Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

NOTEMBEH n W Ä P t* O 3 A jugoszláv emberra'oiók bűnperénelc tárgyalása A hazánk határain leselkedő vérszomjas farkasok, az amerikai Imperialisták zsold jóban álló THo-bandl ták újabb gazságairól rántotta le a leplet a budapesti megyei bíróság szombati tárgyalása. Betörők és rablók, kémek és orgyilkosok, okirathamisltók és méregkeverök állnak a magyar nép bíró tógának ttélöszéke előtt. Felelősségrevonásuk is megmutatja: békés építő munkánkat védelmezzük akkor, ami kor számonkér/ük szörnyű bűneiket,, amelyeket amerikai imperialista gazdáik felhajtására követtek el és akar­tak folytatni a béketábor és annak magyar bástyája ellen. A Tito-bandg hóhérmesterségre kiképzett bérgyilko sai, a hírhedt UDB ügynökei amerikai, angol géppisztolyokkal, kézigránátokkal, méreggel, kábítószerekkel felfegyverezve törtek békés életünkre, akarták megzavarni népünk nagyszerű alkotó munkáját. Belopóztak ha /.ónkba, hogy a hitleri Gestapót is felülmúló elvetemült módszerekkel Igaz házaltak vérét ontsák, vagy jugo­szláv börtönökbe, kínzókamrákba hurcolják őket. A magyar dolgozó nép nemcsak saját építő munkáját oltalmazza, hanem az egész béketábort ia erősíti, amikor a terrorista emberrabló kémbanda telelOsségrevondsával keresztülhúzza az amerikai im/rerialisták és leg- aljasabb csatlósaik, a Tito fasiszták háborús gyújtogat$ terveit. Államvédelmi hatóságunk, dolgozó népünk ökle ismét lesújt. Ax emberrablók vérldzUó tervei kudarcot vaí_ latiak, Megkezdődik a tárgyalás Szombaton reggel 9 órakor a buda pesti mogyei bíróság épületében kéz dódött meg a tltóUta banditák fele­lősség rev on á»a. A bírói emelvény előtt a bűnjelek halmaza fekszik: pisztolyok, géppisztolyok, kéztgráná tok, gyorsanölő mérget tartalmazó fiolák, rohamkések, amerikai katonai gumicsónak, valuta — a Tito fasisz­ták ..munkaeszközei.'' A hallgatóság soraiban ott voltaik a budapesti »ajtó képviselői, üzemi dolgozók, néphadseregünk tagjai. A tárgyaláson megjelentek a bel- és külföldi »ajtó képviselői: ott voltak a Pravda, a TASZSZ, a azovjet tájé koztatáal iroda munkatársai, a lengyel PAP hiraaolgálatl itoda tudósítója, to vábbá ax AFP, az Associated Press, a Undted Press, a France Solr, az ATP »vájd, a VEDO, olasz hírszol­gálati iroda és a Diplomatist, angol folyóirat tudósi tóL Néhány perccel kilenc óra. előtt foglalják el helyüket a védők és AÍapy Gyula ügyész. Követetik a vádlottakat. A buda Pásti megyeá bíróság Olti-tanácsa el­foglalja helyéi és Ölti Vilmos tanács elnök megnyitja a tárgyalást. ÓM Vilmos: A tárgyalást megnyi­tom, A budapesti megyei bíróság tárgyalni fogja a kémkedéssel, em­berrablással elkövetett terrorcselek­mény bűntettével és egyéb bűntettek­kel vádolt Bditnt László és őt társa bűnügyét. Az elnök ezután azámbavette a megidézetteket A vádlottak: BáHnt I ászló, Kenyeres Sándor, dr, Bálint György, Púpos János, Púpos István, Hittat Béla. A vádat (jr, Alapy Gyula, az áUam ügyészség elnöke képviseli. Az I. r. vádlottat Pa triász István ügyvéd, a ti. r. vádlottat dr Bolgár György ügy véd, a ül. r. vádlottat dr Traytler Endre ügyvéd, a IV, r. vádlottat dr. Kaszó Elek ügyvéd, az V, r. vád­lottat dr. Za rubel Emil ügyvéd, a VI r. vádlottat Gottesunan Lajos ügy véd védi Az elnök felveszi a vádlottak *zc- tnélyl adatait. Az eleó: Bálint László 1919-ban Zenián született, jugoszláv állampolgár, anyanyelve szerb, de kitűnően beszél magyarul. Foglalkozó sa: volt kereskedő. Rablás és egyéb bűncselekmény miatt többszörösen büntetve volt. A második vádlott: Kenyere* Sán­dor elmondja, hoav l9.?A-ban született Budapestem. Magyar állampolgár. Bűn letett előéletű. A harmadrendű vádlott: dr. BáHnt Györrrv 1914 február 11 ón Zentón •zületeft. Állam tudományi doktorásu- *® von. 1950-ig escm*gc/. r i volt nt kővetően pedig MEZÖKKR alkalmazott, Budapest, XII., Kakuk utca 12-ben van lakása. Púpos János * negyedrendű vádlott. 1923-ban Ba latonőszödön született. Foglalkozása, autószerelő Lakása XIII.. Angyalfől- dt-(h 30 alatt van, IIj. Púpos István ölódrendű vádlott 1925 ben Balaton. Őszödön született. Foglalkozása: gép­kocsivezető, Lakása Eötvős-utca 10. Hullai ftéfa halodrendü vádlott, — 1925-ően, Drávalványht született, A tanácselnök Ismertet te ezután a vádat. Bálint Lászlót, Ke üyerei Sándort, dr. Bálint Györgyöt. Eopos Jánost, ff). Púp®* Istvánt a budapesti 4llemügvész9éq kémkedés bűntettével, továbbá emberrablással •lkövetott terrorcselekmény bűntetté v*l, valamint a Magyar Népköztársa •ág nemzetközi érdekelt »értő bűn­tettel vádolja. Raffal Bélát ai államügyéazséq •émlcedóa bűntettével és lőfegyverrel y«!ó visszaélés bűntette miatt vádolja ~ A vádhatóság bíróság elé állítja **t a terrorista kémbandál — foly- t*Ua oltt Vitató«, — amelyet Tllo Qestapofa, as UDB vezetői iöleg cső. ••zgókból, rablókból, gyilkosokból 'terveztek. A terrorista hanrlál a: VDB tisztjel ellátták amerikai gumi­csónakkal, gvoraariöM méreggel, ká bftósterekkel, géppisztolyokkal, plsz Wyokkal, kézigránátokkal, különle 9v* ülőkésekkel, amerikai bilin-m- e,*l és egyéb felszerelésekkel. At UDB Nyomdáiban hamisították az állam• '’éde/ml halóság igazolványait, ezek :*! Mszeretlél a banditákat és a or Népkőtlársaság területére jjobfüit át őkel. a Icllegyverselt és ■’•mii igotolvAnyokknl ellátott ban J|vf orra uladfoffák. hogy terrorista 'v/rkményekrl hajtson végre, raibc rekst raboljon el, kémkedjék, a bé­kés lakossággal szemben erőszakos­kodjék és építsen ki emberek meg­gyilkolására alkalmas központot.. — Bálint László, I. r. vádlott, aki Jugo­szláviából 1932 ben került szüleivel Magyarországra, már fiatal korában sorozatos bűncselekményeket, fegyve rés betöréseket követett el. amiért többször elitélték. Az ismétlődő fősz (ogatások és rablások miatt 1948-ban a statáriális bíróság halálra ítélte. De a büntetés végrehajtásától megme nekült. A felszabadulás után Kényé rés Sándor vádlottal hamis rendőr ségi igazolványokat készítettek, ha­tósági közegnek adták ki magukat és Így nagyarányú zsarolásokat követ­tek el. Egy ékszerüzlet kifosztása után őrizetbe vették és a biróság 4 évi börtönre ítélte. Az ítélet után megszökött. 1950 májusában csóna­kon Jugoszláviába szökött. Az UDB őrizetbe vette, a börtönben töltött idő ről a következőket vallja: „1950 május 10-1611951 április 14-ig őrizetben voltam a szabadkai UDB börtönében ílét hónapig nem vallói tam he, hogy börtönbüntetés elöl szöktem és számos bűncselekményt követtem el Magyarországon, mert attól tartottam, hogy mint közönsé­ges bűnözőt, visszadobnak a haláron. A börtönben éheztettek. Amikor Ml- tenko századosnak és Kreznyánszkí hadnagynak őszintén beismertem ma gyarországl bűncselekményeimet, el­mondottam, hogy Budapesten, mini átnyomozó, zsarolásokat követtem el, helyzetem azonban megjavult. Sza hadlábra helyeztek és visszakaptam jugoszláv állampolgárságomat. Azon nai felvettek az UDB szolgálatába is." 1951 áprilisától augusztusig az újvi déki és szabadkai UDB vezetőinek irányításával, UDB tisztekkel együtl főhadnagyi egyenruhában különböző beugrató feladatokat hajtott végre a magyar lakosság ellen, törvénytele­nül házkutatásokat tartottak és ék­szereket szedtek össze. Aki tiltako­zott, azt megfenyegették, hogy bőr tömbe Juttatják. A polgári lakosság kirablásából származó értékeken az UDB tisztjeivel együtt megosztoztak, óz UDB megbízásából provokációs feladatokat is teljesített, olyan ma­gyar nemzetiségű lakosok ellen, akik nek rokonai élnek Magyarországon. Megismerkedett velük, bizalmukba férkőzött, feljelentette őket az UDB nél. Beugrató tevékenységére az UDB központja is felfigyelt. 1051 augusz­tusában Bclgrádba rendelték, az UDB eovtk köznont! épületébe, ahol mmras’-nngü tisz'ektő! utasítást ka­pott a Magyar Népköztársaság elírni terrorcselekmények és kémfeladatok végrehajtására. Az utasításokról töb bi között a kővetkezőket vallja: „Ar VDB egvik tábornoka közölte velem, hogy ifíenálisan df kell jön nőm Magyarországra, kémhálózatot kell szervezni, elrabolni, vagy meg gyilkolni olyan politikai emigránst), kát, akiknek a Magyar Népköztársa. »dg kormánya menedékjogot adott. Közölték velem, hogy e feladat vég. reha ItásAhrm c budapesti jugoszláv követség i* serdtsé:oet log nyúltam Biztosítottak róla. hogy a jugoszláv követség előre jelri visszatértemet és akkor fegyveres biztosítást kapgje. golyószórókkal és géppisztolyokkal zárótüzet adnak a magyar határőrök re, hogy bdezzék visszajuttatásomat Jugoszláviába Az előkészület folyamán többször kapott utasításokat magasrangú UDB tisztektől. Felszerelték géppisztollyal, kézigránátokkal, amerikai gyárimé nyú bilincsekkel, kábítószerekkel gvorsanölö méreggel és hamis Igazol ványokkal, 1952 január 29 én az előre kidolgozott terv alapján maqasrangti UDB-tlaz.tek átdobták a határon. Anii kor Budapestre érkezett, a* UDB uta adásának mcgfeV.ően ért eskette n jugoszláv követséget. Az UDB részé re beszerezte dr. Bálint Györgyöt, akinek budai villáját rejtekhelyül használta. Korábbi bűntársai közül felkutatta ét beszervezte Kenyere* Sándort, egvflfesen qyüitöttev kém idntoknt. Megfigve'.téik Vldovity Du sárit, azt a politikai emigránst, aki­nek elrablására utasítást kaptak nr UDB-'Al, Vldovityot hamU Igazolvá­nyokkal, mint nyomozók dr. Bálint György budai vt. a lába csatlák. A villából erőszakká', meg bilincsül ve elhurcolták a Jugoszláv határra. A határon magasrangú tiszte^ vár tátik: őket és megszervezték az étke lést, a fegyveres biztosítást Az em berrablás végrehajtása után Bálint Lá-saló UDB őrnagyi rangot kapott. 