Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-21 / 299. szám
1953 DECEMBER 21 NAPLÓ 5 PÁRT és pártépités « ff II ■■ I ' » ■" 1 * * .. "" """ ' ■ ■' '■ ' * " ' " A PAVLOV-HÉT ELÉ Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása minden párttag megtisztelő kötelessége Nagy érdeklődéssel ügyeljük d ,.Dunántúli Napló"-ban azokat a hozzászólásokat, amelyek az SZKP XIX. kongresszusa anyagának feldolgozásával foglalkoznak. Sok érdekes és értékes tapasztalatot mondottak el ä hozzászóló elvtáreak,, s ezzel nagymértékben segítették a kongresszus anyagának tanulmányozását. Különösen sok segítséget adtak a hozzászólások a tanulmányozás szervezeti és módszerbeli megoldásához, ráirányították a figyelmet ogy-egy hiányosság megoldására, Bizonyos mértékig hiányossága is- a hozraászió'ásokniak. hogy túlinyo- móam szervezeti, módszerbeli kérdésekkel foglalkoztak és kevesebb segítséget gyújtottak az elméleti kérdések tárgyalásához és megértéséhez. Különösen vonatkozik ez a megjegyzés Garami László elvtár« cikkére, aki a pécsváradi járás párt oktatási munkájáról ad képet. Véleményünk szerint főleg az elméleti kérdések megtárgyalásénak tapasztalatait keverne elmondani, hogy ezzel ráirányítsuk a figyelmet egy- egy problémára, tapasztalatra. Az öthónapos pártiskolán már feldolgoztuk a XIX. kongresszus anyagát, összefüggésben Sztálin elvtárs: ,.A szocializmus közgazdasági problémái g Szovjetunióban” című müvével. E cikkben néhány tapasztalat elmondásával szeretnénk a propagandista elvtáreak segítségére lenni Sztálin clvtárs új müvét alapnak tekintettük a kongresszus anyagának megtárgyalásánál. Az elvtársak látták, hogy a kongresszus munkája, a hozott határozatok Sztálin elv- társ új müvén alapulnak. Éppen ezért Sztálin elvtárs tanításának alap vető kérdéseit sikerült az egész kongresszusi anyag megtárgyalásának vezérfonalává' (enni, sikerült a kongresszusi anyag legfőbb kérdéseit ezen keresztül megértetni. Általánosan tapasztalható volt az anyag ténybeli ismerete am! lehetővé tette az elvtáreak érvelését az egyes elvi kérdésekkel kapcsolatban. *A ténybeli ismeretek támpontot adtak a mi problémáink szélesebb- körű vizsgálatához is. Helyesen hasz náháik fel az elvtársak a sajtóban megjelent különböző cikkeket, amelyek a kongresszus álltai tárgyalt problémáikat támasztották alá, Ügyesen bizonyították a sztálini tanítások igazságát. Komoly eredmények vannak a kongresszus anyagának a mi viszonyainkra való alkalmazása terén, Az alkalmazás azonban nem minden esetben volt tudatos, a fel- dolgozás-közbeni átgondolás eredménye. hanem ösz'önösen, az osztály- foglalkozás közben rögtönöztek az elvtársak. Ez különösen megmutatkozott az ötödik ötéves terv tárgya lásánái. Az a meglátásunk, hogy az elv társak, — d* mi magiunk som — kapcsoltuk eléggé össze a XIX. kongresszus anyagát az MDP II. kon gres.szusának határozataival, legalább is az összekapcsolás nem volt eléggé tudatos. Különösen a feldolgozás első napjaiban nem véltük. Illetve az elvtáreak nem vették eléggé figyelembe a sajátosságokat, a fejlődésben! különbséget és ezért sok esetben a magyar viszonyokra való alkalmazásnál vulgarizálás történt. — Ezen a téren a későbbiekben volt javulás, Eredménynek könyvelhető el az a ’óny, hogy az elvtársak egy része a kongresszusi anyag alapján úiból felvetette a Központi Vezetőség 1952 júniusi 27—28-t Ülésénél,- anyagából a pártvezetés megszilárdításának, az ideológiai munkának je'enlóségét, a tömegekkel való kapcsolat szüksége« séqét . A hallgatók részéről különös érdeklődés mutatkozott meg a párt az új szervezeti szabályzatról szóló rész. valamint a nemzetközi kérdések, ezze] kapcsolatban a háború és béke kérdés« iránt. A Szovjetunió belső helyzetéről. az ötödik ötéves tervről, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetről szó'ó kér déseket — bár szintén ismerték az elvtársak — nehezebben tudták megtárgyalni és viszonyainkra alkál- Hítzní, mert a sok adat és szám me! tett nem mindig látták meg a politikai lényeget. A számok és adatok megtanulását tartották szem előtt, ami elvonta a figyelmüket az elvi és politikát érték,?téstö'.. Részben ennek tudható be — különösen ezeknél az anyagoknál megmutatkozó — objektivitás a pártos szemlélet hiánya. Az eddig elmondott általános tó pusztaiatokat az egyes részek feldologzásánalk eredményei és hiányosságai a következőkben támasztják alá: Sztálin eivtársnak a modern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényéről szóló tanításából kiindulva helyesen látták az elvtársak a szocializmus és kommunizmus győzelmének, a kapitalizmus pusztulásának elkerülhetetlenségét. A tények és adatok sorával bizonyít- tották be a szocialista tábor — ezen belül a mi hazánk — gazdasági, politikai és erkölcsi fölényét a kapitalizmussal szemben. Konkrét adatokkal összehasonlítást tettek például a mi életünk és a Tito-banda által tönkretett jugoszláv nép élete között. Jól húzták alá a két rendszeren belül az egyes országok közötti viszony alakulását, egyrészt a szocialista tábor országai közötti kölcsönös segítséget és együttműködést, másrészt a kapitalista tábor országai között mindinkább élesedő ellentéteket. A kapitalizmus általános válságának- elmélyülését és ebből következően a háborús veszély fokozódását szintén jól fejtették ki az elvtársak. Megmutatták a gazdaság! nehézségek külső és belső következményeit, politikai kihatását az imperialista táboron belül. Különösen az imperialisták egymás közötti ellentét,rit mutatták m<g konkrétan és támasztottak alá a háborúknak az imperializmus viszonya* közötti e korülhetetlenségéröl szóló tanítást. Az elvtársak többsége most értette meg alaposabban n békemoz galom jelentőségét, szerepét a háborús előkészületeket folytató imperiu listák törekvéseivel szemben Megértették a Szovjetunió békepolitikájának elvi alapjait, egyben élesen aláhúzták az aktív honvédelem szűk ség ességét (egyébként e prob'éma he lyes felvetése végigkísérte a kongresszusi anyag tárgyalását,! A békemo/ga'omrö célkitűzésének, szükségességének felismerés.,- mellett azonban több elvtárs még mos; sem érti a békemozgalom jellegét. tartalmát, perspektíváját. Nem látják e'éqgé, hogy miben van egy adott háború elkerülhetőségének realitása a békemozgalmon keresztül. — Olyan egyéni megállaoitások vo'tnk. hogy a bákemozgalom célja „időhúzás”. hogy ..csak azt koíl bevonni a béke-mozgalomba, aki hajlandó harcolni is a békéért”, hoqy ,.h=> mi azt mondjuk, hogy a háború elkerülhetetlen. míg imoeriaii?>mus van. a lekor tagadjuk Sztálin elv tár- mór dúsát, hogy a béke fennmarad és tartós '.esz ...” slb Mindezek bizonyítják. hogy még több elvtárs nem látja tisztán a békemozqa'om kérdését. Sokan csak most értették meg. hogy a békemozgalmat nem szabad csak a békebizottságok tevékenységére leszűkíteni. A nemzetközi helyzet és a bókeharc megtárgyalásánál — de a többi rész tárávalásánál is. — hiányosságként mutatkozott, hoJ/ a tényeket és eseményeket nem elég gé alkalmazzák az egyen elvi tételek a'átániasztására. így például a kap3 .Viislák közötti ellentét éleződését. a háborús készülődést, a belső fasiz,diódáit, a dolgozók egvre rosz- izahbodó helyiedét nem vezetik visz. sza a modern ftapitalizmue gazdasági alaptörvényére nem mint annak kihatását mutatják meg. Ezen a téren is volt azonban javu'ás a tanár elvtáreak figyelmeztetése nyomán. A szocializmus alapvető gazdasági törvényének, a kommunizmusba való átmenet fel tételeinek megvalósításáról szóló anyagok tárgyalása azt mutatta, hogy ezek legfőbb elvi kérdéseit ismerik az elvtársak, az anyagok ténybeli ismerete terén sincsenek különösebb nehézségek. Megmutatták. hogy a Szovjetunió eddigi eredményei és célkitűzései a szocializmus gazdasági alaptörvényén alapulnak. Ismeretesek voltak azok az eredmények és feladattok. amelyek az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra vona’án vannak. Különösen kiemelték az ipar fejlesztésének jelentőségét. ez.;n belül nz aiapanyag- te.-melés. a qéoesítés és a villamos- energia termelés szerepét. 'Ezt iól alkalmazták agyar viszonyokra Gero elvtárs' 1952. november 29-i beszéde nyomán, a baranyamegvei adottságokat Is . figyelembe véve (”’. szénbányászat). Hiányosság az volt hogy nem mutatták meg elégné az ioarosítás mindeniránvú hatását. ígv nem mutatták in.:g eléngé a mezőgazdaságra. a nép erkö’csi és politikai egységének kialakítására gyakorolt hatását, a honvédelemnél is csag a fölszerelést mutatták meg. A mezőgazdaság fejlesztésében a nagykolhozok létrejöttének szerepét. a terméshozam növelésének szükségességét, a villamosítás és gépesítés jelentőségét jól mutatták meg az^ elvtársak, Konkrét adatokkal b-blzon vitették a kolhozrendszer fölényét a kapitalista mező- gazdasággal szemben, egyben aláhúzták az egyéni gazdálkodással szembeni fölényét is. Ezzel kapcsolatban jól foglalkoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességévé, valamint a fej* lett ag,ro- és zootechnika alkalmazásának szükségességével. Nehezen értették meg a kolhoztulajdon össznépi tulajdonná fejlődésének mikéntjét. Sok problémát okozott annak megértése, hogy az állam szerepe hogyan növekszik a koihoztu- lajdonban a gépesítésen keresztül és ez hogyan hat ki a kolhoztu’ajdon össznépi tulajdonná való fejlődésére. Továbbá, itt is nehezen mutatták meg az egyes problémák összefüggését, így nehezen értették hogy a mezőgazdáság gépesítése, vagy a terméshozam eme’ése hogyan hat .14 az össznépi tulajdonná válásra. — Egyes elvtársak a villamosítási som a termelés fejlesztése szempontjából vizsgálták, hanem a személyi szükségletek kle'égí) ősének közvetlen felhasználása szempontjából, (Pl. világítás, melegítés, kulturális vonatkozások). Mint ahogy már a nemzetközi helyzet tárgyalásának értékelésénél említettük, itt Is megmutatkozott az a hiányosság, hogy a tényeket, adatokat nuai értéke.lék az elvi tanítások alapján. A számok mögött nem mindig látták az eleven életet, az erőt, sokszor nem is a legfontosabb számokat emelték ki. K hiányosságok melleit azonban meg kell jegyeznünk, hogy e két rósz. tárgyalása is nagyon sokat jelenlott az elvtársak sízámára Sok elvtárs most értette meg a Szovjetunió segítségének jelentőségéi a mi és a többi népi demokrácia számára. Sokak előtt most vált világossá a szocialista állam szerepe. erősítésének szükségessége. « ennek megértése a mi államunkra vo natkozóan is. Több elvlárs megmutatta e. szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését saját ól cisz hív ona 1 á n a k emelkedésén kérészéül, Konkrét tényeket mondottak el múltjukból és jelenükből, rgy oen ös.szrhasonCítás't tettek a ml életünk és a szomszédos Jugoszlávia népeinek élete között, ahol egyre inkább a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének hatása érvényesül. A kongresszusi anyagok közül a párttal és a párt új szervezet; szabályzatával foglalkozó rész feldolgozása mutatkozott a legeredményc sebbne’c. Enné! a résznél sikerült legjobban az anyag alka mazása a mi viszonyainkra, ami.i elősegített az a bírálat is, amelyet a tanárok alkalmaztak az előző anyagok feldolgozásánál az elvtáreak fe'é A Párt jelentőségének növekedése, szerepe a kommunizmus építésében tisztán áll az elvtársuk előtt. Az előző anyagoknál sokszor elmulasztották a. párl szerepének ■ megmutatását az elért eredményekben, most azonban erőteljesen húzták a'á a párt, hatalmas jelefttöségét. a párt funkcioná- riusainak felelősségéi. Mint fő kérdést emelték ki az elvtársiak u párt egységének, a párttagság ideológiai képzésének fontosságát. Megmutatlak a mi feladatainkat is a párt erősítése torén, bár nem látták elég szélességében az! a veszélyt, amit a még fel nem szá molt osztály ellenség, a szőrié demo- I kínait Izmus, a párttagság elméleti képű t'.ségében megmutatkozó hiányosság jelent a párt egysége szempontjából. Nagy hatással volt az elv társakra a párttagok köte.ességeiről szóló rész. Ennek megtárgyalása során igen önkritikusan vetették fel saját maguk felé — és egymás felé is. -— hogy ők ezldeiq - tte je'enleg is — hogyan feleltek és telelnek meg azok nők a követelményeknek, amelyeket az SZKP támaszt tagjai felé. Különös súllyal foglalkoztaka bírálat ön,bírálat szerepével, a párthatározatok végrehajtásáért folyó harccal, a káderek kiválasztása és a feladatok végrehajtásának ellenőrzésével. valamint a párt- és ál- .ami fegvcem megszilárdításával. Ennél az anyagnál már jobban megmutatták az elvtársak, hogy iép* zen a hé.ten az MSZT és a Természettudományi Társulat szemléltető kiállítás és előadássorozat tartásával emlékezik Pavlovra, a nagy orosz élettan kutatóra. Az élettan tudománya az állati és emberi szervezet működését vizsgálja. Ennek során a modem természettudomány eszköarit és elveit kísérletiekben alkalmazza Pavlov századunk fordulóján. 1904-ben kapta meg a Nobel-díjat az emés,zi!és élettana terén tett felfedezéseiért. Nélküle az orvostudomány keveset tudna arról, hogy a szájba jutott táplálók milyen utat tesz meg addig, míg az emberi szervezetbe beépül, vagy munkájának erőforrásául szolgál. Az emberi szervezet ezen működésének megismerése jelentette — úgy mondhatjuk — a betetőzést a múlt század technikai és természet- tudományos haladásának, amelynek í.gnagyobb sikere volt, hogy olyan gépeket konstruált, amelyek ■az üzemanyag termelte hőt munkavégzésre tudták felhasználni. Magasabb fokon az emberi és állati szervezet is ilyen gépezet. A múlt század élettankutatói ennek a gépezetnek a működését akarták meg ismerni. A XX. század technikai és természettudományos Psjilődése azonban már egészen más probléma elé állította az emberiséget. Hogyan lehet minél biztosabban, hatásosabban és pontosabban jelzésekkel irányítani gépein/k működését, hogyan lehet az egyes munkafolyamatokat úg^ megszervezni és irányítani, hogv ízok minél tökéletesebb összhangban és minél kevesebb hibával működje >ok? A z eimb.ri szervezetben éppen c® ezért az idegrendszer szabályo zó működés került előtérbe. Epúgy. mint egy rosszul működő gépnek hiába adjuk a legértékesebb üzemanyagot, hiába igazítjuk meg egy- egy csavarját, ha nem jól irányítjuk. kormányozzuk működését. Az emberi szervezet is csak megfelelő irányi‘ás és szabályozás mellett működik. Ezek az irányitó. saabályo zó hálások a külső környezetből jönnek, de csak akkor van meg az értékük. hatásuk, ha az emberi lét belső folyamataival, működéséinek szabályszerű jelenségeivel kellé kapcsolatba kerülnek. Ezen kapcsolat törvényeinek felismerése az erany;gesen másképpen vetődnek fel a hiányosságok az SZKP-ban, mint nálunk és látták a követelmények, a minőség között meglévő különbséget, é* azokat a nugy feladatokat, amelyeket még meg kell oldani ahhoz, hogy hasonlóvá váljon pártunk példaképünkhöz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához. Az ideológiai munka jelentőségének meg árgyalása az egész anyagfeldolgoz v legeredményesebb részének mutó.kozik. Ebben .nagy segítséget jel.ntett Horváth Márton elv- 'társnak a legutóbbi propagandistában megjelent beszéde. melynek alap ján az elvtár-ak bírálóan vizsgálták eddigi oktatási munkájukat és tol - ismerték az elmélet szerepét a párt- munkában, Tudatosodott bennük az, hogy valóban r.em lehet szocial'stn termelést kővetőim' azoktól, stkiknek fejében még nagyrészt a kapitalista Íc'í.o'ógia uralkodik. Különösen a bányász elvtársak látták súlyosnak az eddig: mulasztásaikat az elméleti munka terén és rámutattak annak kihatásaira a baranyamegyei szénbányák terme ési eredményeinél. Az anyag megtárgyalásánál párhuzamot vontak a Központi Vezetőcég 1952. június 27“29-i ülés0 alkalmával Elénk állított feladatokkal is, főleg a pártvezetés színvonalának és az ideoLóg'ai munka színvonalának meg javításával kapcsolatban. Hiányosságként merült fel, hogy az SZKP erősödését, tekintélyének nőv: kedését egyes elvtáreak leszűkítették a taglétszám emelkedésére. A határozatok végrehajtása ellen őrzésének felvetés^ nem kapott e'ég súlyt, inkább csak íormálLs volt. Továbbá nem látták eléggé, hogyan lehet é« hggvan kell az alulról jövő bírálatot fp,kozni. hogyan kell annak előfeltételeit mogti'rem'enl. Úgy latjuk. hogy ?. határozatok végrehajtóiknak ellenőrzése, ill. ónnak fontossága még nem elég tudatos az elvtársuknál, ami azt a feladatot álberi lét számára épolyan döntő, minit annak az ismerete, hogy hogyan használja és dolgozza fel a szervezet a felvett tápanyagokat. Ezt ismerte fel Pavlov és ezért emelkedett ki a felsőbb idegtevékenység vizsgálata terén folyatott több, mint három évtizedes szakadatlan kutatómiunkájával kutató kortár,sai közül. Sikerült természettudományos kísérleti úton megvilágítani a szervezet működését, mindennapi magatartását, irányító legmagasabbrendű ida- gi kapcsolatok alapvető szabályait. A feltételes reflexek, időleges kapcsolatok érthetővé teszik, a magasabb szellemi működések és a szervezet anyagi folyamatainak szoros összefüggését és ezzel megdöntik azt a felfogást, hogy a lelki élet a tudományos vizsgálatok számára nem hozzáférhető. Megteremtette annak a lehetőségét, hogy a tudomány aránylag egyszerű eszközökkel meg* ért-re és kísérletesen vizsgálja az agyműködés bonyolult jelenségeit a szellemi funkcióikat. A szovjet kormány kezdettől fogva felismerte Pav lov munkásságának nagy jelentőségét és hazánkban is ennek köszönhető, hogy foglalkozhatunk immár a magasabb idegi funkciók tudományos kísérletes elemzésével. Immár fél százada, hogy Pavlov a feltételes reflexet felfedezte, Ot- ven év elmúltával egyre tökéletesebb viasgálómódszereinik az ő alapéi veit igazolták, egyúttal pedig az idegrendszer bonyolult működéseinek beható vizsgálata a gyógyító orvos számára is parancsoló szükségszerűséggé vált. amint azt Pavlov előre látta. IVf a már a pécsi Élettani Intéssét- ben az elmúlt évben felállított Pavlov-kamra te kiinduló pontjává válhatott az állatok és ember magasabbrendű ldsgi funkcióival foglalkozó yrzisq állatoknak. A Pavlov-hét előadásai és kiállításai szemléltetni fogják azokat a lehetőségeket, amelyeket az élettani tudomány mai fejlettsége és haladó tovébbfej 1 esetése nyújt az emberiség számára. Az úttörő lépést feléjük a nagy , kísérletező Pavlov tette meg, aki még 86 éves korában is szenvedélyesen szeretett volna tovább élni, hogy lássa annak a hatalmas társadalmi méretű kísérletnek sikere« végét, amelyet a szocializmus építése jelent. dr. Ángyán András lttja elénk, hogy erre még több esetben visszatérjünk. A kongresszusi anyag feldolgozása igen pozitív hatást gyakorolt minden elvtársra. Megnőtt az elvtársak felelősségérzete a párfcmunka, egymás fejlődése iránt és nagy aktivitás fejlődött ki úgy a tanulási, mint. a pártmunka terén. Egyre nagyobb követelményeket állítanak sa ját maguk és egymás felé, de ezentúl a tanár elvtársak felé is. A bírálat és az önbírálat egészséges fejlődésnek indult. Olyan pár,(szerű légkör alakult ki. amelyre komolyan tudunk támaszkodni az elkövetkezendő munkában. A pártszervezet egyre inkább érzi felelősségét az iskola ideológiai mun kája iránt is, és mind nagyobb segítséget nyújit e téren is az tekola- vezetőségnek. Az elvtársak elmondják, hogy milyen hatással van rájuk a kongresszusi anyag tanulmányozása. Többek között egy elvtárs el mondotta, hogy ó a kongresszus anyagát olyan erőforrásnak tartja, amelyhez mindúnitalan vissza fog nyúlni, hogy belőle erőt merítve mind jobban végezze feladatát. Felismerve, hogy a kommunizmus megvalósításához, művelt, széles látókörű és sokoldalú elvtársakra van szükség, az elvtársak már foglalkoznak azzai. hogv Iskola utáj, a politikai képzésük mellett milyen szakmai ismereteket fognak szerezni. Jobban érzik az elvtársak mindé« »éren a felelősségüket, fgy a funkciójukkal járó felelősséget is. A XIX. kongresszus anyaga feldolgozásának gazda<j tapasztalatai alapján arra törekszünk, hogy a hát ralévö időben újra és újra visszanyúljunk n kongresszus anyagához, hogy rzt minden egyes anyagnál felhasználjuk. A Rarun> «megyei ölhónapos Itórtiskola Vezetősége
