Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

2

Napi é

I1W2 PF.CEMRER 25

Történelmi adatok a Szovjetunió

békeakaratáról

A Szovjetunió .születésétől fo^va a békéért harcol. Az imperialista hatalmaknak a szovjet hatalom megszületése óta mindig az volt a lejfőbb gondolatuk, hogy a Szovjetuniót megtámadják és elpusztítsák. A két politika, a béke és háború politikájának összeütközése végighúzódik az elmúlt :tő év történetén.

1917 november 8-án éjjel, közvetlenül a forradalom győzelme után a szovjet állam kiadta a békedekrétumot. V békedekré! unitban javaslatot tett az összes hadviselő fe'eknek. hegy kössenek .azonnali fegyverszünetet.

Az angol, francia és német imperialistáik nem fogadták el.

1918. Mivel az imperialista hatalmak nem fogadták el az általános békét, a szovjet hatalom béketárgva- ’ásokat kezdett a vele háborúban átló Németországgal. Az angol, francia és amerikai diplomaták a német-orosz, illetve német-szovjet háború továbbfolytatásán mesterkedjek. Lapjaikban miközben háborúra tüzelték népeiket a nénié tűk ellen, buzdító célzásokat tettek a német imperialistáknak a szovjet elleni háborúra. Igv akarták a fiatal szovjet államot megfojtani és így akarták elérni azt, hogy a német imperialisták ne teljes haderejükkel menjenek ellenük a nyugati fronton. Az újonnan megszervezett Vörös Hadsereg azonban megverte őke». Ezután megkötötték a békét.

1918 —1920. Nyugat imperialistáinak nem tetszett ez a béke. Féltek a keleti fr intőn felszabadult német haderőktől!, féltek, hogy e békekötés erősíti a békevágyat az ő országukban és hadseregükben is, de még jobban féltek az orosz példán egyre for- rada’masodó nyugateurópai proletá- rlátus-tól. Ezért hadüzenet nélkül, be- lopakodva, mint a rablók, megtámadták a szovjet ál'aniot, 14 imperialista állam hadsereget tett partra az ország legkülönbözőbb részein, nagvmennvi ségü felszereléist, lőszert, pénzt juttattak a szovjet hatalom belső ellenségéinek, a kulákoknak, kozákok felső rétegének stb. A fiatal szovjet hatalom azonban, többéves hosszú kemény harc iftán legyőzte úgy a külső, mint a belső ellenséget.

1920 utáni évek. Az imperialista hatalmak részéről ekkor bizonyos szélcsend állt be. Nem- azért, mert bókét akartak, hanem azért mert forradalmak, proletárforradal* matf és proletárforrongások rázták meg rendszerüket. (Magyarországon. Németországban. Olaszor-zágban- Ausztriában. Csehszlovákiában, stb.l Az* imperialistáknak kegyetlen terrorral. a jobboldali szociáldemokraták árulásával — Németországban a szociáldemokrata Noske hadügyminiszter vérfürdőt rendezett a munkások között — sikerült a forradalmat leve mlök. Anglia 1927*ben megszakította diplomáciai kapcso'ataít a Szovjetunióval. Megkísérelték a keletkínai vasútvonal elfogla'ását.

A Szovjetunió azonban n:m hagy ta magát megfélemlíteni. Nem ijedt meg a provokációktól. „Kormányunk politikájának, külpolitikájának alap- in a béke gondolata" — mondotta Sztálin elvtárs A Szovjetunió rendületlenül folytatta tovább békepo’.i*

’ tokáját. Diplomáciai tevékenységével meghiúsította az Imperialista egységfront létrehozását. Megnemtámadási szerződést kö'ött Németországgá' (1926). Törökországgal. Litvániával (1925). Afganisztánnal. Iránnal (1926)

1929 13. Az egész burzsoá világ ba.n gazdasági válság tört ki (A leg komolyabb és legmélyebb valamenv- nyl közül a kapitalizmus tör'éneté- bon.) „Ez először azt jelenti, hogy a burzsoázia e helyzetből a kiutat a be’-oolitíka terén .való további fás;” zálásbnn fogj« keresni és erre.a célra fn! fogia használni az összes reakciós erőket, köztük a szociáldemokráciát 13" — mondotta Sz'álin e'v- társ. így is történt Németországban a nyugati imperialisták, a jobbo* dali szociáldemokraták és a Va'ikán segítségéve! uralomra futott az 1929- es vá'ság rzömvs-zülötte: Hitler.

..Másodszor ez. azt iménti, hogy a burzsoázia a kiutat külpo'itikai té. ren új Imperialista háborúban fogja keresni” - mondotta Sztálin elvtár«

Ez a bö'cs előrelátás is helyednek bizonyu't. Japán 1931-ben megtá* tnadta és elfoglalta Mandzsuriát A német és o asz fasiszta kormány fegyveres segítséget nyújtott a spanyol fasisztáknak Olaszország nieg* támadó és elfog'alta Abesszíniát.

A Szovjetunió politikája azonban flyen körülmények között is béke- politika maradt. Politikánk békeno* Mtfka és a kereskedelmi kapcsolatok minden országgal való inegerősí* lésének politikája... — mondotta Sztálin elvtárs. — Ennek a politikának következménye az a tény. liogv sikerült megvédenünk a békét hogy nem engedtük magunkat konfliktusokba sodorni ellenségeink ál*

•al a háborús usz-itók egész sor provokációja és kalandor támadása ellenére. A Szovjetunió ezt a békepolitikát fogja folyhatni a továbbiakban is minden érövei, minden esz" közzel." ’..Egy talpalatnyi idegen földet sem akarunk. De saját földünket saját földünk egyetlen darabkája sem adjuk oda senkinek” — mondotta Sztálin el'Viárs.

1933—1939. A Szovjetunió a béke érdekében megnemtámadási szerződést kötött Franciaországgal 1932- ben és nyugati szomszédaival: Lengyelországgal Lettországgal. Észtországgal és Finnországgal. Ezt az egyezményt — Anglia, az Egyesült Á'lamok és Franciaország szabotázsa ellenére — aláírta a Szovjetunió va! szomszédos országok nagy része valamint a kisantant államai. A Szov jetunió minden erejével egy kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésére törekedett Közép* és Kelet- Európa államainak, va'amint Franciaországnak részvételével. Ez a „Ke 1 éti Paktum” a kollektív biztonság megvalósítására irányult. 1935-ben a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött Franciaországgal ás Csehszlovákiával: 1936*ban kölcsönös segélynyújtási szerződést kö tött a , Mongol Népköztársasággá!;

! 937-ben pedig létrejött Kínával a megnemtámadási szerződés A Szovjetunió elfogadta a meghívást a Népszövetségbe, mert az akkor kia'.aku* lóban lévő helyzetben a Népszövetség — mint Sztálin elvtárs rámutatott — ha gyenge is. mégis alkalmas hely lehet az agresszorok leleplezésére éa. h-, gyen.ee eszköze is a békének mégis gátolhatja a há* ború kitörését.

„Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harcolunk — mondotta Sztálin elvtárs. — De nem félünk a fenyeaetésektöl és készek vagyunk rá. hogy a háborús uszitók csapásai ra csapással feleljünk. Aki békét akar és kereskedelmi kapcsolatokat igyekszik velünk létesíteni, az. mindenkor támogatásra tnlál nálunk. Azokat pedig akik megpróbálnak rá- támadni országunkra: úgy visszaverjük, hogy belepusztulnak, nehogy .nég egyszer kedvük kerekedték disznóormányukát a mi szovjet kér tünkbe beduqni".

És mit teltek ezalatt a nyugati lm periaiista hatalmak? Dollárok özönével árasztottál- el Néme‘orsz.ágot.

A Szovjetunió ellen uszították Németországot és Japánt (Anglia szerződést is kötőt* Japánnal melyben bfztoskotta Japánt arról, hogy nem ‘ámadják m _g őt a csangkaisekista kínai csapatok, ha a Szovjetunióra támad.)

Az angol*fr,nnc:a imperialisták köz véleményt megtévesztő, hosszú eredménytelen' tárgyalásokat folytattak» Szovjetunióval. Már eleve azz-al a szándékkal mentek oda. hogy nem egyeznek meg. Ugyanakkor „őszinte és szívélyes” (Henderson angol kormánymegbízott szavai) tárgyaláso, kát folytattak Hitlerrel, mert — mint a Hitl.r és Halifax angol miniszter közötti tárgyalások okmányai bizonyítják — .......ö (lord

Ha

lifax) és az angol kormány más tagjai tudatában vannak annak hogy a Führer nem csak Németor* szágban ért el sok eredményt, hanem azáltal, hogy a kommunizmus.* saját országában megsemmisítette, úf Ját szegte ennek Nvugat-Európa felé s ezért Németország joggal tekintheti magát ,y Nyugat védőbástyájának a bo'sevjznius glíen ■' íla'ifax ezután, a Berlin—Róma tengelyről szólva kijelentette, hogy az „együtt* működésből c négy nagyhatalom »gyike sem maradhat ki semllyen körülmények között sem.“

Az angol—francia imperla'isták tehát gyakorlatilag elutasították a Szovjetunióval való szövetséget. Ha a Szovjetunióval valóban őszinte «zö- votséget/ kö'rek akkor megteremthették volna a kollektív biz onságot Viert nem kétséges hogv a Szovjetunió. Anglia. Franciaország és -i Kisantant államainak szövetsége ha* sonütha'atl.anul erősebb lett volna, mint a Berlin—Róma tengely, s ígv a német és olasz fasiszták mégcsak nem Is gondolhattak volna közeli háborúra.

Ez a szövetség hosszabb időn át megőrizhette volna Európa békéjét A nyugati imnerlalista ha'almak tehát azáltal. - hogy elutasították a kollektív biztonság megteremtését, az zal. hogv Hitlert a Szovte'uníó ellen uszították, fe!e’ő«ek 50 millió emb r haláláért, a mérhetetlen pusztításokért é-> szenvedésekért,

1939- 41- Az angol—francia tervek szerint 1939-ben kellett volna ki* robbannia a német—szovjet háborúnak A szovjet diplomácia, mesteri módon. Sztálin elvtárs útmutatásai szerint megakadályozta _a német— szovjet háború kitörését. Megakadályozta azt Is. hogv a Szovjehin ót é- szig'te! jók, TávoTKe'ettől Finnországig egysége« imperialista blokkot hozzanak létre. A Szovjetunió en. t.zk következtébe 1941-ben sokka! kedvezőbb körülmények között szál!

hatott szembe a német fasisztákkal.

1941 —45-:g> Az angol—francia bs t merlkai kormányok némsokkaj i Szovjetunió megtámadása után gére’et tettek a második front meg nyitására. Churchill nagyhangon ki Is jelentette:

..Azt hiszem, senkj s: m kőtelke* ii'k abban, hogy milyen politikát főjünk a jövőben kövelni. Nekünk zgye'.'on. mindenáron megvalósílan- ló célunk, vau, hogy elpusztítsuk 'Hitlert és vele együtt a náci uralom egcsokélvebb nyomát is. Ettől a cé- imk'tól nem fog bennünket cltérí- ‘enj soha semmi körülmény. Soha nőm leszünk hajlandók ezen a pon* on engedményeket tenni. Soha nem eszünk hajlandók tárgyain-' Hitlerre! vagy megbízottaiva! ^dnrcoln: fogunk ellene a földön, harcolni fo- purtit, el'ene a tengeren, harco'ni fogunk ellene a levegőben mindaddig amíg Is'en so<i'tségévol. árnyékától is megszabadítsuk a földet é.s felsza baditúik azokat a népeke.t, amelye* kei leigázoít.”

Ezek a szavak. Es ml volt a va’ó- sác? Anglia Amerika, éveken át, egészen 1P44 nvaráig elszabotálta a második frontot. Hadseregeiknél, tekintélyes része érintetlenül állomásozott a hátországokban A második front Ideiében váló mecmyitása mii 'iók. sőt tízmilliók életét menthette volttá meg. Az angol—amerikai kor* oiánvo'k csak akkor ad’a.i. narancsot i második front mronvitására. amikor már a "Szovjetunió tönkreverte a náci haderők legjavát és feltartóztathatatlanul nyomult Németország felé.

Churchill azt mondotta, hogy sohasem lesznek haj’an-dók tárgyalni i németekkel, vagv megbízottaikkal A valósáéban azonban n különböző angol—amerikai tőkéscsoportok az ogész II. világháború alatt tárgyalók a német fasisztákkal és szállítói* fák nekik létfontosságú hadinvers- snyagokat. De 1944 te’én. amikor a németek ardenneki támadása elől fejtvsszi've menekültek a szövetséges csapatok, akkor Churchill gyorsam tudta, hova kel) indu'ni segítséget kérni: Sztálinhoz. A sz.ovjet hadvezetőség ebben az időben h'" szervezte, átcsoportosította haderőit a keleti fronton A szovjet hadvezetőség a kedvezőtlen időjárás ellenére is. hooy szövetségesein «en. megígérte, hogy január 20-án általános támadást indít. S m; vo't ezért n köszönet? Az. hogy Chur* Chili elárult-, a német hadvozefőség- nek a támadás időpontiá; és hjfcét.

A churchilli áru’ás azonban * m tárt sikerrel, mert a Szovjet Hadsereg a kitűzött időpontnál előbb indította meg támadását, mielőtt a né metek még felkészü'hettok volna

1945*!ö! napjainkig;. 1045 május I

9.én- a győzelem ünnepén Hennán, a moszkvai amerikai kővelség magasrangú személyisége, ingerülten nézeti le ablakából az ünnep.ö tömegekre:

,,Ezek örülnek ... Azt h'szik vége a háborúnak. Pedig tu'ajdonképpen csak most fog elkezdődni" — mondotta.

Az aego'-amerikai-francin imperia- i-stik tovább folytatják régi politikáinkul. Még minndlg néni tanultak a történél erűből.

*“ Létrehozták az Atlanti Tömböt. Nem tartják be a potsdami értekezlet ha '.ározatalt. Ny ugat-Német országban ér Japánban, a fasizmus kiirtása helyet! feltámasztják a fasizmust. Szédületé« fegyverkezés; hajszába fogtak. A fn sizmiis útjára léptek. Kirobbantották * koreai háborút.

De a nemzetközi helyzet alapvetően megváltozott. Mi a Szovjetunió nem ■gyedül áll. A 11. világháború után először a történelemben, olyan bétke- yllaganozgaloan bontakozott ki. amely, nek már van ereje arra, hogy hosszú kV líra biztosítsa a békét.

A Szovjetunió politikája továbbra i«' a régi következetes békepolitlka. A Szovjetunió topábbra js békét akar Pedig a Szovjetunió vezette béketábor erősebb, mint az Imperialista tábor. De a Szovjetun ó mégis békéi akar- mert nem öldöklést, Iranern élete) akar. mert nem pusztítást, hanem építést -akar.

Ha az Imperialisták. elvakult gvfl Ihletükben mégis , megmerik tárna dn a Szovjetuniót, akkor vessenek magukra. „A Szovjetunó* nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől — mondotta Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán. — Népünknek vannak tapasztalatai az agresűzo- r k elleni harcban s rég meg tanú Ida hogyan kell megverni őket. Már i polgárháború idején megverte az ngreaszorokat. ani'kor a szovjet állam még flatail új viszonylag gyenge vol* * megverte őket a második világháborúban « a jövőben is megveri őkel ha hazánkat meg merik támadni“

álagyar László

Átadta mogb'zó'eve'ét a Mongo' N .’plíöztársas ag bu Japssti követe

X. ldaniz-mh, a Mongol Népkíiz- táivasá: mosz-kvai nagykövete, akii a M-. ngol Néjik'i/.táivaság nagy nép hurá'játiak elnö-k-ségü magyarország rendkívüli kővel té é-s meghatalma zott in ini’s/.térré nevezett ki, szerdán délben átadta megbízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A megbízólevél átadásánál jelen volt Szabó Pir i«ka, az Elnöki Tanács titkára,és Béréi Andor, a külügyminiszter. t-'-ő helyettese.

A megbízólevél áradása után Dobi István, az lTnökj Tanács elnöke fogadta X. ídamzsftb rendkívüli követ ,--s meghatalmozott minisztert.

Il.íkosi Mátyás fosradfa a Móniról Nepköztárisasáij lm aiiesli

követét

Rákosi Mátyás, a Magyar Xépköz- társaság Miniszterta.náns;inak e'nöke szerdán egy órakor fogadta N- Idatnz.sabot. a Mongol Néi>köz*ársuság rendkíviri követét és meghnta'mnzolt miniszterét.

Szabó Ferenc Kossu^-^ijas zeneszerző kiíiin e:ése

A Xónköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó Fercno I.ossutb díjas zeneszer zőt, a Magyar Népközt;'* r-’-a-ág érdemes művészét 50. sztlleté>napja al ka'mábó!, kimagasló zeneszerzői é- zenepoiligógusi mnnkn-Wiga e'ísineré séii! a Magyar Xépköztársa--ági Érdemrend llí. fokozatával tüntette ki

Szabó Ferenc 1902 december 27-én született Budanes'en. TaPulmányait a budanesiti Zeneművészeti Fó'skolán végezte; Kodály Zoltán W.inei Leo és Siklós Albert növendéke volt.

Alkotásaival az 1926 és 1931 közötti időben tűnt fel. A munkésmozga'om- ban már akkor résztvett és ezért '931-ben emigrálnia kellett. Rövid bérűn; tartózkodás után 1945-ig a Szovjetunióban élt A Szovjetunióban kifejtett munkássága során több ‘ömegdala. mozgalmi indulója vált

népszerűvé az egész világ munkás- mozga'mában.

Itt alkotta kitűnő müvei közül a ..Moldván ranszódiá”-;. valamint Sztálini alkotmány” című kórusmü- v'ét D 'S'.mbul versére.

1945'ben tért haza. Most a Zene- művészeti Főiskolán zeneszerzést janit.

Hazatérte után alkotott müvei közül különösen kiemelkednek a Haza érés” című szimfónia, a „Ludas Ma. tyi" és az ..Emlékeztető” című zenekari mű.

1951*ben Kos«uth-díjjal, 1952-ben a „Népköztársaság érdemes művésze” rímmel tüniették ki.

T rmákeny működésének eredményei közül meg kell még említeni a .Nótaszó”. ,a ..Felszabadult melódiák" című szerzeményeit, azonk'vül néns7,erü tömegdalait

A l‘raiK*sa korináii.vvathá^

Párls (MTI): Auriol francia köz* társasági elnök kedden este több volt minisiz'erelnökkel folytatott tanácskozásokat.

Mltvt az Huruanité közli. De Gaulle ‘teljen este a kormányválsággal kapcsolatban nyilatkozatot a-dott ki. E nyilatkoz,atban sajá'magát tolja előtérbe, mint aki „képes megtenni azt.

amit Pinay nem tudott elérni.” Hangoztatja, hogy kész pártjának képviselőit egy olyan politikai csopor* tosulás rendelk: zésére bocsátani.

mely lehetővé tenné ,p végrehajtó hatalom megerősítését’'. (Vagyis a fasizmus parlamenti úton való előkészítését.)

A francia munkálok olvan knrni ’nyí követelnek, amely a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgálja

Alig. hogy a francia kormányválság híre köztudomásúvá vált. számos tizemben és vállalatnál rfjgyű* lésro jöttek ö<=sze n munkások.' hogy kifejezésre juttassák akaratukat, milyen kormányt követel Franciaország dolgozó népe. Párában, Paris környékén és még sok más városban vol'tak ilyen gyü'ések A gyűlések részvevői táviratokat és levelekül; küldtek a köztársasági elnökhöz és számos vezető politikushoz hangsúlyozva, hogy olyan kormányt követelnek. amely a béke és a társada* mi haladás ügyét szolgálja.

A Francia Kommunista Párt Kö/pon i Bizottságának nyilatkozata a kormányválságról

Páris (MTI): Az Humanité közli a Francia Kommunista Part Központi Bizottságának a kormányválsággal kapcsolatban kiadott nyilatkozatát. a nyilatkozat a' többi között a követezőket mondja:

A válság okai világosak: Az amerikai imperializmus előtti behódo'á,' politikája — amelyet a francia búr* zsoázia veze'őí a Szocialista Párt bűnös közreműködésével már 1947 óta folytatnak. s amellyel a Francia Kommunista Párt már az első nap- ól kezdve szcmbeszállt — ma meghozza keserű gyümölcseit.

A Pinay-kormány — elnyomó intézkedései, fasiszta összeesküvése sö; még n köztársaság c’nökének tá* mogutása ellenére Is — gyengének bizonyult ahhoz, hogy folytatni tud- ia az árulás, a háború és nyomor politikáját a népi és nemzeti törekvések ellen.

A francia burzsoázia vezető körei most mindent elkövetnek annak érdekében. hogv vagy egy ugyanilyen iellegű kormányt, vagv pedig egv erősebb" kormányt alakítsanak mely ben részt venne az RPF (De Gaujle nartja) is. s amelynek az lenne a feladata, hogy Franciaországot még mélyebbre taszítsa a fasizmus szé* gyenébe.

Franciaország népe azonban sohasem fog beletörődni ebbe. Egy olyan nagy nép, mint a mienk. soha sem lesz rabszolganéppé!

A francia do'gozókat — bármilyen véleményt vall ja.nak és bármelyik réteghez tartozzanak is — vérigsérti és felháborítja az árulásnak és a hú borúnak e politikája, azért e politikával szemben olyan új politikát akarnak, amely a béke és a haladás politikája lesz s amely a nemzet függetlenségen és a demokrácián aki pul.

A nyilatkozat a továbbiakban fef- hfvja a francia népet, hogv egysége* akcióval segítse elő egy olyan francia kormány létrejöttét, ame'y a nemzeti fügpet'enség és a béke politikáját folytatja majd.

— Nem kíméljük erőfeszítésünket annak érdekében, hogy u lehető leggyorsabban széles nemzeti frontot szervezzünk a munkásosztály köriW. amely — minthogy egységes *5« a nép támogatja —.meg tudja változtatni az események menetét, meg tudja menteni Franciaországot a nyomortól, az idegen rablgúiól, a fasizmustól '■% a háborútól, « amelynek meg is kell mindezt lennie" — fejeződik be a Francia Kommunista "Párt. Központ! Bizottságának nyilatkozata.

K r 1.1»»is ITIK 1V II11* E K

Berlin. (ADNI Az Egyesült Államok nvugutnémetországi haderőinek főpa ranesnoksága elhatározta, hogy Nvu gat-Berlin amerikai helyőrségének harctéri tapaszt;* atokat kel! szerezne E célból az ott állomásozó egységeket egymás*után indi'ják cl Ko reália, nbol bal hónapot lö lenek.

Paris (TASZS/.l \ „L'Humanité" kör!-', hogy december Síén Marseille- !>en horgonyt vetett egy amer'&ai repülögépanyahnjó és tíz más hadi- haji.

Szófia (MTI) A „Hellas Press' je- (■Illése szerint december tO-én Pl retedzbói újabb görög katonák indul 'ak Koreába. Papagosz. if görög nép újabb fialt kü'il; az. amerikaiak koreai vágóhíd jára.

Róma. (TASZSJE1 Az olasz kormány |»arancsára a hutárrendörség nz olasz

svájci határon Terranovátó', N'Htit'V és az olasz küldöttség egy másik t-ng- játóJ elkob ztu az útlevelet. Ntiuián a három olasz békéküdölt erélyesen tiltakozott ez ellen, az úllvye’ekeL visszaadták.

Peking. (Uj Kínai A Lucknápban fIr* 1 -i) niegje'enö .,National Herald" kél cikkben foglalkozik nz ENSZ közgyűlésének legutóbb a koreai kérdésben hozott hntárnzatával és m*-g- V.lapltja, hogy Indiában nagy elége- detleieségg*'! fogadták n közgyűlésnek az indiai javaslat alapján hozott hatá rozatát. M'ndkél el'kk rámutnti A ha- 'irozat kudarcra vnn kárhoztatva meri az „önkéntes hazatelepülés" elvét támogatja, mert továbbra is zsák- u i rá ha n tartja a fegyverszüneti tár gyalustfkat és nem vezet n béke meg valovulissúJioz-