Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-23 / 300. szám
2 NAPLÓ 1952 DECEMBER 28 A* ENSZ közgyűlés különleges politikai bizottságának december 20-i ütése Newyork (TASZSZ) Ai ENSZ közgyűlés különleges politikai bizottsága deef'tntoer 20-i esti ülésén befejezte a tagfelvétel kérdésének vitáját. Szavazásra tették fel a lengyel határozattervezetet, amely javasolja » Biztonsági Tanácsnak, hogy vizsgálja még 14 állam (Albánia, Mongol Népköztársaság, Bulgária, Magyarország, Románia. Olaszország, l'innország, Írország. Ausztria, Transz Jordánia, Portugália, Ceylon, Napul ás Libia) nyilatkozatát ók tegyen javaslatot ezeknek az államoknak a felvételére vonatkozóan. A bizottság amerikai-angol többsége elvetette a lengyel határozattervezetet- A lengyel határozattervezet elfogadása mellett húsz küldöttség szavazott, tizenegy küldöttség tartózkodott a szavazástól. Ezután az amerikai-angol tömb keresz’üUiajtotta az öt latinamerikai ország határozati javaslatát különleges bizottság létesítéséről a tagfelvétel kérdésének ..tanulmányozása“' érdekében. A bizottság ezenkívül elfogadott több határozati javaslatot, amelyek egyes, az amerikai-angol“ tömb országainak tetsző ország felvételét ajánlják, mint például Japán, valamint Laosz. Kambodzsa éa a baodajista Vietnam bábállamok. A Szovjetunió, Ukrajna, Bjelorusszia, Lengyelország és -Csehszlovákia küldöttsége a határozati javaslat ellen szavazott. A tagfelvétel vitája és a különleges politikai bizottság által elfogadott határozati javaslatok azt bizonyítják. hogy az Egyesült Államok és az őt követő országok továbbra te régi politikájukat folytatják, amely megkülönböztetéseket alkalmaz egyes országokkal szemben, ugyanakkor kedvez más országoknak n tagfelvétel kérdésében és ezzel továbbra is akadályozzák a tagfelvétel kérdésének igazságos megoldásút az ENSZ alapokmányának elvei szerint. A tagfelvétel kérdésének megvitatásával az ENSZ különleges politikai bizottsága befejezte munkáját a közgyűlés hetedik ülésszakának első részében. Az ENSZ politikai bizottsága befeiezte az „osztrák kérdés“ tárgyalását Newvork (TAPZSZ) A politikai bizottságban befejeződött az úgynevezett „.osztrák kérdés“ tárgyalása. Minthogy az osztrák államszerződés kérdése nem tartozik az ENSZ hatáskörébe, a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Lengyel- ország és Csehszlovákia képviselője kijelentette, hogy nem vesz részt az úgynevezett osztrák kérdéssel kapcsolatban esetleg előterjesztendő javaslatok megtárgyalásában és az azokra vonatkozó szavazásban, s nem ismeri cl a közgyűlés által esetleg hozandó határozatok jogerejét. NEMZETKÖZI SZEMLE A brit birodalom miniszterelnökeinek értekezlete Nyugati kommentárok az Atlanti Tanács ülésszakáról PÁUIS A párisi lapok közük az Atlanti Tanai« ülésszakának befejezéséről kiadott hivatalos közleményt. A köz- lemérniI hangsúlyozza, hogy tovább folyik a fegyverek, a szolgálati szabói jt&rtok és katonai módszerek „szabványosítása". Más szavakkal a nymratcorópai országok fagyveres erőit még alkalmasabbá teszik az amerikai katonai klikk érdekeinek szolgálatára. A sajtó közleményeiből kiderül, hogy az Egyesült Államok nyugat- európai csatlósai eléggé hidegen fogadták Kidgway tábornok, az északatlanti tömb fegyveres erői főparancsnokának azt a követelését, hogy ..állandóan növeljék a rendelkezésére bocsátott összegeket." Anglia, Franciaország és más országok képviselői — mint a lapok közük — panaszkodtak gazdasági nehézségeik miatt. Az. ülésszak eredményét kommen- táltvá, néhány lap az atlanti tömb válságáról ír- A „Combat“ ezzel kapcsolatban a következőket írja: ,,Az EszaikatUuilj Szövetség tanácsának ülésszaka a legnagyobb zűrzavar jegyében ért véget. Az Északatlanti Szövetség tagállamainak még sohasem kellett (ítélniük ilyen komoly válságot. Az Északatlanti Szövetség vezetői még sohasem találtak ilyen zord kérlelhetetlenségre, amely a szeretetremélióság külső máza mögött jelentkezeti." LONDON Az angol sajtó is részletesen kommentálja az Atlanti Tanács legutóbbi párisi ülésszakát. A „News Chronicle“ az FygyesUlt Államok és európai csatlósainak ellentétei jól írva hangsúlyozza: ,.1'ennforog az a veszély, hogy az elkövetkező hónapokban még fokozottabb nézeteltérések derülnek ki az Egyesült Államok és európai partn-rrei között". „Bárhogyan is álf a helyzet — írja a továbbiakban a láp — az ülésszak csalódást keltett. Sz. A. Gyengin tiltakozást intézett Berlin amerikai övezetének parancsnokához BerÜn (TASZSZ): Sz A. Gyengíti a bíTÜni. szovjet ellenőrző bizottság képviselője december 20-án levélét intézett Mutthewsonhoz, Berlin amerikai övezetének- parancsnokához az- za’ ka peso’atban, hogy a nyugatber- %ii renilörség provokációs cselekményeket követe“.; el a Berlin amerikai övczieféb'.n lévő potsd-uurrplnlzi vasúti ffitöház vasutasai ö len. A lévé1 hon többek között ezeket írja: „Mint ismeretes, 1952. szeptember 26-án nvugatberlini rendőrök provokálná* támadást intéztek az említett fűtőhöz ellen, amelynek során meg- gya-lártálr és elhurcolták a nvugat- berlUrí rendőrök által 1951 november 7-én meggyilkolt vasutas. Ernst Ka- mielh emlékművét, amelyet a fűtő- ház munkásai létesítettek. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom emlékeztetni arra. hogy a berlini szovjet ellenőrző bizottság főbb írben követelte az amerikai hatóságoktól, tegyenek Intézkedéseket a nyugatberlini rendőröknek az említett fűtőhöz elleni provokációs támadásainak megszüntetésére és szigorúan büntessék meg Berlin amerikai övezetének azon rendőrtteztviselőit. többek k'özött Zur.kert, a harmadik nyugathprtini rendőrkapitányság felügyelőiét és a. többi személyeket, akik bűnösek Ernst Kamieth meggyilkolásában. Az amerikai hatóságok a-ionba-» az Erest KamkVh meggyilkolásában résztvevő nyugatberlini_ rendőrök vé élelmezésének c: bujtogatásának útjára léptek. On 1952 november 12-1 levelében kísérletet tett orra. hogy kétségbe vonja, hogy a nyugatberlini rendőrök ölték meg Ernst Kamielh-ot. Ezt meacátolja az. hogy még *gy olyan ellogult szerv, mint „ nyugat- berlini bíróság is. kénytelen volt elismerni, hogv Zunker bűnös Ernst Ka miét h meggyilkolásában. Mr mind össze kéfévi és háromh&naoi börtönbüntetésre ítélte a gyilkost Ernst Kamieth meggyilkolása. a nyugatberiini rendőrségnek a pots- rfamplatzi fűtőház ellen intézett provokációs támadásai, valami-nt a nyu- gatb-ulini rendőrség sok más ‘megtorló intézkedése arról tanúskodik, hogv a berlini amerikai megszálló hatóságok egyre inkább áttérnek a nyílt terrornak és a dolgozók demokratikus megmozdulásai erőszakos cl tollasának módszereire. A berlini szovjet ellenőrző szervek továbbra is követetik, tegyenek szigorú intézkedések• t. - amelyek kizárják. hogy az Dw ellenőrzése alatt iUó nyugatbe^linj rendőrség provokációs cselekményei megismétlődj - nck a berlini városi yastíí területén.'’ A. A. Gromiko e’vtárs levélben javasolta az EHSz-közsvíiSés elnökének, hogy az amerikaiak porgani vérengzésének kérdését tűzzék ki a közgyűlés napirendén N.-wyotk (TASZSZ): A. A- Gromiko, a szovjet küldöttség helyettes ve/előjc december 20-án Lester P»or- xon-huz. a közgyűlés elnökéhez intézett leveliében javasolta, hogy sürgőben tűzzék a kozgvüés napirendjére .,az amerikai hatóságot által Pongan -ligetén koreai és kínai hadifoglyokon elkövetett tömeggyilkossá- gok" kérdését. \ levéllel együtt a szovjet küldöttség helyettes veze:öje a szóban- lévö kérdésre vonatkozó következő határozattervezetet is eljuttatta n közgyites elnökéhez: ,A közgyűlés megállapítja azokat az újubb tényeket, amelyek szerint az amerikai katonai hatóságok 1952. december 14-én Pongan .szigetén koreai és kínai hadifoglyokon embertelen vérengzéseket köveitek cl, s e vérengzések során megöltek 82 koreai. iKetve kínai hadifoglyot. 120- ot pedig megsehasitettzk Tekihtettel arra, hogy az amerikai táborokban lévő koreai és kínai haditoglyok tömeges legyilkolása a haditoglyok sziszternatilcus elpusztítására irányul, —* erről tanúskodnap az amerikai katonai hatóságoknak a Kocsedo, Cse- zsu, Pongan szigetén. Puszanban és más helyeken elhelyezett hadifoglyok ellen elkövetett gaztettei — a közgyűlés elítéli a Koreában lévő amerikai katonai hatóságoknak ezeket a bűncselekményeit, amelyekkel a humanizmus és az. emberi erkölcs legelemibb elveit is lábbal tiporva meg- «értik a nemzetközi fognak a hudilog lyukra vénát kozó általánosan clto- gadoll szabályait. A közgyűlés ragaszkodik ahhoz, hogy az. Egyesült Államok kormánya sürgős intézk - Jévsei grmdoskodjék az amerikai katonai hatóságok koreai és kínai hadifoglyok éllep irányuló gaztetteinek megszűntetéséről és szigorúan vonja felelősségre ezeknek a biintrt- teknek az elkövetőit.” , Az E^SZ (ihgvü ésrneV íöbizolsága nap rendre ifiz e az amerikaiak pongani vérengzésinek kérdését Nowyork (TASZSZ): Az ENSZ közgyűlésének főbizottsága december 21-én szovjet javaslatra határozatot fogadott el arról, hogv az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése mo-v folyó ülésszakának napirendiére tű- zl „Az amerikai hatóságok áltrA Pongan szigetén koreai és kínai ha- ditoglyok ellen elkövetett tömeggyil- kosságok" kérdését. A férfié- napirendre tüzéi-e mellett szavazod a bizottság 11 tagja, három tag tartózkodott a szavazástól. Uj miniszterek A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Nénköztársaság Elnök; Tanácsa Szabó, Gergelyt vegyipari minl.-z’iT- -é é-s Erdey-Gruz Tibort felőolctatá-i -ntniszterré megválasztotta A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Koss-a Istvánt kohó- és gépipart nrl- nUzteri tiszte alól ./felmentette, oqy- út’al általános gépipart miniszterré m-t-gvá'-a’sztotía. A Minisztertanács Zsofinyecz Mihály középgép-ipari mi- ná.-iríert az újonnan felállított kohászati ■ minisztérium vezelésével is megbújta. Csou En-i a eWl*rs »illa'ózó táv:ra'a az ENSZ kö7cyö észhez a Pongan- szige'i vérengzés ínyében Peking (Uj Kína): Csou En-LaJ. a Kínai Népköztársaság kü'ügymin.isz- ‘ere vasárnap táviratot intézett Lester B. Pearsonhoz. az ENSZ közgvü- ósén.-k e'nők éh ez A táviratban eré- “yeson tiltakozott a koreai—kínai fél több. mint kétszáz fog »ágba esett cm bérének az amerikai fegyveres erők részéről Pongn-n szigetén történt meg gyilkolása. illetőleg megsebesltése elten. Ez a bűncse’ekmény szöges ©1- 'entébsn a 1.1 az emberiség minden »éypt és lábbal tiporja a genfi konvenció rendelkezéseit. Kína népéi a legnagyobb mértékben telháboritja az Egyesült Államok fegyveres erőinek a hadifoglyok' lemészárlásával elkövetett kiszámított és ádáz kegyetlenkedése — mondja a többi között a távirat. — A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya nevében czenn l erélyesen tiltakozom az Egysült Államok fegyveres erőinek ilyen büncse ’ekményei ellen, amelyek teljesen semmibe veszik az emberi sség alap elveit és lelrúgják a genii konvenció ■( ndelkezéseit. Kérem, hogy a közgyűlés haladéktalanul tegyen hatha- ót intézkedéseket a koreai—kínai haditoglyok lemészárlása, — az amc- ikci fegyveres erők részéről elkövetett e súlyos bűncselekmények negszüntetésére cs azoknak az ame- ikal tiszteknek és tisztviselőknek szigorú megbüntetésére, akiket n mos ani és a korábbi véres incidensekért leleiösség teiliel. A távirat a továbbiakban javar ■‘olja,* hívják fel az Egyesült Államok kormányát a panmindzaonl fegy verszüneti tárgyalások • haladéktalan folytatására, hogy a mar közös egyet értéssel elfogadott fegyverszüneti cgyezanénytervezet alapján megvalósuljon a teljes fegyverszünet, majd xi ő-szes hadifoglyok hazatelepítőiének kérdését terjesszék a Szovjetunió küldöttsége ált»! javasod bizottság elé a kérdés rendezése céljából, • ,,Az Egye.sUlt Államok mouopőllő. kéje, versenytársainak meggyengülésé: kihasználva... szétrombolja a ,r>ké- országok történelmileg kialakult sok oldalú gazdasági kapesolatai! s az em litett országok és az Egyesült Államok egyoldalii kapcsolataival váltja fel őket.... Az amerikai imperializmus effajta gazdaságpolitikája szükségszerűen kiélezte az Egyesült Államok és u többi tőkésállam ellentételt. Közülük legmélyebbek az Egyesült Államok s Anglia ellentétei1* — mondotta Muleiikov elvtárs az SZKl* XIX. kongresszusán. A brit birodalom miniszterelnökeinek e hónap elején hefejezdött értekezlete minden mozzanatában vllágo. van és félreérthetetlenül tükrözte Malenkov elvtárs megállapításainak igazságát. Ez az értekezlet az angol monopolisták kétségbeesett kísérlete volt hogy útját állják az érdekterületeikre eg\re mohóbban behatoló amerikai tőkének, s — Iráni, egyiptomi és a többi kudarcaik után — legalább a birodalomhoz tartozó országokban megerősítsék pozícióikat. Az Egyesült Államok mind jobban szélesíti kapcsolatait a brit birodalomhoz tartozó országokkal — Anglia rovására. Az Egyesült Államoknak Indiával folytatott külkereskedelme az utolsó években két-háromszorosárn nőtt, az amerikaiak indiai tőkebefek. telesei pedig a bálionirlőtlinek ötszörösére emelkedtek. Kanada kivitelének mintegy kétharmada az Egyesül* Államokba irányul. Az amerikai monopóliumuk két esztendő nlntt má.sfél- milliárd dollárt fektettek be Kannáiban, Ausztrália és az Egyesült Államok között 1938. és 1950. között meg négyszereződött a külkereskedelmi forgalom. Ugyanakkor évről-évrr csökken a brit birodalom orszárninak Angliával folytatóit külkereskedelme, évről évre csökkennék az angul tőke befektetés! lehetőségei ezekben az országokban. Anglia a Commonwealth miniszter- elnökeinek értekezletén megkísérelte hogy olyan . nemzetközösségi program met'* dolgozzon ki, amely azl szol gáluá, hogy — mint nz an"ol nagytőke egyik szócsöve, nz Observer*1 című lap Írja, — az Egyesült Államok elismerje Anglia „megerősödését" és .tegye lehetővé számára, hogy (óbban kivegye részét n világ gazdasági életének Irányításából.*' Az angol uralkodó körök azl remélték ettől az értekezlettől, hogy sikeresen vehetik fel a harcol a dollár hegemóniája tiz nmerikai tőke egyeduralma ellen Azt remélték, hogy a birodalom or szágalt Ismét maguk köré tömöríthetik és ezzel nz amerikai Imperial!/, muss a I szembeif* megerősíthetik az angol imperializmus helyzetét. Amint a National Zeitung cimű sváj.si burzsná lap írta: az angolok ,,mo«t újból megkísérelték, hogy zárt kereskedelempolitikai frontot teremtsenek a nemzetközösség és azon belül a sterling- teriilet számára, amelynek cégére a szilárd font lenne“*. Ugyanakkor bízlak abban, hogy kiköszörülik azt a presztízsükön eseti súlyos csorbát, mely az úgynevezett .rsciidcsóreáni védelmi közösséggel" kapcsolatban érte őket. amlkorls Angliát egyszerűim kíebriidalták az Egyesült Államok. Ausztrália és U.j- Zéland tárgyalásairól. Lhurrhlll mos* buzgón folytatta titkos killöntárgya- lásalt az ouszlráliai és újzélnndl miniszterelnökkel. bogy a jövőben leg. alább valami hátsó ajtón bejusson azokra a tárgyalásokra, »melyeket az amerikaiak a brit domíniumok képviselőivel folytatnak. Az angol elképzelésekből azonban vnimi kevés valósult inog. Az értekezleten újra behÍ7»nyosodntt. hogy a domíniumok lakáipuüliku.sal nem Lón .Ionból, linóéin Washingtonból váriák a parancsot. A kudarcot levert hangon Ismert be az angol hurzsoá sajtó Is. ,.A konferencia inkább a szándékot bizonyította, semmint, hogy döntéseket hozott volna“* — írja a , Times*“. .A tanácskozás céljai korlátozottak voltak, ezért sikere Is mérsékeli" — mentegeti a „Financial Times" a „bal- slkert“*. ,-A konferencia nem dolgozott k( határozóit tervei'* — hangoztatia csalódottan a munkáspárti „Daily Herald.“ A konferenrln rnlóbRn nem ilolgo. zott — és nem is dolgozhatott ki határozott tervet. Ennek okál pökhendi nyerseséggel világította meg a • News, week“* című amerikai lap. „Bármit határozzanak a tanácskozáson — írta az amerikai monopóllsták lnpja: ... a londoni értekezlet határozatait hozzá kell Igazítani az amerikai kormány politikájához.“' Angliának tehát ismét írjét kellett hajtania erősebb ..partnere'“ előtt s egyelőre tovább kell tűrnie, hogy n* megfosztja piacaitól, nyersanyagforrásaitól, magas profitjaitól. Nem kétséges azonban, hogy a harc tovább dúl n különböző tőkés országok — elsősorban az Egyesült Államok é» Angiin — között. Az események egyre mélyehbeii Igazolják Sztálin elvtárs következtetéseil: „A kapitalista Anrtla majd nyomában a kapitalista Franciaország, végül is kénytelen lesz kitépni magát az Egyesült Államok öleléséből és konfliktusba kertllul vele, hogy biztosítva magánuk az önállóságot és persze a busás profitot.“ Erősödik a harc Latin-Ainerikáhan az amerikai imperialisták diktátuma ellen Néhány napon belül két .latlnamerl- kai országból érkezeti hír arról, hogy a parlament visszautasította nz Egyesült Államokkal kötött katonát szer. ződésrk sürgős ratifikálását. Először a brazil parlament oszlatta fel ülésszakát, anélkül, hogy ratifikálta volna a szerződést, majd az uruguayi parlamentben ismétlődött meg ugyanez az esemény, jóllehet az amerikai lm perialisták és brazillal, illetve uruguayi ügynökei!, mindkét ország, ban mindent elkövettek, hogv keres/.- tülhjnszolják a szerződések haladéktalan ratifikálását. Az amerikai háborús gyujtogatók ez év elején kezdték rákényszeríteni a latin amerikai országokra a .kétoldalú" katonai szerződéseket, melyeknek „kétuldiilusága" abból áll. hogy az egyik oldalon a lalinnmcrlkai országuk átengedik területüket az amerikai háborús tervek támaszpontjaiul,’n Wall street ellenőrzése «I» helyeznék iicmzctmzdaságiiknt, í*'ú- töltelékeket -/állítanának az amerikai monopolisták kalandorliáborút száma rn, míg a másik oldalon Amerika szabadon rrnde’keghetne a lullnaineriknl országok gazdasági és katonai erőfor. rónaival. A latinainerlkui országok béke- és sziihadságszerető népei szenvedélyes erővel kellek harcra a rabszolga- szerződések ellen. 1952. tavasza óta «up — mint n»p érkeznek hirek a la- lliiiimrrtkal haladó erőknek a ható. nal szerződések ellen indított ino/gal máról. A brazíliai Kommunista Piri márciusi iiyiluikuzatáb.iii harcot hirdetett uz amerikai diktátum rllen és keményen leszögezte: n nép liátamü- glktt előkészíteti szerződés ellentmond n nemzet létérdekeinek. A felhivásen a brazil dolgozók a katonai szerződés ellen tiltakozó lünlelésekke! sztrájkokkal válaszoltak. A harchoz a haladó -szervezetek egész sora rsnt- I akozott. Urnguavban U a Kiwmnnnlstn Párt leplezte lé elsőnek a néprllene* szer ződést. majd júliusban az országos hékctanár.H 316.0(10 uruguayi lakos nevében tiltakozott a szerződés ellen. Az uruguayi Impcrlallstaellrnes Hiúsági mozgalom az Ifjúságot mozgósította. .,Az egész lakosság túlnyomó többsége — a munkásosztály, a parasztság széles rétegei, a diákok, a demokratikus szervezetek, a béke- bizottságok, különböző pártok — (tik- rászállnák a szerződés ellen" — írja a Verdiid című lap. A függetlenségi mozgalom élén valamennyi Intlnainerlkal országban a kommunisták barminak. Hívó szavukra és példájukat követve álltak csatasorba n lakosság ezrrt és százezrei az amerikai elnyomás ellen. Brazíliában és Uruguayban, Chilében és Peruban. Ecuadorban és Columbiában magasra csapott az ellenállás lángja. Mexikóban oly érős volt a nemzett ellenállás, hogy a mexikói vezetőknek — n nép cgyün tetű követelésére — meg kellett szakítaniuk nz amerikai-mexikói tárgyalásokat. A többi tatiiianierikal országban áll a hare a dolgozók és a gyarmatosítók között. Chilében, Uruguayban és ttruz.lliáhan az nmerikai lakáj kormányok aláírták a szerződéseket. A szalui dsá «szerető népek azonban meg mutatják erejüket. A parlament képviselőinek többsége nem merte vállalni o felelősséget a nép As a történelem előtt az ország áruhnboesátá. sáért s tavasz óta húzza-hntasszn a szerződések ratifikálását, most prdtg btziMiytalan Időre ismét elnapolta. A latinnmerlknl népek - szabadság- harcának jelentős győzelme az Imoe rinllslák uruguayi és brazillal esnta- vesztésr. A latliiaiurrlknt népek I* megmutatják, hogy homokra épültek a Wall-Street monopolistáinál, háborús és vlláguralini tervei. A népek szembeszállnnk a gyarmati uralommal. .szembeszállnak a háborúval —• a népek szabadsagot és békét akar-
