Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-31 / 26. szám

W3 > JANUÁR SI

N A

P L Ó

A Kos&uth-oknai DiSZ-brigád több segítséget vár

a műszaki vezetőktől

í&viddei azután, hogy a rádió és a hírül adták a hős szuhakállói “tipySszok megmentését,' két DISZ fiaír Greste fel a Kossuth-aknai DÍSJJ- wotlság helyiségét: Ka fid: Antal v6- W és Váczi Béla csillés.

Megmentették a szuhakáílóia'kat!

"^.újságolták örömmel, majd elmond jöveieljük có.ját,

. Azért jöttünk — mondta Váczi ír'1 usillés, — hogy "segítséget kér- ip’lk ... -Kiért níljj Dísz-brigádot akarunk alakítani.

*luga elytárs, a DlSZ-hizoltság tit- I 4Ta egyszerűen válaszolt:

~~ Számítottunk rátok elvtársak.

hogy megindítjátok .előbb* r»hb a harcot, hiszen a DISZ véd [ p t® benneteket is kötelez .,. [..Eközben Kandi elvtárs papírt veti 1 kabátja zsebéből és olvasni kezdte neveket: — Kandi, Szakács, Váczi. erényi, -- sorolta. —- Ezeket javan.juk a brigád tagjainak. Yálameny- M IlISZ-tag, a légjobbak.

, A Kossátb-aknai pártbizottság is elyeselte a kezdeményezést. Berlin« a pártbizottság titkára megjnlnden tekintetben támogatja a "r'gádot és kiharcol számukra cgy hatodik szinti elövájást a >. műszakiaktól,

j majd megmutathatják a DlSZ-fia- ,alok, hogy lehet több szenet adni a a^ának és hogy lehet meggyorsítani * f<*l_áTáít.

•km.ikior a fiatalok a pártbizottsóg- Ússza tértek, a DISZ helyiségéibe.

»noadták:

v Egy kérésünk , van. Mégpedig az.

brigádunk a. „SzuhakáJói tizen^ ®k ‘ nevet viselhesse. Tudjuk, hogy * flév sokra kötelez rtlinket. j. ‘ég aznap délután elmentek Ur rí1 elvtársihoz is, a komlói szénibánya «.ázgatójához. Elmondták itt is tervei rfjf és segRséget kértek. Ursitz elv •jjy megígér’e, hogy támogatja őket * azt kérte tőtök: becsiii’ettel ál’janak helyt adott szavuk teljesítésében.

Ezután két héiig folyt a harc a munkahelyért. Számtalan nehézség gördült a fiatalok elé, mert az üzemvezetőségnél és a mérnökségnél ném vette mindenki komo!yan a 'kezdeményezést.

Még a fizikai dolgozók, idős

vájárok között Is akadtak olyanok, akik el akarták odázni a " brigád megalakulását.

Nagyon nehéz volt a kezdet. Azonban, amikor az ifjak a pártbizottságihoz fordultak segítségért, újabb tám, ja ás't kaptak: egy-kettőre megkapták a munkahelyet.

Egy elhagyott elövájásba kerültek, Valamikor talán öt métert hajlott ki olt egy csapat, utána teleraklak csúsz- dákkal, kaparó alkatrészekkel. Ezeket e1! kellett távolítani onnan- Kicserélték a fiatalok a törött ácsolatúkat, hogy mielőbb a szénifalhoz érjenek.

Gyorsan múltak a műszakok. Egykét nap, alatt rendlbehczták a munkahelyet, elérték,, a szénfalat. Mielőtt megkezdték a termelést, rövid megbeszélést tartottak: Kandi Antal vájár, Váczi Béla és Király Erzsi csillések versenyre hívták brigádjuk másik kél harmadának dolgozóit

Az első műszak után mindhárom fiatal betért a DISZ-bizottsághoz. Fáradtan, de örömföl sugárzó szemekkel mondták el az első műszak eredményét. Kilencven centiméter voll a tervük az elővájásban, de ők

152 szazaié! o' le ;esMeltek.

í)e elmondták art is, hogy a rázócsúszda motorja rosszul működött és az illetékesek nem adla'k még motor kezelőt sem munkájuk megkönnyí'é- sére.

Ahogy haladtak előre a munkában, mindig melegebb lett a munkahelyük Mindhárom harmad fiataljai panasz kodtak, hogy nem jó a szellőztetés kevés a sűrített levegő. Igazuik volt. A munkahelyen csak esv ventillátor

működött, az is rossruL Érrel azonban a műszakiak keveset törődtek. Az illetékesek

vonal odtak segítséget adni.

A brigád tagjai mégis dolgoztak, törlek előre.

Az általuk termelt szén az ö3 as csapat szenével! hagyta el az eCővájást, egy csúszda, közös gumiszalag száílí" otta. Fát is csak az 53-as csapat műn kanelyén keresztül hordhattak be. En nek a csapatnak a vezetője nem akarta megengedÜI, hogy fát hordjanak he munkahelyükre, sőt még arról sem gondoskodott, hogy ivóvizet kapjanak a fiatalok. Tudta, hogy. víz nélkül nem lehet ilyet) meleg elővájásban dolgozni...

A műszakiak csak egy hé) múlva .javították meg a rázómotort, szerelték be az új ventillátort és biztosítottak gépkezelőt a brigádhoz. De ekkor is csak azért, mert a pártbizottság sürgette őke! és megkövetelte, hogy feltétlenül javítsák ki a hibát.

A huza-vona miatt ebben az Időben mégis száz százalékon felül teljesítették tervüket az ifjak.

A napokban szinte valamennyien újból panaszkodtak a DISZ-bizottságnál a brigád tagjai. Elmondták: ifen nagy a nyomás, a munkahely veszélyben van. Minden második ácsolat recseg-ropog, tojik és sokat kelT biztosítási munkával • is foglalkozni. Amikor a DlSZ-bizettság, ezt megtud; a. azonnal intézkedett. A fiatalok segítséget kaptuk és újult erővel láttak munkához. Lelkesedésükkel azonban csakis akkor érhetnek, el példamutató eredményeket, ha a műszáki vezetők félredobva az előítéleteket, nagyobb támogatást nyújtanak a brigádnak és ők is szivveKélekkel’ küz- • ’e-n k azért, hogy a DlSZ-bfigád betarthassa a szavát, példaképe lehessen azoknak a brigádoknak, amelyek alakulóban vannak.

(íá borhelyi Sándor DlSZ-fi'kár. Komló.

A pécsi va.« út igazgat óság területén 35 százalékkal nagyobb összeget fordítanak biztosító berendezésekre

, A Sfcc.sl IGAZGATÓSÁG távközlő társító berendezési szolgálat do - ,.^•1*1 a teryisinertető értekcaleten t-- ad=? - kaptak az 1953. évi fe- 6 a;okró;. Á feladó‘ok ismét bízonv- tesznek arról, hogv pénzüqyi ^ségvelésünk n«m a háborút ha- j..11) a tartós békét szolgá'ja. A tá\- ??‘ö és biztosító berendezési s-zo- ™al>ná; 3!i százalékkal lesz magáéi1“ a beruházási és felújítás; k-ú - 1^52-ben volt.

j. “fömmei szereztünk tudom-rtt ar- v' 's. hogy a legkorszerűbb motor- ®hatból. amely óránként 180 kilc- _y‘eres sebességgel fog- száguldani. l S,MAV kap, először. Az ilyen se- bis«*W”l futó - vonatom menetének vitására természetesen korszf- . .„ás modern berendezésre is

fijteség.

van

Ennek alapjait teremtjük

meg és ralijuk'"le az J953-ns tervév* ben, amikor a vonatok közlekedésinek meggyorsítására négy új vonat- ieleytő irhély-t is létesítünk. Pécey- Péc--leülváros között a bizlosítÓDf- rendezést megfelelően átépítjük. több távbeszé'ő áramkör építését, távíré- késizül ékek, rádiók és hang erősítő be-endezések fe'úiítását végezzük el.

TERMÉSZETESEN ezeknek a fel adatoknak a megoldása fokozottabb munkát hárít a távközlő szói gálát dologzóira. Hogy ezeket maradékt-"- lanu! megoldhassák fii kell szád moiniok a múlt évben .tapasztalt hiáj nyósságokat is, de nagyobb segítség get kell ehhez adn; a felsőbb szo- gálati vezetésnek is így helyesei) bírálta Lászlón elvtárs felszólalásé-;, ban azt a tervsizierűtlenséget, amely' az anyag biztosításánál mutatkozik,

mmm—)mii.—liiiiwiiwi hjs ■mm »'«■■■ Cl

Eleken vetették fel „ dolgozók a műszak; tudás terén fennálló' hiányosságokat.

Helyes volna a dolgozók szerint, ha a' Közlekedésügyi Minisztérium írásbeli szabályokat adna ki a szak- vonal részére annál is inkább, mivel ennek hiányát már régen érzik és köhhezör javasolták.

A TERV TELJESÍTÉSÉNEK biztosítása érdekében iavaso’ták a do gozók az önálló anyagellátásra va’ó ’áttérést. Például vascsatornát nsm kapnak, de ezt helyben a Sopiana ■Gépgyárnál meg lehetne rendelni, sőt inás vasanyagokat is kérhetnének ettől az üzemtől.

Várnai László hidósátó,

MÁV; igazgatóság.

f /f É({ KLÁRA

K

A BEKEKLILDOI'T

áUJiné plment, de énnekem ugyan nem volt jó éjszakám. Soha eleiemben nem féltem én gyil- be*,<5A betörőtől, de most tízszer megnéztem, hogy jól >n' Va:n'e tárva a kapu, megnéztem minden reteszt és t(fp by sem volt kedvem lefeküdni. A kis Cseke-t/ve- gondoltam, meg a saját unokáimat néztem. Hiszen »Aan igaza van g Kaid inénak, ugyanúgy bezörgethetett yJr"q mi hozzánk is az a gazember, Vigy ugyanúgy be- diáikét holnap, vagy holnapután. arra gondoltam, „,3 Kátdiné azután mondott. Hogy mi tehetetlenek r hfiunk, fei a gyilkosuk megtámadnak minket. Nem, 1bm lehet igaz!

km eszembe jutott az egész életem. Anyám ’so5 w nO‘srlt arról, hogyan vitte el öregapámat háborúba hntiJ'^r' mesélt arról, hogy sírtak mindig u lányok. ton\i°r fóoták a zs and árok a legényeket. És az én éle- d ' Az első világháborúban ott maradt apám, bátyám, jly'^stamíban két gyönyörű, drága gyerekem. Eszembe kúp f n két szép fiam, azokat is így aludtam, így daj- djy'b1' amikor kicsinyek- voltak. Á Gáborkám mindig itg beadta: édesanyám, ha megnövök, veszek tnáginnk tJVnkendöt, veszek magának cukrot, szappant „ bolt- jjó1- És a másik, az Istvdnka, olyan tiszta kék szeme tqj'! fehér orcája, mint egy kislánynak. Miért pusztultál, PÍ: Ál rak ügyéért, urak parancsára. Nem láttak tfy? iát életükben. Nyolcéves volt a Gábor gyerek, ,ty.0r oda keUett adni kisk'öndásnak, István még any- Ip'J'On volt. amikor először elküldték mást szolgálni.

tpi %Jf anyait csak. azért utmoannk, hogy azután Wetleniil nézzék a pusztulást?

9 » - ''szembe jxliotí a gyerekkorom. Ott szorongtunk# füstös konyhán. Apám, anyám veszekedtek, a Uy^széd család meg, akikkel egy konyhán voltunk — 9iini!loban nyomorult, ugyanolyan éhes, mint mi ma- — azokkal civódtunk, amíg csak le nem feküdte ■ ürö/c rettegésben vártuk az őszt, nem dobnak-e eseiédházból, nem mondja-e gz uraság, hogy újév a fel is úti, le is jít. Minden évben kevesebb lett miwlen évben nagyobb a nyomorúság. Ha

Kuk,

búza termőit — éheztünk, ha szárazság volt, éhezEL ’’ ha fagy verte a vetést, akkor is csak éheztünk. tg ZÜ, betegség látogatott mindig, hviüt a gyerek, mint dszi lé£i, fut tán megmaradt, felnőtt tudatlanul, így

is jó cselédje IÁI az uraknak. Hát errevaló colt az éle- tünk, ’ i

És ahogy 'ízeken elgondolkoztam, magam előtt láttam az anyám arcát, aki mindig csak ízt mondta, türelemmel kelj lenni, örülni kell annak, ami van. Szegény ember nőj szegény a sorsa. Tie hát igaz volt ez? Dehogy is vall igaz. Az uramnak volt igaza, a Józsi fiamnak, a lányomnak, a vömnek, az ő türelmetlenségüknek volt •igaza.. Jól tették, hogy nenn hagytak miß- dent a té^hmn, jól lették, hogy igényelték a földei, hogy bem, nJ.ck a csoportba, jól tették, hogy traktorral szántanak, ;jiól tették, hogy tanulnak, hogy a kis unokáim tiszta ágyban alszanak, cipőjük is van. játékuk is van. Bizony nekik volt igazuk.

Ahogy így elgondolkoztam az életről, akkor megint arra gond]ittam, hogy dehát mit ér mindez, ha elvehetik tőlünk? tjliábu terem gazdagon a búza, ha olt ólálkodik valaki áj, felgyújtja a vetést, hiába szántja a földünket a traktort, hiába építünk a váíyogos cselédházak helyett szép, csirepes házakat, ha holnap jön a háború és minden elpusztul, ha a két kis ártatlan jószágot, a ka/romra kapva menekülni kell. És akkor egyszerre úgy éreztem: nem if«*, nem mondott igazat a Kéldiné. Ha vasvillával őrzi a gazda a portáját — nem mer oda besurranni a tolvaj. Ha készen állunk, akkor meg tudjuk védeni az otthonunkat,

Szerettem volnál lm itthon lett vol.ua a fiam, vagy az nvavu hogy beszéljek velük, szerettem volna, ha akárkivel, csak egy szót U vált hal tani volna, ha válni:' azt mondta volna nekem: igazad van, nem féini kell, han em cselekedni.

De nem volt ott velem senki, csak a két alvó gyn- relt\ és én újra meg újra elnéztem az arcocskáikat. Mi- lyiin drágák, milyen kedvesek! Hányszor özeitek át a njlakomat, hányszor simultak az ölembe, hányszor etettem őket, hányszor fésültem őket, napközben hányszor nyargal oda hozzám az én 'Sanyikdm: ,,Nézzed már, nagymama, milyen szép fűzfalovam van, elszaladok vele Mohácsra,“ Hányszor szalad oda hozzám a kis Kali: „Nagyanyám, csináljam nekem bábát." Hát van-e erő a világon, amelyik elveheti tőlem az unokáimatt {Folytatása következik)

3

így készítsünk gyors-silót!

Szálastakarmánykészlejünk növe- !ésérp jó eredménnyel használhatjuk fel az őszi gabonák szalmáját — melyet eddig csupán almozásr, használtunk. Az aszályos esztendő után bekövetkezett szűkös takarmányozási lehetőségek megkövetelik, hogy növeljük a takarmánykésizileiet és biztosítsuk az állatállománynak és szaporulatának jó átte*eltetését.

«

\ x őszi szalmák erjesztését gyors-siló készítéssel tudjuk megvalósítaná. A gyoTí-íiió készítés az alábbiak Szerint végezhető: ha a gazdaság nem rendelkezik elegendő tüzelőanyaggal, vagy a szalmaforrázáshoz szüksége« berendezéssel, erjesztéssel kell megpuhítani. • feltárni és az etetésre alkalmassá tenni. Ez % módszer különösen alkalmas arra. hogy szalmából szifázs pótlására meg. közelítőleg azonos étrendé hatású tagit ármányt készítsünk.

Az eljárás lényege az, hogy a be- nedvesítefct, ledöngölt szecskát levegőtől elzárva három-négy napig erjedn; hagyjuk és azután etetjük. Az erjesztés céljára az udvarban vagy a csűrben négy egyenlő nagyságú gödröt kePl ásni, A gödrök mélysége 180*“200 centiméter, szélessége 250—300 centiméter hossza pedig az á 13atjétezám nagyságának megfelelő, — a naponkénti felhasználásra kerülő ta k arm.án yrn e nm y: ságitól függően. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy mindennap frissen erjesztett takarmány álljon rendelkezésünkre Egy köbméter űrtartalomban 90 kilogramm szecskát lehet elhelyezni.

Ha az állatállomány nem nagy. úgy egy gödröt*kel! ásni és azt deszkával vagy téglafallal négy rekeszre kell osztaná. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy mindennap frissen erjesztett takarmány álljon rendelkezésünkre. A földbeáeott gödröt deszkával. téglával; vagy sűrű vesszőit/- nattal béleljük k". hogy a belerakott 5zaimaszecska ne szennyeződjön be.

A szál ma szecskát 25-—80 centiméter vastag rétegekben rakjuk a gödörbe, vagy ládába és minden réteget öntözőkannából egyenletesen megöntözünk ’ 25—30 fokos melegvízzel. Ezután a benedvesített rétegeké' alaposan ledöngöljük hogy levegő ne maradjon a szecska között A döngö'ést eredményesen fatuskó- val és taposással végezhetjük. 100 kilogramm szecskád körülbelül 7— 3 vödör vizet számítunk. A takarmány i ízletességének fokozása céljából a szecskára rétegenként kevés korpát, fejszéié telt giimóstakarmányt, hígított melaszé, moslékot, vagy óla j— pogács'jdarát is keverhetünk. így nemcsak az izle'.ességeb de a tápértékét is nagyban fokozhatjuk.

Egyszerre csak egy negyedei kell

megtölteni. Miután a rekeszt vág? q gödröt megtöltöttük é» ledöngöltük, deszkával fedjük be és súlyos tárgy gyal préseljük le. A hőszigetelés fokozására a gödör tetejét zsákokkal és szalma réteggel vastagon borítsuk, be. Az így ledöngölt és lefedett ízecskában' gyorsan megindul az er- edés, amelynek következtében az fokozatosan egész tömegében bemelegszik. De ügyeljünk rá, nehogy az erjesatett szalma tú!m: legedjók.

A b emel ege dés hőfokát az erjedő szecskába mélyen bedugott kazalhr- mórövel egy . nap eltelte után már e- ’enőrizzük. A hőmérséklet ne melegedjék 3()—35 fok fölé, mert az erjedés rossz irányt vesz és az egész takarmány tönkremegy. Ha kazíthö- mérőn,!, nincs, akkor egy vasrúddal is ellenőrizhetjük a hőmérsékletet. Az erjedésnek indult szecska közé mélyen bedugott va&rudat időnként k - vesszük és ha az testhőmérséklet fölé emelkedett, akkor az erjesztőgö- d*ör tetejét rövid időre fel kell nyi'- ni, hogy a takarmány lehűljön, majd újra be kell fedni.

Az első gödör berakása után másnap hasonló módon kell megtölteni a második, majd harmadik és negve- diík nap a negyedik rekeszt, vagy gödröt. A harmadik—negyedik n ' oon a szecska már etethető. A kiürült rekeszt a következő nap újra töltve — folyamatosan friss takai- mányt biztosíthatunk állataink részére. A kiürült gödröt az ú j rátöltés előtt alaposan tisztítsuk ki és mész- tejjel fertőtlenítsük, nehogy a visiz- szamaradó takarmányrésizek romlásnak indulva az egész mennyiséget elrontsák. ■'

A jól elkészített erjesztett szalma megpuhul és frissen sölt kenyér illa. tára emlékeztet. Az elkészített takarmányt me’ogen etessük állatainkkal, amelyet az alábbi mennviségbefl adagolhatunk: szarvasmarháknak naponta 12—15 kilogramm., lovaknak 8—8 kilogramm.

{Vem kozömbSv, hogy a takar* mányokat miiyen, állapotban etetjük állatainkkal. Ezért szükséges, hogy etetés előtt a takarmányokat megfelelő módon feldolgozzuk, eér készítsük, feltárjuk. Hozzuk n takarmányokat az állatok részére köny- nven felvehető állapotba, csökken- sük a rágási munkát, javítsuk a takarmányok ízletességét, a nehezen emészthető tánanyagokat tárjuk fel. • A jól előkészített takarmányt az illat szívesebben fogyasztja, mert ízletes és könnyebb ernéS’ - hetöségénél fogva nagyobb száza lókban értékesül, — fokozza állományunk termelékenységét. Azzal, hogv kevésbbé értékes anyagokat is •felhasználunk. feltárás után takarmt.- nvozásra. növeljük takarmánykészie* tünket, biztosítjuk a jó és olcsó át- telel tetést.

„3e'entékeny megtakarítást értem el a takarmányfelhasználásban,f

Nálunk. Tésenv községben ií gondot okoz,* nz állatok áttel éltetése. Bn már gondolkoztam azon, hogyan tudnám átteleltetni az apaállatokat csökkentett takarmánnyal és mégis megtartsák a jelenlegi kondíciójukat. Most már eldöntöttem, hogyan íogow ezt megoldani Fridin három kiló darát kaptak a bikák. Én ezt két kilóra csökkentem és ezt a kél kilót minden nap forró vízzel áztatom. így'megint három kilóra tudom felemelni a napi abrakot és ezt könnyebbrn is emésztik az állatok. Fotrázásnál minden tíz

liter vízbe két evőkanál sót és egy evőkanál futott teszek. Szálas takarmányból négy kilót adtam naponta, lehet ez rétiszéna, vagy fenyerszéna. .Ezt most két kilóra csökkentettem le és a többit árper, vagy zabszalmával pótolomamit sósvlzzel locsolok le. hogy ízesebb legyen A kanoknál ugyanúgy adom az abrakot, leiorr ázva, mint a bikáknak és ezekkel a módszerekkel jelentős mennyiségű takarmányt tudok megtakarítani.

JÁMBOR BÁLINT tésenyi apaállatgondozó.

Tudósítói értekezlet a „Dunáutúli Napló64 szerkesztőségében

Szerkesztőségünk 1953. január 27- jn tudósftc-érlekezletet tartott. Az értekezlet célja volt, hogy értékeljük tudósit óink kéthavi munká ját, eredményeit és hiányosságait. Az elmúlt tudósítói értekezlet óta sokat fejlődtek tudósítóink.

Az értekez'et megállapította, hogy a ..Dunántúli Napló” szerkesztősége kevés segítséget adott tudósítóinknak és kevés , megbízássa! látta e’ őket. Az értekezlet azonban* megállapította, hogy tudósítóink sem főidül bak szerkesztőségünkhöz problémákkal,.

HarvO-n József elvtárs a pécsi Bőrgyár tudósítója hozzászólásában elmondotta. hogv a do’gozÓk bizalom, mai fordultak feléje és segítségét kérik problémáik megoldásában. Az üzem. a pártszérvezít, a DISZ és a szakszervezet vezetősége azonban nem minden ^'kálómmá! ' segített munkájában Ó9 előfordult már olyan eset is. hogy segítséget ment kérni valam-llyem anyag megírásához és •íein adták meg, »őt messze elkerü- :k és elfogultságukra hivatkozva tem foglalkoznál/ vel,e.

• Puska Ferenc é^vtárs. szerkesztő- légünk egyik- új tudósítója hozzá3zó- iásábaa elmondotta, hogy az utóbbi

időben munkájában javulás mutatkozik. nincsenek már olyan komoly nehézségei az anyagok megírásában, mint kezdetben. Az értekezleten valamennyi tudósítónk felszólalt és ígéretet tettek arra, hogy munkájukat még körültekintőbben fogják elvégezni. A vita során megállapodtak udósitóink: munkájukban felszámolják azt, hogy rendszerint egy-kát problémáról írnak csak. így például a párt és tömegszervezetek munkáját nagyobb figyelemmel fogják kísérni.

Szerkesztőségünk az elmúlt két

havi munkák értékelése és az előttünk álló feladatok közös megtiaiá- rozása után * legjobb munkát végző tudósítókat értékes jutalomban részesítette. így Harvan József és Puska Ferenc elvtársakat egy-egy tői- ‘ótolil. Pollák Dezső elvtársat egy töltőceruza, Alpár Ferenc, Várnai László és Sütő Sándor elvtársakat zgy-yjy szépirodalmi könyvvel jutalmazta meg.

A tudósítói értekezlet tapasztalatai sok segítséget nyújtanak « tudósító elv-társaknak és szerkesztőségünknek a kővetkező feladatok sikerei megoldásából, —• -