Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-31 / 306. szám

DUNÁNTÚLI V ' VILÁG PROLETÁRJAI A MAI SZÁMBAN: A hazánkban Járt szovjet küldöttségek tagjainak újért jókívánságai a magyar népbe* (2. o.) — Tanulmányoz­zak a Párt XIX. kongresszusának határozatait (2. o.) — A* irodalom és tudomány esküdt ellenségei (2. o.) __ A Ráth-uteal építkezés pártcsoportja az új párttagsági könyvek kiosztására készül ($. o.) — Komlón tűrhetet­lenül kezelik egyesek a nép vagyonát, mint Csáki szal­máját (3. o.) — Sikeresek voltak a bemutatók a sziget­vári járásban (4. o.) AZ M D P B ARANYAM ECYEI PÁRTBI IOTTJ A'C A’N A K L APJ A IX. ÉVFOLYAM, 30«. SZÁM ARA SO FILLER SZERDA, 1052 DECEMBER 31 9 kitermelt szén minőségének fokozásáért Irta: VERECZKEI LAJOS, a Pécsi Szénbányák Igazgatója Gerő elv társ, az MT>P Központi Vezetősége 1962 november 29-i illésién tartott beszámolójában a terv meny­nyi® é"gi teljesíti«« mellett ez óv át ette ‘a termelvények minőségének emelését is. Nekiihk, pécoj szénbányászoknak, tudatában kell lennünk, hogy bánya­üzemünk igém fontos szerepet tölt be népgazdaságunk további emelke­dése szempontjából, ebből követke­zően a_ szocializmusnak hazánkban való mielőbbi felépítésében. Fentiek alátámasztására megemlí­tem., hogy bányáink az ország kő- ezénbányaszatának még jövőre is körülbelül 79 százalékát fogják adni. Tehát az általunk termelt szén leg­nagyobb része hazánk mindennapi életének, vérkeringésének, a vasút! forgalomnak szolgál alapanyagul. Ter­melésünk másik, szintén jelentős ré­sze gazdasági életünk egyik éltető elemének, a bányászatnak és energia- termelésnek (gázgyárak, erőművek, kokszművek, bauxitbányák, bánya- gópgyártó vállalatoknak) előmozdí­tására lesz fordítva. Mivel népgazdaságunk két döntő jelentőséggel bíró iparágának alap­anyaggal való ellátásáról van szó, Vnem lehet részünkre közömbös — Jmennyit és milyen minőséget terme­lünk. Ila vizsgálat tárgyává tesszük a közelmúlt évek folyamán e téren el­ért eredményeinket, úgy csak egy­részt van jogunk dicsekedni, neveze- *• -«^'Xzzai, hogy 1943 óta maradék tálánál teljesítettük széntermolési1 előirányzatunkat és egyetlen tonna széninél Sem maradtunk adósai nép­gazdaságunknak. Ez a kedvező mu­tató azonban nem vonatkozik már minőségi termelésünkre, e téren mu­lasztások terhelnek bennünket, nem tettünk eleget a követelményeknek. Ennek visszhatása észlelhető volt kü­lönösen a vasúinak szállított minő­ség terén, amit Gerő elvtárs 1952. január 12-i beszédében szóvá is tett Rebrics elv-tára elkeseredett levelére hivatkozva, melyben az részletes táb­lázatokkal és analízisekkel kimutatta a szén minőségi romlását és jelezte, hogy ez mozdonyaink tönkretételét vonja maga után. Fenti bírálatot el keli fogadnunk, mert a minőségi termelésre vonatkozó következő adataink is alátámasztják annak helyességét: Mai adatainkat nem volna azonban reális a DGT 1938-as irányított ada­taihoz viszonyítani, »mikori* az át­lagos hamutartalom 23.5 százalék, a palatartalom pedig 2.5 százalék volt- azért, mert a kapitalista termelésben, a minél nagyobb profit érdekében csak a kis hamulartalmú, palamentes, kiváló minőségű telepeket fejtették. Ma, amikor hazánkban tervgazdál­kodás van, nem engedhetünk meg magunknak ilyen rablógazdálkodást, hanem a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva, a telepeket sorrendszerü- en és szakszerűen kell lefejtenünk. Ennek alapján csak az utóbbi évek adatait hasonlítjuk össze: Az 1919—59—51 -es évek mindegyi­kének évi átlagos palatartalma 3.3 százalék volt. Ezzel szemben az 1952 es év első 11 hónapjának átlagos palatart alma 3.52 százalékot tesz ki. Kerületeink közül a havi előirányza­tot Pécs VI. ötször (február, már­cius. június, július, augusztus,) Sza­bolcs egyszer (október) teljesítette és Vasas egyszer sem. Évi átlagban egyik kerület sem teljesítette a pala- előirányzatot. A hamutartalom alakulása a követ­kező képet mutatja: 1949-ben 30.9, 1950-ben 32.21, 1961- ben 31.08 százalék: 1952 első 11 hó­napjának átlaga pedig 31.89 eziza'ék. Amint látjuk, a hamutartalom 1949 óta ingadozó képet mutat, de egyszer sem csökkent a 49-es szint alá, ami arra enged következtetni, hogy az e téren hozott határozatoknak és uta­sításoknak a jövőben nagyobb ér­vényt kell szereznünk. 1962-ben a hamutartalom havj elő­irányzatát Pécs VI. csak egyszer (augusztus), Szabolcs csak egyszer (november) és Vasas csak kétszer (február, november) teljesítette. Csak a novemberi eredmény mutait e téren kedvezőbb képet, mert a 30.10 száza­lékos előirányzattal szemben a tény­leges teljesítés 30.97 százalékot tesz ki, amivel sikerült az 1949. évi átlag aJá kerülni.' Minden erőnket latiba keli vetnünk, hogy ezt az eredményt egyelőre tarthassuk, majd leszoríthas­suk. Minden, bányászathoz értő alőtt vi­lágos, hogy nőm könnyű feladat a paiatartaJlom és a hamutartalom csök­kentése^ de mint legtöbb helyen, úgy e téren is vannak rejtett tartalékaink, melyek feltárásával sikere* harcot vívhatunk a szén minőségének injg- ja ví fásáért. Először is tudnunk keil, hogy minő­ségi termelésünket a következő té­nyezőik befolyásolják: A lefejtésre kerülő telepek minősége, a munkafegyelem kellő szilárdsága, a technológiai fegyelem fejlettsége és a dolgozók szakképzettsége. A telepek minőségbeli különböző­sége a. telepítendő fejtések oly cso­portosítását kívánja, ami kizárja a több jóminőségü, vagy rossz minőségű telep egyidejű túlsúlyban való műve­léséi. Tudvalevő, hogy főként ez ve­zet a pala- és hamutartalom, azaz a minőség ingadozására. Fonti' csoportosítás feltételeinek biztosítása, érdekében célszerűnek tartoni az üzemek bányamezőinek szintenként és kereszt vágatonként minőségi szempontból való feltérké­pezéséi. Ez az eljárás nyilvánvalóan elősegítené a helye* tervezést is. A .mnukiíügyeloiu terén li.akQsr ó* Gerő Wvtáteak már a gazdasági ve­zetők konferenciáján utaltak arra, hogy dolgozóinknak a minőség meg­javítása érdekében pontosan be kell tartani az arra vonatkozó műszaki utasításokat és a műszaki fegyelmet. Itt szerepet játszik még a számon­kérés hiánya, ami megnyilvánul cgyes kónyeilmeskedő, opportunista, „nép­szerűségre“ törekvő műszaki káder részéről. Ezek a megalkuvók nem tudják, hogy ezáltal csak fiáját te­kintélyüket ássák alá. A felelősség- érző, lelkiismeretes dolgozó részéről ilyen elemek nőm remélhetnek „nép­szerűséget.“ A technológiai fegyelem megsértése leginkább abban nyilvánul meg, hogy a művelési sorrendtől és előírásoktól oltérünk. Például a palabeágyazás­sal együtt jöveszíik a szenet, pisz­kos dölésmeniti szakaszok megkerü­lésére nem hajtanak kerülöguntókat, vagy ha igen, nem tömedékelik an­nak meddőiét a palaszekrényekbe, a gépi berendezést nem javítják meg a kelllő időre, szerszámaink nincsenek megfelelő állapotban, csúszdák, töm­lők időben való átépítése stb. A mű­szaki vezetőségnek legyen gondja, hogy a technológiai fegyelmei min­denki tartsa be, a minisztérium és a vállalatvezeiőség által előírt idevo­natkozó előírásokat és utasításokat mindenki hajtsa végre. Döntő fontossággal bír dolgozóink szakképzettsége. Iskoláinkban és tan­folyamainkon. azonkívül a munka, helyeken ez eddiginél fokozottabb mért-ékben kel türelmes, szakszerű oktatással dolgozóink szakképzettsé­gét emelni. Ne feledjük, a szakkép­zett munkás, amely ismeri feladatát, hozzárétésse-1 szervezi meg munkáját, nagyobb odaadással is dolgozik, mi­nek eredménye nemcsak a több, ha­nem a jobb munka is. Hogy népgazdasági szempontból mennyire fontos a minőség javítása azt a következő számadatokkal kívá­nom illusztrálni: Ha a pécsi szénbányák viszonyla­tában évente egy százalékkal .csök­kentenénk a palát és egy százalék­kal a hamut, akkor évente 1800 ton­na szenet adlunfcánk népgazdasá­gunknak, Ezzel pedig a Pécsi Bőr­gyár, a Porcelángyár, a Sörgyár, a Keményítőgyár és a Pécsi I. sz. Tég­lagyár egyhavi szénszükséglctét tudnánk biztosítani. Pénzértékben ki. fejezve, kereken 300.000 forintot tesz ki. Ez mindennél szemlélhetö-bben és mindenki számára a legérthetőbben fejezi ki a minőség javításának szük­ségességét. Ezt jelenti egy százalé­kos palatartalom csökkentés. Ne­künk pedig nemcsak egy százalékos VERSEMBEN A MINŐSÉG MEGJAVÍTÁSÁÉRT PÉCSI BŐRGYÁR A pécsi Bórgy árban a gyárak átvevői azelőtt parti szerint vették át a bőröket a készáru raktárból. Az át" vétel úgy történt, hogy eléjük raktak száz, kétszáz, vagy háromszáz darab bőrt, mégpedig úgy, hogy a bő­rök tetejére mindig kifogástalan minőségű darabok ke­rültek. Az átvevők megvizsgálták o felső tíz-tizenöt darabot és megelégedetten csomagoltatták be üzemük számára az árut. Az átvevő üzemekben azonban rájöt­tek, hogy a kapott bőrök nem mind elsőrendű minő­ségűek vannak a bőrök -közt alacsonyabb sxortimemtü darabok is, amelyeknek feldolgozása náluk a minőség csökkenésével járt. Ennék a hibának a kijavítására ren" delták el, hogy a jövőben az á-tvevök csak darabszám vehetik át a bőröket a pécsi Bőrgyártól. Ez a rendel­kezés bizony nem aratott nagy tetszést a bőrgyár! dol­gozók között, különösen a műszaki vezetők hadakoztak ellene. A rendelkezés azt jelentette, hogy a jövőben valóban csak minőségileg kifogiásta’an árut vesznek át elsőosiztályúnak, a többi darabokért pedig minőség nők megfelelően kevesebbet fizetnek. Másrészt pedig azt is jelenítette, hogy csökkenni fog a Bőrgyár minő­ségi százaléka. A csökkenés az áruátvétel átszervezé­sénél valóban be is következett. A Bőrgyár minőségi átíagszázaléka ma két tized százalékkal alacsonyabb,* minit volt a.z átszervezés előtt. Ez pedig 500 ezer forint károsodást jelent az üzem számára. A Bőrgyár dolgozói ennek tudatában most sokkal fokozottabb harcot indították a minőség megjavításáért,. Kranes Adámné és Kisfád Jánosáé föosBiűk például, amikor meglátták, hogy nem fed eléggé a bőrökre fees" kende*ett festék, újból kezdték a munkát, más minő­ségű festékkel keverték a silányabbat és így jó ered­ményt értek el. Az újból festett bőrök és. az azután el­készített darabok is kifogástalanok voltak. Szommer Anna fia néphadseregünk tisztje. Ö katonai táskabö- röket présel, s munka közben arra gondol, hogy fiá­nak te ezekből a bőrökből készítenek táskát. S azt sze­rény, ha a fia táskája minél szebb, minél erősebb le­gyen. Bodor György az úiboxo* műhely dolgozója tavaly cipőt vásárolt a feleségének. A cipő — cipőgyári hiba miatt — hamarosan elszakadt, használhataüaxuiá vált. Bodor elv társ arra gondolt, hogy családja azáltal is megkárosulhatott volna, ha ó követ el munkájában hi­bát és selejtet gyárt. Ezért jobban igyekezett. mert nem szeretné, ha az ő hibájától egyetlen dolgozó is megkárofrukia. A Bőrgyár dolgozói minden bizonnyal eredményes munkát végeznek majd a minőség megjavítása terén, hiszen a minőségi üzem cím erre kötelezi őket. Legtöbb dolgozó úgy vélekedik, mint Krancz Ádámné, aki ezt mondta: — Mióta tudjuk, hogy minőségi üzem íett a Bőr­gyár, még jobban igyekeztürk s most arra törekszünk, nehogy a mi munkáink rontsa le a társaink által elért eredményeket, A dolgozókban most megvan a lelkesedés, csak ura van szükség, hogy a műszdki vezetők ezt felkarol. !ák, s újból kiszélesítsék a „Termelj ma jobbat, mint tegn ap’Vaao zga tata t. PÉCSI DOHAINYGYÁR Mi’-tiószám gyártják na pont., a szivarkákat a pécsi Dohánygyárban. Itt készül a Kossuth. Munkás, llarmo" ni a és az 5 éves terv cigarettákból mutatkozó országos szükséglet egy* része. Különösen, mióta a Dohánygyár a büszke Élüzem címet visel! — sokszor hallani dicsé­retet az itt gyártott szivarkákra. Nem is csoda, hiszen az üzem éisőasztályú árut gyárt'és az utóbbi hónapok­ban az átlagos 90.5 százalékról 93.94 százalékra emel. kedett a minőség. Ez azt jelenti. *hogy az elsőrendű minőségi áru mellett már csak hat százalékot tesz ki az a szívarkarriennyiség, amelyet újból fel kell bontani és feldolgozni. De dohány itt sem megy ««lejébe, azon­ban a papírfelhasználásban és „ ráfordított munkaidőben és. munkaerőben mutatkozik kár. Az üzem dolgozói nemcsak azért Igyekeznek, hogy minden nap jobb minőségű szivarkákat adhassanak át dolgozó társaiknak, hanem az is serkenti őket, hogv versenyben állanak az egri Dohánygyárral. Az elmúlt évnegyedben az egri üzem egy ponttal vezetett előttük. de az utolsó negyedben ők is jobban „rákapcsoltak" és most kíváncsian várják az eredményt, amelyet ja­nuár első napjaiban tudnak meg. Mióta a verseny folyik, még lelkiismeretesebben dolgoztak. Az étvevőtől kezdve a csomagoló munkásig mindenki az elsőségre gondolt, amikor arra ügyelt, hogy rte vegyen át penészes dohányt, hogy a kemé­nyebb töltésű szivarkákat csomago'ás közben ne „mor­zsolja“ el a gép. A Triumph gépkezelők jobban vi­gyáztak arra. hogy megfelelő éle legyen a dohány-vágó késnek, s ne vágják csipkézve a szivarkákat. a válo­gatóik arra ügyeltek, hogy minél kevesebb dohánylevél törjön össze, iplnél kevesebb legyen az a mennyiség, amelyet pipadohány és nikotin gyártásra használnak fel. Igv érték azt, hogy a pontszámúk megnöveke­dőit 93 94-re. A pécsi Dohánygyárban még jobb eredményeket érhetnének el a minőség megjavítása terén, ha a nyír­egyházi dohányfermentáló állandóan kifogástalan anya­got küldene az üzemnek. De sokszor előfordul az* ami a napokban i* megtörtént, hogy Nyíregyházáról túl nedves, részben penészes anyagot adnak. Ez komolv gon dot okoz az üzem valamennyi dolgozójának, de különö­sen a válogatóknak, akiknek ilyenkor kettőzött figye­lemmel kell végezni munkájukat, nehogy penészes do­hány kerüljön feldolgozásra. Nem ártana, ha a nyír­egyházi dohányfermentáló dolgozói p jövőben nagyobb gorudot fordítanának a munkára és segítenék • pécsi tár­saikat azzal, hogv minőségileg csakis kifogástalan nyersanyagot szállítanak, A pécsi Dohánygyár dolgozói is készülnek már az új esztendőre. Az új évben tovább akarják növelni mi­nőségi eredményeiket, s lelkesedéssel harcolnak azért, hogy az egri Dohánygyárral folytatott versenyben ők kerüljenek az élre. A lelkes harc eredménye minden bizonnyal az lesz, hogy a dohányzó dolgozók körében teljesen megszűnnek majd a panaszok n szivarkák mi­nőségével kapcsolatban, s egyre jobb minőségű Pécsett gyártott Kossuth-ot, 5 éves terv-et. Haimonlá-t és Mun­kásat vásárolhatnak. fiíereszicsguaszta behozza a lemaradást A keresztespusztai állami gazdaság bizony elmaradt a mélyazánitássaii. Az elmúlt hét csütörtökjén még kö­rülbelül 300 hO-dnyj terület várta, hogy felbarázdál ja az eke, hogy meg­mosdassa az eső, megporhanyitsa a fagy. Az elmaradást talán észre sem vették, a fel&zántatlan területtel ta­lán nem is nagyon törődtek a gaz­daságbeliek, azonban Rákosi elvtárs beszéde megmutatta nekik is a ÜNyvs utat. A gazdaság párttitkára, Igazgató, ja, személyzeti felelőse, gépcsoport- vezetője látta, hogy a téma- aast csak megfeszített munkával szemé­lyes példamutatás ereje* ei lehet be­hozni. Éppen ezért Kovács János pánti iák ár, Sebők József igazgató. Borda Béla személyzeti felelős, Vol­ga József gépcsoporivczető és? a hoz­zájuk csatlakozott Rónaszéki Nándor 19 éves alig három hónapos trakto­ros december 25-én békeműszakra gyülekeztek a felszán tartan föld szé­lén, Három traktor indult meg ezen a napon és három traktor megállás nélkül. 24 órán keresztüli szántotta, barázdálta a földet, minőségjavításra van lehetőségünk. Ezt azonban nemcsak mi. hanoin az ellenség is tudja. Horváth Márton elv­társ, Központj Vezetőségünk június 28-i ülésén tartott beszámolójában felhívta figyelmünket erre, hogy az üzemekbe befurakodott ellenséges ele­mek és jobboldali szociáldemokraták felismerték a minőség jól ént őségét és minden erejükkel azon vannak, hogy a minőség rontásával akadályozzák fejlődésünket. A rossz minőség ellem harc tólját elsőrendű politikai kénjét. C?emj A munka természetesen lassabban ment, mint ahogyan szokott A föl­özött, nedves talaj nemcsak a cipőt, bakancsot, csizmát marasztalta, de az ekét is visszahúzta. Kettős eke" fejjel azonban mégis ment a szán­tás. A gépek pedig még étkezés, tan­kolás, üzrvianyagpóttás esetén sem állottak le: ott volt a váltás. A ka. rácsony/ szántás eredményeként 20 holddal csökkent a gazdaság feljárt, tat lan földterülete. Pénteken két gép szántott éjjel- nappal. Az egyiket isimét a íiratai, lelkes traktoros. Rónaszéki Nándor vezette. A pel’órdi iqazgató"tanitó fia, akit édesapja a munka szerete­ttre é» megbecsülésére tanított, hi«, deg szélben, szemerkélő esőben vé­gezte munkáját és a két váltással dolgozó két traktor ezen a napon is. mél 30 holdat szántott fel. A szán­taiján terület tovább csökkent. Szombaton, vasárnap a kedvezőt­len időben tó három gép járt. Kettes ekefejjel újabb húsz holdat müvei­tek meg. Emellett megtették az elő­készületeket a mélyszántás további pártezervezeteink a jövőben nocsak a terv mennyiségi. hanem minőségi teljesítésének ellenőrzésében ás vegye, nek fokozottabb részt. Ezenkívül a pártszervezetek a mű­szakiakkal együttesen harcoljanak nz olyan ártalmas és konzervatív néze­tek elten, melyelv szerint a terme lös fokozása és a minőség javítása ellen­tét esek egymással. Azok a vezetők, akik a mennyiségi termelés mellett nem törekszenek ugyanolyan erétlvel és készséggel, a minőségi eredmé­nyekre, vagy megtűrik a hanyag jó elvégzésére. Iqy például úgy oszt. jdk be a munkát, hogy a kint dol­gozó gépele üzemanyagát, nyersolaját kenőzsírját és vizét kocsival szállít­hassák a területre A váltás mindig gépen történik. Az egyik traktoros leszáll és helye még ki sem hűl. mi­kor váltótársa elfoglalja helyét a kormány mögött. Az cső nem akadá­lyozhatja meg a munkát. A trakto­rokat úgy alakítják át. hogy azok­nak lesüllyedését megakadályozzák. A barázdában kemény a talaj, nem süllyed, a belső (barázdás) kereke­ket tehát hagyják, n külső (tarlós) kerekeket viszont rossz Cormick- traktorok kerekeivel helyettesítik, nz így szélesebbé vált kerék már nem süllyed, A közeTi napokban már nem há"' rom. hanem öt traktor hasítja a ke­resztespusztai állami gazdaság még felszántatlan földjeit, így megvan rá minden lehetőség, hogy a jövő hétté nem marad felszántatlan fö’d Ke- reszfespusiztán és a jó mélyszántás nyomán jövőre gazdag, bő termést aratnak a gazdaság do’gozói. munkát, az ellenség malmára hajtják a vizet. Mindenki tartsa állandóan «fern előtt, hogy a dicső Szovjetunió álfai fölszabadított dolgozó népünk nem csupán azt határozta él, hogy fölépíti hazánkban a boldog életet biztosító szocializmust, hanem azt ifi. hogy a lehető leggyorsabban építi fel. A ma­gyar dolgozó nép ma, amikor az im­perialista tömeggyilkosok fokozzák háborús előkészületeiket, a lehető legtöbbet akarja tenni a haza erősí­téséért, a béke megőrzéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents