Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-13 / 10. szám
W53 JANUÁR 13 N £ P L Ő 8 így zsákmányolták ki a németi délszláv dolgozókat a délszláv kulákok A mi faiunkban, Szalántán sokszor hangoz.tarják a kuiákok, hogy nekik azért magasabb a beadásuk, azért érik őket a korlátozó rendelkezések, mert délszláv nemzetiségűek. Nem egyszer azzal a jelszóval is meg- próbálkoznak hogy .,mi. délszlávok ne bántsuk egymást.” A mi délszláv dolgozóink azonban nagyon jól tudják. hogy kulák és kulák, kizsákmányoló és kizsákmányoló között nincsen különbség — akár magyar, német vagy délszláv a nemzetisége Azt. Is tudják hogy a felszabadulás előtt nem fújták a délszláv kulákok a nemzetiségi összetartás nótáját, hanem különbség nélkül kizsákmányolták cselédeiket, a dolgozó parasztokat, akármilyen nemzetiséghez tartoztak Kundár György németi dolgozó Paraszt példája minden szónál világosabban bizonyítja a leírtak igazát. Kundár György hároméves volt. mikor agyonhajszolt apját elvesztette. Tizenkétéves korában már elment szegülni. TizennézTvévc- volt, mikor Szrtánics Mihály 28 holdas kutakhoz került. Ezen a helyen nyolc évig dolgozott,.Nyolc évig szipolyozía a fiatal fiút a ragadozó kulák A legnehezebb testi munkát végeztette vele; a cseléd látástól, vakulásig túr. In a földet a többi napszámossal együtt. Mit csinált ez idő alatt a kulák? O sem rakta ölbe a kezét, igaz, hogy dem is dolgozott. Kupeckodoft. csikókkal vásározott, harácsolt. De néz. *ük meg. mit kapott Kundár György testet-lelket sorvasztó munkájáért? Fizetsége az volt, amit megevett, meg • az a néhány kinőtt használt ruha, ornit odadobtak neki. És hogy ki ne felejtsem, vasárnaponként egy-két Pengőt kapott zsebpénznek. A felszabadulás utáni Inflációs években sem haladta meg a fizetése a havi 30—40 pengőt. Amikor Kundár György 1946-ban megnősült, a kulák ®9Y görhes malacot egy vánkost és eüY ruhásládát adott neki — nyolc évi munkája „jutalmaként.” . ,A fiatal árvagyerckek munkaere. lenek kihasználása igen kifizetődő- látszott a kutaknak. A felszaba- 5™’-«s után magához vette tehát egy kuencg y e rmok e s alkalmi munkás fiát, Getta Andrást, aki három* évig dolgozott nála. Istállóban aludt és embertelen körülmények között éií. Végük a megbetegedett Getta A-« rást a lovak közé dobta a kulák, melyeknek patáitól csak alig tudott megmenekülni. Sztánics Mihály azonban elfelejtette, hogy a felszabadulás után már nem szabad préda a dolgozó, mint ahogyan az volt a Iloríhy-rendszer- ben. A DÉFOSZ méltó helyre juttat- a az embernyúzó kulákot és a bíróság megítélte három évre visszamenőleg Getta András bérét, összesen 10.000 forintot. Hasonlóan bánt Iveszics István 23 holdas kulák Szrijemác Miklós nevű cselédjével. Szrijemác Miklós míg gazdája aludt, etette a jószágot, végezte a munkát és száraz kenyéren izzadt p forró nvárban, fagyoskodoit á télben. Egész évi bérse 100 forint volt. Ugyanilyen módban élt a szegény szoléra egy garéi magyar ku- láknál, Vörös Józsefné, vagy a délszláv Koleszáricsnál. Kulák, az kuláK egyforma mind. A kulák kizsákmányolási módszerei azonban változnak, Nézzük meg például Sokácz Márk németi kulákot. Ö nem tartott szolgát, sem cselédet, habár 43 hold földje volt, és éppen ezért néhány do’gozó még ma sem tudja hogy kulák-e. Persze csak azok bizonytalankodnak, akiket nem ő tett tönkre', akik nem öntözik 43 hold földjét saját verítékükkel. Szemelyácz András bácsi már más véleménnyel van Sokácziról. ö meg tudja monda- ni. hogy miért kulák hogy hogya: zsákmányolta ki, pedig féiig-méddig szegröl-végről rokona is. — Rá voltam szorulva pénzre — mesé i Szemelyácz András — elmentem hát Sokáczhoz tudtam, van pénze bőven. — Adj kölcsön. 400 pengőt — mondtam neki. — Szívesen, de kamatot fiz ütsz. — Kénytelen voltam kamatért is felvenni a pénzt, mert féltünk, hogy ránkrogyik a ház. A kamat olvan magos volt hogy nem győztem fizetni, Nem számított a kutaknak rokon, koma, só gór: a kamat kamatra nőtt, a tartozás olyan magas lett. hogy meghaladta egy hold föld árát. Így Íratta a kulák legjobb földemet a saját nevére ... így gyarapodott hát harácsolássál. kizsákmányolással Sokácz Márk ku- lák földje. De nemcsak oz volt az egyedüli módja gazdagodásának. Németi község népe fe.szabadulásunk előtt nagyrésab:n alkalmi munkás volt. A dolgozók 60 százaléka távolabbi községekbe járt dolgozni, kevés bérért. Természetesen karácsony körül a kenyér már elfogyott és így kénytelenek voltak elmenni a kutakhoz búzát kölcsönözni, hisz neki 120—130 mázsa is termett, Sokácz mint „jósa'vű ember” adott is szívesen, csak minden mázsa bú^a után 30 kilogramm kamatot kért, — Azonkívül minden mázsa búza után tíz nap robot is járt, mégpedig akkor, amikor neki arra legnagyobb szüksége volt. Könnyű a számítás: száz mázsa búzáját minden évben 130 mázsára növesztette; anélkül, hogy a kezét is mozdította volna, azonkívül 1000 munkanapra volt nap számosa. A sok ingyen munka a sok cselódveriték után jól termett földje istállójában 15—20 olsőosztályú ‘éhén bőgött, a fa’u lakosságának háromnegyed része pedig a markában volt és úgy játszott a kenyér né-küii szegényekkel, mint macska az egérrel. Az egykor kizsákmányolt délszláv cselédek, dolgozó parasztok ma már saját 10—12 holdjukon szántanak, veinek és‘ övék a mimka gyümölcse, 's. Köztük van Kundár György, Szri. jemác Miklós is., akik már a maguk gazdái és elsőit között vannak a tér. mr.lésben éppúgy, mint a hazafias kötelesség teljesítéséiben is.’ Tudják, hogy a jé lka, a beadási kötelesség teljesítene, túlteljesítése az a fegyver, amellyel a kizsákmányolás, a küákpöffeszkedés már-már elfelej tett idejét soha vissza nem térően távolt árthatják Németitől és az egész országtól. Tudják, hogy ezért a célért, a boldog jövőért tovább kell h'-rcolniok a kulákok elten — akármilyen nemzetiségűek is azok. Iskobovics Béla tudósító. Németi. A könyvelés pontos elvégzésével is erősítik termel ő)-zövet kezel ükét a babarci Béke tsz tagjai Termelőszövetkezeteink fejlődéséin, munkájában igen sokat ‘jelent a helye«, naprakész könyvelés. Enólkü! «1 sem képzelhető, a nagyüzemi gazdálkodás, A könyvelő köteles *zá- Inoní,artani a csoport, bevételeit, kiadásait, mind természetben, mind Pénzben^ a könyveléstől 1üjí", a szövetkezet tagjai mennyire Ulágösan látják a tsz fejlődését, mert lí!fjobban ezzel lehet mérni, miivet ■tatt, a közös vág yon, milyen mérték- üeu gyarapították állatállományukat, toerinyi terménykéezlcte van a szövetkezetnek. Ha a könyvelő nem végez tender munkátv nem tudja kimutatni a könyvekből, amire kíváncsiak a tsz «Wai, bizonytalanná válnak a veze- U'séggej 6Zfímben, arra gondolnak. °?y becsapják őket. A babarci Béke termelőszövetkezei- öcn az ellenőrző bizottság is bekapcsolódott a könyvelés megjavításába. Az elmúlt évben kétszer tartottak e-.cnörzést — igen helyesen — hisz if* feladatuk. Az ellenőrző bizottságnak legalább évenként két.-ier ''«zlctps.cn ellenőriznie kell, hogy Megfelelő könyvelést, nyílvánlaftási vezetnek-e a termelőszövetkezet vakból, bevétő,eiröl és kiadásairól. k'j-Mesen ellenőfizni kell a pénz- teiyi és teynétzelbeni bevételi nyii- tartásokat, egészen a növényter- ®eld és állattenyésztő , brigádokig, nvSbbá ellenőrizni kell a takarmány építkezési anyagok, valamint, más ■ nyagok és termények felhasználását. tzeknek az ellenőrzése egyik igen onto« feladata az ellenőrző bízótt- „****. Sokkal komolyabb ellentől!/ vi*n szökség, mélyebben bele •ni n'eln* a könyvekbe, nem úgy, v '' a babarci ellenőrző bizottság- mimtenégoeSak az> >»a * Könyvekbe ja a ■QevétT1fzZ(5 bizot<*^i ta” fccír- dlenörzós^?*ran fel k,e11 ™‘ni :,7‘ sápokat .«J5i n lapasztalt hiányos- lőtöl, miért n°n ke" kf'nli a Könyve» könyvelés“ vége7te 1,1 Ponto<i:in tomrl'v “hHn87, könYvelésében vannak !*-» ™ '-«c pl. van könyvelve, hogy » hólvi’ állami gazdaságtól 11 máz«;, 90 kiló árpa 'etőinagol, a kabaréi földműveWö vetkezettől 67.13 mázsát kaptak, “gyanjeak a babarc; föidművewz.v vetkezeltől 27 mázsa árpa vet őjnagot eseréltek. A vetőmagot már rég el is vetették, de a kiadási oldalon nine-' elkönyvelve. Most úgy néz ki. hogy a 105,60 mázsa árpavetőmag még most is a tsz raktárában van. Hiba ez. hisz, ha lemérnék az árpakészletet, ez a mennyiség hiányozna és jogosan vonnák felelősségre a könyvelőt. a raktárost, kellemetlen helyzetbe kerülhetnének mindketten, amíg rá nem jönnének, hova lett a 106X» mázsa árpa. Az állati termékek számadásának ■könyve, már szeptember óta nincs vezetve! Pedig néhány ezer liter te jet szeptember óta kifejtek, ami a tsz jövedelméhez tartozik. A könyv szerint semmit sem fej ek A hózó állal .számadásoknál az á.l, hogy 201 darab sertése van a csoportnak. vakban pedig csak 152 darab a sertések száma, mert teljesítették a beadást is, el is adlak sertést, csak a kiadási o'dalon ezek nincsenek bevezetve. Az anyagok számadásának könyvébe pedig be van írva, hogy a mennyiségi egység mázsa és hz ősz- szeg rovatba tv 2’' vant Írva. 11a a mennyiségi egység mázsa. nyilvánvaló arra gondol mindenki, hogy 23 mázsa káliszappana van a szövetke zötnek, valójában pedig csak 25 kiló káüszappnrtuk van. De a legsúlyosabb hiba az, hogy a tagok elszámolási könyvébe már előre könyveltek. Kiszámították, hogy a munkaegység után menny: tenné szetbeni részesedés jár egy-egy tagnak és a mennyiséget beírták :i tag terhére, holott inég a járandóságnak csak egy részét kapta meg minden tsz tag. Nincsenek vezetve rendeden a nit'.’i kaegységkönyvek sem. Van olyan könyv, amelyikbe csak be van írva: silózás, vagy zsákolás, de hogy meny. nyi és Hány munkaegység jár neki azt nen lehet látni sehol. A tagok könyvébe pedig nincs is beírva, hogy milyen természetbeni juttatásban részesüllek. Ilyen hiányosságok fordn'nak <tlö, amelynek egyrészt' oka a járási tanáé« kvmert több. mint egy hónapja a járásira vitte be dolgozni a könyvéül. De nem oka annak a járás, hogy • őre végeznek könyvelést, bogy* a min kaegységkönyvek nincsenek rend ben. mert ez a br'gádvezetö fé'aüita lenne. Ugyancsak nem .oka a járási tanáé* annak, hogy a vetőmag-, ,az állat- és anyagkönyvelés nines rend ben. mert ezek a dolgok azelőtt történtek, amíg a könyvelőt nem hívták be segítségül a járási tanácsra. A felelősség a t*z vezetőségét és az teienörzö bizottságot terheli. mert •azáu ellenőrizték a könyvelő munkáját az elnök elvtár* fém tett meg •nindent a helyes naprakész könyvelésért. Ha Braclimann dánon elviár* tói, a szövetkezet elnökétől érdeklődünk, hogy a tagok megnézik-e a könyveket, vagy a könyvelő mikor számolt be munkájáról, egyszerűen azt feleli: — Tagok?... Hát azoknak bent van a könyvükben, mit kaplak, minek néznék meg? Ha a könyvükben bent van. akkor is joguk van megnézni a könyveiket, de hfua az M, -hogy nincs i* bevezetve semmi a könyvökbe, csak a munkaegység. az ■* néhány helyen Jheiy- •eleniil. Az lenne a helyes, ha az ellenőr/ű bizottság komolyabban folytatná ollenörző munkáját ezen a térén is, ami egyben kötelessége is a t.-z_ vezetőségével együtt. Tegyék a könyvelést olyanná, hogy az valóban n csoport munkájának lükre legyen- és ebhez uijon több segítségét a járási tanát* mezőgazda-sági osztálya i*. filáírlák a magyar-roman kulturális egyezmény i953. évi munkaiervét A magyar-román kulturális ve- gvcsbizottság barpti szellemben lefolyt tárgyalásainak eredményeként hétfőn délben a küliigvijtiniszté riiimbau aláírták a magyar-román kulturális egyezmény 1955. évi munkatervét. A munkatervet magyar részről MuilAih tol úti K uTur. kapcsolatok intézetének főtitkára, rbmán részről Dnmitru Mihalache, a Román Népköztársaság miniszter- tanácsa mellett működé kulturális alapítván vök bizottságának alelniike írták alá. Az aláírásnál jelen voltak Béréi Andor, a külügyminiszter első helyettese. Kovács József közoktatásügyi miniszterhelyettes. Mi- liályfi Ernő népművelési miniszter- helyettes. valamint Lacob Farla- (lanselti. a Román Népköztársaság budapesti követe é« a vegyesbizott- ság magyar és*román tagozatának tagjai. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Békeműezak a komlói bányában és üzemekben Január 16-án küldöttválasztó MS ZT taggyűlés lesz Komlón. A taggyűlést több üzemben rüpgyülések előzik meg. Ezeken a röpgytiléSeken váütdják Komló bányászai, építési dolgozói, hagy meggyorsítják varosunk fejlődését. Január 10-én, a délutáni műszakváltaskor mejogadla.lc a Kossuth-aknai bányászok, hogy a küldöttválasztó városi MSZT-gyűlrs tiszteletére békeműszakot tartanak E gyben felhívást intéztek az üzemi k cs vállalatok dolgozóihoz: kövessék pél iájukat. A felhíváshoz már eddig is sokan csatt/rJioztak. Többek között az Aknamélyítő Vállalat dolgozói. Molnár István elvtárs és a 200 méteres feltárási mozgalom részvevői, a súlyponti munkahelyek brigádjai, a Kossuih-akna álfa!ázásán dolgozó l-es, II-es és lll-as szakasz munkásai, a Feltáró Vállalat dolgozói cs a VUlamoser&műben dolgozók. GULYÁS ISTVÁN, MSZT-tÜkás Komló. „Követeljük a Kosenberp házaspár elleni halálos ítélet megsemmisítését“1 Mi, a Baranyamegvei Termény forgalmi Vállalat mohácsi telepének dolgozói január 8-án röpgyűlést tartottunk. Simon Gizella elvtársnő ismertette előttünk, hogy az amerikai imperialisták koholt vádak alapj*án halálra ítélték a békeharcos Rosenberg-házaspárt. Egyetlen ..bűnük" az. hogy átérezve a béke ügyét, az igazságos, a jobb és szabad életért küzdöttek. Ezt ma Amerikában halállal büntetik. Mi, dolgozók nem tűrhetjük, hogy ártatlan embereket, békeharcosokat végezzenek ki. Követeljük, hogy a Rosenberg-liázaspár elleni halálos ítéletet semmisítsék meg, követeljük, hogy a Roseuberg-házas- párt bocsássák az.onnal szabadon! A dolgozók nevében:. Nagy Béla Gyurosovics István Simon Gizel'a telepvezető brigád vezető adminisztrációs csoportv „Teljesült régi vágyam: traktoros leszek“ Nagy öröm ért, engem, hagy részt- vehetek a most kezdődő traktoros- képző tanfolyamon. Itt sokan vagyunk együtt, akiknek úgy, mint nekem is, mindig az volt az álmuk, hogy traktoristái: lehessenek. Most ez is teljesült, mint ahogyan a fel- szabadulás óta olyan sok minden. Mi itt mindannyian úgy fogunk tamil- ni, hogy példamutató jó traktoros vátjéJc belőlünk Célunk az, hogy a tanfolyam elvégzése után minél előbb női traktoristdt neveljünk jó szakmunkássá. Tanfolyamunk kezdésénél « gépállomás igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a tudás fegymrr a dolgozók kezében, Én minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a tudás által megszerzett fegyvert úgy húsz nősíts am, hogy mindig a dolgozó népet szolgálhassam vele. PAPP JANOS 11. szigeti'Ari gépállomás tanfolyamhallgató ja Adjon a 73/7 Segédipari Vállalat vezetősége több segítséget a dolgozók javaslatainak megvalósításához Nagy átalakuláson ment át üzemünk a múlt év áprilisa óta. Gépeinket védőberendezéssel láttuk el. Hegesztőink védőszemüveget kaptak, melynek használatát kötelezővé is tették. Műhelyünket cementezték úgy, hogy most egyenlő és nem fordul inár elő az, hogy a munkatársak elcsúsznak, vagy elbomlanak az egyenlőtlen padlózatban. Ezenkívül kibővítették öltözőnket és mosdónkat úgy, hogy most kényelmesen meleg vízben tudunk mosakodni munkaidő után és tiszta tágas helyen tudunk ruhát cserélni. Azonban a sok változás mellett még nagyon sokat tudnánk felsorolni, melynek bevezetése és megvalósítása nagyon szükséges volna Például nagyon szeretnénk, hogy ha az üzemünkhöz tartozó asztalos- üzemben kicserélnék az évek óta ott lévő kályhát, hogy ne kelljen az ott dolgozó lő munkásnak egész «an fíis'ko„ doteorate a-t asztetes- tizem műszaki vezetőiének azonban hiába szólunk esetleg rábólogat, hogy igo-z. hogy füstöl, de ezzel be is fejezte. Ugyancsak így van az udvar salakozásával is. Bokáig érő sárban járunk nap mint nap az udvaron s már sokszor kértük, hogy legalább csak egy keskeny járdát salakoztasson fel az üzem vezetősége, de nem csináltatja meg, mondván, hogy nincs rá fedezet. Nagyon szeretnénk, ha a vállalat igazgatója, Bertram elvtárs jobban szívügyének tekintené a vállalat dolgozóinak egészségét é<* több segítséget adna a dolgozók javasla- tainak_ megvalósításához. így elkerülhető lenne az. hogy a dolgozók védőberendezési javaslatai öt hónapig feküdjenek a vállalat vezetőségének a fiókjában, mint ahogy a sajtoló védőberendezésére tett javaslat is feküdt. Reméljük, hogv most az 19ő5-as évben az elmúlt évnél sokkal több segítséget fogunk kapni mind Bertram elvtárstól, nvp.rl ^ *öiKV m’V^-T.lt ’ u°7R*,5tŐl a munkavédelem fettasztésére. Juhász Káro’y sztahanovista lakatos 73/7. Segédipari Vállalat. [Nagyobb gontlot a legfőbb értékre Komlón ! Az elhagyott bányászíaluból bányavárossá nőtt Komló rohamos léptekkel halad a szoeialista fejlődés útján. Felépüllek a dolgozók jólétét szolgáló szociális intézmények, mint a korszerű szülőotthon, bölcsőde és — már több, mint egy éve — nyitva áll a dolgozók előtt az új rendelőintézet, amelyre már nagy szükség vall Komlón. Igen nagy hiba azonban az, hogy i rendelőintézet egyes orvosai a megbetegedett dolgozók, családtagok lelkiismeretes kezelése, a velük való törődés helyett inkább a kényelemnek élnek, vagy bürokratikus formaságok miatt nem teljesítik feladatukat. Igv fordulhatott elő, hogy amikor 19ö2 november 25-ről 2H-ra virradó éjjel ülhőnapns kisfiam súlyosan megbetegedett, nem juthatott orvos kezébe, csak 20-áo délelőtt, amikor már alig volt benne élet. Tekintettel arra, hogy Komlón éjszaka gyermekorvos nem tartózkodik, felkerestük dr. Merkel orvost, aki a hívásra készségesen elindult, de csak félutig jött el, ahol megállapította, hogy a mi lakhelyünk nem az ö teriiiele, hanem (jylmes doktoré. Elmentünk tehát Gyimcs doktorhoz, aki kijelentette, hogy két éven aluli gyermekhez nem inehet ki, mert erre rendelet van, be kell hozni. Ez azonban azt jelen- telte volna, hogy szakadó esőben három kilométer távolságra gyalog t kell elvloniink a súlyos beteg gyér. meket. Kénytelenek voltunk megvárni. amíg eljött a másnap délelőtti rendelés ideje. Ekkor a gyermekorvos mentőkocsit adóit és utasította a kocsi kísérőjét, hogy a legrilvU debb időn belül érkezzenek Pécsre kórházba, mert a gyermek állapota nagyon súlyos. A mentőkocsi kísérője ennek ellenére Gesztenyésben letért az útról, hogy a kocsiban előre elhelyezett tűzifát a leendő lakására szállítsa. Ez legalább tíz perre! vett Igénybe. Amikor a feleségem ezt kifogásolta, azzal vígasztallá hogy „behozzuk a késést." Kötelességtudó ember Ilyen kijelentést nem lesz! Minden .józanul gondolkodó ember tudja, hogy ez csalás é.s hazugság, mert a tíz pere késés nélkül is haladhatott volna a kivea! ugyanolyan sebességed é.s akkor pontosan ttz perccel előbb érkezik a kórházba. A dolgozók elvárják, a megyei tanács egészségügyi osztályától, hogy — figyelmen kívül hagyva a gyermekorvos egyéni érdekelt, amelyek arra késztetik, hogy Pécsett lakjon és csak nappal tartózkodjon Komlón — gondoskodjék orról, hogy Komló kapjon egy olyan gyermek- orvost, aki állandóan ott van és kész arra. hogy a gyermekeket azonnal orvosi segélyben- részesíthesse. Végül a megyei tanácsnak a legszigorúbban kell eljárnia az Ilyen bürokratikus orvosokkal és egészségügyi alkalmazottakkal szemben. DEÁK JÁNOS tiszt
