Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-29 / 24. szám

2 W R P T, O mi jakuAh » Átadták a Nemzetközi Sztálin-békedíjat Hja Erenburgoak Wosjárv* (TAS2S7T): Január 27-én •tadt.ti „A népes közötti béke meg. ■rflárdttásáért” elnevezésű nemzet­közi Sri ál:--díjai Tljn Erenburgmak, t kiváló szovjet írónak, az temert bflcfeha rco3ita&. A Kreml Szverd'.ov- tennéívm Ismert ezovjet Íróile, tudó" lat művészeik, további a szakszer- wzartek képviselői és a. szovjet sa ptó doigozóá jelentek meg. Az ünnepségen D. V. Szkobelcln akadémikus, s Nemzetközi Sztálín- béked'-j bizottság elnöke nie leg sza- vakt.r. jellemezte ttja Erenburgnek * «épeik bét ebarcában rítt szerepét, átnyújtotta neki az oklevelét és a 1. V. Sztálin dinára képért ábrázoló aranyérmet A títüntoteitet a szovjet békebl­szovjet bök nevében A- A Szűrkor, i szovjet n,<T»k nevében Z. P. Maradu. tfyina, az L. M. Kagtftnövícs 1. mosz­kvai állami ceapágyüzem mérnöke a szovjet ifjúság nevébe* V. N. K> rlcBi'nho, az M, V. Lomonoszov mosz­kvai állami, egyetem hallgatója iid­VcVzöltr. Louis Aragon francia író Icüke« beszédet mondott. Szólott a szovjet ős a francia nép .barátságáról, amely egyik föltétele az egész világ béké­jén ok, Németország kulturális élete kép­viselőinek nevében Anna Seyhers iidvözöl/te a kitüntetettet. üclvözi Öbcsaédet mondott Jorge Sa. A kitüntetettet a szovjet tőé:obi- , lumen, a Szovjetunióban vendégee- aatteág nevében N. Sz. Tyihmov, a j kedő columbiai író is- • Hja Erenbuxg beszéde Az üdvöst!ésefcna Hja Erenburg vá" Kaaoit, „.V népek közötti béke megszilár­dít teáért“ elnevezésű nemzetközi Srtüííi-dí jat odaítélő bizottság tagjai ezeal. hogy nékem juttatták e magos kitüntetésit, kétségtelenül nem *rjryira ezt * «erény hozzájárulást efcnrtái jutalmazni, amellyel a béke védelmén rak ügyót szolgáltam, hanem inkább valamennyi szovjet ember wunfcájét, 'hőstetteit és jóakaratát., élenjáró, mélységesen humanista kuk túránk «terepét, népünk önfeláldozó harcát. — mondotta a többi között — fürtös a világon nép, a-mely jobban becsüli a békét, mint a mi népünk. A mi népünk kiállotta a há­ború minden szenvedését, vérével f> reite mog az emberfcég szabadságát libben a számomra nagy pillanatban «lesett etvtáraaömra ée barátaimra gondotok, azokra, akik életüket ad­ták, hogy megmentsék a haza föld" jét és valamennyi becsületes ember ingó* a béliére és az emberi méltó­ságra. A szovjet nép nemcsak azért szol gát ja odaadóan a békét, meri ismeri n háború borzalmait. A szovjet nép hifl* eszményeinek Igazságában . éfi életerejében. A Szovjet Köztársaság ..békét a világnak!" jelszóval szüle­tett ée nincs nálunk oivan ember, ejdt vonna na a vak gyűlölet hirde­tése. « bombák, vagy baktériumok dicsőítése, a rombolás, gyilkoló« pro- :vi randája. Negyünk nem azért szolgálja oda­adáan * béke ügyét, mert fél a há­borútól. Népünk gyűlöli a háborút. A nekünk osztályrészül jutott meg- »róbáiitatáeok után nem lehat ben­nünket megrémíteni. Mindössze 10 esztendő választ él bennünket Sztá­lingrád hősi eposzától. Amerika urai talán már elfeledték ezt. De mi em­lékezünk rá és nem rettentenek meg bennünket a fenyegetések. Azért áií" '■um,, a béke oldalán, meri eszméink és -eményeínk diadala elszakíthatatlan i béke diadalátó! Amerika urai ké­rdek mindent és mindenkit toegaem 'úísítená, csakhogy megállíthassák a ‘őrténelem menetét. Mi pedig meg­védelmezünk minden gyermeket; bár. hol él te. -Tudjuk, hogy barátaink százmillióin kívül van még egy szö­vetségesünk: nz emberiség jövője. Bárminő legyen is a szovjet em­ber nemzeti Származása, mindenek- előtt hazafi és igaz internacionalista, ellensége a faji vagy nemzeti meg kMönbőztetésnek.. a testvériség baj­noka, « bélre rettenthetetlen védel­mezője. IL, a szovjet ember a kezét nyújt, ja, ez a kéz nem parancsol, nem is segítséget kér, támogató kéz, a ba­rát keze ez. A béke híveinek gyű" lésein ós kongresszusain valamennyi ország küldöttei nagy figyelemmé, hallgatják á Szovjetunió képviselői" nek szavát. Azért van az így. mert szavcálr, mögött egy nagy nép mun kaja, biztonsága, ereje rejlik. Nemrégiben a korszak élenjárj mberei voltak Ä bök« harcosai. Most, a bécsi kongresszus után joggal elmondhatjuk, hogy a népek váltak a béke harcosaivá. Igen, a népek Ariivá értek.. Megerősödtek, védel­mezik a szülői házat, a becsületet, a memzeti kultúrát, a függetlenséget, a biztonságot. Amerika urai nem akarnak az ér­etem szavára hallgatni. Jól halljuk vészjósló varáaeigiéikeí. szemünkbe tűnik gonosz sürgőiddé síik. Nem un-, áorodmair semmiféle aljasságtól sem. rém torpannak meg semmiféle bűn­cselekmény előtt sem. Fejüket el- vesztik, mert reményüket vesztették. A béke tért nyel és győz. Nagy megtiszteltetés Jut osztály- részemül. Mellemen viselhetem an­nak az embernek képét, akinél: alakja állandóan ott él minden szov­jet ember, korunk minden békesizere. tő emberének szívében.. Midőn erről a nagy éteslátáúi és igazságos em­berről beszélek, népünkre gondolok: barát a baráttól elválaszthatatlan Nem választható el népünk a világ öbbi népétől sem. Boldogság., hogy a bélre nagy hadseregének katonája lehetek. Míg szívem dobog, minden­kivel együttharcolok a népek test­vériségéért, a kultúráért, a jövőért, a sötétség, az aljasság és a háború eUen (Viharos taps.) Az AIX munltásáruló elnöke támogatja Eisenhower háborús politikáját Washington (MTI): A Reuter wash­ingtoni jelentésében beszámol Geor. ge Mean y~nek. az AFL amerikai -zakszervezetí szövetség raunkásáru- íó elnökének a szövetség folyóiratá­ban megjelenít cikkéről, Meany eto­bon a cikkben lep! ez eperül az ame­rikai militarista, körök háborús poli­tikája mellett fogfel állást ée kíje- •emti, hogy támogatja Eisenhower ,, erőfeszítéseit“ KÉM ÉS GYILKOS AZ ELNÖKI SZÉKBEN T Hő, a belgrádi fasiszta kém. és gyilJtcsbautda * vezére, az' amerikai-angol imperialisták régi ügynöke és provokátora, fölvette a „Jugoszlávia elnöke" címet Mielőtt Tito ^tor-mányi,öböl" „államfővé“, válto­zott, wielött ,.elnöki" pávaloliakkal ékesítették föl ezt c céreskezu bohócot, ez év január liláin szégyenletes kvntiédia jdlnódotl le a jugoszláv fasiszta szkupstlndbc.it: elfogadták Jugoszlávia úgynevezett „új alkotmányéit". Tito kavtarillája most nyíltan és hivatalosan meg. szüntette az 1946._ évi alkotmányi. Ed az alkotmányt a nép egyhangrd-iig jóváhagyta és elfogadta, alig, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadította Jugoszláviát Hitler önkényuralma alól. A szkupstina az áüamrend állfióla- got „további tökHelesilésérőV' szőlő frázisok hangozta­tása közbe* hagyta jóvá az tif, jellegzetesen fasiszta á/dkűémdn'v". Ez au alkotmány az- óceánontúli itnpe- rhalirtdk éi deliében a leg kegyetlenebb rendőri önkényt és <ut erőszak uralmát iktatja a jugoszláv törvénykönyv- de. Nem nehéz dJtépzclni ennek az ydkotmánynak" a tártaimat, hiszen — mint a nyugat európai sajtéi is be­ismeri — a gyalázatos okirat szövegét George ■ Allen. « hírhedt amerikai kém, a Wall Street Tito-jugoszlávia. helytartója mondta tollba. Az új jugoszláv „alkotmány" Mvatalösan h éli er­jeszti az amerikai életforma" kultuszát. Ennek az ,,élet- formárfak" a meghonosításában a litoista gyilkosok már az új .alkotmány" életbelépése előtt is nem kis ^hala­dást értek el! A jugoszláv hazafiak elleni éjszakai haj ióoadászntok régóta folynak, mégpedig amerikai rendőr­autók felhasznál ás óval. Amerikai gumibotokkal ütlegelik *s amerikai acélbilincsekbe verik az elfogott hazafiakat, amerikai börtönökben szokásos kínzásokkal vallatják, * amerikai rdll amos székben végzik lei őket. A jugoszláv nép régóta ismeri az „amerikai életforma“ e fontos kel. Ükéit. Most pedig mindezt „törvényerőre" emelik. Az amerikai monopolisták érdekében a belgrádi pere ember kék már régen lomtárba löklek az ipar dtla- »toAtásáról szóló törvényt. Jugoszlávia gazdasági életté­rnek minden k)dcspozieiöja az amerikai rablók közvet­len ellenőrzése alá került. Az 1946. évi alkotmány el- t&röUe a magármonopóliumokat, tehát mí kartelleket, a tsindfJeátusukM, a trösztöket és az ehhez hasonló szerve­seteket, amelyeket azért alakítottak, hogy diktálják az árakat, mono; Jizüljík a piacot és sértsék a népgazda- tág érdekeit." Az 1946. évi alkotmánynak ez a rendel- kenése, rpely akkor védte az ország gazdasági függői- láncén ft, már régen nem felel meg a jw/oszlávto: hely­űéinek, ahol az amerikai trösztök tényleges urai vala­mennyi vezető iparágnak és minden természeti kincs­nek. Ezért most ezt a rendelkezést minden teketória nél. kül a sutba hajították. A Tilo-rendszef eltiporja a dolgozók minden poli- ■ ■ UJtai és polgári szubadságjoqát. Teljesen meg• uPtlnl a sajtó-, a szólás-, az egyesülési és gyülekezési szabadság. Az országot börtönök és gyűjtőt óborok sűrű hálózata borítja. Jugoszlávia 250,00(1 legtöbb fia és lá­nya börtönökben sínylődik. A fasiszta TUo-bandn eltö­kélte, hogy megbontja Jugoszlávia népeinek egységét, s msagurősxti uraUnut, «wärt misuUtnkáppen uzUje , fajt gyűlöletet' és g sovinizmust. A Titg-klíkk nemzetiségi politikája jellegzetes nacionál-soviniszáa politika, amely a nemzeti kisebbségek dl!-atias elnyomásán és irtásán alapul. Teljesen érthető, hogy az új >alkotmányban“ egy szemernyi utalás sincs a népeknek az állomtól ■ való IMönviŰásig terjedhető Önrendelkezési jogára. Az új „alkotmány" ugyancsak megszűnteti ,<a nemzetiségek házát“, amely a szkupstina egyik háza vök. Az új „alkotmány" formájában a legaljasabb politi. kai hazugságot tálalfák föl a jugoszláv népnek. Az or-, szagban az elnök gyakorolja a föhatrilmat — mondja az ,,alkotmány“. Az elnököt a szkupstina képviselői vá­lasztják. Az elnöknek joga van törvényerejű elnöki ren­deletek kibocsátására. Az elnök egyúttal a fegyveres erők legfőbb parancsnoka: tábornokokat, tengernagyo­kat és más tnagasramgú katonai vezetőket nevezhet ki és bocsáthat el, elnököl az úgynevezett avédelmi tanács" ülésein., elfogadja a külföldi tövetek megbízóleveleit stb. stb. Jugoszlávia ameríltai imperialista gazdái már régen kiszemelik « judds Tkot erre a tisztségre. Ezért a leg­aljasabb, legrayadozőbb im/xrialista sajtó, mint például az amerikai Life, vagy a francia Figaro mostanában kü. lönösan nagy buzgalommá népszerűsítette a belgrádi fő- hóhér .dlétéi és munkásság/ít", sőt harcát a csakis a szocializmus leymvgátaltödotiább ellenségé áltat dicsői- tett „Szocializmusért". S ezért az amerikai háborús gyúj­togatók jobboldali szocialista cselédei mind gyakrabban látogatnak cl Belgrádiba. Tito belgrádi „Fehér Háza" központtá vált: az amerikai, tötök, görög és -jugoszláv katonai klikk szövi benne összeesküvéseit a békeszerető népek rllen. Mint «.? United Press hírügynökség jelentette, Flood szenátor már I9v2 májusában kijelentette az Egyesült Állatitok Koitgresszusálxm: „Tito báránybőrbe bújt far­kas, de a mi farkasunk, ■» meg kell tartanunk a mi obla- lunkon." Ugyan ki foglalta volna el az „elnöki" széket, ha nem Tito, az hnperiaUsia kémszolgálalok fizetett pro. vokátora, aki már a jugoszláv királyi rendőrségnél vég­zett tdLpnyalá szolgálata idején is a hitleri Gesktpót és az angol Intelligence Serviced szolgálta, s már akkor az amerikai imperialisták leghívebb is legaldvalóbb balkáni bérence volt. ügyem kik lehetnének az ^delnőtök", ha nem Jugoszlávia népeinek olyan megrögzött Hóhérai, mint Bankó vice, Gyilusz, Kordel j, Pija.de, Vuknuinovics- Tompot S ha már kínálkozott az alkalom, miért is ne ragadták vtilm meg, s miért ne kar ácsolnának?! rPitó sietett. Mihelyt a szkupsHnában kihirdették az 1 új „alkotmányt", ttuír másnap elfoglalta az ohlöki széket. Miért várta volna meg, .hogy az új szkup- stina a most készülő „új választási törvény" alapján ősz- széiÜjönT Á burzsoá .,alkot'mányreformok" a hmnisitú- sok és a szélhámosságok tömény kivonata. De ez mind­egyiknél gálád abb. A belgrádi fasiszta banda vezér hit sza.t-.ed kotviá n y'' leplébe burkolózott, s a nép csúfjára, a nép arcátlan becsapása árán, amerikai gazdáitól ösztönözve, fölka- IKiAzkodoH az chiöki székbe. i> » uétósliezü bohóc az elnöki székben trónol! JAK UAJtíiK & s?ovie’ kormány jegyzéke az Egyesült államok, Üagy-Britaiinia és Franciaarszág korm nyához az osztrák ■ államszerződés kérdésében MoszSrva (TASZ5Z): A Szovjetunió külügymánisztémuna ez év január 12-én az osztrák államszerződés kér­désével foglalkozó jegyzéket kapott az Egyesült Államok Nagy-Britatmip és Franciaország kormányától, A három hatalom kormánya az említet^ jegyzékben az ENSZ-közgyűtés 1952. december 20-i határozatára hivatkoz" va javasolja, hogy mielőbb hívják össze a lrilrügyminiiisizterhel'yettesek- nek az osztrák szerződéssel foglatlko. zó tanácskozását. A Szovjetunió külügyminisztériu­ma január 27-ér eljuttatta az Egye­sült Államok, Nagy'Britanniia és Fran­ciaország moszkvai nagykövetségé­hez a szovjet kormánynak az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország említett jegyzékére vonatkozó válasz jegyzékéi. A szovjet kormánynak az Egyesült, Államok kormányához intézett vá­laszjegyzéke hangsúlyozza: — A szovjet kormány szükséges­nek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az osztrák kérd étinek az ENSZ- ben történt felvetése —, valamint az e kérdésben hozott határozat —jog" sértő, minthogy az osztrák kérdés ax ENSZ alapokmánya 107. cikkelyé­nek értelmében nem tartozik az ENSZ hatáskörébe, hanem kizárólag a négy hatalom, —- a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia én Fran­ciaország — hatáskörébe. Ami az Egyesült Államok kormá­nyának jegyzékében foglalt azon javaslatot illeti, hogy hívják össze a külügyminiszterhelyetteseknek az osztrák kérdéssel foglalkozó tanács­kozását, a szovjet kormány, mint ismeretes, már több ízben javasolta az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország kormányának. hogy a négy hatalom kormányai körött már korábban megegyezéssel megái, lapított elvek alapján gyorsítsák meg íz osztrák államszerződés előkészíté­sének befejezését. Az Egyesüli Államok kormánya azonban — folytatja a jegyzék, — ép úgy, mint Anglia és Franciaország kormánya — kitért a szovjet kor" mány javaslatának elfogadása elő!, igyekezett az osztrák államszerződést az úgynevezett „rövidített szeiző- dés”-s.ri helyettesíteni. A „rövidített szerződés“ nem fér össze g potsdami értekezlet határo­zataival. sem pedig a Szovjetunió­nak, az Egyesült Államoknak Ang­liának és Franciaországnak Ausztriá­ról szótó egyéb egyezményeivel A „rövidített szerződés" nem ír elé semmiféle olyan határozatot,, amely elősegíthetné a valóban független és demokratikus osztrák áitem msgter rointésót. Nem biztosít az osztrák népnek demokratikus jogokat és sza­badságot, széles teret nyit a fa­siszta rendszer újjáteremtésére Ausrz; triában és ana. hogy Ausztriát az északatlanti tömb agresszív térvei végrehajtásának érdekében használ­hassák fel. A jegyzék a továbbiakban hang. súlyozza: nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy az osztrák kormány el­lenzi az Ausztriával kötendő állam" szerződés tervezetét, az úgynevezett „rövidített szerződés"-ért küzd. pe­dig az nem felel meg az osztrák nén nemzeti érdekeinek. A szovjet kormány az osztrák szer­ződé» megkötésének meggyorsítása érdekében kétfzben — 1952. augusz­tus 14-i és szeptember 27-i jegyzéké" ben — leszögezte, hogy kéaz részt- vermi a négy hatalom képvlselőlneir ar, osztrák kérdéssel foglalkozó ta­nácskozásán. A szovjet kormány mindezidáig sem az Egyesült Államok kormányé tói, sem Anglia ée Franciaország kormányától nem kapott választ erre a kérdésre. Az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország kormánya január 12-i jegyzékében újból el" hallgatja a szovjet kormány által folytatott, íemtemlített kérdést A szovjet kormány újból kijelenti,' hogy kész résztvenni a négy hatalom képviselőinek az osztrák kérdéssel foglalkozó tanácskozásán. A szovjet kormány ugyanakkor szülcségesnet tartja, hogy előzetesen választ kap­jon az Egyesült Államok kormányá­tól, továbbá Anglia és Franciaország kormányától arra a fentemlitett kér­désre, készek-e visszavonni a „rövi" dített szerzódés”"ről szóló javaslatu­kat, befejezni az osztrák államseer. ződés megtárgyalását, hogy ílymó- don elősegítsék a szabad és függet­len Ausztria megteremtését — feje­ződik be a jegyzék. Ugyanilyen tartalmú jegyzéket in­tézett a szovjet kormány Angii,, é* Francia ország kormányához te. ‘í xxc. „Die végessetek ki ártatlanokat* —- Tiltakozások a Rosenber; Newyont (MTI): A newyorki Daily Worker írja: A „Les Temps Modernes" című fo­lyóirat januári számában René Gu­yanáét követeli: nyilvánítsák sem­misnek a Roaenberg-házaspárra ki­mondott ítéletet „...az 1715 oldal terjedelmű íté­let tsnuhuányoaááa után nem marad kétség afelől, — Írja Guyonnet cik" kében — hogy Julius és Ethel Ro­senberg ártatlan —, ártatlanokat vé­geznek ki,.., ha az amerikai elnök nem gyakorol kegvetmet.. [■házaspár elleni ítélet miatt A newyorki Daily Worker egy másik hírében arról tudósít, hogy * kaliforniai Santa Rosa rádüóálüomá- aa legutóbbi esti adásában felolvasta két helybeli napilap nyílt levelét a* amerikai e’nökhóz. Az újé ágok ol­vasóik nevében kegyelmet követel­nek az ártatlanul elítélt Rosenberg- házaepár saámára. A Rosenbergttiá- zaspár éleíe megmentésének szentelt adás keretén belül Santa Rosaegyik lelkésze is arról beszélt, hogy hívei­vel együtt az igazságtalan .íjéíet. megnemmiefttését követeli. Rövid külföldi hírek Ka ho (TASZSZ): Badavi, egyipto­mi kereskedelmi és iparügyi minisz­ter január.' 25-én kijelentette, hogy a kormány új törvényjavaslatot ta­nulmányoz, amely „nagyobb biztosí­tékokat“ nyu.it a külföldi tőkések­nek és arra buzdítja őket, hogy tő­két helyezzenek «I az egyiptomi gaz" daoágban. Azt is közölte, hogy Egyiptom és az Egyesült Át'amok előreláthatólag hamarosan aláírják az amerikai szakértők'’ Egyiptomban való alkal- árazásáról szóló egyezményt. Az „AJ Ahram” cknű Lap jelenté­se szerint egy amerikai pénz, és Ipái mágnás felajánlotta az egyiptomi kormánynak hogy ipari tervek Ei- nanszírozására bármilyen nagy ösz- »zeget ts hajlandó az egyiptomi kor­mány rendelkezésére bocsátani gya­pottermésben nyújtott biztosíték el­ten ében. Szófia (MTI): A Tiitg-fasisetáic meghívására Isztanbulból tizenhattá, gú török parlamenti küldöttség uta­zott Belgrádba. Newyork (TASZSZ): A New York Times kocameittáLja a katonai tör - vényszók Ítéletét Utenevenkét por- toricui katonai felett. Ezek a kato­nák Koreában nem voltak hajlandók harcolni. A lap be-számol Koreából San Jüanba érkezett hvetekről, ame- yek arról tanúskodnak, hogy a por toricoi katonák között igen nagy az elégedet'enség. Pária (MTI): A francia nemzet­gyűlés kedden délután megkezdte a oénzügyi törvény vitáját. A vita első részében Paul Reynaud. a kor mány egyik legfőbb pénzügyi szak­értője a frank devalrv áJteánaik tehe- tAteeérói bwra*. Ennek a pénzügyi müvefetweh: • megvalósítása újabb hatalmas profit" forrást jelentene a francia kapitális ták egy csoportja számára. Peking (Uj Kína): A Kínai Béke- bizottság állandó bizottság« Hétfő* kibővített ülésén Szun Csin-Lfcn. * népejr békekongresszusán résztvett ktnaii küldöttség vezetője és Kuo Mo-Zso, 'a Kínai Békebizotteág elnö­ke és a Bécsben járt kínai -küldött"' ség helyette«? vezetője beszámoltak a békrkongresszus munkájánál és jelentőségéről. Az ülésen határozatot hoztak, hogT mozgósítják az egész ország lakossá' gát a népek békekongresszuaa haté» rozatal megvalósításának biztosítá­sára. Phenjan (Uj Kína): Dél-Koreába®* az ellenség mögötte« területein foko­zódik a partizántevékenység. A „Mincsu Csőszou“ jelentés**5*' riavi délkoreaj partizánok az eknüJ* három hónapban ellenséges utánpó*- Iási vonalakat, raktárakat és erődít» ménveket támadtak azon a hatalma* területen, amely Szöul külvárosaitól a Korea déli csücskénél lévő CseZte5 ■szigetéig terjed. Kiongki tartományban december*'- sején a partizánok meglepetésszéf? 'ámadáasal behatoltak egy Szöultm mintegy 24 kilométerre északnyugat­ra lévő körzetbe. Dól-Kanvon tartományban « P*r tízánok ismételten támadták az enségnek Tegu és az arcvonal >.r-M húzódó utánpótlási vonalait. Az Észak-Kiongszanq és Dé!-KioutP szang tartományban működő parik dánok december végén több tán**! J dást in tértek Iwaiinnuintet» köt**'

Next

/
Thumbnails
Contents