Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

t«W JANUÁR 22 WflPlQ 3 PA ín ÉS pj RT ÉPÍTÉS » Erdődi Gyula elvtárs propajjaiulista munkájáról A propagandiívta megbízatás: a pirt bizalmának megnyilvánulása. Erdődi Gyula elvtáns is érezte ezt a Bőrgyár IV. számú alapszervezetének titkára, amikor megbízták, hogy le­pjen az egyik politikai iskola pro­pagandistája. Tudta, hogy nem köny- Pyű feladat propagandistának lenni. Különösen akkor, ha alapos munkái akar végezni. Márpedig ezt várja ei 1 párt. minden propagandistától. A kezdeti nehézségekkel nekj is rneg^ kellett birkózni. 'Huszonnégy elvtárs név,“'ősével bízta meg a párt Az efvtársak között pártonkívüliek je vannak, akik már a politikai is­kola II. évfolyamának anyagát tanul­jak A hallgatók nagy része kezdet- oen még csak nem is jegyzeteit Hivatkoztak arra: „nehéz már a mi kezünJe, nem tudunk gyorsan írni" Ejdödi elvtdrs megtanította őket Jegyzetelni. Már a munka kezdetén elhatározta Erdődi elvtárs, hogy alaposan fog tanulni. Minden alkalommal olt van *■ Propagandista szemináriumon, aho’ is bő jegyzetet készít, am ^építőtársként szolgáit a jó félkészt! jéshez. Gondosan kidolgozta minden foglalkozásra a íőkérdések mellé az ^«érdeseket is. így jól tudja irá­nyítani a vitát. Lassan megbirkó *Qtt a felmerülő nehézségekkel, egyet ®Jonban nem sikerült elérnie, — ?°?y minden elvtárs résztvegyen u foplalkozáson minden alkalommal. A pátió körülmény abban van. hogy Petenként változnak a műszakok e fyenkór a délutánotok egv ré«.ze dolgozik. A nehézségek ellenére azonban Módszeresen tizenhatan résztvesznek ^foglalkozásokon. Énnél azonban jobben ;s lehetnének, ha minden'elv- jdr« szívügyének tekintené a pártok tatást. Lóvrencsics elvtárs háromszor B,ent el oktatásra, azonban- fogadat Pj?; tett, bogy ezután rendszeresen Szembetűnő Sajgó Jánosné elv- ja'snő magatartása, a boxbőr iizem- toéz alapseervézetének vezetőségi tag f* 1 * * * *- nem jár elő jó példával, mert Mndszertelenül veszi ki részét a párt- matatásból. Heller József elvtárs *leinte résztvett a foglalkozásokon. utóbbi időben azonban elhanyagol­ja a politikai iskolára való járást jGler elvtárs már több bírá'atot J® kapott, mégsem változtatott maga­dásán. "A párttagok és tagjelöltek polifi. kai képzettségének foltozása elenged­hetetlen feltétele annak, hogy foko­zódjék élenjáró szerepük az élet miiíden területén..." — mondotta Malenkov elvtárs űz SZKP XIX. ko„n gresszusán. Azok az elvtársak, akik rendszeresen eljártak pártoktatásra, magukon, üzemük fejlődésén kérész tül látják nap, mint nap a fejlődést előrehaladást. Erdödi elvtárs arra tö­rekedett, hogy ne az élettől elvbntan ismertesse a marxi-lenini tanításokat később pedig a XIX, kongresszus anyagát, hanem azt szouosaii össze­kapcsolva a gyakorlati élettel, a napi munkával. A legutóbbi foglalkozáson is úgy irányította a felszólalásokat hogy abból érződjék: a pártoktatás anyaga a termelés mozgatója. Q b'rá’a! ft önírrálat jelent óséoét ‘árgyarták meg az elvtársak a XIX. kongresszus anvagából, melyhez Bár. dosi Laios elvtárs is hozzászólt: „Bi­zony nálunk is van tennivaló a b!- -álat és önbírálat terén. Ha jobban, bírálnánk egymás munkáját, ha a bírálat nyomán azonnal intézkedés örténne, jobban megjavulna a mi munkán^ is. Többet és minőségileg is jobbat tudnánk, termelni." Amikor azt mondta Bárdosi elvtárs, arra gon- lolt, hogy paár három hónapja újból és újból elmondják a terme'ési ér­tekezleten bírálat formájában, hogy biztosítsák a kis-taszító gépekhez az új késeket, mert akkor jobban men­ni a munka. Ez azonban mép nem 'orient meg Ez a kérdés fog’ia.lkoz- ‘atja Skóza Sándor sztahánovistái. meg a többieket is. akik a termelés érdekében mondanak bírálatot, mert az illetékesek nem tekintik szív­ügyüknek. hogy a bírálatot elfogad- ;áv és eleget • tegyenek a dolgozók iavasíatának. Erdődi elvtárs az e'mélet és qya" korlat helyes ös'szpkapcso’ásával. hozzájárul a pártokta'ás eszmei szín- vöm! áinak további emeléséhez is. Elő­segíti a politikai iskola min­den hallgatójának magasabb színvo­nalú fejlődését. „Sokan azt tartják, hogy brosúrával nem lehet tüzel ol. tani. Az ilyen emberek nem is tud­ják az ellenség kezét sem m'egta'ál. ni. hanem másban keresnék . a tűz okát“ — így szólalt fel Borbás Fe" renc elvtárs tűző1 tó. aki megérti, rogy milyen szükség, van a politikai kénzésre, Erdödi elvtárs politikai iskoláján nemcsak atbba,n lá+szik a feilődés hogy az elvtársak helyesen összekö- ik az elméletet n gyakorlattal, hogy 5me'lk:diik a hallgatók fe'el'ősségétze- e, öntudata. — hanem abban is, hogy állandóan fokozódik a termelés. Er­dödi elvtárs politikai iskolájára á legtöbben a Mankos műhelyből jár­nak. Az ősszel, amikor már folyt az oktatás, innét indult ki a minőségi versenyfelhívás a pártokra tósban résztvevők kezdeményezésére. Az Xfész üzem do'gozói csatlakoztav a versenyfelhíváshoz, megjavították a minőségi munkát, melynek eredmé­nye: az ország összes bőrgyárai' kö­pött legjobb minőségi munkát vé­geznek a pécsi Bőrgyár dolgozói. A pártoktatás nevel, harcba viszi a kommunistákat. Tóth Jánosné elv" írsnő már idősebb, de ennek ellené­re minden alkalommal résztvesz a oártoktatásban..Meg is látsziv mun­kájában a tanulás eredménye. Ok- 'óberben az első dekád értéke’és,e 156 százalékot mutatott, a január havi első dekád értékelése azt mu­latja, hogy 204 százalékot ért el. — Muzmann István elvtárs sztaháno- vist-a így beszél a pártoktatásról: Igen nagy segítséget ad miinkám­hoz mindaz, amit tanultam. Az ősz- szel 126 százalék körül mozgott ‘ az átlag:eljesítményem. Ma már túltel" lesítettem április 4-re tett vállaláso­mat. a 154 százalékot. Április 4 tisz­teletére 136 százalékra emelem átlag- ‘eljesítmányemet, ami nagy szó. mrrt 99 9 százalékos minőség: mun­kával dolgozom. ..Muzmann eVtárs, mint talphengerlö állandóan segíti a mellehe dolgozó Vasa Józsefet is a munkában, hogy jó szakember váljék be'őle. A jlSr ISR tásai behatoltak az elv. áxsakba, ami bennük mozgósító erő. vé változott. A b ankos műhely dől" gozói október első. dekádjában 106 százalékos eredményt érnek el, a ja miári- első dekád az: mutatja, hogy messze túlszárnyalták a pártoktatás Vzdetén cárt eredményüket. mert 138 százalékot értek el. Erdődi elv­ára pro-oagandisía jó munkát végez Arra kell azonban törekednie, hogy a pártmunka végzésében is olyan •ó eredményeket ériemek el a 'hall­gatók. mint a term Vő munkában, ha ezt eléri akkor majd e'mondhatja: a pártmegbizatást • maradéktalanul végrehajtottam! • Farkas Elemér Télen is lenne műnké a máriakéméndi Rákóczi tszcs-ben, ha törődne ezzel a vezetőség Pecha Rezső elvtárs. a máriaké- J^ndi Rákóczi tszcs pártszervezrté- hek titkára óvatosan a he'yére rakta telefonkagylót, majd a kályha yjölett lévő asztalhoz sietett. A gép. bőm,ássál beszélt. Nem lehet, hogy j hágva bent maradjon, ki kell hor- r?®i ós ehhez kérik a gépálloiná- M’Sítségét Megadják. Reggel bét kakor már ott pöfög a tázcs kapu' *a. efőtt a masina, amely könnyedén "Miiltja a trágyát oda ahová a cső- Por* tagjai aikarják. _. arga István elvtárs a tszcs el. hőké, a sorinál intézkedett. tizennyolc embernek kell szólni . fjfh tizennyolc, annyi elég lesz a “ágya fel- és lerakásához. Utána pe. kiment a határba, kijelölte a .“Vét, ahova szarvasba hordják ki ^ trágyát. Olyan helyet keres alfon- ‘Hti tavasszal könnyen szét tudják °rdani Idén kukorica és tavasziár- P® alá trágyázzál: a területet. Télen erre elóg idő Ahogyan a párttit. elvtárs mondotta, naponta csuk ember dolgozik mostanában 'az állattenyésztési vonalon dől" Tornak Ennek a nyolc—tíz ember- a’6* a tagkönyve, naponta megfordul jr °r-gádvezető kezében minden nap j. be valamennyi munkaegysége: ^ annál kevesebbszer látja azoknak könyvét. akik a növénytermesztő - brigádhoz tartoznak Nem tudnak jybnkát adn; a tagoknak. Pedig le­ttbe munkát találni ,olyat. mint • -^•esztes György és családfa talált. • , az állatiénvésztési munka mellett -rángot, kö'őféket köteleket és ?YePöket készllenek a csoport ré- ?®re- erre sem kel! pénzt kiadni É- ® sokat tudnak készíteni, még el :« rybat belőle a tszcs és télen is van ved elem. i Ugyaníqy meg lehetne oldani a osárkö'ésí is. í,'~ Azt nem — mondja Pecha elv- — Igaz., még nem is volt róla °> de nincsen is hozzávaló vessző! Sehol nem lehet erre- találni ^sszőt? (e'~ De igen1 Van mindenhol a ré — adja meg mindjárt a választ Tisztes Gvörgy. ”ehát mégis lehe'nc- foglalkozn- ‘’sárkötéssel. Ccak ha a titkár alv­*árs is úgy fog hozzá, hogy „nincs vessző”, akkor nem kötnek a té’ 'olyamari egy kosarat sem. pedig ez" zel is jelentős kiadást takaríthatná­nak meg és am; ennél több, míg jövedelem is lenne. Van olyan ember a csoportban ak: ért ehhee. és az szívesen megmutatná a szövetkezet többi tagjának is a kosárfonás módját, megtanítaná őket srre is. Ez minden tag érdeke, hisz csak úgy írnak bo a tél folyamán is‘ munkaegységet a munkaegyséqkönyv- be. ha kiveszi részét a munkából. Gerő elvtárs felhívta P figyelmet arra. hogy a tavaszi munkákra -már most tol kell készülni. Ez nem csak azt jelenti, hogy rendben legyenek a gépek, hisz ebből nincs is olyan sok a csoportnak Ez al^it azt is‘kell ér­teni, hogy a ve'őmagot ki keli ‘isit) tani mert aki konkoly) vet, az az ■íratáskor sokszorosan kapja vissza. A má:siik fontos feladat a munkaszer­vezet kialakítása. Mos: van idő az ilyen dolgokra és a tsiet alaposan ki kellene használni, ezek megválóivá-.' iára. A muH as terméseredmények elérésének egyik fontos feltétele az is. hogy mikor vet el szövetkezet. Ha pontosan betartják a határidő­ket. bő termésre számíthatnak De ha későn kerül földbe ó mag. már vesztettek. Ha a télen jól f -Ikészül," ek a tavaszi /munkákra, akkor nem kell félni, hogy vontatottan halad.. betarthatják a minisztertanács hatá­rozatát. Ehhez minden lehetőség meg­van a máriakéméndi Rákóczi tszc?- Vn. Minden dolgozó paraszt teljesítse tejbe disi iölelezettségét Az 1952. év december havában csökkent a tejbagyüj-lés. Ugyanez a helyzet most januárban. A fegyaszlás növekvő, míg a begyűjtés csökken. Igen sok termelő van, aki a beadás kötelezettségét nem teljesíti azért,, meri a tejet szabad áron, a piacon vagy- a házaknál adja el. így a vá! alatumkhoZ szá llító községeknek csak egy része teljesíti vagy fűltél je-í: i be adási tervét. De vannak . eredmények s. A szállító község, ink közül kü­lönösen szép eredményt értek el az 1952. év IV. negyedévi tervének tel j esi lése terén: Bosla 228 százalék Elterül 192 százalék, liásságy 185. Csarnóm 185. Szilágy 123 száza’ékra teljesítette tervéi. Legrosszabb községünk l)rávíiszté*a négy százalék, Bakonya 39, Kö­kény- 46, Szőkéd 40, Szőke 13 száza­lék. Minden termelő, aki nem teljesíti a beadását, egy-egv gyermek vagy kórházi beteg vagy bányász szájátó' vonja ej a tejet. Mi, a Pécsi Tejüzem dolgozói ké­rünk minden egyes dolgozó parasztot, hogy a jó beszolgált a tássai segítsen bennünket a termelési tervünk telje­sítésében és abban, hogy a város dol­gozóit minél jobb és több tejj -1 Ind I ;uk ellálni. Petka Miklós l!l filmek a Magyar Szinkron Állami l általat műtermében A Magyar Szinkron Állami Vállaltai a közeljövőben több külföldi fi'l.m magyarra szinkronizálását fejezi be „A tanító1' című srzovjet fllma'io tás & szo-vjct film ünnepén kerül elő­ször a magyar közönség elé. A magyar közönség körében már nagy sikert aratott a „Támadás 6.2ö kor” című szovje* f;lm, amelv a szór jel film ünnepén ugyancsak szimkro nizáiva kerü'l ismét bemutatásra. A ■Gyapottiindérkc“ című Szovjet jnesc­i :n szinkronizálásán is az utolsó munkálatokat végzik. Ezenkívül hamarosan több -fűim szinkronját kezdik meg: a lobbi közt az „Arany a'miifa'- című színes, csűr rlovák mesefiianet és az „Egvesül'je .ek a holnapért" című kínai filmet. Az újítómozgalom eredményei a Bőrgyárban A „Szabad Nép” , január 16-i száma „Segítsük a dolgozóik kezdeményezé­sét“ címmel vezércikket közölt. A cikk megragadta a figyelmemet. En nek nyomán szeretném leírni ezen a téren a Bőrgyárban szerzett tapasz­taltaimat és azt, milyen e+ednnénye sen dolg -zilk az'üzemi liji'ási bízott ság, m líyen megtakarná sok, előnyök mutatkoznak a dolgozók újításainak bevezetése nyomán.. A pécsi Bőrgyár újítási bizottságá­nak 1952. évi működése jónak mond ható. A bizottság tagjai bátran tá maszkodnak a dolgozókra és a dolgo­zók kezdeményezése nyomán új ered­mények szüleinek. Helyesen írja a „Szabad Nép“: „A verseny életre kel­lette a dolgozókban, az alkotás vá­gyát“. Ez az alkotási vágy az újítók százait hozta felszínre a pécsi Bőr­gyárban is, akik bátran élvei ik azt. ami régi, elavult és új u'akat nyitnak a tmnö’és. a technika területén. 1952 első felében a fizikai és a műszaki dolgozók igen sok értékes újítást nyújtottak be. Az ezekből fo­lyó gazdasági eredmény 283.617 fo­rint. A második félév eredménye mér szebb, összesen 880.122 forint. Az újí 'ások azonban nemcsak népgazdasá­gunknak jelentenek anyagi előnyt, hanem a dolgozóknak is. Az einig'' évben összesen 83.415 forintot fizet- *ek ki üzemünkben jutatom címén Ezenkívül jutalmazták ■ még azokat a dolgozókat, akik aktívan vettek részt a megrendezett ötletnapokon. Több öttel nap volt az elmúlt évben üze­münkben. Az egyiken 2850 forintot fi­zettek ki az azonnal elfogadott ötle­tekért, a másikon 92 ötlet született. Az ötletnapokon elfogadott ötletek 90 százalékban meg is valósullak. Az elmúlt év júniusában társa, dtihnii bírálati napot tar'oUunk ú jí- tásí bizottságunk munkája felett. A bírálatban aktívan vett:k részt az tizem legjobb dolgozói, műszaki ve. vetői, sztahánovistái, és bírálatukkal nagy segítséget nyújtottak az újító bizottság további munkájához. Az #jítási bizottság azóta vette .ervbe a benyújtót) újítások 24 óra •e*tti gyors elbírálását. Ez a kezde* ményezés igen szép eredményekkel ;Sr és nagy népszerűségnek örvend a dolgozók körében. Amikor Lyon eredményeket iá- :unk, Sztálin dvláxs szavai jutnak eszünkbe, amikor arról beszélt, hogy a dolgozók, a munkások és parasz­tok milliói élnek, munkálkodnak. lia,r_ colnak. Ki kételkedik abban, hogy ezek az emberek nein- - hiába é’nelc. hogy ezek az emberek- életük és harcuk során roppant 'gyakorlati ta­pasztalaitokat gyűjtenek össze? A börgyári dolgozók sein hiába élnek. Munkájuk lelkiismeretes elvégzése me lett újabb és újabb ötletekkel, ja- vasiatokkal járulnak ahhoz hogy tervünk mielőbb megvalósulhasson. Harvan József tudósílé Bőrgvár. A 73/1 Építőipari Vállalat vezetőjének válasza a .Dunántúli Napló“ ifírálatára Levelet kapott szerkeszt őségünk Szeged; Józsii elvtárs'ól. a 73/1 Épí. tőipari Váliialait igazgatójától. Leve. •!éb§n többek között 'azt írja. hogy Bujbáczi Isitván porcelángyár! mun" kahelyi' gépész ^-ijen a „Dunántúli Nap’ó” január 16-i cikkében megírt hiányosságok miatt fegyelmi eljárást indítanak. Ezenkívül arról értesíti szerkesztőségiünket, fiogy Bögri Lász­ló és Ádiáim István normaíigyi elő- -»iót, i tét ve normaellenőrt küldtek; a porcelángyár' építkezésre felülvizs­gálni a hiányosságokat és hibákat. A vizsgálat megállapította hogy Bujbáczi látván főgépész „tudató, ban volt annak, hogy munkavezető igazolása nélkül a gép kezelésén kí­vüli munkát nem igazolhatja, mert minden 'segédmunkára munkahelyi norma van, vagy pédiq országos non ma alapján lehet azt elvégeztetni. K'- egitő munkák elvégzésére pedig zek a normák Irányadók Bujbáczi •stván ennek ellenére mégis igazolt ■ gépkezelőknek idöbéres órákat, — zári fegyelmi eljárást indítunk eU 'ene, miután decemberben 688.83 fo- 'int túlfizetés történt ezen a mun­kán.’’ Szegedi József elvtárs mellékelte eveiéhez a jegyzőkönyvet is ame- vet Bujbáczi István, Bögri László és Idám István írtak aló a porcelán- vári munkahelyen. A jegyzőkönyv, ben alátámasztják a ..Dunántúli Napló” bírálatának helyességét és elismerik, hogy a gépkezelők fte* oember havi elszámolásnál is a Bu> báczi István által igazolt időbére* órák alapján kerültek kifizetésre, ahelyett, hogy a végzett munka meny nyisége alapján számolták volna el ‘két. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy a gépkezelők korántsem végez* ‘ek olyan értékű munkát mint ame­lyért a fizetést felvették. ForáiJ Mar_ Tit gépkezelő például 144.84 forint értékű munkát végzett és 366.85 fo­rintot fizette'ett ki Bujbáczi István -vámára. Hartmann Teréz gépkezelő 171.26 forinttal vett fel maga-abb bért, mint amennyit megérdemelt. Peitler Rózsa 147 80, Tiszai Mária '20.81, Frick Károtyné 26.95 forintot .ettek el jogtalanul, A vállalat ve. zetösége most úgy intézkedett, hogy a jogtalanul kifizetett bér valóban visszakerüljön az állam kasszáiéba: -I gépkezelőknek vissza keli fizet- niök azt az összeget, amellyel meg. károsították népgazdaságunkat. Egy" ben intézkedtek, hogy a jövőben a munkahelyi nonnaszámoló a híátr ■*>- san és helytelenül kiállított munka­lapokat ne számfejtse. Szegedi elvtárs, a váMalat igazga­tja végiül ezt írja: „A fenti észrevétel. és megállapí­tás alapián köszönetét mondunk <i oártsajtönak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozott, mert érmék nyomán a többi munkahelyeinket is hasonló szellemben vizsgáljuk fejül." Ch3l tOrhe’e’fenül semm be veszik a dolgozók egészségét Ismételt panasz érkezett .szerkesz­tőségünkbe, hogy a 49 I Komlói Építési Vállalat vezetői elhanyagol­jak területükön a munkavédelmet, nem törődnek a munkások egész­ségével, testi épségével. Sorozatú sau előfordul ugyanis, hogy a mun­kásszállásokat nem látják el meg telelő mennyiségű tüzelővel és így az ő hibájukból kénytelenek a dol­gozók hideg szobában tölteni sza­badidejüket. Ebből kifolyólag több lolgo/ó megbetegedett. Súlyos hl í- ivosságok vannak a kökönyösl épít­kezésen is. Itt nem gondoskodnak arról, hogy az elkészült lépesőhá- zakbau korlátokat is készítsenek a balesetek elkerülésére. Könuyen elő­fordulhat, hoey ‘a terhet vivő dol­gozók ele.siísznak a jeges. rögös lépcsóü. Sztipánovits eivtársnak tu­domása van minderről — mint ahogy ezt be Is Ismerte —, iné'sem intézkedik a hibák kijavításáról. Ugylátszik Sztipánovits elvtárs és a vállalat többi vezetői nem olvasták Gerő eh társ beszédét, és egysze- ríien nem vesznek tudomást arról, hogy a gazdasági vezető a törvény előtt is felelős « niuiikuvédelnil ín- tézkedé'-ek megtartásáért, liléivé megtartatásúért. Nem ártana, ha ezek az elvtársak újból kezükbe vennék Gerő elvtárs bi-számolóiát és megszívlelnék szavait. De addig Is, amíg ez megtörténik, hozzanak sürgős intézkedést, az Illetékesek vonják felelősségre a hibák elk’öve. tőit és takargatott, büntessék meg szigorúan azokat, akik a dolgozók egé«zsé 'ének testi épségének soro­zatosan ártanak! A csotioVaru’íztai á!!?m gajdasÉg veze dinek feieiössége A sumoiiyl állomáson több, mint egy hónapja kiraktak nyolr vagon répaszeletet, ami romlásnak indult. A répaszelet a esobnkapusztHl állami gazdaságnak érkezett. Arról gondoskodtak, hogy kirakják a va­gonból, de azzal nem törődnek, hogy azt be is kellene hordani és silót kellene készíteni belőle. Pedig nagy szükség volna rá, mert a siló- zásj tervüket nem teljesítették. A vezetőség azzal próbálkozik ki* búvót találni a felelősség alól, hogy „lehetetlen behordani, rossz az út, nem tudnak közlekedni, meg a fo­gatok a téglohordással vannak le­kötve. „Nem lehet kifogás, bo"y „rossz az út*', hiszen kisvasúi vezet az állomástól a gazdaságig. ‘ De zz sem lehet kifogás, hogy „a foga<ok téglát hordanak”, mert a tégla nem romlik el. A takarmányra pedig nagy szükségük van az állatoknak. Meg kell találni a módot a gazda­ság vezetőinek a répaszelet haladék­talan behordására. Van kisvasút, • föld fagyos, szekérrel Is lehet köz­lekedni és aüg másfélkilométerre van a vasútállomás a gazdaságtól. A dolgozók * jogosan kérdezik, hogy „ki a felelős a hanyagságért?*' — mert .súlyos kárt okoznak népgazda­ságunknak. A felelősség pedig a gaz­daság vezetőit terheli, akik felelőt­lenül az állomáson hagyták a nép­gazdaság számára fontos takar­mányt. A esoliokapusztai állami gazdaság felettes szerve intézkedjen a mulasztás ml»** és bünte-*,' meg a kár okozóit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents