Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-21 / 299. szám

7 iSSr-nECEMBER 21 NHPIÓ Oktatási segédanyag A iminlta (erinclíkoiiysígc Lenin' és Sztálin elrtársak azt ta­nítják, hogy a munkatermelékeny­ség állandó emelése — a népgazda­ság minden ágában — a legfontosabb az új társadalmi rendszer megerőeii- dése, gypzeljine ftiompontjábóL Lenin élvtárs 1918-ban ,,A szovjet hatalom soroiilcvő feladatai“ című cikkében hangsúlyozza, hogy min­den szocialista forradalomban, miután a proletariátus kivívta a hatalmat, és abban a mértékben, ahogy meg­valósul a kisajátítók kisajátítása „szükségszerűen előtérbe nyomul az az aUípvqtö feladat, hogy a kapita­lizmusnál tnag-asabbrendű társadalmi alakulatot, kell létrehozni, vagyis: — emelni krU a munka termelékenysé­gét. ezzel kapcsolatban pedig (és e célból) a munkát magasabb színvo­nalon kell megszervezni '' .V kapitalizmust a ..magasabbrendű társadalmi alakulat'' — a szocializ mtta azért fogja legyőzni végérvénye­se n, mert a „szocializmus a munká­nak áj, sokkal magasabb termelé­kenységéi hozza létre". Ezáltal a szó. eialista, társadalomnak több terméke! tud adni, és gazdagabbá tudja tenn! a társadalmat, 'mint a kapitalista gazdasági- reiidszer. A munkatermelékenység rendsze­res növekedése nélkül tehát lehetet len át ország függetlenségének a biz­tosítása, 'n szocialista ópító* felada taina-k megoldása, a dolgozók jó'été nek állandó emelése. Szovjetunió fej lödésének mai .szakaszában — a szó eiaíízmüsibó! a 'kommunizmusba való átmenet szakaszában — még inkább fokozódik a termelékenység emelésé nek a’ jelentősége- Malenkov elvtárs a XfX pártkongtosszuson további fő feladatnak határozza meg a ..munka termelékenységének minden módon való további emeléséi", .-.„mert ez a legfontosabb feltétele a szocialista termelés növekedésének, tökéletesedé­sének''. Lényegében Sztálin elvtárs á'ta’ meghatározott szocialista gazdaság- törvény teljes' megvalósítása, a kom mtinisia elosztás elvének „ megváló sitása — a nagy termékbőség — csak a termelékenység emelése alapján ér hofö'cl. ‘ 4 Szovjetunió dolgozói a, munkatér melőkenység enjejésénelt óriás.; je’en tőségét felismerve, a ' 'Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével „<y szoriafiStií ■építés minden szakaszában fánkodatUtpyl Itgzcol’g-k. a rnupjpr fér- tndéjeeny se gének rendszeres emelé­sé,ért." ■­Bizonyítja Malenkov elvtárs tneg- ál’apitását, hegv a háború előtti elsí' ötéves terv ideién Szovjetunió inará ban 4-1 százalékkal, a második ötéve. terv "folyamán százalékkal, n bar inadHc öté’vés’ terv’ jilatt pedig 82 «zá za'ékkal.'emeik'*’dett‘ a munka terme- lékefivsége;. 1940 és .1901 között a termelékénv- ség az iparban 50 százalékkal eme'- kedett. s az ipari termelés növekedé­sének TO százaléka ebben az időszak­ban a munka termeiékenyéégéböl származott. o Ml a termelékenység? Termelé­kenység emelése alatt azt értjük.- hogy a termékek előállítására szük­séges munkaidőt csökkentjük, vagv azonos munkaidő alatt több termékei állítunk elő. Tehát annál magasabb a munka terme ékenysége. minél ke­vesebb munkaidő alatt, minél több termékpf állítunk e’ő. (A cikk nem tartja .-feladatának, hogy a termelé­kenység. kérdését - a k«nitalizmu$ ke­rete; ' közört itt tárgyalja.). Hogyan,- milyen módon lelop a. ler- niel/íkenységet emelni? A termelé­kenység emelésének első. tényezője » modern technika alkalmazása a ne. héz és ntunkffigépycs munkál: gépe­sítése, á villamosítás­A szocialista társadalmi rendszer korlátlan teret biztosít az új technika alkalmazásira - a munka vpegkönv nvftósére. Malenkov elvtárs kiemeli hogy a háború utáni években a szer számgépáüomány 22-stcresére nőtt, hngv „a hazai gépgyártás csupán az utóbbi 3 ét' alatt körülbelül 1600 ni géptípust gyártott". A sok géptípus közül csak néhányat nézzünk meg. Például a 14 köbméter térfogatú — kotró — puttonyos lépkedő exkavá­tort, "amely évente több. mint 2.5 mii. Hó köbméter földel tud kiemelni Egy gép naponta kétezer .földmun­kás munkáját tudja elvégezni. A vi- *inröm(lvek 91 százalékát teljesen automatizálták. 30 különböző terme­lési géi>sor van. nmelvek különféle gépi alkatrészeket gyártanak ember kéz éiintésa nélkül. A nebóztestj inttlikák gépesítését a hánya, kohó építőiparban és a mezőgazdafcáffban tHoC-ig tie kell fejezni, — mint ahogy ezt az SZKP XIX. kongresszusa meg­határozta. A modern gépek leveszik a fizikai munka terhét a dolgozók rá'láról. A villamosítás — a mnnkamrgtakaritán »«llett — könnyíti, «gészségcaobbé teszi a munkafeltételeket. Ezért tűz­hette ki célul az ötödik ötéves terv a munkatermelékenység 50 százalékos növelését- , A gépok tehát nem a profitért, ha­nem kizárólag a társadalomért, az emberért vannak, — ezért becsüli meg a szovjet ember a leghasznosabb munkatársát: —l a gépet, A modern technika alkalmazása megköveteli a dolgozók általános műveltségének, kulturális színvonalú nak és szakképzettségének emelését A háború utáni ötéves terv éveiben az iparban sok munkás részesült szakképzésben. Gyári műhelyokla- tásben részesült lódö-ban 388 ezer. -1'950-ben pedig 494 ezer dolgozó 1950-ig a magasabb szakképzettségű munkások száma T millióra emelke­dett. A további hatalmas fejlődi«, ér­zékeltetésénél elég ha megemlítjük hogy a Szovjetunióban a főiskola^ csupán 1952-ben 221 ezer fiatal szak embert adtak a népgazdaságnak. A termelékenység emelésének to­vábbi feltétc'ei: a szocialista munka verseny további fokozása és a szo­cialista' üzemszervezés állandó töké- ’élesítésé. A szocialista munkaversonv kime­ríthetetlen forrása a termelékeny-ég emelésének. Malenkov elvtárs a XIX nártkongre-szuson kiemelte, hogy . a népgazdaság fejlesztése terén ránJe- háruló feladatok sikeres megoldásé szempontiából óriási jelentősége ver» a szocialista munkavérseny tovább­fejlesztésének". A verseny szervezé­sénél az a legfontosabb liogv „fel. zárkóztassuk az fimarad ókat, hogy a munkában a legjobbakhoz igazod­junk." Arra kel! tehát törekedni hogy a .munka frontján mind főbben és töb­ben enielked lenek társadalmunk élen- iáró dolgozóinak színvonalára", anT által a munka termelékenysége to­vább emelkedik. A munka a becsület és dicsőség dolgává lett. amit az is bizonyít hogy a „tudomány, az ipar. a közié- ’•értés és n mezőgazdaság H47<> dolgo- yóid,t tüvt-e’4ék ki a Sztál in-ilíjas meg tisz-tf’ő címével" Kü’önös ie'entőségű volt a munka •orme’ékcnvsAn-ineV az emelése •< Vagy Honvédő Háború éveiben. A háború következ-éhen sok szakmun kás bevonult katonának és helve4'ük szrtkkópzetlen dolgozókat — főleg ifjakat és nőket — vontak be a ter­melésbe Ennek el'enére a dolgozók 'elkes fendü’é4éne"k és kez'dcménvezé cének következtében az iparban a munka terme’ékenvsége ét’»«1 több mint 40 százalékka' emelkedett, Ki- 'me’kedett a hadiipar, ahol n do’- gozó-knak kb. egv negyed- 200 eaá z-Hékra teHe-dtettp normáját. Ezért értékeli Szlá'in e'vtáns olvan nagyra a hátország do’gozóhiak hős tetteit. . A szoviet embereknek a bátor- szágban végzett önfeláldozó munkáin n történelemben eay sorban lesz n Vörös Hadsereg hősies harcával vön1 a népnek haza védelmében véghez­vitt példátlan hős'e’le“. A heves munkaszervezésnek Sztálin e’vtárs i<ren na tv jelen4 őségét tn'ai- donít. ..A munkát az üzemekben úri” kell megszervezni hogy a termeté kenuséae hónapról-hónnvra. évnegyed ről-évnegyedre emelkedjék“ — tanít hí.. Az észszerű munkaszervezés sar­kalatos kénlé« úgy az iparban. m'n‘ a mezőgíizd-ieágban. A termelékenység emelésében — a helyes munkaszervezés megerősítésé­ben igen nagy szerette van a szövi*' tudománvnak. a tudósok és n dolgo zók szorne barát! kapceolatárak. A "árt feladatainál M.a’enkov o'vtár- felhívja a figve'T»et. hogy továbbra !» „meg keli szilárdítanunk a tudománn és a termelés alkotó együttműködését — szemelőft tartva, — lioou ez n- együtt működ és a gyakorlat taitaszia- tatai veti gazdagítja a tudományt a gyakorlat embereinek pedig seai'sé. get nyújt, hogy nvorsubbav oldják meri az előttük álló felütia-toknt-" A helye* ilromezorvezés, munka- szervezés fe'ndata. hogy megvalósít­sa az egyenletes termelést, hogy ma­radéktalanul használták ki a :r<Vii felszerelést, üzemteret, alkalmazzák a oik'usos és többgé-pos módszert biztosítsák az üzemek közötti zavar ta'an együttműködést, csökkentsék >i solojtet, az improduktív kiadásokat összegezve: A rnunkatennelékeny ség állandó emelkedése több fontos tényező együttes hatásának eredmé­nye. A munka termelékenységének emelkedése alapja: az állam tovább' megerősödésének, a kommunizmus pi­ker©« építésének, a dolgozók anyag: jóléte emelkedésének. • Gero elvtárs pártunk Központi Ve zöldségének 1952 november 29-i ülé­sén megállapította, hogy szocialista iparunk egészét tekintve, gyors ütem ben, egészségesén fejlődik. Az általá­nos fejlődés azonban nem fedheti el hiányosságainkat. A munka termelékenysége 1952 első tíz hónapjában — az előző óv első tíz hónapjához viszonyítva 12.4 százalékot eroe'kedott, de a tervhez viszonyítva lemaradás van. A terme­lékenység területén mutatkozni lema­radások oka elsősorban a szén- bányászatunkban. hogy nem számol- tűk fel a gépesítés-ellenes irányza­tot, elhanyagolják az évi terv bizto­sítása. érdekében a feltárást, az elő- etíjóst, a karbantartást, magas a pót- műszakok száma, gyenge a szén mi­nősége, bürokratikus a munkaver- seny szervezése. Építőiparunkban még mindig drá­gán építünk és cemenÉermelésünk is elmaradt a megnövekedett szükségle­tekhez képest. Az alapanyagipar el­maradását sürgősen be kelj hozni „mint az ország gyors i-parosltdaának s népgazdaságunk gyors fdemelkedé sének alapvető feltételéi". Éppen ezért kötelessége minden bányásznak hogy teljesítse a Központi Vezetőség .kérését, „az 1953-as évi erősen emel­kedő tér »teljesítését, a magasabb szervezettség, az átgondoltabb veze­tés. a fegyelmezettebb munka révén." Mezőgazdaságunk helyzete elmara­dóit a bb iparunknál- A termelékeny­ség emelkedése itt a leglassúbb álta­lában, ami megnyilvánul a növényter­melés és az állattenyésztés nem ki­elégítő hozamában — különösen a toliénál1 ománynál. Rákosi elvtárs or­szággyűlési beszámolójában felve'otte hogy ..növénytérn-elésünket rend-ki »u hátrányosan befolyásolta a kedvezőt- len időjárás" — azonban aláhúzza Rákosi elvtárs. „hoay a fagykár és aszály mellett is sokkal jobb lehetett vo’n-n idei termésünk, ha korszerű földmű indes, a modern agrotechnika szabályirif bekrr’ottuk volna." A termelékenység emelésének kul­csa tehát úgy a növénytermesztésnél mint az állattenyész'éené! a fejlet,! ugró- és zootechrdkai eljárások sok­kal szélesebbkor/} alkalmazása. Mező- gazdasági termelésünk a’aosonyságát jelentősen befolyásolja még a hely­telen trágyakezelés, a Irmvag „mély­szántás" — gépállomásaink nein IÁ. elégítő munkája. Rákosi elvtárs be­számolójában felhívja figyelmünket „hogy a felszabadulás óta ismételten előfordult, hogy az őszi búzát, kény- ’élének ro'tunk részben december »égén — sö’ január első felében vetni — és a kedvező időjárás melleit ez a késői vetés a terméseredményt alig befolyásolta. Most is azt ke-ll len­nünk. huny az utolsó hotelig elvessük mindazt az őszi gabonát’., amit ter­vünk előír.“ Az ipar és a mezőgazdaságban meg mutatkozó fogyatékos*ágok jelentős részben abból is adódnak, hogy főnk- ciirnáriusain'k egy része hanyag, kö­zömbös fontos párt- és kormányhatá­rozatokkal szemben. Sokkal kémé nyebb harcot kell folytatni a lvvtá rózatok végrehajtásáért, növelni kel' a párttagok felelősségét, a pártunk ügvéve! szemben. Propagandistáink az SZKP XIX kongresszus anyagának a tertne'e- kenvség emelésére vonatkozó részéné — utaljanak Rákosi és Gerö olvtár- eak útmutatásai alapján saját mun­kahelyük hiányosságaira és felada­taikra. I'app János MR oktatási a osztály vezető I»Í KTMillFK Értesít jük a t, n’ct és a poll tikai gazdaságtan II, évén tanuló elv társakat, hogy ,,A Szovjetunió belső helyzete4 c. anyagból az alább fel. sorolt helyen és Időben tartjuk a kon- fereuetáknt. December 22-én, délelőtt N órakor Kászon József élvtárs konft-renrlája a KIOSZ 4-es termében lesz jltákóc/i út 24.) December 22-én, délután 2 órakor Kővágó Dezső elvtárs konferenciája u KIOSZ 4-es, Orsal János elvtárs konferenciája a KIOSZ 5-ös és Vé«h László elvtárs konferenciája • KIOSZ ndókőzAsségl termében lesz. Nemre- béri László elvtár* konferenciája « i’iirtoktutás Máza kistermében, Szabit József elvtárs k«*nferenriája a 1‘árt- oktatás Máza naiíylermében, Ambrus Jenő elvtárs konferenciája a Tártok- tatás Háza könyvtártermében lesz. Lésradl János elvtárs konferenciája -i megyei oktatási osztály tanársler- mébeii (Itajesv Zs. u. t.| és .Iáim VII mos elvtárs konferenciája a szakszer, vezetek megyelanáesu 43-as termében lesz, filing] Ét-reue elvtárs 23-án, délután két órakor tartja a konferenciát a Ihírtnktutás Máza tanulószobájában. l-'elhlvjuk az elvtársak figyelmét, hogy a megjelenés kőtelező. Megyei pártbizottság un- prop. osztálya. A vasárnapi bemutatón szereplő énekkarok figyelmébe A művészeti együtteseit második országos kuitárversenyén egyik leg roorfo-oSb cé’ki'üziés volt: a minőség emjése. Énekkari vonatkozásban e-z i muveac kiváioga'ásában és azok i!öadásánúí, a művészi igény va- 'óravái-tásávai nvüatkozik mag. Kórusikultúráink az utóbbi időben hatalmasat fejlődött és vele együtt kórusirodalmunk is. A már megkez- iett s most vasárnap folytatásra ke­rülő kuiltúrverseny bemutatóin .ki­tűnik, hogyan választottak ebből a széles-skálájú repertoárból együtte­seink — s ami ezen tűi a leg.fonto- saljj) — bemutathatják, hogy milyen kapcsolatot tér.mtettek az előadás­ra kerülő művekkel. A szocializmus talaján a realista előadóművészetnek nem valami ön­magáért, az o'vont szépért való elő­adás a célja, hanem ennél jóval több A zene. mint a társadalom fel­fokozott hangja, híven tükrözi a társadalmi valóságot. A kóru--zone ezt annál inkább teheti, mert ha iga­zán művészi, akkor megvalósul bon­ne a szó és zene egv<séqi?. Erre kell tehát gondolnia minden érr.kkar- r»ak: a megszólaló művek tartalmát kilejezni, a zene eszközeival köze­lebb vinni, megértetni a hnllcaió. Sággal. Mert csak úgy van érteimé az elhangzó zenének, ha a hallgató­ságban igaz érzelmeket keltvu, meg­győzően magával tudja azt ragadni. Mivel a kórusművek tárgya annyi ra változatos, minit maga a társa- duTom, — s tegyük mindjárt hozzá a mai társadalmunk élete. — rend­kívül sok zenei eszközre van szűk - -ég és egyben lehetőség mindennek kifejezésére. Csakhogy tenuInwit­kell a klasszikusok példájából, akik kevés eszközzel is változatosat 'ud- *ak alkotni. A jó előadás tehát a ’ártalomból indul ki, anv-ak kifejezé­séhez válogatja meg eszközeit Nincs 4ehqt öncélú tempó, vagy dinamika hanem azért lassabb, vagy gyorsabb a mű tempófa. azért éneklőnk ilyen vagy olyan hangerővel, a pianók ét forték számtalan lehetőségének igénybevételével, mert csak így tud­juk a mü mondanivalóját megszólal­tatni. Magától értetődik, hogy akkoj esz igaz é« elhihető az ábrázok^, ha az énekük művel a kórus min­den tagja együtt él. S ha ez így van, akkor ennek az együttes magatartá­sán is meg kell mutatkoznia. Fel­szabadult örömmel énekli tömegda- 'ainka.1. vidám népdalfeldolgozásain­kat, vagy a madrigálokat, de együtt érzéssel párosul a hangja egy n».ű 'assú téte’ébcn. vagy ha a múlt szo­morúságáról énekel. Persze ennek van ggy-két alapvető f.ité'ele: a mű biztos tudása, technikai és tartahni szempontból egyaránt. Ennek nyo­mán az előadással járó felesleges, ‘úlzott feszült-ég kiküszöbölése, s végül, de nem utolsósorban a kar­nagy magabiztos tudatos és szug- gosztiv magatartása a kórus ©lőtt. Karnagyaink és énekkara Imik .gon­dolják meg, hogy a kuítúrverseny nem a miit dalosversenyeire emlé­kezhető áldatlan v-.té'kedések terep© többé, hanem büszke tanuságtétei tejlődésünkröl és elért eredménye­inkről. De egyben számtalan tanul­sággal járó lehetőség is. A «ok ki­csiből összetevődött eredmény eq-yüt tesen tükrözi mairf megtett útunk oozitivumait. s ebben a versenyt» n nem az egyéni győztes lesz a lng- fontosabb. hanem a cél győzelmes keresztülvitele: az eszmei, művészi érméimü l magasabbra emelése. A legutóbbi bemutatóikon szereplő középiskolai kórusok közül néhAryan. iikík jól szerepeltek — építőipari t clmikum és a tanitóképvő Int ér©- ‘ek kórusai — a fent emH’ettek©t váltották valóra. Az 6 eredményűit 'orkerése tehát a vasárnap dobo­góra lépőket magasszínvonalá mű­részt teljesítmények elérésére, Antal György A Zeneművészeti Szakink©!» igazgatója. Sztálin elvtárs a sport nagy barátja A inai napon a dolgozók szerte n vilájron hálalelt szívvel tekintenek Moszkva felé. ahol korunk legnagyobb férfija, Sztálin elv­társ 73. születésnapját ünnepli. A dolgozok inunkafelajánlásoklcal, a termelés fokozásá­val készüllek az ünnepre. Az ünneplők kö­zött ott vannak a sportolók is. akik sport­bemutatókkal és Aersenvekkel köszöntik a sport nagy barátját. Sztálin elvtársaf Sztálin elvtárs irányítása nyomán a szov­jet sport a világ leahaladottabb. legfejlet­tebb sportja lett. Sztálin elvtárs személyes példájával nevelte a szovjet népet a test­nevelés és a sport fontosságának felismeré­sére Életének legnehezebb korszakaiban is mindig talált alkalmat és modot arra, hogy rendszeresen sportoljon. Sok időt töltött száműzetésben, börtönben, de a gimnasztikát akkor is bevezette napi­rendjébe. Később sem feledkezett meg a sportról és mindég falait módot munkája közben is a testedzésre. Sz. lljasi írja cm lékeZQsoibe: .-Vagy két és fél órát tartó ülés után Sztálin elvtárs bejelentette n szü­netet és mindönkit a parkba hívott. Mikor kiértünk. Sztár»» elv társ azt javasolta, hogy jütvoink gorotkit (népi tekejáfék. szerk. megjegyzései. Kgyik oldalon J V. Sztálin ját­szott Vorosilnv elvtár«snl. a másikon én Haranoh elvtár*sM. Kiderült, hogy Sztálin elvtárs kiválóan játszik gorotkit és ponto­sun fit . . .“ ^/túUn elvtárs minden munkája közben időt szakított magának a spertesemónvek és versenyek megtekintésére. t93t-től kezd­ve Moszkvában a Vörös-téren évről-évre megrendezik a nagyarányú sport feJvonn fá­sokat, melyek során Sztálin ehtálS, a párt és a kormány képviselői személyesen győ­ződnek meg a szovjet sport fejlődéséről. A szovjet mezőgazdasag szocialista átszer­vezésének gyorsuló ütemével együtt erősö dött a falu sportja és a testnevelése 1*. Amikor Sztálin elvtárss*«) közölték. hogy Dages/tánban a Gunib hegyvidéken mar tornaruhábn röplabdnznak a lányok. Sztá­lin elvtárs mosolyogva jegyezte meg: „111 n hegyi lányok tornamhát viselnek, röp- lahdáznuk és testkultúrával foglalkoznak, ez azt jelenti, hogy ott font a hegyek kö­zött már'régen megvertük a kulákokafV (936-ban lépett életbe az új sztálini alkot­mány. melynek 126. S-a kimondja, hogy • szovjet haza polgárai számára biztosítva van a társadalmi szervezetekbe való egyesülés joga. A szervezetek között a snort egyesüle­tek is szerepelnek. A szocialista szovjet állam olantörvényej foglalta először a törté­nelem folyamán törvénybe a testnevelési szervezetek szerepét és jelentőségét. A sztálini útmutatás alapján edződött szovjet ifjúság mért súlyos csapást a hit­leri fasiszmusra és a sportolók százai vál­tak a sr^ialistn haza hősévé. A szovjet sportolók részére minden lehe­tőség biztosítva von a sportolásra. A *Zov- jet sportolok tndatábnn vannak, hogy ;o eredményekkel tartoznak a szovjet »ép­nek és a világ lángeszű vezetőjének n spor­tolók nagy barátjának. Sztálin elvtársiak és ez a tudat lelkesíti őket njabb és ájabb világraszóló sikerek elérésére.-t Vasas sportbrigádok a termelés élén Országszerte a terv sikeres befejezéséért | harcolnak d>l}jozoink. A Pécsi Vasas sport- brigádja is élenjár ebben n harcban. A Vg mis sportolók tudják, hogy jó in unkájuk­kal elősegítik a szocializmus megvalósítását többteimelésükkel államháztartásunknak jut tutnuk több vagyont. A Vasas spurto'ók n munka versenyből de­rekasan kiveszik részüket. A tekézók és t| labdarúgók brigádja versenyre hívta ki egy­mást. A két brigád közötti vefseny Sztálin • elvtárs születésnapja tiszteletére még foko­zódott. A tekézők brigádja Molnár Gábor sztahá- novistu «portolóvul az élen vállalta. hogy termelését 136.3 szú/a'ókról 141.3 százalék ra emeli Molnár elvtárs maga mututott jó péjdát. mikor 203 százalékos átlogteljosít j inényt ért el A labdarúgók brigádja nevé­ben koronics elvtárs tett ígéretet, hogy no. >ember havi átlagukat 14S százalékról 135j százalékra emelik, pelajánlották ezenkívül. I hogy 100 százalékos minőségi és Kiejt mentes ninnkát végeznek. V’állalták azt, hogy mind­két brigád két.két Ifjúmunkás dolgozónak adja át módszerét, hogy azok i- 100 száza­lékon fo^ül teljesítsenek. \ brigédvezc*tőkön kivid felajánlást tettek a brigád egyes tag. jai is. Piros Ferenc a tekézók brigádjából vállalta, hogv 05 százalékos átlagút 105 szá­zalékra emeli. A labdarúgóknál a ct&pat gólzsákja: Maié Ferenc vállalta, bogv teljr- sítményét 164 százalékra emeli. Patronál« suk révén a többi műszak sportolói is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a brigádok Jó vé­gezhessék munkájukat. A Vasas sportolók bebizonyították, hogy nemcsak a sportolásból veszik ki részük«!, han'-m élenjárnak a tennélé^ben is .Mun­kájukkal hozzájárultak ahhoz, bogy Ü£e* nitlk, a Sopiana-gépgyár tervét idő előtt tel­jesítse. Ne.m véletlen az. hogy a termelésben- ki­tűnt dolgozók a «portteréD is elsők A tc- ké/ők megnyerték a városi l>ajnok'*ágot éí így a megye» első osztályba kerültek A labdarugók újonc csapat létükre a ütegvei első osztálvbán o harmadik helyen végiz- tck. , •Vasas sportolók vegyetek példát if ké« brigád felajánlásából, ti is mutassátok meg, hogv vasasok vagytok, elsők a sportban ei eUcTk a ternyiéiben. Flóré az ötévol -terv sikere* befejezéséért! , Alpár Ferenc tudósító VASÄffawiÄirJ»li SPOIRíTIMiySOlR l.abdarugás: Kaposvári Vasas—Komló bá­nyász Népköztári'usági Kupamérkőzés, Kn i posvár. Pécsi Építők—Sellyéi Bástya. Loko­motiv < (Izőpálya, ú.3o. Bcremeudi Építők-- ; Bőiyi Traktor. 1L remeiül, 13.30. Vasas 11— Villányi Traktor Vasas U. 13.30. Komlói Épí tők-—l^ccsi Traktor, Komló 13.30. Osztályozó-’ mérkőzések a megyei első w/tú)>ba való j útikéért. Úszás: A VTSB ünnepi ósíóversenvének másodiV ré-z** Pcdaeé-aí Főiskola. *> t' Motor: A Pécsi Dózsa turarersenye. raji Uail-tér, 9. Ké%iiabda: Haladás Pedagógiai Főiskola — Petőfi, tartalék női, 9. Péc**búnyatelepi B4 nyá«&—Bástya, megyt.i férfi, 10. S*í#isZxárt Bányász—Petőfi, megye4 nő, it. Jauns Pan­nonius—Szigetvár, tanulók női, Mo­hácsi Mnnkiierőtnrtnlékok -Vörös !.c»lv*jtó. megyei, férfi. 12.20 lfaludás -Szászvári Bá- nvás’/. megvei női. 13. SligeKár—‘Komlói É[»ftők. 13.40. Röplabda: Lokomotiv 11.—Haladás Pods gógiai Főiskola, várisi férfi. 9. Lendület Lokomotiv H. váróéi női. Nagy Lajos gtvn- aáiinni, ti Pénxlgy—Bástya, megyii férfi. 9. Mi«Volei T okonnotlv—Pécsi I.ok^zmotiv aői 10. Miskolci ! okomotlr—Haladás férfi, 11. Mb kólói Lokomotiv—Haladó* aői 12. Miskolci Lokomotív—Péirsi LcAomou. férfi. 13. A Lokomotív viUámtornájának mérkőzései. Egyetemi Toraacaárnok. Ökölvívás: Bp. Ilonvéd~-PócsÍ Honvéd, barátságom ökölvívó mérkőzés, Nagy Lajos gimnázium. 17. — A Pécsi Egyetemi Könyvtár 19\2 dec. 22-én. hétkőn d u. \H órakor tartja J>odaL mi eatjét. Tárgy: „Uj Kín« «— űj eibfealélé művészete*'. Az előadást tartja: pvttnch László egy könyvtáron. Kínai irodalmi *7-e me! vén veket ud elő: Bu/sásné l'j*!un*ly) Verőnk» Kr előadásra minden érdeklődőt szívest n lat a/ Egyetemi Könyvtár. — Halálozás. Gynnka Józ.sefué temetóae hélfpo, 22-én d. u. 3 órakor. Ozsvátb Sándor ny. börgyári karáaíftó te»netésc hétfőn fél 4 órakor. Bagoly Sándor iwrlur hétfőo fái 3 ára koz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents