Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-09 / 7. szám
Ö DUNÁNTÚLI r NAPLÓ ViLÁO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Mind nagyobb méreteket ölt a harc Henri Martin kiszabadításáért. (2. o.) — Hírek Tito Jugoszláviájából. (2 o.) — A jövő expressze. (2. o.) Széchenyi-akna pártalapszerve- zetel adjanak nagyobb segítséget a szépen fejlődő DISZ- szervezetnek. (3. p.) — Pécsett eddig 55 pártszervezetben osztották ki az új párttagsági könyveket. (3. o.) — Beszámoló a seliyei járás körzeti kultúrversenyéröl. (4. o) — Hozzászólás a „Baranya megye egészségügyi problémái" című cikkhez. (4. o.) DP BAR ANYA MEGYEI PÄ RTBI 2 O TTJ ÁGÁN A K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM AKA 50 FILLÉR PÉNTEK, t#53 JANUÁR 9 Csapjunk le a kenyérellátásunkat megzavaró ellenségre Pártunk éra kormányzatnak egy évvel ezelőtt, 1961 december elsejei határozatot hozott a jegyrendszei megszüntetéséről, a mezőgazdasági termékek szaibadforga.l máról. Egész dolgozó népünk — városokban és falvakon egyaránt — felszabadult örömmel vette tudomásul a határozatot és a december elseje után fellendült in unkákészség, a termelés ugrásszerű növekedése, a gépek és * fogyasztási cikkek meggyorsult előállítása még ennél az örömnél is nagyszerűbb bizonyítéka volt: milyen egyhangú helyesléssel, milyen lelkesedéssel fogadta-népünk a kormány- határozatot. Rákosi elvtárs 1902 december 15- on az országgyűlésen is beszélt erről a határozatról. „Mi tavaly december elsején megszüntettük a jetrv- rtm-dszert — mondotta — és hely'fe- al.ítottuk a mezőgazdasági termékek szabad forgalmát. Ez a rendszabály helyes volt -és sikerének jó kihatásai úgy gazdasági, mint politikai téren megmutatkoztak. Nem is kívánunk ezen a jövőben sem változtatná" Nagy vezetőnket és tanítónkat, pártunkat egy emberként követő dolgozó népünk sem kívánja vissza a jegyrendszert, a vele kapcsolatos Ihketéaéat, az a.pró, könnyen vesző jegyek kezelését, ollózását. Vannak azonban még olyanok is ebben az országban, akik vissz aki vannak a jegyrendszert a dolgozó népnek, akik tét szeretnék, ha a dolgozók, felosé- ,ue, „ gyermekeik ismét sorbanállás- sa! tousftk szabadidejüket), pihenőnapjukat vagy — és ez számukra a og.enyegesebb — munkaidejük eg.v- rcszet is. Vannak, akik szeretnek, hogy a dolgozók, ismét a ráérők, he- rék, más zsírján élő-ködők összehalmozott, jóé lőre felvásárolt árucikkeit vegyék meg — természetesen jóval a rendes bolti ár fölött. Ezek a sötétben bujkáló elemek, a szabotáló kulákok. a szoei-áldemokrá- ci-a ügynökei most. a határozat után egy évvel, egy aszályos, faggyal terhelt gazdasági év után lehetőséget ■attak abban, hogy szándékaikat valóra vált-sák és megindították aknamunká- 'yukat. a kenyér frontján. Nézzük, mi történt, Pécs városában. A kenyér- kyárak, sütödék a-nnyi kenyeret sütnek januárban is. mint decemberben. Vi*gy novemberben. Annyi -fenyőre! *n.inek üzemeink csak Pécs városa számára, hogy minden pécsi lakosra (beleértve az anyatejen élő maszüle- csecsemőket is) fél kilogramm Kenyér jut naponta. Ez a mennyiség "oven több, mint elég.- A kenyér mégis „kevés", a kenyérüzletek előtt már szervezik „ügyes" kezek a sorbaállást és az ellenség — mely ezt nz egész akciót kifundilta — dema- . f , anS°n uszít népi demokráciánk- n dolgozók állama, sőt nemegyszer a Szovjetunió ellen is, amelynek köszönhetjük, hogy a nehéz, aszályos ev következményeit nem kell éhség- ^eh nélktllöziéssel megfizetnünk. vásárolnak felesen kényért. Mondanunk sem kell, hogy első- ioir a hegyüjtéat szabotáló, a liszt . feketézni akaró kulák az, aki ind a városban, mind a falun az el- í eo.rokban vásárol fel kenyeret — ■enyeret nem is káló, de tízkílószám. H,lr® használja fel a sok kenyeret? -sosorban is arra, hogy segítségéve! artalékolja lisz«,készletét,, vsgy borii h:i/r<!n eladja a. lisztet olyanoknak- „L*" , óppen őmiatta — már kenyér. Vagy hány olvan GvöÍ akaf,1,, fa!un- mint Molnár öt mT/ v'i*hnyi lakos, aki kereken val é » kenyeret etetett fel disznóinak uSvLtakarmányt a kenyér árátézlett városi "h.1* adt,a.e1- De a lí>v'i- le a falusi 1 mrzsoázia sem marad Kolben Györ^?*4 5uli!?“éR möSött- reszelővágó havi m* _^IZ,sákmányoló érkezési lisztet <■ 1klloSrajwn szelesen eng^ly8WÄ.fetermó- edziéaéhez. Tegnap délután téri hentesüzlet előtt Ueo-va ncJ. 'iia asszony volóságo-s ribiili/o 1(i(isebb hogy két gyermekének akar vonni kenyeret, engedi ék hl* előre. Kiderült, hogy Se^rn JóS horthyista beszerző alhadnagy, Poíöfi utca 58. alatt lakó özvegyének nemhogy két, de egyetlen gyermeke sem várja otthon a kenyeret, viszont neki és bét — vele egy háztartásban élő — lakójának- több, mint két mázsa lisztje van — „raktáron". És ilyen példákat még lehetne sorolni, bizonyítva, hogy az osztályellenség, mint sarokbaszorított patkány, kétségbeesett harapásokkal kísérletezik. De vájjon csak az ellenség vásárol-e tömegével kenyeret? Nem, nemcsak az ellenség, hanem néhány megtévesztett, egyébként becsületes dolgozó is követi a >.jó- példát". A szent- egáti állami gazdaságból pillául a csütörtöki napon egy egész karaván jött be Pécsre — kenyeret vásárolni. Varga Györgyné, Kreizler Jánosáé és Horváth Imréné egy-egy 'nagy bugyorral, zsákkal cipelték a kenyeret, hárman közel húsz kilót. Beszéltek arról, hogy otthon nincs kenyerük, hogy nem étkeznek az állami gazdaságban és nekik a legnehezebb: Pécsre ks.ll még a kenyérért is iá.r- niok. Nem kellett sok utánérdeklődés hogy kiderüljön: Varga Gvörgvné hét személyre jú'iiu-s 16-án és október 8-án ö®szesen 740 kilogramm búzafejadagot vett fel, Horváth Imre ugyanebben az időben összesen 850 kilogramm kenyérgabonát kapott. Ez a mennyiség (kilenctagú családot számítva is) bőven elegendő Ho*vátbék- nak, hiszen hal hónapra elosztva ezt a mennyiséget. 5.3 kilogram gabo-na jut a családnak egy napra. De ezen túlmenően a Horváth család négy tagja az állami gazdaság üzemi konyháján átkozik, kenyerei i-:‘ kap. Miiért kell ezeknek az embereknek akkor Pécsre járniok kenyérért? Vagy azért, mert olfekeiézték fejadagjukat és most a dolgozók elő! vásárolják fel a kenyeret, vagv azért, mert ..spórolni"' akarnak a járandósággal és nem gondolnak arra. hánv városi és hány falusi dolgozót rövidítenek meg méltatlan fe!vásá.rlá*V!.:k- kal. Hogyan tűrhetik a becsületes dolgozók a kulákok. ellenséges . elemek kártevő munkáját? Hogyan tűrhetik kommunistáink, hogy még becsülete# dolgozók, volt cselédek, jól dolgozó középparasztok, munikásfeleségek is beleesnek az ellenség uszályába és nemcsak tűrik, hagyják orruk előtt mértéktelenül felvásárolni a kenyeret, nemcsak elhallgatják a demokrácia- ellenes uszítást, hanem maguk >« beállnak a sorba és „míg van veszek" jelszóval szaporítják a felvásárlók számát. Jakobovics Béla elvtárs, «za- lántai tudósítónk hívott fel benntin- két telefonon a napokban és panaszkodott, hogy neki nem jut kenyér, mert az ellátottak, a gabona- és liszt- tartalékkal rendelkezők felvásárolják az ellátatlanok elől. Vájjon miért panaszkodott Jakobovics elvtársi? Miért nem néz utána a többi kommunistával, becsületes pártonkívüüvel együtt, hogy ki az, aki feleslegesen vásárol, ki az, akj mások terhére „takarékoskodik" búzájával, lisztje, vei és többszörösét vásárolja vissza annak kenyér formájában, mint amit beadási kötelessége fejében a tor- ményraktárba vitt. Miért nem ez.égve. nítik meg, leplezik le ezeket az elemeket a szalumat és más községbeli kommunisták, hiszen nyilvánvaló, hogy kalikóktól vagy uszályukba került emberekről van szó. De a kommunisták kötelessége nemcsak az éberség, nemcsak a. halmozók leleplezése, a megitévédték figyámeztetése, hanem a példamuta- tás, elsősorban a pó’damuPUás is. Az a kommunista, aki sortáll, aki nem emeli fel szavát a sortállás ellen, az nem is agitálhat a kenyérhalimo- zók, fe!ete.tflk ellen. Ki adna szavukra? Ki hinne nekik? De azoknak a kommunistáknak súlyos a szavuk, eredményes a fellépésük — és ilyenekből áll a úti pártunk — akik sa ját példájukkal, példamutató magatartásukkal agitálnak elsősorban! ’ De elegendö-o ha csak a kommunisták veszik fel az ellenség új-abb manővere ellen a harcot? Nem, nem elégséges, Minden egyes munkásnak, parasztnak, értelmiséginek fel kell emelnie a szavát a kenyér biztosítása érdekében, «minden becsületes MI Ú.JSÁG BARANYÁBAN? Bővül a pécsi telefonközpont „Szerencsés a péosi posta" cftnű .cikkünkre válaszolt a pécsi postaigazgatóság és- tájékoztatást adlak, hogy milyen javulás :várható rövid időn belül a pécsi telefonhálózatban. A felszabadulás után a domibadön- tött városokkal- együtt elpusztult a telefonhálózat is és elsősorban ezeknek kijavítása volt az első feladat. Az újjáépítés megkezdésével, az öt* éves terv ideje alatt új létesítményeink, mint Sztá'.inváros, Komló. Inota városok telefonhálózatát kellett meg építeni.' Ugyanebben az időben létesült a so-kezer faiutelefon és így nem csoda, de nem is hanyagság, hogy „csak” most kerül sorra a pécsi te- .efonközpon-t kibővítése. Az eddigi nehézségeken is segített a posta, amely, h-ogy csökkentse a központ terhelését és többek között saját háziköz,pontot, a klinikákkal közvetlen összekötteteést létesített. Ezek az intézkedések azonban csak részben segítettek, mert olyan mértékben megnőve ke dett a pécsi tele* fonhálózat igénybevétele, hogy annak mértékét már csak a felszabadulás előtti országos adatokkal lehet összehasonlítani. így a felszabadulás előtt 1938—39-ben egész Magyarország évi te'.efonamper-fogyasztása nem volt magasabb, mint jelenleg a pécsi telefonlcözéponté évi átlagban. A telefonálással előforduló sok bosszúság, időtöltés, rövidesen megszűnik, inert már. szelik $z új gépekhez szükség.« vezetékekét, az alapzatot és az állványt. Még mintegy fél évre lesz szükség, hogy az új gépeket munkábaállítsák, és . a múlté legyon a búgó hangra való hosszú várás. Addig is, míg a néhány hónap eltelik, meg lehet javítani a telefon használatát. Mindenekelőtt a beszélgetések időtartamát kell csökkenteni és csak a legszükségesebb eset* ben kell használni a telefont. Ha ennek érvényt szereznek, minden vál a latnál, hivatalnál, és a vezetőik nem engedik meg, hogy minden semmiségén félórás telefonbeszélgetéseket folytassanak egy;®ek, mert átalányban fizetik a telefondíjat a központ kibővítéséig is az eddiginél sokkal jobb lesz a pécsi telefon. Felavatták a siklósi járási kuitúrotthont Az 1952-es év utolsó napja nagy eseményt hozott a siklósi járás dolgozóinak. Ezen a napon avatták fel a járás kultúrházát, volt Pelikán vendéglő átalakított épületében. Az a hely, ahol a múlt rendszerben a kupecek. Kizsákmányolok dorbézol- talc,, ma a szocialista kultúra céljait szolgálja. A népművelési minisztérium több. mint százezer forintos költségvetési kerettel építette újjá járásunk kultúr* otthonát A földszinti termekben olvasó és könyvtárhelyiséget rendezünk be, az előadóterem bővítésére pedig az emeleten százférőheiyes erkélyt építettünk. Az emeleti szobák a különböző szakkörök céljait szolgálják. Egész Siklós népe készült az avatásra. Ezen a napon kicsinek is bizonyult az új kultúrház. Egy hiányos* aág volt osupán: az avatóbeszédet a megyei tanács népművelési osztálya,, kiküldöttének kellett volna tartani este hét órakor (az avatás időpontját magúik állapították meg és maguk vállalták az avatóbeszédet), ennek ellenére a megyei tanács népmú. velési osztályától senki sem kép vb seitettg magát. Az előbb említett hiú* hazafinak segítenie k-íl, hogy a sa- rokfoaszorítoft ellenség a megfelelő hglyre kerüljön. Különösen dolgozó parasztságunkra várnak nagy feladatok, A dolgozó paraszt úgy vet, úgy arat, mint aki életet teremt. A mi népünk úgy nevezi a búzáit, a kenyeret: ólet. Hát tűrhetjük-e- hogy ez az élet, gyermekeink kenyere, erőt adó táplálékunk a kulák disznajának gyomrába kerüljön?! Tűrhet jijk- e, hogy az élet a munkások és panyosság ellenére a járási kultúrház avatása szépen folyt le. Az ünnepi beszédet a járási tanács elnökhelyettese tartotta. Elmondotta, hogy kormán yzafunk milyen sokat tesz dolgozó népünk kultúrájának emelése érdekében. ígéretet tett a járási tanács végrehajtóbizottsága nevében, hogy a kultúrotthon mindig a szocialista kultúrát sugározza majd. A sík* lóisi járás dolgozói nevében pedig azt ígérte, hogy pártunp és kormányzatunk ajándékát az állam iránti kötelezettség még jobb teljesítésével háláljuk meg. Az avatóbeszéd után kuHúrmüspr következett, melyan a siklósi Kisipari Szövetkezet kultúrcsoportja szerepelt nagy sikerrel. Az általános iskola le anyut törölt alig akarta a kö zönség leengedni a színpadról művészi táncuk után, A műsor után a kultúrotthon vendégei a szilveszter* estét jó hangulatban folytatták és vidáman köszöntötték az újévet. Kapitány Sándor járási tanács oktatási, népművelési csoportvezető. Nő az érdeklődés a Kodály-hangverse. nyék iránt A január 11—12-én sorrak erűié nagyszabású Kodály-hangversenyek iránt' országszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Az érdeklődés egyik kifejezője hogy a Magyar Rádió a hangversenyekről helyezi«- felvételt készít későbbi adásai számára. Kodály Zoltán a város vendégeként szombaton érkezik Pécsre és részt vés z minden hangversenyen. Az országos zenei élet budapesti és vi* déki kiválóságai egymás után jelentik be a hangversenyeken való részvételüket. Épül, szépül Baranya Az elmúlt évben jelentős létesítmények épültök a megyében, amelyeknek építésénél a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva, jelentős összegeken takarított meg a fa.u dolgozó népe. Megyénk 25 községében épült a műit évben kultúrotthon, és a 25 Község apraja*nagyja találja meg bennük a szórakozási, tanu-ási lehetőséget. Ezek h kuitúrotthonok nagy. rész, a társadalmi munka segítségével jöttek létre és a kuitúrotthont kapott községben alig volt olyan dolgozó, aki néhány téglával, néhány láda habarccsal vagy éppen bontási anyagból származó épitő- anyagagl ne járult volna hozzá az új létesi.mónyhez. A lelkes munka többszer megtakarított forintban is megmutatkozik. Így Aranyosgadány* ban 120 ezer, Dravasztárán UK) eztr, Mecseknúdasdon 60 ezer forint érté- i-.ú társadalmi munkát adtak a dolgozó parasztok. Állandó mozit az elmúlt évben 4 község kapott, amelynek építésénél 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a községek dolgozói. Ujabo 12 község kapott han- gosbeszélöt és Itt már nem a kisbíró dobolja ki a híreket. Tizenhat községben létesült járda, amelynek épí* iése során csak Nagypetexd községben 15 ezer forintot takarítottak meg a dolgozók társadalmi munkával. Fa- zekasbodán 20 ezer forint megtakarítást jelentett a közös összefogás, amelynek értéke a járdát kapott 16 községben összesen 130 ezer forintra eme.kedett. Játszót6r épiiit megyénk két községében és Pécs-Gyárvároson. Az utóbbinál 15 ezer forintot takarírosztok izma helyett a kulákot. az osztályelleneéget erősítse?! Tűrhetjük-e, hogy az életet a mi Kzabgd országunkban, a nép országában az ólet ellenségei/ a háborús utóítók ügynökei, Tito bérencéi vásárolják fel'?! Az ellenség munkája természetesen eredménytelen marad. Törekvése sikertelen. hl ezen ellátásunk tervszerű, bőséges, hónapról-hónapra kenyérben is biztosított. Az ellenség legfeljebb iottak meg a társadalmi munka nyi" mán. Néhány példa ez csak, amely mutatja, hogy közös összefogással, megtakarítással, hogyan építhetjük, szépíthetjük megyénket. (Berdmyi JÓTsel) Emelkedett a születések száma Ha a pécsi szülészeti klinika születési statisztikáját lapozgatjuk, az ott látható számokból is a jelenben való bízás és a jövőbe vetett biztos hit tükröződik. Ez úgy mutatkozik meg, hogy 1952-ben 25Q*net több szülés volt, mint 1951-ben. Az újabb statisztikai adatokat január elsején három lány és két fiú születése nyitotta meg, Uj kultúrotthonukban búcsúztatták az ó évet a sósvertikeiek Sósvertike község lakói nagy ünnepre ébredtek 1952 december ál-én, mert ezen a napon avatták új kul* túrotthonukat. Az alig egy-két évvel ezelőtt még sötétségben botorkáló, dolgozó parasztok, akik az elmúlt évben kaptak villanyt, hangos, híradót, most az új kuitúrotthont Is telkes, nagy ünnepség keretében ké* szültek avatni. Ezen az ünnepen sok környékbeli dolgozó is rósz tvett és együtt örült Sósvertike község dolgozó népével. A megnyitón Varga Kálmán VB-el- nök eivtárs a falu nevében köszö. ne tét mondott pártunknak és népköztársaságunknak a. falu eddigi fei* lódéséért. a művelődés, kulturált fejlődés újabb lehetőségeiért. A kultúrotthon avatásra dl cséretreméltó módon készült a helyi DlSZ-szerve- zet és a drávasztárai határőrség jó- néhány tagja, akik fáradságot ' nem ismerve dolgoztak éjt nappaliá téve e szép nap előkészítésépek érdekében. A határőrség és a helyi DlSZ'szer- veiet ugyanis a „Tűzkeresztség" c. színmű betanulásával készült a ku!. túrotthon felavatására. A színjátszók megérdemelték az aratott sikert, ntMtt minden egyes szereplő átélte alakítását a színpadon. Az előadás után a község dolgozó népe egyhangúan fogadta még Varga Kálmán VB-el- nökkel. hogy a jövőben még nagyobb igyekezettel tesznek eleget kötelezettségűknek, és még hűsége* sebben követik pártunkat és nagy vezérét, Rákosi elvtársat. Az avatási ünnepség után örömmel, gondtalanul szórakozott a köz- aég lakossága és vidáman búcsúzott az ó-évtöl, Kisgyőrl Ferenc népművelési előadó, Sellye. Mi található az országúton? A vas- és fémgyűjtésnek lassan két hónapja vége lett, azonban az ivóndrádai országúton és a községben is nagyobb mennyiségű hulla* dókanyag fekszik, ami még most sem került elszállításra, A község köze. pén_ a kdesiúton egy összetörött kerekű vetőgép van, melyet egy kis akarattal fedél alá lehetne huzatni. Sárok község felé vezető úttesten, Ivándárda község faluszélén ugyancsak több mázsa Vashulladék fekszik osupán csak azért, mert még „nem tudták” elszállítani. Ha nincs fuvaros, akkor miért rakták ki a szabadba a hulladékanyagot, az országút szélére?! Helyes lenne, ha tanács ve* zetői gondoskodnának elszállításáról. múló zavart, nehézséget okozhat, ha a kommunisták, a dolgozók tűrik munkájukat. De türhetjük-e? Nem.’ nem tűrhetjük! A kommuntefák fó- gyelmezetteeige, ébersége egész dolgozó népünk ereje, népi rendőrségünk tfe bíróságunk aoélos ökle csap le mindazokra, akik az életre, a kenyérre törnek és zavarni akarják munkánkat, ellátásunkat, szépülő életünkön
