Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 4. szám

H85ä JANUAR fi napló a PART ÉS PAR I ÉPÍTÉS ♦ Az Istváo*aküui DISZ és szakszervezet ne a versenyt, tartsa elsőrendű feladatának. minél több fekete szenet adjanak hagyja elaludni44 hogy a bányászok a hazának Rákosi elvtárs az országgyűlésen mondott beszédében arról is szóit, hogy üz I95:i"as íervévbon iparunk termelését 16 százalékkal akarjuk megemelni.-.innak a célkitűzéseinknek meg­felelően, hogy elsősorban az alap­anyagok termelését átíveljük, a -zen, a nyersvus ... A szén lermc- • é.sét 4,H millió tonnával akar­juk megemelni““ *— mondotta. A. bányászatunk előtt álló felada­tok egyben azt' is 'mutálják, bogy pártbizottságaink, pártszervezetein*- n<“k jobb munkát kell végezni. Jobban feli segíteni a lömegszervezelek munka ál is, hogy a dolgozók között végzett politikai nevelő munkájukkal, hozzú- segilséüt az országot a nagyobb cred- nvényok eléréséhez. •<A szenek kilziil legjobban a kokszolható fekete szén teenielc- •sét fejlesztjük.'“ Rákosi elvtárs szav-, a pécsvidéki bányászokhoz ;s -zől István-aknaiak hoz is, akik eddig szép eredménye" két értek el. mert a dolgozók, élű. kön a kommunistákkal valutaváltót t'fk Rákosi elvtársnak tett fogadal­mukat. ,Az új esztendő kezdetén azonban •v.&szaesés mutatkozik István-aknán a tMpi tervek telje-ítéáfc'bvn. Január másodikon István-akna napi eiőiránv" 7-atá.t 86.9 százaiékrn teijeíítette Va­lamivel jobb volt az eredmény bur- Piadikán, amikor 92.2. száza ékos tervi cl jesítósf, ért el az akna. Ez az eme kedö szám is azt mutatja, hogy van lendület a bányászainkban, csak ezt a lendületet tovább kell fokoz­ni. • Ha valaki végigmegy a felolvasó­teremben. megláthatja, -hogy nincs rendben a verseny nyilvánossága. A szakszervezet szép állványt áUittaiott fel: ,,Ki áll közelebb . a tervteljeailés feletti 30.000 tonnához’ Most is láthatók n százalékokat jcl- táb.ácskák. de neveket sehol nem .a ,ni- “Mj, lehet hát a . bányászaink" J, * ta.án nem dolgoznák? De igen. 0“ ma is szorgalmason termelik a sz°nkt. íriár; tudják, hogy szüksége van rá az országnak, -A hiba ott van, hogy a szakszervezet nem cserélte föl a feliratot, hogy: harc­ban a napi tervek teljesítéséért és ebben a munkában a következő eiv« társak járnak élen': — Nevek n:nc-c_ nők. mert a szakszervezet megfeledkezett a jól teljesítő bányászokról. Volt más jó kezdeményezése is a szakszó rvezetn :k. Ma Is megtalálha­tó a rajzos felirat: ..A bumlizók az imperia irfták szekértolói.“ Egy cédula is ott díszeleg; ez áll rajta: „Maj- i inger János 5 btnnli.11 Azóta nem kerüllek ú abb miiszaknuilaszlók a táblára. Aki nem ismeri a helyzetet, meg" .nyugodva menne tovább abba.n a 'udaiban. hogv megszűnteik~az igazo­latlan műszakmulasztások. Ez még sajnos, nőm valóság. Január máso­dikén 56 igazolatlan távolmaradás volt. Hányadikán 52-ro csökkent ez a szám. Az bizonyos, hogy akadnak bo:egek is a mulasztók között, de a többségében mégis csak azok van­nak. akik igazolatlanul mulasztanak Ez. lenek a neveli szeretnék olvasni a becsületesen dolgozó bányászok. De mást is. szeretnének, hiszen er­ről beszélt az OB irodában Schleier Ferenc vájár is. a Háromszéki fej" tési csapat egyik tagja, akinek no­vemberben 152 százalékos átlagleljc- sítménye volt. Azóta sem tudja, mennyit teljesít, nv.rt nine- értékel­ve-. pedig, mint mondotta: .Szeretném én is olvasni a nevemet.” A verseny jó ny't'ván ’S-ága ser­kentőleg hat minden bányászra és en­nek hiz'losílása Juntos feladat, de emellett nem hanyagolható el a legfonto­sabb, hogy a szakszervezet bizal­mijai politikai felvilágosító mun­kával megmagyarázzák a több­termelés fontosságát. Ehelve-lt az történik, hogy álig folyik politika: felvilág' siló munka. Az lör- téniik, hogy még ma is több olyan szakszervezeti bizalmivá., ta átkozunk, mint Rózsa József, Nagy Zoltán, Pus­kás Károly. Grózs V'ajos és még né- liánvirp. :tk*k lepTö'bb í ' ndatijak a íag.-ági bélyegek beragasztását tc.kin- !:.k. Kanál többet nem tcszui-k, nem követik Kelemen József és a többi i-il dolgozó szakszervezeti bizalmi példáját, akik po.-itikaj felvi ágosító munkát végeznek a többtermelés ér­dekében a bányászok közölt. A MIS/ tagok, akik már -eddig is megmutatták, hogy kemény harcosok, most .szintén „pihennek“', de nem a termelő munkában, ha­nem a szervezeti életben. Farkas György vájár ma is köz. 1 jár a 130 százalékhoz, rle*ö is többet tud­na teljesíteni, lm foglalkoznának ve e ha szervezeti életét élne. Így v-ujn.ak a többiek is. A pártbizottság és j\Z alapszervezetek nem tették meg a.z.t, amit pártunk elvár tőlük, hogy áldan­dó segítői, támogatói legyenek a DfSZ-nek. „Számos pártszervezet hely te'’énül értelmezi a DlSZ-szervezetck vezet csévél járó feladatokat­FgvszO­ru-en kiadj:' tk a DISZ számára a m,vg­bízat; ást. 'd e egv id ej flieg nem i adják meg a DlSZ-nrk a szükséges támoga­lás! és SC2 ítsi;ge: a megadott f cl a «lil­tok e !v(';2ZÓ séhez.“ Farkas M:,li ái y p’;v­1 á rs megái ’.apítása tejes mé rt ékben rá: LU : az [stván-akndi paris zervc; ■­tftk re, . ahol hosszú hónapok'n kere.sz­tűi hagyták az elvtársak, hogy a l)IS/-!agt:-k vezetőség nélkül marad­janak. Islván-ahán is soH olyan fiatal van, mint Lukács János Ah vájár, aki Benikö Imrével együtt azon gondol­kodnak, hogyan kelten? egy DlSZ- fejtési munkacsapatot megszervezni. Ez is azt mutatja, hogy a DISZ fia­talokban megvan az alkotó kezdemé­nyezés, n törekvés, hogy több szenei adjanak a hazának. Az István-aknai kommunistáknak feladatuk, hogy az ünnepi taggyűlés- r • való készülésükben segítsék n .tö­mé gszervezetek munkáját, ho-gv azok szervező és felvilágosító mimikája nyomán több fekete szene' adhassa­nak az orszá-inak fiel cink nyomában Ne lűr;ék a bizonytalan véleményezési, az újítósok kálváriáját a Porcé angyórban Levelet kapo11 sz:rkesz!öségünk a lőre®.ángyár egyik dolgozó játó-. ataa.ybi-n az megírta, hegy a? üzem- nem úgy kezelik az ú/ításokut. mini ahogy az jelentőségéhez mét- ten megérdemelné. A levélírónak ez- a megállapításával egyetértünk., mert bár a Porcelángyárnak Igen uk iv, szorga'ma- újítási nngbizott ja van. — mégsem ér el ezen a terü v- kívánt eredményt. Ennek az oka Pedig nem az újítási megbízott műn- kajában, hanem ' abbgn keresendő, 'pgy az üzem műszaki vezetői, de Esősorban Richter Vladimír elvtárs. a gyár főmérnöke, nem nyuitanqk Munkájához megfelelő segítséget Ezenkívül nerh támogaija megfe'elő" "n Sem. a párt sém a szakszervezet ^ doljro/óU közt igen sok. lolkes újító van O-y ahok. mim Holub Győz öné. a ússza malom keveröje. aki nemrég . forintot kapott újításáén vagy mtu- V ever ka Ferenc, aki a' újito- 3«B«om megszületése ou> mintegy ■ 40 újítást adott már be az üzem­en és újításaival annyira sisc-áLi , 07'ni teljesítményét, hogy ma mnovis■ a U-t;. Legutóbb az égető ke mríncék mélyítésére adót: be egy jdyas.atot s azonnal kisér'eiezni la ’ Mivel 0Jcult, már a többször, •Ö^il2*“ta'a 0n' kogy a ofúszaki veze- ( az. ő részlegénél KVaus-z Brúnó ,e.ugatja véleménynyilvánítást kfsí'sriy <6sö,n korúi sor aZ újítás ki* Mserte "ze-ére - ö maga kezdett kához, K őz ben hibát is követe’? ^ítoMn « kepicncéne! mecfia* tesen r, fotar?ó oszlopot Te-rmésze- őssé t^f11 ncm lolle' CEfif>ón 'öl fele luez són í11' meri Erausz Brúnó Ku- tésére S;r,'Ei‘Vh' megbízó;, sürge" — Élőbb 7 .• 'f6tff°rmán vá aszó.- rét. aztán a .e2t ri kemer­UHérlptezii„k ös akkui majd Az ígéret. m-<im ;VCr,‘a . Vitásával. Ígéret marad, s, VoJülm rsa^ tása oedio -m«csz8l •.ií* lar:* nfí* . ijltási irodában. Jf,. ,7,kfod:k" az rolni sok hasonló esetet "a H0" moqbízotl a gyár főm,WxTlljitásl PJöntet Vladimírnak agj., kT^^’ tásókat szakvéleményezés miatt. Richter e'vlárs az újitásoka legna­gyobbrészt-' szétosz.tja véleményezés re a .múszakiap között — lis *‘l»kf>r ke/dö<lik a/ ú|iUi“ok kálváriája.. ­— mondia sóhajtva Kurucz Sándc: elvlárs. Valóban. így is van A m,- h ,vek. üzemrészek vezetői nem mernek, vagy nem akarnak az ti/itd- sokra határozott szakvélemenyt mon­dani. Krausz Brúnó művezető példá­ul majdnem mindig olyan véleményt ad. amelynél- alapján az újítási bi zotlság sem képes megítélni a járásiul értékét. Ennek folytán bevezetésre sem tudják kiadni az üzemrészeknek. 1952 december 16"án 43 olyan úflfás volt az üzem blrfckábcm, amelyet elfogadtak, kifizették érte <n újítók­nak járó első íutalomrészletet. d<■ nem vezettek be Richter Vladimir fömérnökn/éi íelen’eg is húsznál több újítás vár véleményezésre, de nem “u-J idő! szakítani magának erre. mer“ minden ügyben személyesen in- té&kedlk. nincs mcgfJelö helyettese» Szak vél eménv hiánya miatt poroso­dik már 1952. szeptembere óta Ku­ruc? Bélának is ogv újítási javasla­ta. amelyet az újítási bizottság mér soks7.or tárgyalt, de döntést még nem hozható,ti éppen r. fenti hiányosság mtatt. Alics János elvtárs. a gyár igazgatója lelkei újító, de eddig még ö sem szakított idol magának ahhoz, hogy legalább hetenként egy órát íogialkozzon az újítási inegb- zolta', s meghallgassa: milyen javal­latokat leszn.k a dolgozók a munka m< gkönnyítésére. meggyorsítására. Gerö e vtárs legutóbbi beszédében a pa.■>. szak- és DlSZ-szerveze ek. de általában a vezetők feladatává tette, hogy: .....segítsenek valcravúltani uz. újítók az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat k z deményezők jayaslatait, s ezzel sc- gítsenck egész termelésünket maga. sabp sz'nvonalra emelni." Ez a por­celángyár: vezetők, műszakiak párt-, szakszervezeti és DlSZ-funkcionáriu- sok feladata is. Éppen ezért a jövőben sokkal na" gvobb mértékben támogassák az újítási meghízottat munkájában. Biztosítsák -számára, hogv A'.ic- elvtárs minden héten Ic- he'öleg egv Richter V.ad'mi.r elvtárs, a főmérnök pediu minden héten -eg. . ább két órát fogla kozzon az újítá­sokkal A műszak) 'vezetők a hoz­zájuk kiadott lavaslatokra pedig adjanak u jövőben határozott véle mányi, igenlő, vagy nemleges vá" laszt. s-agítsék ezzel is az újítási lv- zottság munka'át.' Az. elfogadott újí­tások bevezetéséért pedi® szivvel- léíekke harcoljanak na csak az újí­tók. hanem a ré-z'egvazetöv is. akik­nek ez elsőrendű felad«“uk: E«v traktor keresi a ya/dáját Gihiinfu község liatárábiiii u s/.úiitófőhl szélén égj traktor áll iizcmiiin aggul ellátva, elnbántós ekével felszerelve már hetek óla örizelleniil. A dolgozó parasztok — nemesük (íllvúnfan. liánéin a kör- nvéken is felháborodva beszél­nek a nép vagyonának meg nem becsüléséről. Joggal kérdezik a dol­gozók. miért Ilyen felelőtlenek n vajszlói gépállomás vezetői és dol­gozói, akik már hosszabb ideje a szabad ég alatt hagynak ázni, rozs­dásodni egy ép traktort! Miért nem ellenőrzi a gépállomás vezetősége a traktorosok munkáját? Es vájjon lelict-e annyi gépe a gépállomás­nak. hogy egy traktor hiánya liosz. szú időn keresztül fel sem tűnik? Még az sem. mentség ha a gép munka közben elromlott. hiszen időközben mód lelt volna fedél alá huzatul, ahol nem lenne kitéve az időjárás viszunlag.ságainak. Helyes lenne, ha a gépállomások központ­ja és a vajszlói gépállomás veze­tősége felelősségre vonná azt, aki ennyire nem becsüli a nép vagyo­nát! Hilft EN YI MIKLÓS MT sajtófelclős. Csak úay biztoslalja a öaiiiuri Kossuth ternielösiövetkeie! vezetfs Q8 a tavaszi és évi mezöiazdasigi mók dkeret, ha felszámolja a megolkuvást és érvényt szeret a halai eiaioknak Gerö e'vtárs 3 n v ember 29-én tar­lói! Köz-poniti Vezetőség üléséi) j.■ mezle a mezőgazdaságban felmerülő liiáuyos.vágökal. Kimutatott arra hogy tölKb állam: gaz-lavá" és term-'- 'öszövrlkezet vezetőin él op^íortu-u’s's meg-a’Jitivásjin muloil a rof.sz időjá­rás melleit az. őszi munkák elhúzó­dása. „Mindebből a tanulság az., hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat elörelátőbban, tervszerűbben keli megszervezel, az ellenséget IdcjíUen le kell leolezni s el kell szigetelni, liz a feltétele annak, hogv tavasz, szál a niezüvuzdaságl munkákat terv szerint, idejében végezzük el. s ezzel is elősegítsük a mezőgazda­ságban a növénytermelésnél a ter­méshozam emelését” — mondotta Gerö elvlárs beszámoló, j-íbun. A Központi Vezelöség úlinuta- íásái’-ik végrehajtásáért a barűtur: Kos-utl) terme öszövolkezet vezető és tagjai még nem tellek 'semmit, nem gon-doskodlak arról, hogy a lo­vászi mezög:izilasá*'i mun-kő.kra fékké- szüljenek. Ih-dig - -k tennivalójuk volna a téli hónapok folyamán. Fel ke lene' osztani a területet brl- uádoíkrn, miinikac.satvalokra é. egyé­nekre. Többek között ennek biánva okozta a gyenge termést az elmúlt évben. Bandában do-goztak a taeök, aiiieynek kövei kéz,mén ve az lelt, hogy többen felelöJ-Mrül végezték a munkát, vagy egyáltalán ki s_em men­ték dolgozni. A rossz mimika szerve­zettség oka az is.. hogy a kukoricá­jukat és burgonyájukat csak decem­berben tudták kiszedni. Csoportveze. tőség ahelyett, Iir.gy harcom a mun­ka jó me.gs/.ervezé-ér'. úgy gondol­kodók. hogy a „terület-'t nem lehet le’ 'sztanl, mert a teriiíelnek egyik oldala ros-szahh* és így amelyik mun­kacsapat. egyén odakerü', az rosszul jár.“ De az«m nem goiido'kodtak. bogy a lerületet másként is fe.l lehel osztani, hogy minden csapatunk és egyénnek egyen'ő nvaöségii terület jusson. V miiilszlertanYcs határozata többek között kimondja: ,.A brigád kapá.snövényekkel be­vetett területét n kézi munkák jó elvégzése érdekében egész évre k! kell osztani a brigád, miinkarsapa* között és a munkacsapaton belül Is minden egyes tag részére ki kell jelölni azt n területet, amelyen a kézi munkákért felelős.“ I.ppen ezt nem tarlották szem előtt a Kossuth tsz vezetői és tagjai, mert a munkacsapatok csők papíron szerepe' uek. \ szervezetlen munka okozta többek között, hogy kukoricálvól is. csak nvolc mázsát tudtak betakaríta­ni hódúnként, mert csak kétszer tud tóik megkapálni. Ugyanez a szervezetlenség mutatjrp. z!k az állatok tél: takarmányé’látá­sánál Is. Azon s'rárikcznak. hogv u'ncs elegendő takarmány az állatok­nak. Arra azonban nem gondoltak, hogy a szükségletet bizlnsítnni fehet­Tchb ligye’ntei fordítson a közfoit a nápboltoü p?naszkön\veire! Háromgyermekes családanya va­gyok, legkisebb gyermekem 15 hóna­pos, A neki járó csecsrmőtejet minden nap a kertvárosi Népholtból szoktam elhozni. A lej kiszolgálása azonban nem megy mindig simán- így például 27-én nein kaptam meg a tejet, azzal az indokolással, hogy már elfogyotl és hétfőn megkapom visszamenőleg is. Ilii ebbe beienyu. giidtsim és 20-én. hétfőn jelentkez­tem is a tejért, de egész egyszerűen letagadták 27-i Ígéretüket. Mikor ezt szóvátetlem, a vezető durva hangon ramripakodott; „Ne lamen­táljon olyan sokat!“’ Természetesen kértem a pnnaszküny' el. a kiszol­gáló azonban a boltvezetőhöz ha­sonló hangon így szólt: „írhat, ami* akar, úgy sem adnak rá sokat’“. Az. ilyen durva hang. udvariatlan kiszolgálás és » pannszliöiiyv Irlie- csülésr nem méltó szocialista keres­kedelmünk dolgozóihoz. \ állalataink nál, üzle'.einklirn, bivutaluiukban a munka megjavítására, a hiány ussá- gok kijavítására használják a |>a- naszkünyvet. Tűrhetetlen. Iio-fy u kertvárosi Népbattbaii semmibe ve- gyék a dolgozók juíos huálatát. Ml- dolgozók kértük a Népbolt vezető ségét. hogy ellenőrizze jobban a pa. iii-s/könyveket és orvosolja az azok­ba beirt panaszokat. BORSOS JÓZSI F\l hőrgyári dolgozó no, ha ‘kiőrüónéznénelk saját portáju­kon. Van kuk őri oa szár, van sok vad­repe • és más növény, amiből jelen­tős meniiyÍNégü silói tudtak volna ké- iz.íteui. Az erdő is a falai mellett van. ahol jelentős mennyiségű makkot tud. lak v Ina szedni. Fzek a Irháik azért fordulnak e’ö, mert a esoporllran 'ara a munkafe­gyelem. Annak ellenére, hopy a; r 1- múlt év folyamán sok volt a hiány­zás. egyszer’ sem vontak felelősségié senki', senkitől “ein vontak ie mun­kaegységet. Bizonyítja ezt a többi között Vasi József példája, aki derem, bérben is esak három munkaegység ér­tékei dolgozott a rs- portban, de íjjég egvszer sem vonták fele ösvt'grc. l'gv nem lehet eredményt elérni a munka- fegye: em niegizilárdilásáhan, ha a tsz vezetősége opportunist« módon nem tartja be a niinisztertnnáevvjik azt a határozatát, amely kimondja: .,Anyagi hátránnyal kell .sújtani azt a tagot, aki akár a növény­ápolás, akár az aratás, és n »«én- tér. vagy az őszi termésbetakaritás idején nem teljesíti » megszabott munkaegységeket. Az évvégi zár­számadás alkalmával, egész élben teljesített összes munkaegységeinek annyi sz.ázalékál kell tőle lei unni. ahány százalék hiányzik a fenti munkaszakaszokra összesen meg­szabott munkaegységek leljesitésé- böl.‘‘ A terme':ősziiivclkezet vezetői e’ötl az. a feladat, hogv a té’i hónapok hí n a hibák kijavításával jó' felkészülje­nek a tavaszi munkákra. Minden ér­öv i mnnkasiker ath'il függ, hogy a téli hönapoklÄn hogyan biztosíljáik a munka szervezettségé!, a fegyelem 'megszilárdítását. A terme's’iszőyetkrzetben ineg.nvő hiányosságokért, a hiáaiyoíságok ki- javilásúéirt Steuer Civil'* elvtárs, n (•“«port e'nökc a felelős, .“yi einer elv. társnak kel érvényt szerezni az alap­szabály előírásainak, a m'nisztertanáes határozatának. Steiner elvtárs ne té­vessze szem e ől, tv gv „A termelőszövetkezet elnöke » közgyűlés és igazgalőság (Intéző­bizottság) határozatai alapján egyé. ni felelősséggel irányítja a termelő, szövetkezet gazdálkodását. K mű­ködések során be kell tartani az ahipszabályt. a fennálló törvénye­ket és rendelőinket, a közgyűlés (rsopívr(értekezlet) az igazgatóság (intézőbizottság) határozatait és a jóváhagyott termelési terveket-, (.on. doskodni kell arról is, hogy a bri­gádok állandó jellegűek legyenek, hogy ezek részére jegyzőkönyvileg adják át területüket és felszerrlé. süket, hogy ezek készítsék el és hajtsák végre a munkájuk alapjául szolgáló brigád terveket." Csak úgy tudja a Kossuth termelő- szövéUíPzet vezetősége és pártszerve­zete sikerre viuuni ezévi feladatait, ha nem alkuszik meg, hanem harcosan. maradAk nélküli érvényt szerez a ter­melőszövetkezet dolgozóinak érdekeit s z-oógá 1 ó határozatoknak. Kié az út? A Ferene-aknai állomástól út ve- z.et Szabolcs falu. illetőleg Pécs város felé. Ez az út gondozatlan, szinte használhutathin, mintha nem lenne gazdája. Pedig ezen az úton termelő bányászok, a banya érdek­körébe tartozó munkások közieké«), nek. Pártunk, népi deniukráeiánk jelszava, hogy legfőbb érték uz em­ber. Vujjon miért nem érvényesül ez. a jelszó ennél az útnál?) Miért , kell u munkásoknak feneketlen sár­ban munkahelyükre járniuk, ugyan, akkor, mikor az egetérő pulabegy és a köves hegyoldal lehetőséget nyújtana az út rcndbeiiozá.sára? Mii résztvetfem a kollektiv szerződés érté-kelésén, melyen felhívtam Mol­nár mérnök figyelmét a 154. pontra, mely az utak, folyókák rcndbelin/a- sát és az ól kivilágítását fogtállá magában. Erre azt a választ kap­tam. hogy ez az úl ,-senkiföldje“' és „közős lónak túrós a bátn“'. Nem tudom kinek lenne kötelessége ezt az utat rendben tartant. Lehet. hogy az üzemnek is, de u tanács és az. útépítészet gondot fordíthatna rá, hogy ne legyen „senki földje““ a neve. lln azt hiszem, hogy a dol­gozók államában nem lehet gazdát­lan út, különösen akkor nem, ha ez a gazdi'.Hanság sok bányásznak az egészségébe, testi épségébe kerill. Végül pedig sok bizonyíték van rá. hogy a megbecsüli .,közös lo*"-nnk egyenesebb a háta. mint a nem kö­zösnek! MOLNÁR ISTVÁN a Béke-aknai műhely- bizottság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents