Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-13 / 10. szám
DIIMÁMTIIf.f Világ proletárjai egyesüljetek i (—--------------------------------------------------------------------S A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió átadta Rínának Északit ele t-Kina ban lés (1 biztosítási hálózatát (2. o.) — Jugoszlávia népei nem lesznek az amerikai Imperialisták rabszolgái (2. o.) — Levelezőink írják (3. o.) — Így zsákmányolták ki * németi délszláv dolgozókat a délszláv kulákok (il, o.) — Bírálatunk nyomában (4, o.) — Megindult a Vendé?, látóípari Vállalatnál is a kultúrmunka (4. o.) AZ MDP B ARANYAM EGYEI PÄRTB1 ZOTTIÁCAN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1U. SZÁM ,_______________________________AKA SQ FILl.Elt___________________________________________________KEDD, 195» JANL'AB Is Ve rsenybizottságaink segítsék falusi kultúrcsoportjainkat! A falusi művészeti csoportov körzeti versenyei az elmúlt hetekben zajlottak 1* Ezek a bemutatók nemcsak a Írül túrósokat, azok hozzátartozóit. hanem a legtöbb helyen az egész község apraját-nagyját megmozgatták. Nemcsak a kultúrcsoport. hanem az egész falu. az egész község dalolt és táncolt, tehát a járási versenyeken, melyeket nem egy helyen kul túrháza válással is összekötöttek. A Járási népművelési előadók lapunkhoz beküldött tudósításaikban — a sásdin kívül —, sorra számoltak b- a körzeti versenyek eredményéről. tapasztalatairól, hiányosságairól és minden egyes jelentés azzal kezdődött, vagy végződött, mint Deve- cseri Jánosnéé: „A pécsi Járás 63 községéből 54 csoport nevezett be a. versenybe. Ez a szám magában vé. ve, az elmúlt évhez viszonyítva hatalmas fejlődést mutat." Vagy mint ahogyan Szabó Józsefné elvtársnő irta: ,,A mohácsi bemutatón mintegy 300—900 néző Jött össze, akik zsúfolásig megtöltötték a járási kultúrhá za-t..,* A fejlődé«, különösen a számszerű fejlődés minden járásban megmutatkozott a csoportok számának, taglétszámának és az érdeklődök számának szaporodásában egyaránt. Azonban nem minden nénim"!, vetési előadó jelenthette olyan büszkén, mint Zágon Gyuláné Szigetvár- fél: ,,A jó előkészítő munkánk eredménye, hogy amíg az elmúlt évben csak 18 csoport nevezett be, idén már 48 csoport áll versenyben, s f*ek csaknem kivétel nélkül meg is ielentek u körzeti bemutatókon “ , óz előkészületi intézkedések a he. yi népművelési előadók és csoporton- ellenőrzése (azaz segítései. nem mindenütt volt megfelelő, nem minden népművelési előadó kísérte fi. Nyelemmel a járási kultúrcsopbrtok munkáját, nem mindegyik sietett segítségükre a kezdeti nehézségekkel küzdő, számypróbáIgató csoportoknak, kultúrosoknak, nem mindenütt épült ki és működött a patronáló hálózat és ennek következménye azután alaposan meglátszott a benevezi csoportok tényleges kultúr- versenyi szereplésén. Rozm&n Teréz elvtársnő a pécsváradi járás népművelési előadója például arról számolt be lapunknak, hogy a benevezett 24 csoport közül mindössze 14 jelent meg a körzeti versenyen. Az elmúlt évhez viszonyítva ez a 14 csoport is haladást jelent, hiszen tavaly mindössze öt kultúrcsoport ne- ▼ezgtt be a versenybe, de ha a többi járást nézzük, akkor a benevezett, különösen pedig a megjelent kultúr_ csoportok száma alacsony. Ezt a lemaradást pedig nem m ítj az, hogy ? Pécsváradi járási tanács és az el- jendi DISZ, stb. kultúrcsoportja felkészületlenség vagy más ok miatt nem jelenhetett meg. Ha az irányító szervek és természetesen a helyi tanácsok és pártszervo.etev többet törődnek a kultúrosokkal. több se- 8>tséget nyújtanak a csoportoknak u® nem utolsó sorban megnézik, hogy nem ellenséges elem akadályozza-e a munkát. — akkor mind a pécsvá- fadi járásban, mind egyebütt, még jobb, még szebb eredményekről, még nagyobb fejlődésről adhatnának szá- 0101 a művészeti csoportok második °rszágos bemutatójával kapcsolaté. • körzeti bemutatók eredményein . „uiányosságain okulva tehát meg fal .iuvttaniok megyei, járási és . ,?SI tfépművelési- szerveinknek mun inkát. Nem szabad abba a hibába megyei. járási népművelési várUu bknalc. hogy ölhetett' kézzel lak az eredmények megszűleté- körze^- 9 m*set>e'i sültgalambot. A vábbfr>'-Vf,rsenYe^ eredményeinek to. f,l'^^tése, az ugyanott meg- tése hiányosságok lenyesegeíeljes munk^Sa’-kom0,^l íe!e:őwé9* nyek meo lu Je‘ent a lára'1 verse* Itt elK9,á4á-ü és azután is. gokra vári, a. versenybizottsá. r.rsr5’ as ÄÄW2KV “V* és íjtu » mában óssze sem /ott járásoknak, köz?LuJ!*at segítséget a kát A püspökig DisZ-fiatalok jo. go&an vetik fel a megyei tanács művészeti előadójának, hogy nem küldte sem ő, sem a tanács, sem a versenybizottság az Ígért segítséget és így a színjátszók csak saját fejük után menve, szakképzett rendező nélkül készültek a versenyre. Természetesen ezt nemcsak a püspokbólyiak vethetnék fel, hanem még számtalan kultűrcsopottunk, kuiltúrosunk is, akik joggal várják és remélik a felsőbb szervek támogatását. A beküldött jelentésekből, tudósí. fásokból azonban nemcsak az eredmények és hiányosságok tűnnek ki. Kitűnik az is, hogy a népművelési előadók nagy többsége nem a legfontosabb nézőpontból szemlélte a bemutatókat. a tudósítások a történtek ízűk ismertetésére szorítkoztak és nagyrétízükből még az utalás is hi- ínyzott arra vonatkozóan, hogy vájjon a szereplő csoportok előadásuk, kai mennyire segítették, mennyire támogatták mindennapi építő muri. Icánkat, ötéves tervünket, a íalu íej- 'ődését, időszerű poHtikai feladatain- Icát. Márpedig a kul túlmunka nálunk nem öncélú, nem ,.művészet a művészetért'1, hanem ennél sokkal ma- gasabbrendű, sokkal inkább szívünkhöz és húsunkhoz, mindennapi életünkhöz és munkánkhoz nőtt valami. Éppen ezért megyei és járási versenybizottságaink — miután el- döntötték. hol a legsürgősebb a segítség — elsősorban az eszmei-poHtú kai színvonal tisztázásában és eme. lésében nyújtsanak segítséget. Ha a megyei és járási népművelési osztályok kidolgoznak egy.patronálúsi ler. vet és azt be te tartják, akkor a járási versenyek sikere máris biztosítottnak látszik. Természetesen csakis úgy, ha a versenybizottságok tagjai kinn a területen., n kuitúrhá- zakban. a kultúrcsoportok próbáin tisztázzák a színdarab, tömegdal esz. mei mondanivalóját, vagy a néptánc célját, értelmét, segítséget adnak a csoporttagok állandó és sza. kadatlan szakmai, valamint poétikai képzéséhez . Minden csoportot természetesen nem tudnak felkeresni, vagy legalább is nem tudnak hamarjában felkeresni a patronáló szervek, még ha igyekeznek, akkor sem. A verseny- bizottságoknak tehát elsőrendű fc’- adatuk kiválogatni: hova menjenek elsősorban. Első helyeken a gépállomások, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és csoportok I'culture. sainak munkáját patronáljuk, tehál azokat a csoportokat, melyek új életünk építésének legfontosabb pontjait akarják segíteni. Ugyanilyen gondosan kell íoglalkoznunk nemzetiségi csoportjainkkal is, melyeket mind a megyei tanács népművelési osztálya. mind egyes járási tanácsok elhanyagoltak a körzeti verseny előkészületeinek során. A pécsi járási tanács népművelési osztálya gondos munkával két nemzetiségi csoportot is nevelt a bemutatóra: az üszögi cigánycsoportot és a szalántai délszláv csoportot. A mohácsi járásban azonban lemaradt a mohácsi és versend! délszláv csoport — kétségkívül ellenséges behatásra! Az egykor egységes és jólműködő nagykozárl vegyesnemzetiségü kultúrcsoport sem indult — ahogyan a faluban mondják — kisebb ellentétek miatt A sellyei járási népművelési előadó arról ad hirt, hogy a feteőszentmártoni DISZ sem indult pedig ötéves tervünk során számtalan ajándékot, új beruházást kapott a község. Vájjon vé. letten je.enség«k ezek? Semmi esetre sem! A kuftúrcsoportov az országos mű vészed verseny célkitűzéseiért, jó helyezéseiért harcolunk. Ez a harc azon ban csakis úgy lesz eredményes, ha emellett kuli-árosaink a helyi leiadatok megoldását, elvégzését is segítik Segíteniük kell a íalu szocialista átépítéséi; a munka időbeni elvégzését, az állam iránti kötelesség teljesítését, E munka köziben — a faluban végzett kultúragiitációs munka végzésébe,n — edződik erősödik igazán a csoport, e köziben válik valóban a falu kultúrcsoportjává. e közben készülhet fel legeredményesebben a járási bemutatón való sikeres részvéte líra, szereplésre. MI IJJSAG BARANYÁBAN? Felavatták az új pécsi rádióállomást Hétfőn délután két órakor avatták fel ünnepélyes keretek között — az országban harmadiknak — a póosi rádióállomást, amely külön prózai és külön zenei stúdiójából a legkorszerűbb technilcai felszerelések segítségével naponta este fél hattól hétig sugározza műsorát. Az, ünnepélyes megnyitón megjelentek a Magyar Dolgozók Pártja ba- ranyamegyei bizottságának tagjai, a megyéi tanács elnöke, a töm égsz er vezetek, a honvéd-ség, az államvédelmi hatóság, a határőrség, a baranyai üzemek és intézmények képviselői, A Magyar Dolgozók Pártja nevében Egri Gyula elvtárs, az MDP baranya- megyei bizottságának titkára adta át a megye dolgozóinak az adóállomást. — Országunk, s ezen belül megyénk rohamos fejlődésének újabb bizonyítéka, ez a rádióállomás — mondotta bevezetőben.— A felszabadulás óta gyorsan változott meg a megye képe: új utakat, hidakat építünk, új üzemek kezdik meg a munkát. Uj szocialista bányavárost építünk Komlón, az egykori kis bányász falucska helyén. Magában Pécs városában is (»gyre több család költö zik kényelmes, új lakásba. A megyében ma már 16 gépállomás segíti a mezőgazdaság munkáját, egyre több községben gyullad ki a villanyfény s az ötéves terv végére valamennyi baranyai községet bekapcsoljuk a villanyvilágításba. A megye kulturális fejlődésének nemcsak a 389 általános-, 18 középiskola, egyetemeink és főiskolánk a bizonyítékai, hanem az a 222 üzemi és 188 területi kul- túrosoport is, amely a most folyó országos versenyen mutatja be tudását. — Ezzel a rádióállomássá! — folytatta — teljesül megyénk délszláv lakosságának régi vágya is. a rádió többet foglalkozzék az ö életükkel, problémáikkal. így még jobban fejleszthetik nyelvüket, haladó hagyományaikat Többször szerepelnek majd a délszláv kultúrcso- portok a rádió műsorán. Ezzel is erősítjük a megye kulturális fejlődését. a bar-anyai magyar és nemzetiségi dolgozók elszakíthatatlan szövetségét. A Magyar Rádió nevében Kozák Tibor szintén hangsúlyozta, hogy ennek az adóállomásnak főcélja a délszláv adások sugárzása, hogy így anyanyelvén tamdhasson, szóra- kozhassék a megye délszláv lakossága. Baranya megye dolgozói és tanácsai nevében Varga Jenő, a megyei tanács elnöke szólt hozzá, majd RufU Lajos, a munkaérdomrend arany fokozatával kitüntetett sztahanovista vájár a megye bányászai, Fábián Sándor siklósi egyénileg gazdálkodó a megve dolgozó parasztjai, Kaszapo- vies András Kossuth-díj as, a kátolvi December 21, milliomos'tsz elnöke — délszláv nyelven elmondott hozzáízó- 'ásában — pedig a baranyai délszlávok nevében mondott köszönetét a pártnak újabb ajándékáért: a péosí rádióért Az ünnepi megnyitóra egybegyűltek ezután meghallgatták adóállomás első műsorát. 1400 új lakás épül Komlón 1053-ban Az áj komlói bányászváros épí** tésfi 1953-ban hatalmas arányokban folytatódik tovább. Még folyik a kökönyösi dombon az elmúlt évben elkezdett 182 lakás építése, de máris megkezdték az 1953-ra tervezett 1400 lakás közül 700-nak a megépítéséhez szükséges úgynevezett „felvonulási épületek” létesítését, Eaévben már nemcsak a kökönyösi új negyedben, de az üzemi városrész közelében a „Kenderföldön” is új, napfényes lakások százai nyújtanak majd otthont Komló legjobbjainak. Idejében gondoskodnak a hatalmas arányú építkezések dolgozóinak jó ellátásáról. Kenderföldön többezer személy részére szükséges ,mur- kásvárcs" épül. amelynek a földműn, káit decemberben kezdték el, A munkáslakások mellett különféle kulturális. és egészségügyi Intézmények is létesülnek: orvosi rendelő, kul- túrház, ételgyár. Az üzemi konyhát már falazzák. Mintegy 1500 személy részére március elejére már elkészül, nak a szállások. Tovább folyiv a bányászfürdő építése is. Emellett nagyarányú beruházás keretében folytatódnak az üzemi építikejések: a III-as Béta, Anna-akii a és a KossutU-akna hűtőtornyainak, szál.í tógépházainak, kapcső tóállomásainak, raktárainak megépítése. Kötélpálya létesül az új Béta-aknától a fatérig. Az aitáró mellett épülő 4800 személyes bányász- hirdőn kívül Béta-a,knán ezer, a III- is aknán pedig több, mint ezer személyes fürdőt emelnek. Ezek az üzemi létesítmények — legnagyobbrészt — már az év első felében elkészülnek hogy & komlói bányaüzem zavartalan munkáját biztosítsák. Az építkezések gyors és jó itibo- nyolításáihoz nagy segítséget nyújtanak a téli e‘5készü!etev és az 1953- ban érkézé gépek. A téli építkezéshez mindenütt — lakóház — és az üzemi építkezéseken egyaránt nagy. teljesítményű gőzkazánok biztosítják a betonozáshoz a Víz és a kavics melegítését. A készülő falakat pedig mindjárt letakarják nádpalló- val. A lakások építését emellett azzal gyorsítják meg. hogy már idejekorán elvégezték a külső munkákat, így a kokszkályhákkal jól bemelegített belső he'vtségőkben zavar, tatamii folyik a vakolás, belső falak készítése, a szerelési munkák. A főtéri építkezésen ~ a téli intézkedések segítségével — szintén zavartalanul folyik tovább a munka. A bányaígazgatóság épületének már a második emeletét falazzák. Ide állították fel az új 12 méter magas oszlopdarut te. Január első napjaiban fogtak hozzá az 1953-ban megépülő új nagy pártház alapozásánál a cölöpözéshez. A téli intézkedéseken kívül ez 1953-ban érkező többezáz új gép sorában egy 27 méter magas, hat tonna. súly emelésére elkalmas, három irányban síneken mozgatható toronydaru is hozzájárul a 70 szobás szálloda és irodaház gyors megépítéséhez. Az új gépe,k között van egy nagyteljesítményű kompresszor te, melynek segítségével a III-as aknai üzemi építtetik alapozását tudják elvégezni — az andezit sziklát retetniük kell mielőtt Itt az alapozáshoz hozzákezdhetnek. Az elmúlt tervévben sok nehézséget okozott a *ok és egymástól távol álló munkahely anyaggal való ellátása. Ezen 1953-ban úgy sági fonok. hogy Kökönyösbe és Kender- földbe sikló pú Iván csillékkel történik a szállítás, a vízszintes pályákon pedig mozdonyok segítségével továbbit^ jálc az anyagot. A 49 számú komlói Építőipari Tröszt dolgozói iov készülnek fel az 1953-as tervév megnövekedett feladatainak Jó ellátására. Megkezdték az 1953-as beadási kötelezettség teljesítését lvándárdán Az elmúlt gazdasági évben, 1952-ben a begyűjtési munkákban jelentős eredményekéi értünk el. Sok községünk magasan túlteljesítette beadási kötelezettségét. A jólteljesítő községek közé tartozik Ivándárd-a is, amely sertésből, buromjiból, tojásból, gabonából magasan túlteljesítette tervét. Ezekért az eredményekért meg kellett küzdeni. A kommunisták és a begyűjtési állandóbizot tság ö k tagjai, nak példamutatása megtette hatását és a tsz tagok segítségével a Sarló Kalapács termelőszövetkezet is december 27-re teljesít ette baromfi- és to. jásbeadási kötelezettségét. Az új esztendőt, 1953-at tehát adósság nélkül kezdték el lvándárdán és már az első napokban megkezdődött az ezévi begyűjtési tervek teljesítése. A baromfi. és tojdsbeaddsi kötelezettségét 36 tsz tag teljesítette a háztáji föld után. Ezek közül is élenjárók voltak a tanács vezetői és a párttagok: így Takács József tanácstitkár, Nagy Ferenc tanácselnök és Rausch Henrik a begyűjtési állandóblzoit- ■ ság elnöke. Jól kezdték meg az 1953, évi kötelezettségek teljesítését az egyénileg dolgozó parasztok is. Csóka Péter, Miták Lajos sároki dolgozó parasztok már jó előre gondoskodtak baromfiról és már az óv első napjaiban a be- jyiljtöhelyre igyekeztek■ llergenrőder János sároki tanácselnökhelyettes elv- társ már sovány baromfiból sem adósa a dolgozó nép állam'ínak. Hetényi István nyolcholdus, Undo, nyi Mihály nyolcholdas dolgozó parasztok szintén követik az élenjárók példáját. Az ivándárdai Sarló Kalapács termelőszövetkezet 1952-ben nchézségtílckel küzdött a baromfi és tojásbeadásban, így a tagok a háztáji gazdálkodásban lévő baromfival, tojással egyenlítették ki a tsz tartozását. Ez a hiba már nem lesz meg 1953-ban, mert a tsz vezetősége a tagsággal egyetértve azon dolgozik, hogy már most biztosítsa a szükséges mennyiséget a kötelezett, ség teljesítésében. Elhatározták és tervbe is foglaltál:, hogy a jelenlegi baromfiállományukat 300- ról 2000 darabra emelik. Sertésállományukat 120-ról 600-ra, szarvnsmnrhaállo- mányukai pedig 45-ról 150-re fejlesztik. így nagyobb jövedelemre teszixek Szert és a beadási kötele, s ttségüket is tudják teljesíteni. A tsz-hez hasonlóan az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is már most gondolnak az 1953. évi kötelezettség teljesíté- sőre. Felhasznál ják az 1952. évi tapasztalatokat és a tavaszi munkálatokat —amennyire a szűk parcellák lehetővé teszik — szakszerűen végzik el. Ide. jében készítik elő a földet a tavasziak alá, jó vetőmagot vetnek a földire ás a növényápolást munkákat sem hanyagolják el. A jó földműveléssel magasabb terméseredményt érhetnek cl és beadási kötelezettségüknek még köny. nyebben eleget tudnak tenni. Nagy Ferenc tanácselnök elvtárs bizakodva néz az idei begyűjtési munkák elé. Felhasználja munkájában az 1952*<s cn tapasztalatait, e.i mondja: — Jó állandóbizottsági cJcth'ahálőzatom van, akiit tisztában vannak feladó, tukkal és az öntudatukban sincs hiány. Mind egytől, egyig példamutatók, műn. kára készek. Ilyen elviár. sakkal nem félek a feladatoktól és 1953-ban még jobb eredményt szeretnénk síérni, mint 1952dren. A lehetőségünk megvan rá és ez úgy is lesz. Valóban lvándárdán minden lehetőség megvan a jó begyűjtési munkára. Fikadat az, hogy a kezdeti 'eredményeket még tovább fokozzák, a tavaszi munkálatokat idejében kezdjék el és fejezzék be, ami alapja a jó begyűjtési munkánál:, a terv teljesítésének.
