Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-28 / 23. szám

2 W B P L Ó TSM JANTTAH 28 Torracini és Riccio szondtorok választójogi tervezeteket nyújtottak be a szenátuslioz Németország Kommunista Párf’a, a Francia Kommun'sta Párt és Németország Szocialista Egységpárt[a közös feihívása a német és a francia néphez BerBiii (ADN): Németország Kom­munista Pártjának elnöksége, a Fran. da Kommunist, Párt Központi Bi­zottsága és Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága tiltakozásra szólította fel a német és a francia népet , bonni és párisi háborús szerződések ratifikálása el­ten. A közös felhívás hangsúlyozza: „Németország és Franciaország né. pót új háború veszélye lényég éti. Az Egyesült Államok a bonni és párisi szerződések alapján Nyugat-Néme- omógot felvonulási kiinduló ponttá akarja tenni a Szovjetunió és a Iran, dia nép ellen irányuló új háborúban. Az amerikai Imperialisták világ- maim i terveik megvalósításához akarják felhasználni népeinket. Kész iéges segítőtársakra találtak a né­met &s o francia imperialistákban A német imperializmus az Egyesült Államok segítségével uralomra tör Európában és amint elég erősnek ér­ti magát, elkerülhetetlenül ismét lel­veti majd régi hódító terveit A reakciós imperialista erők — folytatódik; a leihívás, — megkísér­lik, hogy megtörjék országainkban a nemzett ellenállást Ezért üldözik a Francia Kommunista Pártot és annak vezető taglalt, mint például Jacques Duclost, valamint Németország Kom­Bocsássák szabadon a BerHe (ADN} A tnagdebnrgi Járás- ben lévő Stessfurt több, mint tízezer latosa a múlt hét végén hatalmas tüntetésen vett részt, amelyen a Ro- *en!berg-házaspár tervbevett meggyil­kolása elljen tiltakoztak. A stassfurtlak Eisenhower elnökhöz intézett táviratukban követelték a Roseniberg-házasipár azonnali szaba- donibocsátását. Kom Beelitzi lelkész, Wagner Ra- beni lelkész és Blulun Luckenwalde' lelkész Eisenhowerhez intézett leve tűkben kérik az elnököt, hogy éljen kegyelmi jogával A sömmerdai körzeti építési válla­munlsta Pártját és annak elnökét, Max Reimannt." A felhívás a továbbiakban rámu­tat, hogy mindkét nép békét és tar­tós egyetértést kíván. Népeink örömmel üdvözük a Né­met Demokratikus Köztársaság el­nökének nagyjelentőségű nyilatkoza­tát, amely szerint a Német Demo­kratikus köztársaság sohasem egye­zik bele. hogy német részről valaha is háborút indítsanak a francia nép ellen, Németország és Franciaorszáq népe sem a Szov;e‘unió, sem egymás e!j?n nem fog harco’ni! Franciaország és Németország né" pe helyesli és támogatja a Szovjet- un’ónak a német kérdés békés meg­oldására irányuló fáradozásait. Népeinknek a békéért folytatott közős harca visszaadja Németország­nak az egységet és Franciaországnak a biztonságot, a függetlenséget. Ez A párisi dolgozók a közős nyilat- koza:ot — amelyet a „l'Humanité“ keddi számában vezető helyen közöl —■ már a kora reggeli órákban é'én" ken megvitatták. A párisi metróban, az autóbuszokon és más közlekedési p-zközökön fo'vtatott beszélgetéseik Rosenber^-házaspárt lat dolgozói tiltakozó levelet intéztek az Egyesült Államok elnökéhez amelyben a két bátor hékeharcos azonnali szabadontoocsátását követe­lik. Tiltakoztak a szégyenlei es itéQet el ’en a weimari építészeti főiskola nő bizottságának tagjai, az eisengch Goethe főiskola diákjai, a nordhau seni járásbíróság munkatársai, Ros- tock dolgozói és egyetemi hallgató, is. London (MTI) Angliában a thaxled (essex) plébániádem,pdómban egész va sárnap a Rosemberg-házaspár meg­mentéséért imádkoztak. a harc elősegíti majd Európa békés fejlődését, az összes népek szabadsá. gának éz egyenjogúságának tisztelet- bentariása mellett. A felhívás végül hangsúlyozza: a Németország és Franciaország közt: békés kapcsolatok tartós helyreállí­tása most vált elsőizben va’óban le­hetővé a két nép szánjára. Ilyen kap" csolatok megteremtése érdekében szül Ságképpen meg kell hiúsítani a báboiús különszerződést és az ag­resszív háború összes többi előké- szú’eléit is. Népeink már eddig is nag\ győzelmet arattak amikor mindezideig megakadályozták a bon­ni és párisi szrrződések ratif'ká’ását A szerződéseket végleg megbuktat­hatják. ha fokozzák harcukat A két nép a német kérdés békés megol­dása érdekében követeli a négyha­talmi értekezlet összehívását. ben a dolgozók örömmel juttatják is. méteiten kifejezésre, hogy a közös felhívás a francia és a német né­pet még szorosabban kovácsolja ősz. ízs a bonni és párisi háborús szer­ződének ellen folvta’ott harcban. (rabi) fárgya’ásoi! az agresszív „balkáni blokk“ magieremíésére London (MTI): Hétfőn a különböző -endü és rangú háborús qyújtoga'ók képviselőinek díszes társasága gyűlt össze Athénben, hogy újabb tárgya­sokat folytasson az agresszív bal­káni blokk létrehozása érdekében Wyman és Schlatter tábornokok kí- éretében a görög fővárosba érkezett Carney amerikai tengernagy. Meg­érkezel* Athénbe Köprülii, török kül. ügym'nlszter is. aki eddig Titoval ‘o.ytatott Belgrádban tárgya'ásokat. Nyomban megérkezése után közölte: javasolni fogja, hogy a jugoszláv, görög és török megbízottak egy kö" feljövőben megtartandó közös érte­kezleten beszéljék meg eqyüttműkö désük kérdését. Athénbe várják Mountbatten tengémaqyot Í9. hogv résztvegven a most kezdődő újabb mesterkedésekben. Papagosz görög miniszterelnök, sürgősen nyilatkozatot ad°tt a be’- grádi rádiónak arról, hogy mennyire szivén vis:li a „balkáni blokk” ügyét. Kijelentette: ..Remélem Gö­rögország. Jugoszlávia és Törökor­szág rövidesen megállapodásra jut a tervek és módok öss®hanigbahozáeát illetően.” Róma (MTI) Terracini kommunista és Rlccio szocialista szenátor ké: választójogi törv én v javaslat tervezetei nyújtott be a szenátushoz. Terracin: javaslata az arányos választási rend­szer alapján nyugszik és cél ja -a man- dálumelosztás tökéletesebbé tétele. Riccio szenátor törvénytervezete a vá­lasztási propaganda szabályozására irányul, s célja az, hogy egyenlő le­hetőséget biztosítson minden listát állító szervezet számára. A szenátus belügyi bizottsága ked­den kezd: meg a képviselőházi több­ség által elfogadott kereszténydemo­krata -törvényjavaslat vitáját s az ellenzék azt követeli, hogy ezzel egy­előkén vitassák meg a Terracini és Riccio szenátor által benyújtott javas­latokat is. A csaló választójogi törvényjavaslat szenátusi vitája során más fontos Róma (MTI) Szardíniáiban a demo­kratikus erők tüntettek a De Gasperi kormány (vtn'ó választójogi törvénv­kérdésieket is felvetnek majd. Kide­rült ugyanis, hogy a képviselőháziból a szenátusiba átküldött törvényjavas­lat szövege nem egyezik meg ponto­san azzal a szöveggel, amelyet a kép­viselőháziban megszavaztak. Vasárnap, a választójogi törvény­javaslat szenátusi vitájának magkez­dése előtt, országszerte nagyszabású gyűléseket rendezlek, amelyeken több - mint százezer ember vett részt. E gyűléseken az olasz kommunista párt,, az olasz szocialista párt vezetői, va­lamint a választójogé vitában részt- vett többi ellenzéki képviselők moz-t gósítot '.k a tömegeket a csaló vár > lasztójogi törvényjavaslat elleni még fokozottabb harcra. Sok helyen e gyűléseken emlékeztek meg az Olasz Kommunista Párt megalakításának 32. évfordulójáról is. javaslata ellen. A rendőrség főbb em­bert letartóztatott. TCHzingen lakossúsra a lisiborús építkezések megszüntetését követeli Nyugat-Nénietorszagban Kitzinqen (ADN): Kitzingennek, a2 Amerikaiak egyik nyugatnémetorszá. gi helyőrségi városának lakossága gyűlésen követelte, hogy azonnal szüntessék meg a háborús építkezé­seket Nyugat-Németországban és az erre szánt hatalmas összegeket for­dítsák a háborúban szétrombolt rayu" galnéraet városok újjáépítésére A gyűlés részvevői felhívást intéz, tek a bonni szövetségi gyűlés kép­viselőihez, követeljék a megszálló csapatok kivonását s az egységes, demokratikus és független német állam megteremtését. A Viliikén a választási küzdelembe való beavatkozásra hívja fel az olasz papságot Róma (MTI): A „l’Umta” szerkesz­tőségi cikkében rámutat, hogy az .Osservatore Romano”, a Vatikán lapja most már nyíltan liawftásokat ad az olasz államnak. Be legújabban abbó! tűnt ki, hogy nz „Osservatore Romano” teljes részletességgel “át­vette Lener jezsuita atyának a „Ci" viita Cattolica” című klerikális fo­lyóiratban megjelent cikkét, amely­ben a padovai bíróság ítéletét bírál, ta. A padovai bíróság ugyanis a fennálló büntetőrendelkezések alap­ján elítélte Don Luigi Sola plébánost, men a községi választások idején megengedhetetlen nyomást fejtett ki a hívőkre. A cikkíró kerte'és né'kül kijelenti, hogy a legközelebbi általános válasz­tásokon a papok mind úgy fognak eljárni mint az elítélt Don Luigi Sol„ olébános, vagyis mind meg fogiák sérteni az olasz állam törvényeit, be- 'eavatkoznak a választási küzdelem, be. „A papság büszkén fogja, telje" siteni feladatát — irja szószerint Le_ ner atya —, annál is inkább, mert az olasz állam törvényszékei azt immár hősi feladattá tették,” így akarja „ Vatikán könnyű .mártiromsághoz” juttatni politizáló papjait, főleg így akar törvényt dik­tálni az olasz álltamnak, az olasz bí­róságoknak — írja végül a „1‘Unita.” Parisban lelkesedéssel fogadták a francia és a német néphez intézett felhívást Fö!ozid.k a ía'gozök szírás! niDzgsIiaa Oaszorszagäaa Róma (MTI) Február elsején, a vá" rosi közlekedési alka’mazoltak, vala­mint a nem állami kézben lévő vas­útvonalak alkalmazottai az egész or­szágban tizenkét-órás sztrájkot tar- 'an,ak. A közoktatás-ügyi minisztérium alá tartozó dolgozók, valamint a kő- olajfinomítók dolgozói is «sztrájkot tar­tanak mimkabérkövetelésük kiharco­lásáért. A szervezett dolgozók körében .ha­talmas felháborodást keltett az Olasz gyárosok szövetsége elnökének kör­levele, a melyben felszólította a narv- iparosokaf, hogy hozzanak megtorló Intézkedéseket azok ellen a dolgozók ol'en, akik a csaló választójogi tör­vényjavaslat ellem tiltakozásul lépnek sztrájkba. Ennek a körlevélnek volt a következménye az, hogy elbocsátot­ták a torinói Fiat-művek üzemi bi­zottságának tíz kommunista tagját. A dolgozók egyöntetűen sfkrászállnák mindenütt e körlevél fasiszta célkitű­zései ellen. így Torinóban még a ke­reszténydemokrata szakszervezet, va­lamint a jobboldali szociáldemolyata befolyás alatt álló szakszervezet I» csatlakozott a CGIL-bez és vele egvütt foglalt állást * gyár Igazgatóságának önikényes határozata ellen. TCn’etés Szajnában a csa’ó választójogi törvényjavaslat eilen Az amerikai és az angol monopóliumok vetélkedése az iráni o'ajérf Néhány hónappal ezelőtt az ame­rikai Szövetségi Kereskedelmi Bízott, eág jelentésében rámutatott arra. hogy öt amerikai olajipari társaság kartell'egyezményt kötött két angol céggel, felosztották egymás között az olajértékesítési piacokat és mono. olára-kat állapítottak meg. Amin' 1 derült, az amerikai olajipari tár­saságok ilyen felemelt monopoláron adták el az olajat az Egyesült Álla­mok tengerészetügyí minisztériumá­nak. Kirobbant a botrány, A kor­mány sürgősen bíróságnak adta át az ügyet Hosszadalmas bírósági vizs. gálát következett. Január 12"én azon. $an Truman, az Egyesült Államok akkori elnöke, egészen váratlanul az- javasolta, hogy vonják vissza a kor­mány büntetőperrendtartási bradvá oyát, s alakítsák át az ügyet polgári perré, ha a társasának hajlandók tá­jékoztatással szolgálni a bíróságnak Truman kormányának az a határo­zata. hogy bizonvos feltételek mel'etj ▼ógetvet a nemzetközi karte'lben részvevő öt legnagyobb amerika' olajipari társaság ellen indított bűn. tetőbírósági pernek, szoros kapcso'at ban áll az angol-—iráni olajkonf'ik" tus rendezését célzó angol—amerika tárgyalásokkal. Jellemző, hogy az -olajkartell, ügyei­nek bírósági vizsgálata a választás! had'árat leolázasabb ideiében kez­dődött és tulajdonképpen a demo­kratáéért! vezérek egyik választási manővere volt. A démokrata-párti szenátor azon a véleményen van. hogv a kartell az utolsó hat év folyamán 12 milliard dollár szuperprofltot váoott zsebre és hogy e szuperprofit je'enlegi átla­gos évi színvonal,, a hárommilliárd dollár körül mozog Hennings azza' is vádolja az olatkar'el-lt. hogy el- zárja a kisebb ,.füaaetlen” amerikai társaságok e'ól a vilárroiachoz veze­tő utat, ezeket kíméletlen alárer- dtltségben” tartja, e kihasználja töb­bek között a szabadalma^ eRenőraé- s-ét. Szerinte a kartell ben részvevő öt amerikai társaság arra használja fel óriási szuperprofitját, hogy anvr- gilag támogassa a köze'keleti olaj értékesítését az Egyesült Államok belföldi piacán s ezzel aláássa az amerikai „független olajkitermelők” helyzetét. Az iráni olaj miatt már régóta harc folyik az olajkartell amerikai és an. goi tagjai között. Az a 30 millió ton­na kőolaj, amelyet az Angol-Irám Olajtársaság Iránban kitermelt, ko" moly súlyt biztosított utóbbinak az olajkartell ügyintézésében, Az ang-o'ok az iráni olajra tá­maszkodva 1949 végén támadást in dltottak amerikai társaik és konkur. -enseik kereskedelmi pozíciói ellen izzal a jelszóval hogy a sterling- ‘ömb piacain ..sterling-olajjal” cse­rélik fel a „doltá-- '’alat”. Az Iráni —angol kőo'ajkoncessziók kévéssé' ezután bekövetkezett ál! a mos írása azonban lehetővé tette nz amérika:ak" nak, hogy revansot vegyenek Mint. hogy qz angol—iráni konFiktus miatt az iráni olaj befagyott, az amerika' 'apók kifejezése szerint ,.gazdasági rés” képződött és az amerikai ola-- ársaságok hivatalos felhívás-* kaptak e rés eltömésére. Az angol—iráni kopf'ik'us eredmények épen elhódí­tották az olaikarteliben lévő an-go ‘ársaik értékesítési piacainak zömét Ugyanakkor amerikai diploma*ák se. gí’ségével olyan fordulatot igyekez* ‘ek elérni az angol—iráni konfliktus ban. hogy felhívást kapjanak a-* irá.. ni olaj .,kitermelésének és értékest- 'ésének helyreállítására.” 1952. au<Tusz.tusának végén „tRqk- ratos kü'de'éssel1’ megjelent Tetíe- ánban Jones, amerkn' olaiinari vá! 'al-kozó Az ola'kartellben részvevő -mov amerikai társaságok képvise'ö vertek le=zögpzn' tianv ehhez a kü'" ietéshez semmi köz;"k nincs. Az nme rikai sajtó azonban nem csinált tit­kot abból a tényből, hogy „Jones külde'éae” — az angolokra gyakorol’ nyomással minél előbb rendezni az angol—iráni konfliktust az amerika' olajtársaságokra kedv.zö feltéte’ek mellett. A „Christian Science Mon’- ot” washingtoni tudósítója pé’dáu' ’952 augusztus végén azt írta. hogy bizonvos körök véleménye szerint: ■-----ő mraadja az angol diplomácia na k a kellő lendületet, hogy konkrét engedményekhez beleegyezését adja ” Truman és Churchill Moszadik mi- niez-’ere1 nőkhöz intézett liTtS augusz­tus 30-i közős üzenete, amely javas ato-t terjesztett elő az angol-iráni konfliktus rendezésére, egybeeset: időbclüeg Jones küldetésével. Az amerikai «r jtó rámutat ott arra a tényre, hogy „Jones küldetése meg- erősítette az iráni kormány pozíció- iát. az angolokkal szemben és csők Mentette azokat a kilátásokat, hogy Irán elfogadja Truman és Churchill közös javaslatát." Az amerikai diplo rnácia magatartásának e látpzó'ago-s '•llentmondása valójában példaképe volit a „kettős d'plomáeiának“ Ugve­ikkor az angolok még mindig nem egyezlek bele abba. hogy az Iránná’ kötendő egyezmény feltételei közé az* a pontot is felvegyék, amely szerin1 ímerikai olajtársaságok rösztvejZnek ma:d az iráni okaj értékesítésében Minthogy az angol ojajmonopóliumol nem óhajtották megengedni az, olaj kartel’lbj-n lévő amerikai táis-aiknak hogv belak:a.ne>solódjanak az iráni olaj mezők kiaknázásába, az utóbbiaka1 nem érdekelte a megegyezés elérése és az emülett ..ko’tő-s diplomáejá hoz” folyamodtak. November végén ittak napvilágot az amerikai sajtó han az első olyan kőz'ések'. hogy az angolok az iráni olaj értékesítése te ré.n.nem tartanak kj saját ..monopó 'iumuk” me'jei'*- és hai’andók bízó nyos ..nemzetiközi kombinál“ meg riakilásába belemenni. Ez azt jelen *ette. hogy az angol olajmágnások ’átva azt a vészé'vt. hogv az ameri kai olajtársaságok teljesen a maguk 'z ám ára, kaparintják meg az irán' o'ai ér*ékesíiését, kap'tu'áltak az oiajkartellbeu lévő amerikai partne­rek előtt. A* amerikai olajmonopó- iumo-k, valahányszor egy olyan nem­zetközi lépést tesznek, amely lénye­gében a kőola.jkitermeíő országok ki­rablását, társaik és az olajfogyasztók kirablását jelenti, mindig úgy igyek­szenek beállítani a dolgot, mintha tisztára „hazafias meggondolásokból" kiindulva lépnének erre az útra. Ez­úttal az amerikai monopóliumok nem esak a ..hazafiak“ szerepét játszották meg angol társaikkal szemben, ha­nem a „jótevők“ szerepét is. Abban az időpontban, amikor nyomást kellett gyakorolni az ango okra, hatalmas lárma támadt ^akörü' i hír körül, hogy ,,független“ ame­rikai olajtársaságok készek magukra t-álla'ni az iráni olaj elszállítását De miután az angolok kapituláltak hangosabbá váltak azok a híresztelé­sek, hogy a „független“ társaságokba vetett remények illuzórikusak, hogy e társaságok tú'ságosan gyengék e Felad.at megoldásához és hogy Irán­nak ismét ugyanazzal az olajkart eile! esz dolga, ha egyálta'án értékesítem ikarja olaját a világpiacon. „Az Egyesült Államok és Anglia kormá riya, — Irta a „New-York Herald Tribune” című amerikai lap tudósító ia Londonból. — kifejti, hogy n kis olajtársaságok nem képesek meg szervezni a tekintélyes mennyiségű iráni olaj értékesítését... Ezzel... -srik a nagy amerikai és angol olaj- társaságok tudnak megbirkózni, ame­lyek ellenőrzésük alaft tartják a rri- 'áq tnrtájyh-aló-flottá'át és a világ •rtékesítési piacait. Moszadiknak meg fogják magyarázni, hogy az angol- tmerikni oln'társnsánok ... nem lesz­nek hajlandók bajlódni az iráni olaj­fái, hacsak Mnszadik nem köt nyom­ban egyezményt az angolokkal11 — íz államosí'oit vállalatok angol tu- 'ajdonpsaina.k kártalanításáról. A „Nation“ című folyóirat e köz- 'eményt kommentá'va azt irta. hogv ha ez helyesnek bizonyul, akkor az ügy úgy fest. mintha az ..Evvestl't államok kormánva kanitmá'na az üajkartell előtt és az olaikertell el 'en indriot-t bírósági vizsgálat is ne­vetség tárgya csupán.“ A liberális folyóirat e megjegyzése mesterkélten naiv, minthogy közismert az olaj­ipari ,.érdekek“ erőfölénye az Egye­sült Államok kormányapparátusának számos területén. Pearson szemleiró nemrég közölte, hogy amikor a* ímerikai külügyminisztériumban fel­vetődő*! az olajkartell ügyével fog- 'alkozó bírósági vizsgálat megszakítá- át javasoló emlékirat megszerkeszté­sének kérdése, nehéz volt ott olyan embert találni, aki valamilyen formá­ban no állt volna kapcsolatban az olajmonopólíumokkal és aki biztosít­va lett volna azzal a váddal szemben, hogy érdekelt az ügyben. „Az ame- rikai külügyminisztérium, — írja Pearson — komoly nehézségekkel küzdőit, amikor olyan ember után kutatott, aki megszerkeszthette volna az olajkartell ellen indított bírósági djárás megszüntetéséről szóló javas- latot. Dean Acheson azért tagadta meg a részvételt ebben az ügyben, mivel jogszakértő-i cége intézi a Standard Oil of New Jersey“ társa­ság ügyeit. A külügyminiszter helyeid rcse azért nem akart belekapcsolódni a dologba, mert. volt felesége a „Guilf Oil Corporation“ társtvlajdonosa- Paul Nietze azért mondott nemet, mert felesége a Pratt-olajdinasztla tagja." Az amerikai sajtó közlése szerint Acheson Lowett és Bradley tábornok egész decemberben a legerősebb nyo­mást gyakorolták Truman elnökre, hogv egyezzék bele az olajkartell ellen indított eljárás lezárásába. A „New- York Post” tudósítójának szavat sze­rint Truman nem óhajtott ilyen .'.messziről bíizlö” tettet élkövetni fe­hérházi tartózkodásának utolsó nao latban. Január 12-én Truman elnök mégis az olajkartell ellen indított eljárás megszüntetését javasolta bizonyos feltételek mellett. Minthogy az olaj- ‘ársaságok nem voltak hajlandók el- "ogadni ezeket a feltételeket, a bíró­sági eljárás továbbra is folyamatban marad, s az figvbpn az u*o'só szót Tmman utódjának kell majd kimon­dania.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents