Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

BUNÁMTÚLI r NAPLÓ ViLAO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! c-----------------------------------------------------------------------------X A MAI SZAMBÁN: Emlékezés Vlagyimir lljicsre. (2. o.) — A Központ! Sta­tisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesíté­sének 1952. évi eredményeiről. (2. o.) — Külpolitikai jegyzetek. (2. o.) — A bírálat elnyomása, a liberalizmus akadályozza Ferenc-aknán a terv teljesítését. (3. o.) — Ahol biztosítják és ahol elhanyagolják az állatok áttelel- tetését. (3. o.) — Vidám szombat—vasárnap két pécsi kultúrházban. (4. o.) — A napi háromszori tejes jelentő­sége. (4. o.) V.__________________________________________I-----------­'‘ T-lVi-vvíjir- - > a-'* ri P B ARANYAM ECYEI PA’RTBI 2 QTTIÁCÁN AK rí- . . y LAPJA X ÉVFOLYAM, lö. SZÁM ARA 5Ű FILLER ___________________________________KEDO. »>•>» JANFaK 20 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952. évi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, valamint » dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedését 19ő2~ben a kö­vetkező adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1952. évi teljes termelési tervéi 100.7 százalékra, ezen belül a nehézipar 99.8 százalékra, a könnyű ipar 101.4 százalékra, az élelmiszer- ipar 103.1 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952-ben 23.6 százalék­kal termelt többet, mint 1951-ben. A nehézipar termelése 33.3 százalékkal, a könnyűiparé 10.5 százalékkal, az élelmiszeriparé 16.1 százalékkal hai'.ad ta meg az előző évit. A nehéziparin helül az emelkedés a bányászatná 25 százalék, a kohászatnál 20.1 szá­zalék, a gépgyártásnál! 35.9 százalék, az építőanyagiparnái 19.6 százalék, a könnyűiparon belaid a textiliparnál 8.6 százalék, a ruházati iparnál 17.9 százalék volt. Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvóClalatok az 1952. évi ipari ter­melési tervüket a következőképpen teljesítették: 1952. évi tervtel- jesités százaléka banya- és energiaügyi minisz­térium kohó- és gépipari miniszté­rium középgépipari minisztérium könnyűipari minisztérium élelmiszeripari minisztérium építőanyagipari minisztérium közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai helyi ipar minisztériuma 101.2 100.6 91.9 101.4 103.— 101.8 99.4 105,4 A helyi iparhoz tartozó állami vál­lalatok termelési tervüket 104.3 szá­zalékra teljesítették, 93.8 százalékkal termeltek többet, mint az előző év­ben. Az ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 109.1 százalékra teljesítették — termelésük az 1951. évinek 211.2 százaléka. A fontosabb iparcikkek termelése '952. évben 1951. évhez képest a kö­vetkezőképpen alakult: 1952. évi termelés az 1951. évi termelés százalékában Sl*n 122.8 'illamos energia 119.3 »cél 113.1 vasöntvény 126.7 hengerelt rúdacél 125.6 hengerelt idomacél 113.— esztergagépek 108.4 'Mozdony 91.—. vasúti teherkocsi 112.6 tehergépkocsi 166.3 Diesel-motor 129.4 Bépolaj és motorolaj 130.7 tehergépkocsi abroncsköpeny 134.8 l<*la 126.9 mész 113.3 cement 111.5 mzálióanyag 120.1 |>mtorlt(.rékpár 106.1 »crékpár 117.8 Cadióvevőkészttlék 128.8 varróiép 110.8 hnniutszövct 104.8 pyeniszövct 104.8 »a- és kenderszövet 107.4 ..»ccipö 115.2 '**t 100.3 J'crshusok, zsír és zsfrszalonna 128.2 „’’csiparl készítmények 119.1 „faPP»n 106.1 C’garelta 121.8 ^erven fölül 1952-ben jelenük t'nnviségű durvalemezt, szalagacéü gőzturbinát, gyorséeésű gépkocsimé ftyaiugépet, fúrógépet, növénv Iszert, téglát, égetett meszet. ön üveget, karton.készárut, PlaneMt. -iyemszövetet, szalonnafélét, kolbász- ri,l