Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-22 / 18. szám
DUNÁNTÚLI VtLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: „Lenin zászlaja alatt, Sztálin vezetésével". (2. o.) _ A len gyel Egyeslilt Munkáspárt Központi Bizottsága gyász- Unnepséget rendezett V. I. Lenin halálának 29. évfordulója alkalmából, (2. o.) — Több tudással a magasabb tér méshozamért, (2. o.) — Erdőd! Gyula elvtárs propagan dista munkájáról. (3. o.) — Téle/i is lenne munka a mária- kémándi Rákóczi tszcs-ben, ha törődne ezrei a vezető L ség. (3. o.) — A Társadalom' és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat szervezetének megalakításáról. (4. o.) AZ M p P BAR A NYÄM ECYEI PA RT BI Z O TT J ÁCAN A K X. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 4KA 50 FILI.Elt CSÜTÖRTÖK, 1953 JANUAR tu Községi tanácsaink legyenek / a fafu szocialista építésének előharcosai Az alkotmányban biztosított elvei alapján IbOO októberében megváló oltottuk az államigazgatásnak azit s formáját, amely legalkalmasabb s szocializmus építéséhez és legjobba? megfelel dolgozó népünk érdekeinek "ttg a töké« állam apparátusa ellenséges erőként áll szemben a dolgozókkal, eszköz a kizsákmányoló kisebbség kezében, a dolgozók osztály- elnyomására, addig a mi államapparátusunk egész tevékenysége arra irányul, hogy kielégítse a dolgozók irdeke-tt. A ml tanácsainknak kettős jellege van. Egyfelől az államhatalom a pro. letárdiktalúra helyi ezervei, másfeiű1 a legszélesebb tömegszervezetek. Mint államhatalmi szerveknek az a legfőbb fel-adatuk, hogy a dplgozó nép államhatalmát helyileg képviseljék. Kovelkeze.te.sen hajtsák végre a dolgozó nép törvényeit, biztosítsák az állampolgári fegyelmet, mint a leg Szélesebb tömegszervezetek felkarolják a dolgozó tömegek kezdeménye- zósét, biztosítsák a tömegek széleskörű részvételét az állami feladatok végrehajtásában. ■ Nézzük rneg ezen belül községi tanácsaink szerepét Rákosi elvtárs az MDP ii. kongresszusán megállapította .hogy ötéves tervünk végrehajtó fában, de különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében óriási feladat hárul az államapparátusra, elsősorban a községi, járási és me &yei tanácsokra. Annak ellenére, hogy az elmúlt év kedvezőtlen" időjárása éreztette hatását gazdasági terveink teljesítésé- ffn, dolgozó népünk ellátása mégis biztosított, ez annak köszönhető, hogy kormányzatunk előre kidolgo- zbtt begyűjtési tervekre alapozza köz- ellátásunkat. Gerö elviárs beszédében ’»mutatott arra. hogy kapitalista |fzdasági rendszerben az ilyen időjárás éhínséghez vezet. Községi tanácsaink azáltal, hogy biztosítják vagy esetleg nem biztosítják a ter- vek végrehajtását, igep nagy mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy dől- Hozó népünk ellátása biztosítva le- Ilyen, vagy ezen a téren esetleg zavar tegyen. Községi tanácsaink feladata azon- biin nem merül k; csak a begyűjtés' :p?Vek teljesítésében, mert egyre fejlődő iparunk nyersanyagszükséglete valamint dolgozó népünk egyre nö vekvő igényei megkövetelik, hogv a mezőgazdaságunkban is gyökóriv* változást hozzunk létre. Ma n;.ár nem elégedhetünk meg a 7--.S mázsás gabona átlagterméssel, többre van szükségünk. Községi tanácsaink arra vannak hivatva, hogy saját területű- , u. biztosítsák a nagyobb mennyi. SPf/ü és minőségileg jobb mezőgazdáéi termékeket. Rákosi elv társnak az a megállapítása, hogy jó tanácsok hCiaül nincs jó térmélösztövetkezV ez konkrétan azt jelenti, községi ta- nác.sQinőkeink számára, hogy községekben elsősorban ők a felelősek a irrntelőszövetkezeti mozgalom fejlő léséért. Minden községi tanácselnök bfk községében^ élharcosnak, szerve- nejt kell lenni a termelőszövetkezet f!értésében, fejlesztésében• Tanács" emökeink úgy Segíthetik legjobban a *erme'őszövetkezet fejlődését, ha első So_rban maguk személyesen mutatnak Példát, maguk és családjuk a nagyüzemi gazdálkodást választják. Ezen k>yül községi tanácse’nökeiin'kne'k kell iránvítíinj a szervezés munkáját ame!y úgy lesz legeredményesebb, ha ®z egész végrehajtóbizottság vb. Ulé- bn foglalkozik a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének problémái ,aJ’ °jt határozatot hoznak ennek ^segítésére Ha községi tanácséin« műk átérzik ennek jelentőségét. ha '“ tó gonddal őrködnek szövetkeze mu'k felett, ha gazdájuknak érzik magukat, alak or az eredmény nem arad eh minden községünkben ter- me.ft-7,övetkezeteink lesznek akkor íztosítva lesz növekvő szükségle- kie'égítése. Tanácselnökeinknek I kérdésként kell kezelniök a mező- J^zrlnság szocialista átszervezését meglévő termelőszövetkezeteink meg- szilárdítását. Gazdasági feladatok mellett nagy kiT'rel-k van községi tanáesdnö- “kinknek <j kultúrforrud-ulomban. Ezen a téren is már jelentős eredményeket értünk el, mégis ez a terület az, ahol községi tanácselnökeink a legkevesebbet tettek. A feladatok, amelyek tanácsaink előtt állnak, nem könnyűek, azért sem, mert a megvert, de meg ’ nem semmisített osztályellenség, a falusi kulákság különböző akadályokat gördít elénk. Ennek ellenére terveinket túlnyomó részben sikerült végrehajtani, minden területen credménye- • két értünk eb biztosítva van közellátásunk. új termelőszövetkezetek jöttek létre, a meglévők . megszilárdultak. A községi tanácsok munkája elsősorban attól függ. hogyan dolgoz, nak a tanácselnökök. Tanácselnökeink 'nagy többsége jól megállta a helyét, méltónak bizonyult a párt és a dolgozó nép bizalmára. Nagy többsége helyesen irányította községében az állam; feladatok végrehajtását Sokan személyes példájukkal, a tér vek teljesítésében ragadták ,magukkal a község dolgozó parasztságát Példát" vehetünk megyénkben -Benes Sándor horváthertelendi, Nagy Ferenc görcsönyi tanácselnöktől de a többi élenjáró községek elnökeitől is Ezek az elvtársak saját maguk is példimul-alóan- vélték ki/ részüket a begyűjtési tervek teljesítéséből, ii" nek eredménye, hogy Hor'váthertelend az »ekő község lett és nyilvánvaló hogy a többi élenjáró községek ered menye; is jórészt a tanácselnökök személyes példamutatásán alapúin?^. Vannak azonban olyan elnökeink is a megyében, akik lebecsülték tanácselnöki funkciójukat, nem érezték át, mit jelent az, hogy a párt, a dolgozó nép azt a feladatot tűzte eléjük. hogy vezessek a harcot a szo- ciaüsmifs építéséért állami vonalon Egyes tanácselnökeink opportunistákká váltak, vannak, aki'k lürjk az ellenség munkáját, akadnak, (akik ahe- lyetl. hogy az állatni feladatokat maradéktalanul végrehajtanák községükben, a tömegekkel váló kapcsolatukat kiszélesítenék, és ezen keresztül válnának a falu igazi vezetőivé, helytelen magatartásukkal akarják népszerűségüket megteremteni: nem harcolnak a tervek maradéktalan telje sütéséért, vagy úgy harcolnak, hogy azt mondják: ez törvény és ezt nem én csináltam, — ahelyett, hogy meg értetnék nap, min; nap do'gozó na rasztjainikkal mit jelent az ő szí ■nukra is a tervek teljesítése. Előfordult például az is. hogy Szreda' Imre bicsórd: tanácselnök azt kérte, hog\ a kulákok beadását vegyék le a köz ségi tervből, azt kívánta, hogy n-ek ne kelljen harcolnia a kulákoknál lé vő 410 mázsa kukoricáért, négy má zsa baromfiért. 20 ezer tojásért Veszélyes jelenség, hogy egyes községi elnökeink elkényelmeskednek nem tanulnak és így, nem látják a feladatokat, mindent a titkárokra bíz nak. Felsőbb tanácsszerveink Is számos esetben lebecsülték a községi tanács ■dnöki funkciót. Nem értették felsőit-! szerveink som. hogy a községi taníts végrehajt óbizlottságának elnökétől nagyban függ a község eredménye, a megye eredménye. Hiányosság volt felsőbb tanácsszerveink részérő1 hogy nem adtak meg minden segitsé get tanácsainknak, egyszerű munkás és paraszt elnökeinknek. Nyilvánvaló hogy ez nem helyes és ezen változ látni kell. Tisztában kell lenni azzal, hogy községi .tanácsaink és ezen beiül kijz *égi tanácselnökeink a szOciaüzmu., építésében igen nagy feladatokai o’ danak meg. Az ö jó munkájukon na gyón sok múlik és ezért minden meg heesütést és segítséget meg kell nekik adnunk. Most a tavaszi munkák" beindulása t'őjt az 19'58 évre való felkészülés né" községi tanácselnökeinknek és titjsá ■•ainknak döntő felállttá, hogy az elmúlt év hiányosságaiból tanuljanak ■\ téli időszakot használják ki elmé éti képzésük fej’esztés-ére, sajátítsál el a szakmai feladatokat, hogv szak neailag fe'készülvé, a marxista-len’ aista e’mé’et birtokában helvesen ve zessék a harcot a maguk frontszakn szán. Ferenozl István . me evei tanács szem. oszt ▼ez. h. AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERV SIKERÉÉRT Kétezer tonna szén terven felül A Nagymányoki Szénbánya Vállalat dolgozói nevében Sovány Ferenc CB-elnök, Móka István igazgató és Lakos József, a pártbizottság titkára az alábbi levelet 'küldték: „Mi, a Nagymányoki Szénbánya Vállalat niagymányoíki, szászvári, mázai és hidasi bányaüzemének munkavállalói, párt és szakszervezeti funkcionáriusai értékelve az 1952-es év tapasztalatait, szem előtt tartva az 1953-as tervév megnövekedett feladatait, Rákosi el'vtárs születésnapjára és hazánk felszabadulásának 8. évfordulójára megfogadjuk: 1. Az 1953-a.s tervév első negyedében az operatív lerven felül 200(1 tonna szenet adunk népgazdaságunknak. 2. A munkafegyelem niegszllárdí- ás a céljából az 1952, évi átlag Igazo- "aitan létszámot tjz százalékkal csők- aentjiil*. 3. A minőség terén szénfajtáúik !952. évi átlag kalória értékét hároni százalékkal megjavítjuk. 4. A Loy-mozgalom kiszélesítése érdekében vállaljuk, hogy a vállalaton Építi olcsóbban, jobban, gyorsabban Gerö Ernő elvtárs a Központi Ve* ,ze,töség ül£siln>fog>I'aJkozott építőiparunk helyzetévé! is. Megállapította, Hogy az e’ért szép eredmények mel. í ett az építőiparban méq mindig sok hibát követül^ el. E hibák között a iogsú.vosabb, hogy még mindig drágán cm.ünk. A Pécsi Tervező Iroda dolgozói tc-m-elési értekezleton és röpgyűíé. sen értékelték az építőiparral kap- TSo'tatban elhangzott kritikát és elhatározták. hogy a hibák és hiá* ayosságok kijavítása érdekében er«t lakoznak-az ÉM Földmérő és Tala j- vizsgáló Iroda által megindított: .Építs olcsóbban jobban • gyorsab- ban”-mozgalomhoz. A határozat ered- ■nényeképp-in máris sok értékes javaslat hangzót; el. amelyek alkalmasak lesznek arra, hogv az eddig el* rövettt hibákat kijavítsuk és az épi. ést olcsóbbá tegyük. Elsősorban az úgynevezett hiányanyagok. mint cement, vas, fa. stb ekintetében történő megtakarításra helyezünk nagv gondot. Ezen felül rzonban minden egyéb anyagban való megtakarítás lehetőségeit is -ntgvizisgáijuk. mert minden köbmé- er anyag megtakarítása azt jelenti logy azt. más új épület elkészítésé- tez használhatjuk fel. Az eddig beérkezett javaslatok közül példákén: elsorolunk néhányat. A komlói építkezéseknél a megen- fedett talajigénvhevételnek a Fölö- nérő és Talajvizsgáló Irodával egyet értésben történt növelése révén kö* A Baranyamegyei Szikra Nyomdában fokozzák az anyagtakarekosságot belül tizenhat csapatot vonunk be a „Termelj ma többet, mint tegnap"- mozgalomba. 5. A norma alatt teljesítők számát az 1952, évihez viszonyítva tíz százalékkal csökkentjük. C A termelés jobb és egyenletesebb megszervezése érdekében a műszaki vezetők biztosítanak az egyenletes termeléshez minden műszaki feltételt, A műszaki dolgozók vállalják, hogy a következő havi operatív terv dekátokra való bontását minden hónap 26-lg száz százalékban elvégzik. Ezek a vállalások a dolgozók kezdeményezése alapján történteik, az üzemek vállalásainak megfelelően úgy, hogy miuden pont megfelel üzemeinkre nézve, az 1. és 4. pontok kivételével!, mélyeket az üzemek az alábbi részletezésben tettek meg: nagymányoki üzem »0, szászvári 920 mázai 700, hidasi üzem 300 tonna szenet termel terven felül A Loy- mozgalomba Nagymányokon 3, .Szászváron 4, Mázán 4, Hidason 5 csapatot kapcsolnak be. lüfbelül 350 köbméter alapbetont ki. vánunk megtakarítani, amely kere- 100 ezer forint költeégcsökdcen- 'ésf. jelent. Ugyanezen építkezésnél ä pince felett, az eddig szokásos tég- '.abetétes lemez helyett tégvaboltoza- lot alkaimiazunik mély körülbelül 45 mázsa betonacél megtakarítását jelenti. Az itt említett példák csak kis részét teszik a beérkezett jarasla- 'oknak. Ezeken kívül még számos ja* vasilat van amelyekkel kisebb arányú megtakarítás érhető el, de amelyek trkalmazása országos viszonylatban szintén hatalmas költségcsökkentési eredményez. Ugyanilyen széleskörű kö!tségcsök_ kent és i 1 eh:'tőségek vannak a kivi. tetéző vállalatok munkaterületén is. Csak néhányat felsorolva: helyi anyagok felhasználása, a szállítási költségek csökkentése, munka jobb szervezése, a gépek jobb kihaazná- ása. stb. révén. Ezért felhívással fordulunk a kívi- "e'ező vállalatok, a Beruházást Igazgatóság és a Beruházási Bank felé. hogy csatlakozzanak az „Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban‘’-moz" galomhoz és saját munkaterületükön munkamódszereik megjavításával já raljanak hozzá ötéves tervünk sikeres megvalósításához. ifj. Merk Istvánaé párt titkár, Szoyka Pál igazgató Melsstner József üB-clmök, A Baranyamegyei Szikra Nyomda toigozó: 110.9 százalékra teljesítet- ék 1952 évi tervük-s-t. Figyelemre* néitó volt a terv határidő előtti tel. es-ítóse mellett az az eredmény, amelyet a nyomda dolgozói aayag- akarékosság terén értek el. össze- en huszonegy és fél tonna író. nyo- nó, karion és lemezpapíranyagot ta. karítottak meg 129.000 forint érték- íen. Hogyan születhetett az eredmény? — Úgy — adja meg a választ röviden Mülles Rezső elviárs, a válla* at igazgatója. — hogy a doigozók- iak- szívügyévé tettük az anyagta- rarékos.ságot. A takarékosságban elírt eredményekért jutalmazzuk őket Ennek alapján határozta el Misán- gyi Mária berakónő hogy az 1953-al -orvév e’ső negyedében i® 17 kiló oapirt takarít meg az úgynevezeti rontás “-papírból. Úgy dolgozott 'iogv lehetőleg egyetlen ív pap-'rt se 'eszítsen. Az így összegyűlt papír- mennyiség az év véqére már 17 ki* ót tett ki Most azért versenyez hu. szonegy munlMüáisnőjével, hogy az 1953-as év e’ső negyedében i9 6 legyen a papírtakarékosság! győztes A gépteremben még az elmúlt évben Gazde-brigád alakult. A brigád vezetője Sámik Józset segédmunkás 'árvái nevében megfogadta, hogyha égi, elfekvő featékes dobozokat felkutatják az üzem területén, fcitisz- ítják és újból felhasználják Válla* lásuk szerint 500 kiló súlyban akar. aik dobozt összegyűjteni, de a lelkes munka eredményeként ezt a mennyiséget 76 kilóval túlteljesítették. — Ezenkívül még 307 kiló papírt taka • rítólrtak meg 1228 forint értékben. Az 1953-as év első negyedére már gén sok anyagtakarékossági felajánlást tettek a dolgozók. Vörös László gyártáselőkésizítő a negyedév során 150 kiló papírt akar megtakarítaná Eddig elért eredménye: 50 kiló. A rotációs nyomó-brigád tagjai is bekapcsolódtak a takarékossági moz* galomba. A brigád tagjaá megfő, gadták, hogy az évente felhaszná- ásra kerülő 160 tonna rotációspapii egy százalékál a szakadások megszüntetésével megtakarítják. Segítség az elmaradóknak A komlói szénbánya elmaradó dolgozóinak a tervteljesítésért vívott harcban azok az élenjárók mutatnak példát, akik nemcsak maguk szárnyalják túl tervüket, de hozzásegíti^ ehhez gyengébb társaikat is. Egyre több komlói bányász kap cső* '.ódák a nemrég megindult patronázs- mozgaíomba. Lovren csi-cs Ferenc, fl huszas fejté® fvájára is ezek közé tartozik. — Második hónapja tanítja már csillését. Krakó Józsefet munkamódszerére. Krakó József csupán egy éve bányász, de tanítómesterének útmuta- tásá-t követve, máris önálló vájár- munkát végez. Januárban havi átlaguk a 200 szá* ralékot 1« felülmúlja. Idő-közben & tanítvány mesterét is elhagyta: az új tervévben Lovrencslcs 227, Krakó pedig 251 százalékos teljesítménnyel tűntek ki társaik közül. Napról-nap_ ra túlteljesítik tervelőirányzatukat. Á január 15-én délután végződött műszakban 238 százalékra "teljesítették lervűket és 14 csille szenet termel tok tervül«« felül. Hatvanezer forintos megtakarítás Komlón Komlón az ötéves terv negyedik évében három új bányaüzem kezdi meg működését: a Béta.. Anna. é® a (Il-as aknák, BéféTafa» «ürített levegővel váló ellátásához egy kompresszortelep létesítése szükséges, amelynek igen fontos tartozéka a hűtőtorony.,. A múltban ezeket a .tornyokat fáiból késeit ették, amelyek 10—15 évnél tovább n«n voltak használhatók. A jelenleg Béta-aknán épülő 26 méter magas hűtőtornyot vasbetonból épi. tik és élettartama egyenlő az akna működésének idejével < • Az építésnél az eredetileg tervezett külső állványozást elhagyják « helyette függ ókosaras lógóállvánnyal végzik el a külső vakolási és zsalu- zási munkálatokat. Ezzel a módszer-. rel egy hűtőtorony építésénél hatvan ezer forint értékben takarítanak meg taanyagot és munkabért a dolgozók. Habár a kedvezőtlen idő]áré* A az ennek következtében megnehezedett anyagszállítás az utóbbi heteid ben gátolta a munka előrehaladását, január második hetében a nehézségeket leküzdve ismét teljes erővel megindult az építkezés. A Béta-aknai hűtőtorony építői — akik jelenleg a 10. méternél tartanak — elhatározták, azzal járulnak hozzá az akna tervének teljesítéséhez, hogy február 28 helyett már 20-án, nyolc nappal a kitűzött határ, idő előtt befejezik az Éaítke^ést. , Fogadalom a minőség megjavítására A Mohácsi Selyemszövögyárból Mé. száros István, a vállalat igazgatója az alábbi levelet küldte szerkeszti bégünknek az április negyedikére tett /átlátásokról: Az 1952-es évi átlagos normatelje. dtée 109 százalék voJt. Ezt az ered* ményt az újévben 112 százalékra fokozzuk. Tervünkben az 1953-as évre 82 százalékos eleflosztályú áru gyártá- íát terveztük, de dolgozóink megfogadták, hogy ezt a számot 84-re fog- iák növelni. Ez a. két vállalás forintértékre átszámítva 254.683 forintot ;elent. A fogadalmaik teljesítésére a műszaka vezetőség minden eiöfe’.té" élt megteremt, A dolgozók már meg is kezdték a üvgadalom teljesítését. Ránics Mária ' 24, Fermerbach Pál 128, Polgár Ferencivé 125 Ballai Istvánné 118, Ri- teg Antal né 126. Mecseki István 128, ugosi Jó/se íné 139. Kassai Tibomé 117 százalékot értek él a legutóbbi tokádban. Ránics Márián kívül, aki 94 százalékéi ért el a minőségi termelés terén — valamennyien 100 izázalékr^ teljesítették mínőséflben is tervüket
