Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

1952 DECEMBER 28 NAPLÓ 8 »* A békéért és a nemzetközi együttműködésén“ Az „Izvesztyija“ vezércikke gyaláftok útján, ha a tárgyaló ícliek. Mosatva (TASZSZ): Az Izvesztyija december 27-i száma vezércikkének címe: „A békéért és * nemzetközi együttműködésért”. A vezércikk a többi között ezeket mondja: A népek békekongresszusánakkül. dőltei visszautaztak hazájukba. Ang­liában. Franciaországban, Belgium­ban, Németországban és más orszá* gokban a küldöttek első beszámo­lói már megmutatták, hogy a bécsi kongresszus valóban a népek leg­forróbb vágyát juttatta kifejezésre. A gyűlések ée összejövetelek, ame­lyeken a népek békekongresszusá- naik küldöttei felszólalnak, valóság* gat & kongresszus folytatásává vál­nak: részvevőik kifejtik, hogy lehet megvédeni a békét országuk adott körülményei között és csatlakoznak azokhoz á küldöttekhez akik Becs­ben felhívást intéztek az öt nagy­hatalom kormányához és n világ né­peihez, A kongresszusnak ezek a történelmi jelentőségű dokumentumai a béke soicszáamiiUió barátjának egy­séges akaratát tükrözik. A népek békekongresszusa lehető­vé teszi, hogy az egyszerű emberek még világosabban felismerjék a tényt, hogy egyesült erővel megvéd­hetik a békét és megakadályozhat­ják a harmadik világháború kítöré* sért, amelyet az imperialista agresz- szoTok készítenek elő. Az Izvesztyija a továbbiakban a nemzetközi feszültség forrásairól ir, majd igy folytatja: Hol vannak tehát a mostani nem­zetközi feszültség forrásai? Amim Sztálin elvtárs rámutat, „mindenütt és mindenben, ahol csak a Szovjet­unió eilen folyó .hidegháború* poli­tikájának agresszív cselekményei megnyilvánulnak.” A világ népei azonban egyre mé* lyebben meggyőzödnek arról, hogy a nemzetközi kérdéseket meg lehet és meg is kell oldani békés úton, tár­bén megvan a jóindulat és a meg­egyezésre irányuló őszinte szándék. A lap ezután rámutat azokra a történelmi tényekre, melyek világo­san bizonyítják, hogy a Szovjetunió kezdettől fogva a béke ügyének fá* radhatatl&n harcosa. Ezután így foly­tatja: Azok a sajtóban december 25-án közzétett válaszok, amelyeket J. V. Sztálin James Regionnak, a New York Times diplomáciai munkatársá­nak kérdéseire adott, újabb értékes hozzájárulást jelentenek a béke ügyéhez. Ezek a válaszok a Szov­jetunió következetes békeszeretö kül* politikájának újabb megnyilvánulá­sai. Ezek a válaszok kifejezik a szov jet nép szilárd akaratát, hogy béké­sen megoldjanak minden elintézetlen nemzetközi kérdést. Kifejezik a szov­jet népnek erejébe vetett mélységes hitén, a két rendszer békés egvütt- létezé-e lehetőségébe vetett szilárd meggyőződésén alapuló akaratát. — Sztálin elvtárs válaszai ismételten' felhívják minden népnek a figyelmét, arra a megdönthetetlen tényre, hogy ha a nemzetközi helyzet feszült, ak* kor e feszáiksécr forrásait kizárólag az imperialista állomok uralkodó kö­reinek agresszív politikájában kell keresni. A Szovjetunió következetes békc- poiiitikájffl — amely ismét ragyogóan' megnyilvánult Sztálin elvtárs vála­szaiban — a béke fenntartásáért és megszilárdításáért, valamint az im­perialista ag.resszorok által szított új világháború elhárításáért folyó harc fokozására lelkesíti a bákesze* rető népeket. A népek a nemzetközi problémák békés megoldásáért ví­vott harcukban a Szovjetunió béke- sztreló politikájára támaszkodnak, amelynek érdekei elválaszthatatlanok az egész világ békéjének ügyétől. A népek békekongresszusának visszhangja Róma (TASZSZ): Valamennyi olasz demokratikus lap behatóan foglal­kozik a népek békekongresszueávaí. A lapok közük a kongresszusnak az öt nagyhatalom kormányához inté­zett felhívását és a kongresszus ha­tárosa fait. A ..L’Unita*’ rámutat, hogy a kon* gresseus munkája hittel tölti el mind azokat, aikik el akarják hárítani a háború veszélyét. A bécsi kongresszus ismét rámu­tatott annak szükség ességére, hogy az öt nagyhatalom képviselői bo­csátkozzanak tárgyalásokba és álla­podjanak meg egymással. Az „Avanti" kiemeli, hogy a kon­gresszus nagy figyelmet fordítod a nemzeti függetlenség védelmére. ,.A világ népei — írja a lap — megértet­ték, hogy a béke védelme és bizto­sítása érdekében nem elég kívánni a békét, a békéért harcolni kell kon­krét célok alapján." A többi demokratikus lap is rész­letesen foglalkozik a népek békekon- gresszusámak eredményeivel és ki* emeli a Becsben kialakult egységes álláspont jelentőségét. Phenjan él és elszántan harcol Pektnzp: Az Uj Kina hírügynökség kiUöntudóaítója írja: Phenjan egykor sűrűn lakott úri cáin ma csupa kiégett házak és egy_ mástól távol álló falak merednek a magosba. Az egyik phenjani romhalmaz te­tején egy 75 éves anyókával, egy 8 tagú család egyetlen életben ma­radt tagjával találkoztunk. Az anyó­ka sötét odúban fogadott bennün­ket, ahol eeidőszerinl lakik. Amikor megtudta, hogy barátok érkeztek Ki nából, sírva kérte: segítsük meg­bosszulni ártatlan halottéit. Phenjan sokat szenved az ellen­séges bombatámadásoktól, de szilár­dan helytáll. Az emberek betemeti^, a bomba tölcsér éket, és sietve rög* tönzött óvóhelyeket építenek a f>­mok között. A bombázások ellenére csodával határos módon épen ma­radt üzletek — mintha mi sem tör­tént volna — folytatják az árusítást. Az egyik utcakeresztoződésnél ellen­séges golyóktól és hombaszílánkok* tói átlyukasztott Lámpaoszlop áll, rajta hangszóró, amely a koreai par_ tiziánok lelkesítő dalait zengi. Egy földalatti épületben nyomják a Koreai Munkapárt minden nap megjelenő lapját, a ..Nodotn Szin- mun’-t. Nyolcvanezer példányban nyomják a lapot. Itt készül a „Tar­tós bókéért, ijópi demokráciáért” ko* roai kiadása ia. Phenjan él és éppen olyan harci elszántsággal dolgozik a föld alatt, mint ívmilyen elszántan a népi erők a föld felett súlyos csapásokat mér­nek az ellenségre. Hírek a Szov jel unióból ] és a népi demokratikus j országokból Kórpátukrajna iparának fejlődése Uzsgorod: Kárpátukrajnában ebben az évben sok új ipari váClálat kezd­te meg működését.' Rahovban fafel* dolgozó kombinátot létesítettek. Mu_ kacsevoban befejezték egy gépesített kenyérgyár és egy bútorgyár építé­sét. Az új gyárak környékén munkás- lakótelepeket létesítettek. A háború utáni első ötéves terv ideje alatt Kárpátukrajnában több új iparág kezdte meg működését. így a konfekcióipar, cipőipar és az élel­miszeripar. ' Nagy fejlődésnek indult a fafel* dolgozó ipar is. Növekszik az öntözött földek te­rülete Tádzsikisztánban Moszkva: Tádzsikisztánban ismét nagy területeket tesznek művelhető, vé. Tádzsikisztán fővárosa, Szialina.. bad közelében fökfkoírógépek dol­goznak p Vahs folyó völgyében, bő­vítik az öntözőrendszert, mocsarakat szárítanak ki és új öntozöcsatomá* kát ásnak. Tavasszal a Vahs folyó völgyében többezer hektár föld kerül művelés alá. Ezen a területen nagyrészt gya­potot vetnek. Óriási összegeket fordítanak a kiváló dolgozók megjutalmazására a Szovjetunióban. Moszkva: A moszkvai „Sarló és Kalapács’*-gyárban az idén munká­sok ezrei részesültek nagy pénzjuta­lomban. A magnyitogorszki vaskom* binát dolgozóinak ebben az évben több, mint 35 millió rubelt fizetnek ki hűségjutalom címén. A szovjet bányászoknak ebben az évben több. mint egymiUiárd négy­százmillió rubelt fizetnek ki jutalom­képpen, Jelkubajev és Taskisajev szérkombájnkeze’ök például fejen­ként 6.082 rubelt kaptak. Most folyik a hűség jutalmak ki­fizetése a Szovjetunió kőolajvidékein, A megjulaknazottak között van Luk* janov fúrómester, aki 27 éve dolgo­zik a szakmában. Lukianov ebben az évben több, mint 4000 rubel juta­lomban részesült, Nowa Hután megkezdték az új lengyel szocialista város központ­jának építését. Varsó (MTI): Nowa Huta. amely a hatéves terv végére 100 ezer la­kosú szocialista város lesz, építése új szakaszába érkezett. A közoMmik- bam a város főterét a városház előtti térrel összeíró tő sugárút mentén meg" kezdték két hatalmas, egyenként 20 —20 ezer Jégtköbméler térfogatú la~ kórház építését. Ez a város központja építésének kezdetét jelenti. „Békc-expressz” közlekedik a Peking—mancsauli vasútvonalon Dairen (Uj Kína): A nérrk béke- kóngiresszu«,, tiszteletére Kínában a dairetü vasúti dolgozók átadták a forgalomnak a „Béke expressizt.’* A vonat a Peking—mancsauli útvona­lon közlekedik. A kényelmes, szőj) társalgóval. hálókocsival1 és étkezővel rendelkező vonat sebessége óránként 130 kiló­mét or, A Jövő év elejéig a daireni vasúti dolgozók további két „Béke ex" presszt” adnak át a forgalomnak. Churchill Amerikába utazik A Titó-fasiszta párt képviselteti inasát az ázsiai szociáldemokrata pártok értekezletén (MTI) A londoni rádió a belgrádi rádióra hivatkozva közli, hogy Gyi- lasz, Tito egyik legközvetlenebb cin* kosa vez: lésével jugoszláv küldött­ség utazik Rangoonba, hogy részivé. gyen az ázsiai országok szociálde­mokrata pártjainak értekez'ctén. — Ezen a tanácskozáson Attlee is meg­jelenik. I London (MTI): A londoni rádió jelenti: Churchill brit minisatere'nök az új év elején New Yorkba utazik, hogy megbeszélést folytasson Eisen- howerral. amerikai reaiilögáüík isms' berepül ek Panmindzson fölé A közeljövőben aláírják katonai e; Szófia (MTI): A Heflas Pres« je* lanti, hogy a belgrádi Tito-fasiszták, a görög monarchofasisz’ák és az »rt karai reakciósok sietnek hivatalo. »an is megpecsételni azt a katonai szövetedet, amely a valóságban már régebben fennáll közöttük. Szer­dán az athéni monarchofasiszta la­pok jelentették, hogy a napokban katonai küldöttségek érkeznek At* hérrba, amelyek aláírják a Görögor­szág» Jugoszlávia és Törökország kö_ zöbti katonai egyezményt. Csütörtö­kön a rnönarchofasiszta kormánykö­rök megerősítették, hogy Mllos Su* monja tltéista tábornok vezetésével a jövő hót szombatján jugoszláv ka­a juíioszláv-török-aöröíí lyezrucnyt tonai küldői,tség érkezik Aiiénba, A inonarchofasiszita kormánykör ölt hozzátették, hogy a jugoszláv kato­nai küldöttség tárgyalásokat folytat majd a görög katonai vezetőkkel. E tárgyalásoknak az a célja, hogy szoros együttműködést teremtsenek a monarchofasiszta és titóista fegy­veres erők között. Mindezekből nyilvánvaló. — fe­jeződik bo a Hellas Prés* jelentése. — hogy atlanti gazdáik parancsára az athéni, a belgrádi és ankarai Ja* kájok elhatározták: ezt a szerződést hivatalosan is aláírják és együttes katonai cselekményekre készülnek a Szovjetunió, valamint, a népi demo­kratikus országok ellen. Keszon: Az Uj Kína hirügynötoég tudósítója jeleni i: Amerikai katonai repülőgépek de­cember 24-én, szerdán 16.30 óra körül isméit behatoltak Pamnindzson térsége fölé A koreai—kínai fegy* vecszünet'i küldöttség rangidős ösz- szekötő tisztje december 25-cn tilta­kozott a fegyverszüneti tárgyalások színhelyének semlegességéről kötött megá’l.anodás megszegése miatt. fiwj'il k0!nnáV gsrázitáikodása Egyiptomban Kairo (TASZSZ) Az .AI Abram” című lap tudósítójának inna ilia i je- entése szerint december 22-én a Tini- szíih tavon csónakázó nyolc angol katona tüzel nyitott egv esopolrt egyip tonii halászra. Négy 1 i:i’,i.s/ súlyosan inegseht »ült. \/ angol katonák körül belül 2ő ki'ó halai raboltak e! a halá­szoktól. NEMZETKÖZI SZEMLE Sztálin elvtár.s legújabb, történelmi jelentőségű nyilatkozatának világánál, a bécsi kongresszus határozatainak világánál még tisztább képet tudunk alkotni magunknak az elmúlt hét egyéb külpolitikai eseményeiről. Kü­lönösen áll ez a megállapítás az E.N'SZ-ben lefolyt legutóbbi vitákra. Az ENSZ vitái Az ENSZ közgyűlés 7. ülésszaka december 22-én elhatározta, hogy 1953. február 24-ig elnapolja üléseit. Ezen a napon utolsó napirendi pont­ként a szovjet küldöttségnek azt a határozati javaslatát vitatták meg, amely felhívja a közgyűlést: ítélje el az amerikai katonai hatóságoknak a koreai hadifogolytáborokban elkövetett tömeggyilkosságait. A közgyűlés ezt a szovjet javaslatot az aoicrtkal- angol „szavazógép” tízembehelyezésé- vel elvetette. Ha pusztán ezt a hírt olvassuk, azt hihetnénk, hogy az imperialista uraságok elégedett kézdörzsöléssel csukták be aktatáskáikat az FNSZ- közgyűlés termében és magabiztos nyugodt léptekkel hagyták el az ENSZ épületét. Az imperialisták sajtójából azonban nem ez derül ki — ahogyan egyáltalán nem az elégedettség hang­ja csendült ki ebből a sajtóból az egész eddigi közgyűlési időszak alatt sem. Az ENSZ ..súlyos válságban van” — irta néhány héttel ezelőtt a párisi ,,Franc,e Solr1*. Az ENSZ „történelmé­nek legkritikusabb pontjához érke­zeit'1 ■— visszhangozta a londoni „Daily Telegraph*1, Ml történt? Mtért veri úgy félre az imperialista sajtó a harangot? A ma­gyarázat egyszerű. Az Imperialisták egyre elégedetlenebbé válnak az ENSZ-szel, mivel mind nehezebben és nehezebben tudják ráerőszakolni politikájukat erre a szervezetre. A változásnak ez az Iránya már a köz­gyűlés megelőző időszakában Is ta- pz'sztalható volt. még nyilvánvalóbba vált azonban a jetenlegi ülésszakon. Az amerikai-angol blokk a gépies többség segítségével legtöbb esetben még middia keresztül tudja ugyan hajszolni határozatait az ENSZ-ben. mint art a koreai kérdés vitája, va. lamiiit az új tngok felvételének kér. dősében történt szavazás is mutatja. Amíg azonban az imperialista tömb eljutott ezen az ülésszakon a több­séget jelentő szavazásig — és egy-két esetben már a többségi szavazásiig se jutott el — olyan erkölcsi és politika: vesszőfutáson kellett kercszfülmcn- ule, amilyenben eddig még nem volt része. Hiába sikerült például az ame. rikaiaknak számukra kedvező döntést kicsikarni a koreai kérdésben. A dön. test megelőző viták teljes egészében leleplezték az amrrikaiak koreai ag­resszióját, A szovjet küldöttség, más demokratikus országok küldöttségévé! együtt a falhoz szorította az ameri­kai diplomáciát és vitathatatlan té­nyekkel bizonyította be, hogy az ame­rikai uralkodóköröknek nem érdekük a koreai háború befejezése. Mindez mély benyomást gyakorolt masára az ENSZ közgyűlésére is. Nem véletlen, hogy az „US News and World Re­port*1 című amerikai hetilap épp az említett vitákkal kapcsolatban kényte­len beismerni, hogy növekvőben van az Egyesült Államokkal .szembeni kri­tika és hogy a Washington és szövet­ségesei közötti ellestétek egyre éle­sebbekké válnak. A többi imperialista államot, így elsősorban az olyan gyarmattartó ha­talmakat, mint Anglia, Franciaország, Hollandia és Belgium pedig »z „kosz. szántotta*1 ezen az ülésszakon, hogy nem tudták megakadályozni a dél- afrikai faji elnyomás kérdésének, va­lamint a marokkói és tuniszi kér­désnek napirendre tűzését. Ez a dűli még magasabb fokra hágott — és ezzel egyidőben megsokszorozódtak a kapitalista sajtó dörgedelmei, amikor a gyarmati hatalmak az iíazga1 ‘Vik alá tartozó», önkormányzattal nem ren­delkező népek jogainak kérdésében sorozatos vereséget szenvedtek a gyám sági tanácsban. Ugyanakkor az arab és ázsiai országok, valamin! néhány lírtinamerikaí állam küldöttsége na­gyon sok kérdésben már nem szava­zott automatikusan az amerikai ja­vaslatra, hanem oiyau javaslatokat terjesztett elő, vagy támogatott, «me. tyek ellentétesek volfak az atlanti töm!» háborús terveivel. Vagyis az ENSZ 7. ülésszakának december 22-cn zárult első Vele azt mutált?, hogy a második világháborút követő hatalmas változások, a Szov­jetunió tekintélyének. hatalmának óriási arányú megniivekdése. a népi demokráciái- létrejötte, a gyarmati és függő országok nemzeti függetlenségi mozgalmának ereje egyre inkább érez­tetni kezdi hatását az ENSZ falain belül is. Ez az oka annak, hogy a washing» toni, londoni és párisi „ügyintézők” csak karomló szavakat tódnak találni az eddig folytonosan felütésért ENSZ működésére. Most, hogy az ENSZ már nem olyan biztos és százszázalé­kos eszköz háborús politikájuk kiszól, gálására, mint eddig volt, ezek az uraságok fenyegetőzni, zsarolni kezde­nek. Egyes imperialista körök m.'.r arra célozgatnak, hogy „jobb lenne az ENSZ-t egyszerűen megszüntetni1*. Jellemző e tekintetben a konzervatív „Daily Telegraph“ következő meg- jegyzése: „Nem valószínű, hogy Ang­lia feladata előljárni az ENSZ felszá­molásában ,.. Ha azonban az ENSZ természetes halállal uiúlnu ki. úgy egyikünk se nagyon siránkozna fő. lőtte*. Ha e z.saroló és fenyegető célzáso­kat nem is kell teljesen készpénznek vennünk, mindez önmagában is na­gyim tanulságos. Az FNSZ-ben lefolyt viták és az imperialista „főnökök1* ez. zel párhuzamos dühkitörései arról ta­núskodnak, hogy n Szovjetunió békés és alkotó politikája megértésre és tá­mogatásra talál az egész világon. A francia kormány bukása Az elmúlt hét jelentős eseménye ? francia Pina,v-kormány lemondása. Pi- nay kétségtelenül a francia reakció legügyesebb szélhámosai közé tartozik és részben ennek az ügyes szélhámos­kodásnak köszönhette, hogy aránylag sokáig, több, mint kilenc hónapig maradhatott kormányon. A reakciós sajtó nagy reklámmá] igyekezett „nép- szerürJteni” Pinayt. a náci megszállás Idején létesitett áruló „nemzett ta­nács*1 volt tagját, „szerencsés Plnay- rek“ titulálták a jobboldali lapok ha­sábjain. A francia nép azonban alia pár hét múlva már más jelzőt adott neki: .fNyoinor-Plnay”-nek nevezte el. Es Plnay ktlenclióúnpl kormányzása bizonyítja, hogy mennyire rászolgált erre a névre. Az ft miniszterelnöksé­géhez fűződik, — hogy csak néhány példát említsünk — a hadikiadások amerikai parancsra történt újabb emelése, a megélhetési költségek to­vábbi drágulása, a gazságoknak nyúj­tott „ndőanincsztia“ és az ft miniszter elnökségéhez fűződik Dúelos és Sti! washingtoni utasításra történt letar­tóztatása. valamint a haladó elemek ellen elrendelt inás fasiszta intézke­dések bevezetése. Ugyanakkor a Piaay-kormány ha­laimon léte alatt kezdett lAegmutnt. knzui Franciaországban is az atlanti országok gazdasa«! élete militarizálá- sának első komoly „eredménye'*. A francia Ipari termelés Indexe uz 1952. februári 152-ről áprilisra 151-re, má- jus-júnlusra 147-re, júliusra 139-re. augusztusra pedig 12!-re esett vissz». Hasonlókén csökkent nz export is, amely nz. 1951 negyedik negyedének 130.2 milliárd frankjáról 1952. har­madik negyedére 196.2 milliárd frank, ra esett vissza. Mindezzel párhuzainusan a Plnay- knrináuy működése még válságosabbá tette a francia külpolitika am úgy Is súlyos helyzetét. Az elmúlt hónapok eseményei mind több franciának nyi­tották fel a szemét és értették meg, hogy a francia kormány — az ame. rikaiak nyugatnémetországi politiká­ját kiszolgálva — a francia nemzet! érdekek legliltványabb elárulását kö­veti cl, amint az Ls egyre nyilván­valóbb ma már a legtöbb francia előtt, hogy a vietnami szennyes há­ború rsak tönkreteszi Franciaorszá­got, ugyanakkor, amikor az amerikai ,.Jókorát” — felhasználva Franeisor. szág meggyengült helyzetét — kfmé- letleniil tör a franciák megmaradt piacainak év gyarmatainak elhódító. Sára. Ezek az események és mindenek­előtt a francia népnek a nemzeti áru­lás politikájával szemben kifejtett ha­talmas ellenállása, vezetett tehát a Plnay-kormány bukásához. Minden jel arra mutat, hogy a fran­cia reakció most a fasiszta De (mullc.lal szövetkezve próbál kivezető utat találni eddigi politikájának ka­tasztrófáit* válságából. A Francia Kommunista Párt körül tömörül! és egyre jobban tömörülő nemzett ellen- állás megmutatta azonban már erejét a Plnay-kormány elsöprésével. Fz a nemzeti ellenállás ugyanúgy rl fog söpörni minden olyan franrlu kor. niányt, amely Parisban székelve a washingtoni háborús n-zilok politiká­ját próbálja a francia nénre kény­szeríteni.

Next

/
Thumbnails
Contents