Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

DUNÁNTÚLI r NAPLÓ VUJO PROLETÁRJA! ttVESUUZTEKU L A MAI SZAMBÁN: • Tiltakozunk Elhal 4« Jullu* Rotenborq fté'aténak vég­rehajtása ellen. (2. o.) — A „Dunántúli Napló" elintézte. (2. o.) — A Minisztertanács és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa határozatot hozott a kollektív szerződések­ről. (S. o.) — Hétéves az Albán Népköztársaság. (3. o.) —Kodály Zoltán köszöntése (4. o.l — KuHűrélet a kökö- nyősl vájáriskolában. (6. o.) — A párt Aisómocsoládon sem töri a bírálat elfojtását. (7. o.) J AZ MDP B ARANYAM EGYE! PÄ RTB1 Z O TT J ÁC ÁN A K LAPJA X. ÉVFOLYAM, ». SZÁM 4KA 50 KILLE« vasárnap, ítcxs január j Alkalmazzuk gyakorlatban a pártoktatás anyagát MI ÚJSÁG BARANYÁBAN? Holnap megkeadi műsorát a Magyar Rádió pécsi studiój » Orszégépitő étévé* terrüofc úja bt) létesítményével gazdagodik holnap városimat, megyénk dolgozó népe: megkezdi munkáját » pécsi rádió­stúdió. Holnaptól kezdve m:nd«ma>ap est* fél 6-tó4 7 óráig másféló rá* őn- áTó másolt hallgathatunk as 1340 kilociklu.vu 223 epést 8 tized méteres huiláurhosrcú adóállomáson, A műsorban a pécsi rádió hírek­ben, riportokban számol be napról- napra a megye éle tér ól: — a bányák, üzemek termeléséről, ipari mumkásfá- gmnlk, a doCgozó parasztság életéről. Beszámol a rádió megyéink kulturális, művészeti életéröl: — az egyetemről, Bükkösa község versenyre szólítja megyénk Bílkkösd község dolgozó parasztjai Gero és Rákosi elvtársiak beszéde útin, gazdagyúlésem beszélték meg, hogyan tudnák állataikat veszteség­mentesen. jó kondícióban átteloliot- ni. A gazdagyűlésen többen a e Lo­váéi terv túlteljesítését vállalták, — Tóth József tfchoidas dolgozó ps. raszt azt vállalta, hogy a’kalmnzza a azalanafeltáráat és 1953. évi barom­fibeadást tervét március 31-ig 100 százalékra teljesíti. Végül a község dolgozó parasztjai készítettek egy versenyfelhívást, melyben az aláb­biakat vállalják: Vállaljuk — írják a bűkflcösdlek, — hogy minden alkalmas állatnál bevezetjük az egy ivarzás alatti kél. szőri fedeztetését A született borja­kat kivétel nélkül felneveljük és a szaporulat 80 százalékára szerződést teszünk. A sertéseknél jelenleg 12 száradé, kos malacelhullásí százalékot öit szá- za'ékra kívánjuk csökkenteni azzal, hogy a sertésístállóban és környékén nagyfokú tisztaságot tartunk, időn­ként fertőtlenítjük az ólakat, a ma» lacokmaik egyhetes kor után már szilárd takarmányt (árpát-) adunk, védjük testi épségüket. A községi tanács a mezőgazdaság 1 állandóbizottság tagjaival időnként Eredményes takarékostág Istrán-aknán Széntermelésűnk fokozása melleit nem ezaibad megfeledkezni az anyag- takarékosságról sem. Gerő elvtárs legutóbbi Központi Vezetőség; ülésen élesen rámutatott arras hogy ,,...Si­keresen fejleszthessük tovább egész népgazdasagunkat, minden téren a legszigorúbb takarékosságot kell meg­valósítani." István-akna egyes munkahelyén ez; •szem előtt is tartják. Szlavek Antal frontmester nem tűri a ct-apaton belül a pazarlást. Pétermann György a csa­pat egyik tagja ezt mondta: — Nálunk a fejtésben eleinte, sok fát adtak be, nem tudtuk elhasznál, ni és ezáltal a fa az öregfejtésben maradt. Ds ma már ez nem fordid dől mert figyelmeztettük a faadókat. Mostanában sokszor megtörténik az is, hogy kiszedjük az öreg pillért és átrakjuk az új pásztóiba. Pétermann elvtára, mint pártcsoport­vezető a fejtésben tudja mi a köte­lessége te nem feledkezik meg Gerő elvtárs beszédéről. A fejtésükben nem 'ehet találni egy használható fát eem elmaradva az öregpásztában. I£a egyes dolgozók munkahelyén nincs megfelelő fa, elmennek keresni. mint­hogy hosszabb fát vágjanak el hiába A helye* anyagtakaréko-ságra nem­csak a fejtésekben találhatunk jó példát, hanem Dorozsmai Ferenc és Közel két millióval szállítottak több utast a pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói 1952-ben iskolákról, a pécsi Nemzeti Száraiéi­ról. A műsorban rendszeresen ®zcré­páin ék a Magyar írószövetség pécsi csoportjának tagjai, a srfnlház művé­szei, a különböző pécsi zenekarok, énekkarok és énekesek, valamin! me­gyénk kul túrcsoport jai. Ezenkívül a pécsi rádió, szerb, hoc- vát nyelven minden nap szól megyénk délszláv lakosságához, és délszláv nép­zenét, kultúrműsorokat sugároz. Hétfőn este fél 6 órakor teihát fel hangzik megyéink rádiójának ar&net- jeOe és megszólal a boán on., tó: „Itt a pécsi rádió beszél-'“ dolgozó parasztságát eilenörzóftt .tart a beje-entett adatok helyességéről, állandóan ellenőrizzük a ku'ákok áltat Állományának fejlesz­tését és azok álteJeLtetéaét. ígéretet teszünk, hogy a tatarmánykész'.etek növelése céljából alkalmazzuk 9 mr- saes szalmafelitáTáwt és a gyorasiló készítését. * A továbbiakban vállaljuk. hogy az 1953. első 'félévi szarvasmarha te bűző tts e r tósbehdáat kötelerrt-tségür. kel túlteljesítjük. Vágómarhából már­cius 31-ig 200 százalékra és hízott- sertésbőd 150 százalékra te! jesítjük beadási tervünket. A fenti szempontok alapján. fész­erük meg vállalásunkat és verseny­re hívjuk a pécsi járás és megyénk községeit, dolgozó parasztjait, kér. jük csatlakozzanak minél többen ver- »enyfolhivásunikhoz, biztosítsuk: álla­taink zavartalan áttel éltetését Mi igyekszünk úgy dolgozni, hogy vál­lalásunkat ne csak teljesítsük, ha­nem túl is teljesítsük. Bükkősd község dolgozó Inak névé bem: Schweitzer József egységes pártszervezet titk. Komáromi AnW VB-elnök, Fercaei József dolgozó paraszt Villányi Ferenc csapatában in, t\z utóbbi napokban kisvasút süllyeszté­si munkára osztották be őket. Azelőtt a «úllyeezttenél az öreg talpfákat nem használták fel semmire ök azonban a «ínszegoket te a régi talp­fákat is újból felhasználták. Schuták János főbányamaster eyy Mnapja dolgozik Isiván-aknán. El­mondta, hogy már az első napokban nagy súlyt fektetett az energia taka­rékosságra. •— Amikor először leszálltaim Ist- ván-akr.án a bányába, elsőitek a sűrí­tett levegő pazarlását Vettem észre. Másnap szóltam a osőszerelőknek hogy a csövekét vizsgálják meg min­denhol és ahol szökik a levegő, eür gősen javítsák meg. Schuták János főbánvamester egy leszállt a bányába, akkor már azt tapasztalta, hogy sehol sem „fújnak“ a lógvezetőcsövek. A fenntartó csoportoknál 1« szép eredmények születtek az anyagiaka- rékowágban, amióta fi eh útik clytárs István-aknára került. Eddig az egy­szer már használt deszkadarabokat a pala közé keverték és a palahá- nyóra küldték. Ez az utóbbi időben megszűnt A régi deszkadarabokat az új deszkával együtt újra felhasznál­ják a fenntartó csapatok. ^Pártunk egész tagsága és minde­nekelőtt a pár&ktlva tanulmányozta megkülönböztetett gonddal én elmé­lyüléssel a kongresszus okmányait és Sztálin e^vtárs lángeszű útmutatá­sait, amelyek felmérhetetlen jelentő­ségű segítséget nyújtanak a mi né­pünk számára Is a szocializmus épí­tésének minden területén" — mond­ja ki a Központi Vezetőség 1952. október 23-1 határozata. A Központi Vezetőség határozata Ata megyénk területén Is szép ered­ményeket értünk el a pártoktatás- bani javult a párttagság felkészült­sége, tökéletesedtek propagandistá­ink módszerei, megszilárdult a fe­gyelem éa megnőtt a pártonikivüliek érdeklődése a pártoktatás iránt. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a pártoktatás terén megyénk­ben már minden rendben van, ölbe tehetjük kezünket és megpihenhetünk eredményeinken. Ellenkezőleg, a ki­vívott sikerek aura kell, hogy ser- kentsene^. minden propagandistát és hallgatót, hogy keményen fölvegyék a harcot további fejlődésünk fék­je: a gyakorlati élettől elvont, cél­talan problómatizálgatás, magolás, a hamis azonosságkeresés és vulgari­zál is el lun. i ,tA páriokjaiás egyik fő hiányos. Hága — állapította meg 1952. június 5-i határozatában a Politikai Bizott­ság, — hogy a hallgatók jelentős ré­sze nem dolgozta tel kellő alapos­sággal a tananyagot, ezért Is a cso­portot foglalkozásokon a napi kér. dések túl részLeles tárgyalása a gya­korlat! példák sokasága miatt gyak­ran háttérbe szorultak az elméleti és elvi kérdésekEzt a hibát az idei pártoktatási évben sikerült kiküszö­bölni. Propagandistáink és hallga­tóink alaposabb felkészültsége lehe­tővé teszí a kérdések magas elvi színvonalon történő megvitatását, ami kétségtelen jelentős fejlődést jelent a tavalyi pártoktatáshoz képest, — Egyes politikai iskolákon és konfe­renciákon azonban, különösen ott. ahol a propagandista hiányos felké­szültsége erre lehetőséget nyújt, a hallgatók megelégednek azzal, hogy szinte szóról-szóra elmondják a bro­súra szövegét, vagy pedig olyan kér­dések megvitatására fordítják az idő javarészét, amelyek nem tartoznak szorosan a kérdéshez, nem P kérdés lényegét képezik és semmiféle gya­korlati jelentőségük számunkra még nincsen, csupán arra jók, hogy a legfontosabb kérdésekről eltereljék a figyelmet. Különösen szembetűnő volt ez a „Szovjetunió új ötéves ter­ve hata'imás lépés 9 kommunizmus építésének útján” című anyag feldől, gozásakor. A politikai iskolák és kon­ferenciáik n«gy részénél tévesen vagy hiányosan tárgyalták meg a leglényegesebb kérdéseket: a falu és város, a szellemi és fizikai munka közötti különbség megszüntetését, a kolhoztulajdonok össznépi tulajdon­ná való alakulását, »tb. Helyette olya« kérdéseken nyargaltak: „Mi lesz az a gazdasági szerv, amely szét. fogja osztani a termékeket a kommunizmusban?“’ — és ehhez ha­sonlókon. Amilyen helytelen a gya­korlati tényekben való elmerülő*, ugyanolyan tűrhetetlen az elvi kérdé­sek öncélú tárgyalása, illetve egyes harmad- és negyedrangú kérdósek- nßk a fökérdésok rovására történő szörsza.hasogató boncolgatása, \ Poli,iv?i Bizottság június 5-i határozatában első feladatként je­löli meg: az S7KP történetének ta­nulását ,,8zorosan össze kell kap. csalni pártunk vezetőinek, a marx- IzmuíJeflnlzmusnak a saiátos ma­gyar viszonyokra való alkalmazását tükröző írásainak a párt. és kor­mányhatározatoknak tanulmányozó, sóval * Különösen vonatkozik ez a XIX. kongresszu« anyaginak tanul­mányozására. Általános gyakorlat, hogy az eóviáraak pontosan felsorol­ják mit és hol építenek a Szovjet, unióban, miből mennyit fognak ter­melni az ötödik ötéves terv végén. — ami helye*. — de nem látják me9 mindezekben hogyan nyüvánul meg a szocializmus gazdasági alaptörvé­nye és így kellő elvi tisztánlátás hiá­nyában nem csoda, ha a magyar vi­szonyokra ugyanazt alkalmazni nem tudják, nem látják hogyan valósu1 meg a mi népgazdaságunkban Is ugyanaz a törvény. A pécsváradi já­rás propagandistáinak értekezletén az elvtársiak pontosan elmondották, hogy a Szovjetunióban ennyi és eny. nyi hektáron vezetik be az öntözé­se« gazdálkodást és ennek következ­tében a búzatermés hektáronkénti át­laga hány mázsával emelkedik, de nem gondoltak arra, hogv ugyanan­nak a gazdasági törvénynek a meg­valósítása érdekében mit tehetnének ök, hogyan használhatnák fel pék dául öntözésre a Kara3ica vizét. Kincli clvtárs, vasutas, az egyik konferencián igen sok adattal tá­masztotta alá hogyan harcolnak az üzemek kapacitásának maximális ki­használásáért a Szovjetunióban, de egyetlen szóval sem emlékezett meg arról, hogyan használják ki a pécsi vasútigazgatóság területén a gépek, teherkocsik, stb. kapacitását és ő ennek érdiekében mit tesz, ,,A legközelebbi hónapok és esz. lendők ideológiai munkájának jelen­tékeny részét arra kell tordítanunk, hogy Sztálin elvtárs korszakalkotó művét: ,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióbanvala­mint Sztálin elvtárs nagy jelentőségű útmutató beszédét és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszu­sának anyagát pártunk és államunk egész tevékenységének vezérfonalá­vá tegyük, e gondos feldolgozásuk után a mi viszonyainkra alkalmaz­zuk'’ — mondotta Rákosi elvtárs. Ep­rien ezért propagandistáinknak egyik legfőbb feladat-, megtanítani párt­tagjainkat és dolgozóinkat helyesen meglátni a tanult anyag lényegét, se. gilsév tisztázni az elvi kérdéseket, megkeresni azokat a törvényszerűsé­geket ée törvényeket., amelyek a mi gazdasági és politikai életünkben is érvényesülnek, hassanak oda, hogy az így megállapított elvi tételt a kommunisták és a politikai iskolák összes hallgatói cselekvésük vezér­fonalává tegyék Igen sok propa­gandistánk szép eredményeket tud már felmutatni ezen a téren. Jáhn elvtárs konferenciáján, amikor a Szovjetunió ötödik ötévé* tervét tár­gyalták. rámutattak arra Is, milyen gondot fordítanak a Szovjetunióban a szén kokszolására. A konferenciád resztvettek az SZMT dolgozói is. Rámutattak arra, hogy a rossz, pa­lás szén zavart okoz a Kokszmüvek termelésében, nem tudnak egyenletes gázt szolgáltatni a Porcelángyárnak, ennek következtében nő s> Porcelán­gyár selejtje, késések állhatnak be a népi demokráciák felé irányuló exportszállításokban, és így a rossz- minőségű szén termelése kihathat azok tervgazdaságára is. Éppen ezért a következő napokban röpgyüléseket szerveztek az aknákon, a szakszer­vezeti bizalmiaknak pedkj feladatul tűrték ki a fokozottabb harcot a szén minőségének megjavításáért. A XIX. kongresszus anyagának ta­nulmányozás;, hatalmas segítséget nyújthat ötéves tervünk teljesítésé hez. ha propagandistáink kitartó ne­velőmunkával, a pártoktatás eszmei színvonalának további emelésével, az elmélet és gyakorlat helyes ősz- szekapcsplásával elérik azt, hogy minden párttag és politikai Iskolai hallgató a tanultakat, a belőlük le­vont következtetéseket a saját terü­letén következetesen alkalmazza. 1 Évről-évre több villamos te autó­busz segítségével bonyolítják le « Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói Pécs város te a környező bányavidék utasforgalmát. Az elmúlt évben két villamossal te öt autóbusszal gazdagodott a válla­lat gépparkja, de ennél sokkal na­gyobb mértékben emelkedett az uta­sok száma: ldől-hez viszonyítva fél­millióval nőtt a villamoson te IJIJÖ.OOO-el az autóbuszon közlekedők száma. A kilométereket számítva pe­dig 2T2.000 kilométerrel tettek meg többet a vállalat jármüvei, mint 19Ö1­bcn. Az ötéves terv negyedik esztende­jében tovább bővül a Közlekedési Vállalat kocsiparkja. Az év folyamán nyolc „Ikarus W)“1 érkezik, amely tovább} másfél millió dolgozó kényei, mcs közlekedését teszi lehetővé. Az elmúlt héten kijelölték a jö­vőben Pécsen keresztül Meosekaljá' te Meoeekszabotcsot összekötő tro'.ii- busz gépházhelyteégét is. A jövő Íjét elején érkező kél mérnök irányításá­val ide szerelik be azt a* l©Ü2-ben már rendelkezésűnkre bocsátott áram­átalakító berendezést, amely a város troli ibu»7,hálézalái látja el villamos- árraromaL __ Bű kebisottsógl tagok hnreo a selejt ellen Az új év első napjaiban * pécsi Porcelángyárban lelkes versenyt irw dítottak a sajtolóiűühely békeblzott- sági tagjai magasabb termelési ered­mények elérésére. Példájukat a inA- sitr üzemrészekben, újabb 10 béke- harcos követte, akik a maguk műhe­lyében Is többterme lésre buzdítják a dolgozókat. Az eredmény nem ma­radt pl. Jnmuár első hetében több. mint húszán teljesítették 200 ezáza- !ék felett tervüket, akiket aztán a bélkebizpttsági tago;; falitáblán te hangoghíradón népszerűsítettek a gyár több} dolgozói előtt. A békebizottságok tagjai a több- termoLés mellett most a minőség io- kozott javítása érdekébe-, műhelyről., műhelyre, m unkapad ó i -munkapa d’ ^ felkeresik a dolgozókat. Felvilágosít­ják őket arról, hogy azzal, ha csak a többtermelésre törekszenek. vi­szont egyes munkafolyama tótat ki­hagynak, felületesein végeznek el, selejtes termelésükké! megy kárt okozna.^ népgazdaságunknak. Azo­kon « munkahelyeken pedig, ahol nincs minőségi átvételeié, a béka- bizottsági tagok maguk ellenőrzik dolgozó társaik munkáját. Bár csak pár nap múlt el a békebizottsági ta- gop kezdemémyejése óta, jó munká­juk nyomSn „ selejt elleni harcban máris szép eredmények születtek: Szamácz Ferenc, Stornier József, Szépítő János, Tomaaüa István ég®- tök 7.48-ró 1 2 7 százalékra csökken­tették a s©lej tét. Ugyancsak a békebízottaég} tagok seáejíel'Uni küzdelmének eredmény* az Is, hogy ebben az évben — pén- toäc:<j — nyolc, jobb minőségi mun­kát elősegítő újítást ftyujtoUak be ív Porcelángyár dolgozói. Nagysikerű Petőfi-ünnepséget tartottak A Magyar írók Szövetség© Pécsi Csoportja az Irodalomtörténeti Tár­saság és a városi tanács közös ren­dezésében pénteken délután öt óra­kor zsúfolt színházi nézőtér előtt korült sorra Petőfi Sándor 130. szü­letésének évében rendezett tinnep- aég. Megemlékező beszédet Csorba Győ­ző pécsi költő mondott. Csorba Győ­ző kitűnő előadása még élőbbé, ele­venebbé tette a népért küzdő, a nép. pel tüzön-vizen át kitartó nagy for­radalmár költő emlékét. Beszédét a pécs; Nemzeti Színház művészeinek és a Déryné színjátszó stúdió tagjai, nak szavalatai egészítették ki. Külö­nösen nagy művészi erővel tolmá­csolták Petőfi verseit; Kálmán György, Miklós Klára és Haasz Mik­lós. Sajnálatosan gyenge volt azon­ban Major Pál szavalata. A műsor első felében közreműkö­dött még Csáki Nándor vezénylete* vei a honvédzenekar. A második részben Kovács Anal és D. Kovács József nagy sikerrel énekeltek dalszámokat a János vitéz­ből. Illyés Gyula „Két férfi“' című filmregényéből örsi Ferenc pécsi író irt színpadra részleteket. Buss Gyu­la Petőfit alakította, Kálmán György Mészáros Lázár tábornokot. Bakot László pedig Bem apót személyesítet­te meg. A jelenetet Orbók Endre ren. dez'-e. Elmondhatjuk, hogy sikerre! oldotta meg feladatát, csak a végső jelenet befejszetlensége róható fel hibájául. Buss Gyula némajátékát nem támasztotta alá, sőt aláásta az uúzióronló technikai felkészültség, az „ágyudörej” dobhangm­A Petőfi-ünnepély közönsége nagy tetszéssel és megelégedéssel; fogadta a kitünően sikerült ünnepi előadást te «t azt kísérő műsort.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents