Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-10 / 289. szám
2 vaplí mt DECEMBER tt a népek békokongrossziisátra Előkészületek MOSZKVA T,. Tolkimov. a „Pravda ‘‘ «zemle- árója a népeik bé-fcekongreaszusá n.ak küszöbönálló megnyitásával! kapcsolat ban ráírni tat: a december 12-én Becsben megnyitó bélkeiko-ngre-sszushoz o .lépek nagy reményeket fűznek, mer! ez a kongresszus arra hivatott, hogy még (óbban megszi'ártMfsa a béke híveinek nemzetközi «rcvonalá-t. A népi dem-otkira tikus országokban ruagy előkészületek folynak a bécsi komííresszussial kapcsolatban — hangsúlyozza a szemleíró. A béSkemozgaioin fe'l'endü’ióse a népi demokratikus országokban ismételten bizonyítja, hogy ezek az országok aktív szerepet töltenek be ab!>an a Harcban, amelyet az egyetemes bé- ke'áhor folytat az új világháború veszélye etilen. PARIS A „L’Humamité“ «vámos hírt közö’ • népek béikékongresszaisa franciaor- az'igi előkészüT<-t eirök Franciaországban csaknem vetemenmyi megyében megváilasztottálk már a küldötteket a népek békékon.gressznsám. A küldöttek között jelentős számban vannak szocialistáik, radikal sok, katolikusok, protestánsok és külömbözö más politikai pártállásai 6s világnézetű személyiségek. Az előlktezilMek során egyre szóró sa-bbna fonódik a francia dolgozók’ ■gvsnge. Kommunistáik és szocialisták •sóik helyen alakítanak közös alkció- oizottsáigot a béke védelmére. Belpolitikai téren demokratikus kor mány megalakítását követelik, mert egyedül ilyen kormány tudja megvédő' mez n| a békét és a francia nép nemzeti függetlenségiét. RÓMA Ernfilo Seren!, a Béke Világiam ácsnak és az olasz bók cha re os mozgalom országos bizottságának tagja nyilatkozatot adott az „Un!ta‘’-n.aik a népetk békckongresszipia e'ökésziiletciröi és az olasz komáin vonk arról a ha t árosa tárói, hogy bevonják az Ausztriába szóló útleveleket. „A De Gasperi kormány határozaté ellenére — mondta Serem,] — az Olasz nép mégis hallatja hangját a népek bélkekongresszttisási. A békeliarcxisok új, erős kapcsolatokat létesítettek a katolikus és a liberálisok, a szociáldemokratáik, a köz- 'árva ságiak és a királypártrak soraiban levő új, lsekéért küzdő erőikkel. Ez a népi mozgalom szembe fordul az oltasz kormány hallá fan núkot- mőmyel.leuK-.s intézik** dés-e-i-vel, HELSINKI A béke fimmorsz-ági hívei a helsinki MessuhafHöan nagygyűlést tartót tak, amelyen áta diáik a népek békék on- gressizuvima induló küldöttséguek a liArom hónapig készített „békiéfánoot". A nagygyűlésen Melt ti, a Béke Viilág- tamáos laigja, a finn béke'anáos elnöke bejeVtiirfte- hogy Finnországban 840,000 aláírást gyűjtöttek az öt nagvbnta'om békegyezinénsét követelő felhívásira. Éleződnek az ellentétek Amerika és a többi tőkés ország között H „New-Vort Tímea*' a lafln- anterlkal országokban nr alkodé amerttacllenes hangulatról Newyork (TASZSZ) A „New-York Tnues" tudósítója sont in goi jelenté vében lsei »meri, hogy a la rima metrika: országokban fokozódik az am erika aliens-s hangulat, Megnyilvámull ez a többi között abban is. hogy több 'a- íinamerilkai országban olyan elnököl ■ álasztottak, aki ellenzi az Egyesült Államok latinra mer ilk a i beavatkozását A tudósító igyekszik megmagyaráz m az Egyesül# A Vamok irá.uti „e.l- h-idegüléét" és beismeri, Hogy az Egyesült Áflsnnok Latin Aimeirilkában aneavetés tárgya.“ Fokozódik az migol-zuneríkal marakodás az iráni olajért London (MTI) Az Egyesült A La mól közölte Fóe-n angol külügyminiszter- r«l, hogy kénvtelen lesz az Iráni angol olaj blokádot „figyelmen kívü’ hagyná“. Továbbá lépésként az amerikai kormány szambaion bejelentette, hogy „az amerikai kormánv nem kíván azoknak az amerikai olajtársaságaiknak útjába átírni, amelyek olaiat akarnak ekizáVítami Iránból.“ — Az amerikai Vflfiügvnri.rrisBt ériem által közzétett bejelentése ugyanakkor — »* angol érdekelt végeiknek címzett na gyom« viaeenvlagos megnyugtatásként — hangoztatja, hogy amennyiben az angol kormány bírói eljárást indít az amerikai vásárlóik éflle-n, úgy ezek a cégek ne várják az amerikai kormány támogatását. A fenti bejelentés Híre nagy izgalmat váltott ki Londonban és ezt az izgalmat a bejelentés második része sem csökkentette. I ondómba n attól félnek — hangoztatja a „Reuter” londoni tudósítása — ez a washingtoni bejelentés azt a szándékot tükrözi» hogy „szabad keret adjanak az angol zártat megtörését megkísérlő amerilyni n’.a jválW’a toknn k.“ Az Egyesült Államuk monopolistái egyre jobban kiszorítják holland és angol vetélvtársnlkat Indonéziából Varsó. A „Trybuna Ltidm“ nemnel- köri rovatában Indonéz-iával foglakozó cikket közöl. Indonézia természeti kincsekben bő velkedő ország —• írja a lap- — A dolgozó lakosságot aronlwn mm csak a hazai burzsoária, hanem a gyarmn- toaátók is kiz-sálknvány óljaik. A reálbéreik 1951-ben ötven szára Lókkal aia osonvabbalk voltak, mint a háború előtt. * Az amerikai ragad önök fokoz.a tova n szorítják ki ho'laml és angol vetél ytársm Meat Indonéziából, Az. Indonéziába exportált küWsWti tökénssk több, mint negyven százaléka amerikai töke. Az Egyesült A'lám ok monopolistái 1951-ben ötször annyi áru! vittek ki Indonéziáiból, mint a háború előtt. aláírok a Maavar NénUz’ársiisáq és a Romén Néo* örtámsáq Ifi/fifl az árucserefarnalmi és fizetési megállapodást 1952. december 4-én aláírták Buda- pesten a Magyar Népköztársaság és i Ro-mán Népköztársaság közök létrejött, az 1953. évre szóló árnesere- f orgia’ml és fizetési megállapodást. A megállapodás, ami az árucserefor- qiaiom további Jelentős emelkedését ’rányozza elő és a két baráti népköztársaság állandóan mélyülő gazdasági kapcsolatát juttatja kifejezés, re, Jelentős mértékben segíti elő mindkét országban a szocializmus épltéeét. A Magyar Népköztársaság kormá. nva nevében a megáHapodást Császár János miniszterhelyettes, a Román Népköztársaság nevében pedig M. Novnc rrtlntsrierhelyettes irta alá. HtirmincUét háláló» áldoznia van u bermudai repii lőszerencsét len»« gnek (MTI) A Bermuda-szigeteknél lezuhant agy négymotoros amerikai repülőgép. Az AFP jelentése szerint a repü lőszeren erőtlenségnek 37 halálos áldozata van. A kapitalizmus alaptörvényeinek hatása Franciaországra A „Francé Nouvelle’’, a Francia Kommunista Párt központi heti- lapja Grossin tollá'ból hosszabb tanulmányt közöl, amely kimutatja. hogyan nyilvánul meg Francia országban a kapitalizmusnak J. V. Sztálin által meghatározott a-laptörv énye: „a maximális tőkés profit biztosítása, az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntésc útján, más országok. — különösen az maradott országok — népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül a legmagasabb profit biztosi tása, háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján.“ Mindaz, ami Franciaországban jelenleg történik hangsúlyozza a cikk. — fényesen igazolja Sztálin történelmi jelentőségű tételét. A „Francé Nouvelle“ clkke bevezetésében azt a sztálini megállapítást fejti ki, hogy a modern mono polkapítaüzimis nom átlagiprofítot, ha. nem maximális profitot követel. Fra nciaor-zághan a tőkekoncentráció ke vetíkeztében — szögezi le a lap, — az összes kapitalista részvény társas; gok nem egészen egy százaléka e társaságok összes profitjának több mint a felét zsebeli be. Ez a haszon évről-évre növekszik. 1951-ben 4 nagy kapitálist, részvénytársaság 7 milliárd 761 millió frank hasznot sze' zett az előző év 5 milliárd 342 millió jával szemben. E rész vén ytársaságo. haszna tehát egy óv alatt körülbelül 45 százalékkal emelkedett. A maximális profit biztosításán ak másik módja az adóterhek mjno nagyobb arányú áthárítása a lakosság többségére. Az adók legnagyobb részét persze fegyverkezésre forditj ák, ami végeredményben szintén u trösztök hasznának emelkedésére vezet. Az »dók emelése természetesen egyre súlyosabban érinti a lakosság legszegényebb rétegeit. A dolgozók által vásárlásra fordított minden 100 frankból Jelenleg 10—25 frankot az adóhivatal zsebel be. A kenyérre 10 százalék, a húsra lfl százalék, a cukorra 25 száza’.éik, a cipőre 20 sráza lék közvetett adó e»ik, stb. F.zeloen kívül ar. állandó infláció i* komoly tényező a maximálta fő- kés profit bizitooíitúsáira és a ltókoouág többségének nyo-morba döntésére. 1ÍW ápri3;:«.il>am — a MarsliaTMorv étel belép*« ölőtt — Framciaorezág ’ bainkjegyfoutg-atoivi ICS milliárd frank voílt. 1908 októberében a bankjegy- forgalom elérte a 2040 uvMiárd frankot A „Francé Nouvéfió" ezután számokat közölj a franda gyarmat- brrod-alom eőmaradoU omtác-ai leigáz ásáról én annak rendszeri'» kifosztá- «árék nvomorá^ki. Ezen ál'nmoMwin az iparosodé«* valósággal „megfojtják“ és úgyszólván minden nyersanyagot exportálnák. A gazdag ászait-afrükan foazfát-bányáik termelóeéit pékkíul csaknem telje« egészében exportálják. Allpirbon TTG ezer tonna foszfártsk! SS^.OOz, Marokki'iba* LÜOOGOf) fonmálxW 4,4#».OOf>-et „exportáraik 1951-ben. A gyarmaAok czien- klvfl! ntbc mumkáaokat is „expoexAtn ak“ FmncLaoraz.áglwi: a logui'ÓM>i három és W óv alatt 115.000 észafaafri kaj munkást „imporbUitalk“ « franci* munkaadók,, aJofiust még a francia munkásságnál i« sokikail kegyet!«ncb- bftl kizeákmáaiyo'nak. A maximálta tőkés profit Wztoai tásánalk útja végül a háfcorú éa * nemziatgazdaoAg milkarizáláa*. A „Francs Nouvelle“ e cikkében ceák Franciaország gyarmati háborújával, az indokínai háborúval foglalkozik részAo*cs«l>l^n, melyet a francia mo nopolkapátáizim»« azért vitsel, hogy héztosliten e!öj<igait Indoídnában. Az indokánál háború ugyanakkor hatalmas jöveddlnwrt p> biztosít a francia trösztök számára: huszonöt nagy, Indokínában érdekelt válálwt 194*vb«n 1532 málHió frank profitot szorzÁtl. ügyaueivnflk a 35 nagyvárt!«’lat nőik WKO-bem ő milliárd 104 mÜSÓ frank hasin», veflt, vagyis profitjuk a« 1946 érinek Ifi-szorosára emelkedőit. A g^rrmti népek azonban — hangsúlyozza a „Franco NduwilV“ — egyre keményebben harcolnak a fokozott kizeákanányo'ás és va. ember twlén ImperiV.Asla leigázás ellen. ^ ismerkedjünk meg a fold országaival Csehszlovákia 1918-ban iméthállott n Osrtrák- Magyar Monarchia. A cseh és szlovák nép harcának eredményeképpen megalakult a Csehszlovák Köztársa «ég. A hatalmat a burzsoázia szerezte meg. Az eteó Csehszlovák Köztársaság örökölte a monarchia iparának háromnegyed részét, míg lakossága csalt egynegyed részét te'le ki. A Caeb Kommunista Párt 1921-ben ala. kttH. — A burzsoázia a letartóztatások sorozatával kísérletet tett a kommunista párt megsemmisítésére majd amikor látta, hogy nem sikerű' akkor beküldte a munkásmozgalomba ügynökeit. A Cseh Kommunista Pártban azonban Gottwa’.d elvtárs tevékeny részvételével nehéz harcok után, a huszas évek második felében a trockistákat leleplezték és kizárták a pártból. Csehszlovákiában 1938-ig polgári demokrácia uralkodott, A reakció különösen azóta, hogy dolgozóink ki. isimerték már az ^merikal „detuokiá- ciát”, szívesen á.hija az igazi demokrácia példaképéül a bur/soá Cseh Szlovákiát. Az a demokrácia azonban ami Csehszlovákiában uralkodott, sok tekintetben hasonló volt a mai arae rikai „demokráciához”: hivatalosan engedélyezték a kommunista pári működését, a valóságban azonban s<> Tozatus letartóztatásokkal és egyéb erőszakos eszközökkel terrorizálták a munkásmozgalmat. Ami a szabadságot illeti, az egyenlő volt a lökések nyerészkedési, a munkások éheu. halási szabadságával. Különösen a szlovák nép nyomora volt elképesztő Szlovákia iparilag elmaradott or_ szág volt, de Szlovákiát nem fetlesj- tgtték a cseh burzsoák. mert előnyösebb volt nekik az. ha Szlovákiát nyersanyagáé Ili tónak tartalékolják \ cveh burzsoázia egy másik célja ezzel az volt. hogy sz mbeállltaák ■igyuvássel a csíh é.* sz ovák núpet. .tugnsszák cröfket, az ..oszd meg és ufa’.kodj” elve alapján. De Szlovákia if*rmaü színvonalon való tartásává, gátolni igyekeztek a fejlett öntudatos proletariátus kialakulását, amely szövetsége«e lett volna a cseh proletariátusnak és megrövidítette volna a csehszlovák burzsoázia elleni harcot. Milyen volt „ fyugati imperialista hatalmak „védelme” Csehszlovákia felett? Az imperialisták Cwhszlo- kiát szovjetellenes hídfőnek tekintet. ték. Hitler uralomrajutása után azonban még koncnak is: melyet alkalmas pillanatban odavetnek a fasiszta vadállatnak, hogy azután a Szovjetunióra uszíthassák Ezt tették meg az angol-francia diplomaták a hírhedt müncheni egyezményben. — Hitler és Halifax akkori angol külügyminiszter már 1937-ben megbeszé. ést tartott, ahol Halifax, az angol kormány nevéb.n helyeselte Hitler Danzig. Ausztria és Csehsz'ovákia elfoglalására Irányuló tervét. Halifax aat mondotta: .......Az összes több! kérdések et olyan értelemben lehetne jellemezni, hogv azok mind az európai rend megváltoztatására vonatkoz nők ami 9!óbb vagy utóbb valószínűleg beküvctkrrlk Ezekhez a kérdésekhez tartozik Danzig, Ausztria és Csehszlovákia. Anglia csak abban van érdekelve, hogy ezek a vál. tozások békés fejlődés útján jöjjenek létre és hogy el lehessen kerülni azokat a módszereket, amelyek messzemenő megráz,kód la fásokat íkozhatnának, amit sem a Führer, sem a többi ország nem kíván.“ Ezt pecsételte meg n müncheni négyha- •alml konferencián Chamberlnin. Da- !adier, Hitler és Mussolini. Az angol és francin imperia istán, m ghiiottje itt bejegyezését adta Cschsz.ovdkia bekébe ezésére. A Szovjetunió a csehszlovák kormánynak fe.ajánlotta fegyveres segítségét és javasolta <1 nyugati lia- a mák és Csehsz ovákla kormányai, nak lépjeivek fel együtt 0 német fa- viszták e’hn ha azok támndni merészelnek. Ez a közös fe lépés meq udta vo'na semmisíteni a német fu sizmust, megmentette volna a népc- k»-t. n ii vi.ágháborúfól A Szovjetunió javasa:« é-. felajinloU segítsége azonban süket fülekre, vi^zaufásításra talált. A» angol-franci« tmperlialieiták n«m mcgsenifnisiterri akarták a német fasizmust, hanem ráuszftnni a Szovjetunióra. Az áruló csehszlovák burzsoázia visszautasítot ‘a a Szovjetunió segítségét, de elfogadta a müncheni szerződést. Pedig Csehszlovákiának erős. modem hadserege, korszerű hadiipara volt, a csehszlovák pép erélyes.n követelte hogy szálljanav -izembe a németekkel. A csehszlovák burzsoázia azonban, a nyugati imperialista hatalmuk parancsát követve, elárulta a néu»*. Csehszlovákia modern nehéziparát, ermészet; kincseit pedig odadobta a háborúra készülődő .rémet fasiszták kezébe. A csehszlovák burzsoázia a megszállás után két részre szakadt. Eqy részük a helyén maradt, kiszolgálta 1 németeket, egekig magasztalta Hit- 'ért. A másik részük Londonba és » nyugati kapitalista országokba emi crált A londoni einigrán-* kormány ■íemuulyen kape-o'atot nem tartott a péppel. Míg „ Szovjet Hadsereg és 1 csehszlovák partizánok Csehsz'o- vák'.a fe’.szabadi'ásáért vérertsk, adlig a londoni emigráns ^ormány leg- föM> gondja az volt. hogv kémked- ;on a nyugati imperialista hatu mak. vak. árulással gyengítse a „túlmesz -are menő” partizánmo/galmat, po- dcióka* nyerjen és továbbra is "pegtartsn kivá'tságos helyzetét. Csehsz'/ováikia nép* a C*ch és Szlovák Kommunista Párt vezetékével harcolt a fadszta megszállók élén. A harcot központilug Gottwald slvtárs lrányí’otta Moszkvából. A -sahszlovák néj) harcának i^ét nagy örténe'mi ixseménye. a szlovákiai és prágai fe'ke’és, a két nép hősies harcának örök dicsőséges eseménye esz. A »zlovák telkeié- 1944 nugutz- usában a nagv német túlerő ellen hurcolva jel.nlős német erőket vont „ töi>b német stovjet IronJazakasz- ol a 25 ezer hős partizán n^tn hiá. !>a Adózta lel életét. A prágai felkelés 1945 májú* ne^ryu-dikén tört ki akkor amikor Bér.inben már el- hall<rü*.tak az ágyuk, de Prágában és környékén még nagy német badse- reg ^'.lomáao-.ott. A prágai nép fel- jelentős keAd*I' sikerokot ért el, de később szorongatott heyzetir« kerültek a prágaiak, 8 laslsTták nagy technikai és naámhe'.j 15 énye i„tatt. Sztálin elvtár« parancsára Konyev marsall csapatai ée Ribalko marsall nánoéloshadserege egyetlen napi pihenő nélkül' Prága segítségére indult. A szovjet páncélosok végíg- száguMottak Németországon, áttör- VVk magukat az elkeseretkrtien x-é- dekező néme- fasisztákon é« május 9-ér felszabadították Prágát. A prágai nép ujjongott az utcákon és a •ereken együtt táncolt a Szovjet Hadsereg katonáival. A fei'aznhndif'á* után mindkét, kormány Iwwstért. Mo«7,k\'il>ől i«. I»ndi»n bél I«. Ki a.!a.kit«on kormányt? — vetődött (t-1 a kérdés. A burzsoázia foiyiatni akarta ott. ahol abbahagyta mog akarta tsmétrirvi az 1ÍMAon méltót: a mmrkártositAly élőt* meg akarta IcapariinirMii a hiijtalinat á« az országot átakarta játszani az ir\peria- 'iM*álk kezére. Azonban, ha srJ.n'Vlée. bő! is, de n<-m tgheteít máit, minthogy kénvie'*-n volt elfogadni a pán híre* kOHÍri'i progr.'unmjál, amriyn«k én vege n követikező volt: a nemzeti bízotisságok kezé4»c a hahV’mat. k'i- telepiteni a liitlor'sta német lalkossji trot, a Uarvkoka* .i'ha ni óit la ni, ren dein! a osoli fw szlováik viszonyt az egvoniVieég alpján. A reakciónak azonban e«ze ágában •sem vök a kötelezet tségxíkn* tel jóul- vni. Az líMT-en kataszlrófáíi* száraz ságot államcsínyre itkart* fe.lbaM- ná.'ini. Egyet azonban e'íe'ejtot*. Az* hogv a nép már nem volt egyedit' mint I91fi ban. mert volt már vezető kommunista párt ja. A owohszlováV Jo’gőzök 194N mároiurában ft'CV'i-r rel a kezlKkbeu kivonu tak az utcára a btirz«oá7.1a kénytelen voht a hata’- mat átadni. A hatn’otn. először a tör- •éne’emben a cvOiezioi óik nép kézéi«- került A (v*eh*z’ovák dolgoz ók már harc közlx-n, 194*’ l»an in*xrkez<lt<'A a kétéves terv teljesít és írt. A ké-tévoa terv OéHja az újjáépít*’'« és ar. 11*17 0« termel»-» 57 száza’ékk«! emek'siik eb- megtia'sdá“« vök. A l«rv.«t « nagv «zárnz-ág ellenérv lénvegébeu telje Sltették. A kéeévws terv telje*kr«c után ntty k-'Zikí-'k az iWivrv* lorx ot 1 cseh »7, >-vák ötéves tervben az l|*nri tér me’és 37 szriUklékktu rtnelk-'dik. síiből a nAÚtéivpar, IVetvv a p—bvi ptu «use. a féui 6» ár'á- l*i ,ar znVltftaii. Az ötévé* terv igm lénye g«s vonása az ipar. a könnytiépor 41 ópité««, a fejlertt nehézipar létrejhor*- <sa. Ex az á*é(»ttés nőm jelenti a népgazdaság ogj-otlen ágának háttérbe szorítását «um, hanem egye*, fonto- rabb ágrunek gyomabWllemil fejteez- tés*'<t. A csehszlovák ötéo-e* torv tná sodlk lény eg w vonása Szlovákia fokozott üteiniü iparosttá«*. A marxlz- nms-lwiíinizmus azt tanítja, hogy csak illőkor lehet igazán egyenlő a két ország, ho megszüntetik a két ország közötti, fejlett ipari ország és «Ima- radoi* gy-armafi ország ellentétet- Salovákia iparát ezV-rt szinte két«!«" rés ütemben fe fVsntik. Kason mert lelt épül a sr'oválk SBtá'inv.iro«*, a ITusi- eei Kombinát, a „HUK0”. Az ötévv-s terv kitűzte a mezőgaz- (Viság szövi a'is,'« átsz<vrx-ei»ését, min* nálunk, az é>tszínx-ona.l fejlesztését, a kultúra fejlesztését. Csehszlovákiában is, gyökeimen átalakul az égé** óét, épül a virágzói szocnallzm'i* De h. ellenség Ceritftzlovákiábu; is. mint ná'unk is, és a többi nép demokratikus országban is. igyekszik n>egg.ito!pi a fej'ödévt. Cseh-z, ovák iá ban is vantwik !e'ep4*:z»'M Mindezen- ty-k. Grőszők, Rajkok. Skinvfcy é- bajviája, a titofaeiszták te az ang'»1' xmerlléui jmpor‘w>listák segítségé.ve!, feel (Szlovákiát át akartn ii-liloni »•’ bnperiahsta tál«xr o!-biíArn. úgy. mint Tito Jugosz’áviát. úgy mint ahogy Ih jk akarta hazánkkal tenni. Pc Idáiba próbálkoznak, mert nincs oly*’1 •vő, ami képes volna mogd< Vntenl *j tvSpl hatalmaikat. Áruló te kártok"*'1 t«>W*knn vs<Vükre p»xli*' itt i*. CV-eh' s/,'*i\ákmíban is te miiub-n néj*i de- mokra-íktve országi »an Uxxújt a n-T1 'gnzulgszolgiUt-.btás ük Ív. Az ellenség évszázndakon át *•’' tóttá a es>-h, szlovák te a tiuast>’*r nép között ax ol'ontte.-ket. De az **! h-nséges osztályok ine3«eti(mi«'0't‘,s óv mc-ipsimmisílliiek, lejárt nva.r « of oloiwi' wmu lik-j--. A 8ái*»kv hvfij pé'diul tiMbn akar** a* *V>Ák i** gyúr megremb-U-Mt o>zaU-:i'»i-^_ <w**-li gvár dogozó! őréivm feUépót~J| kteytelenvk voltak a inogrendf' ' teájvslte*)!. Ks az ogy '»s'* is pél®jv, M. hogy az opensug ptmiáttl. a i'iadwuiw I>ed!g felépül Itt is ■’» - Is te ttrö-s'd'k a iw* Wr.lovák te w gyár h-rátwg