és szárazlészlát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás mutat- ozik az acél, egyes hengerelt acél pártmánvok, a gőzmozdony, a Irak Jj a csúcscszterga. a teher- és sze mívgépkocsiköpcnv, s néhány má- ennék termelésében. ^ Közel három és fél millió tonnává ubb szenet termeltek, mint a mull évben, ezzel az éves tervet 1.3 szá­zalékkal túlteljesítették. A népgazda­ság egyre növekvő szükségletei — e nagy eredmények ellenére — egyjs időszakokban csak nehezen voltak fedezhetők — résziben, mert a terme­lés még ' egyenlőtlen volt és mert a szén minősége sem volt megfelelő. A gyáripar 1952. évben az új tech­nika bevezetése terén jelentős ered ményeket ért el Több új gyártmány üzemszerű termelését kezdték meg. A gépgyártás számára újtípusú revol- veresztergapadokat, a mezőgazdaság számára újlípusú nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat és négyzetes kukoricavető gépeket, a személyforga­lom megjavítására trolf.ybuszokal és újtípusú autóbuszokat gyártottak Ezenkívül több új gyártmány — pl. exkavátor és az egyetemes marógépek — prototípusa készült el. Szélesebb körben alkalmazták az iparban az új technológiai eCjáráso kát: a gépgyártásban az indukciós ed zést, a bőriparban az üveglapon tör­ténő szárítást és egyéb új eljárásokat A millszekundos robbantással jövesz tett szén aránya az 1952. év egészére nézve magasabb volt mint az előző évben, azonban ez az arány a más,i>- dik félév folyamán csökkent. A munkaigényes és nehéz munka- folyamatok gépesítése 1952. év folya­mán — főképpen a szénbányászatba^ — folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a fejtőgópek. a rakodó­gépek. a szén-kombájnok és „ kana- rósea’agok száma — de a fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gé* pékét nem használják ki eléggé. A gyáripar összehasonlítható ter­melésének önköltsége 1952-ben — aiöza'ea számítások szerint — az elő­ző évhez képest 4.2 százul ékkai csők. kent. rie a csökkenés nem érte el a tervben előirt mértéket. Mezőgazdaság 1952-ben a mezőgazdaság, szocialis­ta szektora erőteljesen fejlődött. Míg 1951. végén az ország szántóterüle­tének 25 százaléka tartozott e szek- orhoz 1952. végére a szocialista szektor részesedése meghaladta a 37 százalékot. 1952-ben több, mint kilencvenezer család lépett a sző" vetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a termelőszövetkezeti családok s-zá- cna az év végén meghaladta a 280 ez rét. A terme'öszövetkezetekbe belé­pett középparasziok számq az év fo­lyamán több mint másfélszeresére imslkedett. A termelőszövetkezetek agjai átlag 50 százalékkal több mun­kaegységet szereztek, mint 1951-ben A szocialista szektorban a jelen" ős eredmények mellett — amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják a nagy- ' üzemi gazdaság fölényét a kisüze" ni gazdasággal szemben — még szá- nos hiányosság van. Sok termelőszö vetkezet, sőt állami gazdaság, egy •sor fontos növénynél az országos át- agnál alacsonyabb holdanként: tér. nésállagot ért el. az állatok elhullá- d aránya számos állami gazdaság" >an még mindig magas volt. az álla- 'i termékek hozama sokhelyütt %’a '-Sony A gazdálkodásban nem min lenütt érvényesült kellő takarékos­ig: a termékek önköltsége magas Egyes gazdaságokban gondatlanul rezlték a takarmányokat, sokhelyüti lágy volt a betakarítási vesz'eség. Az 1952 évi őszi mezőgazdaság’ munkák végzésében a szocia'ist? szektor megelőzte az egyéni gazdái, codókat. Egészében azonban a terv. hez képest az őszi mélyszántás és vetés terén elmaradás van. melynek megszüntetése az 1953 évi megnőve kedott tavaszi munkák gondosabb • z.ervezett megvalósítását teszi szűk" -•éges-sé, A földművelés belterjessége 1952- ben nagyobb volt mint a korább­ivekben Tovább nőtt az ipari nővé- ryek, különösen a rostnövények és ’z új kultúrák vetésterülete, ugyan lekor azonban csökkent a l ofonto mbb o'-ajos növény, a napraforgó ve. ésterülete. Az ön‘özés-sel müveit te. fület harminckét százalékkal volt na. gyobb az előző évinél, de az 1952 évi aszály következményei azt mutat' ják, hogy az öntözőberendezések épí­tését még nagyobb mértékben kell növelni. Az 1952. év terméseredményeit ked vezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály és az erősen csapadékos ősz. A rossz időjárás káros hatását a mezőgazda- sági dolgozók munkájával részben si­került kiküszöbölni, de a fontos ter­ményekből a betakarított termés ke­vesebb volt mint az előző eszten­dőkben. 1952-ben a mezőgazdaság gépesíté" se tovább fokozódott: a kombájnok száma az 1951. évinek háromszoro­sára nőtt, a géppel aratott terület kétszeresre emelkedett. A gépállo­mások 1952 ben a termelőszövetkeze, felt részére másfélszer annyi talaj­munkát végeztek, mint az előző év. ben Bár P gépek kihasználása 1952" ben jobb volt, mint 1951-ben. a gé­pesítés adta lehetőségeket nem ak­názzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő a mun­ka minősége, ami a termelő-szövetke­zetek terméseredményeit kedvezőt- enül befolyásolta. Az adatállomány jelentősen emel­kedett: a sertés-á'ilomány 19 száza* 'ékkai a szarvasmarhaállomány 9.5 százalékkal. Ezt elsősorban az álla­mi szervek széleskörű állattenyésztő, sí és hízlalási akciói és új takarmá­nyozási eljárások bevezetése tette lehetővé. Különösen jelentős az ál­latállomány növekedése P szocialista szektorban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek á'lil a tál o talá­nya az .ország eg-és-z állatállományá­nak mintegy 25 százalékát érte el. az előző évi 13 százalékkal szemben. Hozzájárult e növekedéshez az 1951. évi jó takarmánytermés viszont az t952.es kedvezőtlen takarmánytermés az á-iatállománv növekedését hátrá" nyo-san érinti. Az állami erdőgazdaságok faki ter­melési tervüket 100.3 százalékra tel. terítették, közel ötezer holddal több ardöt telepítettek, mint az elmúl év­ben. Közlekedés A vasutak 1952 évi teherszállítási tervüket 102.2 százalékra te.jes.tet­ők, 1951-hez képsst a teherszállítás 26 százalékkal, a személyszállítás 1.8 százalék-kai emelkedett. A fontosabb árucikkek közül szénből 30 száza­lékkal. -vasércből 44.7 százalékkal, hengerelt acélból 67.3 százalékkal, őrleményekből 31 százalékkal szállt.' .ottak többet mint 1951'ben. Az agy teherkocsira eső átlagos terhe- és 1951-hez képest 5.2 százalékkal mveikedett, a száz elegytonnakilomé- erre eső széntogyasziáa 7.5 száza­ikkal csökkent, A teherkocsik lor- luló ideje a csúcsforgalom időszaká­ban a kitűzött normát nem érte el. A vízi közlekedés teherszállítási érvét 109 3 százalékra teljesüette. A tehergépkocsik teherszállítása — észben a kocstál-lo-nány 29.4 száza- ákos emelkedese követk.ztében — >gy év aia.tt 42.9 százalékkal emel* kedett, A villamosvasutak személyforgal- na 1952-ben 5.7 százalékkal, a váro- ,i auioDuszoké 25.T szaza.ékkal. a tá­volsági autóbuszok 29.6 százalékkal ualadta meg az előzi évit. A posta forga ma 1951-hez képest 8.3 százalékkal nőtt. Áruforgalom Az árak és bérek rendezéséről, va* amint a jegyTendszet megs-züntelésé- öl szóló 1951 december 1-i párt- és kormányhatározat eredményeként 1952 év folyamán jelentősen megja­vult a lakosság élelmiszer, és ipar­cikk ellátása. Az év folyamán a kis* kereskedelem húsbó' 17.9 százalék­ka,!. kenyérből 24.6 százalékkal, cu­korból 2.3 száz a lé-kkai édesipari cik- tekbő1 27 3 százalékkal, férficipőből 3.6 százalékkal, női cipőbrY 13] szá. '.a'.ékkai gyermek cl nőből 28 száza­lékkal, bútorból 37.8 százalékkal, mo. to rk er ékpárból 59.6 százalékkal, rá* dióból 35.4 százalékkal többet adott el, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kiske­reskedelmi bolthálózat 3819 üzlettel, a szövetkezeti hálózat 990 üzlettel bővült. 1952 decemberében a szocia­lista kiskereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból 99 százalékra emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat munká. jában a lakosság áruellátása terén még voltak hiányosságok: az áruk területi elosztása nem mindig volt megfelelő, több helyen rosszul szer­vezték meg a vásárlók kiszolgálását nem vették kellőképpen figyelembe a dolgozók igényeit, A kedvezőtlen mezőgazdasági ter­més ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének dolgozó parasztságunk alap* jában eleget tett. A begyűjtött meny. nyiség biztosítja a lakosság zavarta, lan ellátását a legfontosabb élelmi­szerekből. A munkások és alkalmazónak számának emelkedése és a munkatermelékenység alakulása A munkások és alkalmazottak szá­ma a népgazdaságban 1952. év végén 2.295.000 volt, 203 ezerrel több, mint 1951 végén. Az iparban és építő* iparban foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 117 ezer fővel emel­kedett. Az 1952. évi munkabéralap az egész népgazdaságban — nem szá­mítva az 1951 december 1-i béreme­lést — 23.5 százalékkal volt több. mint 1951-ben. Az egy forr eső termelés s gyár­iparban 1952*ben 10.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányászatban 111 százalék ez.en belül n szénbányászat, ban 10 százalék, a kohászatban 10.9 százalék, a gépgyártásban 19 száza­lék, a textiliparban 4.4 százalék, a ruházati iparban 2-1 százalék. •A munkafegyelem a gyáriparban 1952. év folyamán általában javult, bár még nem kielégítő mértékben. Az igazolatlan mulasztások aránya egy év alatt 50 százalékkal csökkent, de az igazolt mulasztások aránya emelkedett. Csökkent a vállalatok­tól önkényesen kilépettek száma, a munkaerőhulilámzád azonban még mindig jelentős. Beruházások 1952-hen a beruházásokra folyósí­tott összeg 23.2 százalékkal haladta meg az 1951 évit. Az építőipar termelés-e 1952-ben — az előzetes számítások szerint — 19.5 százalékkal volt magasabb mint 1951'ben, ezenbelül az építésügyi minisztérium építőipari vállalatainak termelése min légy 8.5 százalékkal, a közlekedésügyi minisztérium válla­latainak termelése 29 százalékkal, a helyj építőipari vállalatoké 17.5 szá­zalékkal emelkedett. A termelés emelkedéséhez hozzájárult az építő­ipar fokozódó gépesítése: a földműn, kaik 37 százalékát, a bet-onkeverés 80 százalékát gépi erővel végezték. ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működését Számos gyárat, üzem rés, zle-ge-t bőví­tettek. illetve korszerűsítettek. — Uzembehelyezték a tiszamenti vegyi, műveket, a mályi téglagyárat, a sz.tá' linváros-i tűzáll-ó'églagyárat. a haj­dúsági gyógyszfergyárat. a szolnoki tej üzemet és iöbb más jelentős üzemet. Számos gyárat kors-zerűsítette-k és bővítettek Uzembehelyezték a kom­lói és oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit, a balinkai mintabánya új aknáját, a diósgyőri kohászati üzemeknél az ország legnagyobb vas. kohóját és egy nagyteljesítményű trió buga-hengersort Átadták ren­deltetésének a Rákosi Mátyás Mű- vek durva hengerművének negyedik állványsorát. az új csőqyár pilgerí hengersorának második állványát, az ózdi kohászati üzemekben egv új hű­tőtornyot a Gaiiz vagongyárban egy új vagonszereidét, az eszterqoml szerszámgépgyár új szerelőcsarnoka:, a Vörös Csillag traktorgyár új Dum- per-szerel-déjét. Az EMAG új kom­bájn-szerelőcsarnokát, a kábel, és műanyaggyár új műanyag" és szige­telő üzemét. Ezenkívül: a November 7 Erőmű további gépegységekkel, a kis'kunfélegyházai bányászati berende­zések gyára új szerelő- és műhely­csarnokkal, az építőanyagipari üze­mek számos új kemencével és mű­szárítóval. a Kaposvári Fonóda 40 ezer, a Kőbányai Fonógyár 16 ezer, a Lőrinci Fonóipar 15 ezer új fonó­orsóval bővült. A mezőgazdaság 1700 trakiort, 500 kombájnt, s mintegy 25 ezer egyéb erő- és munkagépet kapott. Villamosítottunk 96 fahrt, 58 álla" mi gazdaságot. 62 termelőszövetkeze­tet és 22 gépállomást. Az év folya­mán megtörtént valamennyi önálló ta uáccsa-1 rendelkező község bekapcso­lása a távbeszélöhálózatba. Elkészült számos új híd, felüljá­ró, út. és vasútvonal. Megindult a forgalom a budapesti Petőfi-hídon, a Lakitelep—'kunszentmártoni új vas* útvonalon, bővítettek a Budapest— ferencvárosi, a miskolci és egyéb pá ly a ud varo kát. 1952-ben számos új iskola, kutató- tatézet, kultúrház, rendelőintézet é* bölcsőde épült, a dolgozóknak át­adott új lakások összterülete meg­haladja a hatszázezer négyzetmétert, nem számítva a rcagánépitkezéseket.. Átadták rendeltetésének a várpa’o- taj rendelőintézetet, a Lá3zló*kórház új elkülönítő pavi'lonját, a debrece* ni tbc-sebészetet és több más egész­ségügyi intézményt. Elkészült a vesz. prémi nehézvegyipari kutatóintéz*;, az ásványolaj- és földgázkísérleti intézet, az építéstudományi intézet. A misko’ci Rákosi Mátyás műegye­tem új épületekkel bővült A jelentős eredmények mellett az 1952. évi beruházási tervet nem min­den területen és nem minden vonat* kozásában teljesítették, a munkaerő: az anyagi- és pénzeszközöket nem összpontosították kellőképpen a fon­tos beruházások megvalósítására, az építkezéseknél — különösen a ma­gasépítőiparban — nem hajtották végre a pártnak és kormánynak az építési költségek csökkentésére vo­natkozó határozatát, az építkezések költségei a múlt évhez képest eme', kedlek. különösen magasak a rezsi- költségek. ^ Az év folyamán az építő" Ipari vállalatok több. a népgazdaság szempontjából fontos építményt nem adtak át határidőre rendeltetésük­nek. A tervfeladatoknak időben va- ló kiadása terén és az építkezések­nek műszaki tervekkel és költségve­tésekkel való ellátása terén tovább­ra is hiányosságok vannak, melyek hozzájárultak az építkezésekre és a beruházásokra vonatkozó tervek hiá­nyos teljesítéséhez, a költségek «melkedéséhez. Kulturális és szociális eredmények 1952*ben a kulturális élet minden területén számottevő volt a fejlődés. Az év folyamán a kinyomtatott könyvek és egyéb művek száma 18 százalékkal volt több, mint 1951- ben. 1952. év augusztusában az or. szágban 8.500 nyilvános tömegkönyv 'ár működött. 4.3 millió kötettel Az év folyamán több, mint 400 nép­könyvtár létesült A népkönyvtárak könyvállománya az előző évinek másfélszeresére emelkedett, 1952-ben a színházaknak 4.7 millió, az operaelőadásoknak 1.1 millió lá­togatójuk volt. 27 százalékkal, illetve 55 százalékkal több. mint 1951-ben. A falvakban az állami faluszínház 510 ezer néző előtt több, mint 2.200 elő­adást tartott. A mozgóképszínházak átogatóinak száma egy év alatt csak nem t-íz százalékkal emelkedett. 1952. év végén a rádióelőfizetők száma 887.000 volt, 26 százalékkal 'öbb, mint 1951 végén, öt új inüsor- -zóró rádióállomás kezdte meg mfi- • ödését. A dolgozók egészségügyi helyzete 'ovúbb javult. A halálozások száma (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents