III., IV, és V körletben igen sok fiatal dolgozik Galanics elvtárs panaszkodott, hogy nem tudja átfogni a területet, Arra azonban mégsem gondolt, hogy je- entékenyen megkönnyítené munká­ét az, ha a DISZ szervezettel szoro- >abb kapcsolatot teremtene és azt bízná meg a fiatalok nevelésével. fl fe'aM, amelyeket a 2/3-as ilapszervezet vezetőinek és kommu­nistáinak a következő hetekben vég* -e kelj hajtaniok nehezek, de inegva. ósí that ók. Tervszerű munkára, bá­tor, következetes kiállásra és a fel­adatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzésére van szükség és a 2/?-ns ilapszervezet kommunistái le fogják győzni a nehézségeket. i). J és rondófői-szobákká alakítják. Ez "örtént a podgoricai járás Ub'.im, Tu. *m és Cerovice nevű heyséqetben is — mint ezt1 a „Pobjeda” című titóis- ta lap írta A könyveket, és a be* ■endezést szélHurcolták és vasrácso" helyeztek az ablakokra hogy szűk- •ég esetén még bör'önnck is használ, hassák o helyiségeket. Az egész ország tudományos dol­gozói örömmel értesültek a Magyar Tudományos Akadémia ama kezde­ményezéséről, hogy megalakítják a Társadalmi és Természettudományi Ismereteket Terjesztő Társulatot melynek feladata ezen tudományok keretébe vágó ismeretek népszerű előadásával és könvvek kiadásával magasra emelni népünk társadalom- és természettudományi műveltségi színvonalát. társulat van hivatva folytatni az eddig kiilönájió Ter­in észett adomán vi-. Irodalomtörté­neti- és Történeti Társulatok mun­káját Különösképen a sok évtize­des múltra visszatekintő Természet- tudományi Társulat értékes haladó hagvomón vök kai bír a természet­tudományi műveltség uépszprűsítése terén Sainos azonban a múltban még a népszerűsített tudományos ismeretek is c«ak egv törpe kisebb ségliez jutottak el é< a nép széles tömegei teljesen el voltak zárva természettudományi ismeretektől A arsn »I 'negn1akilá*-.ávi „tost ,7 ed dig szétforgácsolt erek összefogása val a munka jobb megszervezésé vei leltet maid biztosítani az elő adások és kiadványok kemoly szín­vonalát és a helyenként még nem kielégítő érdeklődés felkeltését és tudatosítását Minden magyar tu dotnánvos kutató megtisztelő, sőt kitüntető megbízásnak tekinti, hogy résztvehet e nagy felatlat teljesítő séhen. A Szovjetunió példája nvo mán, ahol a legnagyobb tudósok tekintik kitüntetésnek egy-egv nép^ szerűsítő könyv megírására vagy előadás megtartására irányuló meg liizatást. hazánk egyetemi tanárai, orvosai és kutatói i« igyekezni fog nak e téren megfelelni az ország beléjük helyezett bizalmának. Nem lekiesin viendő feladat egv tudo­mányág eredményeit és fejlődésé nek további perspektíváit közért bébi és élvezetes formában Össze foglalni. Komoly szakmai felkészült­ség mellett itt nélkülözhetetlenek széleskörű általános és főleg az il lelő tudományág gyakorlati oída lainak elmélyedő ismeretei Az or­szág közvéleménye joggal elvár­hatja tudományos dolgozóitól, hogy tudásuk legiavát nyújtsák és mi minden igyekezet link kel azon le- sznnk. hogv őzen várakozásnak min­debben megfeleljünk Szenfágothai János dr. egvetemi tanár. Kossuth-díjas akadémikus Jugoszláviában rendőrőrszobákká alakítják át az olvasótermeket #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents