Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-24 / 20. szám
2 1ftS3 JANTMR *4 w n p t. ó A Szovjetunió Központi Síaííszlilai HívafaTáaaTc jelentése a Szovjetunió 1952, évi állami tervének teljesítéséi ól ; Moszkva (TASZSZ) Közzétették a szovjetunió Minisztertanácsa mellett müköclö Központi Statisztikai Hivatalt jelentését a Szovjetunió 1952. évi állami népgazdasági terve teljesítésének eredményeiről. A jelentés többek között a következőket közli'. I. AZ IPARI TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSE 1952 ben az ipar egészében 101 százalékra te1 jesfl ette évi összterme'ési tervéi. Az egyes minisztériumok évi ipari össztermelés! tervüket' a kővetkezőképpen teljesítették. (Az 1052. évi terv teljest ésének százaléka): vaskohászati min. 103 színes fémkohászati min. 100 •szénipari min. 180.2 kőolajipari, min. 108.7 villamos-erőművek min. 100,1) vegyiipari min, 102. villamosipari. min. 102 hírailástechnikai ipari min. 100.9 nebézgépgyártási min. 99 gépkocsi- és traktor ipari min, 102 szerszámgépgyártást min. 100.5 gép- és műszergyártás! min. 100.7 építőipari- és útépítési gépgyártási min. 104 közlekedést- gépgyártást min. 90 mezőgazdasági-gépgyártási min. 96 épftőanyasiparl min. 99 faipari min. 90 papír és fafcldolgozóipart min. 102 könnyűipari min. 100.0 halípari min. 94 • hús. és tejipari min. I'10.5 élelmiszeripari min. '03 » gyapottermesztési min. ipari vállalatai 09.9 • közlekedésügyi min. , ipari vállalatai 100 ez egészségügyi min. ipari váilnlatai 103 c fllmiigyi min. ipari vállalatai 107 ii szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő nyomdaipari, könyvkiadási és könyvkereskedelmi ügyekkel foglalkozó fő . igazgatóság ipari vállalatai 104 « szövetséges köztársaságok helyi ipart és helyi tüzelőanyagipari minisztériuma 103 Ipari szövetkezetek ’ 102 1952-ben terven felül jelentős meny. nyiségű Ipari terméket termeltek. Javult az ipari termékek minősége egyes vállalatok rfzonban megsértik a termelés minőségével szemben támasztott követelményeket és megtűrik H seC-ejtet. i ii, AZ, IPARI. TERMELÉS NÖVEKEDÉSE 1952-ben . a legfontosabb Ipari termékfajták termelése Í951-hez viszonyitva a kővetkezőképpen változót' (A számok az 1952. év> termelés jelentik 195Hvez viszonyított szá zalékokban): Nyersvas 114 acél 110 hengerelt áru »12 szén 107 kőolaj 112 benzin 126 földgáz 102 villamosenergia 113 gépkocsik 107 kohászati berendezések 112 nagy vízturbinák 124 uazy vlliainosgépek 107 traktorok 107 műtrágya 108 a mezőgazdasági növények kártevő) és u gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegyimérgek 145 cement 115 előregyártóit elemekből készült házak 127 gyapjúszövet 168 selyemszövet 129 bús 115 állati eredetű zsír 104 rukor 103 cigaretta 112 bor 128 A Szovjetunió egész iparának ossz termelése 1952-ben. 1951-hez viszonyítva 11 százalékká' növekedett. A múlt évben tovább javult az ipar1 fc szerelés kihasználása. A vaskóba «za'ban a kohók hasznos térfogaié nak kihasználása a mólt évben, az 1951. évihez képest, öt százalékka1 emelkedett. Javult a kőoiajfinonvité gyárak kapacitásának kihasználása és növekedett a f eldolgozott nyersanyagból származó világító kőolajtermékek termelésének száza’éka. Az ipari terme'és önkölts-égcsökken té*- 1952-ben több mint nyolc szá tájék volt. III. UJ TECHNIKA AiKA"MA7ASA A NÉPGAZDASÁGBAN A szocia'ista termelés fejlődése és töké’ctesedése 1952-ben — épúqv mint az előző években — a szovjet tudománv és technika eredményei" nép felhaszná’ásáva! tör'ént. A szov" jet gépgyártás 1952-ben mintegy 600 rendkívül fontos úitínusú és márka, jú gépet és gépegységet gyártott. Ugyanakkor a szerszámgépipar több. min; kétszáz újtípusú és márkájú fémvágó és fainegmunkáló szerszámgépet és kovácsoló sajtológépet gyár. tott. Újtípusú szénikombájmokat helyez, tek üz.embe a munkaigényes mun" kák gépesítésére a kis rétegvastagsá. gú szénbányáikban. Ezenkívül új készülékeket és berendezéseket gyártottak oiajrétegek és olajleiőhelyék ku. tatására. A mezőgazdaságban a gabona és- ipari növények megművelésének gépesítésére. úgyszintén az állattenyész tő telepeken végzendő munkák gé" pea'tésére, új szerkezetű gépeket, gé-. pezeteket és berendezéseket gyártó*, lak. közlők magán járó gyapotsze- dö géget az öntözet.Ie.n gyapottermö vidékek részére, silózó- aratókom- bajnokát, nagyteljesítményű széna* kaszá’ógépeket. a mezőgazdasági nö. vények károkozói és betegségei elleni harcra szolgáló gépeket. IV. MEZÖGAZDASÄG Az a vetésterület, amelyről az 1952. évi termést betakarították, az 1951. évinél 2,765 000 hektárral nagyobb. A legértéke,s:bb gabonaféVség. a búza vetésterülete 1951-hez képest 3.320.000 hektárral növekedett. A gabonaneműek össztermése 1952-ben nyolcmilliárd púd volt. A búza össztermése 23 százalékkal fe* iülmúlta az 1951. évi össztermést. Nö. vekrdett 1951-hez kénest a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó, a len és más ipari növények, valamint a burgonya és a zöldségfélék össztermése A múl* évben a mezőgazdaság 131 ezer traktort kapott — 15 lóerős traktorokra átszámítva — 41.000 gabonabetakarító kombájnt, köztük 21 ezer magánjáró kombájnt 57 ezer tehergépkocsit, több mint kétmillió talajmiegiműyelő eszközt, vető-, ara" ló. és eqyéb mezőqazdasági gépet, valamint gépeket és -berendezéseket az á-Mattenvésztő gazdaságok részére. A gép- és traktorállomások 1952- ben a kolhozok.alapvető mezei munkájának háromnegyedé; véaezték e! saját traktoraikkal és gépeikkel. Az elmúlt évben a kolhozokban gépesítették csaknem az egész szántást és a vetés több. mint 80 százalékát Májdnem t.ljesep gépesítették a gyapot a cukorrépa és más ipari nö vények vetését. A kolhozokban az og-ész gabonavetés-terüle; hetven szá" za'ékan kombájnokkal, a cukorrépa, ve'ésterület több, mint ktVn'.madán cukorrépa-kombájnokkal és trak. torvontatású Tépaszedőkkei takari- ‘ották be a termést. A közösségi jószágáüománv 1951* ben a kolhozokban n következőképpen növekedett: tehén hat ' száza, 'ékkal, sertés négy százalékkal, juh bét százalékkal, ló négy - százalékkal. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban a múlt évben a tehénállomány öt százalék" kai. a sertés-állomány négy százalék, kai, a juhállomány nyolc százalék, ka!, a lóáliomány kilenc százalékkal növekedett. A Szovjetunió európai részében a sztyeppes és erdős-sztveopég vidéke, ken lévő kolhozok erdőgazdaságok, gép" és traktorállomások, valamint »rdővédő áldomások és szovhozok az l948-bqn jóváhagyott mezövédő erdő- !e.építési terv végrehatási során 1952-ben több. mint 725.000 hektár ‘erü’eten ültettek védőerdőke; Az. ^rdőte’epítég évi tervét túlteljeeí'éi. ék. V. A VASÚT!-, VÍZI. ÉS GÉPKOCSI TEHERSZAUITAS NÖVEKEDÉSE t952"ben túlteljesítették a vasúti ■eherszáKítá-s évi tervét. A teherforgalom az 1951 évihez viszonyítva kilenc százalékkal emelkedett. A vas utaknál az egy tonna-kilométerre °ső üzemanyagfelhasználás az 1951 évihez viszonyítva 2.4 százalékkal ■sokként A tengeri közlekedés tehérforgaU-. ■na az 1951. évihez viszonyítva ki' enc százalékkal emelkedett. A. ten- geri közlekedés 1952-ben teljesítette •:vi teherszállitási tervét. A gépkocsiközlekedés teherforgalma az 1951. évihez viszonyítva 15 ízázalékakal emelkedett, VI A BERUHÁZÁSOK növekedése Az állami beruházások volumene 1952-ben 111 százalék volt. 1951"hcz képest. A villamoserőművek épité- íére fordított állami beruházások .vo ■lumene 1951-hez viszonyítva 126 százalék volt. a vas* és fémkohászat, nái 111 százalék, a szén és kőolat- iparnál 105 százalék „ gépgyártás, 'tál 112 százalék, az épí'öanyagipar- tál 109 százalék a könnyű- és élei" miszeriparnál 109 százalék és a la. káséoltkezéseknél 110 százalék. Sikeresen teljesítették az 1952.re megállapított tervfeladato-kat a Volgái.. doni dny?peri és amu'darjai nagy viaierömű- és öntözőrendszer építés, terén. 1952-ben átadták ren. deltetésének a V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don hajózható csator" nát. Az állami vállalatok, az intézmények és a helyi szovjetek, valamint a. városok és munkástelepek lakosai I 952.ben állami hiteilel összesen több mint 27 millió négyzetméter lakóterületet ép'tettek. Ezenkívül 370 ezer falusi lakóház épült fel. VII. az Áruforgalom fejlődése . 1952-ben tovább fejlődött a szov" jet kereskedelem A kormány 1952. április 1-én újból, a jegyrendszer megszüntetése óta ötödször, esőteken, tette a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árát. 1952. folyamán az állatni és szövetkezeti kereskedelemben a lakos" súgnak tíz százalékkal több árut adtak el, .mint 1951-ben. Az elmúlt évbén körülbelül hétezer új üzletet nyitottak. VIII. A MUNKÁSOK ÉS AIKAIMAZOTTAK SZAMÁNAK NÖVEKEDÉSE ÉS a MUNKA TERMELÉKENYSÉGÉNEK EMELKEDÉSE 1952.. végén a Szovjetunió népgaz. daságában a munkások és alkalma" róttak száma 41.7 millió volt, 900 ezeire! több mint 1951 végén. 1952-ben hétmiHiónyolcszázezer volt azoknak a munkásoknak és alkalmazottaknak a száma, akiket egyéni és brigádoktatás keretében, illetve szaktanfolyamokon képeztek ki. vagy emelték szakképzettségüket. Az iparban foglalkoztatott munká. sok munkájának termelékenysége 1952-ben 1951"hez viszonyítva hét százalékkal emelkedett. IX. A KU'TŰRA FEJLESZTÉSE, KÖZEGÉSZSÉGÜGY ÉS VÁROSRENDEZÉS A hétéves és középfokú oktatás fejlesztésével kapcsolatban az V.—-X. osztályok tanúéinak száma 1952 folyamán több. mint egymillióotszáz. ezerrel nőtt. A főiskolákon (beleértve a levelező tagozatokat is) 1952-ben 1.442.000 hallgató' tanult, vagyis 85 ezerre! több, mint 1951*ben. A technikumokon és más középfokú szakiskolákban (beleértve a ‘ levelező tagozatokat is) 1,475.000-ren tanultak, vagyis 106 ezerrel többen, mint 1951-ben. y A levelező és esti főiskolai hallgatók száma az 1951. évihez képest nyolc száza'ékkal, a levelező és es-ti technikumok hallgatóinak szám» 11 százalékkal, a munkás és falusi ifjú" ■ság. iskoláiban tanulók száma nyolc száza'.'áültal növekedett. 1952-b n a főiskolákon és tudományos intézetekben több mint 27 3z,er aspiráns készült tudományos munkára, A tudomány, a felfedezések, az iro. lalom és a művészet terén végzett kiváló munkáért 1776 tudóst, mér. nököt ,agronómust. írót, művészt, munkást és élenjáró mezőgazdasági dolgozót tüntettek ki a Sztáiin"díjas megtisztelő címmel. 1952-ben az országban 368 ezer állami és társadalmi szervezetek ve- retéae alatt álló — különféle könyv, ár működött. Ezek könyvállománya 'öbb mint 830 millió oéldány. 1952 nyarán 5 500.000 gyeraiek és .erdü'ő fiatal üdült, A kórházakban és szülőotthonok, ban az áavak száma az 1951. évihez képest több, mint 50 ezerrel emel" kedett Az orvosok száma az 1951. ivihez képest 14 ezerrel növekedett. X. A NEMZETI JÖVEDEIFM ÉS A IAKOS- SAG JÖVEDELMÉNEK EMELKEDÉSE , A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1952 vn az 1951 évihez képest 11 ■záz-aékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nem. ■éti jövedelem „ dolgozóké. Ennek keretén belül a Szovjetunió dolqo- '.ói — éppúgy, mint az előző évben ,s — saját személyi, anyagi és ku!. uráli,s igényeik kielégítésére a nem" réti jövedelemnek mintegy három- aegyedrészét kanták meg., a nem- '.éti jövedelem tovább) része pedig íz állam, a ko'hozok és szövetkezeti szervezetek rendelkezésére maradt T szocialista termelés fejlesztésére és más állami, valamint, közösségi szük- égietekre. A közszükségleti cikkek árának leszállítása, a munkások és alkalmazottak pénzben kifjjezett munka* bérének emelése a parasztok pénzbeli és természetbeni jövedelmének töve kedése és a lakosságnak az á’- lam számlámra nyújtott juttatások áa kedvezmények eredményeképpen a munkások és alkalmazottak eqv lo'gozór-, számí'ott jövedelme 1952- ben az 1951 évihez képest hét szá. '.alókka! parasztoknak a mezőgazda. :ácrban foglalkoztatott ;gv do’oozóra számított jövedelme nyolc százalékkal ‘emelkedett. Miyar á'MérM iiÉiízI táviratai a magyar-román berá;csg! egyiiiíiüiiési és kö csinos seié.ynyn.tási szerzedes msokö ősének évíorÉlóján Rákosi Mátyás elvt-rs távirata Glieoryhe Glieorjíbiu-Dej elvtárshoz GHEORGHE GJTEORGIIIU-DEJ elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Bukarest A magyar-román barátsági, egy üttműködési és kölcsönös segé'y nyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulója alkalmából szívből iövő üdvözletemet küldöm önnek és a testvéri román népnek. Ez a szerződés véget vetett a két nép közös e nyomói által szí tott ellentéteknek és 'ehetővé^ tette, bogy a felszabadító Szovjetunió példája nyomán kölcsönös bizalmon alapuló újtípusú baráti kapcson tokát fejlesszünk ki országaink között. Kívánom, Elnök Elvtáis, hogy a két testvéri nép megbonthatat an barátsága és hatékony együttműködése, ame'y jelentősen hozzájárult eddigi eredményeinkhez, további sikerekre vezessen abban a harc ban, amelyet a nagy Sztálin vezetésével rohambrigádokként vívunk a béke megvédéséért és a szocializmus győze'méért. RÁKOSI MÁTYÁS a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Dobi István elvtárs távirata dr Petru Grrtza elvtárshoz Dr. PETRU GROZA elvtársnak a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke Bukarest A Magyar Népköztársaság E'nöki Tanácsa és a magam nevében a legőszintébb jókívánságaimat fejezem ki önnek. Elnök E'vtárs é- a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének a ma gyár-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtás szerződés a'áírásának ötödik évfordulója alkalmából. A szocializmust építő magyar és román nép barátsága é ő valósággá, eredményeink biztos zálogává vált. A magyar nép vállvetve fog tovább harcolni a testvéri román néppel közös nagy barátunk, a Szovjetunió oldalán a béke, a szabad ság és a haladás ügyéért. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsánál elnöke Molnár Erik elvtárs távirata Simion Bughici elvtársitok SIMION BUGHICI elvtársnak, a Román Népköztársaság külügyminisztere Bukarest Engedje meg. Külügyminiszter Elvtárs, hogy a népeinket összefűző barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának mai évfordu óján legnielegebl) szerenesekívánataimaf kiildiem önnek. Barátsági szerződésünk erős fegyvernek bizonyult abban a báréban. amelyet a két testvéri nép függetlensége megvédéséért, n béke megőrzéséért és a szocialista társa da'om felépítéséért vív az új há borúra uszító imperialisták és elvetemült bérenceik ellen. További nagy sikereket kívánok a szocializmust építő baráti romáit nénnek ötéves terve megvalósításához, a Szovjetunió vezette béke- tábor soraiban vívott rendületlen harcához. MOI-NÁR ERIK __________________________a Magyar Népköztársaság külügyminisztere A jól végzett munka tudatával. •. Január 22-én egy rövid jelentés beszámolt arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság teljesítette jóvátétel! kötelezet íeégét a Szovjetunió iránt. Néhány héttel azután, hogy Hitler hordái 1941 júniusában rátámadtak a Szovjetunióra, a magyar kormány s megüzente a háborút. Népünk hóhérai azt hitték, hogy a német csapatok néhányhe'ee viilámháborúban szétszórják a Vörös Iladjsereget és akkor megkezdődik a nagy o-sztózko- dájs, melyből semmi áron «em akarjak kimaradni. A Szovjetunió elleni háború rablóháború volt s ebben a rablásban a magyar katonák ie alaposan kivették részüket. ,,A partidén szabadcsapatok ellen bevetett magyar honvédh'ötelckek kíméletlenül irtották a békés lakosságot, — mondotta Rákosi elvtárs 1948 szeptember 7-én a 27-es számú hadifogolytáborban tar- fott előadásában. — A naplókban amelyeket egyszerű honvédek írtak- ilyen kitételeket találtam: „A falu apraja-nagyrét kiirtottuk, utána felgyújtottuk. Az első házat én gyújtottam fel“. Vagy „Pelakasztottunk hat partizánasszonyt.“ Vagy: „Elvittünk mindent, ami jól esett. amit nem. tudtunk elvinni, felgyújtottuk". Amikor a Szovjet Hadsereg Hitler megvert hordáit maga előtt terelve hazánk ferü'etére érkezett, nem a jp- vans-szeUeme fűtötte, hanem, az első perctől kezdve azon fárad‘ak, hogy lerombolt, tönkretett hazánkat újra felépíteni segítsék. A győztes Szovjetunió egy pillanatig sem gondolt arra. hogy a magvar néppel fizettesse meg azokat a károkat, amelyeket a Horthy hadsereg hároméves garázdálkodása Ukrajnában okozott. A béke szerződ ősbe it megállapított jóvátételt összeg csak kis töredékét képezte annak a pusztításnak, amit a Horthv- hadsereg véghezvitt, sőt ennek az összegnek jelentékeny részét elengedte a Szovjetunió, a maradék tol- jesütsénete ideiét pedig hat. évről, nyolc évre meghosszabbította. A felszabadulás után bányáink gyáraink, romokban hevertek a 1-eg" ériékes-ebb fe’szereiést a németek és nyilasok magnkika! vitték, mozdonyunk, vasúti koestnk alia maradi A gazdasági élet megindításához sem nyersanyagunk, sem felszerelésünk nem volt. Ebben a helyzetben úibó' a Szovjetunió sietett segítségünkre, nyersanyagot, gépeket küldött, majd hosszúlejáratú gazdasági szerződés: kö‘ött a magvar kormánnyal. A Szovjetunió baráti és önzetlen segít, ségéye! sikerrel és gyorsan építhettük szoc'alista jövőnket. Annakidején a Szovjetunió ellen- -ág>ei azt hii észtéit ék. képtelenek va* lyumk a jóvátétel megfizetésére; gaz. iasági csődöt, nyomort jósoltak « magyar népnek. Mini mindig ezeknek a „jóakaróinknak'’ most sem vo’t igazuk. Azóta megvalósítottuk a hároméves tervet és sikeresen ' tel je- rítjük ötéves tervünket. Iparunk egy ev alatt 22 százalékkal növekedett, szén‘erme.:ésünik 1938-hoz viszonyítva megkétszereződött. Ui városok. új üzemek nő‘jtek ki * földből. Komlón az egvkori kis bányászfalu helyén' 30 ezer lakosú váró« épül Pécsett íj városrész létesült Meszesen, de nem találunk községet, ahol ' nem építkeznek és mindezt a Szovjetunió baráti támogatásénak köszönhetjük A Sopianában szovjet gépek dolgoz* mák. Komlón szovjet fúrógépek ke-' res-'k a szenet, szovjet traktorok szántanak a földeken, és szovjet mű. szrrektkel kísérleteznek a pécsi egye. 'önén. Dolgozó népünk é’etszínvona. át ma ös-sze sem lehet hasonlítani 'a háború előttivel: az elmúlt évben húsból 17 9. kenyérből 24.6. cukor* bői 2.3. rádióból 35.4 százalékkal vá, sároltunik többet, mint 1951-ben. A Szovjetuniónak fizetett jóvátétel '©hát nemhogy gátolta egészséges fejlődésünket, sőt serkentőleg hatot., iparunk technikai színvonalának eme. 'éséré. Az az igényesség, amely a szoyjet dolgozókat az élet minden területén jellemzi, a mi gyártmánya, 'nikkal szemben is érvényesült és je" ’entösen hozzájárult munkánk má. nőségének megjavításához. A jól végzett munka tudatával ok vasták dolgozóink, hogy eleget tettünk kötelességünknek a jóvátétel 'őrületéin is, Ez a tudat adjon újabb endü.etet munkánknak, fokozza sze. '■ételünket a Szovjetunió iránt, amely ■segjtségéVel lehetővé tette, hogy hazánk Hitler csapósából a népek ro" hambrigádjává .váljék.
