Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

2 N Ä P I, O mss íanttAr te A világ haladó közvéleménye a Rosenberg házaspár megmentéséért Román lapok « Roronberg-házaspár elleni ítéletről Bukarest (Agerpree) A „Scinleia” ^Meg kel! menteni a Rosenberg há- tanpártr című cikkében a többi kő­nőtt ezeket írja: ,.A szocializmust építő ós a hatalma« béke tábor or­szágainak «óraiban lel ok esen küz­dő román nép felháborodással ér­tesült arról, milyen újabb aljas bűn- eeelckményt készít elő az amerikai reakltió. Száz számra érkeznek le­velek a szerkesztőségbe, amelyek ki­fejezésre juttatják a becsületes em­bereknek az amerikai bíróság fasisz­ta Ítélete miatt érzett felháborodását és az ítélet hatálytalanítását követe. Tik. A „Viat* Sindicala" ezeket írja: ^Ragadjuk ki az amerileai hóhérok Ivrzei közül Ethel és Jtdius Rosen• berget, amig nem késöl Az összes be­csületes gondolkodású emberekkel együtt erélyesen követelőül:, hogy adják vissza a Rosenberg házaspárt gyermekeinek és a békehctrc<Jsok nagy cseléd jónak!“ Mmtbif a Rosenberg házaspár megmentésére Düsseldorf (ADN) Csütörtökön es­te 45 kiemelkedő nyugatnémet szemé­lyiség a Rosenberg házaspár elleni per ós a halálos ítélet alapos meg­vitatása irtán bizottságot alakított, Ethel és Julius Rosenberg m égen ön­tésére. A bizottság Truman elnök­höz intézett táviratában követelte * halálos ítélet azonnali felfüggesz­tését, egyúttal felhívást intézett Nyu gftt-Németopszág lakosságához, hogy 'szenvedélyes tiltakozással akadályoz­za meg a Rosenberg házaspár kivég­zését. A Magyar Közlöny 1953. január hó 10-i számában megjelent minis?.* tértamácsi rendelet értelmében ipari célokat szolgáló tömbezüstöú, rúd. ezüstöt, valamint ipari ezüstfélesé- géket (lemez, huzal, öntött hengerelt, húzott ezüst), csak az arra kijelölt állam! vállalatok tarthatna^ birto­kukban. Ezek kivételével mindenki, akinek tulajdonában vagy őrizetében ilyen azüstféleaégek vannak, köteles azokat nyolc napon belül az Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat valame­lyik üzletében az ezüstté megállapí* tolt áron eladni. Aki a rendelet meg­jelenése után juj ilyen ezüstfélesé­gek birtokába, ugyancsak köteles kezö személyiségek írták alá: Wil­helm Bökenkrüger volt állammánis/- ter (Haardt-Pfalz), dr. Otto Braun törvényszéki tanácsnok (Göppinger), Franz Hetigresis volt szenátor (Ham­burg), A. Kahn volt kormányfőtaná­csos (Düsseldorf). Oberhof lelkész (Bréma). Peltzer professzor (Gelsen­kirchen). Adolf Uzaraky író (Düssel­dorf). Tiltakozási hullám Indiában Uj Delhi (Uj Kína): A becsületes gondolkodású emberek India minden részéből táviratok, levelek és haté-* rozntok százait kíildiv Chester Bow- lea újdelhi amerikai nagykövethez, valamint Truman elnökhöz és tilta­koznak az Ethel és Julius Rosenberg ellen hozott halálos ítélet miatt. Truman elnökhöz intézett tiltako­zó táviratot az Indiai Országos Pa* pásztázó vétség elnöke, a szakszerve­zetek és a parasztszővetkezetev több képviselője, A „Szvadhineta” december 30-i vezércikkében megbélyegzi az ame­rikai hatóságok barbár cselekedetét é* rámutat: „Az amerikai imperinH2- mus legfőbb célkitűzése, hogy hábo­rús hangulatot és szovjeteden es gyű­löletet provokáljon az Egyesült. Ál­lamokban. Ezért akar meggs'ilkoltli két teljesen ártatlan embert. A világ béke. és szabadságszerető népeinek kötelességük. — hangsúlyozza befe­jezésül a vezércikk, —, hogy lefogja az emberiség legnagyobb ellenségé­nek, az amerikai imperializmusnak könyörtelen kezét.” azokat (háro,n napon belül) az Óra és Ékszerkereskedőim: Vállalatnak eladni, A miniazteröanácsi rendelet célja a szlnezüsttel való tervszerű anyag- gazdálkodás fokozott mértékben va­ló biztosítása, ennek megfelelően a késztárgyakká fel nem dolgozott ipart ezüstre, színezüstre vonatkozó­an tartalmaz előírásokat. Nem vonatt koz’k azonban a rendelet a lakose-ág birtokában lévő ezüstből készült használati és dísztárgyakra, amelyen továbbra ia minden korlátozás nél­kül, szabadó^ birtokban tarthatók és az állami üzletekben vásárolhatók. Az akcióegység újabb győzelme Nyugat-lNémetországban Berlin (MTI): A nyugatnémet szo­ciáldemokrata párt tagjai a jobbol* dali pártvezetőség tilalma ellenére sokhelyütt kiépítik akcióegységüket a Német Kommunista Párt tagjaival. Dreieichimhainban a szociá'demokra- ia párt és a Német Kommunista Párt szavazataival a kommunista Georg Leonliard-ot választották meg a városi képviselőtestület elnökévé. Az Ade- nauer-párti elnökjelölt a munkásosz* íály képviselőinek akcióegységével szemben csúfos vereséget szenve­dett. Földalatti német fasiszta szervezet működik Európában és Del-Ameri kában Berlin (MTI): A „Trouw” című keresztény irányzatú holland lap megírta, hogy a német fasiszták föld_ alatti szervezete ma már egész Nyu* gat-Európára és Dé'.Amerikára is ki­terjesztette tevékenységét. Ez a föld­alatti fasiszta mozgalom szervezte meg legutóbb hét holland fasiszta há. borús bűnös szökését a breda; fegy* házból. A lap azt írja. hogy a fasiszta tit­kos szervezet központja a Rajna vi­dékén működik. A szervezet összegyűjtötte a há­borúban elesett katonák személyi ok­mányait és ezek alapján hamis út­leveleket álfít ki a körözött fasiszta banditái- részére. Az Amszterdamban megje'enő .VoLfcskrani” arról számol be, hogy a földalatti náci szervezet vezetője Ramcke a néin-st fasiszta hadsereg ejtőernyős csapatainak volt tábor nolea. fz „I. G. Farben“ megkezdi a papalmócmtáltlioz szükséges foszfor nagybani e Hajítását Berlin (MTI): A Köln közelében lévő ..Knapsack-Grksenheim A. G.“ igazgatóság,a közölte, hogy az üzem. amely az ..I. G. Farben” helyébe lé­pett .csúcskonszern fiókválialata, a közeljövőben megkezdi a foszfor nagybani előállításét. Az amerikai imperialisták által Koreában alkalmazott napalm bőm* bákhoz nagymennyiségű foszforra van szükség. A gyár igazgatóságá­nak közlése újra megerősíti azokat a híreket, hogy Nyugat-Néme.tország vegyipara a nyugati megszálló hatal­mak tudtával és engedélyével tömeg- irtásra szolgáló hadieszközüket állít elő. Minisztertanácsi rendelet az ipari célokat szolgáló tömli- és színezést beszolgáltatásáról % FALIÚJSÁGÉ i ÁLLÍTÁS ÉS NÉPNÉV ELŐSZOBA A VII. kerületi pártbi- *oétsdrj htíromiermes fali- újságk’állítést rendezeti be a Rákóczi út 10. szám alatt. A termekben a ke­rület üzemeiből, hivatalai­ból összegyűjtött szemlél, tető faliújságokat, tanul­ságos karikatúrákat he­lyeztek el, melyek nagy segítséget adnak a kerület népnevelőinek. A fővárosi villamosvas­út 7-es ahipszervezeténrk „Villáin” újságja rendsze résen (hetenként) értékeli a tártok tabu eredményeit, hiány osság uit. Nem fukar­hodik a dicsérettel, de mgyanokkm keményen bí­rálja például Tóth László elv bír i'!}, mert hallgatagon ..végigüli“ a foglalkozáso­kat, rendszertelenül tanul s készületlenül jár el a politikai iskolára. Így az­után a hallgatók majdnem valamennyien pontosan megjelennek, s mivel a ..Villám” is figyelmezteti őket, igyekeznek gondo­san felkészülni az előadá­sokra. Igen sokan megállnak „ közlekedésügyi miniszté. rium karikatúra-táblái dőlt, ahol számtalan öt­letes rajz, bírálat, javaslat található. Ezekben a ka­rikatúrákban bátran ki­peUengérezik a hibákat Például szellemes képsor hívja fel a figyelmét a párttagoknak arra, hogy a bírálatot és az önbirálaiox nem a folyosón szokás elmondani. Itt találjuk a népnevelő szobát, melynek teljes anyagát a Vll!IS. körzet pártmunkásai gyűjtötték össze, már több, mint egy esztendeje segíti a körzet és a kerület népnevelői­nek felvilágosító munká­ját. A körzet pdttszerveze- te nagyrészt ennek kö­szönheti, hogy elnyerhet­te a koreai gyűjtésben és a második békekölcsön- jegyzésben legjobb ered­ményt elért kerületi alap- szervezetnek kitűzött ván­dorzászlót. A népnevelő­szoba ékessége az ,,Ezzel érvel)"“ album, amely ki­váló képekkel eleveníti meg a múltat, a jelent, nagyszerű jövőnket. Az al­bum mellett az asztalon számos folyóirats újság várja a népnevelőket. Es­ténként s munka után a termek, de különösen a népnevelöszoba megtelik vitatkozó népnevelőkkel, akik a kiállítás anyagá­ból tanulva felkészülnek a holnap harcaira. (Megjelent az ,<Esti Budapest‘ ‘január S-i számában) A bolgár fehér könyvből: Géppisztoly és kézigránát: a ti lóista „külpolitika“ eszközei A Bolgár Népköztársa­ság külügyminisztériuma nemrég Fehér Könyvben tatle közzé a jugoszláv kormánynak a Bulgur Nép- köztársasággal szemben el­lenséges és agresszív poli­tikájáról rendelkezésére álló dokumentumokat A Fehér Köny v megdöb­bentő bizonyítékokkal mu­tatja be, hogyan akarták Titoék Trajcso Kosztor. féle ügynökségük leihusi- ndldsdval megdönteni Bul­gáriában a népi hatalmat s Bulgáriát beolvasztani az imperialista zsoldban álló Tito Jugoszláviájába Trajcso Koszton így val­lott erről: ,,Yitg és a töb­bi jugoszláv vezető véle­ménye szerint Bulgáriának hetedik köztársaságként csatlakozni kell Jugoszlá­viához. Tito tervéből meg­értettem, hogy a iugoszlá- volt egyszerűen be akar­ják kebelezni Bulgáriát, hogy Így megkönnyítsék a Szovjetuniótól tudó elsza- látását és a nyugati álla­mok blokkjához való csat- ■okozását.“ Amikor a bolgár nép szétzúzta a Kosztov-ban- dát, Titoék politikai emig­ránsnak álcázva, Bulgáriá­ba csempészték Branko '/.vier,ic UDB ügynököl. Zvierac több feladatot ka­pott. Többek között meg­bízták azzal, hogy a bol­gár nép felszabadulási Un népén szervezzen bomba­merényletet a Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok vendégküldöttei, a Bolgár Kommunista Párt és az állam, vezetői ellen. Megbízója azt mondta ZvicracnnJ:.- „így egycsa- pással meg lehet semmisí- (eni a bolgár kormányt és a szovjet küldötteket. Eb­ből majd megérti a Szov­jetunió, hogy Bulgária fl. Szovjetunió eRansége“. Titoék mindent elkövet­tek, hogy Bulgáriába* megzavarják a békés épí­tő munkát. Becsempészték az országba Ászén Madov Milanov UÜB ügynököt és azzal bízták meg, hogy hajtson végre szabotázs- cselekményeket n bolgár nép tulajdonában lévő üzemekben. Milanov W50 augusztusiban bombame­rényletet szervezett a szó- fiai ,,Geo Milev“ nevű űzőmben. A robbanás kö­vetkeztében 11 balgái munkás vesztette életét- A könyv számos adattal bizonyítja, hogy a Bolgár Népköztársaság területén működő valamennyi tito- ista ügynököt közvetlenül Jugoszlávia szófiai követ­ségének diplomatái irányí­tották. A könyv még szá­mos tényt és eseményt so­rol fel. Elmorulja, hogyan rabolták el az UDB ügy­nökök a határ közeliben dolgozó békés bolgár pa­rasztokat, hogy átíati mó­don megkínozzák őket. Képeket is közöl a könyv. Ezeken a képeken puskák, géppisztolyok, ké­zigránátok láthatók. Aka­ratlanul is eszünJebe jut róluk a jugoszláv ember- rablók budapesti bűnpere. A bíróság asztalán nálunk is ott feküdtek az ember- rablók eszközei: az ame- 'íkai gyártmányú gép­pisztoly, a kézigránát és i ,,Made in USA“ jelzésű gumicsónak. Íme, ezek a titoiita ,kül­politika“ eszközei. Diplo. tmiafraklibg bújtatott ban­diták kezében amerikai géppisztoly: így törnek a titofasiszta banditák a bé­késen építő népek életére. A népi demokratikus országok népei azonban nem tévesztik szent elől a titoistdk gyalázatos provo­kációit. Visszavernek min­den kísérletet, amely bé­kés építő munkájuk meg- tóváriadra irányul. „Tiéd az ország, magadnak építed!6* Január 10-én öt éve, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt funkcionáriu- sainak harmadik országos értekezle­tén népünk szeretett, bölcs vezetője. Rákosi Mátyás elvtárs. nagy jelen* tőségű beszédet mondott. Ebben a beszédéb-m tudatára ébresztette or­szágunk dolgozóit: elérkeztünk ah­hoz a fordulathoz- amelyet leghiveb. ben ez a jelszó fejez ki: „Tiéd az or. szag, magadnak építed!” A magyar demokrácia sorozatos gyözeiméi”-röí számolt be beszédé" ben Rákosi elvtárs. Ezeket a soroza­tos győzelmeket a dicsőséges Szovjet Hadsereg diadala tette lehetővé, azért születhettem meg e győzelmek, mert a Magyar Kommunista Párt részese volt az államhatalomnak — és törhetetlen erővel vitte harcba a párt zászlajával a magyar dolgozók — a proletárok, dolgozó parasztok — ezreit, százezreit, akiknek zöme — amint Rákos; elvtárs az értekezleten e’hangzott zárszavában mondott., élelem és fizetés nélkül, rongyosan és életveszélyek között példátlan lel­kesedéssel fogott neki az újjáépítés­nek. S a lelkesedésnek hajtóereje volt: „...a munkásoknak az a meg győződévé, hogy maguknak építik az országot, az újgazdáknak az a tu­data, hogy végre kezükbe került az évszázadok óta áhított föld, az a tu­dat, hogy magunknak építjük az or. szagot.” „A sorozatos győzelmekben” — ott van mindaz a gazdasági győze­lem. amely hozzájárult demokráciánk politikai megerősödéséhez, s mindaz a politikai harc, amely elősegítette gazdasági téren a népi demokrácia megszilárdulását. Vegyük sorra csak a legfontosab­bakat: a földosztás. Ez volt az egyik legdöntőbb ténykedés, ami az addig nincstelen földnélküli dolaozó pa­rasztokat a párt mellé állította, ami* ve! megnyerte az új ország építése számára őket. S a pár! nemcsak ki­osztotta a földet, de meg is védte a visszaözönlő reakció által szoronga­tott szövetségesét. Kiadi-, a jelszót: ,, Földet vissza nem adunk!“ A töke elleni harc is megkezdő­dött: az államosításokkal az ipar jó­részét társadalmasították. Az ipar kulcspozíciói 1948 január 10-én már" már száz százalékig állami kézben vannak. A forint értékálló, jó pénz — hiába jósolták korai halálát a fia­tal magyar demokrácia „jóakarói”! A hároméves tervvel kezdetét vette a tervgazdálkodás Az alig ö“hóna­pos tervgazdálkodás — ,,már gazda­sági életünk minden területén meg­gyorsítja a termelést, gondoskodik a beruházások legmegfelelőbb elosz­tásáról és gazdasági életünk döntő erőit összefogva, sietteti hazánk talp. ráállítását“ — szögez; le Rákosi elv­társ. Az iparhoz hasonlóan, a mező- gazdaságban is érezteti már hatását a tervszerűség — a példátlan száraz, ság ellenére javult és egyenleteseb­bé vált az ellátás. Az államháztartás mérlege rendben van. s az 1947— -48* as előirányzat deficitmentes. A reakció, a tőke védelmezői el­leni harc is megkezdődött: harc a Független Kisgazdapártba tömörült, nyugatról visszaszivárgott, búvóhe­lyéről kimerészkedett reakció ellen: a Donáthok, Nagyferencek ellen, a Szociáldemokrata Párt munkásáruló vezetői ellen. Mindazok ellen, akik vissza akarták állítani a kapitaliz­must „jogaiba", mindazok ellen, akik minden eszközzel, alattomosan megbújva demagóg, álbaloldali frá­zisokkal. szabotázzsal akartá> meg­hiúsítani a párt munkáját, megakadá lyozni, hogy a dolgozók felépítsék új országukat. A Magyar Kommunista Párt har­colt. Következetesen, keményen A pártban, tömörültek a proletariátus, a dolgozó parasztság legöntudato. sabbjai. A párt köré tömörült ezer- ki’.encszáznegyvenhétben máraz ipari munkásság többsége s kezdett mö­géje felsorakozni a dolgozó paraszt­ság is. A Kommunista Párt lett az ország legnagyobb pártja, A magyar nép szeretett, hős barátja, a Szovjet­unió önzetlen segítsége, támogatása mellett puszta létével is meqfé* sezte a külső és belső reakció pusz­tító törekvéseit. Öriáai erőforrása volt .országunknak a kommunista és munkáspártok irodájának megalaku_ lása is 1947'ben. S a dolgozók mindjobban kezdték ós kezdik felismerni mit jelent az. hogy a magunk gazdái vagyunk, bogy a szocializmus* építjük, hogy a magunk boldog jövőjéért munkálko­dunk. Bizonyítják ezt s hároméves terv határidő előtti befejezése, öt­éves tervünk — béketervünk — al­kotásai: Sztálinváros, — a Sztálin, városi önműködő vasmű óriás, a budapesti földalatti gyorsvasút épít­kezései, a November 7 Erőmű, a diós. győri nagykohó, a bányászok mind eredményesebb széncsatái, munka" hőstettei, — a tiszaiöki vízierőmű mindjobban kiteljesedő gátrendsze­re, az egyre nagyobb területen dol­gozó traktorok, a mezőgazdaság ..vas hadoszlopai”, a most már több. mint ötezer termelőszövetkezetben és csoportban dolgozó és a mezőgazda- sági munka területén mind nagyobb termelékenységet elérő parasztok új élete. Az egész dolgozó nép alkotóerejét gyűjti egybe s irányítja a munkás, egység megtestesítője a Magyar Dol­gozók- Pártja. A párt erejével lelep" Űztük az áruló jobboldali szociálde­mokrata vezetőket, Mindszentyéket, Rákosi elvtárs éber szeme meglátta Rajkban az országvesztő árulót — a a Tito-banditák ereje megtört az országépitö nép erején. A tanácsok megalakulásával közvetlenül vesz részt az állam vezetésében a dolgo­zó nép. A tanácstagok száma két­százezer, de sokszorosára tehető azO). száma akik — mint aktívák, vagy akár csak javaslcitevök — az államhatalom közvetlen részesei. „Népi demokráciánk gazdasági és politikai megerősödésével párhuza­mosan nőtt nemzetközi tekintélye“ — állapítja meg Rákosi elvtárs, az MDP pártfőiskoláján 1952. febr. 29-én el­mondott előadásában. A kölcsönös barátsági szerződések még szorosabb ra vonják kapcsolatainkat barátaink­kal, elsősorhan a nagy Szovjetunió­val, ,.A magyar demokrácia megerő­södése modern történelmünk folya­mán először nyújt módot arra, hogy a szomszéd népekkel gyűlölködés és acsarkodás nélkül, testvéri barátság, ban éljünk és kölcsönösen segítsük egymást a béke megőrzésében s a háborúütötte sebek gyógyításában” — mondta Rákosi elvtárs’ 1948 janu* ár 10-én. S a móddal, lehetőséggel él. ünk. A sztálini nemzetiségi politika vezet bennünket is, a dunamenti né­pi demokráciák családjába, vezeti a nagy népi Kínát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a Né­met Demokratikus Köztársaságot a proletámemzetköziség útján. Össze­fűz barátainkkal minden politikai, gazdasági sikerünk, egyre teljeseb* ben kibontakozó kultúrforradalmunk. A kapitalista körülmények közt élő. vagy gyarmati függőségben síny­lődő országok munkássága rokon- szonvvel. vágyakozással, figyelem­mé; kíséri fejlődésünket. Elnyomóik, kizsákraányolóik — az imperialista kormányok, s azok kiszolgálók a Walj Street talpnyal ói fogcsikorgató dühvei kénytelenek tudomásulvenni eredményeinket. Soha nem szűnő éberséggel kel] őrködnünk eredmé­nyeinken. Fokoznunk kell munkaié, gyelmünket, munkasíkereinket — védenünk függetlenségünket. Nagy nemzet; egységfrontba tömörülve, po­litikai. gazdasági és kulturális téren egyaránt végre kell hajtanunk öt* éves tervünket, erősítenünk népgaz­daságunkat, méltónak kell lennünk arra, hogy Sztálin elvtárs bennünket is „rohambrigádként" említett Igaz; gazdái akarunk maradni és m\ra- dunk is országuniuiak. A Szovjetunió val. a kommunizmust épitő dicső országgal s a testvéri népi demo­kráciákkal eltéphetetlen barátságban, pártunk s annak élén a mi szeretett Rákosi elvtársunk vezetésével, akar. juk tovább építeni országunkban a szocializmust Meg e‘en? Rákosi Mátyás e!vtársnak az országgyűlésen elhangzóit beszámolója ,A kül. és belpolitikai helyzet és feladataink“ ciminel „ Szikra kiadá­sában megjelent Rákosi Mátyás elv­társnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének az or szággyűlés 1952. december 15.1 ülé­sén elhangzott beszámolója füzet­alakban. ♦ A Szikra adta ki a „Vita irodal­munk helyzetéről” című kötelet, mely az MDP központ, előadói iroda kultúr­politikai munkaközössége által 1952. szeptemberében és októberében meg* rendezett vita jegyzőkönyve alapján i készült A könyv teljes egészében | közli Gimes Miklós vitaindító tézi­seit és Révai Józisef zárszavát va­lamint rövidített formában a hozzá, szólásokat. Február 13. és április 4. Hízót] rendezik meg a szovjet iilm ünnepét „Szovjet filmmel a békéért, a szo­cializmusért" — ezzel a jelszóval in. dúl meg februárban a szovjet film ünnepe. Ezévben Budapesten február 13-án. vidéken február 18*án kez­dődnek meg az ünnepségek, melyek április 4-ig, felszabadulásunk ünne­péig tartanak. A szovjet film ünne. pe keretében bemutatásra kerülnek a szovjet filmművészet legújabb ki­váló a.kotásai. köztük a ,,Feledhetett &n 1919” című film. valamint több zenei, ifjúsági, mese. és bábfilm. A szovjet film ünnepével egyidöben új magyar filmeket la bemutatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents