Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-27 / 303. szám
2 NAPLÓ 1952 DECEMBER 27 széleskörű A Francia Kommun'sfa Párt felhívása visszhangot keltett Franciaország dolgozói körében F’Arit* (TASZSZ) A I.'HumanU- több jelentésben számol 1*» arról, mi yen széleskörű visszhangot kelteti h Franci,•» Kommunista l’árt IVliivá mi :t francia dolgozták kóréban. így december 24-én (lard-niegye bányavidékének bányászai sztrájké indítottak. A sztrájkolok bfkepoliti- kát \folytató kormány alakítását kő- w/f i■öV. • Rouen városában gyűlést tartottak A gvíílée részvevői határozatim n köretetek a rie.tmimi szennyes háború megszüntetését év olyan hármán a alakítását, amely biztosítja az (Warn- I«átjárok alkotmányos szabadság- fogait. A E'IIuinanité december 25-1 számában közölte a CGT és a Francia Kftztáraosájri Ifjúsági Szövetség nvi- látkozátüt. A CUT és a Francia Köz táreaséisri Ifjúsági Szövetség olyan kormán!/ megalakítását kön Joli, amely kifeji'ti a »emut; független- sét/re és békére törekvő francia nép akaratát. Vincent Anrio! köztársasági elnök fogadta Jacques Ducin* elvtársat, a F’anciu Kommunista Párt parlamenti csoportjának vezetőjét. Jacques Dur 1«* a I.'Humanité jelentése -zerint a főbb; között ezeket mondta n köz t&psaeigi elnöknek: ..Hangsát//óztuk, hogy az ország crdcke; igazi francia kormány megahtkifását követelik, amely a nemzet cselekvőképes erőire támaszkodva ’i nemzeti fiiggethnség és béke politikáját folytatja, elutasítja az atlanti /mktniiiot és a lobbi agresszív szerződés/, végéten az amerikai megszállásnak, a német probléma békés megoldására törekszik, iv.ru/sziinteti a habárát Vietnamban és békevágángra állítja át a francia gazdasági életet." ,-V'ylil ismét ki jelent jilk, — mondta .hw/ites Dyvlos, — hogy nem egyik miniszterelnöknek, a másikkal ("nó felesei éléséről van sző', ugyan olyan politika folytatása érdekéin n. Az ország politikájának gyökeres nnklasítósúró! van sző, amint azt Franciaország érdeke; magkővételik. A francia köztitrsasiiyi elnök íi «jeiillci-ta Sousdelle-t kérte lel korimui)alakításra Pári-s (MTI Vincent Anrio! francia köztársasági elnök felkérte Jacques Sou*teile-t. De Uau'-'e kabinetfőnökét, az angol titkosszolgá'at volt Ügynökit. hogy vállalja az új kormány meg alakítását. Soiwelle kijelentette, hogy csak pé%lok iléaitán fog végleges választ adni az elnök javaslatára. Sous teile péntek délután pártjának kép- viselő tagjaival tanátvkoz'k és csak ezután közli döntését a köztárwwúgi elnökkel, hogy elfogad,ja-i* a kormányalakításra von a! kozó ajánlatát. tők annakidején ez! hivatalosan meg is köszönték neki. Most Vincent Aurioluntk e lépése, amely hatalmas felháborodást keltett a szociálisra munkások közölt — valóban ékesszólóan bizonyítja, lvogv mire irá- nyui :i Szocialista Párt politikája. A szocialista» Párt ezé» márciusában .a szavazástól való tartózkodásává hatalomra segítette a Pinay-kor- rnány< é- azóta hat ízben szavazott bizá ncit a Pinav-konnánynak. Most. Íme. mint a fasizmus száliáscsinálói, De flaulleriak akarják átadni ha V ..l.TIumanité“ vezércikkében — SouetéU« kormányalakítási megbízói* sáva.l kapcsolatban — hangsúlyozza hogy a szóciulistapárti Vincent Anno! már a Eleven-kormány bukása utált is t'*,ft hasonló javaslatot i De Ganlie-Pártuak ós a nu’lel-sta vezrv f a linkt. H sá vos tényeknek — folytatja a I/iiunviniló-' - arra ke1! ősz tön öi- nlök n francia népet, elsősorban pe lig a mugkáwisztályt, hogy m<«k<H- s/.l rez/e éhersi'-gét. A lüztoiis;íí>i Timács <l«c«mh«r itt-i Ul«M‘ Hírek a Szovjet-unióból Newyork (TASZSZ): A Biztonsági Tanács dec nibcr 23-i óévén vége!" ér* a kasmiri kérdés vitája. Pandit asszony. India képviselője kijelentett«, hogy az indiai kormány nem hajlandó elfogadni a? amerikai- angol határozati javaslatban ioqla.lt ajánlásokat. Ezután hangoztatta, hogv Pakisztánban széleskörű háborús pro paganda folyik India ollen. Zafruiüah khan Pakisztán kü'üqf- minisztero azt állította. hogy a kasmír! kérdés megoldásának elhúzódó" sóért India fe'elös. mert nem ha jlandó az ..ENSZ képviselője" által dő- teijeszett javaslatok alapján tár- gyalá-okba bocsátkozni. Paklertá.n képviselője támofatta nz amerikai- angol határozati javaslatot A délutáni fllés.n Anglia 6s az Egyesü'1' A1 amok képviselője mn- gajztnltn az amerikai ftrnhr.mnak az ..ENSZ képviselőjének” tevékeny* sóiéi és art igyokezett bizonygatni hc-gv az fingó*—amerikai hotározati javaslat konstruktív jellegű " V. A, Zorin, a Szovjetunió kép vise lő* e felszólaláséban hangsúlyozta: — Az Egyesült Államoknak és .Angliának a kasmiri kérdéssel kapcsola. to nőié igája kifefezettev Imperialists '—éli. Arra törekszik, hogy ki. élezz a helyzelet és olyan körülményeket teremtsen a kontinensnek ci'Ti u részév, amelyek igazolnák úgynevezett ..semleges'', vagyis k:il- löldi csapatok Kasmírba szállítását A Szovjetunió képviselője kijelen- ette: lehetővé k.ll tenni, hogy a kasmiri nép maga cédja meg saiéit ■sorséinak kérdését, mégpedig nem a magukat nz ESSZ nevével palástoló amerikai megbízottak diktátuma, bet. nem szabad akarat nyilvánítása ltján. Ez csak úgy érhető el. ha Kasmír stéiUisól demokratikus alapon nia- a a kasmiri nép által választott al. otmánvozó nemzetgyűlés határozza meg. A megejtett szavazás -oiáh a Biztonság: Tanár- tagia-iuak többsége (kilenc küldött) a hatúrozad javas" latra szavazat'. A Szovjetunió kén- viüe'Öj" tartő-Aodori a .szavazástól. Pakisztán képviselője n.tn vett .részt sztivazásban. Ilyen módon a Biztonsági Tanács - tíz Egvesfi t Államok és Anglia képviselőjének nyomására — őiabb határozatot hozott >p. kasmiri kérdéssel kapcsolatban, flgve'i-men kívül hagyva macának a kasmiri népnek érdekelt. vV.isli ng ónban ji'aVi tűrve “ tanu mányoznaV * haladó gondiüodású FHSZ-Üszivlselöli eltávolítására (MTÍ) Mint a nyugnti je'entések- bői kitűnik, az amerikai uralkodó- körddt tovább akarjak , fokozni a hajsza' az ENSZ méo megmaradt ha* indó oondo'kodá.sú Üsztvtse ő: *«llen. Az AFP ielenré-e szerint A'exand'T Wl!sy..‘hírhedt köztár-zistiapár': szenátor, az Egyesült A' anrnk ENS7- kú dött«érének tagj., szerdán közölte hogy as mnerlkaj kormány ..újabb tervet tanulmányoz a lelíor- gató beállítottságéi alkalmazottak i - távolítására az ENS7. tisztviselőinek soraiból." Wiley szenátor panaszos hangon cg verte meg. hogy ..a bajtöbb ;d>- ;err remzi” nem érti ui'*o" az Egve- .Államok magatartása- étiben a kérdésben 11 Dsmakralikin Jijászo HSiinslkiizi S’i)/5‘síg; elnökségéiig! íeluvjsa a viláj ;ogíszailiO! ■ Pécs (MTI): A Domokra/kus Jogá- kii. ii Nemzőt közi Szüvotségémík. el- nök-jog*- a nei>ek békekonqrt-s*zusá" lick trete lezése után Bécsben ülést tartott, amelyről I: hívást intézett «, világ jogászaihoz. A Demokratikus Jogászok Nem.- zetközi Szövetségének clnökségc — hangáik i többi között n fo.hivá-»- ban — üdvözli n népek békékfln. jjrcs'Zri«-nők határozatait, a melyek előmozdítják a béke fenntartásának ügyét, amelyek megegyeznek a nemzetközi jog alapelveivel és a Dem'- kratikus Jogászok Nemzetközi Szövi végének célkitfízételval. A Demo-kTatikus Jogáezolf Nemzetközi Szőve' sértőnek elnök só--;* te- hív minden jooá-T: harcoljon azok iogi védelméért, ultikét a béke érdé- I kében k licité ti nemes tevékeny *<- I gük miatt üldöznek. A SZIBÉRIAI SZÉNBÁNYÁKBAN JELEN TÓSCN MEGNÖVEKEDETT A TERMELÉS Kemerovo (TASZSZ): A kuznyecki a/.^nniodoncc 25 ST.é^.bdnyájn Tn-vir 1953 évi tervé' reŐtsíM. Sóit bányában már lúlha’atlták a ‘érv által előirt kapacitást és most Igyekeznek 'ovább növelni n tcr(rte.ést. A ..Lcnlnuoolj” bánya dolgozói. afcVt már több vasúti szerelvény szeneI ad'uk nz á 'nmnak torven felt'. elhatározták hogv az idén az előírt habáridő előtt teljesítik n bánya fcj'.esz'ési tervé.; is. Elhatíroz- ták a’i is. hogy a bányában doloo" zó Don ón tsz-k o ml) ájn o k havi telje- -itmórtvó: átlag harmincé/, r tonnára '•malik. A DNYFSZTER MENTI KOLHOZOK AZ idén kétszázmillió rubel jövedelemre TETTEK SZERT GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGELADASBOL Klsinyov (TASZSZ)? Ez év őszén a Dnyps/le’-menti kbhtovok gvúmö'C.s- és zökl-ó-o’ttdáíból kiusz-iamillió nr be1 jőve delein re lettek szór:. Régebben ezen- a vid-tái'n a guz- dag gyümölcs- és zöld«ég termés.»; az luarhisok miatt nem mindig lehet obi betakarítani. A szovjet hatalom ideje alatt sokezev hektár földet óimén, (esitoltak és ezek<-n a földeken nagv talajjavító munkál a tokát végeztek. AZ URÁLI GYÁRAK NAGYSZERŰ GÉPE- KÉT SZÁLLÍTANAK A KOMMUNIZMUS, NAGY ÉPÍTKEZÉSEINEK Szvordcvsck (TASZSZ); Az urai gyáruk dolgozói sikerre! teljesítik a kommunizmus nagy építkezéseinek megrendeléseit. Az ura'i gépgyárban új tépkedő pks/ikavátor-tipus szerelésén dolgoznak. A gyár többel; közöl: négy és fél köbméteres mnrko" lókat is készít. A gyár n sztái.imjrá- dj 6- kahovkai vizierőművik énítöi- *ck nvolc nagyiéllesitményö hidrau- ikus prés» •;« «izállitot'. (I Jraszmja Zvejzda“ és a „Pravda" ciki* a szocializmus építésének ma^yarorszag sikereiről Mo.zkvn (TASZSZ): A Krasznaja Zvjízda Maijavin alezredes cikkéi közli '. Magyar Né|>köztárs:isáyi»uk a •v/iocia.L/jnus építé-tá terén elért nagy sikereiről. A cikk írója pvegjYapit- H>., hogy Magyarország ‘ do gozó! sikerrel valósítják meg az 1950—54 ■évi ötéves tervet. I né[H‘l; bőkvkon"rt>sszii'iín részi réti jogászok felliirasti n világ /aga/izuihoz Béc<- (MTI): A népek békekon- gre-s/usán rászív*»» jogászok b* hívást intéztek a világ jogászaihoz, A törvény tiszt elő jogászok sok országon.. topa »ztál jók. hogy egyre erűsböad. '<z az irányzat, amely a törvényi és alkotmány lilábbal tiporja mondp» h többi között a lelhivds Ezekben ru országokban nem érvényesülnek azok az alkotmányos fZabályok és azok az áltn.á- nosan elismert jogétveh. amelyek a demokratikus szabadiéigiugolr biztosítását célozzák. Egyre öbb jogász szád síkra a U>r\ éayesséi \édc inóljen, ML akik tudatában vagyunk a jog fon o*ia- gánas, Uunogalm akarjenv c:oít-szi- lósetket. Felhívjuk mind.ri ország jogászait, hogy tartsanak értekezletet, amelyeg iogialkozzanuk azzal: milyen eszközökkel lehet érvénvre/uttatnl a demokratikus szabadságjogok tisZttlr- tét. I lartiiíl' a ntík vilátfkoiiju:i*oszu'>»ál (»,.(, rASZSZ \ Nemsetkös! Dl' nn.ilvrstikii* Nő*Követ»»*« tanácsa a IVa pokb’in Bécsben Oléasnikot tnrtott \ tanács iilcsszuk:» kllejcjtésre juttat ta. In**' 'amoifatja a népek bókeknn. gets mi sárink tintúrozatait. Az ülésszak határozatét hozott. Insgv Ip;.:t jún'uiiábnn Dániába összehívja a nők viTigkoogrt'Mz.us&t és lidbivást iulczclt a világ atszonyaihuz.. Iidgv tini opussá k a népek békekon- j»V‘ssziisának batArozatait. Az or-zág Iparoiitása — foly;alja Maijavin - . egyre sri.árdabb alá" pol teremt a mczögnzdusAa **zocl;;- i-ia átalakítására és fellendítésére. A cikk frója ezután megjogv-zi. nocjy a szocialista építés eyvik legfontosabb eredménye dolgozók any.'.gi jó.étén.k és kulturális -oln- voiio.ának í,me.kedés'‘. A Magyar Népköztársaságban á..andőan emelkedik munkások és olkalnvazottak műnk bére, a dolgozó par«srf.só«t jö" veda .no. Rendkívül n-igy gzcr**jiet lóiszik -i sandaV.zmu« épí' énében uz az önzetlen «‘ gitség. amelyet a S/.uv- jetunló nyújt a fiata. Nvpküo.-.rsa- •: ágnak Ugyancsak a szocializmus magyar, or-zági ópitóséröl ír a Pravda-ban u lap budapesti tudósítót«. Krusitis/Aij A tnazjvar néi» vezetői rövid idő alatt lényegesen több á' umfórflút böksqsóijről. sz'.rvo/.ökiészsóg.rftj tolták tanubizonvságot, mint az urak Magyarországának vezetői hosszú évnzázsdok alatt. A Kelura Koimmuustn Párt Politikai Bizottságának közlemény« az or zug [folitikai lie Jyzet érői Brü-sze! (TASZSZ): A ..Drapeau Rouge ' közzétotle a Be.o Kommunista Párt Po'i-tikai Bizoltságánuk közi-ményét az ország politikai hely ■setéről. A Politikai Bizottság megállapítja hogy a vezető kötök és a váltakozók fokozzák a munkásosztály élet. ■színvonala dien indított támadásukat. Erődöditk az élet drágítására ira" nyúló töiekvés. A kormány állal nemrégen bevezetett egész ser in'éz- fcedés sít yosabbá liszi a munkanél- kűriek helyzetét. A Politikai Bizottság megállapítja, hogy a belga dolgozóknak cselcked. niöl: kell jogaik védelmében, hogv vSar.a verb essék a kormánynak és a vá!lalikozóknak a dolgozók étálszin- vonala ellen intézett támadását — Olyan cselekedetekre van szülésé" amelyek cé'ia: a munkások íog'n - koztatot tságánal fokozása a keleti országokkal való kcreskiddnn kap- csolatoh felújítása útján. Törekedni kell a nvugdíj-ak emelésére és a szociális biztosítás megjavítására. A Politikai Blzjottság felhívja a do - goaókat, hogy lokozzák harcukat, a katonai szolgálati idő csökkentéséért és az ezért folytatott harcban íésztvett. letartóztatott katonák sva" b a donb oc'á'ásáért. Bukarest (MTI): A romániai üzemekben a d>lgozék fokozott erőfeszítéssel küzdenek azért, hogy kiemé- kedé term, ési sikerekkel köszöntséi, december ;)0-At. a Román Népköz" társaság kikiáltásának 5. évfordulóját. A n:»gv évforduló tiszteletére Temesvár tartományban 59 vá l tálat határi ilö elölt teljesítette tervét. December 10"lg Bacau tartományban 37 g\ár — nagyrészt nehézipari vál'atát — fejezte be ezév^ tervét ás kezdte m.g a termelés» nz ötéves ‘érv harmadik évére A bacau* s-zoviet—román köo'ajipari felszerelést gyártó vállalat is 11 hónán a'alt teljesítette évi tervéi. Az utóbb; két hónap alatt a vállalat dolgozói 584 ezer lejt takarították meg. Brailában már 25 vállalat dolgozik az ötéves terv harmadik évé.ro. A ..Progresul” kohászati üzemekben több, mint 230 dolgozó meg'v’d'o 1954.. ií'otve 1955. évi tervének teljesítését. « Arad tartományban 34 vállalat kö" szón,*.; a terv határidő előtti teljesi- iesévi'1 a Román Népköztársaság kikiáltásának 5 évfordulóiét. \ knpitilista trösztök garázdílkmlísámik követkejiményci Elpüsztholt ölelniiszerek - éhhal álra ítélt jugoszláv dolgozók A kapitalizmus gazdasági aiaptür- vénvét ijztálin elvtárs igv határozta meg: ,.A szocializmus közgazdasági proldé-mái a Szovjetunióban" című z-seniáik müvében: ,.A utaxlm<U(.i tőkés profit biztosítása az ado't m‘- s rág lakossága többségének kizsák- nvirtgolás'L, tönkretétele és ngomorba. döntése útján, más országok, különö sen uz elmaradott országok népeinek leigázása, és rendszeres kifosztása útján. réylU a legmagasabb profit biz- tOskása háborúk és g m'mzdynida- súg mUiiarizálúsa tkján." ' Cél: a nia/rmális profit Jellegzetes példáját láthatjuk mindennek az amerikai imperial irt áll; és a Tito-fartr-zták uralma alatt sinylő dő Juiri-sziáviáSan. Néhány nappal ezelőtt Titof*k közzétették az lOőtl-as évre vonatkozó úgynevezett „társa- rlalni-i terv" előirányzatait- Ebből kitűnik. bogy a jövő évben a belgrádi f;».si,s/,:ák*továt>b szándékoznak fokozni az. orsíág mllilarizáiását. Saját bevallásuk szerint Itá) milliárd dinárt a vakVstgban lény égősén hibbet fordítanak hábono* kil-ziFtider'i-kr'1. Egyéb területeken i^ újabb íntézke- dé*ek«t tesznek annak érdekében, hogy maximált** profitot blztasitfsanak az amerikai monopóliumoknak é*s a bolfőidt tőkéseknek. Ezekhez az intézkedésekhez tartozik az is. hogy folg tatjuk a főleg amerikai tökével működő összevont natj//trösztök alakítását. Ezekből a trösztökből jelenleg körű be ül hetven működik Jugosziávíában. Ebben az évben (K-ldiiu! ímsz.cvonták a bor; bánya»* aiatot. a boti kohóllz.'-ncl a majdiinvki bányával aiatot, a ne nrtznieai bányavállalatot és létre loizták bclő iik az egységes nagy- tríVztöt, az úgynevezett ..bori bangó SZ'iti és knlitr-szati medeiosé'-t. Az i'*-z Ozevimt vállalatok az amerikai kar- tellek, szindikátusok (h trösztök mintájára működnek. Arra törckezepek. h'sry egyeduralmat szerezzenek a piacokon. maros árakat diktáljanak és* így óriási profitot Iiothc-o1 janiik ősz ■•/.■. A nagy trösztök alakú láda gyorsan orezlette hatását JugOdz'áviiU'an. A l*»«rrád! i.<*~:|>:tri vá'la a'ok amelyek kartci'be léptek. iiyotidwi fe'eni<'iték az árakat. Példán! n szék árúi, itreely /(/.id dImir volt. tüsjégtt ( felemeiti k 1-btl diáirra. l'gyanígj mm''kedelt a cipő ára is, miután az „•Obidya" \á: »lat egycslura inat szerzett a belgrádi piacon. Az ilyen ka pitali'-',» e-szkőzökkel megszerzett mesés profit oroezláur.Vz'* az amerika'- monopóliumoknak jut, a „morzsák" pcd'g Tito lőkéawinok, A Szlobodna Vojvodina vallomása A niaxtmás-s profit mce»*crzé*e é.r dekéU-n a jugos/Jáv kupHuliota vá! ialatok a leg:»íjaeal»h eszközöktől w*m riadnak vkiza. Nemrégiben például a nl*l hiistpriri vállalat mcqsetn. mLsített nagyobb mennyiségű élelmiszert — a röbbi között 3200 kiló szalonnát és szalámit, — hogy a magas árakat még följebb verje. Boigrádban a Takovszika-titOa 0. ezám alatt működő éielantszeripari vállalat turgy- mennyiségű lisztet és más dehnet pusztított cl, ugyanebből a célból. Ezek az esetek szinte mindennaposak Jugrssz'áviában, noha az ország la. kossáigiitak nagy többsége éhezik. A jugoszláv dolgozók Mjá* böril kön őrzik a kapitalizmus kegyétfeu gaz.do-.-ági a'a-ptörvényétick hatását. A mérhetve ion profitot hajhá-szó tőké rt'ic a dolgozók megfoszitett murik A jáhól liarácsoiják hasznukat., Jellem ző módon attól som rkidnak vissza, hogy meghosszabbítsák a munkaidőt. Nonirégiímn az Üzemekben hivatalosan i-s 10—12 órában állapították meg a munkaidőt. A (ítoirta ..Borba" úiszcntOl írja egyik legutóbbi vezér cikkében: ..Un megtartanánk a nyolcórás munkaidőt., ez fékezné a munkások kezdeményezőképesséj/ét (értsél: a maximális profit k'eájtoiását a munkásokból!). De a munkások meg érthetik, hogy a túlórák nem fizet- futók ki..." A „Borba" szerint tehát a munkások csak dolgozzanak a vég kiímciiiléisig. díjazást viszont ne várjanak érte. Hogy ez így van Jo;-o s/Jáviá.b'ut azt a titoista «ajtó som tudj« eltitkolni. Az Újvidéken meg jelenő „Sz'obodna Vojvodina“ példán! így ír: „Egyes vállalatoknál a nnmliaidö fogalma elvesztette fontosságát- Itt éjjel-nappal dolgoznak. A munkaidő 10—11. sőt Ifí őrá -is nap. hossza:... A fizetési jeg/rykhvn ereket a: eseteket nem tüntetik fel Mimién munkásnál havi "Ok őrá> írna.1: fel. Többi" nem. De valójában a: emberei: nem 208 órát dnigoztnk. ha- nem a leggyakrabban sokkal többeti mint S00-(U." A munkaidő rohamosan íve* fel. felé. i fizetések viszont csökkennek. Yojvod'na (Vajdasági tizenhét fe-n ipari Üzemében .-» közelmuitban 22 százalékkal szállították !f a munkások nnpkbérét. A bőriparban bili dl- mirral. a textiliparban ő:i.í dlnárnrl, az éV-'nvbizeriparhan pedig 728 dinár, ral ivökki-ntctték a inu.iká»nk havi fizetését. Ez a szomorú valóság. Es vájjon, mit ígér a Jövő1 A titoisták „társadalmi terve'* nz 1SC/1 as évre előírja, hogy tovább k*»P csökkenteni :f Wzeté*«cket. A fémipar; szakszervezet tltoietn vezetőségének legutóbbi ttlóeén Rózsiase\ice. az egyik áru é szakszervezeti főkolumix»» már l»eje entetle, hogy a kőid jövőben a műn. kdsok 1ÖÖ0—’/tavi dinárral kevesebb fizetési kapnak majd havonta. Ilyen súlyos, köveik enn én gr k ize l sújtja a jugoszláv dolgozókat a kapitalisták profp ha jhsistiisaA kapitalista monopóliumok >-* trösztök nyílt ga ráz dúl k <h! i * An •» k konok tényei leplezetlenll! tárják elénk a titoHta „vzocialiBnn»' valódi ábrázatát: a kapitalizmust.
