Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-25 / 276. szám

w R P l. O 3 1W3 NOVEMBER 28 TÖBB SZENET A HAZÁNAK! Párosverseny, amelyről kevesen tudnak Ferenc-aknán Molnár István ©Ívtárs, sztahanovis­ta vájár — a kétszázméteres feltárási mozgatom elindítója — példájára nem rég a pécs-szabolcsi Ferenc aknán is megindult a százméteres mozgalom. Zóna István elvtárs, néhánytagú c.=a patával elhatározta, hogy az addigi átlagos 60—65 méteres havi feltárás helyett száz métert, végeznek el egy hónapban. Az elhatározást tett kö­vette. A Zóna-csapat tagjai felhívási Intéztek a MESZHART bányakerüleí eióvájási csapataihoz: csatlakozzanak minél többen a MESZHART-ná! új — kezdoménye- xéshez. indítsanak harcot a maradi- íág ellen. a százméteres feltárási mozgalom sikeréért A felhíváshoz csak Ferenc- és Széchenyi-aknáról je­lentettek be csatlakozást, Ferenc ak­náról a Müller-csapat, amely ugyan­csak elővájásban dolgozik, Pécs Vi­cái pedig három-négy csapat jelent­kezett, akik még nem vállaltak havi száz métert. hanem egyelőre csak hat vanat. A csatlakozás után megindult a verseny a Zóna- és a Müller-csapat tagjai között. A csapatok tagjai egy­mást túlszárnyalva harcoltak foga­dalmuk valóraváHásáért. Ha vége volt egy-o-~ műszaknak, megkérdez­ték egymást, hogy mennyit haladt a másik, S ilyen esetekben néha az is e'ö- forduk, hogy a Müller csapat tagjai Hcsil „lódítottak” az elért eredmény­hez. Olyankor a Zóna-csapat tagjai csak összejréztek. s később, amikor nem hallották Müllerék. elhatározták, hogy másnap .,lefÓ7.ik,‘<,őket. Másnap aztán úgv dolgoztak, hogy Miülrrék n-rn túrták velük az iramot, s e1 ma­radi ai, mögöttük, a két csapat le'kes versenye szép eredményeket hozott. Az,elmúlt hónapban Zóna István csa pata J02 méter elővájást végzett el, a Müller-csapat tagjai 98 métert haj. totta.k ki. A Zóna-brigád ezzel az eredménnyel 177.5 százalékra teljesí­tette havi ter\'ét A jó teljesítmény toegiátszip a csapat tagjainak kere­setén is. A Zóna csapat vájár tagjai októberben 4650 forintot keresek te­lenként. A novemberben elért eredmények még nagyobb lelkesedésbe! fűtik a csapat tagjait. Már eddiq 91 méterük van a nagyon bíznak abban, hogy a hónap lezárásáig összesen legalább 110 métert haladnak előre, A csapat tagjai, Zóna István. Ta­vasz Ferenc, Nagy József és Bognár Ferenc igen lelkesen dolgoznak. Munkájukkal megdöntötték azt a ma­radi hiedelmet, hogy elővájásban les feljebb havi 60—65 métert lehet e’őre haladni. Munkájuk bizonyítja: ha a dolgozókban van akarat és a műsza ki vezetők részéről segítséget kap­nak, hata'mas eredményeiket lehet el­érni. — Úgy sem tudnak száz métert ki­hajtani! — mondták fitymálva egye­sek a Zóna-csapat versenykihívása­kor Ferenc aknán. Most már így be­szélnek : — Csak októberben sikerült nekik kihajtani százon felült Ilyen ered­ményt soha többé nem fognak elérni! De a Zóna-csapat tagjai ezt a vé­leményt is megdöntik. s a hévégi eredmények, majd őket. jó munkájú kát, érdemes harcukat igazolja. így is igen szép eredményeket ér el a Zóna-csapat a százméteres moz­galomban, de eredményeiket megkét­szerezhetné az, ha a műszaki vezetés részéről mindsn segítségét megkap­nának. A műszaki vezetőnek, a párt- és a szakszervezetnek minden erővel támogatnia kellene a százméteres mozgalom elterjedését Ferenc-aknán Ehelyett a százméteres elővájó bri­gádok magukra hagyatva harcolnak. A Zóna-csapat tagjai például sok időt veszítenek el azzal, hogv ma­guknak kell munkahelyükre bevinni a fát. Gátolja munkájukat az is, hogy nem gondoskodnak kellő idő­ben a műszaki vezetők arról, hogy tartalék vasúti sínek legyenek mun­kahelyükön elkészítve. A csapat 230 méternyi távolsáqra csiljéz. mert niég nem biztosítottak a szállítás meg könnyítésére lovat. Hiba az is. hogy a műszaki vezetők szakképzett vájá rakat osztanak be mellékmunkákra, így .sem az illető vájár, sem az illető csapat tagjai nem kereshetnek any nyit, mint megfelelő munkakörülmé­nyek között. Másik igen lényeges és igen súlyos hiba: nem tártra “enki “em nvilván a százméteres mozgalomban résztve­vő csapatok eredményeit. A felolvasó­teremben elhelyezett versenytáblán csak a fejtési csapatok teljesítménye van kiírva, a Zóna- és a Müller csa­patok eredményeiről senki sem szerezhet tudomást. Ez azt bizonyltja, hogv a százméteres mozgalom elterjedését sem a műsza­kiak, sem a párt és szakszervezeti ve­zetők nem tartják szívügyüknek. Eb­ből arra is lehet következtetni, hogy a termelés állandó növekedése sem érdekli őket. A két lelkes csapat, a Zóna- és a Müller brigád tagjai csak úgy szerezhetnek tudomást egymás eredményeiről, ha találkoznak, vagy felkeresik egymást munkahelyükön. Pedig a párosverseny értékelésének nem ez a módja, hanem az, ha a szak szervezet rendszeresen hozza nyilvá­nosságra az elért eredményeket. A Zóna-csapat tagjai most új ered. mények eléréséért harcolnak Elhatá­rozták. hogy Sztálin elvtárs születés­napjának tisztel etére decemberben 120 méter elővájást végeznek el. — Már most lelkesen készülnek a fel­adat megoldására. Nehéz harcuk lesz. de a 120 méteres előrehaladás is megvalósítható, ha a Ferenc-aknai műszaki vezetők, a párt és a szak- szervezet vezetői levetik magukról azt g végte en közönyt, amellyel ed. dig a százméteres mozgalmat kezelték Ne csak akkor beszéljenek a száz méteres mozgalomról, amikor dicse­kedni lehet az elért eredményekről, hanem máskor is, minden nap. amikor arról van szó, hogyan lehetne előre- vinni a termelés ügyét. Ha az ill été. kesc-k megfelelően kezelik ezt a kér dést. akkor kiszélesedhet a mozgalom Ferenc-aknán s akkor nem 101 szá­zalék ívsz a havi átlag, mint jelen­leg is, hanem anná' ióva’ magasabb! Harsány! Márta fl. J. Yisinszkij elvtárs beszéde az ENSZ jogi bizottságában az agresszió fogalmának meghatározásul Sztálin elvtárs sziilelésnapián^ tiszteletére vállaltuk, hogy évi tervünket dacemüer 21-ig 111 százalékra teljesítjük Mi. a meszest építkezés fizikai és műszaki dolgozói, fogadalmat tesíünk Sztálin elv társ 73, születésnapjára Vállaljuk, hogy december 20-ra a széncsata hőseinek 112 lakást át­adunk. Vállaljuk, hogy 1 A 6 os és 8-as épület asztalos és szegezőlakatos munkáit november 24-én megkezdjük és december 5-re befejezzük. A 7-es és 9-es épületen december 10-én fejezzük be az aszta !os és szegezőlakatos munkákat. 2. Az üvegező munkákat a 6-os és 8-as épületen december 6-ra, a 7-es és 9 es épületen pedig december 10- re befejezzük ürömmel jelentjük, hogy alkotmá­nyunk ünnepére tett i»lajánlásunkai — amely szerint éves tervünket de­cember 21-re befejezzük — már most, november 24-én teljesítettük Ac eddigi munkalendületet azonban tovább fokozzuk és vállaljuk, hogy december 31-ig éves tervünket 111 százalékra teljesítjük KATICS ANDRÄS párttitkár. VARGA KÁROLY ÜB elnök, SZEGEDI JÓZSEF igazgató, A november 31-i ülésen nagy beszé­det tartott A. ,J. Yisinszkij. a Szov­jetunió külügyminisztere. Bevezetőd' az agresszói meghatározása kérdésé­nek történetével foglalkozott. Rámu­tatott, hogy a kérdés a Népszövet­ségben ismételten felmerült, megolda­ni nem sikerült, mert a nyugati nagy­hatalmak megakadályozlak. A Szovjetunió — folytatta A. J. Yisinszkij — 1903-ban előterjesztette az agresszió fogalmának történelmi jelentőségű meghatározását. Amikor a szovjet kormány benyújtotta ezt a javaslatát, tudatában volt a reá váró nehézségeiknek. E!6re látta. hogy megállapítják majd: lehetetlenség a támadás fogalmának ajrszohit meg­határozása, mert hiszen mindig adód­hatnak előre nőm látott ebetek, s fő­ként roppant nehéz megállapítani, melyik állam támadta meg először a másikat. Ma látjuk, hogy valóban úgy tör­tént minden, ahogyan a szovjet kor­mány előre látta. Csaknem negyed- százada ugyanazok az ellenvetések hangzanak el a szovjet meghatározás ellen. Fitzmaurice azt állítja, hogy a mai nemzetközi helyzetben és — mint mondotta — „a mai hadviselési mód­szereknek és az agresszió mai tech­nikájának” világánál az agresszió meghatározásának „nem volna értéke és veszedelmes volna“. Azt állítja amit annakidején Eden is, hogy „a mai idők nem alkalmasak az agresz szió meghatározására”. Az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy új álláspontja „homlokegyenest. ellenkezik azzal amelvei az Egyesült Államok 1945 ben foglalt el" és ezt éppen a nem zetközi eseménynek magyarázzák. Ilymódon az egész dolgot egy ka­lap alá veszik „a mai nemzetköw" eseményekkel“, amelyek középpont­jában. nlint ismeretes az Egvesült Államok agresszióé politikája áll. En­nek az agresszió* politikának a cél­ja egy új világháború előkészítése, hogy kivívják a világuralmat. Az Egyesült Államok hivatalos képviselői azt a látszatot keltik, hogy készek folytatni az előkészítő munkát az agresszió meghatározása terén, noha kételkednek sikerében. Titkolni akarják, hogy tagadó állás­pontot foglalnak el ezzel a munkával -zömben és ’ezt különböző jndokka! leplezik, amelyeknek mesterkélt és kiagyalt jellege feltétlenül szembe- ötlik. A. J. Visinszkij ezután HartleT Shawcrosst. a miineheni per volt brit fővádlóját idézve kimutatta teljes tart hatatlanságát annak az „érvelésnek“, hogy az agresszió fogalmának szov­jet meghatározása „túlságosan me­rev“. Megcáfolja azt a nevetséges állítást is, hogy létezik az agresszió­nak valamiféle „természetes fogalma”, valamilyen „velünk született eszme”, amilyenhez — a szovjet meghatározás bírálói szerint — „a veszekedős kisfiúk” folyamodnak. A. J. Yisinszkij ezután rámutatott, hogy a büntető- bíró is a szóhanforgó ügy körülmé­nyei alapján, de a törvény kere’ei közölt és'alapján jár el, .nem pedig intuíció, a „sérelem természetes fo­galma“ stb. alapján. A. J. Yisinszkij megállapította, hogy az agresszió fogalmának szov­jet meghatározásával szemben elhang­zott bírálat nem bírálat, hanem a té­nyek durva eltorzítása, bírálat ürü­gyén. Majd így folytatta: Az amerikai háborús gyújtogatok ellenzik az agresszió meghatározását Több felelőssége*! a silózsísi tervek teljesítése irsiní! ROHAMOSAN KÖZELEDIK az idő «mikor á!Atállományunkat isléé'.óban Vélt tovább etetni, mert a legeltetés már nem lesz lehetséges. Azoknál a tcrmelőcsoportoknál. ahoO még nem biztosították az állatok részére a silétakarmánvt, mindent el kell kö­vetni annak érdekében, hogy bőséres és jó minőségű silóiakarmánnyo! Imi­jük biztosítani az állatok áttele’teté- sét, a további szaporulatot és tejho zamnövekedé-st. A silózást anyagok összegyűjtése most már nem tűr ha­lasztást. mert nap-mint nap értékte­lenebb lesz a tengeri szára és a még felvihető egyéb zö’d anyagok, ezzel pedig csökken a silóul,ármány láp- értéke is. Termelőesoportjalnk egyik legna­gyobb értéke a közös á latákoniány. tehát mind a vezetőségnek, mind a tagságnak, legfőbb feladata, hogv az álla tálk mán y továbbfejlesztésért? gondoskodjék. Azok a csoportok, ahol a veztöség és tagság átérzi a felelős­ségét és törődnek a csoport fejlődésé­ret, már legnagyobb részben teljesí­tették silózási tervüket. Igv a bere- Wendi Dózsa t.IOO köbméter, a má- goe.si Rákosi tsz 1,300 köbméter sió­ul ármányt készített ezideig és még mindig silóznak. Ezeken kívül példa­mutatóan silóztak még a kékesdi, bi­káit, szellői, véméndi, kapossszckcsől temielőcsoportok is. De nem ezt csinálják a hosszúheté- nyi. erdősmecskei. pécsváradi, mécsek nádasdi, pellérdi, bnksai, siklósbodo- nvl, himesházni, lánycsóki, ági, ha ráturi, bezedeki, drávacsepelyi terme löcgoportok vezetői és tagsága, akik még egyáltalán nem silóztak semmit Vájjon mire várnak ölbetelt kezekké" Mit akarnak kezdeni a cukorgyár ál­tal adózáshoz 'leszállított répa-zelel lel? Vagy e csoportok tagságiit és ve­zetőségét nem érdekli a közös áliat- Mlománv átteleltelése? Ugyanez a megállapítás vonatkozik egyes községi tanácsok és fökhnűves- uöretkezetekre is. Mikor akarják megtölteni ez állami lartalék és köz­ségi közös silógödröket. Hány helyen vonták eddig felelősségre a sifózási tervet nem teljesítő kulákokat? A hi­dasi. véméndi, és sásdi földműves- szövetkezetek meddig akarják még rothasztani és 'pocsékolni a részükre siiózávhoz leszállított nedves répasze­letet 'lefedés nélkül? Es itt feltesszük a kérdést: mit telt a megyei és já­rási SZÖVOSZ a fent: jelenségek meg­akadályozására? Megtörtént-e a mu­lasztók felelősségre vonása? Vagy mit tettek annak érdekében, hogy a vé­méndi fö’dmiivesszövetkezet nem ve­szi át a községi tanács által felkínált tengeriszárat a adózáshoz? A MALOMI, bükköséi, harknnvj és siklósi tanácsok és föídmü vesszővé t- kezetek már silöztak. Tehát anyag van, csak fáradságot nem kímélve utá­na kell nézni és elsősorban a helyte­len nézetet kell felszámol. hogy nincs semmi, amit a silógödörbe te­gyenek. meri ha körié'nézünk, a köz. ségek halárában, még mindig renge­teg tengeriszár van kiirt a mezőn vá­gat!,an. Vájjon járási tanácsaink bins esetben vonták felelősségre a községi tanácsodat, hogy nem tartották he a miniszlerlanács határozatát a tengeri­szár leta ka rítusára vonatkozólag és nem hajtják végre a fö..'művelési mi­niszter utasítását0 ____________ Még r á kefl mutatni a gépállomá­sok munkájának hiányosságaira is. Súlyos mulasztást követelt ©’ a villá­nyi gépállomás traktorosa. Illés Jó­zsef, aki november 17 és 18-án nem jelent meg munkahelyén, a Kásádon dolgozó silózó gépnél és ezért ái't a silózás. Brigádvezetője, Táskái István egy hete nem ellenőrizte Illés Józref munkáját. Gépállomásaink kövessék ezen a té­ren a pécsváradiak példáját, ahol a vezetőség körzeti mezőgazdászokon keresztüli irányítja a silózást és így tudják elérni .azt, hogy területükön ezidelg már öOOŐ köbmétert silóztak he. Kiváló eredménvt éri el a pécs- vára.cK gépállomás dolgozói közül a máriakéméndj Iszrs-nél Kaszapovics Ján-os gépkezelő, aki töltőgéppel nap- tervét 22ö százalékra teljesítette és a faz.ekashodai Uj Renvénv Iszcs-né Boros János gépkezelő, 183 százalékos napi teljesítéssel. TEGYÜNK me.1 mindent annak ér­dekében. hogv áÜa'á Töményünk ta­karmányszükséglete biztosítva legven. mert csak igv nézhetünk nyugodtan a tél e é. Gvenis József a Takarmányslíözási Iroda baranvnmegve' Gazdasági e ondója Miért akadályozza a silózást a kozórmislenyi gépállomás? A romolna! Béke term el üszővé t kezet tagjai mindent előkészítettek a .silózáshoz. Azonban hiába vár­ták a kozármislényi gépállomástól a gépet, többszöri ígérgetés ellenére sem kapták meg és ennek már két hete. A silógödör kész. 150 mázsa répaszelet, nagymennyiségű liukori- eászár és zöld repee várta a gépet. Iluszt István a gépállomás ngro- nómusa Igen sok munkaidőt töltött már Romonyán, «sgtylfe jegyzőkönyv a másikat ért«, Ígérgették a gépet. de az ígéret ígéret maradt. A gép nem érkezett meg és így nem tud­nak silózni. A zöld repce már meg rothadt, trágyára való, a kukorica- szár és a répaszelet is sokat vesz­tett tápértékéből, ami már megában is nagy kárt jelent, nem beszélve arról, hogy a tervteljesítést is aka­dályozza ezzel a gépállomás. Az illetékes szervek sürgősen nézzék meg, ki a felelős ezért a pocséko­lásért és keményen vonják felelős •égre. Ar. agresszió fogalma pontos és világos meghatározásának ellenzői különös elméiét hirdetésére vetemed­nek. Eszerint az agrosszor meghatá­rozására szolgáló vitathatatlan krité­rium hiánya miatt javasolják annak elismerését, hogy valamely kormány elítélése, az agresszió vádja alapján csak a legkülönbözőbb tényekből származó bevonások .alapján történ­het. Ezt nevezik „hz. agresszió termé­szetes fogalmának”, amelyet kiilönhö z.ő időben é= különböző körülmények között másképpen lehel és kel! ma­gyarázni. Máwzóval mindazokat az objektiv jegyeket- amelyek alapján képezhetik az agresszió és az agresz- szor meghatározásának, végső soron az egyes érdekelt kormányok egyéni véleményétől vagy önkényétől teszik függővé. Ez az elmé'et igen kedvező olyan kormányok számára, amelyek agresz- szív politikát követnek. Ez az etoné let természetesen lehetőséget ad az. agresszió rendkívül „hajlékony” meg­határozására. annyira „hajlékonyra“, hogy képes semmibe venni az agresz. szió minden meghatározását és ily­módon megszüntetni az agresszió szó minden jelentését, vagy eltüntetni az agresszió nemzetközi fogalmát, amely fékező lehetne, vagy alapul ezolgál- hatna a va ódí agresszor elleni intéz­kedések számára. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és Anglia képviselői az agresszió meghatározásának kérdésé­ben olyan állásponton vannak, ame lyet nem lehet másnak nevezni, mini annak meghiúsítására irányuló törek vésnek, hogy a közgyűlés elfogadja az agrtv-s/.ió olyan meghatározását, amely valóban komoly szerepet jászt hat e .legvpszélvesebb nemzetközi UíínleU elleni harcban. Ez az állás pont közvetlen kapcsolatban áll r modern kapitalizmus a'apvető gazda sági törvényének működésével. Ez a törvény a monopólkapitaüz must új háborúk szervezésére indít­ja maximális profit szerzése és a gaz dasá-gi világuralom és eztfe': együtt politikai világuralbm megszerzése cél­jából. A monopó’kapitaüzmus sajátossá­gai határozzák, meg a neki megfelelő nemzetközi politika lényegét é* sajá­tosságait is. Ez a politika a nagyha­talmak harcát jelenti a yhág gazda­sági és politikai felosztásáért. En­nek a poétikának a sajátosságai fe­jeződnek ki az erőszakra, új terüle­tek, gyarmatok és piacok megszerzé­sére irányuló törekvésekben. A kapi- ta'isták között keletkező és működő szövetségek, amint a modern nemzet­közi élet tapasztalatai bizonyítják, a világ gazdasági feloszlásának tala­ján szerveződnek. Az államok közötti kapcsolatok is a világ területi felosz­tásának, a gyarmatokért és piacokért való harcnak a talaján alakulnak ami a kapitalista' országok között.! ellentétek kiélesedésére vezet és a kapitalista országoknak a piacokért vívott harca és az a vágya- hogy kunkurenseiket megfojtsák, erősebb­nek bizonyult — például az első és a második világháború közötti időszak­ban — mint a kapitalizmus tábora é« a szocializmus tábora közti ellentétek — amint ezt J. V, Sztálin bebizonyí­totta, A kapitalista világban a szö­vetségek — bármilyen formában is kössék őket. akár egy imperialist» koalíció formájában a másik imperia­lista koalieió ellen, mint például az antant országai a hármas-szöve'jség országai ellen, vagy az összes impe­rialista hatalmak á’taiános szövetsége formájában — a valóságban, amint a marxiztnus-lctiinizmus tanúja, csak „légzetvételi szünetek“ n háborúk között, „A békés szövetségek — tanít- , ja a marxizmus-leninizmns — háború­kat készítenék elő é>s a háborúkból ke’tkeznek. egymást feltételezik, élő­id-'zik a harc békés és nem hóké* formáinak váltakozását a Világgazda­ság ós a világpolitika imperialista viszonyainak és kölcsönös kapcsola­tainak ugyanazon a talaján.“ (Lenin) Itt természetesein nincs helye elmé- Ivülini e kérdés megvitatásában. Az e’mondottak elegendőek arra. hogy teljesen megvilágítsuk, honnan ered az agresszív atlanti tömb országai képviselőinek álláspontja, akik egy­ségesen. bár gazdasági, pénzügyi és politikai he’.vzetíik bizonyos sajátos­ságai következtében különböző ár­nyalatban, ellenzik az agresszió meg határozását. Ha az Egyesült Nemze­tek Szervezete elfogadna ilyen meg­határozást, az bizonyos mértékben akadályozná agresszív terveik meg- valónrtását. kiüthetné a kezükből a háború halál'hozó fegyverét. Ha . a közgyűlés elfogadná ezt a meghatá­rozást. ez új fegyvert adna a béke minden őszinte hívének kezébe az új világháború kirobbnn'.ása el’en.. , Azok a so ka tíg érő beszédek az új világháború veszélyének elhárítására irányuló állítólagos törekvésekről és a békéről, amelyek széles áradatban ömlenek az imperialista hatalmak tá­borából, természetesen senkit sem vezethetnek félre. A háborúk eqé-z története — küld. nősen a legutóbbi évszázadban — elég világosan beszél a kapital ista államok közötti háboiúk valóságos okairól és céljairól. A háborúk törté­nete egyúttal feltárja az eqyo* orszá gok érdekeltségét, a háború kirobban tásában és azt. hogy gyakran - nem érdekük ezeknsk az államoknak az uralkodó köreik között ellentéteket támasztó kérdésele rendezése. Az agresszió kérdése, de ennélfog­va az agresszió fogalma meghatáro­zásának pérdésP is — ami a Bizton­sági Tanács vezérelve kell. hogy le. gyen az esetleges agresszió elleni harccal kapcsolatos tevékenységében — a mai idők időszerű és fontos fel­adata. A kapitalista államok maguk ban háborús veszélyt rejtő ellenté­tei nemcsak, hogy nem simultak el, hanem még jobban kiéleződtek, kü- hjnösen a vezető kapitalista hatal­mak, az Egyesült Államok és Anglia között. Ezek az ellentétek a piacért, i nyersanyagért, különösen a straté. glai nyersanyagért, a gumiért, a szí­nes. éft ritkafémért. az olajért. Mb. folyó küzdelemben nyí.t harccá fa­fFolytatás a 4. oldalon) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents