Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-26 / 277. szám

r>:,2 NOVEMBER 26 ft n p t o H in tS PÁR7ÉPÍTÉS A Sopiana Gépgyárban is megkezdték az SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozását «•A legtöbb kérdés, amely n Szovjetunió Kommunista Pártja Knngresz- ttnsán felmerült, a mi fejlődésünk folyamán előbb vagy utóbb, más vi­szonyok között és más formábun, de szintén kivétel nélkül, nálunk is jelentkezni fog.'* Ezért a Központi Vezetőség október 23 I határozata ki­mondja, hogy a kongresszus anyagát „pártunk, és államunk politikai, ide­ológiai, gazdasági, kulturális é,s szervezeti tevékenységének vezérfonalává kell tenni.“ A Sopiana Gépgyárban hétfőn meg­kezdték a politikai iskolákon és az alapfokú ismeretek tankörén az SZKP XIX. kon gresszusa anyagának rend­szeres feldolgozását és elsajátítását. A cél az, hogy nz oktatásban már bevont elvtársakon kívül a párttagság minél nagyobb részét bekape.solják a kongresszus anya­gának tanulmányozásába. Hépnevelőmunkával, fele össéqrevonással harcolnak a lemorzsolódás ellen Ennek érdekében a Sopiana Gépgyár Pártszervezetének féladata az volt, wgy mindenekelőtt megakadályozza a politikai iskolákon a lemorzsolódást. Az idei oktatási év meglehetősen '"ontatottan kezdődött. A politikai is- k-(»’a 1. évfolyamán nem egyszer elő­fordult, hogy csak két-három elvtárs JO-lent meg és Így a foglalkozást el kellett halasztani. A pártszervezet ve­zetősége ez ellen sikeresen vette fel a linrcot. A propagandisták és n párt- ''ezetőség tagjai mindenegyes mu­lasztót meglátogatlak, beszélgettek ve­lő és (gy elérték, hogy a volt hiány­ok nagyrésze ma már rendszeresen Jár a foglalkozásokra, sőt Fenyvesi ■János elvlárs megígérte, hogv ezentúl ® maga ia aktívan küzd a lemorzso­lódás ellen. Ugyanakkor a pártszervezet veze­ti és a propagandisták több olyan ^«Igoréval is elbeszélgettek, akik nem jelentkeztek ugyan pártoktatásra, de 'nőst e beszélgetések hatására ök is ■^kapcsolódnak a kongresszus anya fiának tanulmányozásába. A hétfői foglalkozáson négy elvtárs jelent meg “fiók közül, akik nem jelentkeztek •itatásra, így többek között Gruber József és Vörös Károly elv társak. A lemorzsolódás elleni harc, a harc új p!-vtársuk bevonásáért a kongresz- szus anyagának tanulmányozásába, azonban csak akkor lehet sikeres, ha kellően alátámasztja, a vezetők, a propagandisták és népnevelők példa­mutatása. A Sopiana Gépgyárban a vezetőség minden tagja aktivan részt- vesz. a pártoktatásban. Hamtocrger elv­társnő politikai iskolavezető helyettes Bernhart elvtárs, a Párttörténet 1., Osz.tertág elvlárs a II. évfolyamán ta­nul. Ezek az elvtársak nemcsak pon­tos megjelenésükkel, hanem ala­pos felkészültségükkel is példát mutatnak, így megvolt az erkölcsi alapjuk, hogy felelősségre vonják Golváth János, >1 Ari Lajos és Ka- nizslai György elvtársakat, akik különböző i,elfoglaltságokra'* hi­vatkozva távolmaradtak a foglal kozákokról. Kanizslai elvtárs népnevelő, de ho­gyan akarja példamutatásra nevelni u dolgozókat, amikor maga nem mu­tat példát? Kanizslai elvlárs párttag, de hogyan tartja összeegyeztethető- nek a párttagsággal azt. hogy nem képezi magát? Helyes, hogy a párt- szervezet elsősorban a kommunisták­tól és népnevelőktől követeli meg, hogy példát mulassanak a tanulásban is és felelősségre vonja azokat, akik nem lesznek eleget egyik legalapve­tőbb kötelességüknek. Ellenőrzik a proaaqandisták felkészülését A Központi Vezetőség határozatá­nak végrehajtása a kongresszus anya­gának alapos elsajátítása azonihyn, nemcsak szervezési kérdéseken múlik, hanem azon is. hogyan készülnek fel a propagandisták, hogyan kapcsolják össze az elméidet a gyakorlattal, ho­gyan használják fel a tanult anyagot a termelés további emelésére. Fóliák Dezső elvtárs, a politikai iskola IT. évfolyamának vezetője pél­dául amellett, hogy gondosan kijegyzetelte a kötelező irodalmat, bőven olvasott szép­irodalmat is, egyes részleteket eb­ből elmondott a szemináriumon, de nap-nap után gondosan tanul­mányozza a kül- és belpolitikai fejleményeket, hogy ezeket a fog­lalkozáson a tanult anyag felhasz­nálásával megmagyarázhassa hall­gatóinak, ni iut például legutóbb a kapitalista országok munkás­osztályainak hékehareát. így az előadás nem válik unalmassá, egyhangúvá és le tudja kötni a kü­lönböző érdeklődési körű emberek figyelmét is. A tanulás eredménye megmutatkozik a termelésben A hn'JÍgatők általában helyesen kap­csolják össze a tanultakat minden­napi munkájukkal. Rákosi elvlárs mondotta: . az. elméleti munka, az agitáció, a propaganda munka helyes­ségét, jóságát, szinte azon nyomban számszerűleg le lehet olvasni a ter­melés, a begyűjtés, a szántás-vetés adatailml." Fenyvesi elvtárs elhatározta, bosv Sztálin elvtárs születésnapjára ed­diül 140 százalékos átlagteljesít­ményét 160 százalékra emeli, meri amint mondotta, a szovjet dolgo­zók példáján megtanulta, hogy .,minekünk sem mindegy, hogy ma vagy holnap fejezzük he öt­éves tervünket.“ Barna Gyula sztahánovistn formázó ugyancsak a pártkongresszus anyagá­nak tanulmányozása után fogadta meg, hogy Sztálin elvtárs születés­napja tiszteletére 325 normaórát tel­jesít. Ezek a példák azt mutatják, hogy a Sopiana Gépgyárban is eredménye­sen sajátítják el a XIX. párikongresz- szus anyagát, helyesen hajtják végre a Központi Vezetőség október 2G-i határozatát, helyesen használják fel a kongresszus anyagát a termelés to­vábbi emelésére. Óidon nem adósai a dolgozók a nép államának, fe lasztik a termeiőcsoportot, mert tudják kötelességüket és !át ók a különbséget a jugoszláv dolgozók és saját életük között ( Még. 1947-ben történt. Az oldi 'firine,6csoport egyik tagj« sírva bo- Jólt anyja nyakába, aki éppen akkor ®rkezett Jugoszláviából, Egy ide’.q 6tó^ií sem tudtak egymáshoz, csak ®9Vmás nyakába borulva szipogtak, ^ajd a szobába beljebb kerülve, meg *rt*H a szó. Az idős Jugoszláviából ékezett vendég alig győzőit vála- ,v-0cj:iini a sok kérdésre. . ..öi'zoriy lányom!... Un most Elzé- ***> járnál, m> gszakadaa a szíved.' u'Van az egész város, mint egy trá- ?Vo <íom/> vagy istálló ... Igen sokan a bírásukban a szoba közepén aknait tüzel és bográcsban iöznek- nincs semmijük.., Tudod Iá nVorn, gyöngyélrt vau Magyarorszá- k01*. örülhetsz, hogy itt laksz!" . Egy hétig tartózkodott lányánál Ol ?°h a vendég és azzal távozott el. ?.°9y tériével együtt majd vlssza- és ők Is Óidon élnek majd ^bad, boldog életet, ti Öi év múlt el azóta. Utoljára ak- ,0r látra édesanyját az oldi ferme- v&zóvelkc'zet tagja, amikor kikisér'.r ? kapun. Azóta még csak hírét «m Azonban ugyanennek a tér ?*'ő-7övétkezett tagnak Jugoszlávia, j 1 levele érkezett, ame.yi'r a fia vr*. A képeslapon esek ez állá: ,,Ked- ,•* szüleim! Megvagyunk, egészség' - | vagyunk, mást nCni tudok írni.'’ .ózonban ebből is igen sokat ér'.ct- »/ oldiak, megértene édesanyja hogyan él qyerm.ke <Me Jugoszláviájában, mert amit ''anyja beszólt r.<1,t kapott képeslap uqyanazi áh- A kén egy füstöd szobit j utRt, amelynek berendezési egy há v*’*áhú asztal és egy bogrács. A ü?*r<*cs alatt éppen tüzelnek és né rülö: vala mennvlük. Wn állnak k< j * ronggyal van betakarva a lóba *€vtk kukoricacipót tart kezében Nagy on sajnálom ttomat és min ^ becsületes jut dolgozót. —Otti# j laiY 'tYen koldusbotra jutottak, ide- i ,a,ta őket Tito — mondja az oldi ?rnu., Az , %!,*' Ki».. * *4 7 izővetke/pt tagja, diák nem most a jugoszláv b’ók bünpi*rében ismerték o rablóbandájának igazi ar­áit- régen tudták, hogy mit c4t •f Ti de v, <tHoa.|>#r7U|Us| tervük.« száz- **iékog fciui tcujeatteiiék ón nem maradnak szégyenben most a kapó sok és az. élőállat begyűjtésénél sem. Burgonyából elértek 130 százalékot, lójáéból és baromfiból is 100 sz.áza- .ékon felül teljesítették tervüket. A termelöcsoport 29 sertést ad le még ebben a hónapban és ezzel 180 szá- za’ékra teljesiti tervét. Csupán vá­gómarhából van lemaradás, amiből 38 százaléknál tartanak, d; ez is azért van, mert az. Állatforgalmi Vállalat még nem vette át az állatokat. Baranyai János. Ross Sándor, Ha­lász Béni és még sok dolgozó pa­raszt nap nap után jár a tanácsra, hogy mikor lehet leadni a vágómir- áit, mert egyikük sem szeret adósa lenni a nép államának. Tudják, hogy államunk sokszorosát adja viasza mindennek. Már eddig is kaptak telefont, 48 ezer lórin!os beruházásba! bútort, szé kékéi vett.k a kultúrházbn, kaptak háro-m rádió’, kettőt a ku’.túrházha egyet pedig a tanácsterembe. 13 e/er forintos beruházással újjáépítették, bővítették az iskolát, hogy egészsé­ges tíintermokben tanulhassalak az oldi dolgozó parasztok gyermekei. A szövetkezet tagjai úgy szá­mítanak, hogy két kiló kukoricát, hő rom és fél kió burgonyát osztanak ki minden munkaegységre. De már ed­dig is kaptak 3.800 forint értékű lex ;Hárut. mert 46 mázsa gyapótot Szá»_ litottak le és munkaegységenként 70 deka káposz'át osztottak ki. A zár­számadás még nem volt míg és nem tudják pontosan, hogy készpénzben mennyi lesz az egy főre eső része­sedés. Az elszámolás azonban azt mu. ‘atju, hogy ha továbbra is ilyen jó munkát végeznek, jövőre még gazda­gabbá fejlődik szövetkezetük, amely re féltő gonddal vigyáznak, mert lát­ják a különbséget a jugoszláv dol­gozók és saját életük között. „Aki (i korpa közé keveredik, megeszik a disznók" Nagy Diáid, '21 hol­das hoboli kiütiktÓ! har- módiiba vett ki kuko­rica! öblei Mat use!; Fe­rimé ugyancsak hnboli dolgozó. Hóból köz. séffbt n minden dolgozó paraszt ismeri Nagy Diíritl kubihot, semmi­ben sem különbözik a többi k ultiktól. Még mindig harmados föld­del igyekszik klsti/to- 1/fOZni a dolgozó ne- ritsztoktij es pzenkh'ül is mliulrn eszközt meg­ragad. hogy érni célját, csapni a kb zóit. rl be ■ség tudja twlja dolgo­<il nem hnr tilth hat, rn. <iifólja Irt rdbeatMh honi/ ndint korU-dt. ,11«: mill... Hát i elégedett m. hogy tdel zsák­M'ituseke. őket ár­uik el ku­tynC ad- teknl fa. bin nem kelt a pénzt — mondta stvmrebbe­uef nélkül, nem beszél­ve úrról, hogy a község még csuk ,S0 százalék­nál tart a kukoricabc. adási terv teljesítésé­vel és csali akkor tehet a községből kivinni ku­koricát, amikor elérik a 100 százalékot. Alidig beszélt, míg végre Ma- tűsek Ferenc beleegye. Zeit. hogy 10 mázsa kukoricát ó is bevisz Szigetvárra. A I;uídk Itt hmét csapta Maii vsak rencet, merj az eladás­aid kapott nyugtám rsuk Maiiisek nevét irat In rá, mintha ő nem is adott volna el ktiki eát, pedig W mát Indák adátl r\ W ZSát u harmadosa, tűsek. Arra beszélte Matuxek Ferencet, megtud jók mamiin hogy mind a '10 Máz* ő gdte el! Egy id* erősítette m Maim be­Fe­an. ma­\<a­tat dg Ferenc, hogy övé volt mind a 20 mázsa ku­korica, csak később mondta ol, hogy o kit- lak oktatta ki erre a hazug sár a. „Aki a kor/ni közé keveredik, megeszik a disznók". így járt Mú­lások Ferenc is. Hall­gatott a kuíák szavára és a kiülik, öt. is bajba keverte, mert most el­járás indult mindkettő, jilk ellen. F.z az esd tanulság minden dolgozó paraszt számára, aki kólákkal köt szövetségei, saját magúnak okot kárt. Ih’ tegyen tanulság n községi Itiiiíesoknik is. Éberen figyeljék miiidi n lepesd a kit- Iáknak, ne úgy. mint ,i hoboli tárnics, amely már csak tikkor tudott erről, amikor az ügy a rendőrségre került. S Pedagógus Szakszervezet Pécs városi és jár si csoportja szervezésében november 23-én, vasárnap többszaz nevein részvételével tartott k meg Pécseit az idei első „Nevelők Napját“ az lijns gi Színbázban Délelőtt 10 órai kezdettel dr. Dankó Imre, a turkevei általános gimnázium igazgatója, „kiváló ta­nár'* ez.ámolt be az oktató-nevelői munka központjában álló hazafia« nevelés módszeréről, gyakorlati meg­valósításának kérdéseiről » ezen a téren eddig elért eredményeiről. Elsőnek Erdélyi József, Komló szocialista bányaváros kémia-szakos tanára szólalt fel. Ismertette, hogy tárgya keretében hogyan nevelhető hazafiasságra az ifjúság. A vízrajzon kér ez! ül például tudatosítani leliet országaink vizeinek fontosságát ener­giatermelés, gyógyászat és egyéb cé­lokra felhasználása szempontjából; hogy a rozisdásodás következtében mennyi vas pusztul el, hogy az oxi­gén milyen jelentőséggel bír, otto. Például Komlón a szénbányászatban az oxigénnel emberéleteket mentenek meg. azokét a dolgozókét, akik az ország vasgyártása szempontjábó' oly nagy jelentőségű, kokszolható szenet termelik. De felemlítette a osont, a barack- és szilvamag gyűjté­sének jelentőségét és azt is, hogy a kémia 'milyen nagy segítséget nyújt mezőgazdaságunk számára. Keserű Jánosné, a pécsi állami leánytanítóképző magyar-szakos laná ra a kiállítások jelentőségéről be­szélt, amelyen bemutatott eredeti írá­sok gazdagon mu'atják be haladó értékeink nagyságút. Ugyancsak meg emlékezett a bábszínház előadások fontosságáról is, ahol a népmesék felhasználásával igen szép, hazafi a. előadásokat lehet tartani. í.itványi László, a pécsi fiútamító- ,képző magyar-történelem tanára is­kolájában a rénkö'túszét gyűjtése te­rén elért szép eredményeket ieaner- telte. Szilágyi Béla, a Nagy Lajos gimnázium magyar-történelem taná­ra a tanulóknak a gyűjtőmunkába való bevonásáról, s az e téren elért érceimén veikről számolt be. ö diák­jaival együtt járja a levéltárakat, • örömmel tapasztalta, hogy az ott szerzőit anyagok felhaszná ásával si­kerűit színesebbé tenni a történelem órákat. Svéda Pá'né, siklósi biológia sa* kos tanárnő hazánk gazdag növény, ás állatvilágának ismertetésén ke­resztül fokozza a tanulóifjúság ha­zaszeretetét. Tudatosítja továbbá » fiatalokban, hogy a kultúrnövények termesztése, a nagyobb termésered- ménvek eléréséért folyó harc, sza­tén hazafias cselekedet. Számos felszólaló után Csukd» Ist­ván, a pécsi pedagógiai főiskola igaz. ga'.ója öt pontban jelölte meg a ha­zafias nevelés főbb kérdéseit és módszereit: a jelennek és a tegnap­nak, a mi jelenünknek és a1 Imperia lista jelennek összevetésében, a Szov jetunió szerepe a mi életünkben ét alkotásainkban, /tártunk szerepében és a békeharcban. Tudatosítani kell továbbá tanulóinkban azt a kivált­ságos állapotot, amibe a mai Ma­gyarország segítette őket, ami őseik sokaságának nem adatott meg. Az ankétot Aiartonossi József, s megyei tanács oktatási osztályának vezetője zárta be. Délután 6 órai kezde’te; a megyei anács kultúrtermében a pécsi neve­lők és a magasépítőipari 'ochnilniBi énekkara hangversenyt adott a ne­velőknek Utána tánccal egybekötött Ismerkedési es‘et rendezett a szak­szervezet. Á görcsönyi Augusztus 20 tsz zárszámadásának tanulságai Ezekben a napokban méri fel min­den termelőszövetkezet, hogyan te’- jesítette növénytermelési, állatte­nyésztési, építkezési, pénz- és hitel- gazdálkodási tervét, hogyan tett ele get legelső kötelességének, a beadás lelj esi lésének. Az egész évben vég­zett munka, az elért eredmqpiyek alap. jón most kell javaslatokat készíteni arra, hogy mire fordítsa jövedelmét a szövetkezet. Számot vetnek most szövetkezeteink egész évi munkájuk­ról. az elmúkt gazdasági év tapasztó, tatairól, az. új módszerek alkalmazó sáról. Nézaük meg, mit mutat majd a görcsönyi Augusztus 20 termei6szö­vetkezet zárszámadása. Az idei aszá­lyos cszjtendő ellenére szép eredményeket érlek el a szövelkezt tagjai. A többek közölt tiz és lé mázsa ősziárpatermést csé­peltek ei egy ho'd földről, tavaszi- búzájukból pedig 11.20 mázsa ter­mett egy holdon. Kukorica állagter mésük is meghaladja a 15 ~18 má­zsát. Értek el eredményeket az állatié- nyéeztésben is. Amin tavaly csak 50 sertése volt a szőve.kezelnek, most 201 van, ezek között van 40 tenyész- .toca, 14 hízó, 127 va.asziott mqlac, 18 szopós és két apaállat Az e mú,t ► vhez viszonyítva 34 darabbal sza­porodott a lóal.ományuk és baromfit vásároltak I A jó munka szépen gyümölcsözött i szövetkezet tagjainak is. Dalos Sán­dor például a 381 munkaegysége után csak elő egibe vett lel ezideig 1905 forint ké-zpénzt. 44G kiló árpát, 375 kié kukoricát és 347 kiló búzát. Ezenkívül kapott még a tavalyi év ről visszamaradt cukorból nyolc t- fé! kilót, kilenc kiló kajszit, kapod pá.inkát ós körié’., ezenkívül van még a szövetkezetnek 1000 liter bora, amely kiosztásra vár. Pedig Dalos Sándornak nem a kgtöbb munknegy iégc van. szép számmal találunk olyan tagokat, akiknek köze! ötszáz munkaegységük van. Az elért eredmények nem azt je­lentik, hogy már nincs javítani való a szövetkezet munkájában, hogy a zárszámadásból nem j,-elj levonni a tanulságot. Külön lsen a növényter- mesztés vonalán ke ! körültekintő hí) munkát vt íge/.ni. - ni ivóny W rm léií '.vrvet k e!| jobban me < bi.'c<i\ ’ni, me­vet $aji ät maguk kófu et. *— liyyun is cs upá.n a tava-zibúzd ilfó\ te.. i«siie“é k a terméé*! tervet. . a lob bj nővé ny té'tw égőkkel pedig messzi elmarad lak a termőé­>i tervi be­üfemezett átlagtermés mögött. Ennek okát ygSzemléltetőbben a kukoricá­nál lehet megmulatni. A termelőszö­vetkezet tagjai a 109 hold kukoricá­jukból 85 holdat négyzetesen vetet­tek el. Lá’sziik, hogy növelni szeret­nék a szövetkezet á’lagtermését, al. kaimazzák az új módszereket. Azon­ban az új módszerek is akkor hoz­zák meg a várt eredményt, ha mel­lette nem hanyagolják el a többi szükséges művelési módokat sem. — Tervbe vette a szövetkezel, bogy a kukoricát megtrágyázzék istáUóírá- gyával, de nem teljesítették a ter­vet. A kapálást háromszor végcz’éic el, de miért nem a'kalnvazfák a pót- beporzást, ameiy ugvanc^ak kél-há- rom mázsával növelte volna az egy holdra eső átlagot. Tagadhatatlan, hogy az Idei aaaá- lyos esztendő is befolyásolta a 15—18 mázsás kukoricatermést, de Molnár János elvlárs a szövetkezet érőiké maga mondotta, hogy sokkal szebb a kukorica azon a területen, ahol négy­zetesen vetettek. És ha minden le. hető-éget felhasználtak volna, két- ségtfelftn, elérték volna a 25 mázsás kukoricatermést, mint ahogyan azt a termelési terv-be is bevették. De el lehet ezt mondani más nö­vény féleségek re is, n©m alkalmazták következetesen a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás lehetőségeit. Nem lehet azt megengedni, hogy a szö­vetkezet keresztsorosan vagy négyze­tesen vessen, ugyanakkor elhanyagol jók. a trágyázást. Btílran kell alkalmazni minden új múdazert amely a tei-més növekedéséi szolgál­ja. amelv növeli a szövetkezet é$ ezen keresztül a tagok jövedelmét, Ha csak két mázsával nagyobb ter­mést éri volna e' H szövetkezet a pótbeporzás következtében, a 100 ■hold földön, ez akkor is 118 mázsa kukoricává; többet jövedelmezett volna, ami jelentősen emelte volna az egy munkaegységre eső kukorica részesedést. Nem kis mértékben kó­ros az is, még mindig nem végezlek a kukoricaszedéssel a srövetkrzCi fog jal, burgonyájuk is von még a föld­ben és ennek következtében nem Jcrzc/heftk meg a zárszámadást, — Hrsználják ki ezt az alkalmat a scoő- ve'kczct tagjai, mutassanak rá. mi­lyen hibákat keli kijavítani a közé« vagyon gvorsabb növelése, a tagok egyéni jólétének lokozot’.abb emel ke.lé-e érdekében. LipóczM Jáisd

Next

/
Thumbnails
Contents