Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-21 / 17. szám
DUNÁNTÚLI AßLO Vi LAO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: « lenln és a magyar munkásmozaalom. (2. o.) — Meghalt Gábor Andor, a nagy Ir6 és költő. (2. o.) — Termelőszövetkezeteink elnökei, taqjai tanuljanak a szov et mező- gazdaság példájából. (2. o.) — A tagkönyvkiosztó taggyűlés az oktató nevelői munka megjavítására lelkesíti a srentiőrincl pedagógusokat. (3. o.) — A győzelmes har- madik tervév. (3. o.) — Madách Imre születésének 130. évfordulójára. (4. o.) AZ MDP B ARANYAM EC VEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. EVFOIÁAAI, 17. SZÁM ÁRA 50 F1LI.ER SZERDA, 1953 JANUAR Si LENIN ÜGYE LEGYŐZHETETLEN 1924-ben, egy januári naPon' szerte a világon — Moszkvában és New- vorkbain., a londoni dokkokban és a délafrikai gyémántbanyákban, a párisi Renaul'-gyárban. és a chilei sa* létramtelepeken és szerte a világon, ahol munkások é’-tek — megállt £p munka A világ do’gozói kegyelettel adóztat!? Vlagyimir Iljics -Leminnék, aki 1924 január 21-én eltávozott az élők közül a halhatatlanok sorába. Moszkvából a világ minden részébe elszállt a szomorú hir: maghalt Vlagyimir Iljics Lenin, a proletariátus nagy hadvezére, a Bolsevik Párt megteremtője, a szovjet állam megalapítója és első irányítója a láng- le’ikű marxista tudós, a népek közötti béke nagy harcosa. Ez a tél szokatlanul kemény volt a szovjetországban. Mégis. Moszkva, ban, a Vörös-téren, ezrek és százez rek álltak, a végeláthatatlan szovjet föld elküldte fiait, hogy leróják a végtiszlftsséget a halott Iljics előtt. — Amikor eltávozott tőlünk, ?Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy hor dozzuk fennen és őrizzük meg tisztán ezt a kitüntető címet: párttag., hogy úgy őrizzük' pártunk egységét, mint a szemünk világát .. hogy őrizzük és erősítsük a proletariátus diktatúráját .. hogy minden erőnk, kel szilárdítsuk a munkások és pc- rasztok szövetségét... erősítsük és szélesítsük a Köztársaságok Szőve tsé. gét... hogy erősítsük az egész világ dolgozóinak szövetségét, a Kommunista lntemacionálét. Esküszünk Né_ ked Lenin elvtárs, hogy híven teljesítjük végső akaratodat! így esküdött Sztálin elvtárs Vlagyimir Iljics Lenin halálakor. Meghalt az a férfi, aki a szabad- ság birodalmába vezette Oroszország népeit és megtanította a világ do’.gc. íói:r, hogyan kell legyőzni az impe rializmust, ezt n szörnyeteget, amely vérüket szívja elnyomorítja és kizsákmányolja őket. Az imperia’izmús idején, amikor az elállatiasodott burzsoázia vér:s háborúkba, leírhatatlan szenvedések re és borzalmas nyomorúságra kárhoztatja a népeket, Lenin a kommunista pártban látta korunk értelmét, azt a hatalmas erőt, amely utat mutat a népeknek, harcra vezeti őket az imperializmus ellen. Ennek a pártnak az élén vezette győzelemre L.r-;« — együtt Sztálin, na] — 1917 októberében az orosz munkásokat és parasztokat az orosz és külföldi tőkések uralma ellen Le. nin. a proletariátus nagy hadvezére, diadalra vitte £ népek szabadságának ügyét Oroszországban. Lenin arra temít-otta a pártot, hogy mindig legven é'ő. eleven kapcsolatban a munkásosztállyal, a dolgozó tömegekkel. Ezért volt Lenin a proletariátus nagy hadvezére, aki szavaival példájával mindig harcba tudta lendíteni a munkásokat és Oroszor' szag dolgozó népére, ezen túl pedig 3 világ proli-tártainak szolidaritására támaszkodva megalkotta a hatalmas szovjet államot A szovjet állam djtipusú államszervezet tett, amelyben — mint Lenin mondotta — ,A tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek.” Ez az állam QmcÍvnek épületét a ma Leninje — Sztálin elvtárs — tetőzi be. kiállta a történelem tűz.próbáit, mer! a leni» ®-—sz'.á’ini párt nevelte szovjet em- bnrek tették erőssé. . A szovjetország munkásai, paraszi- i*i, akik Lenin vezetésével nagy ■ ®htóbciri napokban megdöntötték a hmsákmányolólcat, akik a polgárba bo 14 ru viharaiban győzedelmeskedtek nagy imperialista állam fegyveres enői fe’«(t, a második világháború vérzivataros éveiben is elűzték föld- barlangjában semmisítették “Jbg a fasiszta fenevadat. Ezzel bi- «onvságot szereztek l.enin szavainak: .»Wines a világon az az erő, amely G tudná venni tölünk azt, amit a szovjet állam alkotott.’' Lenin, a lángeszű marxista tudós már közöl három év-izeddel ezelőtt la’noki módon jelenteit,, ki: ..Látjuk. "°9y Anglia és Amerika ugyanolyan eszteleniil és vadul megbokrosodtak. rr,ivt annakidején Németország ezért uijvanolyan gyorsan, sőt. lehet, hogy 'aég gyorsabban, közelednek ahhoz a véghez, amelyet a német imperialitmus oly nagy sikerrel megjárt... Az amerikai és angol imperializmus most ugyanezen vég felé rohan ” — Lenin kimondotta, hogy „a béke kéi- dése a mai nap égető, fájó kérdése... az emberek tízmilliói számára élet- halál kérdése.” És Lenin az imperia. lizimus ellen a béke zászlajával vezette harcba a milliókat. Lenin a szó legmélyebb értelmében a béke harcosa volt, aki az egész emberiség békeakaratát és követelését öntötte szavakba a békéről szóló dekrétumban, amely az egész emberiség békeharcának alapokmánya lett. Ez a felhívás. Lenin béke- dekrétuma így kezdődött: ,.A munkás. és parasztkormány, amelyet az október 24—25-i lorradalom teremtett meg, és amely a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeire tá. maszkodik, az összes hadviselő országok népeinek és kormányainak javaslatot tesz, hogy azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat az igazságos és demokratikus béke megkötésére.“ Lenin leplezte le először minden háború okát: az imperializmust amelynek létfeltétele a háború. Aai .ámította, hogy a békét épúgy harc útján kei! megszereznie az emberi* régnek, mint a kapitalizmus alóli felszabadulást. Az imperializmus ellen a békéért /ívott harcban felsorakozott Lenin a Szovjetországban millió és férfi, asszony, „Ne kételkedjetek abban — mondotta Sztálin eivtár9 Lenin halálakor, — hogy a mil’iók képviselői után lel lógnak sorakozni a tíz- és száz milliók képviselői is, a viláx)_ minden sarkából, amellett tanüskea-*!’, hogy' a Lenin nemcsak az orosz proletariá. ‘usnak, nemcsak az európai munkásoknak, nzmesak a gyarmati Keletnek volt vezére, hanem a löldkerek- ég összes dolgozóinak ” A m; időnkben minden nap .azt bizonyítja. hogy ez így van. Legutóbb a népek bécsi békekongreAszusán 85 ország 2000 küldöttjének szavai tanúskodtak arról, hogy a földkerekség dolgozói elutasítják az imperia- tsták háborús politikáját és erejüket nem kimévé harcolnak P békéért. Lenin zászlaja győzelmesen .oboa a szabad -országok 800 milliós tábo- j fa, a „rohambrigádok” felett, s f*z a ‘ :ászló reménye azoknak is. akik az imperializmus ‘ igája alatt szenvednek és harcolnak az új háború gyuj , ogatói ellen. Az új élet országaiban, az új éle* e: építő emberek szivében Lenin s zmái izzanak. És ezek az eszmék izzanak a jugoszláv börtönökben és > görög koncentrációs táborokban sínylődő hazafiak szívében, favágók is rongyos négerek között, Tokio te. rein és az indiai páriák nyomort/* nyála. a közel- és középkplcti olajaié-. ókön. Afrikában és a nyugat- ;urópai városokban is ahol a puszta étért küzdőnek a milliók. Lenin esz ; méi segítik azokat, akik Vietnam ös e:de:ben. vagy Malájában fegyverrel törik össze az imperialista' e’.nyo* mást. És a lenini zászlóra tekint ® /ér ben ázó Korea hőskölteménybe illő bátorsággal, önfeláldozással harcoló lépe, amilk-or felkészül a végső ü'Jkö. ret-re, hogy hazája földjéről kiűzze íz amerikai rablókat. A világ népei — szivükben Lenin eszméivel — úgy tekintenek Sztálin a.vtársra, mint arra a férfiúra, ek'- rok Lenin átadta az imperializimus negdönléséért vívott harc, „ béke lász'aját. Sztálin a ma Leninje, méi- ó fo.ytatója munak a harcnak, amelyet Lenin indított el. Sztálin elvtérs vezetésével építette fej a szovjet nép i szocializmust, amelyet Lenin terveiéit meg és kezdett" építeni. Lenin Sztálin országa, a’ Szovjet- inió, ahol termővé teszik a sivata- pót, megváltoztatják az éghajlatot étrehozzák a világ leghatalmasabb Iparát és ahol kikriitályosodik az ú? ember — a béke megdönthetetlen bástyája A sztálini á’-lamvezietés ma is azt i politikát folytatja, amelyet Lenin üvtárs már a szovjet álam megs-zü* etésénei, első pillanatától hirdetett v népek közötti béke politikáját rniely a kapitalista és a szocialista -endszer békés egymás mellett élésé nek és gazdasági kapcsolatainak le. hetőségéből indul ki. Ezt a gondolatot fejezte ki újólag Sztálin elvtárs, amikor kijelentette: „A kapitalista országokkal való kapcsolataink alapelvét az képezi, hogy lehetőnek tart. juk a két ellentétes rendszer egymás- melletti létezését.’’ És más alkalommal: ,,A kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mellett élése teljes mértékben lehetséges, ha megvan a kölcsönös óhaj az együttműködésre, a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére és ha betart, iák.az egyenlőség elvét, a más álla. mok belügyeibe való be nem avatkozás elvét.” A szovjet nép magabiztosan építi o kommunista társad a'imát, mert serény alkotó tevékenységét a leniniz* mus halhatatlan tanításának ragyogó fénye .világítja meg. Lenin—Sztálin agy eszméi, a lenini—sztálini pár? XIX. kongresszusának határozatai boa; munkagyőz,elmekre jbjetik a vzovjet embereket. * > . Büszkék vagyunk, hogy a mi hazánk felett is a lenini zászló lobog és a nagy SztáMn népének segítségével, Rákosi eivtárs vezetésével, mi is » 'civni úton haladunk. A mi pártunk minden sikerének az a forrása, hogy népünk szeretett ve. rére. Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványa. Rákosi Mátyás cív- árs irányításával elsajátítjuk és j'ka’-mázzuk a le-nini tanításokat. A mi hazánkban az egyszerű em- bepek elmélyülte« tain u/.nány ózzák Lenin műveit. És amikor az ő szavait olvassuk az új élet építéséről, magunk előtt látjuk a hatalmas s?t4 lini utat, a dnyeperi vízierőművet, a Leníircsiaitomát, a kujbisevi és szitá. 'in-grádi építkezéseket és a gigant'- kus erdősítési munkálatokat. Lenül elvtárs itt él közöttünk Az ö li-gmagyobb emlékműve a béka és szabadság jelképe, a Szovjetunió. És neki állítunk emléket mi is. alkotó munkánk minden diadalával, terveink teljesítésével. A nemzetközi teke, az amerikai imperial izmus és csatlósai, hiába szőnek viiágu.-.j/m,.; terveket, hiába tájolnak atlanti blokkokat, hiába akarók elfojtani a gyarmati felszabadító mozgalmat, hiába vet;k börtönbe és kínozzák meg a béke híveit, puszit! á®uka‘. h.m kerülhetik el. - Lenin—-Sztálin országa áttörheteí- |'-n acélfal az imperialisták minden agressziójával szemben. Amint Malenkov evtárs mondotta a XIX. pártkongresszuson: „A Szovjetunió nem ijed meg a háborús oyújtogatók fenyegetéseitől. Népünknek vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban i rég megtanulta, hogyan kell megverni ők»t. Már a polgárháború ideién megverte az agresszoro- kat, amikor a’szovjet állam még fia hí! és viszonylag gyenge volt, meg. verte őket a második világháborúban és a iövőben is megveri őket, ha hazánkat meg merik fámatfaf.“ Korunk a lenirtizmus világméretű- győzelmes harcainak kora. A békéért, a szabad életért harcoló embe- ■•ek büszkék, hogy ebbop a korban élnek. Az a tudat, az a biztos meggyőződés hevíti őket, hogy Lenin ügye legyőzhetetlen, mert megfelel a /őrténeim; fej'ődés kövg-telményeine-, és mert agyában és szivében hordoz, sa az egész haladó emberiség • • Üzemeink dolgozóioxk vállalása április 4 tiszteletére A Komiéi Központi AnyagbeszersS Vá lalat ioigozói versenyfeLhiváss-aS fordultak hasonló vállalatokhoz az lü53-as els-ö legyedévi "lerv határidőe'őtli teljesítő <• érdekében. A vállalat dolgozói meg \gad:ák, hogy negyedévi tervüket március 2tHg befejezik. A pécs Porcelángyár w iotlgozói is jo-bb munkával WRrjá-k megüunepef.ini (lazánk felszabad-ulósú rak évfordulóját. Az itt dolgozók állaltáik, hogy első negyedévi tervükön felül ötszázezer forint értékű áru? :vártanak annak ellenére. hogy a n-agy at'agút gázkemencét még miniig nem kapcsolhatták be a termo'ősbe. Ez a fogadalom « gyár vezetői? irra kötelezi, hogy az eddiginél sok '-al jobban harcoljanak annak érdekében, hogy a szerelt szigetelőkhöz mi-kséges szigetelő szerelvényeket a budapesti Vasöntöde és Gépgyártó’ mindenkor időben megkaphassák. A» ízemben jel-e ni’cg is az a helyzet bogy havi 52 tonnás szigelelőgyártás Vőirányzatukiból eddig még csak 8 'onnát tudtak megvalósítani, — ugyancsak szigetelő szerelvények hiá iva miatt. A gyár dolgozói már eddig 1« ké ■•».Ültek a vállalt kötelezettségek teljesítésére. A nyeregyártók a. túltelj esi léshez szükséges szigetelőket és edényeket i-* inár gyártják, hogy a kemence megjavításával azok azonna i égetése megtörténhessen. A koron gosmülicly és a mac-szamalom dolgozó; termelésük tíz százalékos fokozásával. a kemenceépitő kőműve mk a kemence két héttel a határidő ’ült való megépítésével kívánják a vállalást sikerre vinni. Az Üzemben az új terv beindulása óta is már számo-s kiváló eredményt irtok el a dolgozók. Idős Eicher Jó zsef j>s fia 210 százalékra teljesítik napi feladatukat. Fábri Gyula 220 Bcne László 2G0, a Rein és Horváth korongospár 104 százalékot ért el a terv teljesi?ésében. A férfiak mögött nem maradnak e! a nők setn. A saj tolóműhelybea Fűtök ár Jánosné 143 Kováceios Józsefné 145, Szaklajfia Antalné 182 százalékra teljesítik nor májukat. Fenyővári Jánosné, Ileid Károlyné. Neuewanger Jánosné és Zengő Jánosné- a mázoló brigád tag jai, naponta 143 százalékot érnek «1 Hasonló módon harcolnak a vállajá sok teljesítéséért a pécsi Porcelán gyár minden üzemrészében. ® A pácol BSrev&r dolgozói január 6-án tervismertetö ^tekezklen vettek részt. Ekkor ha ‘ározták el, hogy április negyedikére jobb munkával, az első negyedév terv túlteljesítésével készülnek. A termelési terv fúlteljesitése érdekében vállalták, hogy megtakarliott nyersbőrökből terven felül 343.800 forint értékben különböző díszműbőröket gyártanak, Megfogadták azt is, hogy iparági szükséglet kielégítésére terven felüli készítenek 2.000 kiló króm gépszfjat és elvégzik az 'hhez szükséges nagymennyiségű nyers*marhabör feldolgozását. Ezzel biztosítják az iparági szükségletnek megfelelő második negyedévi tervtűl- ‘.eljesítést Is 103.000 forint értékben. A minőség további javítása érdekében belföldi rendeltetésű sertésbőröket újszerű eljárással dolgoznak ki. Az új eljárással tartósabbá, értéke- -ehbé teszik a bőröket A munkák minőségének megjavításával kívánják -lérni, hogy a vixos-bŐrök szortiment mutatóját 2.8ü-ről 2.80-ra csökkenthessék. A gyártás-technológia fej’eaztéfcét :s megfogadták, a Bőrgyár dolgozói. Ezt úgy akarják clérn-i, hogy kidől* rozzák a sertésbőrök technológiáját ezzel a sertésbőrök úgynevezett átfutási idejét 45 n-apróJ 41-re csökkentik. A különböző anyagok meg- ‘akarításával pedig 45.000 forintot hittatnak vissza az állam kasszájába. Arra is fogadalmat tettek az üzemben, hogy a srtahánovisták szánná* •i jelen’egi 148-ról a negyedév végére 160-ra növelik.