1952 májustól augusztusig az UDB ve zietói Bálint Lászlót éa Kenyeres Sán dort újabb gaztettekre készítették elő. Erről Bálint a következőket vallja: „Főleladatul kaptuk, hogy a jugoszláv emigráció vezetőit raboltuk el. Egy­ben utasítottak, hogy szerezzünk Bu dapesten *gy villát, ahol egyes sze mélyeket meg is lehet gyilkolni * Feladatul kapták azt is, hogy szé­lesítsék ki a kémhálózatot. Ellátták őket amerikai és angol gyártmányú géppisztolyokkal, pisztolyokkal, tfz kézigránáttal, '-■"orsanőlő méreggel, ölőkésekkel, gumicsónakkal, Ha­mis magyar igazolványokat kaptak. i 1952 augusztus 21-én másodszor is átdobták őket a határon. Az első út­hoz hasonlóan megérkezésükről elő szór a budapesti jugoszláv követsé get értesítették. Az emberrabláshoz beszervezték Púpos János és Púpos István vádlót takat és méq másokat. Dr Bálint György villáját továbbra is rejtek­helyül használták. Megbízást adtak Gramarics Sándornak, hogv a terro­rista csoport részére kutasson fel egy villát, azután Versztovsek Borisz jugoszláv újságírót hamis iratokkal felszerelten, magukat nyomozónak kiadva szeptember l!-én éjjel lakásé ról elrabolták. Erről értesítették a ju goszláv követséget és az elrabolt Versztovseket egv lopott autón a ju gosaláv határ felé vitték, Útközben az államvédelmi hatóság letartóztatta őket és a náluk lévő fegyvereket, lószert, mérget, ölőkéseket, hamis igazolványokat lefoglalták (tátgyi bi zonyítékok 1. 5. bún jelcsomag.') Kenyeres Sándor másodrendű vád lottat Bálint László 1952 február 6-án dr. Bálint György segítségével szer vozte be. Kenyeres kéllzben töltött hosszabb börtönbüntetést, mert Bálint Lászlóval, mint áldetektív, közösen zsa Tolásokat é« rablásokat követtek el. A február tó-án végrehajtott em­berrablást a határontúlig fegyverrel biztosította. Az. ITDB részére kép­adatokat szolgáltatott. Augusztus 21 én, amikor kísérték őket az. IJDB tisz­tek a határra, újabb emberrablás végrehajtására, az egyik UDB tiszt­tel visszatérésük biztosítását meg­tárgyalták. .,Megkérdeztem, hogy ho­gyan tudnak a határ átlépésénél se. gltségttnkre lenni. A következő vá­laszt kaptam: Tüzelünk a magyarok­ra, hogy visszaérkezésüket ilymódon biztosítsuk. Legfeljebb lesz megint r!/lt jegyzikvdltás és m, letagadunk mindent, volt erre már néhány példa" Kenyeres Sándor résztvett Púpon István és Púpos János beszervezésé ben, kémadatokat gyűjtött és az augusztusi feladat végrehajtásában letartóztatásáig fegyveresen közremű­ködött. Dr. Bálint György harmadrendű vádlott éveken keresztül ismerte Bá Unt László bűnös tevékenységét és segítségére volt „ hatóságok előli bujkálásában. E*etenkint részesült a rablásból szerzett javakból. 1952 február eleién Bálint László beszervezte az UDB-től kapott fel­adatok elvégzésére. Dr. Bálint Györgyre különösen hatást gyakorolt Bálint László amerikai felszerelése Krrő! a következőket vallja: „Ildiin' László elmondotta, hogy az UDB együtt dolgozik az amerikai hírszerző szervekkel, az amerikaiak pénzelik az Ul)B-t. Láttam. Itélint László iga­zat mond, az ö felszerelése Is lórészt amerikai. Nem utolsósorban ezért is segítettem neki.“ Dr. Ráiint György tudott Rálint I.ász'ó összes kém- és terrorista tizei­méiről, azok végrehajtásában részt vett. Budai villáját a terrorista cso­portnak a feladatok végrehajtásához rendelkezi**™ bocsátotta. Ott tartot­ták egy ideig az elrabolt Vidovitv Dusánt, Te1 jesítetie Bálint László minden utasítását, résztvett a politi kai emigránsok utáni nyomozásban és elrablásukban. Lakásán rejtegette az UDB-tól kapott kábítószereket é* hamis okmányokat (tárgyi bizonyító koké—7 számú hűnielosomag.) Púpos János negyedrendű vádlottal 1952 augusztus 28 án szervezte be Bálint László az. UDB ügynökének 1941-ben vitézi esküt lett, majd ön kő« jelern tk esett & Horthy-hadsereg b* repülősnek. Púpos már korábban I* kapcsolatot tartott Bálint rabló­bandájával. Résztvett a kémadatok gyűjtésében és Versztovsek Borisz el­rablását fegyverrel biztosította. A terrorcselekmény végrehajtására be­szervezte Púpos Istvánt. Púpos István ötödrendü vádlottat 1952 augusztus 28-án szervezték be a bandába. Erőszakos cselekmények miatt korábban már három eset­ben voit büntetve. A terrorcselek­mény végrehajtásában fegyveresen résztvett. Ő vezette a lopott autót a jugoszláv határ felé. Feladatairól töb­bek között a következőket vallotta: ,,Bálint engem bízott meg Versz fos:, sek őrzésével. Utasított: ha szökni próbál, zaj nélkül öljem meg. Átadott egy különleges kést, amit Jugoszlá­viából hozott magiveri, hogy azzal vágjam át a Versztovsek torkái." Raffai Béla hatodrendü vád'ott ha sonló utasításokat kapott az UDB tó!, mint Bálint. László bandája. A Ma­gyar Néphadseregbe befurakodva, ott ellenséges tevékenységet fejtett ki. Íz elsőrendű vádlott Ölti tanácselnök Bálint László el­sőrendű vádlottat hallgatja ki. El­mondja, hogy apja hentes volt és saját házaik volt Zentán. További vallomása során fény de­rül arra, milyen embert tartottak meg bíahatónak a maguk számára a Tito banditák: dologkerülő, megrögzött bű­nözőt, aikinek bűnlajstroma o’-van hosszú, hogy maga sem tudj« felso­rolni. vagy tucatszor szökött Art a ha táron, de többször megszökött a bőr törtből js Jól kiszolgálta a fasisztá kát: a szovjet fronton kifejtett te­vékenységéért" másodosztályú német vaskeresztet és más kitüntetéseket ka­pott. 1945—46 ban, az infláció idején bűntársaival autón járt vidéken. Zafírt és lisztet hoztak fel a fővárosba, aho; feketén eladták. 1949 ben rab’ási kí­sérletet hajtott végre a belváros­ban egy ékszerüzletben, ezért négv évi fegyházat kapott, de a börtönbe', megszökött. Hamis rendőrségi igazol­ványokkal is „dolgozott": h.am’-s házkutatási paranccsal cinkostársai­val együtt értékeket rabolt el. valutá val üzérkedett. Amikor már nagyon égett a talaj a lába alatt, átszőkött Jugoszláviába. Ottl: Jugoszláviában hogyan ke. rült az UDB vei kapcsolatba? Bálint: 1950 május 10-én Szabad­kára beszállítottak és május 10-től 1951 április 14-ig börtönben voltam, A szabadkai UDB börtönben. Elég rossz volt a bánásmód, ütöttek vertek, azt mondták, hogy magyar kém vagyok Azután, hogy bevallottam, hogy mi /yen körülmények között kerültem Jugoszláviába, egészen más lett a bánásmód irányomban. Ölti: Kihallgatták önt a szabadkai UDB börtönében? Bálint László: Igen, többszőr kihall­gattak Ölti: Na és mi volt az 6 vélemé­nyük a maga bűntetteiről, szökései ről? Bálint László: Az, hogy aki Uyen bűntetteket követett el, mint amilye neket elkövettem, az ilyen embere két lehet sok mindenre felhasználni és az UDB szolgálatába léphetek, ha aláírok egy nyilatkozatot, hogy az UDB nek a titoktartását be logom tar inni, ha kiszabadulok és semmit nem árulok el, amit ők csinálnak. Ölti: Ezt ki mondta magának? Bálint László: Ezt Milenko száza­dos mondta nekem. Ölti: És ki hallgatta még ki ma­gát? Bálint László: Kreznyánszkí György hadnagy. Ölti: Mikor szabadult ki maga a börtönből? Bálint László: f95f április 14-én. Ölti: Ettől kezdve milyen kajPcso- csol atban állt az UDB vei? Bálint László: Komoly kapcsolatot tartottunk fenn. Több utasítást kap tam: például, hogy szerezzem meg olyan emberek elmét, akiknek ren- geteg aranyuk és valutá luk van. a akiket meg lehet támadói, mert tifn- sltásuk van a iö UDB-től. hogy olyan embereket, akiknek több értéktár- gvuk van, szedjenek Össze ás szed /ék el az értéktárgyaikat, ha csak egy láncuk von. azl Is szedték el 'ölük, mert pénzre szüksége van az UDB vek terrorista csoportok kikép­zésére. Ölti: És mj történt ezekkel az érté kekk“!? Bálint László: Részben beszolgáltat, luk az UDB-vek részben megmaradt nekünk mulatozásra. BáHnt László ezután az elnök kél (léseire bevallja, hocv a iuooszlúvial magyarok között provokátorként te. vökenvkedett és többek kö»ött az UDB kezére juttatót; eov Kiss nevű gyári munkást, aki nem volt men elégi-dett a nyomorúságos jugotzá- V1'*! he'-' Tg'lel. Ölti: Hogyan Vérük ön ezután <rn r.HKibh kapcsolatba magasabb UDB az mi é 1 y M:jók k e l ? Emiatt gyanúba kerűit é* 1953 fúrnia* 22-én Jugoszláviába, szökött. Az UDB- n.ek adatokat szolgáltatott a Magyar Néphadseregről. Megbízták egv ké­mekből és kártevőkből álló csoport veztóoével. Az UDB utasítására rószt- vett egy úgynevezett emigrál«* kongresszuson, amit 1952 augusztus 7-én szervezett az UDB Újvidéken. A kongresszuson s magyar népi d‘'-mo- krácia eilen uszító beszédet mondott amit Milenko UDB százados irt szá­mára- Előzetes kiképzés után 1952. szeptember 16-án az UDB terrorista kém- és kártevő feladatok végrehajtá­sára átdobta s határon. Ellátták fegy­verekkel, hamis igazolványokkal, ha­ját kiszőkitették és doucrolták, hogv Magyarországon ne ismerjék fel. A határ átlépése után a nála lévő tárgy-; bizonyftékokkal, fegyverekkel és iga­zolványokkal együtt az államvédelmi hatóság őrizetbe vette. (Tárgyi blzo nyitóitok 8. számú bünielczomag.) A vádirat «mertetése után Oltt Vilmos megkezdte az elsőrendű vád. lőtt kihallgatását. A többi vádlottakat kivezették. beismerő vsallom&sa Bálint László: Kreznyánszkí György szólt, hogy Mgrddban at UDB-ra hívnak. Relgrádban felmen­tünk az UDB központba. , az egyik szobában n III. emeletem megszán­tunk. Rövid idő múlva főtt Poskő tábornok kezet fogott velem, bemu­tatkozott, a nevét megmondta, és mondta, hogy egy nagyon komáin terrorcselekményt kell Magyarország gon elkövetnünk. Bementünk egy má­sik szobába és négy olyan személy volt ott. akit mén nem láttam, nem ismertem. Es megkezdtük a tárgya­lást, hogy Magyarországra <U kell jönnünk és Magyarországon egy olyan szervez"tet. kén-szervezetet kell csinálni, amely az ÜDB-t száz száza­lékig képviseli Magyarországon Kü­lönböző elgondolásokat moruitak A többi között előfordult az is, hogy megmondták, hogy megadott elmeket. amelyeket megadnak, nyomozzak f* és amelyik helyen megtaláljuk való- meh/ik politikai emigránst, kinek a magyar kormány menedékjogot adott... Ölti: Jugoszláv politikai emigránst? BáHnt László: Igen... azt feltétle­nül vigyem át Jugoszláviába, élv*, vagy halva, de „ határon vigyem át. Azt mondták, hogy nekem kell Ma­gyarországon egy olyan gépkocsit szereznem, amelynek teljesen biztos, jó csomagtartója van és ezen a gép­kocsin az illetőt, miután erősen meg­kötöztök, bekötjük a száját és le­visszük a határra. — Azt mondták — mondja a to­vábbiakban Bálint, — hogy szervez. zek meg a régi bűntársaim közül olyan embereket, nJdk száz száz dák­ig megbízhatók és ezekből as embe­rekből vigyek át majd Jug oszlón eb* megfelelő embereket, akiket az UDB fel tud használni céljainak régrahak fására. Ölti: Miért keilett eveket átvinni Jugoszláviába? Bálint László: Azért, mert ha az VDB-nak bevallották bűntettüket, könnyebb lesz velük bánni Ölti: Igen. Re miiven segítség* Ígértek magának az UDB vezetői Be* grádban? Milyen segítséget Ígértek a határon való átkelésnél? Rálint László: Kérem, ők ári metvi. (dk, hogy amikor a határ közelébe érünk minden körülmények között mentünk át, ha kell, „t illetőt ölKlk meg, de vigtplk át, hogv bemutassuk, hogy az irtasilást végrehajtottuk. Ölti: És ha a magyar határőrség észrevenné és megközelítené magu­kat? BáHnt László: Erős tűzharccal száü jvuk szembe és ők, ha kiül. zárótüzet alkalmaznak egy szakaszon, vagy esetleg át U főnnek a határon, de mirulenképpen blztositjdk a segiiséae*. Ölti: De hát ők honnan tud iák. hogy mikor mennek maguk át Juro- sz’ávia felé? Bálint Láaz'ó: Erre én kaptam kü­lönleges utasítást parancsban. A pa­rancs szerint én a budapesti jugo­szláv követséget értesítettem arról, hagy mikor indulok vissza. .4 viga­szt ár követség rádión értesíti fletgrü- dot hogy milyen körülmények közön és hogyan fogunk érkezni a ha*árra. Ölti: Mit mondottak magának a» [TD8 központba* az UDB vi-z.-tö! Ra nem menne simán valamelyik emig­ránsnak az elrablása, mi a teendőié* Bálint László: Azt mondották, hogy akkor öljük meg, fényük kezébe a fegyvert, mintha A ölte volna meg magát. Ölti: Kik segítettek magának e ter­vek előkészítésében? Bilin* Lá«zió: Nektm e tervek efő- késritésében Milenko segített és Kre*. nyánszki Offl: Mindkettő IR>R tiszt* Bálint Lá.-z.ló- Igen (Folytatás a 4. oIda fonj _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents